Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 MÁRCIUS 3». mihi um —n------­A világ népei tiltakoznak az amerikaiak baktériumos gaztettei ellen Moszkva A Szovjetunió városaiban és faT- vajjban tovább folynak a tiltakozó gyűlések a baktérimmifegyverek használata ellen. Az örmény Szovjet Köztársaság városaiban és falvaiban tartott til­takozó gyűléseken a lakosság kü­lönböző rétegeinek képviselői, mun­kások, kolhozparasztok, háziasszo­nyok, tudósok, művészek — tartot­tak beszédet. Háromgyermekes anya vagyok — mondta Ofik Gevorkian a jereváni cipőgyár sz'athanovjs'ája, s ha a koreai és kínai anyákra és rette­netes helyzetükre gondolok, szivem égő gyűlölettel telik meg az isme- rikai agresszoiok iránt. Mi. szovjet asszonyok és anyák a világ béke­szerető asszonyaival együtt tik ako­zunk e gaztett eilen. Legyenek át­kozottak az amerikai gonosztevők. A gyűléseken mindenütt ha áro- ralokat 'hoznak, amelyekben a Szovjetunió dolgozói kiifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a Béke Világtanács megeszi a szükséges intézkedéseket és megmenti az em­beriséget a bak ériumiháború fe­nyegető veszélyétől. Berlin A "'.eissenseei orvosok elhatároz­ták, hogy tiltakoznak az amerikaiak koreai bűncselekményei ellen. Ha- tároza'ukban követelik, hogy min­den nemzet fenntartás néükiil csak­lakozzék a gerufi egyezményhez, amely meg iltja a vegyi és bakte­riológiai fegyverek alkalmazását. Párizs A baktérium,fegyver használata ellen tiltakozó nagygyűlés zajlott le csütörtökön este n Mulaflilé pa­lotában. A gyűlés szónokai és részvevői egyhangúlag követelték a bakté- riumfegvver alkalmazásának felté­tel nélküli meglillását. Hááa A holland fővárosban tiltakozó tömeggyü’ést tartottak az amerikai agressrorok hak'.érlumháhorúja el­len. Helsinki A Kiila nevű finn irodalmi és müvészcsopoirt határozatot hozott, amelyben felháborodottan tiltakozik az amerikai agresszoiok emberte­len bűncselekményei ellen. Tokio Hajaszi japán kommunista kép- v's,ellő az alsóház küUigyi bizot sá­ginak ülésén interpellációt intézett a japán kormányhoz azzal kapcso­latban, ho'-'y az amerikai csapatok hakt ériumfzgy vert alkalmaznak Kötreában. Rámutatott pék Hen En-nek, a Koreai Nélpi Demokratikus Köztár­saság küliigyiminiszlerének nyilatko­zata saSr./nt is, Vakaimacu és Kitano japán háborús bűnösök közremű­ködnek az amerikai csapatok által folyta ott baktéri'umlháborúban. A szovjet kormány még I960 február­jában követelte azoknak a hábo­rús bűnösöknek kiadatását, akik az. egykori Kvantuag hadseregben lell- jesítettek szolgálatot. E háborús bű­nösök közöd van Isii is. Okadzaki tárcanélküli miniszter az interpel­lációra válaszolva kijelentette, ho'-'y ,.a j:’,pán kormány Isiit és a hason­ló területen dolgozó más szemé­lyeket, nem tekinti háborús bűnö­söknek. Uj-D«lhí Indiai és pakisztáni népi szerve­reik erélyesen tiltakoznak az ame­rikai imp; riaüsták koreai és kínai bn'k éiiumbá'borúja ellen. Dange, az összindian szakszerve­zeti kongresszus főtitkára tiltakozó nyilatkozatban a többi között kije­lentette: az összindiai szakszervezeti kongresszus támogatja a nemzeti felszabadulásáért harcoló koreai népet és követeli a kormánytól, hogv tiltakozzék az ENSZ-nél az amerikai miüitarisiák által alkal­mazott emlb,értélén módszerek ellen. Űjabb küldöttségek indullak el a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre IJjabb küldöttek érkeztek Mosz­kvába a nemzetközi gazdasági ér­tekezletre. A Szovjetunió fővárosába érkezeit kiiVai kü'dö tsé'4 egy csoportját, Claude Alfanderi francia pénzügyi szakértőt és a belga küldöttség két tagját a vnukovoi repülőtéren a nemze közi gazdasági értekezlet szovjet előkészítő bizottságának képv.jsillői fogadták. Az iráni küldöttek csíitö: tökön elindultak Teheránból Moszkváiba a nemzetközi gazdasági értekezletre. Karacsiból Moszkvába utazott a nemzetközi gazdasági értekezletre két pakisz­táni kü'dött: nyolc pakisztáni kül­dött vizumot kért. hogy Afganisz­tánon át utazzék Moszkvába. Több (pakisztáni küldött úllevelének kia­dását várja a külügyiminisztérium­tól. A burmai küldöttség, — ametly hét tagból áll — Párizsba érkezett jelentések szerint elindult Moszkvába. A Moszkvába utazó iromán kül­döttséget Gheorghe Savin, a román külkereskedelmi kamara elnöke ve­zeti. Az olasz kormány már korábban bejelentette, hocy kész útlevelei adni azoknak, akik I a moszkvai értekezletre kívánnak u'azni. Mint az Unita írja, a ható­ságok most bürokhaikus módsze­rekkel húzzákhatasszák az útleve­lek kiadását. A lap hangoztatja, hogy a kor­mány eljárása megsérti a törvénye­ket és az alkotmányt. Argentin! lapjelentés szerint március 26-án Buenos Aires- böl Moszkvába utazott az argentin küldöttség, hogy részt vegyen a nemzetközi gazdasági értekeziie'.en. Az izraeli kormány megtagadta a kutatási vízumot Djamal Mussza arab szakszervezeti küldőitől, aki a moszkvai nemzet­közi gazdasági értekezletre akart u nzni. A lakosság hn'adó rétegei élesen tiltakoztak az önkénye* in­tézkedés ellen. IDŐJÁRÁS Várható időjárás vasárnap estig: Sokfelé havaseső, eső, időnként meeélénrkülő dél /délnyugati, majd nyugati szél, a hőmérséklet emelke­dik. Március 30-án, vasárnap a várha­tó napi középhőmérséklet az egész ország terűje lén négy Celsius fok felett lesz. A koreai néphadsereg főparancsnokságának március 28-i hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága március 28-án közöl­te, ho'.'y a néphadsereg alakulatai • kinaj népi önkéntes egységekkel ■zorosan együttműködve védelmi harcokat vívnak az ellenség ellen. Az ellenség egvségei a keleti fronton haickocsik és tüzérség tá- mo'alásával több ízben indítottak sikertelen támadást, ezeket a tá­madásokat visszaverték. A támadók nagy veszteségeket szenvedtek. Március 27-én a népi csapatok egységei a keleti partvidék körze­tben heves tüzérségi párbajt vívtak nZ ellenség hajóival, amelyek Von- sznn közelében benyomultak a part- menti vizekre. Március 28-án a nép­hadsereg légvédelmi egységei Von- szan körzetét támadó ellenséges repülőgépek körül hármat lelőtt. A NÉP ALKALMAZÁSA Március 28-án este a Párfoktaiás Házában Vilmos József elvtárs a Központi Előadói Iroda tagja „A NÉP alkalmazása“ címmel elő­adást tartott. Az előadást rövidítve az alábbiakban közöljük: A népi demokratikus hazánk, országok nagyszerű gazdaság-po­litikai eredményeinek alapvető forrása, hogy sikerrel alkalmaz­ták és alkalmazzák, sajátos viszo­nyainak megfelelően, a szocia­lizmus építéséről szóló lenini-sztá­lini tanításokat. Ennek az egysé­ges és átfogó elméletnek szerves része: a NÉP, az úgynevezett új gazdasági politika. I. A kapita.izmusból a szocializmusba való álmenet gazdasági viszonyairól A kapitalizmusból a szocializ­musba vezető átmeneti periódus- mik gazdasági viszonyait &z jellem­zi, hogy a szocialista tulajdon, a szocialista formációkon kívül meg­írt áhatók benne más, nem szo­cialista formációk is. — Azt hi­szem — írta Lenin — még nem volt olyan ember, aki Oroszország gazdasági kérdésével foglalkozna tagadta volna ennek a gazd.Ság­nak átmeneti jellegét. Azt hiszem egyetlen kommunista sem tagadta azt, hogy a „Szocialista Szovjet Köztársaság” kifejezés a szovjet hatalomnak azt a szilárdan eltö­kélt szándékát jelenti, hogy a szo­cializmusra velő átmenetet meg­valósítsa, de semmi esetre sem je­lenti azt> hogy az adott gazdasági rendet szocialista gazdasági rend­nek ismerjük el. Da mit is jeleni az a szó : átmenet ? A gazdaságra való alkalmazásá­ban nem azt jelenti-e, hogy az adott rendszerben a kapitalizmus­ból is, a szocializmusból is van­nak elemek, részecskék, darab­kák? Mindenki elismeri, hogy ez így v:n.‘‘ Lenin elvfárs 1921-ben ,,A terményadóról" című művében a szovjet gazdaság viszonyait ele­mezve megállapította, bogy abban ötféle elem található meg: „1. Patriarchális, rzaz jelentős mértékben natúrális paraszt- gazdaság, 2. kisüzemi áruter­melés (ide tartozik a gabonát eladó narasztság többsége), 3. m gánkapítalizmus, 4. á'larn- kapifa-izmus, 5. szocializmus. „Ma a népi demokratikus orszá­gok szintén az átmeneti korszak gazdasági viszonyait élik. Gazda­ságúikban a szocialista szektor meiett, amely a népgazdaság ural­kodó szektoraivá vált, még léte­zik a tőkés kisáru termelői szek­tor is. Tehát a hatalom megraga­dása után, a nagytőke kisajátítása után még nem válik egyneiművé a gazdaság, s az uralkodó szocialis­ta gazdasági törvények mellett ér­vényesülnek benne, bár mind csök- kentebb mértékben és hatássá!, a kapitalizmus gazdasági törvé­nyei is. A tu'ílidcn viszony oknak megfelelően az átmeneti társada­lom osztályai: proletáriá ;us, bur­zsoázia, a városi és falusi kispolgár­ié rf valamint a megszülető, új ar­culatú, fe rm e! ős z ö ve fke zet ekb e tömörült szocialista parasztság. A szocializmus és a kapitalizmus erői között folyó osztályharcnak egyik fontos fegyvere az új gazdasági politika. Sztálin elvtárs az SZK(ib)P Központi Bizottságának pleiumpn k'asszikus meghatáro­zás, ; adta a NEP-nek. „Az új gaz­dasági politika a proletárdiktatú­rának arra irányuló politikája, hogy ne közvetlen ter^kóseré­vel, n« -:-c nélkül és a piac meg­kerülésével, hanem a piac kihasz­nálásával, a pia.c útján küzdje le a kapitalista elemeket és építse fel a szocialista gazdaiságot. Él­ik erüíhetiiloe a kapitalista orszá­gok íz új gazdaságpolitikát a ka­pitalizmusból a szocializmusba va- i ó átmenet időszakában? Azt hi­szem niem kerülhetik el. A prole­tárdiktatúra időszakában miniden kapitalista országnak küsebb-na- gyobb mértékben abszolút szüksé­ge van az új gazdasági politikára, annak piaci kapcsolatira és a piaci kapcsolatok kihasználására.” II. Miért von szüksége minden országnak, amely át akar térni a kapitalizmusról a szocioliznusra, az új gazdasági politika al«a!mazasára ? A szocializmus teljes győzelmét nem lehet egy csapásra megvaló­sítani. A szociális ;a állam nem képes arra, hogy közvetlenül a hatalom megragadása után az egész népgazdaságot kézbevegye és szocialista viszonyokat teremt­sen a termelés és a forgalom te­rületen. Azért nem lehet a szocia­lizmus győzelmét egy csapásra megvalósítani, mert hosszabb időt vesz igénybe, amíg a szocialista kereskedelmi apparátus a. miga egészében le tudia bomyoüítani az áruforgalmat- Egészen addig, amíg a szocialista kereskedelmi hálózat széles méretekben nem épül ki, kisebb-naigyobb mértékben, szük­ség van a magánkereskedelemre, a piaci kapcsolatok felhasználásá­ra, hogy íz árucserét a különböző népgazdasági ágak között bizto­sítani lehessen. 2. Továbbá nemcsak a forgalom, hanem a termelés területén sem lehet azonnal szocialista viszonyo­kat teremteni Ez nem csupán né­hány ezer földbirtokos felszámol á- sát jelenti, hanem többek között azt is, hogy a kisárutermelő pa­raszt szocialista paraszttá váljék, III. A NEJ al<almaz< A Szovjetunióban az új gazda­sági politikát Lenin zseniá is el­gondolása a-aPÍún már 1918-ban alkalmazták. Lenin elvtárs a NÉP alapelveit már 1918 ban ,,A szov­jet ha;alom soronlétvő feladata" című művében kifejtette. A NÉP alkalmazását azonban ideigl enesen megszakította a polgárháború és az intervenció. így a NÉP tényle­ges megvalósítására csuk a külső és belső ellenforradalmáfok vere­sége után 1921-től kezdve, a Bol­sevik Párt X kongresszusán: k határozata nyomán kerülhetett sor. Az új gazdasági politika alkal­mazása ebben az időszakban azt jelentette, hogy a szoviet állam a gabonáiéles'egek kötelező be­szolgálta iásáról áttért a termény- adóra és megengedte, hogy a p.a­vagyis a kisárutermelő mezőgaz­daság rendszeréről áttérjünk a szocialista mezőgazdaság rendsze­rére. 3. Ez a politika azt jelenti, hogy a prolit árié tus olyan körülmé­nyek között, amelyék ideiglenesen eikerülhe let lenné teszik a kapi­talista elemeik létezését, be fog­ja a kapitalizmust is ta szocializ­mus építésiének szekerébe. A tő­kés termelést, a -kisárutermeliést. a magán áruforgalmi ka.pcsoi’ato- kat is felhasználja a szocialista gazdaság erősítésére, a termelő erők kibon[a.kozására. „A NÉP a proletárál!am kü­lönleges politikája. E politika teret enged a kapitaliz­musnak, ugyanakkor a parancsno­ki mártás:latokat a proletárállam' kezében tartja. E politika a kapi­talista és szocialista elemek har­cát tételezi fel. Célja a szocialista elemek növelése a kapitalista elemek rovására, célja a szocialista elemek diadala a kapitalista ele­mek felett, az osztályok megsem­misítése, a szocialista gazdasági élet alapjának felépítése." sa a Szovjetunióban rasztség kötelezettségeinek telje­sítése. ugán terményfeleslegét piac­ra vigye. Továbbá a szocialista állam megengedte a kapitalizmus bizo­nyos feléledésé] az ipar, elsősor­ban a kisipar területén. Az új gazdasági politika be­vezetésével, a gabonafelesle­gek sz bgd értékesítése, a ke­reskedelem, a piac útján lehe­tett csuk biztosítani a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság összefogását. A NÉP első éveiben, akkor, ami­kor a szocialista n:gyipar még nem épült fel és nem volt képes ellátni a mezőgazdaságot nagy­mennyiségű iparcikkel, amikor az ipar és a miezőgazdság közötti termelési kapcsolatok még nem bontakoztak ki, a terményadó és véé a város és a. falu közötti piaci kapcsolatok képezték a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének fő gazda- sági alapját, igen fontos aláhúz­ni tékát, hogy alapvető szerepe van a NÉP alkalmazásának a mua- kás-paraszt szövetség erősítésé­ben. Ugyanakkor az új gazdasági po­litika a kapitalizmus megélénkü­léséhez is vezetett- A kisáruter­melő g. zdasá^ck százezrei az iparban és milliói a mezőgazda­ságban, a kulákgazdaságok nagy súlya a falun, a tőkésszektorok maradványai az ipar területén és a magánkereskedelem — szükség­képpen megával hozta a kzpitalis- ta elemek, a spekuláció megerő­södését. A tircckisták és más pro­le,ars lenes elemek a NEP-nek csak ezt az oldalát „látták meg” és azt hajtogattak, hogy a NÉP csák visszavonulást jelent ős a ka­pitalizmus visszaállításához vezet. Lenin és Sztálin vissz.au ásították ezt az „elméletet" és rámutattak arra, hogy a NÉP nem vezet a kapitalizmus restaurációjához, mi­vel az államhatalom a. proletáriá- tus kezében van, mert a nagyipar, a hi,tel a közlekedés a proietárál- lam tulajdona, és mert egyre job- b:n megizmosodik a szocialista ke­reskedelem. Bucharin és más pártellenes ele­mek, akik a kapitalizmus vissza­állítására törekedtek a NEP-et „jobbról" támadva, az állam piac- szabá'yzó szerepének felfüggeszté­sét és a magánkereskedelem tel­jes szabadságát követelték. Sztá­lin elvtárs leleplezte az ilyenfaj­ta „javaslitok" ártalmasságát: „Úgy véltük és véljük ma is, hogy a NÉP a. m;igánlkeresikede'em bi­zonyos mértékű szabadságát je­lenti A dolognak ezt az oldalát Bucharin megjegyezte mrgának. De Bucharin iiéved, ha azt hiszi, hogy a dolognak ez az oldala ki­meríti a NEP-et, Buchirin elfelej­ti, hogy a NEP-nek még egy má­sik oldala is vgn. Arról van szó, hogy a NÉP egyáltalán nem jelent* a magánkereskedelem tcHes sza­badságát, a piici árak szabad já­tékát- A NÉP a magánkereskede­lem szabadsága, de csak bizonyos határok között, bizonyos kerete­ken belül, az állam piacszabályzó szerepének ^biztosítása mellett-" Az új gazdasági politika, mint a szocialista á'lam „különle­ges" politikám érvényben volt egészen az átmeneti szakasz befejezéséig, 1936-ig. Sztálin elvtárs a Szovjetunió alkotmánytervezetéről mondott beszédében, 1936 b:n, összehason­lítva a Szovjetunió 1924- évi gaz­disági helyzetével az 1936. évit. többek között a következőket ál­lapította meg: „Míg akkor az új gazdasági poétika első sz, kaszát éltük, a NÉP kezdetét, a kapita­lizmus némi felelevenedésének időszakát, addig most a NÉP utol­só időszakát éljük, a 2 NÉP végét, a k-pitializmus teljes felszámolásá­nak időszakát a népgazdaság min­den ágában “ (Folyt, köv.) Csatlakozás a szubadság- p irki szülői munka közösség versenye h^z Mi, a Mezőgazdasági Technikum szülői munkaközössége lelkesen csatlakozunk a szafoadságparki is­kola szülői munkaközösségének április 4-i versenykihívásához. Versenykihívásuk minden pontját elfogadjuk és az alábbi két pont­tal ki.bővítjük: 1. A szülői munkadélutánok fokozottabb szervezése. 2. A vidéki szülőkkel való fo­lyam :tos levelezés megindítása. Hisszük, hogy pedagógusaink és a mi harcos jó munkánk eredmé­nyeiképpen képzett szakemberek kerülnek ki iskolánk, a Mezőgaz­dasági Technikum falai közül, akik harcosai és szilárd pillérei lesz­nek szocialista mezőgazdaságúnk­nak és akikre biztosan építhet szocialista hazánk. Minden törekvésünk az lesz, hogy mi kerüljünk ki győztesen e ■versenyből, ezért komoly munká­val harcolunk és bízunk benne, hogy mii fogjuk kiérdemelni a „me­gye legjobb munkaközössége" cí­met, Mezog zdaságí Technikum SZ. M. K. Bánkuti Sándorné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom