Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-28 / 74. szám

2 sujíuaj ii itsii'Lfj' A becsületes népek elítélik a baktériumháborút, Az Amerikai imperialisták arcát­lansága nem ismert határt. A nem- ee;közi vöröskereszt bizottságát az egészségügyi világszervezetek és a saját maguk- „segítő“ csoportját akarják Koreába küldeni, a bikté- riuroháború eredményeinek kivizs­gálására, céljuk az, hogy adatokat szerezzenek a baktérium fegyverek eddigi hatásáról, amelyet felhasz­nálnak a további munkájú kihoz. Ép­pen elé gé leieipkzték magukat ed­digi, a hitleri fasizmust is felülmú­ló a kulturált embert megcsúfoló tevékenységükkel nlhihoz. hogy val'a- mennyit is higyjenek nekik a békéért harcoló becsülstes dolgozók milliói­Villám Vokt amerikai, magút tu­dásnak nevező őrüli már lt)44-ben — akkor, amikor a dicsőség» Szov­jet Hadsereg a náci fasiszták had­seregeit zúzták szét — arról ábrán­dozott, hogv Ind!«, Kína, Szovjet­unió és mindazon országoknak la­kosságát ki kell pusz'ítani, ame­lyek az imperializtmussal szembe­fordulnak, vagy az imperializmus láncából kiszakadtak. Céljuk az, hogy ezt «• érvét mggválós'tsák an­nak érdekében, hogy az ő marok­nyi haduk, a Trumanok, a M.orga- nok, Rots ld, Rockefeller és a töb­biek gondtalanul a munkások ki­zsákmányolásának árán békében él­hessenek. A földkerekség minden tájáról megvetés és felháborodás ái“*d az Egyesült .illáim,ok felé. Az ainc-’kai ■ "rdSszprok, bombázták a földek békészn dolgozó parasztjait, meg- ■emmisét ették a hadszíntér öl távol­eső k csíny falvakat, rombad ön'öl­tek egykor virágzó városokat, sem ezt, sem pedig a legszörnyíibb bűn­tettüket, a baktérium h dv:s°lést *em merik saját népükkel közölni. Sajtójuk és rádiójuk rágalommal és ferdítéssel i"y kszik el'erelni a (figvelniet az igaz- bűnösökről. A járványok terjedéséért a koreai és * kinai népet teszik felelőssé. Ismerjük az amerikai imperialis- tákp«k ezt 'a tevékenységét, nem először kiabálnak tüzet, nem elő­ször hárítják a felelősséget olya­nokra, akiket pontosan ők bántal­maznak. Rizonytékok vannak fl (baktérium hadviselésről, ezeket a ibizony.'te'kokat a világ elé 'áriuk, (hogy lássa őket az egész világ be­csületes, békéi akaró dolgozója és hozzon ítéletet felettük. A tiltakozások, a tömegtüntetések egyre szélesebb méreteket öltenek és követelik az amerikai háborús 'bűnösök szigorú megbünttését. Tiltakoznak a k'nai városok, falvak dolgozói, o fclsza:«adult ma szocia­lizmust épt'ő bo'gár nép tiltako­zásra szó!í'o"a fel a ja,pán népet n. Topán Kommunista Párt ideigle­nes központi vezetősége. Stockholm­ban, Koreáiban, Hollandiában is cgvre szélesíbb tömegek követelik az amerikai bűnösök szigorú meg- 1 >ti»teásét és követelik azl, ho"y megfékezzék az eszeveszett agresz- szorokat. Phenjanban megtartott ntagygyn- lésoken szemtanuk számollak be a bak ériumok leszőrásárnl, Varsóban számos szakszerviz:t jelentős pénz­összege1 ajánlott fel az amer’tati imperialisták baktérium háibo: újá­tól szenvedő koreai nép megse‘-’;- tésére. A csehszlovák tudományos dolgozók felszóVtotlák a nvtrmli országok tudományos • dolgozóit, hogy tagadják meg a tiidománvos ismereteik átadása', az emberiség tömeg ?s pusztításainak cél ja’i-a .Ta­mes Crovvt'her a tudományos dolgo­zók szövetségének főti'kára üzene­tet intéze t a Vilrg Réketanácsboz, hogv- mindazon országok békebi- zotlságai, ntne'y országokból csapa- lokál küldtek Koreába, haladék'a- lanul vonják vissza csapjaikat. Tiltakozik Szovjctnn'ó népe ipari és mezőgazdasági dob'ozói követelik a bak'ér;umiliá'ború azonn-ali meg- szünte’ésó1! és « bűnösök legszigo- i'ú’lb felelösségrívonását. Az egyéves esti pártiskola munkájáról Ejlőernvn« kémet f*atak el a Mnai önkéntesek Koreában Koreai arcvoml. ',U j-Kina). Ko- reáliap nemré'Tben kém< t foglak el. «kit *z amerikailak azért dolb'ak Is ai a re vonal mögötti területre, hogy »da okát gyűjtsön a baktériumifegy- »er hálásáról. Az ebomlt személy az amerikai fegyveres erők koreai titkosszolgá­latának Z«o'd iában álló csoporthoz ta r'ozott. A csoport márcús 15-én azt a felada ot kapta, hogy kémlelje ki, müven járványok terjedtek e"! Kszak-Kor°aban, miiven a halálo­zási arányszám és milyen leoések tö téli ek a járvánj’ok megakadá­lyozására. Az egész kémcsoportot két repü­lőgép száüii otta. Haimisílolt útleve­lekkel voltak felszerelve, postaga­lambosat, katonai térképeket és karabélyokat vittek magáikkal. 4 koreai néphadsereg március 26-í A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága március 2fi án közöl­te, hogy az arcvona akon különö­sebb változás nem icr'énl. Március 25-én e:s>ska egv ellen- «éges bombázó 3| t: m'.'dást inté­seit Phenjan térsége barbár főparancsnokságának hadíjelentése I módon bombázta, valamint géppus- ! Uázta a város lerségét. M'árcius 26 án a néphadsereg 1 légvédelmi egységei és az ellensé­ges repülőgép kro vadászó lövész- oszfrgok lelőttek 3 ellenséges repü­lőgépet, amelyek lészfv,ettek a -ke­leti partvidék térsége ellen intézett támadásban. A hékeszer»tő emberek milliói felh borodva bélyegzik meg az amerikai imperialietak koreai bikter um-ga'/te.teit A Krasznaja Znamja n,evű m<osz-> gyanban tartod tömeg^yűlésen is. Hruscsov esztergályos beszédében hangsúlvoz’a: követeljük a bnkté- riumiháború azonnali tmegszíinteté- -sét és a bűoö-.ök legszigorúbb fele- őSségrevonását. kvaköniyéki gvapo szőve gyár 7 ezer munkása gvú-'ésen tiltakozód az amerikai beavatkozók példátlan korea -gaztette e> °n. Többezren eaí.eír n'szt egv mosz- kvakörnyéki mezőgazdasági góp­Sikere-ien működnek Koreában a járványéi hárító o«/,tagok A koreai központi távirati iro­da jelenti Dél Hamgen tartomány­ból, hogy ott amerikai repülőgé­pek fertőzött rovarokat szórtak le kü.önleges fadobozokban, kon­zervdobozokban és papírcsoma- gokban. A lakosság segít a fertő­zőt,! rovarok elpusztításában, min­den fa.uban osztagokat szerveztek • léaftér megfigyelésére. a rovarok megsemmisítésére, továbbá a fer­tőtlenítés és egyéb egészségügyi fe adatok ellátására. Az osztagok jó működésének köszönhető, hogy »z amerikai repülőgépek álfa! íe­doibott rovarok-t idejekorán felfe­dezték és megsemmisítették. Amerikai légikalózok folytatják barbár támadásaik^ Március 26-ára virradó éjjel bora bázó gáoek különösen barbár mó dón támad ák Phenjan városát. A Ttdongan folvó partján lévő lakónegyedeket földig lerombolták 4 barbár támadásnak több mim 150 halálos vagy sebesült áldozata van. főként gyermekek és asszo­nyok. .4 POLITIKAI BIZOTTSÁG 1951. ■májrn 17-i határozatában kimond- jn. hogy egv éves párlisko 'át kell szervezni minden megyeszékhely?n n háromhónapos pártiskola színvo­nalai. Ennek a határozatnak telt eleget a Megyei és Városi Pártbizottság, amikor megszervezte az egy éves esti pár link ólát, azoknak a vezető ál ásba.n lévő káderek, pár'tiikárok és pártvezetőségi tagoknak a ®-ó- jnára, akik jelen1 eg nem vehetnek részi bentlakásos pártisko'án. Vi­szont fejlődés Gkhöz elengedhet étié­nél szüksége.», hogy a marxi-lenini ideológiát img'tsabb fokon elsajá­tít mk, Iá óköl ükét szélesítsék, az cl mé’etrt összekapcsolva a gyakorlat­tal. eredményesebben működhesse­nek közre a szocializmus építésé­ben. Ha visszatekintünk az iskola ed­digi 5 hónapos működésére. mCg- lá.juk eredményeinket, de felismer­jük hibáinkat is. Az eredmények es tványosságok először a nmnka- értakezla en jelentkeztek. Ekkor a hal gettók közül többen, köztük ma­gam is rájöttünk mulasztásainkra és örömmel ismertük fel azt a hatal­mas segítséget, emit a marxi-lenini Oldás, a dialektikus szemlélet je­lent számunkra. Az eredmények közül azok a leg­többe/ érők. amelyek mindennap' munkánkat segítik elő. Erre Schmei- cr elvtárs mutatott rá a munkaér lekez’eten és k fejtei'te, hogy a tár SOilalmi fo nják fejlődésének megis­merése a te metési erők és viszo­nyok megtartása és áttekintése napi munkájában o’yan biztonságot és segítségei adott, aimivel problémáit sokkal könnyebben tudja megol­dani. Ihsonlémn nagy segítség wollt számunkra az öt éves terv és szo- cia’ista ipara [tás íreális távlatai­nak áyekintóse, melyek megvalósí­tása nagyszerű jövőnk biztosítéka. Vagy a Bo’sriik Pánt harca, a tcol- l' k'ivizálás, a nagyüzemi szocialista m'zőgazdasósy megteremtéséért, va­lamint a szövetkezeti kérdések meg­ismerése. Ez ptdig a világ legfej- lelebb mezőgazdaságának pé’dájá- ■ra, e’mé'e i és gyakorlati tapaszta­lataira épül fel. Iparán ezen a munkáért eke z le-tein döbbentem ró ma'am is a tanulás fontosságára és láttam meg azt a mérhetetlen seg'i'ségel, amelyet a párt nyújt ré zünkre az iskolán ke­resztül. A tanulást eleinte elbiza­kodottan v'ttem, azt gondollmn, hogy én már mindezt úgy is tudom. Ekkor láttam meg. ho y tudásom felszínes és ha komolyan akarok fejlődni, tanulásomat sokkal ko­molyabban kell venni, az anyagban jobban el kell mé'giilni. Azóta úgy ércem, hngy megváltozott- a viszo­nyom a tanuláshoz. HASONLÓ FEJLŐDÉST látok a többi elv ártaknál, pl. Kővágó elv- társnál. aki a tanüt elméleti anya­got nagyszerűen támasztja alá gya­korlati példákkal. Az elvi ás áldo­zatkészsége abban is kitűnik, hagy fáradságot nem kímélve a zamáidi állami gazdaságból jár be műiden szerdán esi'e az iskolára. Vagy Tö­rök Ilona elvtársnő a SZOT meytre- blzotlság pá Mitkára, kinek minden hozzászólása bizonyítja, hogy mi­lyen mé'yen érzi a tanulás fontos­ságát. Szép eredményt mulatott meg fel Murát elvláns. Szálkái elvtársim és még sokan mások. Iskolánk lrq*úlyosabb hibája az egyeseknél gyakran előforduló hi­ányzásokat tartom, bár már csök­kenőben vannak, de elfordulnak, többnyire ugyan igazoltak, de én meg vagyok róla győződve, hogtl előrelátással, tervszerűséggel tovább Ehet csökkenteni. s h" fontos ter­melőmunkám más helyre szólít, je­lentsék b? Simian, Tajti és Trébusz elntársuk is. .4z edd'g tanult anyagok közű1 legmélyebb hálást rám és úgy ér zfm nz egész kollektívára, Itákosi elviár.* életének tanulmányozása lel ti. Nagyon jól sikerült szeminá­rium volt. Az elvlársak hozzúszó lásuk.kal világítottak r<í mindazokri. a kom’nur sta j l’&mvoimsokra, me­lyek Lenin és Szító’in elvtársuk leg­jobb magyar tanítványában, 1 in" gyár nép szeretett vezérében meg vannak, az igaz hazafiságot, a dől gozó nép iránt vájó hüs>éget. j MEGT \NVLHATTUK ezen az es­tén éppen Rákosi elvtársiéi a kriti­ka és önkritika helyes alkalmazá­sát. amit bizony még soká kell ta­nulnunk. Rákosi elv társ púid áj óiból kell tanulni Tóth Irén elvtársnőnek is. mert bizony a sértődöttség, ér- aékc.nyséq nem kommtviistki jellem­vonás, ,ped g az elvtársnő a bírálat után a sértődöttéit adta, mégpedig ok né kid, mert a bírálat jogos volt. Régi vágga az iskola kollektívá­jának, hogy a fogla'kozsisok szüne­tében, vagy korábbi befejezés után mozgalmi dalokat, indulókat tanul­jon. Kulit úr leülősünk Szász Irén elvtársnő igér e, hogy énektanításra és vezetésre képes elvtársat /ioz az iskolára, megígérte azt is, hogy az Ubali Népi Együttes előadására je­gyet biz os if a ko'lektiva érdeklőidéi tarjai részére. Vár uk az elvtársnőt, az énekta-nílót, a jegyeket, de hiába. Tudjuk, hogy sok dolga volt az elv'ársnönek kedves vendégeink fo- gadásúnzk előkészítésével, de leg­alább ért est ti.éttfi volna az iskola kollektíváját elmaradásának okáról. .4 hibák egy részét elmondtam, .janitsuk ki azokat, különösen az el­maradásokat küszöböljük ki, a ké­sőn jövcseket számoljuk fel. legyünk jelen teljes számmal, kezdjünk pon­tosan, jegyzet"!jük ki -az irodalmat, •alaposan készüljünk fel az iskolára, Szabó József az 1 éves esti pártisJcol• hallgatója. A Pártoktatás Háza közleménye Március 28-án, pénteken «ste 6 órakor a Pártoktatás Házába* előadást tartunk „A NÉP aikalnuzása Magyarországon“ címmel. Az előadáson vegyenek részt a vezető párt-, állami, tömegszervezeti é* gazdasági funkcionáriusok, valamint az MB, a t.nácsok mezőgazda- sági és ipari osztályának vezetői és munkatársai, pártiskolai elő­adók, népnevelő felelősök és a politikai gazdaságtant tanulmányoz* elvtársak. Előadó: Vilmos József elvtárs, a Gazdasági és Műszaki Akadémia tanára, a Központi Elődói Iroda tagja. Ünnepre készülnek megyénk dolgozói: április 4-re Ünnepre készül az egész ország népe, április 4-re, hazánk felsza­badulásának 7. évfordulóján. So mogy megyében is lelkesen készül, nek a párt- és tömegszervezetek valamint a dolgozók a nagy nap méltó megünneplésére. A Magyar-Szovjet Társ ság és a MÉSZÖV msgyei kirakatver­senyt szervez, hogy melyik üzlet domborítja ki kellőképpen felsza badulásunk jelentőségét és hogyan változtatja meg a dolgozók bősé­ges áruellátását. Kulturális szerveink és ku’túr- csoportjaink már felkészültök, hogy műsoros délutánokon és es­téken fejezzék ki hálájukat a hős Szovjet Hadsereg jránt és műso­raikon keresztül megmutassák s dolgozóknak: gyökerében megvál­tozott a m Őyar nép élete, kultú­rája. Üzemeinkben 3-án délután ünnepi ü'és és kultúrműsor kere­tében emlékeznek meg a magyar nép boldog életének kezdetét je­lentő április 4-ről. Ezen ünnepi gyűlésen kerül kiosztásra zz öt­éves terv első negyedének sikeres teljesítésében kiemelkedő dolgo­zók között a íó munkát megbecsü­lő jutalom. Úgyszintén az isko­láinkban is 3-án ünnepelnek a ta­nulók. Nfigy készülődés jelzi a nap közeledtét, mert &z ünnepély al­kalmával kultúrműsorral is ké­szülnek. Kaposváron is 3-án kezdőd'ik az iinTx"tőségek sora. Este iái 7 őrekor a Városi Színházban a Megyei ’árbizottság és a Megyei Tanáét özös ünnepi ülést (art. Utána mű- eszi kultúrműsor következik, nelynek kerelében fellép * Me­lyei Tanács Népi Együttese, a la- ócsai kultúrcsoport, a Somogy- tnf’gyei Rendőrkapitányság Szimíó- nikus Zenekara és még több kivá­ló kultúrcsoport- 4-én reggel Kaposváron a rend­őr- és a honvédzenek r zenés éb­resztője köszönti a város dolgo­zóit. Hasonlóképen a községek- ben, ahol zenekar van és énekes­brigádok ébresztik a község dolgo­zóit- Délelőtt minden községben a párt és a tanács ünnepi gyűlést t rt, majd megkoszorúzzák a szov­jet hősi emlékműveket, katonasí- rokaf. Délután látványos sport- mérkőzések, este kultúrműsor várja az ünneplő dolgozókat. Kaposváron reggel fél 9 órakor a honvédség díszszemléd nyitja meg a dolgozók ünnepi felvonulását 3 ízovief hősi emlékműhöz, melyre déli 12 órakor helyezik el koszorúikat az üzemek, vállalatok, tömegszervezetek küldöttei. Dél- u'án és másnap, 5-én folytatódó változatos sportesemények szóra­koztatják a sportkedvelőket. Esic 7 ór kor ismét a Városi Színházban ünnepi kultúrműsort adnak ?. honvédség és Kaposvár kuRúrcsoportiai. 5-én este a szín­házban pedig a leg’ohb kaposvári üzemi kuTúrcsoporto-k műsoros estíe zárja be a háromnapos ün­nepséget. Április 1-én indulnak mes a S/abad Fo'd Va^árnnpok előadásai A tavaszi munkák me "in daliásá­val toefejeződn k a Szabad Föld Téli Esték előad "'Síi és április 1- ■ő] kezdve szabad fö'd vasárnapok indulnak nie« országszerte. A sza­bad föld vasárnapok keretében 'ár­tandó előadások nagy többsége az új agrotechnikai eljárásokkal for- lalkozik. Előadásokat tartanak töb­bek közö’t a zöld futószalagról, « négyzetes vetésről, a gépi kapálás­ról. a gviimö'cs'édelemiöl. a fásí- ásról, a h deg borjún-e-vi lésről, a napi háromszori fejé» előnyeiről, a avaszi express?hizlnlásról, a gya­pot helyes ve'é<é:ől, a nyáriburgo­nya termeléséről. Az előadások közül sokat dia-ve- t lésSel tesznek sznesehlbé. A Szí­nes dia-ifiknek közül bemutatják az első magyar 100 kúpos színe* íi*- filme', rímelvén Petőfi Sándor ..Já­nos v ’éz.“ című kőkeménye eleve­nedd m;g. Ugyancsak din-filmvetftés kísé­retében isime-kednek meg a falu ma­gvar do’gozói a szoviet kolhozok kul'úrélet'-vel és azzal hogyan fo- lvik a Szoivje unióban a trrmészrt- átálak fása. az erd k. mezők, leg*- ■Jők, folvópar'ok fásítása. A Szabad Föld Vösárna-pok a falu komoly kul'úrális eseményei le«z- n k. Az előadások keretében törté­nik majd az élenjáró dolgozók ju­talmazása, itt számolnak be a t*- rácstacok munkájukról és * közsé­gek, városok kukúrcSoportjai i8 itt 'mulatják majd be tudásuk legjavát. Ötletes úiftással *-í»nnrí«ik ni« jj a szőlő nyílását A sáribesenyői állami gazdaság­ban az elmúlt napokban bemutat­ók Tarkó Sándornak, a t'p'ósülyi tllatni gazdaság főgé.pészének uj­nyftó», ez azonban csak egy #lda- lon takarta ki * tőkét. A szőlö- nvíló ekével tavaly egy naip alatt három és fél holdat tudtak meg­ását. amely jelentősen megkönnyí i 'munkálni. Tarkó Sándor újításával i sző (í nyi ását. I arkó Sándor az egy na<p ala't négy egész nyele ti­ke két oldalán 1-1 meghajlított ZB(J hold szőlőt lehet ui„k>rnj. aj' kevasaf szaréit. Az átalakító t eke sorok közt haladva mindkét ol- l 'lon kitakarja a szőlőtőkét. I a- aly is alkalmaztak hasonló szőlö­Tarkó Sándor újítását a balaton- v déki és bács kiskunmeuyei állami gazdaságokban is bevezették uiár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom