Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-16 / 39. szám

1 SZOMBAT, 1952 FEBRUÁR 16. SOMOGYI N&PLAP Üzemi értekezlet as iharosi erdő%a%da&égrhesn Megtartotta 1951. évi üzemi érte- iezletét az iharosi állami erdőgaz­daság. Az értekezleten Puska elv­társ igazgató beszámolójában el­mondotta, hoay a gazdaság az 1951- es évben milyen eredményeket ért e] és ismertette az 1958 -es ési lerv- Íeladatokat, mely az Erdőgazdaság valamennyi dolgozójára hárul. 1951. évben a munkafegyelem Haza volt az iharosi erdőgazdaság­ban. Különösen tapasztalható voll ez a lazaság Ötvös Balázs brigád- vezető erdésznél, ahol a kitermeli talpfák méréseiben mutatkoztak hiányosságok. A munka adás és átvétel terüle­tén ismét lazaság mutatkozik. Ez nagyban éreztette hatását a 'munka­bér kifizetése és elszámolása terén. Emelni kell a gazdaság vezetőinek elméleti és szakmai színvonalát. Ismertetni kelj a gazdaság dolgo­zói között a kritika, önkritika al­kalmazását. Ezen a téren példát Stell mutatni a pátitagoknak és tag­jelölteknek. A termelés terén élenjáró dolgo üzemegységve.zető, aki az üzemegy-} hogy a hosztolás’t öntudatosabban sóg területén a 4300 köbméterein végezzék. termelés helyeit 4700 köbmétert termelt ki. Rabján Imre munkacsa­pata 160 százalékos teljesítményt ért el. A jó munka eredményeképpen az 1951. évben 000.000<forint jövedel­me volt a gazdaságnak, amit a nép­gazdaság fejlesztésére fordítottak. Kövér i*tván szakmunkás felszó­lalásában a munkanapok jobb ki­használásáról beszélt és javaslatot tett. hogy ezzel is emeljék a ter­melékenységet. Szabó Kálmán er­dész elmondotta, hogy a munka- verseny a munka hajtóereje, mely a jobb, a löbbtermelést segíti elő. Ilnnusz János surdi üzemegység- vezető az üzemegységében vontatot­tan induló munka rnia.lt önkriti­kát ayakoroU és ígéretet led, hogy a lemaradást behozza és az új ter­vet teljesíteni fogja. Tóth Géza rakodókezelő hozzá­szólásában a minőségi ermeles fon­tosságát hozta ki, javaslatot tett és sók közé tartozik Mohácsi András' felkérte a brigádivezető elvtársakat. Fűzi plvtárs/foglalkozott a pádi üzemegység problémáival. Felkérte az erdészeket, hogy a heti és más jelentéseket pontosan, határidőié küldjék be. Felszólalásában kitér* a munkafegyelem megszt lárdíl ására és e célból javaslatot tett a hanyag .munkái végzett dolgozók kiiprilen Bérezésére. Csen Gyula hozászólásában rátért a káderfejlesztésre, mert ezen a té­ren is nagy hanyagság tapasztal ható az iharosi állami erdőgazda­ságban. Több gondot kell fordítani dolgozóinknak a káderek nevelé­sére. akik az előttünk álló felada­tokat meg tudják oldani. Ez az értekezlet az iharosi állami erdőgazdaságiban sok változást fog hozni. Az 1952-es tervév megva­lósítása érdekében nagy feladat há­rult a gazdaság dolgozóira. Az előttük álló feladatokat csak úgy tudják elvégezni, ha munkájukat becsületesen végzik, a munkafegyel­met megszilárdítják és a iömegszer- vezetek részéről biztosítják a mun­kaverse ny kiszélesítését. A csurgói tangazdaság dolgozói lelkes* Tállal ások kai készülnek Rákosi elrtárs a»z ule tésn apjara Március 9 nagyjelentőségű nap országunk valamennyi dolgozója részire. Erre a napra munkaválla­lásokkal, fe ajánlásokkal készül­Tótfc Jásos teheaésx vállalta, hogy a tejhozamot két hónap alatf .tehenenként 2 literrel nö­veli. ttek üzemi do.gozóink is. Nem ma- Végh József agronómus a gazda­<1 * .. Ir í U o i n-n n cl hr*? A ' j _____*r _ ' _í.1 _ — x ‘...r. sr adfak lei ebből a felajánlásból a csurgói 'tangazdaság dolgozói sem. Tóth János brigádvezető a trak­torosok nevében vállalta, hogy bri­gádja a kitűzött határidő elet* 10 nappal a gé­pek kijavítását, karbanfrar'ását és az összes gépi mezőgazdasá­gi szerszámok leolajozását el­végzik, Ezz'il mintegy 2000 forint időbeni megtakarítást érnek el, Gombor József kocsis a fogato­lok nevében vállalta, hogy a lova­kat ai tavaszi munkák megkezdé­sén feljavítják és a foga os eszkö­zöket 100 százalékig rendbehoz- zák. Vállalta, hogy munkaidőn kí­vül egy faállványokra felépített 30 méter hosszú és 3 méter széles fél- íietős félszert építenek, hogy a ko­csikat és a gazdasági szerszámokat az eső elől «tő alá tudják helyez­ni. Vál'alta, hogy a tavasszal meg­induló nagyarányú építkezésekhez szükséges .téglatörmelék és ketvica- hordásnál kettő helyett hármat fordulnak. Horváth György állattenyésztési brigádveze ő brigádja nevében vál­lalta., hogy a növendékállatok súlygyara­podásánál d rabonkint kettő kiló súlytöbbletet érnek eb Kisgécí László vállalta, hogy Gyé­kényesen egy dambócsatorna el­készítését a tervezet i 200 nap he­lyett 180 nap alatt elvégzik. Ennek a csatornának az elkészítése meg­akadályozza azt, hogy 60 katasz­teri hold rétet a tavaszi esőzések és olvadások után e'.öntse a víz. ság veze öségénk nevében március 9-re vállalta, hogy a munkaver­senyhez a feltételeket a legmesz­san megismer etilt a normák telje­sítésének jelentőségét, a normák kiszámítását, beírását, hogy min­den munkavállaló már a munkába állásakor tisztában legyen a ke­resed lehetőségekkel, A gyékényesi és csurgói mun- k: vállalók még a tett vállalásokon szebbmenőkig biz osítják, a fize-1 felül is versenyeznek egymással, léseket pontos időben végzik és Fokozni akarják a teljesí őst. Nem a dolgozók nagy többségével, de kiváltképpen a brigádvezeiőkkelL és munkacsapatvezetőkkel alapo­méra dónak el a többi gazdaság kö­zött, mondották, az őszre minta- gazdaság akarnak lenni. A megyék közt !<>lyó adófizetési versenyhez harmadik helyen vagyunk Az 1952-Os évi adMerv első ne­gyedében jelentős eredményt értünk el megyénkben. A megyék közti ver­senyben a mi megyénk a harmadik helyet foglalja el. Az eredmények, h€2. zetés. Tudják azt, hogy a befizetett adóval nagyban hozzájárulnak új gyárak, gépek, bekötőutak, iskolák, kuk úrházak, szülőotthonok épftésé­wiwmBmsie.*,•.*&&*■!** Rendelet a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáról A földművelésügyi miniszter a ! a Megyei Tanács Végrehajtó Bi- belügyminiszferrel egyetértésiben a j zottsága közli a termelőkkel, növénytermelés 1951/1952. évi 1 er- j A rendelet felsorolja a szántó- véről szóló minisztertanácsi hatá-j fotói növényápolás munkáit, majd rozat végrehajtása érdekében ren- j a zöldségfélék vetési idejét tartal- deletet adott ki az 1952. évi tava- mázza. A korai fejeskáposzta, kel- szi mezőgazdasági . munkált elvég- káposzta, k.rfiol, kalaráb, meleg­zésére. A. rendelet '.brjatmszza a j ágyi vetését, a spenó és zöldbor- avaszi mezőgazdasági feladatokat só első szabadföldi vetéséi1' február és szabályozza a termelési kőidé- 25-ig el kell végezni. A szőlőműve- zeítséget és vetéstervet, továbbá lés munkáinál március 31-ig be kell az iga- és gépkötelezeltséget, fejezni a nyitást. Április 15-ig be A rendelet ér.elméiben a tavaszi keli fejezni a metszést’ és hermat­azt mutatják, hogy do’gozóink va-j lóban megszívlelték Bákosi elv-társj bírála1 át, nielypt a közteherviselés­ről mondott. Az ország 25 legjobb adófize­tést teljesítő járásai közölt van a nagyatádi, kaposvári, csurgói, barcsi és fonyódí járás. Különösen jó eredményt ért el az első negyedév! t€Uvteljesítésben a nagyatádi járás, mely tervét eddig 50 százalékra 'teljesítette. De ha­sonló jó eredményt ért el ezen a téren a kaposvári, mely 49. csur­gó mtÍv 48 százalékra teljesítette első negyedévi -adófizetési tervét. Ezekben a járásokban különösen jól dolgozik Somogyszil, Büssii, aíhol 81, illetve 64 százalékra teljes íel­ték adófizetési tervüket. Ezekben a községekben és járá­sokban a dolgozó parasztság meg­értette, mit jelent a pontos adófi­.4 jól teljesítő járások és közsé­gek dolgozói megkövetelik, hogy g közte\her viselésből minden dolgozó vegye ki a ré­szét. Nem engedhető meg, hogy ezt a fontos kötelezettséget bárki is el­mulassza. Érezzék a lemarad; köz­ségek dolgozói, hogy a becsületesen teljesítők követelik tőlük, hogy pél­dájukat követve tegyenek eleget az állammal szembeni kötelezettségük­nek. A községi tanácsok mint a/ államhatalom helyi szervei ne mu­lasszák el a törvényadta joguk alkalmazását. Különösen sok a tennivaló az adóterv teljesítés terén Tab, Sió­fok. Marcali járásokban. Ezekben a járásokban a gazdasági helyzet nem indokolja a lemaradást, min den léhe őség meg van, hogy ezek a járások is behozzák a lemaradást A Kaposvári Patyolat Vállalat dolgozói teljesítik vállalásaikat A kaposvári Patyolat Vállalat dolgozóinak 80 százaléka lett fel­ajánlást Rákosi elvtárs 60. szüle­tésnapja Észleletére. A dolgozók mos! a vállalásuk teljesítéséért, sőt túlteljesí éséért harcolnak. A na­gyobb gyakorlattal rendelkező dol­gozók átérzik, hogy rajtuk is függ hogy a többi dolgozó társaik tud­ják-e teljesíteni a vá’lalásukal. Ezzel a tudattal kezdtek hozzáadol- zel a tudattal kezdtek hozzá a dol­gozók a vállalásuk telje.séléSéhez. A népnevelők meggvőző munkája kö­vetkeztében nagv javulás mutatko­zik » munkafe'yelem terén, ma már nem fordulnak elő késések, a dol­gozók pon osan megjelennek a munkahelyükön. Máris található olyan brigád, mely Bákosi e]\társ születésnapja tiszteletére tett vállalását teljesí- teite, sőt túlteljesítette. Például a festőbrigád, amely rendszeresen 150 százalékra teljesíti napi normáját, vállalta, hogy ezt még 5 százalékkal Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát túlteljesíti. A brigád a normáját már a múlt héten 156 százalékra növelje. E brigádnak csak két la'-'j« van, Bánfai József és Rohrer Má­ria. Bánfa' elvtárs, aki löbb gya­korlattal bírt a munkáiban, önzet­len segriségével, tapasztalatátadásá­val hozzásegítette a munkatársnő­jét is ahhoz, hogy ő is állandóan növelni tudja a tel jes'fményét. így tudta a festő brigád máris teljesí­teni, va'yis túlteljesíteni vállalását. De nemcsak Bánfai elvtárs se­gíti munkatársait, hanem valameny­rtr-i nagyobb gyakorlattal rendel kérő dolgozó is. Kulcsár Ilona dol­gozó nő jelenleg a gőz-mosodában tanítja be az új dolgozókat, akik e"yébként a vegyi’emosónál dolgoz­nak. A mull évben is több. mint öl dolgozónak adta át munkamódsze­reit, tanította őket és ez melleit állandóan 120 százalékra teljesíti a normáját. A Patyolat Vállalat dolgozói be­bizonyították elért eredménye kkel, hogy nemcsak vállalásokat tesznek, hanem teljesítik is azokat. Verseny a tengődi állami gazdaságban A tengődi állami gazdaság febru­ár 7-én tartotta meg termelési ér­tekezletét, melyen a munkák meg­javítása érdekében versenyt indítot­tak. Vállalták, hogy a gépeket úgy fogják rendbehozni, hogy azokkal zavartalanul tudják a munkát el­végezni. A tehenészet dolgozói a tejtermelés fokozásáért indítottak harcot- Arra törekednek, hogy a 27 százalékos eddig eléri eredményi túlszárnyalják. Takács Pál állatgon­dozó vállalja, hogy a kezelése alatt lévő üszőknél 12 kilogrammos súly­gyarapodást ér el. A borjaknál 19.80 k logramm súlygyarapodás helyett 21 kilogrammot fog elérni. Gyurák Sándor a tengődi üzem­egység vezetője növénytermelési versenyre hívja ki a Balatonme- cyOri és a zicsi üzemegység dolgo­zóit. A „Dózsa“ brigád elfogadja a versenykihívás1!. Szabó János bri- gádvezető felajánlja, hogy a terv­bevett termelvényekből kettő má­zsává! többel fog termelni, mint amennyit a tervbe előirányoztak. Trunk Károly levelező. mezőgazdasági feladatok elvégzése során 1951/52. évi növénytermelési terv m: radéktalan végrehajtása érdekéiben az ősszel, be nem vetett, vagy évelő növénnyel el nem fog­alt minden szántó erülefet meg kell művelni és be kell ve ni A tavaszi mezőgazdasági munkák ma­radéktalan elvégzéséért a termelő- szövetkezeteknél (csoportoknál) az elnök felelős, egyéni művelés alatt álló terülefen a tulajdonos, il­letőleg a tényleges gazdálkodó arfozik felelősséggel. Az állami földalaphoz tartozó tartalék' ingat­lanok megműveléséért a községi (városi, kerület) tanács felelős. A.z állt-mi vállalatok vetéstervük szerint gondoskodnak a művelésük nla t álló minden terület meg-mun- ká’ásáról és irányitó szervüknek felelősek a terv teljesítéséért. A tavaszi talajművelés során, síből az őszi mélyszántást nem vé­gezték el, a talaj koratavaszi fel­szántását március 31-ig be kell fe­jezni. Mihely a talaj átlapolta meg­engedi, el kell kezdeni és legké­sőbb április 15-ig be kell fejezni az őszi mélyszántás alól mentesí­tett talajok tavaszi szántását. Az őszi mélyszántás tavaszi eanunká- Pását, simíriózását, amino a talaj nedvességi állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni. Az őszi felszánj atlan területekre az isfál- 1 ótrágyát március 25-ig ki kell hor­dani és be kell munkálni. A tavaszi vetések hiánytalan el­végzéséhez szükséges ve ©magról mind 3- szövetkezesek, mind az egyénileg termelők maguk kötele­sek gondoskodni. A rendelet szabá­lyozza, hogy mely esetben milyen feltételek mellett kapnak a terme­lők központi vetőmagot­A ' ermelclk köt elesek a tavaszi vetésű növények vetéséhez " iszrí- tott vetőmagot használni. A vető­magokat elsősorban szelektorral kell megfisztíjani. A tavaszi búza és tavaszi árpa vetőmagját csáváz­ni keli. Az f|»pi izialófóidi nörényeiiH or*zign«Ra sí «Sibbi hitsrídőif IteH elvetni: Március 10-ig: mák, tavaszi bú­za, borsó, olaj-len, rost-len (Alföl­den) lencse, bükköny, hagyma, fü- ves-herések. Április 10-ig: 'avaszi árpa, zab, lucerna rosVFen, (az északi és du­nántúli megyékben) vörös-here, baltacin, napraforgó, csillagjfürt, cukorrépa, takarmányrépa, cirok. Ápri ig 25 ig: rizs. • Április 30-ig: burgonyái, csicsó­ka, marhakáposzta, szójábaib, kö­les. csumiz és kukorica. (Alföld.) Május 5 ig: gyapot, ros;kender, kukorica (Az északi és dunántúli megyékben) ricinus, bab, késői ül- tetésű napraforgó. A tavasszal elvetésre kerülő nö­vények vetésé azonnal meg kell kezdeni, míhe'y1’ a, csírázásukhoz szükséges talajhőmérséklet ég a ta­laj nedvesség! állapota a vetést megengedi. A tal /hőmérséklet alaku'ását és ennek megfelelően a vetés megkezdésének időpontját gyökerezést. Május lÖ-ig az első k ipálást. Május 20-ig az eső per­metezést, rpáius 31-ig az első kötö­zés-, június 15-ig a második kapá­lást Június 30-ig a második és harmadik permetezés.' és a harma- dik kötözést, július 15-ig pedig a harmadik kapálást kell elvégez­ni. A gyümölcstermelés tavaszi munkálatai közüli az ősszel el nem végzett talaj munkák at és trágyá­zás'. március 31-ig be kell fejezni. Ugyaneddig az időpontig kell be­fejezni az erőművi védekezési munkák ü'án a rügyfakadás előtti permetezéseket. Intézkedik a rendelet az öntö­zőberendezések üzemképes állai- pofba való helyezéséről. E munká­kat legkésőbb április 1-ig be kell fejezni. A« 1952. £▼! tavaszi vetés­terv vé£rrh*jfáiáimk érdek ében a rendelet az egész ország terüle­tére kötelezőn írja elő a lucerna, a vöröshere, baltacin és naprafor­gó termelését. A községi (városi, városi kerüleri) tanács végrehajtó bizottsága az egyénileg termelők lucerna, vöröshere, baltscin és napraforgó termelési költségét a községi ve ésterv alapján, a helyi termelési viszonyok figyelembevé­telével a rendeletben foglalf hatá­rok között birtok-kategóriánként, azon belül pedig egyénepkint álla­pítja meg és arról az érdekelteket 1952 március 5-ig írásban ér «si­ti. A már kiadotf rendelkézések szerint és megállapított mértékben kő jelező a burgonya, hagyma, fű- szerpaprika, dohány, ros/len, rost­kender, cirok termelése is A ter­melőszövetkeze ek, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató állami vállalatok termelési kötele- ze|tségét jóváhartvott üzemtervük ha1 ározza tneg. A rendelet szabályozza a kulá- kok vetésterv-készítését. Az egyénileg termelők kötelesek mezőgazdasági munkagépeiket arra az időre, amikor azokat saját gaz­daságukban nem használják, a köz­ségi végrehajtó bizottság állal megállapított használati díj ellenéi­ben olyan gazdaságik átengedni, amelynek a szükségletének megfe- !e!'ő mértékben a. gépek nem áll­nak rendelkezésre. A mezőgazda- sági igaerö ulardonosai kőfelesek igaerejűket a tavaszi mezőgazda- sági munkák során állandó és fo­lyamatos munkát végezni. Saját területükön végzett munkával együtt eÍY Pár lóval legalább 25, egv pár igás-ökőrrel legalább 15 hold felszántásának megfelelő ta- lajelökészíjési, ve ési, növényápo­lási, illetőleg takarmánybet,cikarí- tási munkát kell végezni. A ren­delet szabályozza a traktor-tulaj­donosok álfái végzendő munkát is. Más gazdaságában ?i rendeletben meghatározó [ mérlékű munka el­végzésére, díi eLlenéhetn kötelezni lehet első ízben a kulákokat és egyéb igaerö-tula-ídonosokat. A rendelet bafe-ezésül büntető rendelkezéseket tartalmaz. \ l«*rmól^s«pl jjril |Ar a fermeiß A múlt évihez viszonyítvai me­gyénkben nagy arányban emelke­dett az ipari munkások és az ér­telmiségiek száma. Az elmúlt év­ben a dolgozók ellátásában jó eredményt értünk el. Válla) unk havonta 60 súly- vagón főzelékáru't adott ki a dolgozók ellátására. A balatonmelléki kirendeltsé- geink a nvári hónapokban még na­gyobb mennyiséget adtak ki. Ezeket a mennyiségeket a MEZGKER a zöldségtermelő álla­mi gazd. ságoktő’, termelőiszöve- kezeti csoportok'ól, szerződéses egyénileg dolgozó parasztoktól biztosította.' Az elmúlt évben a balatonúj- helyi állami gazdaság o megye legjobb és leg öbb árut terme lő állami gazdasága volt. A tszcs-ik közül a látrányi tűnt ki. Másfái hold szerződéssel lekö­tött terü eten 5.664 forint tiszta haszna volt. Hasonló eredményt ért el a csurgói Uj élet tszcs S0O négyszögöl szerződéses papri­ka területéről 2750 forint tisz­ta hasznot vett be. Egyéni termelők közül Csontos József nagya ádi termelő 1 katasz­teri hold termetéről 43 mázsa uborkát szállított le 2500 forintot kanok. Kovács József ujvárfálvai dolgozó parasztnak 19 q terménye u án 3285 forint jövedelme volf. Példák bizonyit'ák, hogy a MEZŐKER Vállalattal kötött ter­melési szerződésekkel jól :ár a ter­melő — haszna v:m belőle álla­munknak és a terményekből dol­gozóink ellátását biztosítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom