Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-21 / 43. szám

L CSÜTÖRTÖK, 1952 FEBRUÁR 21. Zakóén Ersmebet »»tahanovinta lett Az életemnek egyik- legboldo­gabb napja. Nem lehet eltitkolni egy ilyen napot, hisz nem egyszerű nap volt ez részemre, és még több sziktársnak is inkább ünnepnapot jelen te; t- Nem lehet szóval kife- je zni azt az örömet, de nem lehet elfelejteni azt a napot sem, ami­kor több munkás sztahanovista ok­levelet kapott és pénzjutalomban íészesült. Ez a kitüntetés ért en­gem is. Hogy ki lehet sztahanovis­ta, ezt ma már mindenki tudja, az. aki munkájá; becsületesen végzi el és tudása legjavát adja. Én is igyekszem jó munkát végezni, hisz nem lehetek a párttal és a demo- laáciával szemben hálátlan Ne­kik köszönhetem és még nagyon sok nő, rajtam kívü'l, hogy szak­mát tanulhattunk, Csak úgy tud jttk határidő előtt megvalósítani Ötéves tervünket, ha mi nők is ki­vesszük részünket a termelésből. 1949. július ója dolgoztam az építőiparban. Mint. segédmunkás 1950. októberig. Október 23-án a vállalat elküdö't héthónapos gép­kezelői tanfolyamra. Ez^ jó ered­ménnyel elvégztem. Ez volt a, mi­nisztériumnak az első női gépke­zelő tanfolyama. Mivel hogy az a megtiszteltetés ért, hogy már az poci tanfolyamon részt vehettem, már akkor elhatároztam, hogy az első naptól kezdve igenis igyek­szem jó munkát végezni Már azért is. mert egyedül voltam nő gépke zelő válald-junknál. És be akartam bizonyítani — ami sikerült is -— hogy mi nők is megálljuk a- helyün­ket és azt, hogy az építőipar nyu­godtan képezhet ki. nőket gépke­zelőnek. Meg kell említenem, hogy így még soha nem volt megbecsülve a munkás, mint most- Ma mindenki tanulhat szakmát és mehet értelmiségi pályára is. Csak t'Z kell hozzá, hogy tanuljunk. Igyekszem ezután is jó munkát vé gezni, hogy he); hónap múlva meg- kaphassam -a sztahanovista ér­met, a szabadságot pedig Galya­tetőn tölthessen a sztahanovista üdülőben, Zakócs Erzsébet gäpkeze’ö, Foiiod -építkezés. SOMOGYI NÉPLAP s cesnaiemmiM Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelele egyes házingatlanok állami tilajdcnhavételérői A felelőtlen vezetés ak»d»lyo7za u J»wftfáfei niunlnlítVoliat az iharos herényi gf4pÁllomá«on Az iharos-herényi Gépállomás dol­gozó1 az őszi kampányban kiváló •eredményeikkel az első helye! fog­lalták el a gépállomások versenyé­ben. A gépállomás dolgozói nagy­szerű munkát végeztek, az 1951-es tepvév feladatait sikeresen oldották meg. Ezek után azt Gondolhatnánk, hogy ezen a gépállomáson a legna­gyobb rend, fegyelem uralkodik és minden febéei bVosílva van a munkák további sikeréhez. Ha meg­nézzük szórtban közelebbről a gép­állomást az ellenkezőjét tapasztal­juk. A dolgozók most a gépjavítási munkáknál is önfeláldozó magatar­tásukról tesznek tanúsága . A gép­állomás vezetője Honelvald elvtárs viszont a legelem ibb kötelezettségéi is elmulasztja- L'eíki'Banerettfurdalás nélkül elnézi, hogy mind az adminisz­tratív, mind a fizikai dolgozók egész nap fű tel lem helyiségben dolgoznak, de az sem zavarja, amikor az egész napi munka után a dolgozók 0s’e filletlen, h'deg szobiban tő nek pi benőre, ami az egészségüket is ve szélyezteti, de befolyásolja a munka eredményességét is. Előfordul az 's, hogy az üzemi konyha sem főz a faihiány miatt. Megtörtént, hogy ké' napon keresz­tül nem ka'Ptak .meleg ételt a dol­gozók. Nőm egy őseiben a dolgozók r> gépállomás területén lévő még másra is használható deszka és badar bokát tüzel­nek eh Mindez azért van, mert nincs biz­tosi'va a szükséges tüzelő számukra. 1954 májusában a megyeközpont körrendeletben kórle a gépállomás igazgatóit,, hogy gondoskod,ianik a téli tüzelőről, úgv a ''épállomás szá­mára, mini az ott dolgozók számára. A jelenlegi tüzelőhiány azt mu at ja, hogy nemcsak, hogy megfeledkezett erről a fontos rendelkezésről Ho­néivá td elvtárs. hanem azt szándé­kosan elmulasz'.otta. Ezek u'án vi­szont nem véletlen, hogy a gépállo­más dok’ozó nak megrendül a bi­zalma a vez-tő felé. Honelvald elv­nek“ nevezi, mert kevés esetben győződlek meg arról, hogy adott szavát beváltotta volna, mindenki­nek ig-ír csak, de nem gondoskodik annak megválást ásáróh Honelvald elvtárs amellett, hogy elmulasztotta a munlka feltételeinek zavartalan bizlosítását, nem ellen­őrzi a "épiav'íási munkákat. így nem véletlen, hogy a javítási munkákat alkatré­szek hiányában nem tudják folytatni. Bár Honelvald elvtás hetenkint két napol Kaposváron töl , szombaton délután elhagyja a gépállomást és csak hétfőn délben tér vissza, mé­gis megfeledkezik, hogy a gépja­vító vállalathoz benézzen, ehelyett mása p egy másik dolgozót küld el külön költséggel, aki így egy napot kiesik * terme­lésből. Az jharosberényi 'épállomás veze- ícVje Honelvald elvtárs súlyos mu­lasztás'; követett el a női munkaerő szervezésnél is, mivel a tervbevett hat női dolgozó közül még egyet sem szervez­tek be. De mulasztás terheli mindezért a gépállomás pártszervezetét "s. A páirtszervezetmek sürgősen fel kell számolni ezeket a hiányosságokat, bizípsrtani kell, hegy a dolgozók részére meglegyenek mindazok a fel ételek, melyek elengedhetetlenül szükségesek a munka sikerűhez és von ja felelősségre mi ndazokat, akik a dolgozók bizalmával visszaéltek és gátolják a gépjavítás! munkákat, de nem utolsó sorban, akik hanyag­ságból a dolgozók egészségét ve­szélyeztették. Az ’iharosherényi gépállomás dol­gozóinak Ulkes odaadó munkája továbbra is biztosíték arra, hogy tavaszi munkákban is az elsők közt végezzenek. De ebhez az szükséges hogy olyan vezető levyen a gépál­lomás élén, aki kemény kézzel har có] a dolgozók é d'ekeiért, aki gon­doskodik a dolgozókról és olyan ve­zetőre aki a dolgozóknak adott sz-a­A magámitu'ajdonbsa lévő házak Itulafdorios.ramk egy része házin­gatlanain a legszükségesebb fel­újítási munkálatokat sem végzi el. Ennek következtében a népgazda­sági értéket képviselő házingatla­nok állaga rohamosan romlik. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa abból a célból, hogy — népgazdaságunkat megóvja a házingatlanok állagának romlásá­ból eredő kárjói: — megszüntesse a volt uralkodó osztályhoz tartozó elemek házin­gatlanból eredő, munkanélkül szerzett jövedelmét, alkotmányunk 3 §-a, továbbá a 4. g. (2) bekezdése és a 8. §. (2) bekezdése rendelkezéseinek meg­felelően a következőket rendeli: í. §. (ij A jelen törvényerejű rendelettel összes alkatrészeikkel és tartozékaikkal együtt állami tu­lajdonba védetnék: a) mindazok a magántulajdon­ban álló házingatlanok (lakóházak villák, öröklakások, üzletházak, raktárak, stb), amelyeket vagy amelyeknek egyes részeit bérbe­adás útján hasznosítják; b) tőkések, egyéb kizsákmá­nyolók és a m égd ö n t ö t L t ársada i - mi rendszer népelnyonfP elemei­nek házingatlanai, abban az eset­ben is, ha azokat nem bérbeadás útján hasznosítják. J (2) Ha az előző bekezdés b) pontjában megjelölt személy az állami tulajdoniéi, vetj- házingalla- náb'an, vagy annak egy részében nem lakik állandóm, állami tu­lajdonba kerül a tulajdonosnak a házingatlanban, vagy annak egy í észében tarolt valamennyi ingó­sága is. Ha z jelem. §. (1) bekezdése bj pontja alá eső személy házingatla­nában az 1950—1952. évek bár­melyikében egyidejűleg kettőnél több olyan bérleménye volt, amely üdülő személyekkel kötött szerző­dés (megállapodás) folytán léte­sült, kártalanítás jn?i’ ct.í állami tulajdonba- kerülnek a báztulaj- dormail együtt a tulajdonosnak mindazok az ingóságai is, amclye két az ilyen bér'-mémy berende­zésére h aszná nak — abban az esetben is, ha a tulajdonos a ház- ing r,; lakban lakik. 2. §. (1) Nem kerül állami tulaj- donb i a dolgozóknak, így: a bér­ből, fizetésből élőknek, egyéb (3) Nem kerül állami tulajdonba j egyetlen jövedelmi forrását az ál­la kisiparosok és kiskereskedők i lami tu ajdonba vett házingatlan egy, legfeljebb öt lakószobából í képezte, ,a belügyminiszter — az álló házingatlana, ha a tulajdonos abban lakik. 3. §. (1) Nem kerül állami tulaj­donba a dolgozó p.rászórnák az a legfeljebb hat lakószobából álló házingatlana, amelyben maga la­kik és ezen felül még egy olyan házingatlana sem, amelyet bérbe­adás útján hasznosít. (2) A jelen törvényerejű rende­let végrehajtása szempontjából a dolgozó panaszok tanyái és egyéb gazdasági épületei nem minősül­nek házingatlannak. 4. §. Az állami tu ajdonbavl'tcl alól mentesülnek azok a házingat­lanok, amelyek a dolgozók társa­dalmi szervezeteinek és szövetke- zeteinék tulajdonában vannak. 5. §. Nem vételnek állami tu­lajdonba azok a házingatlanok, amelyeknek tulajdonosa külállam. 6. §. Az állam és az egyházak között kötöfí gyezmények hatá­lyát a je en törvényerejű rendelet nem érinti. 7. §. (1) Nem kerül állami tu­lajdonba a kuíákmak az a legfel­jebb öt lakószobából ál ó házingat­lana, amelyben lakik és ezenfelül mindazok a tanyái és egyéb gaz­dasági épületei, amelyekre a tu­lajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanok megművelése céljából szükség van. (2) Kúrák az, akit ,az 1952:2 szá­mú törvényerejű rendelet 15. §-ai annak minősít. 8. §. (1) A dolgozók lakásépítő szövetkezetei (2.012/1950. (VI. 10.) M Th. számú határozat) tag­jainak háztulajdoni illetősége -az álami tulajdonba vétel alól men­tes. (2) Az 1924 :XII. törvényben ro nghaiá roz'0% ; ársh áztu !a<j donok - nál a telekkönyvi főbetétet képező közös te ek az állami tulaíjdonba- vfétel alól mentes. Az önálló telek­könyvi aljbetétet képező helyiség (öröklakás, öröküzkihelyiség sfb.) ál.mi tulajdoni avétele, vagy men­tes-séfje tekm[ét1 ében a jelein tör­vényerejű rendeletiben foglaltak az irányadók. (1) bekezdésben említett jogsza­bály hatálybalépése előtt is — kártalanítást állapíthat meg. 11. §. (1) Az állami tulajdonba vet-t házingatlanhoz kapcsolódó jogok az állami tulajdonbavébeLlei egyidőben az államra szállnak. (2) Az állami tulajdonba vett ingatlant terhelő, -[eiekkönyvileg bekebelezett idetgen dologbeli ‘és egyéb jogok (követelések) i— » telki szolgalmak kivételével __ » je len törvényerejű rendelet hatály­ba, epésének napján megszűnnek. (3) Az állami tulajdonba vett házingatlanra telcikkönyvileg be nara kebelezett és a házingatlant terhelő jogok és követelések az állammal szembn nem érvényesít­hetők. (4) Azok a követelések, ame­lyek az állami tulajdonba vett ház­ingatlan volt tulajdonosával szem­ben az álkim javára a jelen tör­vényerejű rendelet hatálybalépé­sének időpontjában fennállnak — az Országos Épületjavítási Alap­ból folyósított helyreállítási köl­csön kivételével — arra tekintet nélkül érvényesítéridők, hogy íe- lekkönyvileg biztosított, vagy egyéb követelésről van szó. 12. § (í) Az ál'ami tulajdonba vett házingatlan lakóinak (bérlőinek), illetve az abb. n alkalmazottaknak helyzete változatlan marad. (2) Amennyiben a voJf tulajdo­nos az állami tulajdonba vett in­gatlanban lakik, illetve ott más helyiségeket használj lakása (egyéb iieyiségei) a jelen törvényerejű rändelet hatálybalépésével bérlet­té alakul, amely úján az 1953. évi január hó 1. napjától kezdődően kell lakbért fizetnie. Ezen idő­pontig a közterhek megfelelő ré­zét köteles viselni. (3) Az állami ‘tulajdonba vett házingatlan vol’t tulajdonosa és » bérlők, illetve az alkalmazó ttok jogviszonyában & volt tulajdonos helyébe az á lain lép. (4) Az állami tulajdonba vett házingaitlanokban alkalmazottakat (háziéi ügy elő, s.qg é db. á z f e lügye 1 ő, gépkezelő, fűtő stb.) az állami tu­9. §. A belügyminiszter indokolt ... . . esettben egyes házingatlanokát az > Ikjdonbavéte. nap; á. tó, kezdődően állami tul.í-doabavétel alól mente- i büntetőjogi felelősség szempont- síthet ! iáiból közhivataínoknak kell te­10. §. fi) Az 1. § ban meghatá- kinteni. szellemi dolgozóknak, a.koíó mű- j rozctt házingatlanok á’hmi tu- I 13. §. (1) Az ingatlantulajdonos, vészeknek, kisipari termeioszoveu j Jajdcnbavétele kártalanítás mel-jakiinek házingat ana a jelen tőr- kezetek tagjainak, nyugdíjat ál- lett történik. A kártalanítás mód- , vényerejű rendelt értelmében él­vezőknek egy, legfeljebb haf kószobából álló házingatlanra. (2) Ha a dolgozó állandóan a saját házingatlanában lakik, nem kerül állami iiula'donba ezen kívül még egy o’yan házingatlana, sem, ame’y pihenése, üdülése céljára szolgál, ha az családi szükségletét nem haladj" meg A dolgozó ezt ,a második házingatlanát akkor is megtarthatja, ha azt bármely ok­nál fogva maga nem használja. ®* íját ás mént ékét külön jogszabály lami túl jdonba kerül, köteles a ' állapítja meg. ^ [ törvényerejű rendelet hatálybalé­(2) Az 1. §. (2) és (3) bekezdé-I pésétől számítót,t három napon sében említett ingóságokért a tu- ! be1 ül a házingatlan fekvése sze- lajdoncst kártalanítás illeti meg. j rint illetékes községi (városi, vá- A kártalanítás összegét az ing.it- i rosi k®röle»ti) tanács végre/hajtó- lan fekvése' szerint i'letékes me- bizottságával ig.zoJhatóan írásban gyei (budapesti városi) tanács vég-{közölni az állami tulajdonba vett rehaifóbizottsága végérvényesen I ingatlan helyét (címét) és telek- állapítjs meg i könyvi adatait. (3) Az olyan házingat'antuíajdo- | (2) H a tulajdonos nem az ál­no® részére, aki munkaképtelen és BDHR ** BT!» iáisai ma mindenki ,,Ígéret fö’djé-l vát be is vált ja. jßeoi'lliitk nyomán . . . iMpirnk február 10-n számában, közöttük llogijó József níló levelet, 'ameltfben arról írt, hogy Götte Szentiván között közle. kedő gazdasági vavilon, milyen vi­szontagságos az iskolába jáió tanu­lók utazása. A közölt levél nyomán g Közle­kedés és l’ostafíggi Minisztérium az alábbi levéllel kere$le fel szerkesz­tőségünkéit: — A Gazdasági Vasutak fS föl­adat® mezőgazdasági termények Szállítása, s így szem,slyfuva rovás­sal csak másodlagosan foglalkozik. Teszi ezen utóbb't ép^en ezért hogy a főútvonalaktól elzárt települése­ket és tanyai lakosságot közelebb hozza a városhoz és a város' kul túrához. A szocialista kultúrának ® falun történő sikeres építése ér­dekében külön áldozatot vállalt, »mikor az iskolás'yermekeket jó­val önköltségi áron alul váltó t ked ▼ezményes áru tanulóhetijegy elle­nében fuvarozza. Éhnek ára oly méltányos, hogy az említett Gölle- Szentiván viszonyla tban az utazás személyenként 13 fillérbe kerül. Ami a hivatkozó! t szabályzat V fejezet 17. pontjában a szemé'-yko- cs iba előirt helyfoglalási tilalmat illeti, annak oka a gazdasági vas­utakon még fennálló személykocsi hiányában keresendő. A tiltó rende let végrehajtását — különben — a/ őszi, féli hónapokra felíik geszti t tűk s a kiadás alatt álló új szocia­lista gazdasági vasul; díjszabásban az a rendelkezés már fel s0m lesz véve. A Gazdasági Vasutak személyko­csi patkjának az ötéves terv kere tétben történő szaporítása lehetővé fogja tenni a többlet kocsik beál­lását és külön iskolás szakaszok ki jelölését, add g is a rendelkezésre álló szemé'lykocsipark javításból ki­kerülő részlegből a vonlai járatok megerősítése iránt intézkedtünk. Közlekedés és Poislaügu Minisztérium. Ás egykori Eszterfaází hercegi kapjély bejárata Fertődön (azelőtt Eszíerháza). A kastélyban működ i Kertészeti Technikum hallgatói gyzikorLtí munkára indulnak az intézet kísérleti telepére, az egy­kori here „ki földekre. átmi tulajdonára, vett házingatlan­ban lakik, a bejelentésre a házke- zevéssel megbízó; t, ennek hiányá­ban pedig a legrégibb bérlő is kö­teles. 14. •§. Az állami tulajdonba vett házing,a,Tan volt tulajdonosa, in­nak megbízottja (gondnok, ház- íelügye ő s‘t'b.) és használója kö­teles ,a házingiatjlcnt és az állami tulajdoniba körűit összes ingóságo­kat gondosan kezelni mindaddig, amíg tőle az ingatlan kezelését és az ingóságokat az illetékes állami szerv átveszi. 15. §. Aki ,a jelen törvényerejű rendelet rendelkezései; megszegi, vagy kijátssza, a társadalmi tu aj- don büntetőjogi védelméről szóló 1950:24. számú törvényereijű ren­delet rendelkezései Szerint bünte­tendő. A közlési kötelezettség (13. §) nem teljesítése 3 évig terjed­hető börtönnel' büntetendő. 16. Jj. (1) A jelen törvényerejű vend« et végrehay ásáról a minisz­tertanács gondoskodik. (2) A minisztertanács az állami tulaidombavé; ellel kapcsolatos kérdéseket rendelettel sz ibályoz- hatja, valamin* a rendeleti szabá- 'yozáss í ,a, belügyminisztert és az illetékes szakminisztereket meg­bízhatja. Rónai Sándor s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Szabó Piroska s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom