Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-20 / 42. szám

SZERDA, 1952 FEBRUÁR 20. SOMOGYI NlfiPLAP A MAGYaR-SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP HÍREI Magyar és délszláv népdalok és népi táncok a magyar-szovjet barátsági hónap tiszteletére rendezeti ünnepségén A. t'clje$en Jugoszláv,. nyelvű, ,ju- jtosjáv I13 {ármenti Lakócsa köz- séj»b»n február 17-én este mintegy töéilezeres tömeg, gyűlt . össz-e,-a köz­ség ,kuI0rterméfoen rendezett M. jjyaf-Szovjet Barátsági Hónap megünneplésére. E bensőséges ünnepen szebbnél- szebb magyar és délszláv népda­lok és népi táncok váltakoztak a szépen díszített kultúrterem szín­padán. Az ünnepség sikere érdekében legtöbbet tett a község f- smlóiíjjúsága, mert szinte az óvodáiéi kezdve az r'emi is­kola minden tagozatából köz­reműködjek ezen az esten, melyen közel 20 számból álló mű­sorral szerepeltek. Az egyik szám szebb vo’t mint a másik s a szü­lők valósban gyönyörködhettek gyermekeik szép játékában, mely­ben nem egy gyermek kiváló te­hetségének adta tanujelét­A műsor után Vértes György községi t-nácstítkár mondott ün- r.t.pi beszédet, amelyben hosszan méltatta a magyar-szovjet barát­ság jelen »őségét, majd behatóan foglalkozott í< Szovjetunió nemzeti­ségi politikájával. — Valamikor — mondotta többek között — szinte bevezetett tantárgy volt áz iskolá­ban ? más népek iránti gyűlölet szítása. Valamikor teamek a község­nek a lakosságát is csak igen ünnepélyesen nyílt meg megyénkben a magyor-szovjel’ baráfsógi hónop Február JS-án, hétfőn este a Magyar-Szovjet Társaság megyei titkársága rendezésében volt meg­tartva a Magyar-Szovjet Barátsági Hóna p megnyitó ünnepsége a Vá­rosi Színházban. Az ünnepélyen resztvettek a párt és töraegszervezeti funkcio­náriusok. Az ünnepi beszédet Sza­bó János elvtárs, a Megyei Párt­bizottság politikai munkatársa ■tartotta meg. A színház hatalmas nézőtere zsúfolásig megtel) Ka­posvár város dolgozóival, akik a Szovjetunió iránti szeretettől fűt­ve készültek a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapra, A dolgozók hatalmas lelkese­déssel ünnepelték .a magyar nép nagy barátját és tanítóját, Sztálin eVfársat és a magyar nép, pár­tunk nagy vezetőjét, Rákosi elv- társai, ima'd ütemes taps kíséreté­ben éltették a magyar-szovjet ba­rátságot Magyr-Szovjet Barátsági Hó­nap megnyitó ünnepélye rövid kul­túrműsorral fejeződött be. Szépen sikerült a magynr-sznvjet barát'á^i hónap megnyitója a Megyei Tanácsnál Nagy ünnepség keretében tar-1 zsef elvtárs, a Megyei Tanács el­A4.« mád r\ó«io1ron. 0. S £ G 3. So* nnldP ?Q tóttá meg pénteken mogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Magyar-Szovjet Ba­rátsági Hónap megnyitó ünnepsé­gét a Megyei Tanács nagytermé­ben. Az ünnepség fényé) emelte a béke szimbólumát kifejező gyö­nyörű díszítésű nagyterem. Az ünnepségen közreműködött a Megyei Tanács ku'túrgárdája, aépi együttesének kitűnő zeneka­ra és az ünnepséget a magyar és szovjet himnusz hangjai nyitot­ta meg. Az ünnepségen ott vo’t a helyi z lapszervezet párttitkára, Tóth Lajos elvtárs és Polónyi Jó­noke is. Az ünnepi beszédet Szabó Má­ria elvtársnő, a szemé’yzeti osz­tály dolgozója tartotta. Beszédé­ben méltatta a Magyar-Szovjet Baráfsági Hónap jelentőségét és hangsúlyoz:a többek között, hogy ez a bará'ság a béke és a haladás fákly vivőjével, a nagy Szovjet­unióvá'' lévről-évre szorosabb lesz. Ez a barátság minden évben to­vább viszi és gazdagítja dolgozó népünket a szocialista termelés, az irodalom és a művészet területén. A szépen sikerült ünnepség a kultúrgárda népi zenekarának hangjai mellett jó hangulatiban ért véget. lekicsinylő módon „vadrác­ként“ emlegették. Ez a világ s ez a faifogás hála a Szov­jetunió bölcs úíEttKtaíásán&k — már teljesen kihal) a népi demokráciák országaiban. Mi ennek az országnak minden dolgozója teljesen egyenjogú ál­lampolgár, fajtára cs fel-e-kezefre va­ló tekintet nélkül. Ezért is ünne- peiink ma boldogan a magyar­szovjet barátság jegyében. A beszedet többször szakította meg a magyar-szovjet barátságot éltető ütemes tapsorkán. Az ün­nepség a „Győztesek nemzedéke" című szovjet film bemutatásával ért véget­Új ibb 109.000 kilométer Kovács László elvtárs, a Megyei Tanács sztahanovista gépkocsive­zetője MM—123. rendszámú BNW gépkocsijával újból elérte a 100 ezer kilométert fődaragcsere és javítás nélkül. Kovács László elv£árs annak ellenére, hogy nem szerelő, csak vezető kocsiján, min­dennemű javítási munkát egyedül végzett eL Jelentős pénzösszeget takarított meg népgazdaságunk­nak, Kocsija állandóan példás rendben áll. Fényezése teljesen hibátlan, a kocsi belseje pedig rendben, tisztén van tartva. Ko­vács László elvtársat a Megyei Tarács üzemi háromszöge példa­mutató munkájáért felterjesztett« a sztahanovistái cím magasabb fo­koz tára, a sztahanovista jelvény megszerzésére. Kovács László elvtárs megyénk első szthánovisfa gépkocsivezető­je újból kiérdemelte a sztaháno- Tisfa címeit. Megyénk összes gép­kocsivezetői példát vehetnek mun­kájáról, laki lelkiismeretes, szorgal­mas munkájával kiérdemelte a n®- g®s kitüntetést) bebizonyította hű­ségét pártunkhoz cs dolgozó né­pűnkhöz. DAMKHÁZIÉK AZ ÚJ ÉLET, A FELEMELKEDÉS ÚTJÁT VÁLASZTOTTÁK gokat gondolkodott már fir- * ról Dankházi Imre dolgozó paraszt, hogy belépjen a termelő­szövetkezeti csoportba, mert lát­ta, hogy a csoport tagjai milyen szép jövedelemhez jutottak. Meg­győződött arról, hogy a táblásgaz- dálkodiáS'Sal, közős ^műveléssel sokkal többet lehet termelni, mint egyénileg kis parcellákon. Pedig Dankházi bácsi ért a föld­műveléshez és jól gazdálkodott, hisz a múlt évben is 8 mázsás volt z átlagtermése úgy a kenyér-, mint a takarmán'ySfibonábóL A hőszolgáltatási kötelezettségének 155 százalékra tett eleget és az 'adófizetésben is mindig élenjárt, most is már 200 forintot előre fi­zetett. A feleségéve' ketten dol­goztak 10 hold földjükön, néha nehéz is volt kettőjüknek megbir­kózni a munkákkal. A nyáron is sokat dolgoztak, azon igyekeztek, hogy minél több termést tudjanak kihozni a föld­ből. Az eredmény nem is maradt el1, de mégis ősszel, amikor az évi jövedelmüket összehason.ították a termelőcsoport tagjaiéval, akkor rra a megállapításra jutottak, hogy az övéké volt a kevesebb iá® a termßlöcsoport tagjaié volt a több. így Dankházi bácsi saját sze­meivel győződött meg arról, hogy mennyivel jobb ,a termelőcsoport- ban dolgozni, mint -egyénileg. Fe­lesége többször biztatta, hogy lép­jenek be a csoportba. Tud [a, hogy ott neki is könnyebb lesz, mint ed­dig. Ipgy napon aztán végleg ha­tároztak Dankháziék. Most llátta csak a Dankházi család, hogy nemcsak ők határoztak így, mert rajtuk kívül még három csriád kérte felvételét ugyanakkor, ami­kor ők. Nagy map volt ez Dankháziék- n,ái, egy fordulópont volt az él­tükben. Most már sokkal többet remélnek a jövőbe, hisz látják, hogy na.p mint nap gazdagabb a tszcs, akkor pedig a csoportagok is gyarapodnak. Most is négy pár lovat visznek be az új belépők. Dankházi bácsi is örömmel viszi be két szép lovát. A csoportban több abrak jut a lovaknak — mondja Dankházi bá­csi. Igaz, hogy ő is gondjukat vi­selte, ami meg is látszik a lovain, olyan tiszták, szinte ragyog a sző­rük. De mindenütt meglátszik, a ház körül is Dankházi bácsi gon­dos, munkája. A csoportban is nagy segítség lesz, mert nagy tapaszta­lata van a növénytermesztésbe* és az állattenyésztésben is. fa temuefőcsoportibam sokkal nagyobb eredményeket tud elérni a növénytermesztésben, j mint -az egyéni gazdálkodásban — mondja Dankházi bácsi. Mert ott sokat segít a gép, meg rendelke­zésre áll minden olyan eszköz, amij a termelés fokozásához alkalmaz­nak, meg műtrágya is kerül' bő­ven a növényekre. Az idén már a négyzetes ve­tést és egyéb hasznos módszereket is fognak alkalmazni a termelő­csoportban. Már alig várják Dank* háziék, hogy (avaszodjon és me­hessenek a csoportba dolgozni. Sokszor látták, hogy milyen vidá­man ment a munka a nyáron a csoportban — mondja Dankházi néni, hisz otf még el sem fárad az ember, ahol annyian do’goznak együtt. — Öröhrmel dolgozhatnak — jegyzi meg Dankházi bácsi — j hisz megvolt a gyümölcse munká­juknak, van olyan csoport fag, aki csak cukorból 150 kilót kapott, hát akkor gabonából, meg iwég bor is jutott szépen a tagoknak. Az idén pedig még nagyobb jö­vedelminél számolhat a csoport, mert az a szép 20 darab anyakoca, ha leifiadzik, az is sokat jelent. Ma már mindig virágzóbb az élet a tor­vaji tszcs-ben és mindig több egyéni gazda határoz úgy, mint Dankháziék, hogy rálépnek az új ! élet, a felemeliekedés útjára. ERŐS ÍREN TALÁLKOZIK A PÁRTTAL. A KAPOSVÁRI FONOD A-fíPlT- KF.ZESNÉL nem állt le a munka egy Peecre nem. az állandó hóns*és sem akadályozta azt. A dolgozók mintha nem is vennének tudomást <a télről, lepi dolpozi'k E ős Irén elv- társnő is a brigáddá tagjaival együtt, leküzdve a tél hidegét, megszakítás nélkül, fáradható*'’emui arra töre­kednek. hogy a kőműves brigádot el tudják látni kellő mennyiségű anyaggal. Erős Irén elvtársnő a múltban gondolni sem mßrt arra. hogy va­laha őt is m gh"cs’Vik majd a munkája után. Még élénken emléke­zetében él a gyermekkora, melyet Marosvásárhelyen töltött, hogy mi­lyen bánásmódban részesült idegen embereknél. Al'g vo’t 11 é ®s, máris otf ket’ett hagynia a szülői házat, cselédnek szegődött, sok rosszban volt része. N(lm ritka eset volt a szidalmazás, verés sem, különösen ha haza akart menni látogatóba a szüleihez. De rá vo\l kényszer ülve, hogy tűrje a durva, embertelen bá­násmódot, mert segítenie kelteit 8zü'einck a kisebb testvérek eltar­tásában. Apja beteges ember volt már akkor is. rátdósal még hosszú időn kérésziül katona is volt, így rafia kívül nem .voll más keresője a családnak. ERŐS ELVTÁRSNŐNEK a fel- szabadulás ulán megváltozott az élete. Boldogasszony fór a kerüllek, Oho' apjának már lett munkája. Két fivére a Tatarozó Vállalathoz került, ő maga u kishá ságui állami gaz­dasárba a szert gáti pusztán, majd ezelőtt fél évvel a Fonoda-építke­zéshez került, ahol azóta dolgozik. Alig három hónt,pb/ do'gőz ott a- építkezésnél, szorgalma» munkájá­ért máris segé db ligád vezető lett. Eleinte nem men! minden zökkenő nélkül, voltak kisebb hibák, de ezeknek kiküszöbölésében segített a párt-szervezet. Kovács elvtárs az üzemi pá t'Vkár felfigyelt Erős elv- társnő munkájára és hosszasan el­beszélgetett t elg, többször is mun­kaidő irtán. Ilyenkor sok minden­ről előjött a sró. a pántról, arról, hogy a pá t milyen segítséget nyírj! a dolgozóknak munkáink elvégzésé­hez. hogy nvt is jelent a pórt irá­nyítása a. szocializmus 6' Résében. Erős elv'Arsnő egy-epy Rgen be- xzé’ge'és irtán Irnsszan elgondolko­zott és esr'hr ju'ott. hogy ű már milyen régóta szeretett vo’m párt­tag huni. Ezt megnehezítette az, hogy több helyen dolgozott. Igaz. hogy Szentifát pusztán huzamos ideig dolgozott, de ott nem fogtal- ko-ott a r>ártszemezd k°Vöen ,a dolgozókkal, s így ővele som. Sok­szor bánta'fa az a Indáit, hogy az npia és hngai is tagjai a pártnak éS‘ ő még mindig nem. Eszébe jutot­tal!; Kovács e vtárs szavai, amikor arról beszélt, hoyn a pártnak cső]; a dolgozók legjobbjai lehetnek tag­jai. Elhatározta, hogy még io\bb munkái f<g végezni, hogy kiérde­melje, hiy'y őt is felvegyék a párt tagjc'öltjeinek soraiba. AZ ELHATÁROZÁSÁT tett kö­vette, a brigádja tagjait is jo.bb munkára se kent ette és ma is ser­kenti. .A munka megja Fásáért fo’yó harcban mm maradt egyedül, mint mindenben m>st is érezte a párt- szervezet segítségét. Kovács elvtárs több ízben t tt javaslat okit arra, hoy munkájukat janisak meg, hogy magasabb termelést érhessenek cl. Az a tudat, hogy a párt figye­lemmel kíséri az ő munkáját, meg- ké!szerezte munkakészségét. A bri­gádnak valóban megjavult a mun­kája állandóan 100 százalékon je­lül teljesítőitől; és te'jesítik normá­jukat, volt olyan eset {», amikor 21)0 százalékot is elértek, a brigádnak most is 116 % a teljesítménye. Ezelőtt két hónappal teljese,Rítt régi vágya, tagjelöltje leit a párt­nak. Dr érezte azt is, hogy ezután még iobb munkát kell végeznie. A . mimózává megjárni ámít úgy gondolta, hogy többet kell neki foglalkozni a brigádja tigjniival, ez így is történt. Munka irtán, esténként mindig ősz- szehivta a brigádja tagjait és közö­sen kiértékelték aznapi munkáju­kat és megbeszélték a következő na ni mankó1, hogy k! mit fog csi­nálni. Ez a megbeszélés nrm maradt el sohasem. Ez a módszer bevált, ezt bizonyítja az .fredméyy is. mert az ö kőműves bngáfdijuk, a Végvári bri­gád a legjobb teljesítő brigád az építkezésnél, hogy ezt elérhette, nem pis mértékben a segédbrigád munkájától is függött. .4 TÁRT GONDOSKODÁSA NEM M 'RADT EL ezúttal sem, ezt érezte Erős elv’ármő akkor is. mikor a múlt hónapban megkapta a mátra- f űr cd' üdülőbe a jő munkájának eredményeként a hűlheti üdültetési szabadságot. A szabadság idejét kel­lemes szárukozássril, kirándulások­kal, tánu’á.wal töltötte, ahol smlz S'-ép élményben volt része. E kelle­mes meglepetés után, hogy vissza­tért munkahelyére, liamarosan újA) meglepd’és érte, a vállalati ugyancsak iá munkájáért 100 forint pin-ju1atomban részesítette. Erős. elvtársim mindezekre, ami-' ben réscesátt, a mattban még ál­modni sem mert, tudja, hogy ezt mind a pártnak köszönheti. Meg is akarja hálálni a pártnak, a jobb munkával és tanulásával. Most há- ramhóna pm vöröskeresztes tanfo- lycumra készül, melyre a párt küldi. Ezt a nagy megtiszteltetést — mondja Erős etatársnő — melyben engem a párt részesít, azzal akarom meghálálni és egyben kiérdemelni a párttagságot, hogy a tanfolyamon szorgalmxsan tanulok, hogy onnét kikerülve legjobb tudósammal és munkával elő tudjam segíteni a szocializmus építését. Fe hete rág ókmt ítélt rí a bíróság Megyénk terülefén miéig mindig nehézkesen megy az é öálla tbe- gyüjtés. Ennek az egyik oka, hogy egyes spekuláns parasztok, akik az ellenség befolyása alatt vaun: k, minden módot megragadnak, hogy gazdáik utasítását végrehajthas­sák, elszabotálják az élőállatbe- gyüitést. Ez a magyarázata annak, hogy a feketevágások mind job­ban elterjedtek Az ilyen tprvény- szaíbotálók nem akarják tudni zt, -hogy sa’át maguk is, de egész do’gozó népünk kárára cseleked­nek. A becsületes do'gozók megve­téssel fordulnak feléjük és követe­lik megbüntetésüket. Dolgozó né­pünk célkitűzéseinek megvalósítá­sát gátolja Sopár Györgyné, pa- tosíai középparasztasszony, aki 30 kilós sertést vágott engedély nél­kül, ezért a bíróság 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Özv. Benkő Lászlóné ladi parasztasszony 40 kilós süldőt vágott ‘e feketén, ezért a bíróság 800 forint pénz­büntetéssel sújtotta. Kovács János szintén ladi gaz­da 1 mázsás sertést vágott le en- gedély nélkül. Méltó büntetését megkapta, 1500 forint pénzbünte­tésre ítélte a bíróság. Balogh Já­nos barcsi lábos birkát vágott 1® feketén, amiért a bíróság 2 ha­vi börtönre ítélte,. Szovjet mód'Z^rek a'kalmazRsával meggyorsítjuk a dolgozók kiszolgálását az üzletekben Míg a miit'ban a kereskedelem­ben prof'tszerzés vb]t a fő szem­pont, add g ni.fi, megváltozott ke­reskedelmünkben a főszempont a dolgozók ellátása, a döntő. Kereskedelmünk * dol?ozók ér­dekeit szolgálja. A megyében nincs olyan község, ahol föW'művesszö- vetkezeti bolton kérész* ül a dolgozó parasztság árusziiksé letét ne tudná beszerezni bő áruválaszték kertié­ben. Minden já ási székhelyen, vaSv nacvobib közsé-lben állami bolt mű­ködik. Kiemelkedőbb helyeken a szükséglethez mérten állami bollo- fcar 'létesítettünk. Különös gondot fordít a szocial s'ta kereskedelem az anyák ellátására. Ennek érdekében Kaposváron anyák boltja létesül és a járás' székhelyeken működő boltegységeknél „anyák sarkál“ szervezték me.’, ahol a többi árulói elkülönítve a gyermekes anyák áru szükségleteiket beszerezhetik. Hogy a ker< skedolem továbbra még jobb ellátást tudjon biztos - !ani a dolgozóknak bevásárlásaik alkalmával, minél képsebb idő' kelljen a boltokban eltölteni, a gaz­dag tapasztala* okkal rendelkező szovjet kereskedelem mániájára Ka­posváron a Május 1. utcában egy fűszer és édessé bobot szerveztünk át olyanképpen, hogy az ott vásár­lók- k.özvGllp’n n t L<7nli7n/lrvkníi U f'-_ zetho'n.ek az áru átvétele pillana­tában s így elkerülhetővé válik, hocv több ideig kelljen a boltban várakozni. Az állami kereskedelmi vállala'ok dolgozói széleskörű ver­senyül izgalmat indítottak egymás között, harry munkájukat megjavít­sák, úgy az udvariasság, mnt * tisztaság és gyorsaság tekintetében. ö éves tervünknek szerves része a ke Osked. iem, az kü'ön nem vá- lasztiható és áhí hal juk azt, hogy a tervezés módszerei is állandóan fejlődnek, melynek keretében 1951- ben bevezettük a területi tervezést, loválbbá 1952. évben már mérge­ket és igény-terveken alapuló terve­ket készítünk el. Ez az eljárási módszer fii”yelemlb>avéve a megnö­vekedett á uválasztéikot, lehelévé te­szi. hogy a dolgozók a szocialista kereskedelmen kérészül énényesí- len' tudják igényeiket és így azok az árucikkek kerüljenek a boltokba, melyekre a dolgozóknak feltétlenül szükségük van. Olvasd a Társadalmi Szemle tuirulei) 8/áuiát

Next

/
Oldalképek
Tartalom