Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

_L VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 17, SOMOGYI NÉPLAP 7 A Kaposvári Ruhaüzem DISZ alapszervezetének munka felajánlása Múlunk a békés fejlődést, Titoéknál a börtönök építését szolgálja a kavicsbánya termelése ladtdj harcba a Megyei DISZ Bi-1 zottiíág vándorz ás zlój áéiáí — jel- .szóv-’i kezdjük meg mindennapi munkánkat A DlSZ-fiafalok a kö­vetkező felajánlást ették január 38 áa, Rákosi elvtárs 60. születés­napja tiszteletére. 1. 100 százalékos minőség mel­lett első negyedévi tervünket Rá­kosi elvtárs születésnapjára befe­jezzük. 2. Teljes sefejtmen es munkát végzünk. 3. Párosversenyre hívták ki a DISZ-tagok az idősebb dolgozókat •ás ezzel ez egész üzem lázas ver- senylendülietbein van. A cukorgyári DISZ-fiatalok fel­hívásához csatlakozott megyénk számos DISZ-szervezete, hogy har- «oíjaa a Megyei DISZ Bizottság versenyzásxlójáért. Köztük a Bar- ütevál alapszervezete is, alhod nagy­szert eredményeket értek el a versenyben. Pl. Matiz György elvtárs, aki * DISZ Megyei Választmány tagi4, jó példával jár élen, 5 értékeit lövésből 44 köregy- eóget ért «L Van. megyékben több jó ered­ménnyel zárult lövészverseny is, mint Böhönye, ahol1 az átlagos Hőregyaég 40. Vagy a nagybaráti áSfasnií gazdaság fiataljai, akik ngyncsEiik jó eredményt értek el vz elmúlt vasárnap lezajlott lö­vés zversenyen. Azonban a szép eredmények «éllett hibák is vannak. A íeg- szembetűnöbb a középiskolás t4' múlok 'lassú ütemű benevezése eb­be a nagyszerű versenybe. Ez azért is hiba, mert február 24 az •első forduló befejezésének napja rohamosan közeledik. Azokon s helyeken, ahol van Szabadságharcos Szövetség, a DISZ-szervezeíek tartsanak fenn szoros kapcsolatot velük, hogy a fiatalok részt tkjának venni olyan körökön, amihez kedvük van, motoros, lövész, ejtőernyős, rádiós stb. körö­kön. DISZ-szerrezetennk ezen a téren *S vegyenek példát a bős lenini- «ztálkni Kocmszomolról. A szovjet fiatalok aktívan résztvesznek a DOSZÁRM munkájában, hogy fel­készüljenek a béke fegyveres meg­védésére. A lövészverseny további idősza­kában fiataljaink vegyenek példát az addig jó eredményt elért fiata­loktól, hogy ezzel is faozzájárul­—amMCTUfőaTgimi sssamrssK 4. Minden DISZ-fiatal tett fel­ajánlás; és mindenegy párosver­senyben vm idősebb szaktárssal. 5. Üzemünkben kiszélesítettük a Na z aro varr, o z ga Imát, efelett a DISZ vállalt védnökséget, 4 tagú brigád minden műszak előtt és u|án az összes gépekei! megvizs­gálja és (leellenőrzi. Ft példás mun­kát végzett Szabó Tibor ifjúmun­kás. 6. Politikád körön, ami csütörtökön indul be, nem leisz lemorzsolódás. Dobrotka László janak szeretett édesapánk, Rákosi elvtárs 60. születésnapjának mél­tó megünnepléséhez. Somogyin egyei DISZ Bizottság. A kaposvári vasút fü őházi dől- ( gezói a legutóbb megtartott te*" melési ér ekezle'en csatlakoztak ahhoz a lelkes felajánlási mozga­lomhoz, melyet a debreceni fűtő- ház legjobb eredményt elért dol­gozói indítottak el Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére. Ezen a ternfefesi ériekezle en a fű|őházi dolgozók lelkesen tették meg vállalásaikat, mellyel szerete- tüket és hálájukat fejezik ki sze­retett vezérük irán . Vállábák, hogy a munkás és’személyszá lító vonatok menetét zöldút” bizto­sításával úgy irányitják, hogy a késéseket 5 százalék alá csökkentik. Vállalták, hogy a munka jobb megszervezésével bíz osítják, hogy a vonatok menetrendszerinti idő­ben érkezzenek az állomásokra. A menetrendszerinti indítás érdeké­ben, figyelemmel kísérik a osatLa- kozó vonatok menetét. A ; ehervouatok ki- és beérke­zéséi, a tola ásókat úgy szabá­lyozzák, hogy emiatt ne kelljen késéssel indulni a munkás- és sze­rű é'lyvona toknak. Vállalták továb­bá, hogy a késve beérkezett vo­natoknál gyors ki- és beszállással, n posta és az árukezelés meggyor­sításával a menetrendszerinti tar­tózkodási időt megrövidítik, hogy ezzel is megszüntessék a késése­ket. A Nazarov» mozgalom terén válldtők, hogy gépüket állan ii iwnin t ii unin nmcniiii' H inni ii i MMim Úttörők felajánlása Rákosi elvtárs születés* napjára Rákosi pajtás március 9-éa tölti be 60 születésnapját. Mi úí törők ludjuk, hogy a felszabadulás; előtti évek nem voltak könnyűek í’áko- si pajtásaik, bök nehéz napi volt. Nem jörte meg a ezenvede , mert íudt«, hogy harca győzőimet jsiení. Az elnyomott munkásosztály fel­szabadításáért, Magyarország új­jászületéséért küzdött. Hazánk fel­szabadulása után újabb harcokat vitt győzelemre. Mi, a péterhídaí Dózsa úttörő­csapat tagjai hálánk és szerete­tünk kifejezéséül felajánljuk, hogy március 9-re osztály átlagunkat 3.6- ról 4-re emeljük. így vesszük ki részünket a szocializmus építésé­ből és kívánunk Rákosi pajtásnak, a mi drága édesapánknak még sok boldog születésin „pót. dóas üzemképes állapotban tartják, hogy a vonalok téváhbinditásakor gép- vagy egyéb hiba elő ne for- dúlhasson. A menetrendszerinti pon os közlekedés érdekében vál­lai ták, hogy a* legszorosabban eíyüttműködrsek a forgalmi szol- gála! tevőkkel és menetírányítók- ka.l. Vállalták továbbá, hogy a ké­sésben lévő vona.oknál lerövidítik a mene időt, csökkentik a kezelé­si állomásokon a gépkezeíési időt és £; mozdonyok fűtéséhez szüksé­ges szénkeveréke t megfelelően előkészítik, tovább és nagyobb mértékben alkalmazzák a hős szovjet vasutasok munkamódsze­reit. A fiókműhelyi mozdony és root or Lakat os dolgozók (vállalták, hogy 3 gépeket, minőségi munká­val javítják és az úgy javítják, hogy abból szolgálatképtblenség, későbbi javítás ne fordulhasson elő. A javítások szakszerű elvég­zésével segítik a inozdonysze. n-.élyzcíet, hogy vállalásaikat (cljesífeni tudják, hogy a vo­natok menetrend szerint köz lekedhessenek. Ehhez a felajánlási mozgalomhoz a mozdonyvezetők, motorvezetök, fűtök, mozdonylakatosok és tno- jorl'akatosok egytől-egyig csatla­koztak, kifejezve szeretetüket és hálájukat Rákosi elv társ iránt. Megyénk déli határán, Tito Ju­goszláviájával szemben működnek a. gv-ékényesi és zákányt; kavicsbá­nyáiéi epek. A bánya nagy jelentő­séggel bír építőiparunk számára. Az itt kitermelt kanácsot vonatok, hosszú szerelvényeik szállítják az ország különböző részeire. Az itt termelt kavicsot használják fel Sztálinváros, a kaposvári text ilko Ha­binál, a f Szalöki vizierőnni, a kom­lói bányavidék és az inoteri erőmű, új gyárak, üzemiek építkezéseinél. Épülnek iskolák, napköziotlhonok, lakóházaik, kórházak és sok olyan léíesítmény, mely dolgozó népiünk jobblétét, él-1 színvonalának emdlke. dúsét segíti elő. A kavicsbánya, dol­gozóinak mind több abyegot kell adni az egyke jobban fokozódó üte­mű építkezéseink számára. Tudják ezl a kavicsbánya dolgozói. Mun­kájútokul öléves tervünket, a béké­iéinél segítik, a tervük túlteljesflté- sével mectgyorsíKijá'k békémü-vejnk f-el építését. A kavicsbánya dolgozói jól hur­colnak a békéért, naponta túltelje­sítik a tervüket. A múlt évben is jól megásták a bélijükéi, elnyelték az él üzem címet. M« is kemény har­col vívnak a töb l>e orr, elés ért, <a,z első negyedév' tervük sikere» tel­jesítéséért, hogy vállalásaikat, me­lvet ll'ákosi elviárs 60. születésnap­jára tettek, teljesíteni tudják. Az dmult héten a kiváló munka jutal­mául újból elnyerték a búsaké él- üzem címet. Ezt lelkesen ünnepel­ték meg a dolgozók és iőgadálma't tették arra, hogy ezután is har­colni fognak azért, hogy több anya-1 got biztosítsanak az építkezésiek szá­mára, hogy újabb és újabb gyárak, lakóházak épülhessenek az ország­ban. A tervteljes'téssel adnaik mól ló' választ Tito felbérelt ügynökeinek, «kik az UDB megbízásából sunyi róka módjára átlopóznak a hatá­ron, hogy megfélemlíttsék a bánya dolgozóit, hogy kárt tegyenek az építkezéseken és a termelöcsopor- tokban. A hánya dolgozói leleple­zik az ilyen mesterkedést és vála­szul nap, mint nap túlteljesítik a tervüket és vállalták, hogy az első negyedévben még többet termelnek és Ráktísj elvtárs 60. születésnapja tiszteletére megszerzik a büszke él­üzem első fokozatát. A mi kavicsbányánktól alig 60 méterre is van egy bánya. A ju­goszláv kavicsbánya, melyet a fa­siszták irányítanak. Ebben a bányá­ban nem úgy minit ideát. Sanyargatják őket éi9 nem biztosítanak számukra becsü­letes megélhetést. Tiltóók kavicsbá­nyája nem a békés építési szolgálja. A kitermelt kavicsból nem építenek gyárakat, lakóháziakat, iskolákat. A Tito kényszere alatt álló jugoszláv kavicsbánya a háború szolgálatában áll. Ebből a bányából szállított anyagból amerikai gazdáik paran­csára, — umellyrl Tito legteljeseb­ben egyetért — sötét kinzóbörtömj- ke>t építenek a becsületes jugoszláv hazafiak számára. Tito a börtönök százainak építésével aktarja elfolyt« - mi a jugoszláv hazafiak eHcnádá- s’át. az elnyomással szemben. Az amerikaiak számára repülőtereket, kikötőket építenek, ahol amerikai repülőgépek, hajók tartózkodnak támadásra készen Szovjetunió és «• népi demokráciák ellen. Iskolák helyett bunkerokat építenek a határ men-bén, hogy megfélemlítsék a szomszédos népeket, köztük minket is. A jugoszláv dolgozó nép egyre jobban kimutatja gyűlöletét Ti tóval szemben, egyre többen tagadják meg a munkát, úgy harcolnak a Tito népnyúzó rendszere ellen. A jugo­szláv kavicsbánya dolgozói úgy har­colnak a szabadságéit, hogy nem teljesítik tervüket, fokozzák az el­lenállást. Míg a gyékényes-tzAkányi kavics­bánya élüzem lett a dolgozóik mtnt- kom ód szerűik állandó javításával egyre többét és többet termelnek, újabb mun kati ős>te titeket visznek végbe, hogy' hazánkban mielőbb fel­épüljön a szociaüzmus, addig a ju­goszláv irtó ista kavicsbányában « felbérelt kulákok és tőkések sanyar­gatják a dolgozókat, irányítják a termelést, a dolgozók nap, mini nap fokozzák harcukat az elnyomás el­len. Tgy hareol a gyékényes-zákány* kavicsbánya a békéért, béketervünk mielőbbi megvalósításáért, tgy har­colnak a titóista ügynökök ellen — töhbtermeléssél segítik a jugoszláv munkásosztály hősies ellenállási élnek á dolgozók, harcát. DISZ-titkár. Megyénk jiatalsága nagy lelkesedéssel kapcsolódik Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjára rendezett kispuska céllövő versenyéhez A péterhídaí Dózsa úttörőcsa­pat nevébens Barcsi Géza. A kaposvári vasúi lií tő házi dolgozóinak vállalása A knjbiseai és sztálingrádi vizi- •rőnift, a turkméniai főcsatorna, valamint »z ukrajnai és észak-krimi vízierőmű és csatorna építése újabb jagyo'íó állomás a kommunista tár­sadalom anysgi és technikai »lapja regier öntésének útjáa. Az építés befejezése után az új i4zie*(ímiiveií Összteljesítménye Hvrfflerfredjrr a négyaitUlió kilo­wattot. éri vfllamosenergia termelése pedig feli. 22 mílTárd kilowattóra tesz. A veljf»i óriások, a turkméniai főcsa­torna vízi-erőművei és a dnyeperi vízierőművek közül 44 millió kát. ioldnyi hatalmas terület öntözését és bőséges vízellátását teszik le­let övé. A világ építési technikája nem is- *er hasonló «rányú muník'áílatot. A »égy hatalma« hidrotechnikai épít­mény több mint ni á sfél mi 1 liá r d köb­méter föld kiemelését és elszáHííá- sit, többezer kilométer hosszai csa­tornázásit, többiu'Hió köbméter be­ton beépítését, roppant arányü épí­tési és szerelőinunkállatokat tesz szükségessé. És, hogy ez a hatalma« építési terv az előírt őt—hét év alatt vaióban meg is valósul, azt a ta­pasztalt szovjet káderek és a mun- kilátok: nagyfokú gépesítése biz- tavitja. Az itj vinieröművfk víllamosener- gia termelése mintegy 45-ezör ha­ladja túl azt a mennyiséget, ame­lyet a üOELRO-terv megvalósítása kezdetén (1921-ben) termeltek * szovjet országban. A kitjbisevi és a sztálingrádi vízierőművek világviszony lat­ban is a Icgn/igyábbak lesznek. Nehéz elképzelő; és kiszámítani, hogy mit Is jelentenek majd az új •vízierőművek a népgazdaság szá­mára. Többek között például hatal­A SZTAUNI-KORSZAK TERMÉSZETATALAKlTÓ MUNKÁI ma« fűtőanyagmegóakarítással jár­nak, 22 milEárd kilowattóra vili*" mosenergia előállításához, hőerő- uifltelopeken, ery év alatt 22 millió tonna fűtőanyag kitermelésére len­ne szükség- Ha ehhez még hozzá­számítjuk azt a 30 millió tonn» fűtőanyagot, amelyet a vízierőmű- telepek Vízienergiája les.z felesle­gessé az iparban és a népgazdaság esryéb ágaiban, azok villamosítása révén, okkor a fűtőanyagmegtaka- rítás összesen 50 millió tonnái tesz ki. Hogy ez milyen óriási mony- nyiség, annaik érzékeltetésére meg­említjük, hogy elszállításához 50 ezer teljesen megrakott vasúti sze- írelvéhy kell, ami ha a szerelvénye­ikéi folytatólagosan egymáshoz kap­csolnánk, 20 ezer kiloméier hosz- szúságú lányt alkotna. A vízi erőmű'ví-k jelentős előnyei indokolják széleskörű alkalmazásu­kat a Szovjetunióban. A fűtőanyag- megtakarítás, az olcsó villamoS- energ'a elősegíti a népgazdaság minden irányú fejlődését. A termé­szet átalakításával és a villamos- energiae]Fátás biztosításával, egy- egymásba kapcsolódó népgazdnsági •feladatokat oldanak meg. A vízierő­művek automatikus irányításúak és így rengeieg kádert szabadítanak fel a népgazdaság egyéb ágazatai .számára. .43 így nyeri villa mosent rgio hat-hétszer olcsébb, mint a hó' centráhk vil lám osen e rgi áj a. A kapitalista országokban a víz- tartalékok kihasználása jépten-nyo- mon torz, rabló jelleget ölt. Köz­tudomású például, hogy a Nílus folyón a szudáni duzzasztómüvet kizárólag öntözésre tervezték és nem használták ki a folyó óriási teljesítőképességét villamosenergia termelésre is. Ugyanakkor áramel­látás céljaira nagy erőmű telepeket létesítettek « közelben, amelyek a .messziről odaszállított, drága szenet használ jóik. . Csakis a Szovjetunióban — ahol szocialista tervezés folyik és a ter­melőeszközök nincsenek magántu­lajdonban — lehetséges a népgazda­ság számos ágának érdekét figye­lembevenni a vázienergia maradék­talan kihasználásánál. A szovjet példa nyomán a szo­cializmust építő Magyarország is ké­pessé vált nagyobbméreíü építke­zési-e, a természet erőinek nagyob- ,arányú kihasználására és az ember szolgálatába való állítására. Az ötéves tervünk keretében megvalósuló alkotások között foglal hegyet hazánk első nagy tevmészetátalakíló műve, a ii- sza’oki vizilépcső. Ez * nagyszerű mű három fő hi­vatást fog teljesíteni: öntözni fogja a környező földe­ket, biztosítja a Tisza hajózha­tóságai és ugyanakkor viUamos- energvuu fog termelni- A v.ízierőmű építkezése során öt­millió köbméier főidet kell meg­mozgatni,. fia ezt a földmennyiséget vasúti vagonokba raknék, a kocsi­sor Nyíregyházától Moszkváig érne. Ezt a temérdek földei az atapgö- dőrből és az új Tiszja-mederből emelik ki. Az építkezés során agy«* uis jokora darabon új medrej ás­nak a Tiszának. Először a vuzierő- művet ép.lik fel, aztán k.ássák az uj medrei. Am,kor tízzel elkészül­tek a Tiszát új medrébe vezetik, régi medrét pedig az építkezések során kiemeli földdel betemetik. A vízilépcső építkezéseinél mintegy 100 ezer köbméter betont-, 25 ezer vagon cementét, 3 ezer vagon beton- vasat, 120 ezer köbméter kavicsot és 95 ezer köbméter követ használ­nak fel. Az építkezés költségei töb­bet tesznek ki, mimrt «mennyibe az elmúlt ötven esztendő alatt Ma­gyarországon épített valamennyi ví­zierőmű építése került. A vizilépcső duzzasztóművek vas- faLai között-nyolc méter magasságra emelik fel a Tisza vizét. Három nyílása 'esz a duzzasztómű­nek, egy-egynek a szélessége 37 mé­ter. Azok « vastáblák, amelyek eze­ket a nyílásokat lezárják, egyenként 400 tonna súlyúak. A felduzzasz­tott vízből a turbinákon keresztül 'másodpercenként 60 köbméter víz ömlik át a tiszántúli főcsatornába, amelyik 97 kilométer hosszú lesz. A vizierőmü épületét a duzzasz­tóin (ívek egyik oldalán helyezik el- A működő három turbina évente átlag .55 millió kilowattóra villa­mosenergia termelésre képes. Ez az energia mé'-’egyszer annyi, mint je­lenleg meglévő valamennyi viziener- gia telepünk tcrmelése együttvéve. Ennyi áram előállításához nem ke­vesebb, mint 10 ezer'-vagon »zenet kellene évenként eltüzelni. A duz­zasztómű másik oldalán fog állni a hajózsilip. Az épí kezé’s arányúi után. má' szinte elképzelhetjük, ami ni egv ezer tonnás hajónk befűt -a zjilip kinyitott vaskapuján. A hajó így * Tiszából beúszik a 17 méter széles és 85 méter hosszú zsilipkamrába­A zsilipkapu most becsukódik, májú a felső Tisza vizével nyolc méter inagasra, a vízilépcső által felduz­zasztott másik Tiszai vízrész szint­jére emelik n hajókamra vízsziüt.jéf s vele együtt lerméiszetesen a hajót is. Ekkor kinyitják a másik,, a fel­ső z/siliptoput cs az ezer tonnás ha jó kiúszik a zsilipkamrából, hogy folytassa útját szLíz kilométer hosz- sízú új hajóidon le egészen Zá­honyig. Nézzük meg néhány év múlva ezt a tájat. A tiszai ők i vízierőmű kiter- jedt cs.i!orn'ihá 1 ózr.tával megváltoz­tatjuk a természetet. Az öűföző csa­tornákkal körülvett óriási főld'táb- lákon szebbnél-sizebb, haragoszöld levelű növények díszlenek, mintha kertben, üvegháziban nevelkedtek volna. Néhány évvel ezelőtt cs»k satnya kűkoricacsemeték hervadoz­tak a kiégett földeken. A barázdák néha még az elvetett vetőmagot sem adták vissza. Négy-ötmázsás gabona és tizenötmázsás kukoricatermés itt már nagyszerű eredménynek számí­tott. A nagyszerű rízsférmést is biztosít­ja az öntözés, harminciharmicöt mázsás rizs',érmés holdamként, szin­te mindennapossá válik. De a gya­pot sem tizét majd rosszabbul. Boldog, gazdag aratásra készülhet­nek a Felső-Tisza környékének ter­melőszövetkezetei. Pedig ez még csak a kezdet. Már épülnek Tisza- bönél és Szegednél a tiszalökihez hasonló duzzasztóművek, amelyek­nek megépítés« után közel ha; száz­ezer holdat öntözhetünk a Tisza vizéből. így tesszük segítőtársunkká az ötéves terv keretében az évszá­zadokig oly sok bajt és kárt okozó ,,rakoncátlan“ Tiszát. .4 Természettudományi Társulat Somogymegyei Szervezete. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom