Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

CSEHSZLOVÁKIA KÍNA ALBÁNIA Emelkedik a dolgozó nép kulturális színvonala Míg a múlt kizsákmányoló rendszere szándékosan tudatlan­ságban tartotta a népet, addig ma az a cél, hogy kultúra a dolgo­zók közkincsévé váljon. 1950-ben a szlovák iskolákban 690.000 gyer­mek tanult: számuk 1953-ban már 755,700-ra növekszik. A kiadott könyvek száma 17.5 millióról 32 millióra, a színházak és mozik szá­ma pedig 573-ról 880-ra emelkedik. Szlovákiában egyre több korszerű, egészséges lakóházat építe­nek, új szocialista városok keletkeznek. Az új gyárakkal és a ha­talmas kombinátokkal egyidejűén megjelent az újíípusú ember, az öntudatos élmunkás, észszerűsí ő és újító. Az új Szlovákia népe is lerázta a kapitalizmus igáját, testvé­ri barátságban él a cseh néppel és lelkesen építi boldog, szabad ha­zája . Hatalmas gyárak, korszerű iskolák és kórházak, —- boldog emberek, elszánt békeharc és építő munka: ez az új Szlovákia. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Az éj Berlin „Építsétek újjá a fővárost!" — harsog a pat'.ogó ütemű induló Berlin esőtől nedves, fényszórók­kal megvilágított utcáin, s a ked­velt refrén nyomán keményebben markolják meg az építők a csá­kány nyélé;, gyorsabbá válik a ka­lapácsok kopácsolása, mélyebben hatolnak a lapátok a törmelékbe, A romok közt dolgozó emberek észre sem veszik a szitáló esőt, a metsző szelet- Fáradna atlanul sü- rőgnek-íorcgnak a romhalmázo- kon. Minden délután új csoportok jönnek az üzemekből, vállalatok­ból, iskolákból. Névtelen hősök serege, amelynek jelszava: ,,Újjá­építünk !" Bruno Schulze 21 éves ifjú. Az­előtt: gazdag nyugatnémet parasz­tok bérese volt, majd Trienbe ke­rült, ahol építkezésen dolgozott. — Ott is építenek, — mondja, — de ki hiszi el, hogy azok á ma­gas, egyforma házak, a hosszú fo­lyosókkal lakóházak lesznek. Ka­szárnyák épülnek ott­Schulze több levele; kapott a Német Demokratikus Köztársa­ságban élő rokonaitól, akik sokat írtak neki az életszínvonal » tani növekedéséről. A levelek hatására elfogad a a rokoni meghívást, — Berlinbe jöttem szabadság­ra — folytatja Bruno Schulze. — Az újjáépítés megindulásakor ér­keztem és 21 napja veszek részt a munkában. Most már szeretnék állandóan it dolgozni! Caroline Müller asszony már 65 éves, mégis 200 munkanapot vál­lal! Berlin újjáépítésénél. — Mit? Hogy ez sok az én ko­romhoz? — fordul' sértődötten a hitetlenkedőkhöz. — Talán a mai időben össze ett kézzel üljek ott­hon? Az új Berlin felépítése bé­keakaratunk egyik bizonyítéka. Aki pedig nem akarja a békét és nem harcol érje minden erejével, az bűnös és segít a harmadik vi­lágháború előkészítésében. Min­denkinek kötelessége hozzájárulni a nemzeti újjáépítési program :el- jes sikeréhez. Minden becsületes, igaz német vágya, hogy Berlin még szebb fővárosukká épüljön, mint amilyen volt. Az esőcseppek közé egyre főbb hópehely vegyül. Az újjáépítők ügyet sem vetnek rá. Gerd We zel 22 éves joghallga­tót az újjáépítők „legügyesebb se­gítőjüknek" nevezik. A téglák szállításánál, a fel- és lerakásnál dolgoz k. — Más munkát nem tudok vé­gezni, — mondja Gerd Wetzel, — mer; a háború alatt mindkét ke­zem megsérült. Az egyetemi szü­netet itt töltöm. Mihelyt megkez­dődnek az előadások az egye e- men, újjáépítési bizottságot alakí­tunk. Az ifjúság saját ügvének te­kinti a némef főváros újjáépítését. Szeretném minden berlininek oda­ír áltani: Inkább ezer verejték- csepnet az újjáépítésért, mint egy csepp vér; a háborúért! Minden romokból kiszedett tégla, minden lapát eltakarított törmelék újabb lépés; jelent nagy célunk: Német­ország egysége és a béke felé! (Tägliche Rundschau.) GYŐZELEMRŐL GYŐZELEMRE fi Kínai Képköztársaságban 244 százaikkal növekedett a gépipari termelés a fel- szabadulás után A kínai munkások a Kommunis­ta Párt vezetésével — megsza­badulva az áruló Csang Kai Sek klikktől és az imperiaüs a járom­iól — hatalmas lendülettel kezd­tek hozzá az ipar helyreállításá­hoz és újjáépítéséhez. Több nagy ipari város gyárait, ipartelepei; üzembehelyezték. Uj ipartelepeket létesítettek, új ne­héz és gépipari üzemek, hatalmas méretű fémipari kombinátok léte­sültek a Kínai Népköztársaságban, Az ipari munkások száma jelen­leg meghaladja a 30 milliót és a következő években 80 millióra nö­vekszik. BULGÁRIA A vlorai „Halim Dzselo"-bőr- gyár dolgozói 1951. évi tervüket 87 nappal a határidő előtt 102 százalékra teljesítették. Több, mint három hónap telt el azóta és ezidő alatt a gyár dolgozói to­vább fokozták erőfeszítése ke:. Az október 3-i ragyogó győzelem újabb sikerek kivívására lelkesí­tette a gyár dolgozóit. November végére már 92 százalékra tel)esí- te.fék 1952. évi első negyedévi tervelőirányzataikat és az új esz­tendő ismét hatalmas győzelem­mel köszön(ö t a vlorai bőrgyár munkásaira: december végére 1952. évi el­ső negyedévi tervüket 150 szá­zalékra teljesítették, A kiváló eredmények elérésé­hez a szovjet munkamódszerek széleskörű alkalmazása segí ette az üzem kollektíváját. A bőrök szovjet módszer szerinti háromfelé hasítása meggyorsította a munkát- és jelen! ősén megjavította z mun­ka minőségéi. Egy másik szovjet munkamód­szer bevezetése mellett a bő­rök cserzési folyamatát 40 napról 5 napra röviditalé le és ugyancsak javította a bőrök minőségét. A gyár dolgozói kitörő lelkese­déssel fogad ák az ötéves tervet, amely széles fejlődési lehetőséget * nyit meg a vlorai bőrgyár előtt is. Az ötéves terv fényes perspektí vái, a szovjet munkamódszerek az egész albán néppel együtt a vlorai bőrgyár valamennyi dolgozóját *s az ö éves .terv határidőelőtti tel­jesítésére mozgósítják. Bulgáriában jelentősen emelke- ÍKOREA det.t a takarekbetetek szama. Ma már négy és félszer annyi taka­rékbetétkönyv van forgalomban, mint a felszabadulás előtt. A dol­gozók takarékbetétei a bolgár nép emelkedő életszínvonalát és fokozódó jólétét bizonyítják. LENGYELORSZÁG ÚJ OUUFOlDEK A Lengyel-Szovjet Szerződés alapján Lengyelörszág 480 négyzet- kilométer területet kapott a Kár­pátokban a Szovjetuniótól. A te­rület bő termőfölddel, nagy erdő­ségekkel rendelkezik. Az olajfölde­ken ma már kitűnő olajforrások vannak. A szovjet mérnökök, mi­előtt elhagyták a területet, minden felszerelésüket és értékes tapasz­talataiké adák át a lengyel mérnö­köknek. Az átadás alatt a terme­lést egy pillanatig sem kellett fél­beszakítani. «I 1955-ben, a lengyel ötéves terv utolsó évében 100 millió tonna sze­net termelnek ki a bányászok, va­gyis háromszor annyit, mint a há­ború előtt. Jelenleg 9 új bánya feltárása van folyamatban. A délkoreaiak tömegesen menekülnek át Észak-Korea szabad földjére Keskeny . kanyargós ösvényen, háborította magas hegyek között emberek vánszorognak. Elől so­vány, rongyokba csavart asszony halad, görnyedt hátán gyermeket cipel. Több mint 150-en vannak: aggastyánok, asszonyok hátukra kötött, vsgy mellükhöz szorított csecsemőkkel és serdülő gyerme­kek, elcsigázott, vértelen arcú, beesettszemű emberek hosszú so­ra. Délkoreai menekültek. A front közelében találkozunk velük. Ki­merültek, éhesek és toprongyosak az amerikaiak fogságából szöktek meg, t zenihét napiig éjjel-nappal bujkáltak, hogy átkerüljenek Ko­rea szabad földjére. Bujkáltak er­dők sűrűjében, átkúsztak hegyszo­rosokon, fagyott lábakkal gázoltak rohanó patakok jéghideg vízében. Csan Hin hegyi falu a fronf vo­nalától mintegy 15 kilométerre fekszik. Odatart a menet, ott kap­nak majd a menekültek éjjeli szál­lást. A meleg szobákban orvosok vizsgálják meg őket, fürdenek, új ruhát, cipőt és élelmet kapnak. Beszélgetünk Li Dy Hva, szöuli clektro eohnikussal. Öreg ember. Szemébe könnyek szöknek, amikor elbeszéli családja szörnyű sorsát, Szöul lakosságának borzasztó nyo­morát. Kilenctagú családjából egyedül ő maradt életben. Felesé­ge és három gyermeke éhség és tí­fusz á dozata lett Szöul egyik nyo­mortanyáján. Két fiát az amerikai járőrök december 26-án agyonlőt­ték, azért, mert este 8 óra u án még az utcán voltak. Idősebb lá­nya és unokája a szöuli állomáson vegyszereket 'tartalmazó ládákat rak ak ki az amerikaiaknak. Gá­zok pusztították el őket. A délről menekültek elbeszél­ték,, milyen nyomorúságban s ay- lődnek a megszállt területek lakói. Kim Pu In parasz asszony felso­rolta a családjára kirótt adókat. Hat adófelszólítást húzott ki a zsebéből. Az első arról szólt, hogy 1951 december 1-ig kö eles 8 zsák rizst beszolgáltatni a liszinmanis- ta csapatoknak. A második felhí­vás szerint három zsák rízsf kell küldenie ,/nemzetvédelmi szükség­let" céljaira. A harmadik szerint kél zsák rizst kellett bevinnie az „állami" öntözőcsatornák vizének használatáért. — A család élelmezésére semmi sem maradt, — folytatta Kim Pu ín — két gyermekem halt éhen, A menekülés Dél-Koreából tö­meges jelleget öltött. Ezernyi élet­veszélyt vállalva szöknek el lakó­helyeikről a délkoreaiak, hogy észak szabad földjére lépjenek. 100 éve született I. L. Garagiale ROMÁNIA Ma ünnepli a román nép I- L. Gftragiaie, a román irodalom egyik legjelentősebb alakja születésének 100. évfordulóját. Ebből az alka­tomból Caraglale egy írását közöl­jük, amelyben a nagy író a tőkés földesúri rendszer politikai világát leplezi le. Ebben * műben az író bemutatja, 'hogy milyen harcot foly­tatott az uralmon lévő párt. a ha­talom felé törekvő párttal. CIRCULUS VITIOSUS J^875Jben « konzervatívok vol­tak hatalmon. Az elszigetelt ás maradi elemekkel szöve>l‘- ségben álló liberális párt megelé­gelte a Cataiigu-kormány megbuk­tatására szokványos úton folytatott küzdelmet és elszánt harcot indí­tott, .most már nem mindennapi módszerek alkalmazásával. A libe­rális párt, amely a Mazár-Pasánál tartotta főhadiszáflásút népbolondí- tó eszközöket vett igénybe, hol csengő pénzzel (akkoriban nem volt bankjegyünk) hol pedig ragyogó távlatok megcsillogiatásájal, bátor önkénteseket toborzott és ezzel a felkiáltással vonult ki az utcára: ,,Cataripuék lábbal tiporták felül­ről az alkotmányt — tiporjuk ni* Skkúr alulról, ö rátipor, hogy alkot­mányellenesen és a, mi ellenünkre araimon maradjon. Mi tapossunk rája, hogy megbuktassuk és az ő ellenére is helyreállítsak az alkot­mányosságot. Azaz röviden: ő lábbal tiporja az alkotmányt a saját érde­kében, mi az alkotmány érdedében tiporunk rája. Mialatt a párthivek és önkéntesek hada a vastagabbik végénél fogta meg a dolgot, egy-egy ügyvédecske saját jólfelfogott érdekében a közel­jövőre sandítva végtelen vezércik- kezésbe fogott a mazarisia közlöny­ben ,,nevezetes szerződből“ vett idé­zetekkel bizonygatva, hogy ,,az utcai felkelés ilyen körülmények között a polgárnak nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége.“ Az ügyvédecske kilométeres hosz- szúságú cikkeinek egyetlen célja néhány dúsgazdag kereskedő lelki- nyugalmának helyreállítása volt, akik bőkezűen támogatták a „nagy hazafias cselekedetet“ és ,,köteles­ség.teljesítést“. Azonban mivel nyílt üzletük volt, nem a legnagyobb el­írt gadtat ássál szemlélték o „szent alkotmányos ügy“ derék önkéntes hadait. Hát igen ... a haza az ham, de a hon központja mégis csak az üizlet marad, ez pedig bizony nem nagyon ilHk össze az önkéntesekkel. Az üzlet előfeltétele. a nyugalom és a jogrend. Vtigül aztán — hál‘ istennek! — helyreállt i nyugalom n jogren­det is talprasegítették. Akik lábbal liporWk feläiiöl az alkotmányt, alulra ierűitek, akik alulról tipor­ták -— jelülkerekedtek. Le Lascarache urnái! Éljen domnu lenen! \o, most aztán helyreállt az al­kotmány: jön a jó világ. Hogyisne! Még mit ném .. ■ Most már felülkerekedett láncú úr tipor­ja lábbal az alkotmányt. fyftt lehet itt tenni? Tűri I-ascarache úr, tűri mis ... tűri holnap ... Igaz, ami igaz, elég sokáig tűrte, nem is tu­dom miért: vagy lazzért, mert Lasca­rache úr türelmesebb természetű, .vagy pedig mert láncú úr tudja, hogyan kell birkatürelemre bírni az embereket — elég «z hozzá, hogy 12 évig tűrte; szó, ami szó, bár annyit adna Iancu úr, amennyit eltűr Lascarartche úr. De minden türelemnek van ha­tára. „A pohár betelt! így nem mehet tovább — mondta tgy naPon a nagy béketűrő. — Valami jó goromba szerrel orvosolni kell ezt a tűrhe­tetlen helyzetet.“ Hosszas fejtörés után eszébe ju­tott a hajdanában rajta alkalmazott régi recept: „Braticmu lábbal tiporja felülről az alkotmányt — tiporjuk mi akkor alulról, ő rátipor, hogy. alkot­mányellenesen és a mi akaratunk ellenére is uralmon maradjon. Mi azért tiporjuk, hogy megbuktassuk és az ő ellenére helyreállítsuk az alkotmányosságot. Azaz röviden: ő lábbal tiporja az alkotmányt saját érdekében, mi az alkotmány érdeké­ben tiporjuk.“ És hipp-thopp itt terem az apró Sarsaila is, — a hegyes tollú, hosz- szúnyelvű ügyvédecske, ez a „nagy- jövőjű“, „szépreményű“ ifjonc. Az ifjú bölcselő tudós idézetekre építi a politikai hemeopátia csodálatos elméletét. „Szeget szeggel... Alkotmánysér­tést alkotmánysértéssel ke,l orvosol­ni: ez nemcsak jog, de kötelesség is. .. és ha ti tudatlanok nem hi­szitek nekem, olvassátok el a „Poli­tikai Grammatika“d, melyet a nagy tudós ...“ stb., stb. ... Nehogy abban a tévhitben ringas­sák magukat, mintha én azt akar­nám bizonygatni, hogy 75-ben Bra- tianu nem mondott volna igazat, amikor azt állította, hogy Catargiu úr lábbal tiporja l<Jz alkotmányt. Még kevésbbé állítom azt, mintha 87-ben Catargiu úr vádjai Bratianu úr ellen nem leitek volna szemen- szedett igazságok. Távol áll tőlem még a gondolata is annak, hogy kételkedjem ezeknek az államférfiaknak politikai becsü­letében . .. amikor ellenzékben van­nak. Isten őrizzen attól, hogy haj­szálnyit is kételkedjem ezeknek az örökös alkolmánytipróknak az al­kotmány iránti buzgalmában és sze­retettben. Ne,m. 01c szeretik az alkotmányt és éppen mert szeretik — lábbal ti­porják: Fáj a szívük mikor lábbal tiporják, de hogyne tipornák, mikor annyira szerelik. És végülis nem eléggé világos-e a bölcs ifjonc elmélete? Annak alti szeréti, nemcsak joga, hanem egye­nesen kötelessége az alkotmányt lábbal tiporni, hiszen másak is láb­bal tiporják. A? a különbség, hogy a 87-es ügyvéd nem a kereskedőknek böl- cselkedik, mint a 75-ss hanem nagy könyvekkel, nagy szerzőkkel és cso­dálatos ostobaságokkal nehezen megijeszthető embereknek. Ő nem a boltok redőnyeinek nyitó gátasához szokott derék, hivő keresztényeknek beszél, mint Mazár-Paslcnbeli k-artár- sa, hanem könyvtárajtók nyit ogat á- sáho: szokott pogányáknak. jfól van Iascar úr — mondták ** ezek nyíltan, anélkül, hogy ügyet vetettek volna az apró 'bö1- cselőre — nem veszi észre ön, hogy ez circutus vitiosw? Iascar úr felvilágosítást leért, hogy mi az a circuhis vitiosus, mi­velhogy ő „nem érti az effajt/i ki­fejezéseket. Akkor aztán megmagyarázták neki, jó nmldvai módra, hogy ideje lenne abbahagyni a román állam politikájában időszakonként megis­métlődő alkotmánytiprási játékot és a konzervatív pártnál: lenne a kö­telessége ezt elkezdeni. Hogy egyszer már véget kell vetni a népbolondításnak, a Koronával folytatott hamgszomrádinak, a fecse­gésnek és a megvalósíthatatlan Ígé­retek osztogatásának, mivel ezek méltatlanok és veszedelmesek olyan államra, amely igényt tart arra, hogy komolyan vegyék és annyira szüksége van az igazi haladásra és hogy éppen a konzervatív pártnak kellene elsőnek és legmesszebbre elvetnie ezeket az eszközöket . Továbbá, hogy éhben az ország­ban néhány zavarodban halászó ok­talan fecsegőn, falkányj állástalan törtetőn, néhány nagyjából tehetség­telen és minden emberségéből kivet­kőzött politikai törtetőn ldvül, aki­ket t— ha leitatták őket, nagyon ol­csón ki lehet vond tolni fütykössel és fáklyával az utcára — még ott van az egész tisztességesen otthon ülő és mindennapijáért dolgozó nép. Ez a nép ,a művelődés és korszerű haladás áldásait kívánja, joga van ezeket kívánni és a nép felségének legfőbb és állandó kifejezéseképpen ott van a Királyi Korona. Hogy az alkotmány lábbal tip_ rá Sa, akár felülről tiporják, okár alulról, a mi országunkban, a mi körülményeink között tetszhetek az elsőnek és hozhat hasznot a másik­nak, de csak kárt okoz mindenki­nek. És végül, ha alkotmányvédelem ürügyével mindenki lábbal taposná az alkotmányt, a felülkerekedettek alkotmánytiprásaira hivatkozva 6 ki kezdené el az alkotmány védel- mét természetes úton, ha nem ép­pen a konzervatív párt? És van-e jobb alkalom a természetes alkot­mányvédelemre, mint amikor az uralmon tévő alkotmánytipró libe­rálisok odáig jutottak, hogy még akkor is meg kellene bukniuk, ha az országban több párt nem is len­ne? Elkorhadt a fa, túlságosan gyenge ahhoz, hogy hordozhassa koronáját.. Nincs szükség erőteljes ütésekre. jtyj[indezek a felvilágosítások azonban hiábavalónak bizo­nyultak; azoknak, akik ezeket a fel­világosításokat adták, meglehetősen rossz szájízzel félre kellett állmok, hagyva, hogy Lascarache úr a maga módján szeresse az alkotmányt is hogy bizonyos idő múltával a türel­metlenebb és ügyesebben mester­kedő láncú úr nem kevesebb forró­sággal szeressei. Még csak annyit, hogy g népek éppen úgy, mint az emberek, meg­unják ugyanazt a játékot. A játék, kor szerint változik. A circulus viti- osus kezd már túlságosan gyerekes­nek tűnni az ifjú román nép szá­mára. Reméljük, hogy ez az érettség felé közeledő ifjú rövidesen visszauta­sítja a circulus vitiosuist és szépsze­rével kevesebb szeretetne és több tiszteletre kéri fel az alkotmáng hő imádóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom