Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-09 / 33. szám

SZOMBAT, .1952 FEBRUÁR 9. ^istunuui SOMOGYI NÄPLAJP 3 Eredmények a sámtlyi állami gazdaságban AZ ELMÚLT GAZDASÁGI év- «lég jó eredményeket hozott a sá­voly! állami gazdaságban. Legjobb eredményeket az által tenyésztésben érték el. Jelentős jövedelmet je­lentet’ a hizlalás, süldőnevelés és fiazf.-<tás. Szalasztói és felsőpusz­tai üzemegység három dolgozója, Kovács Ferenc, Harmat Antal, Tö­rök József kiváló munkát végez­nek. Havi jövedelmük prémiummal együtt 1200 forint 'volt egyenkint. A DARAKIHASZNÁLÁSNÁL értek el kiváló eredményeket és a malacoknál 14—15 kilogrammos elválasztási, súlyátlagról számolhat­nak be. Maiyasovszki László és Kurucz Dániel, a gazdaság legjobb •tehenészei a napi háromszori fejés bevezetésével több mint 2 l.teres •átlagemelkedést ér,ek el. — Ver senyben állnak a marcali üzemegy­séggel és tisztasági versenyre hív­ják ki a megye összes áll.mi gaz­daság .állátgondozólát A FELSÖPUSZTAI ÜZEMEGY­SÉG dolgozói, Kovács Ferenc és Tőrök József, párosversenyben áll­nak. A íeválasztási súlyátlagot 14 kilogrammra' kívánják eme'mi. ök ■is isztaság versenyre hívják ki a megye összes állami gazdaságai­nak sertésgondozóit. Jól dolgozott a szöcsényupusz fai gyümölcstermelő brigád is. A brigád legjobb tagjai elért ered­ményükért jutalma* kaptak. Maróti László 150 forinto; és még 5 dol­gozó 100—100 forint jutalomban ré­szesült. A növénytermelési brigádok kö­zött jó eredményt ért el a Kossuth- brigád, a mezőgazdasági munkála­tokat időben elvégezték. A nyáron fennállt munkafegyelem lazaságai’. sikerű t felszámolniok és így idő­ben el tudták végezni az őszi me­zőgazdasági munkálatokat is. A GAZDASÁGBAN politikai oktatást szerveztek, melynek az a feladata, hogy a dolgozókkal a leg­szélesebb körben tudatosítsa a munka és a munkaverseny népgaz­dasági jelentőségét az eredmények továbbfokozása érdekében. Látogatás a Kaposvári Texálműveknél Gyapotból készítik ruházatunknak nöbb mint 70 százalékát Kormányzaunk egyik fő felada­tiként tűzte ki a gyapot meghono­sítását, nagyüzemi termesztésének kiszélesítését, mivel népgazdasági jelentősége rendkívül nagy. Ruhá­zatunk több min. 70 százalékát gyapotból készítik. Hazánkban a gyapotot Szovjet­unió agrotechnikai eljárásának felhasználásával és a szovjet. ta­pasztalatok segítségével sikerült meghonosí ani, fejlődését, fceércsi idejét meggyorsítani. Pártunk és kormányzatunk a gyapottermelő termelőszövetkezeteknek és egyé­ni Mazdáknak komoly segítséget ! adott. Ellát.a őket műtrágyával, [ előhántós ekével, csírázott ve[ö- í marf<ía’, növényvédőszerekkel stb. Méltó tjámteté«>ek a I* ketéjpókre Számtalan elrettentő példa állt már az elmúlt hónapok alatt s dol­gozó parasztságunk élőt . Sokan mégsem okultak. Az ellenség uszá­lyába keveredtek, megszédülve hajtották végre niép el lenes csele­kedetüket... Szabotálták az é’ő- áUatbegyüitést, akadályozni pró­bál ák a hús- és zsírjegy megszün­tetését. A dolgozók és a békét sze­rető becsületes emberek ellenségei­vé váltak. A nép í1 élt ellenségei felet’. így jutott méltó helyre ifj. Sárdi 1st ván, Horváth János szenyéri Mol­nár József budapesti lakos, akik közös megegyezés abpján egy bor­jút és egy sertést vágtak ie enge­dély n é kül . Ej. Sárdi Is-vánt a nép törvé­nye 7 havi börtönre, 1G00 fo­rint pénzbüntetésre és 500 fo­rint vagyoni elégtéfcslre, Hor­váth János- 5 havi börtönre és 800 forint, Molnár Józsefed 4 havi börtönre és 800 forint pénüünfefésre ítélték el. Simon Lajos nagyatádi lakos is megszegte a törvényt. Egy .sertést vágott le, súlyos népellenes csele- kede éért 1500 forint pénzbünte­tést kapott- Deliága Márica dráva- szeníesi spekuláns parasztasszcny 5 hónapi börtönt és 500 forint pénzbüntetést kapó t egy sertés engedély nélküli levágásáért. , Példásan büntették Rados cs Imre nemesdéidi lakosi, aki 2 ser­tést vágott 1® és engedélye nem vol . Ezért 4 havi börtön és 1000 forint, Lakija Ágoston csákányi lakost hasonló törvényellenes bűn­cselekményért 3 havi börtönre, 600 forint pénzbüntetésre ítél­ték. Elnyerte mél ó büntetését Kövér Ilona nagyszakácsi lakos is, aki sz atén engedély hiányával vágott le egy sertést feketén. Bűncselek­ményéért 2 havi börtönt és 500 fo­rint .pénzbünte ést kapott. Dolgozó népünk ellenségei ezek, az ellenség szekértolói, az imperia­lizmus ügynökei. Dolgozó paraszt­ságunk feladata, hogy Leleplezze az ilyen spekulánsokat és a meg-- to Vő he’yre íu fássá A technikai segítségen felül felemelték a gyapot beváltási árát is­Az exíragyspot ára 1200 forintban leit megszabva. A magas eredmény elérésénél prémiumot is kaptak a- termelők. Mázsánkint 5 métert a textilülaiványon felül. Terme.oszövetkezeteink leg­többje megértette a gyapot tenme- lés népgazdasági jelentőségét. Di­csérete t érdemel a zamásdi Alkotmány tszcs, mely egy L taszter! holdon 683 kilogram gyapotot ter­meit és adotf be. Ezért a mennyiségért 7815 forin­tot kapó t- Ugyancsak jól dolgozott a balatonszemesi Dózsa fszcs is. Négy holdon 1774 kilogram gyapo- ‘ot termelt A tszcs-nek 17.512 forint jövedelmet jelen etf ez. így átlagosan, kataszeri holdanként bruttó jövedelmük 4378 forint volt. Sok csoporf jó munkájáról lehetne még ezenkívül beszámolni. Tudnunk kel1, hogy a gyapot minden része feldolgozható. Kuríaszőrőkből vattát, műbőrt, celluloidot, ceiloíánt stb, a mag- héijbói tömítő és szigetelő anya­gokat, a magból sajt olt étolajot, műzsírt, szappant, kocsikenőcsöt, stb. á’-lí anak elő. Ugyancsak olaj­pogácsát is nyerünk belőle, me- 'yet { karmányozás céljára fel használhatunk. Ezekből láthatjuk, hogy a gyapotnak nemcsak a l«x- tilip rban van nagy jelentősé­ge, hanem más iparágainknak is fontos nyersanyagait képezi. Jelentősége nemcsak ezekben áll, — hanem abból, hogy hazai nyersanyagból készült árucikkeket tudunk előállítani jobb minőségben és olcsón. Nem keli külföldről behozni nyersanyagokat és így egész do gozó népűnk javát jelenti a hazai gyapottermelés. Hámori Ferenc A kaposvári Textilífonoda Közép- Európa legmodernebb textil és fo­nal gvá-r» lesz. Wég frissen rakott falak mulatják mindenütt, hogy itt építkezés folyik, de a felépült falak mögött dolgozók küzdenek a térnie- iés fokozásáért. Például meg kel] említeni Né­meth Gyula szerelői)ligádját, amely­nek az átlagteljesítménye állandóan 185 százalék felett van. Szép szóim­mal találunk olyan fonónőket is, akik jól végzik feladatukat és meg­érdemlik a Párt bizalmát.-— Engem nagyon sokan le akar­tak beszélni arról, hogy a fonodába jöjjek dolgozni — mondja Varga Józsefné, egy fiatalasszony. — De én nem hallgattam rájuk, mert tudtam, hogy Rt a helyem. A fonónők legnagyobb része falu­ról jött » gyárba dolgozni. Ilyen dolgozó Kujbus Mária is, akinek a szülei a felszabadulás előtt sze­gén vp árasztok voltak. Nagyon sze­leteit volna tovább tanulni de ■anyagi körülményei nem engedték. Látta az utat, amely a felszabadu­lás után a falusi nők előli megnyílt, jelentkezett fonónőnek, most a leg­jobban dolgozók közé tartozik. — Szeretem a gyárat, úgy tekin­tem min:! második otthonomat. — Ez| Csaté Margit, egv "középmagas fiatal lány mondja. Igaza is van. A gyár, bár még nincs készen, máris olyan modem a felszerelése, amelyről a múltba» még álmodni sem leheteti; Gyönyö­rű, hosszú gépek, korszerű neonvi- lúgítás, megfelelő fűtés, levegfícseré- hez szükséges ventillátorok. Ilye* helyen igazán öröm dolgozni. Persze, mint minden nagyobb üzemben, itt is akadtak rendbon­tók. Itt meg kell említeni Győréi Rózsa nevét, aki DISZ taghoz n®n» méltóan viselkedett, ronto! ta a gyár hírnevét és egyúttal aláásta a DISZ tekintélyét is. Eltávolítot­ták az üzemből. Kezdeti nehézségek eleinte voltak bőven. — mondta Kovács Anna elv- társnő és kubtva tekint szét a gé­pek sorai között. A gépek munkáfo*- állílásál megnehezítették az olya* külső nehézségek, mind a rossz te­tőzet, fűtés stb. De megoldottuk ezeket a feladatokat is, s mindé* nehézség ellenére gyárat építünk, szövőnőké;, szakmunkásokat képe­zünk és ami a legfőbb, termelünk. Miklós Tibor Lelkes vállalások az Ar my-utcai Téglagyárban Az A_rany-u’cai téglagyár dolgo­zói röpgyűlésen jették meg válla­lása kát szeretett vezérünk, Ráko­si elvtárs 60. születésnapja tiszte­letére. A dolgozók tudják, hogy szerete ükét és hálájukat Rákosi elvfárs iránt úgy tudják legjobban kifejezni, ha megszilárdítják a munkafegyelmet, emelik a terme­lékenységet, minőségileg is többet termeinek. A röpgyűlésen lelke­sen tették meg a dolgozók vállalá­saikat, A cs'liéző brigád vállalta, hogy a földkitermelési tervet 10 abppal a határidő előtt, feb­ruár 26-ra befejezik. A hiányzó munkaerő pótlására fo­kozottabban vonják be a termeié munkába a női dolgozókat. A föl­det úgy keverik, hogy abból első­osztályú églát lehessen készíteni. A behordó brigád vállalta, ha­vi tervét 30 ezer téglával túl­teljesíti, ezáltal a tervet 2 nappal előbb teljesíti. A kihordó br gád vállal­ta, hogy ké nappal előbb befeje­zi a kihordást, február 16 helyett I4-én Az égető brigád vállalta, hogy az égetést két nnppal előbb befejezik és a selejtet egy szá­zalékra csökkentik. Tóth János párttikár. Használják ki termelőszövetkezeteink építkezésre a téli időt Mer vén U termelőszövetkezetei be­fejezték 1951. étvi építkezés;’ tervü­ket. Hozzáfogtak sut 1952-es év épít­kezéseihez. Eredmény máris kima­gasló. 410 tsz tag munkája nyo­mán 218 férőhelyet tehén istállóból, 279 férőhelyet sertésfiaztatóból, 500 férőhelye! sertéshizlaldából és 1800 Halasi András munkaérdemrenddel kitüntetett sertésgondozó munkamódszere Kigondoltam, hogy rátérek a napi háromszori etetésre... El kezdtem . . . Azóta minden nap reggel 6 órakor, délben félegykor és este ponjosan félhatkor etetek, A n api adagot úgy ősz lom be, hogy reggel és este többet adok és délben kevesebbet. Mindvégig betartottam ezt... A helyüket és az efetővályukat tisz­tán tar om. Friss, tiszta vízzel i átok naponta. Az állatok nem szomjaznak, és elfeküsznek Nyári időkben, ha nagyon meleg volt, hideg vízzel leön öltem az álla;okát, ezzel is hozzásegítettem az állatokat, hogy nyugodtan feküdhettek. 4. MINDENT ÖSSZESZÁMÍTOK, összesen megetettem az egész, dő alatt 327 mázsa 15 kilogramm abraktakanmány! és elértem 144 kilogrammos átadási áflagsúlyt. Havi átlagos 20.5 ki­logrammos súlygyarapodás mellett. Elértem azf is, hogy a takarmány- ériékesí ési százalékom 25.1 volt. Tú’teljesí ettem a minisztertanács határoz.tában előírt százalékot 7.6 százalékkal. Novemberben olvastam Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter eivtárs felhívását az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatban Megbeszéltük... Máris van 20 darab fehérhúsú tenyészkocánk, amit 26-ra egészítünk ki. A kocák bebugatásánál felhasználtam a szovjet módszert: egy ivarzás alatt kétszer engedtem a kanhoz min­den kocát. Tervbe vettem, hogy két év alatt ötször fialtatok és a most el­ért matacozási állagot tovább fejlesztem. Eddigi munkám megbecsü­léseként a bud apes i „Széchenyi Vörös Cs llagban" két hétig üdül­tem, pihentem és tanultam. A termelőszövetkezetek és gépállomá­sok országos tanácskozásán munkám elismeréseként mekaptam a Munka Érdemrendet. Igére et tettem a pártnak és az egész dolgozó népnek, hogy eredményeimet még tovább fokozom, hogvmég többet adhassak, hi­szen salát ügyemet is szolgálom. A cél "elérése érdekében munka- versenyre hívtam ki Androkity János cív’árs.t a somogygeszti „Uj- barázda etetőkanászát a következő szempon ok szerint; 1. Egy segítséggel vállalom a 100 darab hízó és 20 darab anya­koca gondozását. ■ • 2. Vállalom, hogy a 100 darab hízósertésnél elérem a 25 száza­lékos tis>kan»ányérjéke*ülést 3. Vállalom az egy ivarzás alatti kétszeri bugatással, „ kocák helyes és okszerű t karmányozásávaí, valamint a szoptatás alatt * kocáik még gondosabb etetésével évi kétszeri iija’Ecozjaidsral 13 ÖHÉZ VOLT AZ ÉLET. —. Húsz esztendőn át voltam más kaocarongya ... Négy évig szolgásam a „Kegyes Tanílórendet“, min, gulyás... Jó eredményeim voltak. Kitüntetésül annyit kap­tam Só onyi mernyei kormányzó „úrjtöl" — megkapod a kenyere­det • • • Nem becsülték a munkámat sanyarú vö t í z életem, mint min­den munkásembernek. Ö*. gyermeket neveltem. Ha az egyiknek ru­hát vettem, cipő nem ju ott, vagy fordítva ... Tűrtem, mit is tehet­tem volna a csendőrszuronyok árnyékában. A felszabadulás u'án tudtam, hol a helyem... Beléptem a Kommunista Pártba — munkámat példásan végeztem m ndig. Szó esett Répáson a termelőcsoporj megalakításáról. E ső voltam a belé­pők között... Nem voltunk sokan, de megértettük Párunk felhí­vását és hozzálát|unk a munkákhoz. Hamarosan rájöttünk arra, ho^y a növénytermelés mellett ál­lattenyésztéssel is kell foglalkozni. Hiszen a gazdaság álla; nélkül semmit sem ér... Az állat enyész; ést én vettem át-.. 1950 mágusá­ban állami segítségen hízóba áhítottunk 100 darab sertést Tísz a jövedelmünk ebből a csopor bel 26.000 forint volt. 1951 januárjá­ban újabb 100 darabot állítottunk be. fl ÁTTAM az első csoport eredményét, elhatároztam, hogy “ még gondos, bb munkát fej ek ki... Nem maradt e! az eredmény... A második csoport leszállítása újabb 28.100 forint tiszta jövedelmet jelentett, hozzá eszem, ha mangalica helyett ke­resztezett sertést hizlalunk, sz én módszeremet alkalmazva még na­gyobb eredményeket élhettünk vo’na el. No — sokan feltehetik a kérdést, hogyan értem ezt el. Röv'den elmondom, hogy mások is felhasználhassák. Ma már nem ;itok, hogy hogyan ér el az ember jó eredményt. Aki meg eltitkolja, az ellen­sége a dolgozóknak . .. Ha egymást segítjük, előbb elérjük közös célunk megvalósítását, a szociális ,a Magyarország felépítését. Amikor a süldőket beállítottuk, á lagsúlyuk 62 kilogramm volt A tokásodett süldőknek egy hónapig jó sűrű korpás moslékot ad­tam azért, hogy kigyomrosodjanak. Minden nap délelőtt, délután egy- egy óra hosszat megjártattam a süldőket... Rendbejö tek — hoz­záfogtam a hizlaláshoz... Eleinte kaptak a süldők 1.30 kg korpát, 38 dej^a napraforgót, 20 deka árpadarát a hozzávaló sóval és Flór­ral, —- ezt naponta adtam, merf feltétlen szüksége van a hízónak er­re. Nem akarom elmondani részletében, hogy hogyan változtatom meg a takarmányösszetételt. E'e'nte heteként 10 deka darával, majd később 15 dekával emeltem az sbrakmennyiséget, darabonkén és az árpát folyamatosan hagytam el, mindjobban kukorica darára tértem áf és a végefelé árpadarából csak 30 dekáj; adtam egy-egy jószágnak. Figyelemmel kísértem az állatokat.,. Rájöttem, hogy hely elen, hogy naponta' csak kétszer etetek, mert az állat nem tud kellő takarmánymennyiségef felvenni és nem is tudják úgy értékesíteni. Megfigyelésem az voll, hogy lassan híz­tak az állatok. darab malacot neveltek fel, egy koca után egy évben. Vállalom, hogy * malacokat 6—7 napos kortól már lassanként az etetésre szoktatom. ' Amikor ezt a felajánlást teszem, arra gondolok, hogy kéj ka- tonatiszt fiaim mellett így veszem ki részemet a béke megvédéséér vívott harcból... Fokozottan, fáradságot nem ismerve mag m és családom és egész szocialista hazánk felemelkedése érdekében. E’mondta: Halasi András, répáspusztai tszcs serésgondozója. férőhelyet baromfiéiból felépítettek január hónapban. Ezekben a hónapokban újjá k*R szerveznünk a meglévő 34 áRand« és 20 alkalmi brigádunkat. Uj ta­gokkal kell megerősítenünk. A szak­munkások utánpótlásának biztosí­tása végett, 14—18 éves fiatalok közül meg most szervezünk be Ipari tanulókat, mint ahogy ezt a böhö- nyei „Szabadság“ termelőszövetke­zet teile. Szervezzünk külön épüíetbontó munkaicsapatot, mely segédmunká­sokból álljon, szakember irányítása mellett, hogy az építkezési anyagok szakszerűen legyenek tárolva és az építés Színhelyére szállítva. Példa erre a knstélyosdombói termelőszö­vetkezet. Ki kell használnunk, a tejet a házilagos anyaggyártásra, vagy an. nak előkészítésére. Oltsák le a me- szet, hogy állott veremmé’Sz álljon rendelkezésre az építkezésnél, mely­ből löbb habarcsot kapunk és * vei-emmész előnye, hogy ni'nden mészdarabnak van ideje feloldódni. A hiabarcsikészítésihez és f.'eltölléB- hez szükséges homokot is legcélsze­rűbb most kitermelni és az építkezé­seik színhelyére «zffllaiani. Most van az ideje az építkezésihez szük­séges faanyag kitermelésének is. Tehát az évi összes építkezéseink előkészítését végezzük el, most té­len. Ha n'ncs túlságosan hideg, fa- lazási munkát is lehet végezni. A felépített falakra a tetőszerkezetet rá lehet szabni. Az idén megépíten­dő silók füldmunkájá; már most el leihet végezni. Előkészíthetjük * si­lók falazását is. Ha a hőmérséklet a 0 fok alá süllyednie — deszkából, napraforgóból va>Jv csutából a siló- gödör fölé ideiglenes tetői leli he­lyezni. hogy a friss falazás védett legyen a fagytól. Fontos már most a naposcsibék részére a csibeneve­lők elkészítése. Epíkezésein kikel egy'dőben a belső berendezéseket is készítsék el termelőszövetkezeteink a télen. Pl. •tehénistáilóban ablakokat, fa-jász­lakat, egyedi taka'mányozó jászol, rácsokat, borjúnevelésre szolgáló aj­tóval ellátott, fából készült boxo- kat, julhihodályokba ,a 2—-3 méter hosszúságú széna rácsokat, baromfi- ólakhoz űlörudakai es tojófészke­ket is. Kelemen József megyei építk. csop. v.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom