Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-09 / 33. szám

VILÁG SOMOGYI * PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Illés János öreglaki 8 holdas dolgozó paraszt, megyei tanácstag beszámolója a megyei tanácsülésen Halasi András munkaérdemrenddel kitüntetett aertésgondozó munkamódszere Botrány Kíosmerlben DL ÉVFOLYAM, 33. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR, SZOMBAT, 1952 FEBRUÁR 9. továbbtanulással a szocialista mezőgazdaságért Értékes vállalások Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére a Kaposvári Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál KOVÁCS MÁRIA TRAKTOROS LESZ... tő vállalásában csatlakozott a Na- zarova-mozgalomhaz, gépét szocia­lista megőrzésre vette át. Farkas András vállalta, hogy eddigi telje­sítményét 5 százalékkal emeli és munkamódszerét Gál Lajos ifjú­munkásnak á'adja, amit Gál Lajos örömmel fogadott. Parrag Sándor 5, Daku András 5, Schuszter János 5, Koczka Ist­Túlteljesítik vállalásaikat A növényolajsajtoló Vált:latnál a dolgozók nagyarányú munkaver- senvt kezdomén\'eztek, hogy válla­lásaikat mielőbb teljesíteni tudják. Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett vállalásaikban azt is megfogad­ták, bogy ia január ham termeié ti te r vü­ket j 12-5 százalékra teljesítik, amit aztán 134.9 százalékra tel­jesítettek. illetve túlteljesítettek. A Jáger cső. port vállalta, hogy a tervet 125 szá­zalékra teljesítik, amit január hó­napban 130.5 százalékra teljesítet­tek. Vállalúsmlcat túlteljesítették- Balogh Gyufa 133, Bognár László 128, Berci István 128, Nagy György 124.4, Tóth J&nos- né 12A, Francsics Gyula 132 százalékra. A verseny során ezenkívül is kivá­ló eredményedet értek el a dolgo­zók. A vállalás óla az üzemben nincs 100 százalékon alul teljesítő dolgozó. Hozzájárult az eredmény­hez az is, hegy a vezetőség is tel. telítette vállalását, biztosított min­den olyan feltételt, mely szükséges volt aíhhoz, hogy a dolgozók vál­lalásaikat teljesíteni tudják­A kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói is nagy lelkesedéssel tel­jesítik Vállalásaikat. A vállalás tel jesílése érdekében a vállalatnál ver­seny indult el, nagyarányú verseny, szinte kivétel nélkül minden dol­gozó verseyez és teljesíti, túltelje­síti vállalását. Matiz Imre ládasze. gek> vállalta annakidején, hogy 100 százalékos teljesítményét 120 száza­ván, Magyar Gyula 15, Kovács Sándor 5, Erdélyi József 5, Szíjár­tó An'tal 5 százalékos túlteljesítés j* vállaltak az eddigi teljesítményük mellé. Ezen a taggyűlésen még nagyon sok vá’lalást tetfek a dol­gozók, kifejezésül szeretetüket és hálájukat vezérük iránt- A vállalás óta eltelt idő alaJt* már eddig is ki­váló eredményeket értek el. lékra emeli, omit teljesítet! is. Jól teljesíti vállalását Adler László is, aki vállalta, hogy 120 százalékos kiváló, teljesítményét tovább tartja, de a verseny során més's többet, 154 százalékot teljesített. Dávid Istvánná vállalta, hogy 100 százia- lékon alul nem fog teljesíteni és valóban a tervét 12iö százalékra tel­jesítette. Bence József né 100 szá­zalékos teljesítményére 10 százalé­kos túlteljesítést vállalt, de nem 10 százalékkal termel. többel, hanem 47 százalékkal. Kurtát Józsefné 197, Orbán Vend^lné 184 és Molnár Lajosné . 119 százalékot teljesített. Az ezporttojás lámpázásánái Nad- rai Jánosné 110 százalékos válla­lását 145 százalékra teljesítette. Ba­lázs Györgyivé is «zt vállalta, hogy 100 százalékos teljesítményét 1;1Q százalékra emeli, vállalását 150 százalékra teljesítette, Koláíh Juli» 30 százalékos túlteljesítést váRaít és 156 százalékot teljesített. A vállalat dolgozói a Gazda-moz­galom keretében az anyag! a karé- kossági versenyre is tettek válla- lást, amit szép eredménnyel telje­sítettek is. Összegyűjtöttek 472 kilóg romín, bélzsírt, melyet eladtak és 4248 forintot kaptok érte Ezeket az eredményeket úgy érték el a dolgozók, hogy jobban beosz­tották a munkaidőt. A versenyt olyan hatalmas mértékben szélesí­tették ki, hogy minden dolgozó' versenyben végzi munkáját, kife­jezve szeretetüket drága Rákosi elvtárs iránt. A vállalat vezetőség» tagnap délután jutalmakat és ván­dorzászlót adott a legjobban telje­sítő dolgozóknak. Népi demokráciánk az első öt­éves tervvel rálépett a szocializ­mus építésének útjára. A felsza­badulás óta és az ötéves terv első es második évében mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság fejlő­dése terén hatalmas eredményeink varrnak. Ipari termelésünk azu ol- só háború előtti év termelésének két és félszeresére emelkedett- Az ipar ilyen hatalmas eredményei szinte elképzelhetetlen lett volna a múltban. A kapi al'ista társada­lom lassú fejlődése melleit az ipar elmaradottsága hihetetlen mérete­ket öltött- Nálunk Magyarorszá gon is ez volt a helyzet. Egy-egy üzeni felépí ése hosszú éveket vett igénybe. Ezzel szemben az ötéves tervben ötnaponként egy-egy új gyár nyitja meg kapuit, hogy gyárt­mányaival hozzájáruljon a magyar ■ép felemelkedésének mielőbbi megvalósításához. IpRri termelésünk fejlődéséhez viszonyítva elmaradt a mezőgazda­ság fejlődése. Bár az utolsó béke­évhez viszonyítva mezőgazdasági terményeink 115 százalékkal meg­haladja a háború előttit, ezt az eredményt az ötéves terv végére 150 százalékra kell emelni. Szük­séges ilyen mértékben fejleszte- ■önk a mezőgazdaságot, mert csak így tudjuk kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett iparunk szükségletei:. Nem könnyű ezt a célkitűzést eíémi. Felemelt ötéves tervünk feltárt« -a rejtett tartalékok»', fi- gyelembevéve munkásosztá.yunk és dolgozó parasztságunk áldozat- készségét, hogy erejének megfe­szítésével is hozzájárul hazánk mi­előbbi felvirágoztatásához, boldog szociális a életünk megteremtésé­hez. Tervtcljesítésünk akkor válik csak lehetségessé, ha ugyanúgy, mint »Z iparban, a mezőgazdaság­ban ig fokozott mértékben felhasz­náljuk a világ élenjáró mezőgazda­ságának, a szovjet mezőgazdaság fejlett technikáját. El kell hagy nunk a régi, megrögzött szokáso­kat, hogy az apámnak is jó volt, jó lesz nekem is. Termelőszövet­kezeteink, állami gazdaságaink, gépállomásaink a szovjet példa nyomán dolgoznak és ennek a ta" pasz falatnak nyomán születnek olyan kiváló eredmények, melye­ket az egyénileg gazdálkodó dol­f pzó parasztok a legjobb és Ieglel- íismeretesebb munka mellett sem tudnak elérni. Hogy tervünket, az ötéves terv előirányzatát teljesfteni tudjuk, <t feladat világos előttünk. Követ­nünk kell a szovjet mezőgazdaság példáját. Fokozni kell a nagyüze­mi mezőgazdaságok szakkáderei­nek neveiését, hogy az élenjáró mezőgazdasági tudomány ismere- ét elsajátított szakkáderek na­gyobb segítséget tudjanak nyújta­ni a mezőgazdasági termeiés for­rt dalmasításához. Ma már nemcsak a tudományos igényeket is kielégítő, megfelelő számban rendelkezésünkre á ló szakkönyvek között válogathat dolgozó parasztságunk, hanem a Szovje unió példája nyomán Nép- köztársaságunk újtípusú szakisko­lákat szervezett, ahol a dolgozó parasztok gyermekei elsajátíthat­ják a mezőgazdaság tudományát. Tudományról beszélünk, mert a szocializmus minden f-ermelésá ágá- rv tudományosan megtervezett tervgazdálkodás a jellemző. így a v.ezögazdaság is a tervszerű és tu­dományos munka alapján kell, hogy felépüljön. Ötéves ferrünk mezőgazdasági gftpek ezreivel látia el a mezőgaz­daságot. melynek segítségével emelkedik a termelés és könnyeb­bé válik a mezőgazdasági munka. Foigozó parasztságunk már meg­barátkozott a gépekkel, elismer'e a gépi munka előnyét a kézi mun­kával szemben — ezf bizonyítja, hogy megyénk területén is töme­gével jelentkeznek a parasztfiata­lok traktoros iskolára, ahol elsa já ítják a mezőgazdasági gépek srakszerú kezelését­Nagyon fontos kérdés, hogy a gépek kezdésére biztosítsuk a jel képzett káderek ezreit, de a fejlett mezőgazdaság jövőbeni tu­dományos munkáját csak úgy tud juk biziositini, ha a jövő mező­gazdászai. agronómusai képzéséről már mos; gondoskodunk. Sztálin elvtárs a Szovjetunió második öt­éves t*rvér.ek sikerét döntő mér­tékben a jól képzett szakkáderek ezreinek munkájában látta. Ez a probléma nálunk is napról-napra jobban előtérbe kerül, de kűlőnö sen a mezőgazdaság vonalán, aho1 * felszabadulás előtt a dolgozók <;yennekíiból egy ál alán nem ré­szesültek mozögszdasági szakokta­tóban. A felszabadulás változás^ hozott ezen a téren is. Népköztársasá­gunk létrehozta a mezőgazdasági technikumokat, amelyek hivatva vannak a jövő agronómusainak képzését biztosítani. A mezőgaz­dasági technikum különböző szak­ágakra oszlik, ahol minden tanulni vágyó parasztfiatal megtalálja a mezőgzdasági tudomány mindazon ágait, amely őt a legjobban érdekli. De felölelik a szakágak fejlődő mezőgazdaságunk legfontosabb ágai , így van: növénytermelési, állattenyésztési, gyapotteimelési, öntözési, talajjavítási, dísznövény­termesztésé, gyümölcs, zölségter- meszilés , általános mezőgazdasági és állategészségügyi. Somogy megyében is várják a fiatalokat- r mezőgazdasági ’techni­kumok. Megyénk területén a föld- művelési kormányzat három he- 'Ven tart fenn mezőgazdasági tech­nikumot. Kaposvárott növényter­mesztési és ái'at enyésztési (ago r'.ttal. Csurgón növénytermesztési, Siófokon pedig állattenyésztési és -zöldségtermesztési tagozatt*L A megnövekede t feladatokhoz mérten megnövekedett megyénk mezőgazdasági technikumainak ta­gozata és befogadóképessége is. Ezekben az iskolákban elméleti­leg és — az isko'ák tanéazdasá- gaiban —• gyakorlatilag is olyan szakképzést kapnak a tanulók, amely képessé teszi őket arra, hogy az állami gazdaságokban, mint üzemveze'ő segédagronómu- sok, gépállomásokon, mint körzeti agronámusok, termelőszövetkeze­tekben mint agronómus, vagy a földművelésügyi közigazgatásban niinf előadók helyezkedjenek el. A technikumok 3 évesek, tehát az itt végzett tanulók egy évvel hamarabb mehetnek elsősorban az agráregyetemre, de a többi, bár­melyik egyetemre is, mint más tí­pusú középiskolából.. Tandíj, be­hatási díj nincs és ezenkívül igen nagy segítséget nyújt a tech" nikum a anulóknak. A vidéki ta­nulóknak mintegy kétharmada » diákotthonokban nyer ingyenes, vagy részben ingyenes elhelyezést. A vidékről bejárók közül pedig sokan utazási és étkezési kedvez­ményben részesülnek. Szocialista népgazdaságunk és a minden kényelemmel felszerelt mezőgazdasági technikumok vár­ják megyénk tanulnivágyó fiatal­jai:. Ifjúságunknak legszebb felada- ta, hogy jó tanulással szolgálják hazánk békés építését, a szocializ­mus minél előbbi megvalósítását. Ma, amikor népi demokráciánk minden lehetőséget megad az ifjti- ságnak. o tuvábbtanu ásra, döntő feladatunk, hogy pártunk és kor­mányunk felhívásának minél öbb általános iskolát végzett fiatal eU- get tegyen és jelentkezzen a mező- gazdasági technikum következő tanévére. A Kaposvári Vágóhíd és Húsfel­dolgozó Vállalat kommunistái tag­gyűlésen tgtték meg vállalásaikat Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére. Egymás után szólal­tak fel a dolgozók és elmondották, hogy miképpen akarják kifejezésre juttatni szereltüket és hálájukat Rákosi elvtárs iránt. Magyar Zoltán a zsír olvasztó- brigád vezetője vállalta, hogy 163 százalékos teljesítmény- átlagát további 5 százalékkal emeli. Farkas Kálmán csonto­zó csoportvezető vállalta, hegy *z új dolgozónak csontozási munkimódszerét átadja. Filotás Géza vágóhídi szakmun­kás vállalta, hogy eddigi 126 szá­zalékos teljesítményét 130 száza­lékra fogja emelni. Kis Ferenc ráktáros vállalásá­ban elmondotta, hogy havon;a 2 kilogram szeget fog megtakaríta­ni a használt szegek újbóli felhasz­nálásával. Delly Gyula vágóhídi csoportvezető vállalta, hogy az ed­digi 126 százalékos teljesítményü­ket 130 százalékra emelik, egy­ben a marha- és bor.juböröknél 2 százalékos, a sertésbőröknél 15 százalékos minőségjavítást vállal­tak. Ferenci Albert, a brigád ve­zetője vállalta a 165 százalékos teljesítményüknek 5 százalékkal való emelését, a fűszerrel és a vil­lamosenergiával takarékoskodnak, a 10 perces mozgalmat beveze­tik és a gépeket teljesen kihasz­nálják, egyben vállalta, hogy a fia­tal dolgozókat segíti és azoknak munkamódszerét mindenkor átad­ja. Kutor Sándor, vágóhídi gépész, csoportvezető vállalást tett a villa­mosenergia megtakarítására, egy saját újítását ajánlotta fel és an­nak alkalmazását Rákosi elvtárs 60. szüle ésnapja tiszteletére. Ezzel az újítással a kazánház- bzn a vizforr,dókból a gőzt a másikba vezeti át, így a göz- feíhasználásnál 60 százalékkal nagyobb eredményt tudnak el­érni. Ladíszlai György 10 százalékos szén- és 15 százalékos árumegta­karítást vállalt. Sandó József töl­j\fór kisgyermek korában na­gyon kedvelte • gépeket Kovács Mária. Mindig arra gondolt, hogyha ,,na>gy lesz“ elmegy gép­kezelőnek. Szülei mindig azt mond­ták neki, hogy» úgysem tudják ők megfizetni, hogy őt tanítanák. Még akkor nagyon szegények voltak, t-dcsapja kocsis volt Kaposváron és igen gyéren keresett, alig futott ke­nyérre, pedig már akkor is najy volt a család, hisz heten vannak testvérek és sokat kellett nekik nélkülözni. Sokszor szerelték volna ha csak egy liter tejre 'jutott volna. De nem volt más kereső a család­ban, mint édesapja, s a gyermeked: mind kicsinyek voltak. Mária volt a legidősebb, pedig • is még csak most 17 éves. A feUzmbadulússm.1 nekik is gyö­keresen megváltozott az életük. El­mentek Magyarszékre hakni. Itt kap­tak a népi demokráciátől Í3 katasz­teri hold földet, fogatot és hó-*■!. A jó munkájuk nyomán éuröl-évre gyarapodtak, mindig szebb lett n~ életük. A földjük megtermetté « kenyeret, ruhára is több jutott mint azelőtt. Még az idő is gyorsabban haladt. Kovács Mária is nagylány lett, miközben még sakkal nagyobb kedve lelt a géphez, mini bármikor. Hallotta, hogy mennyi fiatal lány megy traktorvezető tan­folyamra. Látta, hogy most már minden mód megvan ahhoz, hogy ő is megtanulja a gépkezelést. Hisz mór sokszor beszélgettek erről is­kolatársaival, hogy ha kijárják a nyok osztályt, elmennek traktoros­nak fjjjy szép napon aztán elhatá­rozta migát, hogy megkéri a szüleit, hogy elengednék-e trak­torom iskolára. Édesanyja nem ellen­kezett, de édesapja csak annyit mondott, hagy tanulhatsz te mást is, nem neked való a trakto-ros élét. Az igaz, hogy tanulhat mást is, mert ma. a fiatalok előtt mindenütt nyitva a kapu, hogy tanulhassanak. Meg különben is Kovács Mária is jótanuló. Az iskolában mikor nyol­cadik osztályos volt ai kiváló tanulás jutalmául felvitték Budapestre és ott járta ki a nyolcadik osztályt. Most is nagyon szeret tanulni, de legjobban mégis csak traktorosnak szeretne menni, hisz alt is kell ta­nulni, mégpedig azt, end őt legjob­ban érdekli. Sokszor gondolt arra, hogy milyen szép is lenne amikor ö is felülhetne a trakto<rra és me­hetne, szánthatna. vethetne, ö is építője lenne a boldogabb jövőnek, Aztán megtudta, hogy most, 11-én indul egy újabb női traktoros iskola Nágocsop. Ekkor árián végkép ha­tározott, hogy mindent elkövet, hogy odajuthasson. Már édesapja sem ellenezte, belátta, hogy nem jót (esz, ha vissrntartja Máriát attól, arráhe» it legnagyobb kedve van. Meg arról is meo'-yőzödtck Kovácsék, hogy jó helyre megy a lányuk. Hiszen már nagyon sok fiatal lány tanúi a trak­toros iskolán és azok is mind di­csérik, hogy milyen jó helyük von. Egészséges, tiszta, jól fűtött helyi­ségben lantinak, szinte öröm ott az élet. Jm aztán teljesült Kotrács Má­ria régi vágya. Nagy lelke­sedéssel indult el a kaposvári gép­állomásra, hogy .kérje magái felvé­telre. A gépá/lcAmáson úgy gyönyör­ködik a traktorokban, hogy szintté látszik ra jta, qz neki a leg kedve­sebb. Mod úgy érzi, hogy rnég ilyen, boldog soha nem volt. Már alig vár­ja, hogy kezébe kapja a megbúvót a: idcolárm. És még több lányt fog beszervezni er iskolára, kfepf sok falubelinek nagy kedve van * trak- toTosmnnkáho:, csak még a s-ü- leikkel kell megbeszélni, hogy elen­gedjék őket. Hisz azoknak ,« szüleik is fialják azt. hogy ma a nőknek is annyi közül: van a géphez, mint * férfiaknál:. Meg a.zí is tudják, hogy « mezőgazdaságunk átszervezésében mindig több női dolgozóra van szük­ség. Mer} nálunk ma a nőket mun­kájuk után megbecsülik. Sok- fiaim! lány megéri ej ír ezt már, olyanok mftnt Kovács Mária, akik örönimeI választották a traktorcw pályát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom