Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-08 / 32. szám

9 FARKAS MIHÁLY ELYTÁRS TÁVIRATA KIM IR SZÉN ELVTÁRSHOZ Kim ír Szén elvtársimk, a koreai néphadsereg főparancsno­kának, Phenfan. Engedje meg, hogy a koreai nép­hadsereg nflpja alkalmából mind a magam, mind a magyar néphadse­reg katonái, tiszthelyettesei' tisztjei éu tábornokai nevében forró test­véri üdvözletemet tolmácsoljam önnek és a hős koreai néphadsereg minden harcosának. Kívánom, hogy Korea szabadság- szerető népe és dicső hadserege az amerikai-angol imperialista ragado­zók ellen folytatott harcban minél előbb teljes győzelemre vigye sza­badságénak, függetlenségének és bé­kéjének ügyét Farkas Mihály vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Maghalt György angol király London. Mint az AFP jelenti, György angol király meghalt. Rónai Sándor résznéttávirata az angol királynőhöz Rónai Sándor, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke VI. György angol király elhunyta al­kalmából táviratban fejezte ki részvétét II. Erzsébet királynőnek. A vietnami néphadsereg súlyos csapásokat mér az ellenségre A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése a néphadsereg sikereit harcairól Mint a vietnami tájékoztató iroda jelenti, az elmúlt hét folyamán a vietnami népi csapatok továbbra is súlyos csapásokat mértek az ellen­ségre. A Hca-Binhi arcvonalon és az ellenség mögöttes területein A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának nemrégiben kia­dott hadijelentése szerint azóta, amióta a francia agressiorok had­műveleteket indítottak Hoa-Binhben (60 km-re délnyugatra Hanoitól), a harcok két és fél hónapja alatt a nép; csapatok megsemmisítették vagy fogságba ejjeiték az ellenség több mint 12.000 katonáját és tisztjét és megsemmisítettek 439 ellenséges állást. Több mint két hete szorosan kö­rülzárták Hoa-Binh tartomány fő városát, amely az ellenség megszáti lása. alatt áll.. Ez alatt az idő alatt «z ellenség által megszállt észak- és délvietnami területeken a partizá­nok és a népfelkelők fokozták tevé­kenységüket és súlyos csapásokat mértek az ellenségre. A Hanoitól délre fekvő Kap-Nam tartományban a néphadsereg csapa­tai egy hónap alatt az ellenség 12 | megerősített állását semmisítették meg. Dél-Vietnamban hét napig tartó Harcok után vissza verték egy harc­kocsik. tüzérsé'-’, .repülőgépek és fo­lyami hajók által támogatott ellen­séges zászlóalj elkeseredett táma­dását, amely a Saigontól északra fekvő felszabadított Tu-Bíen körzet ellen irányult. A harcok folyamán megsemmisítettek hat ellenséges páncélgépkocsit és megsemmisítet­ték az ellenség több mint száz ka­tonáját. Mindezek a győzelmek — állapít­ja meg a viejnami tájékoztató Írod» jelentése — iazzal együtt, hogy a Vörös folyó deltájának, térségében és Eszak-Vietnam központi körze­teiben az ellenség által megszállt területeken a. partizánharcok során két hónap alatt több mint hétezer ellenséges katona vesztette életét, arról tanúskodnak, hogy az emlí­tett területeken fokozódik a parti­zánháború. Ennek eredményekép­pen egyre nagyobb lesz a felszaba­dj ott körzetek száma az ellenség hátországában és szélesedik az el­lenállási mozgalom az erőszakos mozgósítással Szemben. Nyugat-iNémetország dolgozói eg/eégesen harcolnak az amerikai éa német imperialistát ö szeeskúvése ellen A remilitarizá’.ás ellen alakult I sor. Kedden az Aalen közelében német munkásbizot 'Ság felszólí­totta az egész' német népe1., hogy megingath.tattan akicóegységben fokozza harcá a keretszerződés, a hadkötelezettség és az Atlanti Egyezmény ellen. A felhívás hangsúlyozza: „A szakszervezetek és az egfesz né­met nép tömegmozgalmával el ke'l seperni az A.denauer-konmányt, a háborús készülődés kormányát." Nyuga -Németországban ^ egyre jobban növekszik az ellenállás az Ademjuer-kormány mii tarista ter­veivel szemben. Több gyárban újabb tiltakozó sztrájkokra került lévő „Westphalen" nehézipari üzem 3500 munkása tiltakozott fi' gyeimeziető sztrájkkal a keret­szerződés és a hadkötelezettség bevezetése ellen. Ugyancsak tilta­kozó sztrájkokat tartott 6000 ham­burgi hajógyári munkás. Kölniben kedden este a BAMAG-művek 2000 dolgozója hagyta abba a mun­kát­Nvuga -Németország legnagyobb ipari gyára ban a hadkötelezettség íervbevetj- bevezetéséről a dolgo­zók próbaszavazást tartó tak. A megkérdezettek 90 százaléka a véderőtörvény ellen foglalt állást. A koresi-hínai huldötfaég általános elvi javadat* a« ötödik Hit»9rendi pont rendezésére Az Uj-Kína Hírügynökség udó- sft ójának jelentése szerint fegy­verszüneti tárgyalásokat folytató küldöttségek eljes ülése február 6-án, szerdán megkezde a napirend 5. pontjának megvita ását. Nam-Ir tábornok, a koreai-kínai küldött­ség vezetője az 5. napirendi pon- tal k;pcsoiatban a koreai kérdés békés rendezésének biztosi ása céljából javasolta: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya és a Kind Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, valamin' az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének oldalán érdekelt kormányok nevezzenek ki 5—5 képviselőt rö­vid értekezlet megtartására. Ez az ér ekezlet a koreai fegyverszüne­ti egyezmény aláírása és hatályba­lépése u‘án 3 napon belül a követ­kező kérdésekről tanácskozzék: 1. Az összes külföldi csapatok kivonása Koreából. 2. A koreai kérdés békés ren­dezése. 3. A koreai békével kapcsola­tos más kérdések. Az amerikaiak kiieientették. hogy a koreai-kínai küldő tség ja­vaslatát részletesen tanulmányoz­zák. A' küldöttségek újabb plenáris ülésének időpontját az összekötő tisz ek megbeszélése után tűzik ki. A 4. napirendi pontot tárgyaló albizottság ülésén a koreai-kínai küldöttség megbízottja hozzájá­rul , hogy a negyedik napirendi pont gyors megoldása érdekében a két fél vezérkari tisztjeinek ülé­se elé terjeszti azokat a kérdése­ket, ame'yeket az albizot ság már megvitatott és amelyekben már megállapodás jöit létre. A koreai-kínai küldő tség meg­bízót* ja hangsúlyozta: Még mindig komoly nézeteltérések vannak a két fél közöft a hadifoglyok szafea- donbocsáíásánaik és hazatelepít­senek kérdésében. A koreai-kínai kü'dőt'ség sziklaszilárd abban az álláspontjában, hogy feltétel nél­kül szabadon kell bocsátani és ha­za kell telepíteni az összes hadi- fog’yoka . A 3. napirendi ponttal foglalkozó vezérkari tisztek ülésén az ame­rikaiak közölték, hogy nincsenek újabb javaslataik a katonai szemé­lyek leváltásának és a mögöítes te­rületeken belépő állomásnak mi­nősülő helységek kérdésével kap­csolatban Ebben a két kérdésben a nézeteltérések nagyok. f I, « SOMOGYI NÉPLAP* PÉNTEK, 1952 FEBRUÁR t. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS it? A Kaposvári Texti l művek pártszervezete több gondot fordítson az oktatási munka megjavítására A kaposvári Textilmüvek üzemi pártszervezete a Politikai Bizottság május 17-i határozatát szemelőtl tartva készítette elő és indítota be a politikai oktatást. Az üzemben négy politikai iskola folyik. Egy közép és három alapfokú. Az isko­lák beindításakor voltak hiányos­ságok s ez legjobban a hallgatók nagyfokú lemorzsolódásban mutat­kozott meg. A hiba olt volt, hogy a párt szervezet vezetősége nem a műszakokhoz viszonyítva tűzte ki az iskolák időtartamát. Ezáltal több olyan hallgató volt, aki azért nem tudott résztvenni a politikai fog­lalkozáson, mert ugyanabban a,z időben dolgoznia kellett. A párt- szervezet vezetősége rövidesen fel­ismerte a hibát és változtatott ezen olymódon, hogy most már nem gá­tolja a hallgatókat a. munka, hegy a politikai foglalkozásokon rész!- vegyenek, mert műszakonként tart­ják az oktatást. A politikai iskolák új időpontra való áthelyezése nagy javulást ho­zott a lemorzsolódás megszüntetése terén. Ma már a hallgatóknak 85— 90 százaléka, de több esetben tel­jes létszámmal rendszeresen megje­lennek a politikai foglalkozásokon. A középfokú iskola hallgatóinak nagyobbik része rendszeresen készít jegyzetet és jól felkészülve jelenik meg a foglalkozáson. Az élénk vi­tákat rendszerint Rab Pál, Weisz Ernőné és Takács Sándor elvtársak indítják el, ez azt matatja, hogy ezek az elvtársak gondosan áttanul­mányozzák az anyagot és jól felké­szülnek a politikai iskolák foglal­kozásaira. De. akadnak a hallgatók között olyan elv ars?-k is, akik kevésbbé tartják feladatuknak a marxi-lenini Elméiét alapjainak elsajátítását. Ez megmutatkozik a foglalkozásokon is. Gyenge felkészülésük miatt tar­tózkodnak a vitától, passziv maga­tartást tanúsítanak a feltett kérdé­sekhez. Ilyenek például Cs. Tóth István, Ser Henrik elvtársak, a gyenge felkészülések mellett még löbb esetben hiányoznak is. Böröcki Zoltán elvtárs szinte notórius hiány­zó volt. Heteken keresztül nem vett részt a politikai iskolákon. Az is­kola hallgatói határozatot hoztak, melynek értelmében Böröcki elvtár­sat kiközösítik az iskolából. Böröcki elv társ ezt megtudta és a következő politikai foglalkozáson erős önbí­rálatot gyakorolt és megfogadta, hogy a jövőben rendszeresen meg­jelenik. A szava nemcsak üres szó­lam volt, hanem azt be is tartja, azóta Böröcki etilárs nem hiány­zott még egyszer sem. Az alapfokú politikai iskolák meglehetősen alacsony szinvonalon mozognak. A hallgatók felkészülése sokkal gyöngébb a középfokú hall­gatóinál. Az alapfokú politikai is­kola hallgatói nagy része azzal igyekszik megmagyarázni a gyenge felkészülésének okát, hooy sok a munka és nincs idejük tanulni. Ez azonban n&m elfogadható válasz azért sem. mert Sabján Oltó, Spres- sing Lajos elvtársak ugyanannyit dolgoznak, mind a többi hallgatók és a sok munka mellett mégis tud­nak időt szakítani a tanulásra és endszeresen jegyzetet is készítenek. Ez azt bizonyítja, hogy van idő ta­nulásra, csak az szükséges, hogy a hallgatók jobban magukévá tegvék a pol'tikai képzettségük továbbfej­lesztésének ügyét. A kommunistáknak nemcsak azért kell politikai tudásukat továbbfej­leszteni, hogy lássák Pár­tunk politikáját és célkitűzéseit, ha. nem azért is, hogy azt mes tudják magyarázni munkatársaiknak, a pártori'kívüli tömegeknek is. Pár­tunk politikájának és célkitűzései­nek ismertetése a széles tömegeket serkenteni fogja a munkák jobb elvégzésére ás ezen kereszted a béke- harcra. Ez csak úgy érthető el, hogy ha minden egyes kommunista részt- vesz a politikai oktatásban és nem hanyagolja el, mind például Süd- Jenöné elvtársnő, aki oktató mű­vezető és most taxgjelöltje pártunk­nak és mindezek ellenére sem veszi komolyan a politikai iskolai foglal­kozást. De nem tartja az oktatást fontosnak Fövek' Ferenc főszerelő sem, aki még ezideig egyszer sem jelent meg politikai foglalkozáson. A Textilművek pártvezetőségének egyik fontos feladata, hogy a poli­tikai oktatást véglegesen megjavítsa. Számolják fel a tanulással kapcso­latos helytelen nézeteket, mert a tanulás elengedhetetlen a munka jobb elvégzéséhez. Egyes elvtársak ak'k művezető tisztséget töltenek be és politikailag nem képezik ma­gukat, sok esetben ennek hiányá­ból lemaradnak a fejlődéstől és nőm tudják tanítani a hozzájuk tartozó dolgozókat sem, egyszóval nem tudják a Tájuk b.zott feladato­kat jól végrehajtani. Ezért tort»* feladatának minden egyes koau»*- nista a Textilművek pártszerveze­ténél is a marxi-lenini elmélet játítását, mert annak elsajátítása nagy segítséget nyújt a winde a&*pi termelési munká k cl végzésébe« ». A kommunisták és pArtonki'vilteb azzal a tudattal számolják f»l * politikai oktatás terén meglévő hiá­nyosságokat, hogy az oktatás »ég- javításával i,s hozzájáruljanak a* üzem fejlődéséihez­VERSENYMOZGALOM A SZOVJET FILM ÜNNEP SIKERÉÉRT A februárban kezdődő Szovjet Film Ünnepének minél jobb meg­szervezése érdekében a megyei MOKÉP kirendeltségeik mindent e követnek, hogy az e.mult évek tapasztalatai alapján jobb munká­val nagyobb eredményt tudjanak elérni a kiváló szovjet filmek lá­togatottságának fokozása érdeké­ben. Azon túl, hogy dolgozóink felismerték a szovjet filmek neve­lő hatását, mind gazdasági, mind pedig az újtípusú emberré válás 1 ek ntetében nem kisebbede t a MOKÉP szerepe, hogy még köze­lebb vigye a szovjet filmet a dol­gozókhoz, hogy ezláltal megismer­tesse a magyar néppel a szovjet népek életét­Megyénk kirendel &égét. a Szov­jet Film Ünnepének minél sikere­sebb biztosítása érdekében ver­senyre hívja ki a Tolnamegyei MOKÉP Kirendeltség. A 12 pont­ból álló versenykihívásban vállalta a tolnamegyei kirendeltség, hogy az előirányzót látogatottságot 10 százalékkal túlteljesíti. Ä látoga­tók számának emelése érdekében élefrekel-t ilc a közönségszervező bizottságot, tagjait konkrét fel­adatta! látják el, hogy ezzel is biz­tosítják az előkészítő- és további munkában való aktív részvé élt- A mozik és a gépi berendezések szocialista karban'artása érdeké­ben versenyre hívta Somogy me­gye kirendeltségét, melynek kere­tén belül Tolna megyében kiszéle­sítik a moziknál lévő Nazarov» és Vorosin mozgalmakat. Vállal áik to­vábbá, hogy az előzetes proptga»- da hetei alatt a látogatott ság biz­tosi ása érdekében elővételi jegy­pénztárakat állít fel, hogy easael biztosítsa a tehházákat. Vállal*ák továbbá, hogy * k.®s- kenyfilmvetítőgépes vállalatokat megerősítik. Ezt az eredményt ágy kívánják elérni, hogy jó neveiéi munkával odaha úak, hogy a Szov­jet Film ünnepe a’ajjí a látogatott­ság száma 25 százalékkal emelked­jen. A Megyei Tanács népműve­lési osztályával való 'együttműkö­dés alapján biztosítják, hogy a község, és falusi állandó bizottsá­gok rendszeresen foglaikozza«ak a propaganda és szervező munka megjavításával és ezen keresztül emelje a keskenyfibnes mozik tel­jesítményét. A tolnamegyeí kirendeltség dol­gozói versenykihívását a somogy­inegyei kirendel ség dolgozói elfo­gadták. A 12 pontban foglalt fel­adatok végrehajtását a somogy- niegyei kirendeltség is magáiévá tette, melynek teljesítése b ztosít- va, hogy a látogafottsági előirány­zatot 110 százalékra teljesítli»*ae, s ezzel a Szovjet Film üinnope si­kerét biztosiba. A megyei közönségszervező bi­zottság és a DISZ Megyei Bízott ság'a vállalja, hogy a megye terü­letére e'őirányzoü szervezett lá­togatók számát 150 százalékra t«l- iesíti. Jleoeíeink lu/úmán Sztálin elvtórs a munkás és pa­rasztlevelezőkről a következőket tanítja: .. az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik hibáink feltárá­sában és a helyi párt-, valamint 'Pzövjet építő-munkánk .megjavításá­ban.“ A Somogyi Néplapnak sok ilyen munkás-paraszt levelezője van, akik valóban sok segítséget adnak a hi­bák feltárásához, az épJSő munka fokozásához, de természetesen leve­lezőink a levelükkel csak akkor tud­nak segítséget adni építő munkáink­hoz, ha a levelek tartalma mindig a valóságnak .megfelel. Nem szabad, hogy előforduljanak olyan esőtek, mint Szanyi Jánosnál a kaposvári vasút dolgozójánál, aki a valóságnak meg nem felelően tájékoztatott bennünket egy terme­lési értekezlet lefolyásáról. Szanyi János már két ízben kül­dött be hozzánk bíráló hangú leve­let. a másod k levelében többek kö­zött arról is írt, hogy a vasútnál egyesek elfolyíják a bírálatot olyan, formán, hogy a termelési értekezle­ten kijelentik, hogy ,,a hibákra itt a termelési értekezleten mutassunk rá és ne futkozzunk a leveleinkkel az újsághoz" (Ezt Stíholcz József elvtárs a MÁV pécsi igazgatóság VI. osztólyfönötíhelyettese mondotta). Szerkesztőségünk alaposabban megvizsgálta ezt a kérdést és arra a merállatpílásra'jutott, hogy Sto»yi János valóban súlyos mulaskást követett el, amikor a leemelési ér­tekezleten nem szólalt fel, .nem mondotta el azokat a hiányosságo­kat, melyeke; észlelt, melyet a szer­kesztőségnek megírt, nem tett javas­latot a hibák kijavítására, helyette egyenesen a szerkesztőséghez for­dult. A sajtónak kötelessége a dolgozók által rámutatott hibák kijavítása érdekében intézkedéseket ’’.enni, de ezt nem szábad úgy értelmezni, hogy a hibáikat először nem az ille­tékes vezetőknek, pártszervezet ve­zetőségének kell elmondani. H* ez­után sem történt javulás, akkor jogosan fordulhatnak a Raj tóhoz segítségért. Szanyi János tudatosan, vagy tu­datlanul rosszul értelmezte Sholcz ely társnak a termelési értéke ziele» tett kijelentését — amely helye« volt —- mert a hilbák főjavítása nemcsak azzal lehetséges, hogy a sajtóhoz fordulunk, hanem először meg,.kell próbálni a saját üzemün­kön belül megoldani a problémákat. Szanyi János ebben a levelében azt. is Ígérte, hogy rendszeresen levele­zője lesz a Somogyi Néplapnak. Olyan levelezőkre van szükség, akik mindenkor a valóságnak megfele­lően írnak, akik leveleikkel »íő*e- güik * szocializmus építését. A. TitooklíaUk aljas, o^pellenes politikáját leloplfzff könyv jeleni még A Szikra könyvkiadó kiadásában megjelent Antnm Nov*k: „Tí- tot szolgáltam" című könyve, amelybe* * szerző leleplezi « belgrá­di fasiszta klikk igazi arcát. A. Novakot 1950 januárjában a prágai jugoszláv követségre osztották be, A köve aége* uralkodó légkör, u titóista köveíségi beosztottak fekete üzlet*!, a kémhálózat szer­vezése, a Szovje unió és a népi demokráciák elleni aljas kazugság- hadjára^ azt az elhatározást ébresztették fel Novakban, hogy eb hagyja a követséget, kilépjen a háborús uszí.ó, imperialist! lakáj Ti­to szolgálatából. Novak könyvében drámai erővel festi le Tito ügy­nökeinek, az UDB-nek aljas mesterkedéseit, jugoszláv követség! alkalmazottak h1 zatoloncolását, bebörtönzését és nregkínzását. Ilye» és hasonló módszerekkel igyekszik elnémítani a Tito-klikk ** igazság hangját, amely tiltakozik Tűo, Rankovics, Gyílasz ás tár­saik hóhérmunkája ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom