Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

&#NTEK, 1952 FEBRUAR 1­SOMOGYI NÄPLAF I mtmHm&tMffgmammm wvxstmi&íHsm Gttri Mihály oNlárs, a Megyei Pártbizottság titkáránál; felszólalása a teraelőszöveUezetek és gépállimáseh megyei tanácskozásán íáost, amikor a Somogy megyei :ermelős zö vét keze tek és gép ál lom á- -sok legjobb dolgozói jöttek össze tanácskozásra, mindannyian soha el nem múló szeretettel és háláival gondolunk a hatalmas Szovjetunió­ra, sliol immár több évlázede gyö" kérésén, megváltozott a gazdasági rendszer úgy az ipar, .mind a tme- azőgtaadaság terén. A Nagy Bolsevik Párt vezetése é-s a Szovjetunió munkásosztályá­nak évről-évre növekvő támogatása a világ legfejlettebb mezőgazdasá­gává tette a Szovjetunió mezőgazda­ságát — a világ legjobban képzett jómódú és kultúrált parasztságává a szovjet .parasztságot. A világ egy- hatod,részén új, szocialista mező- gazdaság és új, szocialista paraszt­ság született. A ^zorjeiunfé példája msg-y segítség­A mi számunkra is a Szovjet­unió felszabadítása és állandó se- *ítségé tejte lehetővé, hogy hazánk­ban szocialista mezőgazdaságot te­remtsünk. Már három ízben vált lehetővé, hogy a legkiválóbb So­mogy megyei dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok, több hé­ten keresztül tanulmányozhatták a világ legfejlettebb mezőgazdaságát. Megyénkben járt kél évvel ezelőtt » ezovjt kolíhozparasztcík egy dele­gációja és a múlt év őszén a Szov­jetunió mezőgazdasági szakemberei­nek egy csoportja, ak’k tanácsaik­ul -—• helyes bírálatukkal és gaz­dag tapasztalataik átadásával se­gítették a mi fejlődésünket. Nyu­godtam állíthatjuk, hegy mindent ami haladó a mezőgazdaságban a "Szovjetuniótól tanultuk. A Szovjet­unió emberei ismertettek meg m n- fcei a korszerű, fejlett agrotechni­kai eljárásokkal — a kukorica négyzetes vetésével, a ipótboporzás- sal, a ikereszisoros vetéssel, az elő­bán tóis ekével való szántással és egyéb olyan termelési eljárásokkal — aminek alkalmazása nélkül nem lehet a kapitalista mezőgazdaság­nál lényegesen fejlettebb. nagyobb 'termelékenységű, szocialista mező­gazdaságot létesíteni. Pártunk Központi vezetősége, élén a mi szeretett Rákosi elv'jár- sunlkkai, sikeresen alkalmazta a Szovjetunió tapasztalatait «■ mező­gazdaság átszervezésénél. Ennek tu­lajdonítható, hogy országosan jelen­leg 45,55 termelőszövetkezetünkben "236;500 család, 350.000 tag,«!, 1.503.000 hold szántóterülettel, egész szántóterületünknek 15.6 szá­zalékán folyjat szövetkezeti társas- gazdálkodási. Termelősseövef h eareíi atoigaíomiik fejlődése A Központi Vezetőség útmutatása alapján — ®z önkéntesség elvének szigorú betartása mellett Somogy smesrve termelőszövetkezeti mozgal­ma is egészségesen fejlődött. A leg­újabb adatok szerint 259 termelő- szövetkezetünkben 9176 család, 15.179 taggal, közel 70.000 kh. föl­dön gazdálkodik. Rákosi elvtárs 1951 november 30-án mondott be­széde u'án megyénk leghaladottabb dolgozó parasztjai ismét nagy szám­ban ;lé|ptek a termelősz-övétkezték útjára. A beszéd elhangzása óta — tehát az elmúlt 58 nap alafii — 961 család, 1880 taggal lépett be a megye területén meglévő csoportok­ba, vagy alakított új termelőszövet­kezeteket. Ez idő alatt alakult 20 új termelőszövetkezet, illetve cso­port, 9 első iépusú terme'őszövet­kezet átalakult hármas típusúvá. Vízvár, Bélavár és Háromfa közsé­gek pedig az utolsó hetek folyamán váltak termelőszövetkezeti közsé­gekké. Mindezek ellenére a Somogy megyei termelőszövetkezeti mozga­lom és az országos fejlődés közt olyan elmaradás van, amit csak szí­vós felvilágosító munkával és az ■ellenség elleni következetes-íbb harccal lehet behozni. Amíg orszá­gosan a szántóterület 15.6 száza­lékán folyik társasgazdálkodás, ad­dig a mi megyénkben ez az arány 10.4 százalékot itesz ki. Természe­tesen ebhez hozzá kell tenni, ho-gv a csurgói járásban 27, a tahi já­rásban 10, a barcsi járásban a szántóterület 115 százaléka van « termelőszövetkezetek tulajdonában. Az utolsó hetekben történt belé­pések a termelőszövetkezetekbe — amelyek minden különösebb agitá­ció nélkül történtek — jórészt an­nak tulajdoníthatók, hogy mind szélesebb körben válnak ismeretes­sé termelőszövetkezetein!; zárszám­adásai. Ezek a zárszámadások vi­tathatatlanul a termelőszövetkezet' tagok megerősödését, jobb életét bi­zony tják. Ha csal; az etimjjk három ér fejlődésének péíizbelte részét vizsgáljuk, a következőt látjuk- ami« az 1949. évi zárszámadáskor megyénkben az egy munkaegységre eső átlag 7.20 forint volt, úgy 1950 ben az egy mwntoegységrc eső átlag már 12.50 forim|ira és 1951-ben pe­dig ennek több mint a duplájára 28.77 forintra emelkedett. Ezt ter­mészetesen a természetben] juttatá­soknak pénzre történő átszámításá­val kell érteni. Nem kell mondani, hogv- a 28.77 forintos munkaegyse génként! jövedelem melleit minden termelőszövetkezeti családnak még rendelkezésére állt a háztáji gazda­ságában termeti' gazdasági javák nem lebecsülendő mennv’sége. A zárszámadás eredményei a cso- porttagoknnk nagyobb jövedelmei, magasabb életszínvonalat biztosíta­nak. Ha csak a kastélyosdombó, ,,Felszabadulás“ termelőszövciikeze- ijet -nézzük, -azt látjuk, hogv beadási kötelezettségét 280 százalékra tel­jesítette -— a közös szövetkezeti vagyonra 164.880 forintot, üzemi alapra 215.584 forintot .helyeztek el és -amgllett invegtfeléjő jövedelmet Irztosit-otfak tagjaiknak. Horváth János 3 tagú családjával 877 imun- kaegyséset teljesített, melyre kapott 21.5 mázsa kenyérgabonát. 13.5 mázsa árpái, 6.5 mázsa burgonyát, 26.5 mázsa szénát, közel 30 kg. cuk­rot és még egyébb terményeket, valamint 21.398 forint készpénzt. Mindehhez hozzászámítva a háztáji gazdaságból származó jövedelmei látjuk, hogy a középparaszti jöve­delmet is meghaladja, nem beszélve a kevesebb fáradsággal járó mun­káról és egyéb előnyökről, amiben részesülnek a szövetkezeti tagok. Ax állami és munkafegyelemről Rákosi elvtárs a Központi Veze­tőség 1951 november 30*i beszédé­ben és a tenn-előszövetkeztek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán .tartott fel­szólalásában is felhívta figyelmün­ket az állami és munkafegyelem megszilárdításának nagy jelentősé­gére. Mindannyian jól tud juk, hogy a kenyér és takarmánygabona be­gyűjtésnél Somogy megy« nagyon elmaradt és az ország 19 megyéje közül az utolsó helyen áll. A megye dolgozó parasztsága tehát ebben a kérdésben nem a lehetőségekhez mérten járult hozzá a jegyrendszer megszüntetéséhez és a mezőgazda­sági termékek szabad forgalmának biztosításához. Az elmúlt hónapokban — nem kielégítően ugyan — de javultak begyűjtési eredményeink, ami azt mutatja, hogy az állami fegyelem betartása körül, úgy a termelőszö­vetkezeteknél mind az egyénileg dolgozó parasztságnál fejlődés van. Ennek következtében az ország 19 megyéje közül Somogy megye ta hízottsertés begyűjtésben a 14-ik- a baromfibegyiüjtésben ,a 10-ik, ku- kor'cabegyüjtésttan 8-ik, tojásbe. gyüjté'sben 6-ik, vágómarha-begyűj­tésben 2-ik, zsírbegyüjtésben l~ső és borbegyüjOésben is első helye! foglalja el­Úgy kell dolgoznunk, hogy az 1951. évi begyűjtési terv hátrálékai! minél előbb -begvüjtsük és egyidejű­leg nagy lendülettel folytassuk az új begyűjtési rendelet értelmében az 1952. évi begyűjtési kötelezett­ségek teljesítését. Termelő-szövetke- zetenknek az állami fegyelem be­tartásában js példát kell mutatni ■az egyénileg dolgozó parasztság felé. Te nme lő sző ve. kezeseink vizs­gáljál; meg begyűjtési kötelezeüsé ge.ket és igyekezzenek azt minél előbb teljesíteni, «zzel is hozzájá­rulnak, ‘hogy megverni; ,az állami begyűjtésben az 1925. évben az el­sők között legyen. Termelőszövet­kezeteink -tekintsék fontos felada­tuknak a kölcsönök és hitelek visz- szafizetését is. Ezen az értekezleten sok szó esett a mukaifecyelemröl és úgy­látszik.. hogy mindinkább kezdjük látni ennek jelentőségét. Termelő­szöve'ikezet-eink a jövőben fogják sokkal keményebben azokat, akik önkényesen kivonják magukat a munkából és rtem teljesítenek meg­felelő 'menpyisé'-'ű munkaegységet. El -kell érnijhegy iermelőszöveí kezeli tagjaink legalább 120, de ahol a feltételek adva vannak, ennél lé­nyegesen több munkaegységet' tel­jesítsenek. Fontos feladat pártszervezeteink megszilárdítása a termelőszövetke­zetekben. Az elmúlt év folyamán 88 termelőszövetkezetben hoztunk létre ugyan pártszervezetet, de még jelenleg is számos helyen a párt- szervezet hiánya nehezíti a fejlő­dést. fokozottabb' mértékben vonat­kozik ez a DISZ szervezetekre, amelyek ma még nem mozgósítják kielégítően a szövetkezetek fiatal­jait. Termelőszövetkezeteink és gépál­lomásainknak a téli időszak alatt megfelelően fel kell készüini a ta­vaszi mezőgazdasági munkák sike­res elvégzésére. Somogy megye ter­melőszövetkezeteinek ez év tava­szán kivétel nélkül 'példásan kell szántani .és vetni. A tervek gondos elkészítésével egyidejűleg hozzá kell látni a gépek, kijavításához. vetőmiaglisztítóshoz, a. munkaszer­vezet megszilárdításához és mind­azoknak a feladatoknak megoldá­sához, amelyek biztosítják a tavaszi munka sikerét. A. Magyar Sajtó Napjára könyvalakban jelennek meg az illegális Szabad Nép számai A Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulójára, a magyar sa.jtó napjára a Munkásmozgalmi Inté­zet szerkesztésében és a Szikra kiadásában megjelenik „Az illegá­lis Szabad Nép" című kő ét, mely tartalmazza az 1942—1944-eg ille­gális Szabad Nép számait és a Kommusrista Pár ínad; abban az időben kiadott illegális rop.rátáit. A tabi járás versenykihívása megyénk valamennyi járásához Rákosi elvtárs iránti szerete­tünk és hálánk jeléül, az üzemi munkásság példáin lelkesülve fel­ajánlást teszünk szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs 60. születés­napja Tsztelétére. Munkafelajánlásunikat az alábbi pontokban foglaljuk ösisze: 1. A begyűjtés vonalán: a) baromjfi és tojás első negyed­évi tervünket március 9-re 100 százalékra teljesítjük, b) vágóállat első negyedévi ter­vünket március 9-re 100 százalékra teljesítjük. 2, Pénzügyi vonalon: a) az első negyedévi tervünket március 9-re 86 százalékra teíje­b) Vállaljuk, hogy március 9-re a tanácsok valamennyi dolgozójá­nak takarékkönyve lesz. 3. Mezőgazdasági vonalon: a) A termelőszövetkezetek és csoportok megszilárdítása érde­kében megszervezzük a brigád- és muníkacsapa okát, ezeket terület­hez kötjük és ezen keresztül bizto­sítjuk, hogy azok a termelési ter­vek alapján dolgozzanak, b) Minden termelőszövetkezetben és csoportban a pedagógusok be­vonásával megszervezzük az új munkaegység oktatását. c) A munkafegyelem megszilár­dítása érdekében minden termelő­szövetkezeti csoportban a termelő­szövetkezetek és gépállomások or­szágos és megyei tanácskozásán hozott határozatokat megvalósít­juk. d) A magasabb termés elérése érdekében február 20-ra minden termelőszövetkezeti csoportban és márc us 1-re minden községben a tavasszal elvetésre kerülő növé­nyek vetőmagját 100 százalékra kitisztítjuk. e) Termelőszövetkezeti csoport­jainknál a kereszt soros vetésterü­letet a tavaszi növényeknél 20 szá­zalékra teljesítjük. f) Bevezetjük az egyedi takar­mányozást és a napi háromszori fejést 5 termelőszővetkezeá cso­portban március 9-íg. g) Az első negyedévi építési tervünket március 9-re 100 száza­lékra teljesítjük a termelőszöve - kezed csopprtokban. 4. Oktalád vonalon: * a) A járás 4 százalékos mulasz­tási átlagát március 9-re 2 száza­lékra csökkentjük,. b) A szülőik iskolájának látoga­tását a járásban 44 százalékról 55 százalékra emeljük. c) Március 9-re járásunk terüle­tén 2 dolgozók iskoláját szerve­zünk. d) 1952 március 9-ig minden is­kola nyilván: artóját leel'enőrizzük abból a szempontból, hogy tankö­teles kiskorú gyermekek nem ma- radnatk-e ki a nyilvántartásból. Az esetleg kimaradt tanulókat az em­lített határidőre beiskolázzuk. e) A járás nevelői a szülők is­kolája alkalmával a Szabad Föld Téli Estéken ismertetik az új be­gyűjtési rendeletet, széleskörű fel- világosító munkáf fejtenek ki az 1952. cv sikeres begyűjtése érde­kében. A fenti vállalásunk maradékta­lan teljesítése érdekében szőrös kapcsolatot tartunk a Járási Párt- bizottsággal, a községi pár szer­vezetekkel, községi tanácsokkal és t ömegszervezetekkel. Az ötéves tervünk sikeres meg- va'ósí ása érdekében a fenti válla­lásunk teljesítésére versenyre hívjuk ki a megye összes járását­Szappanos Ferenc vb-elnö'k, ifi. Porga Sándor MDP járási titkár k. Élőire a tojás- és barnsníabegyűjtési terv teljesítéséért! Megyénk országos viszonylatban a tojás- ée baromfibegyüjtés terén a hatodik helyen áll. Az új tervév he'ndítása óta. eltelt A tengődi állami gazdaság, munkájáról A tengődi állami gazdaságban már 200 új dolgozót szerződtet*1 ek, de továbbra is állandóan foglalkoz­nak a munkaerőszervezéssel. Azonban nem feledkeznek meg a dolgozók szakmai és politikai ne­veléséről sem. Mos; a téli okta­tással akarják a munkafegyelem megszilárdítását elősegíteni. A nö- vénytermeisztő-brigád és munka­csapatvezető tanfolyamon 40 dol­gozó vesz részt, ugyancsak 40 hall­gatója. van a poli ikai iskolának is. Á gazdaság dolgozói méltókép­pen akarják megünnepelni Rákosi elvíárs 60. születésnapját, tiszte­letére felajánlásokat tesznek. Albert elvíárs vállalta, hogy szabad itfej'ébsn segíti n tár­csák kijavítását, így a tárcsák ki;} vitásában 200 formtet ta­karít meg a gazdaságnak. Ezen felül pedig vállaltai azt is, hogy 5 dolgozót beszervez a gaz­daságba, • Trunk Károly brigádvezető vál­lalta, hogy a tanfolyam hallgatóit megíaní ja jegyzetelésre, hogy mi­nél tökéletesebben el tudják sajá­títani az oktatás anyagát. Csek elvtárs, gazdaságvezető vállal: a az okrádi és hékuti üzemegység­ben a politikai iskolák vezetését- Az ilyen vállalásokkal nagyban hozzájárulnak az elkövetkezendő munkák sikeres elvégzéséhez. Azonban meg kell állapítani, hogy a gazdaságban még mindig nem kielégítő a munkafegyelem. Vannak olyan dolgozók, mint Tóth Is:ván, Tóth Miklós és Babai Fe­renc, akik azzal a kifogással, hogy rossz a csizmájuk, egész nap bent kártyáznak szá'láshelyükön, nem mennek ki dolgozni, pedig kide­rült, hogy sémi baja nincs csizmá­juknak. Ezek a dolgozók hátrál­tatták a gazdaság munkáját, ami­vel kárt okozhatnak úgy a gazda- ságn k, mint egész népgazdasá­gunknak. De helytelen az is, ami a bérelszámolóknál előfordul, bogy olyan összeget kifizetnek egyes dolgozóknak, amiért nem dolgoz­tak meg és ugyanakkor azok a dol­gozók, akik megdolgoztak a bérü­kért, azoknak várni kell a pénzre. A vezetőség fordítson fokozottabb gondot a bérelszámolók munkájá­ra, mert az ilyen helytelen mun­kákból egyes dolgozók hátrányt szenvednek a fizetésnél. Nem megy kielégítően a munka a tehenészet­ben sem, mutatja ezt a- tejterme­lés is. Az eddigi napi fejésátlsg mindössze 6,7 liter tchenen- kint, A gazdaság vezetőije adjon meg m nden segítséget ahhoz, hogy a tejtermelést, minél nagyobb mér­tékben emelj éik. Alkalmazzák azokat a bisznos szovjet tapasztalatokat amiket már legtöbb állami gazdaság­ban alkalmazniuk. Például az egyedi takarmányozást, a naponta háromszori fejést, ami­vel nagyban elősegítik a tejterme­lést. Tanulmányozzák rendszere­sebben azokat a jó módszereket, és alkalmazzák,, ami elősegíti a gazdság felvirágzását. Nagyobb gondot fordítsanak a munkaver- senyszervezésre és az eredmények kiértékelésére. Dicsérjék meg és jutalmazzák a kiváló dolgozókat- De lépjenek fel szigorúan a fegyel­mezetlenek és lógósok ellen, akik a munkát hátráltatják. Érvényesí­teni kell a gazdaságban az erős­kezű vezetésf. Az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben támaszkod­jon a gazdaság vezetője a párt- szervezetre. Sülé elvtárs, a párt- t’tkár adjon meg minden segítsé­get a munkák megszervezéséhez a dolgozók szakmai és politikai nevelését a legmesszebbmenőkig segítse elő, hogy a gazdaságban a munkákat zökkenőmentesen, mi­nél nsgyobb lendülettel és minél előbb eí tudják végezni. egy hónap, de megyénk a tojás- és baroniifibegyüji és terén még minői«« nem jutott előbbre, bár minden le­hetőség meevan a terv teljesítésére. Hajmás, Szabás, Tarany, Báláton- kiliti, Somvggbükkösd községek <to- jósbeadásn tervüket csak 30—40 százalékra teljesítették. Ezek példát vehetnek azokról a községekről, melyek tervüket, telje­sítették, sőt túlteljesítették. Pl. So- mc-gydöröcske 106, Szorosad 102» Kapoly, Háromfa ,101 százalékos, Ujvárfalva 104 százalékra teljesí­tették január báni faaromfiiber'yüj" ■tési tervüket. Ec&ény 147, Felsőmo- csolád 103, Fonó 114, Kisgipalán 125 százalékra tettek eleget tojás- begyűjtésé kötelezettségüknek. Most az 52-es év elején alaposa* fel kell készülni tanácsainknak, hogy a -tervet pontosan teljesítsék. Ahol pedig mulasztások vannak, ott sürgősen fel kell számolni és » hátralékosokkal szemben .pedig * legszigorúbban alkalmazni kell a törvény,;. Az új begyűjtési rendelet meg­könnyíti úgy a dolgozó parasztság, mint a tanács munkáját, de ugyan­akkor megköveteli államunk (fe­gyelme, hogy ezt végre is hajtsuk a törvény legszigorúbb betartásá­val és annak alkalmazásával. A járások közti versenyben ba- rom.fibegyüjtés terén elsői helyét a fonyódi járási f ogled ja el 107.1 száza’ékos eredménnyel, második bered 96 százalékos, harmadik .mtarcali 94 százalékos, negyedik nagyatádi 91 százalékos, ötödik ■A«- Foviváni 90.9 százalékos, hatodik siófoki 84.6 százalékos, hetedik tahi 82.5 százalékos, nyolcadik csurgói járás 68 százalékos eredménnyel. Járásaink tojás tervjelenl'ése ja­nuár hónapban: Tab érte el az első helyezést 98.7 százalékkal. A többi járások a következő eredményeket érték el: marcali 92, siófoki 91.8, ’barcsi 89.9, kaposvári 88.6, nagy­apád 85.6. fon ijedi 82.5, csw$éji 65.8 százalékos eredménnyel wtohó helyre került. Ezek a teljesítmények azt bizo­nyítják, Shogy járásaink komoly feladatok előtt állnak. A hiányos­ságok kiküszöbölésével már .most az év ejején kell elkövetni min­dent, hogy megyénk a hatodik hely­nél jobb helyezést érjen ej az 52-es évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom