Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

KEDD, 1952 FEBRUÁR 5. SOMOGYI NÄPLAP A Somogy megyei Termelőszövetkezetek és Gépállomások élenjáró dolgozói megyei tanácskozásának határozati javaslata 1951 december 27—28-án tar­lóit országos tanácskozás és annak állományát bevigye a termelőszövet­kezet közös gazdaságába. Ezenkívül "határozatai lelkes visszahangot , a meglévő közös állatállomány tó­vá! oH ki megyénk termelőszö­vetkezeteiken és gépállomásaiban. Az Országos Tanácskozás felhí­vására annak a határozatainak a végrdhajiására és a meglévő hiá­nyosságok me-'.szüntetése érdekében a mai megyei tanácskozás a követ­kező felhívással fordul a megyénk termelőszövetkezetei és gépállomá­sai dolgozóihoz, hogy a toiábbi fej­lődésünk biztosítása érdekében csat­lakozzanak és fogad ják cl az orszá­gos tanácskozás felhíváséit és hatá­rozatai)! és az abban ifoekil lakat, maradéktalanul hajtsák végre. VALAMENNYI III., II. ES I-ES TlPUSU termelőszövetkezet készít se el évi termelési tervét és ez a terv lesvén m’nden lermelőszö vet­kező és gépállomás alaptörvénye. A szövetkezőt termelési tervét bontsa brigádokra, munkacsapatok­ra és egyénekre is. Legyen ez a terv összhangban a gépállomások tervével, foglalja ma­gában az összes talajnmnkát és feb­ruár 15-re Valamennyi szövetkezet brigádvezetője és gépállomást bri­gádvezető egész évi lebontott ter­vekkel rendelkezzenek. Gépállomás és termelőszövetke­zeti csoportjaink kössék meg ma. radéktalanuí iaz új talajművelési szerződéséket és azt tegyék egymás részére kötelezővé. Tftrnve lös zöv e! keze t e: nk bizíosíl- sák a gépállomások traktoros szük­ségletét és az eddigieken kívül min­den S00 holdon felüli tsrmelőszö- vo’.keze* legalább két női traktorost biztosítson és küldje el a gópálie más tanfolyamaira. A 300 holdon aluli termelőszövetkezeti csoporj irgílább égy férfi vagy női-trakto­rost biztosi Vson és küld jön tanfo­lyamra. A MAGASABB TERMÉSEREDMÉ­NYEK elérése érdekében a megyei tanácskozás elhatározta, hogy vala­mennyi termelőszövetkezetünk a ta­vaszi kalászosok, amelyen felülve- iés nem toriénik, 70 százalékra ke­reszt-hosszában való vetést a lka! mázunk. A kukorica veté-slerüleIünk 60 ■százalékán négyzetes vetést, a nap­raforgó vOléstepülelének 50 száza lékán négyzetes vetést végzünk, ugyanazon a területen a pót-bepor­zást is alkalmazzuk. A burgonyave- téstertiletünk 15 százalékán nyári ültéi ésü burgonyát ültetünk, széles körben alkalmazzuk a szovjet ag­rotechnikai módszereket, a növény- termesztésben. Fokozottabb mér­tékben fogjuk termeszteni atz új kultúrákat, gyapot, kokx-agiz, kanjai, föld mogyoró stb. Hogy feladatainkat vágre tudjuk hajtani, ennek alapja a szilárd munkaszervezetek kiépítése. Éppen ezért minden termelőszövetkezetben és szövetkezeti csoportbán állandó területhez kötött brigádok és mun­kacsapatok végezzék a munkát egyéni felelősség elve alapján. A minisztertanács határozata sze­rint m nden termelőszövetkezet be­állítja a függetlenített brigádvezető- ket a háromszáz kát,, holdon felüli te iü létnél. A növénytermelési terv teljesíté­sét jutalmazni kell és a tervren felül termelt gabonafélék egynegyed ré­szét természetben ki JveU adni az illeiő brigádoknak. Ugyancsak vo­natkozik a kapásnövényekre is. A MEGYEI TANÁCSKOZÁS MEG­ÁLLAPÍTJA, hogy Rákosi elvtárs megállapítása a sziget keze;ele ál­lattenyésztésének elmaradásáról, megyénk termelőszövetkezeteire is érvényes: Szövei kezelői nk jövedel­mezőségének fontos alapját képezi a fejlett állattenyésztés. Ezért min­den termelőszövetkezet szervezze meg a közös állattenyésztést, leg­alább a három fő állattenyésztési ágban, Szarvasmarha, sertés és ba­romfitenyésztésben. Emellett gondot kell fofdítani a juihtenyész’.és és a méhészet nagyobbarányú kifejlesz­tésére. A minisztertanács által meghatá­rozott állatsűrűségei, azt, hogy mai­dé* 2.5 holdra jusson egy számos­állat, minden termelőszövetkezet fűzze ki célul, ennek érdekében el kell érni, hogy minden belépett tag a liéeiáji állatok kivételével, állat­vábbtenyésztésre alkalmas szaporu­latait hiánytalanul fel kell nevelni Csal lakozzana k te rmelőszö vpl ke. zeieink a tehenenként; 3000 literes évi tejihozam évi mozgalmához. Ve zessék be ennek érdekében az egye­di takarmányozást, napi háromszori fejest és állítsanak 'be termelőszö­vetkezeteink lejönöket. Sertéstenyésztésben mindenütt be kell vezetni ®z évi kélszeri ellet.ésí. A t•>karmá-nybáz's biziosísása érde­kében már a termelési tervet úgy készítsék el, hogy állami támogatás nélkül képesek, legyenek állataikat elta rta-iv:. MIN DEN TERMELŐSZÖVETKE­ZETBEN fordítsanak nagyobb gen- dot áz istállók tisztaságára, legyen mindenütt kifüggesztett istállórend. amelyben pontosan meg van jelölve az e;etési és gondozási idő. Az állattenyésztés fokozása szük­ségessé teszi, a saját erőkből v.aló építkezés mégnagyobb kiterjesztését. Ezért minden termelőszövetkezeti csoport előrelátóan folytasson épít­kezést, szervezzenek építési brigá­dokat, szervezzenek be becsületes kőműves és ács kisiparosokat és sa ját anyaguk minél nagyobb bizto­sításával állandóan építkezzenek. Az állattenyésztésben is be kell vezetni, áz országos tanácskozáson elhatározóit premizálási módszere­ket. Jutái inat azonban a növényter­mesztésnél és az állattenyésztésnél is csak akkor lelvet kiadni, ha a termelőszövetkezet az állammal szemben fennálló kötelezettségét tel­jesítette. A MEGYEI TANÁCSKOZÁS EL­HATÁROZZA. hogy a becsületes, jól dolgozó tagok érdekében szük­séges, a hanyagokkal, lustákkal szemben fellépni a fegyelem meg­szilárdítása- érdekében. A megyei tanácskozás elfogadja ■az országos tanácskozásnak azt a határozatát, hogy a. kötelező mun- kaeaységet nem teljesítő- tagokkal szemben alkalmazni ke'l az alap­szabályban meghatározott eljárást, természetbeni juttaí ásókból ki kell zárni s ezeknek a módszerüknél; minden szövetkezet szerezzen ér­vényt. Javasolja a tanácskozás, hogy minden hanyagul dolgo-zó, rendszer­telenül munkába járó tagokat, amennyiben előzetes figyelmeztetés­re sem változtatják meg magatar­tásukat, részesítsék 2—5 munka- ecység levonásban és ha ez -sem használ, el kell távolítani a szövet­kezetből. Mi nd en termelőszö vei kezeiben ügyelni kell -a-z egyenlősdi ny'lt és rejtett formáira, az egyenlősdi el­len folytassanak szívós harcol. -Min­dennemű clölegfolyósílás, vagy ter­mészetbeni juttatás kizárólag mun­kaegység arányában történjék. AZ ALAPSZABÁLY BETARTÁSA a termelőszövetkezetek törvényei­nek betartását jelenti. Termelőszö­vetkezeteink vezetői és tagjai követ­kezetesen követeljék meg minden tagtól az alapszabályzat betartását Külön felhívja a tanácskozás az egyes és kettes típusú termelőszö­vetkezetek vezetőit és tagjait, n-z alapszabály betartására. Az egye? és kettes típusú szövetkezetek vé­gezzék el közösen az alapszabály szerini a munkát, alakítsák meg a táblákat, használjanak traktort. Lé­tesíts: nek közös állattartást és álta­lában tegyenek lépéseket a hnln. doMaibb, fejletlebb nagyüzemi gaz­dálkodás falé minél előbb férjének át a hármas típusú termelőszövet­kezeti csoport gazdálkodására. Leszegezi a tanácskozás, hogy az alapszabály az egyes és kettes tí­pusú termelőszövetkezetek számára s törvény és annak be nem tartása visszaélést jelent a nép államával szemben annál is inkább, mert az állam kezdv-ezményeket biztosít számukra is. A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA betartása érdekében a megyei ta­nácskozás elhatározza, hogy min­den szövetkezetben legalább havon­ta egyszer csoportértekezletet kell tartani. A vezetők kötelesek beszá­molni a termelőszövetkezet helyze­téről és fontosabb intézkedésekre a közgyűlés jóváhagyását kell kérni. A megyei tanácskozás megállapít­ja, hogy hány osság van a szövet­kezet- gazdaságunk szakmai vezetése körül. Ennek érdekében minden termelőszövetkezet küldje minél na­gyobb számban iskolára- a jól dol­gozó tagokat, férfiakat és nőket, biztosítani kell azt, hogy az iskolán lévő tag munkaegységének átlagosan egy hónapra eső részét 50—70 szá­zalékban megkapja. A megyei tanácskozás felhívja a termelőszövetkezetek tagságát, hogy az új munkaegység megjelenésével állapítsák mSg az új munkaegysé­geket és szervezzék meg a munka­egység oktatást. A megyei tanácskozás végül fel­hívja termelőszövetkezeteinket a példaszerű, jó gazdálkodás mellett foglalkozzanak az egyénileg dolgozó parasztokkal, teremtsenek velük szoros kapcsolatot, legyenek rajta» hogy fiz egyénileg dolgozó parasztok minél nagyobb számban térjenek rá a boldogulás helyes út jára, lépjenek be a fermelőszö.; tkez-etekbe, vagy újat alakítsanak. Az ellenség elleni harcban 'tá­maszkodjanak pártszervezeteinkre, kérjék azok segítségét a feladatok mozgósításában Pártunk útmutatása alapján, támaszkodjanak a lömog- szervezetekre és mozgósítsák a ta­gokat a határozatok végrehajtására. Somogy írté r/i/ri Tenmelöscö- vetkezétek és Gépállomások élenjáró dolgozóinak mfigyei tanácskozása. , - .'L-ri'íjjntMKíí jHamt Így dolgoznak a mernyei gépállomáson A mernyei gépállomás dolgozói nagy lendület el igyekeznek válla­lásukat teljesíteni. Január 25-án. üzemi értekezleten ismertette a v zetőség i.z eredményeke'. és megbeszélték a további feladató kát- A január 26-ig ütemezett ja­vítási jarvet 101 százalékra telje­st, ették. A brigádok közti versenyben első lett Lovas Ferenc brigád­ja 116 százalékos teljesítéssel, amiért megkapják r< „legjobb brigád“ zászlót­A második helyen van Csendes Sándor brigádja 102 százalékos teljesítéssel, a harmadik Csonka László brigádia 97 százalékos tel­jesítéssel, negyedik Hám Lajos bri­gádja 96.7 százalékos teljesítéssel. Az. eredmények elérésében nagy része van Török cs Buzsáki keze lő eivtársakeak, akik gon.doG.tn megvizsgálnak minden gépet, mi­előtt á:vennék és sz esetleges ész­lelt hibákat segítik kijavítani. Ál­landóan segíti a brigádokat Fe­renci főgépész elvtárs, hogy a ja­vítási munkák zökkenőmentese» minél .nagyobb lendüle tei folyhas­sanak. Az értekezleten újabb vál­lalást tettek a brigádok. Vállalták, hogy február 1-re kijavítják az öfflt- szes fí aktorokai, ükéket, ve>t»- g ép-eket és az összes talajm*- velő gépet. Szakmai és politikai tudásukat a legnagyobb képességük szerint fo­kozzák és külön egyén Leg tani a- nak 1—2 bejáró ts^ulót. A mer­nyei gépállomás dolgozói lelkes vállalásukkal ég jó munkájukkal bebizonyítják pártunk és népi de­mokráciánk iránti hűségüket. Azt akarják, hogy a tavaszi munkák megkezdésére készen álljanak a gépeik, hogy az egész évi tervü­ket- sikeresen be tudják fejezni. Ezzel erősítik hazánkat, segítik szocialista építésünket és a béka megvédését. Tícz Lajos * levelező. t > Egyévi börtön, 2000 forint pénzbüntetés a begyűjtési terv szabotjJásáért Míg dolgozó parasztságunk be­csülettel teljesíti állampolgári kö­telezettségét, addig a falun élőskö­dő -osztályellenség minden erejét la'bavetve különböző módszerek­kel igyekszik kárt okozni a dolgo­zó nép államának. így próbálko­zott Török Imre Rzcmtri kulák is, aki szabotálta 8 mázsa kukorica és 8 mázsa burgonya beadását. Ez zel próbáiig Szenfa község be­gyűjtési tervének teljesítését hát­ráltatni. Hiába próbálkozott azonban Tö­rök Imre kulák alias szándékát va­lóra váltani, mer: a dolgozók lelep­lezték és felelősségre vonták a ku- láko*. A bíróság Török Imre kuiá- kot 1 évi börfönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint va­gyonelkobzásra ítélte. Ugyancsak szabotálta burgonya­beadását Tóth György iharosbe- rényi lakos, .volt csendörtörzsőr- mssier amiért a bíróság 6 hónapi börtönre és 300 forint pénzibün il­lésre ítélte. Az ilyen egyének azon igyekeznek, hogy visszaáll! *ák a múltat, hisz nekik akkor sokkal jobb volt, amikor a kulák óhajá­ra a csendőrök ütötték a dolgozó kát­Ezért próbálkoznak és erőlköd­nek azon, hogy gyengítsék népi demokráciánkat, mert szeretnék újra a dolgozókat az ő érdekeik nek megfelelően kizsákmányolni és nyomorgatni. Ezért éberen őr­ködjön dolgozó népünk, lep'ezze le az ellenség minden mesterkedő sét, hogy a törvény elő*t feleljenek tette kért és elnyerjék mél ó bün­tetésüket. Toposláp kojRség» If*ns»padi a kenyépgjabomafeeggyujléssel Korpi&jutfailás a tojbiNidúknak Az egyén feg gazdálkodó dolgozó parasztik, valamint a tszcs ingok is a háztáji gazdaságukban tartott tehenük u!án a beadási kötelezett­ségen felül beadott tejre a n-am ipari körzetekben 80 filléres tejáron kívül literenként 5-0 deka korpái kapnak hivatalos áron. A tejár ki­fizetésénél a tej zsírtartalmát Is figyelembe veszik. Az önálló termelőszövetkezetek és hármas típusú termelőszövetkezeti csoportok a beadási kötelezettsé­gükbe beadott tejmennyiség után li­terenként 30 deka, a terven felül, tehát szabadtejként beadott tej li­terje u!án 60 deka korpajuttatás­ban részesülnek. Top on ár község a begyűjtésben I a kaposvári járás jói teljesítő köz­ségei közé tartozik. A begyűjtés • kezdetén sok nehézséggé,! kellett | meg,küzdeniük, különösen a ké­nyéi gabc-n-a tervteljesítésben. A .anács nem készült fel kellőképpen a begyűjtésre, így a teljesítés nem is a legkielégL őbb volt, mert ke­nyérgabonából, mindössze 65 szá­zalékra teljesítet ék a tervet. A tanács dolgozói okultak eb­ből s a kapásnövények begyűjtésé­re már alaposabban készültek fel, változta tak módszerükön. A ta­nácstagok példamutató teljesítésük mellett népnevelő munkát végez­tek, minden gazdát meg áíogatfak és külön győzték meg őket a be- gyüj és fontosságáról. Ezzel elér­ték, hogy a takarmánygabona begyűjté­si tervet a község 100 száza­lékúi teljesítette. Ugyanezt a módszert alkalmaz­ta a fanács a zsír-, élőállat- és ba- romfdbegyüj'és terén is. Ebbe s A baromfitenyésztés érdekében A baromfitenyésztés fejlesztése tervünk egyik iegfonfos.hb fel­adata- Az á lattenyésztés fsjle&z é- séről kiadott min sztentanácsi ha­tározat baromfitenyész esünk fej­lesztésének fokozására célul tűzte ki azt, hogy ,.£z évi tojáishozajnoí országos átlagban 1951-ben 10 da­rabbal, 1952-ben további 10 darab­bal kell emelni.“ Az ilyen í dk öze' t t°,jáshozam eredményeket tartósan csak ak­kor érhetjük el, hogyha megfelelő ó'azást, szakszerű takarmányo­zást, gondozást és az idősebb ál­lomány pótlására szolgáló jércék kiválasztását szakér elemmel vé­gezzük. Tyúkféléinknek nagy árL ános sálban egyenkint 10—12 deka a napi takarmányszükséglete, Ezt a takarmánymenny;séget fehát na­pon i feliétLenül biztosítani keli tyúkonként, mirvel a baromfi tes­te fehér;ék-bő!, zsírokból, szénhid­rát okbó’, ásványi anyagúkból, vi- ‘aminokból és vízül áll, így a táp* ’álására for-clítoj; takarmányoknak mícdozeke tartalmazni kell. ‘ Fehérjék,ben gazdagok az álla-, ti eredetű takarmányok: húsliazt, halliszt, csőn:liszt, túró. Növényi eredetűek az olajpogácsa, borsó szója, szénhidrátok főkért a sze­mes ,takarmányokkal jut a szerve­zetbe, de tartalmazzák azt a zöld­ségfélék, burgonya, zöldfákat- mány. Az ásványi anyagokat: mész, kré a, k-igy’cihéj, csontliszt, só ßtb. adagolásával visszük szervezetük­be. Fon'os változatossá tenni fáp'á- iékukaf. A napi szükségletet fele­részben szemes eleségbea, fele­részben keverékben tdiuk. A sze­mes eleséglből reggel 40 százalé­kot, este 60 százalékot etessünk fék Délben keverékeles-éget etes­sünk. A keverékeit a kővetkező :akar- mányokhól állítsuk össze: -búza- korpa, árpadara, zobdara, tengeri- dara, állafi fehérje, lucernaliszt, la- karmánytmész. I.sngyos ivóvízről szintén gondoskodjunk. A kellő melegségű, száraz, vl’ágos és jól méretezett Ól ugyancsak a léü to- jástermelés biztosítéka. Sr.r-bó M'hííly k bállá, t len yészf ő előadó. munkába bevonták az MNDS2- assszmnyokat, akik szintén sok se­gítsége: nyújtottak. Meg is lát­szott az eredmény, mert az élőállat- és zsírbtadis té­ré» teivíikcf ugyanca .k J.Q# százalékra teljesí leitek. Emellet azonban nem feledkeztek meg az adófizetésről sem, adóter­vüket ICO százalékra telj-esLet ék. Toponár község dolgozó paraszt­sága megértette az áliamfegyelera kérdését. Az eredmények elérésé­hez nagyban hozzájárul ak az olyan élenjáró dolgozó parasztok, mat Bekker Ádásn, aki kenyérga- bonabeadásáí 300 st£c*Skra teljesítette, vagy pedig Töü Gyula stríiésbé-dásánmk 203 százalékra te‘i eleget. Az adótervük példás teljesítéséért díszoklevelet kaplak Sipos Pál é* Bogdán József. Vannak azonban a községben még olyan dolgozó parasztok is, akik nem te tek eleget az állam­inál szembeni kötelezet Régüknek, mint Kére cl i József középparaszt, Hcrváih Károly újgazda és Jutái Kálmán dolgozó paraszt, akik mindennel há'ralékbnn vmnak és ezzel nagyban hátráltatják a köz­ség begyüjtéri fervleljesitését. Ezektől és a öbbi lemaradt dol­gozóktól joggal követe! k * község becsületesen' teljesítő gazdái, hogy • egyenek eleget ál ammal szeotibe- ni köteleze tségüinek. A lanác-. mosf az 52-es évben sokkal jobban készül fel * be- gyűj'ésre. Kisgyűléseken ismerteti *z új begyűjtési rendeletet, hogy % dolgozó parasztság már most fudia meg, mi az állammal szembe­ni kötelezet sége, hogy kell dol­goznia, hogy eleget tudic-n tenni beadási kötelezettségéinek Ez csak akkor lesz eredményes, ha ». pártszervezet az edd ginéi nagyobb segítségei ad a tanács­nak a begyűjtés munkájához. Leg­fontosabb feladata ellenc.r-'ziii a tanács munkáját, példát kell, hogy mutassanak ,a párttagok * beadás te'i’osí ősében, élen kell jármok minden munkában, hogy tényleges irányítójává váljanak a begyűjté­si harcnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom