Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-29 / 50. szám

SOMOGYI 'VíllC PBOLETÄRJAt ÉCYÉSŰLJETE&! V A vállalások teljesítésével készül a mezőc-tokonvai párrs/erve/et Rákosi elvtárs szüíetesuapjára Tanait a vi*varf esilSagg tagság«, az idt*n üiapnsaa raegucf?e?ih a munkákat A PÉNTEK, 1952 FEBRUÁR 29, A oyármati népek harca gyengíti az imperialistákat A kapitalizmus fejlődése már a múlt században a termelési és cse­remód irdorna-cionalizálására, a nemzetközi elzárkózoitsági megszün­tetésért-. a népek gazdasági közele­désére, az óriási területek egy ösz- szesfügső egészben való fokozatos egyesítésére irányuló tendenciát mutatott. A kapitalizmus további fejlődése, » világpiac fejlődése, a nagy tengeri u!ak és vasútvonalak kiépülése, a tőkekivitel még jobban fokozta ezt a tendenciát, mert a nemzetközi munkamegosztás és a sokoldalú kölcsönös egymásrautalt­ság kötelékeivel összefűzte a legkü­lönbözőbb népeket. Fa a kölcsönös egymásrautaltság és a területek gazdasági egyesülése, a kapitalizmus fejlődése folyamán nem a népek miint egyenjogú felek együttműködés® útján, hanem oly­módon valósult meg, hogy egyes né­pek alávetettek maguknak más né­peket, hogy a fejlettebb népek el­nyomták és kizsákmányolták a ke- vésbbé fejlett népeket. Gyarmati ts nemzeli jegfosztottsága végül a rablás és Jiódátás, nemzeti elnyomás ,,civilizált" nemzete]; elnyomása kö­züli harc a ,,civilizálatlan“ népek felüti uralomért — ezekben a for­mákban ment végbe a népek gaz­dasági közeledésének folyamata. A kis népek erőszakos leigázása következtében -egyre jobban fokozó­dott a leigázott népek ellenállása s. gyarmati elnyomás* efí'n. Ez a kapitalista formákban mcgnyilvá- .nuió két alapvető különbségű harc tölti ki a burzsoá államok történel­mét az utolsó fél évszázadban. En­nek a két ellentétnek kibékíthetet­len ellentmondása a kapitalista tár ««dalom fejlődésében —! ezt volt és ma is alapja a burzSoá gyár ni éti államok belső gyengeségének. Különösen nagy jelentőségre tett szert a gyarmati, kérdés az impe rializmus szakaszában, amikor a/ imperialista nagyhatalmak már fel­osztották maguk között a világot és nem nyílt többé lehetőség új gyar­matok szerzésére. A kapitalizmus' jellemző anarchikus termelés sza­mára mm volt biztosítva a tovább­fejlődés lehetősége, az nem voit •élja, hogy a széles népréleg szá­mára szükséges árukkal lássák el a piacot, a drága és silány minő­ségű ipari termékekkel megtelt- a hazai és gyarmati ország piaica, melynek következtéiben egymást kö­vető és egyre mélyülő világgazda­sági válságok rázkődtatiák meg az imperializmus alapjait. A válság fel­oldása és újabb piacok szerzése érdekében napirendre került az im­perialista rablóháborúk kora, mivel egyik imperialista -ország s®m volt hajlandó lemondani a másik ja­vára gyarmatairól. Egymást kö­vették a véres hódító háborúk, melyben nem az anyaországi kapi­talistái?, hanem a gyarmati népek vére hullott idegen érdekekért. Közben a gyarmati népek mun­kásosztálya hirtelen fejlődőit és kö­vetkezetesen sikrasziállt szabadsá­gáért a gyarmati elnyomás ellen. 1917-ben a Nagy Októberi Forra­dalom győzelme komoly kihatással volt a gyarmati népek független­ségi harcára. A Szovjetunió Szociá­lis; a forradalma áttörte az imperia­lizmus láncát és ezzel megnyitotta a gyarmati forradalmak időszakát. A szovjet nép bebizonyította, hogy lehet és csak tőkések nélkül lehet megteremteni a »épek boldog életét. Különösen éles bizonyítékot szolgál­tatott a gyarmati elnyomott népek élé az 1929-es gazdasági világvál­ság, amikor a gyarmatokon a mun­kanélküliek milliói nyomorogtak és ezrei hallak éhen, ugyanakkor » Szovjetunió győzelmesen valósította uieg első ötéves tervét, -melynek ke­retében felépítette a viliág egyhato- dán az erős szocialista államot. Az Októberi Forradalom győzelme cs az l&29-es gazdasági válság, az egyre fokozódó gyarmati kizsáikmá- ngolds mind hozzájárult, hogy a gyarmatok a forradalom tartalékse- regei lettek. A kapitalizmus miután elérte im­perialista szakaszát, továbbfejlődni már nem tudott és a rothadás kor­szakába lépett. Egyre sűrűbben lé­pett fel az egész kapitalizmust át­fogó gazdasági válság, amely min­dig súlyosabb és hosszabb idő slat! megoldható válsággá mélyült. Az 1929-es válságot is csak úgy tudta megoldani, hogy a békés termelést átállította a háborús termelésre és ezzel felkészült az újabb piacok meghódítására. A második világhá­ború azonban vereséget h-ozott az imperializmus számára. A Szovjet­unió válságmcmlos szocialista társa­dalma ezalatt az Idő alatt hatalmas .méretekben megerősödött és győ­zelmesen került ki a második vi­lágháborúból, melynek gyümölcse­ként még kisebb térre szorult visz- sza az imperializmus. A Szovjet­unió győzelme nyomán egész sor ország szabadult fel a gyarmati és félgyarmati országok elnyomottsá- gából, létrejöttek a népi demokrá­ciák. A 450 milliós Kína is győze­lemre vide a japán és amerikai im­perialisták ellen vívott harcát. Ez­zel az imperializmus hatalmas te­rületeket veszített mind gazdasági, mind pedig politikai bázisából. A békéiéből- hatalmas mértékben megerősödött és nemcsak a már felszabadult népek látják világosan az imperializmus céljait, hanem a még elnyomás alatt élő gyarmati és függőviszonyban élő népek köré­ben is ujult erővel lángolt fel a füg­getlenségi harc. Az imperialisták felismerve á helyzetet, még sokkal agresszívak ban lépett fel és lép fel ma is a gyarmatok megtartást és újabb gyarmatok szerzése érdekében. Döntő fontosságú azt imperializmus további léte érdekében, hogy elve­szett gyarmatait újakkal pótolja, dp ezen kívül más cél is vezérli. Meg­gyengült politikai hatalmát úgy isyekszik visszaszerezni, hogy a meglévő gyarmatok melleit újaka1 szerezzen, hogy ezzel bomlasztani tudja a béketábor egységét. Meg­kisebbedett gyarmatai a régi ki­zsákmányolás mellett már nem biz tosííják a megszokott profitot, ami korántsem elég megnövekedelt ét­vágyuknak, hanem még nagyobb profitot igyekeznek szerezni, amit csak úgy érnek ej, ha az eddigi kizsákmányolást még fokozzák. Hogy ezt biztosítani tudják, minden eszközzel üldözik és elfojtani .igye­keznek az anyaországi és a gyar­mati haladó mozgalmakat. Görög­országban például, aliol a dolgozók kemény harcokat vívnak a Kommu­nista Párt irányításával az elnyo­más ellen, ' halál táborokat rendez­nek be az imperialisták és százával pusztítják a görög nép legjobb fia­it. Spanyolországban az amerikai imperializmus segítette unalomra a véreskezű Francot, a spanyol nép hóhérát, aki sorozatos vérengzése­ket rendez a haladó mozgalmak elfojtására. .4 második világháború titán új taktikához folyamadóit a mindenre elszánt imperializmus.. Látszatfüg- getlensiéget adott egyes országok­nak, hogy ezzel félrevezesse a ke- vésbbé öntudatos dolgozókat. így kerülí kormány élére az olasz nép árulója. De Gasperi, a belga Spák, a nyugat-német Adenauer, «* iráni Moszadik kormány, melyek minden­ben igyekeznek kiszolgálni az im­perialistákat. De a népek ham r felismerték az imperializmus újé bt.» taktikáját és a Kommunista -Pár­tok vezetésével felvették a harcot A somogyiarnóe&i állami gazdaság dolgozói teljesítették felajánlásaikat A somogytarnócai állami gazda­ság dolgozói, amikor a lelkes él­jenzés mellett megtették felaján­lásaikat Rákosi elvtárs születés­napjára, tudták, hogy csak akkor tudnak igazán hűek maradni Édes­apjukhoz, Rákosi elvfárshoz, amif- vállaltak, azt teljesítik is. A teljesítésnél, vagyis felajánlásnál megmutatkozott, hogy szereíetíik örökké élni fog Rákosi elvtárs iránt, mert a vállaltakat március 9 helyeit február 26 r« . teljesítették. A tehenészbrigád vállalta, hogy a. fejési átlagot S literről 10 liter­re fogja emelni, vállalását azon­ban nemcsak teljesítette, hanem azt túl is szárnyalta. Erről számol be Embcrsics József, a tehenész- brigád dolgozója: — Mielőtt válla­lásunkat megtettük volna, közö­sen a brigád tagjai megbeszéltük, hogy mi is akkor tudunk legna­gyobb ajándékot adni Rákosi elv- árs 60. születésnapjára, ha csat­lakozunk a „Termelj többet ma, mint tegnap" mozgalomhoz és tel" jesítjük fe ajánlásunkat, s több fe- jet adunk ipari dolgozóinknak, Nem vo!f könnyű munka teljesíte­ni a felajánlási, mert decemberben Tettük át a te­henészetet és akkor csak 4,5 liter volt a fejcsí átlagunk. Mi azonban minden nehézséget le­győztünk, biztosítottuk a jobb ta­karmányozási, több gondot fordí­tottunk állományunkra, jobban gondoztuk óikét, amit hamarosan észrevettünk, mert február elején már elértük a 8 liter fejési átlagot. Mi azonban, a tehenészet dolgozói ebbe sem nyugodtunk bele, mert Rákosi elv társ születésnapjára boldogan és örömmel vállaltuk, hogy a 8 literes fejési átlagot 10 literre fogjuk emelni. Amit azon­ban nemhogy csak elértünk, de a 10 l't®r helyett a mai napon 11 literes fejési átlagot értünk el, — Mi nem elégszünk meg az ed­dig elért fejési átlaggal sem — szól közbe Sipos János tehenész dolgozó — mert ezután még pon­tosabban fogunk etetni és jobb gondozással, többszöri tőgymasz- százzsal túl fogjuk szárnyalni a 11 lite­res fejési átlagot is. A tehenészettől nem marad le Szentgyörgyi Vendel juhászati dol­gozó sem, mert ő is a vállalását nemhogy csak teljesítette, hanem túlszárnyalta azf. Vállalta, hogy április 15-re a gondozása alatt té­vő 175 drb bárány cl fogja érni át­lagsúlyban a. 124 kg-ot, vállalását már most teli^kítefte, mert a kis bárányok elérjék 9 he­tes korukban átlagosan a 25 kg-ot, de vannak olyanok is közöttük, amelyek a 32 kg-os súlyt is meg­nyomták. Ezenfelül Rákosi elvtárs születésnapjára vállalta, hogy drb juhanyánál megkezdi a fejést és eat a vállalását munkaidején túl fogja ^'végezni. Ezi.deig már 16 drb gomolyát készített és megtakarí­totta 2 ember munkáját. Ha megkérdezzük Szentgyörgyi elvtársat, hogy hogyan érte el ezt az eredményt a 9 hetes bárányok súlygyarapodásánál, őneki csak a válasza annyi, hogy mindennek az alapja a jó ta­karmányozás és a gondos ápo­lás, Az állattenyésztéstől nem marad e azonban a növénytermesztés sem, ez megmutatkozik a burgo­nya-prizmák téli vermezésénél is, mert a megállapított rothadási százalék csak 0.06 százalék a meg­engedett 5—6 százalékkal szem­ben. A somogytarnócai állami gaz­daság a jövőben még fokozottabb eredményekkel fog karcolni és harcol a „Termelj többet ma, mint tegnap" jelszó elérése érde­kében, a szocial’zmus építéséért. Bárány Tibor igazgató h. Akik élenjárnak a begyűjtésben Megyénk dolgozó parasztjai egy­re jobban teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket, hogy ezáltal is méltóbban tudják, meg­ünnepelni Rákosi elvtárs születés­napját. Ssóíéd község dolgozó parasztsága azzai fejezi ki háláját Rákosi elvtárs iránt, hogy első negyedévi tojás, baromfi tervét teljesíti, Tauta György, Torma Péter, Kovács László, Dobos Pál és Felső Kovács Lajos gazdagyű- lé&en tett vállalásuknak már eleget is tettek. A homtsúmssi tanács február 8-i ülésén a tanács- agok vállalták, hogy jó népne­velő munkával a község negyedévi tojás, baromfi tervének március 9-re eleget tesz. Emellett az 195E évi hátraléknak is eleget tesznek. Vállalásukat eddig aranyiban tel­jesítették, hogy első negyedévi tojás, baromfi- beadási kötelezettségüket 100 százalékra teljesítették. Waposvár városban is találhatunk olyan élenjáró dolgozó parasztokat, mint Takács István 5 holdas dolgo­zó paraszt, Varga János ró- mahegyi dolgozó paraszt, akik első negyedévi fojásbeadási tervüket 100 százalékon felül teljesítették. Bise község tojás, baromfi tervének te­jesítése annak tudható, hogy Pásztor József 11 holdas kö­zéppamsZf is 100 százalékon felül teljesítette tojás, baromfi kötelezettségét. Példáját követték a község dolgo­zó parasztjai. Rákosi elvtárs születésnapjára nem maradt el a versenyvállalás­ban Somogy*giifa község sem, A község dolgozó pa­rasztsága vállalta, hogy március 9-re első negyedévi begyűjtési ter­vét teljesíti és az 1951. évi lemara­dásoknak elegei lesz. A verseny kiértékelésére azokat a dolgozó­kat választották bizottsági ta­goknak, akik maguk is élenjárnak a beadásban. így pl. Fehér György, Hajdina Imre, Sutor Ferenc, Fábos Ödön, Horváth József és Gelencsér Sándor. 13 NEM ENGEDJÜK MEGGYILKOLNI A GÖRÖG BÉKEHARCOSTI“ A Somogymegyei Békevédelmi Bizottság távirata az Országos Béketanácshoz Az emberiség és a béke legelvetemültebb ellenségei, az ameri­kai imperialisták nyomására a monarebofassszta görög kormány ma reggel ki akarja végezni Beloiannisz görög szabadságharcost, aki a béke ép a szabadság fáradhatatlan harcosa. Megyénk 400 ezer fcéke- harcos nevében tiltakozunk az arcáílan és ilyen elvetemült gaztettre képes kísérletük ellen. Óva intjük őket, hogy ne mérjék ín végezni Beloiannisz elvtársat! A világ becsületes és józ®ngondolkozású százmilliói, a világ valamennyi békéért harcoló embere undoriDl és mélységes felhábo­rodással vess tudomást erről a közönséges gyilkosságról, melyet meg akarnak kísérelni. Követeljük, hogy Beloiaoniszt engedjék,, szabadon! A Beloian­nisz elvtárs elleni gyílkossági kísérletük a Béke ellen irányul. Elle­nünk irányul és ezt a gyilkosságot pedig el ne merjék követni! Belől -ranísz elvtárs, mi egy emberként állunk melletted, Te a mi békénkért is harcolsz! Somogymegyei Békevédelmi Bizottság. a népellenes kormányok ellen. En­nek a harcnak során került napi­rendre a gyarmati és függő orszá­gok kormányaiban a gyakori kor­mányválság, mint amj, Franciaor­szágban is megnyilvánul. A dolgo­zók nyíltan és egységesen lépnek fe1 az áruló kormányok ellen és követelik a kormányok néphez for­dulását és a dolgozók érdekeinek megfelelően az imperializmustól való elszakadást. A Iá tsz a tf ü irgdt lenséget: élvező or­szágok mellett idöníő szerepe van,, a gyarmati sorban élő népek függet- lenségi harcának is. Saját sorsukon tapasztanák hosszú éveken keresz­tül az egyre fokozódó elnyomást. Szemük előtt lebeg a Szovjetunió szocialista társadalma, amely erőt ad a további harchoz, hogy kivívják békés, szabad életüket. Nagy jelentöséafi a gyarmati né­pek függetlenségi harca a világmé­retekben megerősödött békohareban, mert akkor, amikor a vietnámi sza­badságharcos népe szabadságáért harcol, ugyanakkor harc“’ a világ­beliéért is. Akkor, amikor a jugo- szlúv ’’a7o,f;ak harcolnak a ti'tö- (fastzmns elten. nemcsak a-jugoszláv nép ér dk'Tért (harcolnak, hanem ezzel a harccal erősítik a béketá­bort és gyengíti harcuk az imperia­listák táborát és akadályozzák az imperialisták (háborús törekvéseit. Nagy kiadatok állnak a gyar­mati'és félgya mati népek szabad- ságküzdelniei élűi! és ezeket a fel­adatokat Tiapről-nmpra sikeresebben oldják meg a Kommunista Pártok vezetésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom