Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 3 ■tant ttaaacLK.vu1 SUMUOIl «KPLAK A Megyei Tansies évi ülése Polónyi elvtárs, a Megyei Tanács elnökének beszámolója ELÉNK ÉRDEKLŐDÉS mellett tartotta meg a Megyei Tanács ez évi első üléséi, amelyen Polónyi elvtárs megyei tanácselnök beszámolt a ta­nács elmúlt negyedévi munkájának eredményeiről és hiányosságairól. A beszámolóban elsőnek foglalko­zott »• nemz©;közi helyzettel.-— Megyénk határain leselkedik Tito és bandája, aki; igyekeznek ügynökeiket átdobni a határon, hogy itt a még megbújt belső ellen­séggel karöltve kárt okozznanak né­pi demokráciánknak. Az ellenség elleni harc tanácsaink részéről ki­tartó, kemény harcot követel. Meg kell szilárdítani tanácsappará'tu- sun’khan a munkafegyelmet, foko­zottabban kell végrehajtani azokat a feladatokat, melyeket Pártunk és kormányzatunk tanácsaink elé állít. Foglalkozott továbbá a káder- műnk,» kérdésével. Tanácsaink csak úgv tudják megoldani a rájuk váró feladatokat, ha azok megfelelő szakmailag és politikailag képzett harcos. tisztamuMú káderekkel ren- delkőznek. Nálunk még ezen a té­ren van hiányosság, habár a me­gyénk területén eddig községi, já­rási városi és megyei fanácsappa- rátusából 145 ellenséget, illetve n«m megfelelő elemet távolítottunk el. Fokozottabban irányt kell ven­ni « nők bevonására iIrjnácsap- porátusiirtkba és a káderek ne­vetésébe, ami idáig hiányos volt. Meg kell erősíteni tanácsaink tömegkapcsolatát. Ennek igen fon­tos eszköze a megyei, járási és községi tanácsülések, a tanácstagok / beszámolói és fogadóórái. Az elmúlt évben habár a tanácsüléseket pon­tosan megtartottuk, azonban az volt a hiba. bogy a tanácstagoknak <»ak 65—70 százaléka jelent meg. Ebben az évben arra kell venni az irányt, hogv az egész tanács-tagsá­gunkat telíes mértékben aktivizál­ják .» tanácsülésen való pontos rész­vételre, javaslatok, kezdeményezé­sek magtételére. Az állandó bizott­ságok aktíva, hálózatának széles­körű kiépítésének mozgósítani kell a dolgozó tömegeket a célkitűzések megvalósítására. Ezt szolgálják a tanácstagok beszámolói, amit az el­következendő időben még jobban ■ieg kell szervezni. RÁTÉRT EZUTÁN POLCNYI ELTTÁRS beszámolójában Somogy megye ipari fejlődésére. Megyénk fejlődésének egyik döntő példája a kaposvári fonoda létesítése, mely teljes felépülése után Közép-Európa agyit legkorszerűbb fonodája lesz és teljes üzemeltetése után 3600 ipari dolgozót fog (foglalkoztatni. Ezek a dolgozók Somogy megye dől gozó parasztságának abból a ré­széből fog kikerülni, .amely a nagy­üzemi gazdálkodás következtében a mezőgazdasásban felszabadul. Az 1054. évi tervet 19 vállalatunk túl­teljesítette, 6 vállalat lemaradt a terv teljesítésében. Megyénk ipara globálisan 121 százalékra teljesí­tene 1951. évi tervét. Szép fejlődés va* a kisipari szövetkezetek léte­sítése terén. A már meglévő 192 tagot számláló kisipari szövetke­zetihez (»08 taggal rendelkező 30 kis­ipari szövetkezetét szerveztünk. így jelenleg megyénkben S60 taggal rendelkező 35 kisipari szöveh kezet működik­Ezeknek az eredményeknek nyomán megállapítható, hogv megyénk k s- ipara rövid időn belül döntő löbb- ségbea a Szocialista, termelés útjára lép. A Megyei Tanács felü''vejete alá tartozó vállalatok közül a Tégla­gyárak Somogy megyei Egyesülése, az 1951. évi termelési tervet nem tudja teljesíteni. Ennek oka az, hogy téglagyáraink a téglaégető ke­mencékben js néhány szárítóSaínen kívül egyéb termelő berendezéssel nem rendelkezik. Ezen úgy fo 'unk segíteni, hogy tanácsi téglagyárakat korszerű gépi berendezésekkel lát­juk el, amelynek következtében tég­lagyáraink termelékenysége ugrás­szerűen meg fog növekedni és me­gyénk területéről megfelelő mennyi­ségű téglát tudunk biztosítani öt­éves tervünk építkezéseinek. A vasöntöde és a gépüzem egV helyre mló összevonása és az új gépek beállításával a terme­lés 251 százalékkal, a termelé­kenység 240 százalékkal emel­kedett. A megyei tanátes felügyelete alá tartozó k'skereskedelmi vállalatok 1951. évi tervüket 108 százalékra túlteljesítették. Föld mű vessző vei kezeteink forgal­ma 1951. év végéig 18 millió forint, lal növekedett, a földművesszövet­kezetek száma 88 boltegységgei nö­vekedett, így Szocialista kereskedel­münk egyre nagyobb tért hódít nép­gazdaságunkban. A (MEZŐGAZDASÁG TERÉN is jelentős eredményeket értünk el, ezt az a körülmény jellemzi, hogy nagyobb területeken alkalmazták az élenjáró szovjet tapasztalatokat, mind például a kukorica négyzetes vetését, kukorica és napraforgó pótbeporzását és az ősz folyamán ősziárpánál, rozsnál és búzánál a két irányban történő vetést. A kom­iósdi tszcs5 foglalkozott heterozis kukorica, termelésével és mintegy 20 tszcs bevezette a nyers foszfátos isiállótrágya kezelését. A tavaszi ve­tési munkálatokban állami gazdasá­gaink és termelőszövetkezeti cso­portjaink jártak az élen és mutat­tak példát az egyénileg dolgozó parasztoknak. Az aratási munkák­ban megyénk az országos verseny­ben hatodik helyezést érte el, ,a. be- hordási munkákban azonban a nyolcadik helyre kerültünk. Terme- lőcsoportjaink terméseredménye jó­val magasabb volt, mind az 1950-es évben. .4z el inuk évben termelőszövet­kezeti mozgalmunk szépen fej­lődött, mintegy 132 csoport alakult, 5M családdal, 9278 taggal, 4027 katnsztrális hold földterülettel. ' ■Szövetkezeti alapunk 1950-ben 1,472.873 forint volt, míg 1951-ben 6,470.733 forintra emelődött. Taná­csaink jó munkája nyomán adóbe- szcdésael 1951. évi pénzügyi ter­vünket 110.5 százalékra teljes ítél­tük. A jó népnevelő felvilágosító munka nyomán megyénk dolgozó parasztságnak 80 százaléka önként tett eleget adófizelési kötelezettségé­nek, most a fő feladat az első ne­gyedévi pénzügyi tervünk teljesí­tése. KULTURÁLIS VONALON is nagyütemű -fejlődés volt az 1951. év* folyamán, megyénk területén 88 kultúrotthont létesítettünk, így kul- túrolthonaink száma 131-re emelke­dett, megyénkben ugyanennyi nép­könyvtárat létesítettünk. Nagyon sok jó haladó Szellemű könyvünk van, amelyből tanulhatnak dolgo­zóink. 1951-ben 32 új mozit adtunk a falunak, ezenfelül 12 körzeti mozi és 6 vándormozi műkö­dik, megyénk területén és más számos kulturális intéz­ményt létesítettünk. A MUNKAERŐ GAZDÁLKODÁS területén még komoly hiányosságok vannak. Az 1951. évi toborzási ter­vünket 85.90 százalékra teljesítet­tük, tanácsaink feladata, hogy az elkövetkezendő súlyt helyezzen vezésére. Végül foglalkozott Polónyi elvtárs időben nagyobb a munkaerő szer­az elmúlt év legfontosabb gazdasági feladatával, a jerménybegyüjtéss®!. A TERMÉNYBÉGYÜJTÉS VONA­LÁN vannak eredményeink, azon­ban általánosságban, megyei vi­szonylatban le vagyunk maradva. A nagy lemaradás oka az volt, hogy úgy a begyűjtési .apparátusban, mind a tömegszervezetekben nagy­fokú lazaság uralkodott a begyüj- lés kérdésével kapcsolatban. Lebe­csüljük azokat a nehézségeket, ame­lyek az egyre élesedő falusi osz­tályharcban számolnunk kellett volna, Tanácsaink nem tartották be pártunk és kormányunk törvény- erejű rendeletéit, azokat nem haj­tották végre. 1951. ■ évi termény begyűjtési terviünket január hó 2Ó-i álla­potnak megfelelően kenyérga­bonából 59.3 százalékra, árpá­ból 76.5 százalékra, zabból 79.8 százalékra, kukoricából 98 százalékra, napraforgóból 71.7 százalékra, burgonyából 85.8 százalékra, baromfiból 84.6 százalékra, szénából 101.7 szá­zalékra. tojásból 80 százalékra, borból 118.5 százalékra telje­sítettük. Lemaradás mutatkozik az élőál- laibegyiijlésben. Marhából a ter­vünket 52.4 százalékra, hfzottser- tésből 50.8 százalékra, süldőből 288 százalékra, lóból 52.7 százalékra teljesítettük. A január havi tejbe. gyiijtési tervünket 86 százalékra tel­jesítetjük. A dézsma-zsír begyűjtés­ben 99.2 százalékos teljesítéssel első helyre került megyénk a me­gyék közti versenyben. A járások közül a globális ki­értékelés alapján legjobb a ktbi járás, utána következik a siófoki, fonyó- di. kaposvári, barcsi, nagyatádi, marcali, csurgói. A csurgói járás­ban mutatkozik rendkívüli laza' munkafegyelem a begyűjtés terüle­tén. Rákosi elvtárs a központi ve­zetőség november 30-i ülésén be­szelt -a begyűjtés nemzetgazdasági jelentőségéről, többek közölt mon­dotta : jelentékeny mértékben a be­gyűjtésiül függ a mezőgazdasági termékek szabadiforgalma. Ezért szükséges feltétlen, hogy minden dolgozó paraszt teljesítse beadási kötelezettségéi. Az új begyűjtést rendelet Végrehajtása érdekében már most szorgalmazni kell a ba­romfi-, tojás-, tej- és élőállatbe­gyűjtésre, hogy elkerüljük azt a súlyos hibái, .ami a múlt évben volt, hogy az év végére hagyták a begyűjtendő termények nagy részét. Szigorúan érvényt kell szerezni pár­tunk és kormányunk határozatai végrehajtásának. Keményen fel kell lépni a mun­kafegyelem iazító.kkal szemben, szívós osztályharcot kell foly­tatni az osztályellenség ellen. Tanácsaink munkája úgy lesz si­keres, ha tanácstagjaink aktív se­gítséget nyújtanak és bevonják a dolgozók széles tömegeit. A mi ta­nácsaink a. Szovjetunió szovjetjei példamutatása alapján dolgoznak és meg fogják állni helyüket a szó. cializmus építésében. mrjBtmnu* atm •4 M*»' műszaki felkészültsége kielégítő, de a 600 munkahelyen lévő beruházá­sok ellenőrzéséhez a 13 műszaki kevésnek bizonyult, különösen ak­kor, am kor az egy munkahelyet 10 naponként legalább egyszer szükséges ellenőrizni. Az 1951. évi terv eredményei. Kaposváron létesítettünk egy jé egyórai és ezen túlmenően a megyei jégszükséglet tekintélyes részét biztosítottuk. Átalakí­tottunk egy tanácsházat a tég­lagyáraknál szárító színeket építettünk és munkáslakásokat, 13 tanteremmel bővítettük az iskolai tantermeket, egy 120 személyes óva dós napközi ott­hont és 35 személyes bölcső­dét és több mást. Beszámolója után Kósü Intvén szólt hozzá Csurgóról Foglalkozott a tanácsok munkájá­val. — Nálunk a csurgói járásba« — mondja Kosa elvtárs — mind«« községi tanáccsal írugalakíttaftuk az állandó bizottságokat, de nem fej­tettek ki kellő munkát a tömegkap- csolaf érdekében. Azonban jó ered­ményt ért el a járási pénzügyi ál­landó bizottság. Ennek eredménye, képp jó eredményt értek el a köz­ségi pénzügyi bizottságaink és hangsúlyozta, hogy még nagyobb mértékben kell támaszkodni mun­kájukban tanácsainknak » széles dolgozó tömegekre. Orbán János BShönyérőI elmondta hozzászólásában, hogy a községükben a dolgozó parasztok nemesített vetőmaghoz szeretnének jutni, de cserélni nem tudnak, mert nincs mivel. így kéri a megyei ta­nács vb-t, hogy nyújtson segítséget, hogy pénzért hozzájuthassanak Tető­in ághoz- foglalkozott még a közsé­gük villamosításával ami befejező­ben van. Birkás elvtárs, a Megyei Pártbizottság szervező titkára hozzászólásában elmondotta azt [Illés László, a Kereskedelmi Osztály vezetőjének beszámolója Ezután Illés László, í>- kereske- dehni osztály vezetője számolt be. A tanácsok és tömegek kapcsola­táról szólt. -— Ki kell szélesíteni a tömegekkel való kapcsolatot, na­gyobb mértékben be kell vonni a* állam vezetésben az ifjakat és nő­ket. Foglalkozott a tanácstagok leg­fontosabb jogaival és kötelességei­vel, a tanácstagok 'tanácsülésen va- ló pontos megjelenésével. Vannak olyan tanácstagok, 'akik egyetien tanácsülésen sem vettek részt, min! például László Imre Nagybajomból, vagy Madarász József Nagyatádról. De lehetne még sorolni többet is, vannak azonban olyanok, akik hoz­zászólásukkal, javaslataikkal segí­tették a tanács munkáját, mint Fü­löp János szentborbási, Bogdán Fe­renc ,tszcs tag Csurgó. De lehetne sorolni sokáig azoknak a tanácsta­goknak nevét, akik minden for­mában segítették a tanács mun­káját. Beszélt még az állandó bi­zottságok munkájáról, hangoztatta, hogy többet foglalkozzon a vb. az állandó bizottság tagjaival, fel kell karolni a dolgozók kezdeményezé­seit, meg kell szervezni a tanácsta­gok beszámolóinak megtartását, a tanácsok csak az aktívák újabb és újabb ezreinek megszervezésével fejleszthetjük valóban azzá a tö­megszervezetté, amely képes arra, hogy megvalósítsa a párt vezetésé­vel azt a feladatot, amit pártunk II. kongresszusa, Rákosi elvtárs kije­lölt számunkra. Sárvári Fereac elvnárs, é a Meg-yei Tarrá e«* Tervosztályának voz^lőjj«' hozzászólásában a beruházások tel­jesítésével foglalkozott. Többek kő- főtt rámutatott a kaposvári magas- ép't-ési trösztnél mutatkozó lema­radásra. A tröszt munkájában nagy arányú szervezetlenség nyilvánul meg. A legnagyobb lemaradás az egészségügyi vonalon belül az or­vosi rendelőknél és bölcsődéknél volt. A tatarozó vállalat nem bizto­sított kellő munkaerőt a munkála­tokhoz. A beruházási vállalatok hogy azok az eredmények, amelyek Somogy megyében a tanácsok mun­kája nyomán 1951-ben alakultak 'ki, ha nem is nagy eredmények, de jó eredmény magában véve az a tény, hogy Somogy megye tanácsai a me­gyetanács irányításával nagyjában és egészében ellátták feladatukat. Ha li bák, hiányok voltak is mun­kájukban, de bebizonyították, hogy az 1951-€s esztendő Somogy megye nehéz viszonyai között és a taná­csoknak a munkája nyomán úgy lett befejezve, hogy mindenáron meg lőhetünk győződve róla, hogy a múlt év tapasztalatai nyomán a hiányosságok és hibák kiküszöbö­lésének alaposabb segítségnyújtás­sal támogattuk hely* tanácsainkat, iákkor ez az év eredményesebb lesz a tanácsok munkájában, mint a múlt év volt. Birkás elvtárs javas­latot felt a megyei tanács felé, hogy minden megyei tanácstag vállaljon egv negyedévben egyszer, vagy ha módja van hozzá, akkor havonta egy-egv járási tanács látogatását. Nem hivatali ellenőrzésről van szó, meri azt a végrehajtó bizottság és illetékes osztályok szakvonalán kö­telesek ellátni, de abból a szem­pontból lenne szükséges a megyei ta­nács tagjainak a járási tanácsok látogatása, hogy egyrészt járási ta­nácselnöknek, vagy járási tanácsel­nök helyettesnek bizonyos mértékű bátorítást, támogatási: adjon arról, hogy műit a nép választott képvi­selője, a felsőbb tanácsszerv kép­viseletéiben elmegy megnézni, ho­gyan dolgozik egyik-másik ’tanács­elnök, őszi ály vezető, hogyan dolgoz­nak a járási tanácsok. Hívják be ilyen esetben a járási tanács tag­jai közül azokat, akik arról neve­zetesek, hogy n©m végzik becsüle­tesen munkájukat, nem vesznek részt a tanácsüléseken, vagy azok­ban a bizottságokban, amelybe be vannajf választva. Az élőt ünk álló feladatok ko­moly nehéz harcokban lesznek csak s kérésén megoldhatók. Min­dig meg kell nézni, hogy mi van cselekedeteinkkel és nem azt, hogy mit beszélünk. Megszokja Somogy dolgozó népe, hogy a kommunista amit mond, egybeesik tettükkel, azonban még sok esetben alálko- zunk más jelenségekkel is és itt elsősorban arra kell komolyan a mi tanácstagjainknak figyelni, hogy a tanácsszerveinkben ne történhes­sen más, mint amit a kormány in­tézkedései kötelességévé fesznek, a tanács hajtsa végre a lendeleteket. Ne engedjük az el­lenséget mesterkedni. És ha mi, tanácstagok éberen őrködünk a saját lakó erületünkön lévő ta­nácsokra, hogy a titkárt, vagy el­nököt ellenséges befolyás ne vigye rossz irányba és akkor biztosak vagyunk, hogy az ellenség ilyen irányú befolyását le tudjuk küz­deni. Tanácsapparátusunk még fia­tal, vannak bent még olyan ele­mek, akik az ellenség ál'■ a 1 felbé- rcíhefők. Aki szereti pártunkat és Rákosi elvtársat, annak munká­jában nem találkozunk kuiákmen- iegsféssel. Tudjuk, hogy még sok tisztázásán kérdés van különösen a káderek tekintetében. Sok dolgo­zó nem tudj/a még megállni a helyét és könnyen megesik, hogy egyszerű emberek esnek az ellenség áldo­zatául akkor, ha nem segítünk és nem világosítjuk fel őket a külön­böző nehezebb feladat ck mikénti végrehajtására. Nem szabad meg- erjedni, hogy a néphataiom képvi­selője egyedül a tanácselnök le­gyen. A hibák azért fordulnak elő, mert nem nyújtunk megfelelő se­gítséget, hogy le tudják küzdeni az ellenség gáncsvetéseit. Ez na­gyon szomorú, védeni, iámogatni kell a tanácselnököket és ebben az esetben biztosak lehetünk, hogy tanácsszerveinkben ä ta­nácselnökök meg fogják állni a he­lyüket. A fentiek szerint kell munkához fogni, hogy a jövő évi, 1953-as évi első megyei tanácsülésen ne kell- jcrl olyan gondolatokkal foglalkoz­ni, mint ami foglalkoztat minket, hogy hogyan történhetett meg, hogy egyszerű dolgozó parasz: me­gyei tanácstag nem [eljesítfette az állammal szembeni kötelezettsé­gé:. Kérem a lanácsülést, hogy most amikor hazamegyünk, próbáljuk meg erőnkhöz mérjen minél job­ban szélesíteni a dolgozó tömegek közötti kapcsolatot, mégpedig úgv, hogy minden tanács ag a ma­ga köteleezttségét legjobban telje­síti és ezzel az ötéves terv har­madik évének sikeres befejezését, ezóvi tervünk teljesíiésé-t és túl­teljesítését biztosítjuk és ezzel szerzünk a mi szeretett Rákosi elvtársunknak nagy ömöme:.. Ezután még több hozzászólás támasztotta alá a fentieket ,s a tanácsülést végeiért­A n£p törvénye lesújt a szabotálokra Dolgozó népünk belső ellenségei nem alszanak. Minden időt kihasz­nálnak és miden alkalmat megra­gadnak, hogy belső élelünket meg­bontsák. Rémhíreket terjesztenek, Szabotálnak. Dolgozó népünk azonban éberen őrködik államunk rendje felett és leleplez minden spekuláhsoit, sza­botálni és azokat méltó helyre jut­tatja. Így lenlezték le a közel látást sza­botáló Kohner Péter kaposfői 17 ho]das közóppiarasztot, aki 808 kiló burgonyával tartozott a dolgo­zó nap államának. Felesége 3 má­zsa. burgonyát rejlett el. Kohner Péter többszöri felszállásra sem tett eleget beadási kötelezettségé­nek és amikor a tanácselnök, ta­nács; itkár és tanácstag megjelent a házuknál, Kohner és felesége dur­ván rájuk támadt és szidták a ta­nácsot. A bíróság egy-egv évre a köz. iigyeklől eltiltotta őket, merj nem méltók a 'közügyekben való részvé­telre azok, akik a begyűjtés érde­kében eljáró és kötelezeti ségüket teljesítő kiküldötieket rágalmazzák és az államfegyelmet megsértik. Kohner Pétert a bíróság 4 havi börlönre és 500 forint pénzbünte­tésre, Kohner Péternét pedig 3 havi börtönre és 300 forint pénzbünte­tésre ítélte a mópbíróság. De el­nyerte méltó büntetését Gulyás Jó­zsef altalai lakos is, aki 435 darab tojás beadását mulasztotta e]. Ezért a járásbíróság 4 havi börtönnel és 1500 forint pénzbüntetéssel súj­totta. De így járnak mindazok, akik, dolgozó népünk rendjét próbálják megbontani, akik szembehelyezked­nek dolgozó népünk törvényével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom