Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP PÉNTEK, 1952 JANUÁR 4, AZ ALATTVALÓ Január 4 és 6 között kerül bemutatásra a Szabad Ifjúság filmszínházban 4 nemrégiben elhunyt, a haladó ’közvéleményben ívagyrdbecsüU. ki- »álé antifasiszta német író, Hein­rich Mann. Regényének filmválto­zata kerül bemutatásra január 4—ö között a Szabóid Ifjúság filmszín­házban. >rAz alattvaló“ régmúlt időkben, mz 1914—18-as írnperifilista világ­háború előtti korszakban, Vilmos császár Németországába vezeti visz- sza a nézőt. He ha témáját mm is » jelenből, vagy a közelimúltból rne- jíti, mégis időszerű. Azért az, mert könyörtelen, gyilkos szatírával lep­lezi le az első világháborút kirob­bantó német imperializmust. Fel~ tárja az első világháborúi kirobban­tó ném-t imperializmus kialakulá­sát, leleplezi egyben « második vi­lágháborút, a német fasizmust is, amely folytatta és betetőz-e mindazt, «mit a vilmosi Németország mono poltökései és földbirtokos junkerei kezdtek. S végül azért is, mert le­rántja a leplet a tegnapelőtti és a tegnapi reakció undorító arcáról- Elmélyíti gyűlöletünket a mai reak­ció, az amerikai imperializmus iránt i.% amely, a német fasizmus „jogutódja“ és örököse, antfily ma — gomboljunk csak Koreára — effl! harmadik világháború lángtengerét próbálja rázúditani az emberiségre, versenyre kelve, sőt rálicitálva a időmet fasizmus vérgőzös világ- uralmi terveire és vadállati eszkö­zeire. Heinrich Mann 1914 júliusában, mz első világháború kitörésének hó­napijában zárta le regényét, ö volt a: első író, aki — hu bizonyos kor­látok között is, — felismerte, hogy mit jelent valójában az új korszak. Felismerte, hogy ennek az imp°- rhiHsta barbárságnak előbb, vagy utóbb pusztulnia kell, hogy helyt adjon az emberiség szabad fejlődé" mének. Nem ismerte fel ellenben azt. hogy a munkásosztály az egyetlen erő, amelynek vezetésével a dolgo­zó nép a kapitalizmus és az impe­rializmus minden átkát és szemet­jét elsöpörheti a főid színéről. Eh' Inez a belátáshoz csak élete vége felé jutott el, amikor megismerke­dett a Szovjetunió népének és mun- ká s oszt óigán ak hatalmas alkotásai­val, amikor résztvett, abban a harc­ban, amelyet az egész világ munkás* osztálya vóvott a Szovjetunió veze­tésével. Wolfgang Stande, a film rende­zője. a következőket mondotta: - ­Ez a legnehezebb film,, amit vala­ha is rendeztem. Heinrich Mann könyve annyira sűrítetten megírt szatíra, a- akkori Németország em­bereiről, és úgynevezett felső réte­géről. hogy nem volt könnyű ebből a regéimből filmét alkotni. Wolfgang Staude színész és ren­dező, az „Alattvaló“ című film ren' dezéséért másodosztályú Nemzeti- díjat kopott. A film főszereplője: Ve mer Pe­ters színészt harmadosztályú Nem­zeti-díjjal tüntették ki. Maga a film az 1951. évi Karlovy Vary filmfesztiválon a „Társadalmi fejlődésért vívott harc“ díját kapta­A bőszén fai kultúrcsoport harcos színdarabokkal buzdítja béke­harcra a környező községek dolgozó parasztságát A bőszénfai kultúrcsoport szín­játszó gárdája, mely az elmúlt év­ben első lett az országos kultúr- versenyben, a győzelem óta még fényesebbé tette jó hírnevét. A lelkes csoport úgyszólván egy percig sem pihent a győzelem után hanem állandóan képezte magát és folytatta szereplését- Nagysikerű vendégjátékkal szerepeit Nagyba­jom, Simoni a, Tab és a környék más községeiben. Sőt a nyár fo­lyamán kétízben a megye székhe­lyén, Kaposvárott is szerepelt. Ugyanebben az időben rendeztek ®|y házi kulfúrversenyt is, melyen a 42 tagú kultúrcsoport brigádok­ra tagozódva versenyzett színját­szásban, énekben'és a magukszer- zette csasziuskákkal. A sportból is kiveszik részüket a csoport tag- jai. Ünnepségek alkalmával a bő­szénfai méntelepen lovas sportbe­mutatókat rendeznek. Ezeket a bemuta-ókat is épp olyan tömege­sen látogatják a környék dolgozó parasztjai, mint a színjátszógárda előadásait, melyekkel már több­ször szórakoztatták a környék dolgozó parasztságát. Jelenleg az „Első aratás" című darabbal készülnek a járási kul- rúrversenyre. A csoportban példás fegyelem uralkodik, s többek között ez is a titka a sikereiknek. Nem fordul elő, hogy valamely tag ne vállalná szívesen a neki szánt szerepet, vi­szont az sem, hogy rossz lenne a szereposztás, mert minden új da.rab első próbája után közösen döntik el, hogy helyes volt-e a szereposz­tás és mielőtt tovább tanulnák a darabot, szükség esetén helyesbí­tik az elosztást. A csoport ma még nagyobb lel­kesedéssel készül a járási kultúr- versenyre, mint tavaly. Ebben a versenyben közvetlen párosver­senytársa is akadt. Kőkút község színjátszó gárdája versenyre hív­ta ki őket. Most mindkét község kultúrgárdája bizakodva készülő- d k a versenyre, a siker érdekében minden este jó kiadós próbát tar" tanak. A rendezésnél nagy segítsé­ge nyújt nekik Baliko Sándor, aki az országos versenyben megszer­vezne és győzelemre vezette a csoportot­Ba'.ikó Sándor azóta a járási ta­nács népművelési osztályának lett a vezetője, de még ma is annyira szívén viseli a. lelkes kultúrgárda sorsát, hogy hetenként ellátogat hozzá és hasznos gyakorlati taná­csokkal látja el utódát, Sroth Gyu­lát, aki ugyancsak nagy lelkese­déssel vezeti a csoportot. A% ádándi tanácselnöknek is kötelessége a rendes adófizetés! A Megyei Tanács január 2-i ki értékelése azt mutatja, hogy a ter- ménybeadás eredménye korántsem kielégítő. A községi tanácsok sok esetben figyelmen kívül Ihagyják a jól teljesítő gazdákat, nem von­ják be azokat a népnevelő mun­kába. Súlyosabb hibá tanácsaink egyes funkcionáriusai ott követtek el, hogy oft, ahol már a nevelő munka sem segít, nem alkalmaz­zák a törvényt teljes szigorral. Nem mutatnak példát a vezetők. Ez történt Ádánd községben, ahol a tanácselnöknek volt adóhátra­léka és lefoglaltak nála egy sül­dőt- Amikor felrakták az autóra a többi hátralékos gazdákkal együtt odament Asbók István elv- társ a járási tanács elnökhelyette­se és a hátralékos tanúcselnök süldőjét leve ette. Nagy hiba vo't ez és a dolgozó parasztok részé­ről jogosan váltotta ki a követelő­zást. Ádánd községben nehezen megy a terv teljesítése. Nem ritka a fe­ketevágás sem. Nagy István és Len­gyel János szabotálni akarták a begyűjtést. De leleplezték őket és az eljárást megindították ellenük. A községi tanács funkcionáriu­sai sokkal nagyobb szigorral lép­jenek fel a mulasztókkal szemben. fi somogymegyei mozik műsora Vörös Csillag: jan. 9-ig: Nagy túz- fény. Matiné: 6-án: Színes mesevi­lág. Szab.d Ifjúság: jan. 4-től 6-ig: Alattvaló. Matiné: 6-án fél ll órakor: Szerencse fel. Siófok: 5-től 6-ig: Megvédjük Cá­ricint. Előadások kezdete a szokott idő­ben! Olvasd a Társadalmi Szemle minden azűmát! „Lakócsa község dolgozó parasztsága boldogan és megelégedetten lépett át az 1952. évbe" 1951 Szilveszter «.«te. Lakácsa község dolgozó parasztjai sietve j igyekeznek a kultúrotthon felé, ahol j már az előadás előtt fél órával telt házra talált a: ember. A- utcákon itt'olt villanyvilágítás van, melynek fénye egyre inkább arra tereli a gondolatot, és reményt önti abba, hogy lesz még villany is Lakácsán. ilyen és hasonló gondolatokkal érkezünk a már telt kultúrterembe. ' időm rádió zene fogadja n vendé" gehet- .A terem frissen meszelt fa­lain Sztálin, Lenin, Rákosi elvtárs képeit is láthatjuk és az ízléses de­koráció máris jobb érzést kelt az ottlévőkben. Megkezdődik az előadás. Felgör­dülnék a vörös függönyök és az j újonnan felépített színpadon ott láf- j ink a lukácsai ifjúság kiváló fiatal­jaiból összeállított kultúrcsoportot. Először ünnepélyesen átveszik a számukra és az egész község dol­gozó parasztsága számára épült színpadot, majd vidám mozgalmi és népdalokkal üdvözölik az ottlévö kö­zönséget. Az ügyesen összeállított műsor, a fiatalok szereplési, a kultúrterem, a g\]Ötigörií színpad mind azt bizonyít­ják, hogy sokaf fejlődött, sokat ka­pott a község. Ila megnézzük, hogy a múltban kik szórakoztak és élvezték a sok szépei ebben a-z épületben, ismét: csak arra jövünk rá, hogy a dél’ szláv népek sorsa változott■ Megbe­csülik őket. Keskenymozi, könyvtár, olvasóte­rem és külön kultúrterem áll a la­kácsai délszláv dolgozók rendelke­zésére. 1951 Szilveszter estéjén, amikor az új esztendő küszöbén álltak érez­ték, hogy épp olyan megbecsülésben részesülnek, mint a többi más anya­nyelvű népek. Lakócsa község dolgozó paraszt­sága boldogan és megelégedetten lépett át az 1952. évbe, melynek for Ifjamán még több lehetőség lesz úgy politikai, mint kulturális fej- \ lődóspkhöz. A 7715. SZ. DIVERZÁNS JEGYZETKÖNYVECSKÉJE Sárga könyvecske, alig nagyobb city űyuf ás skatulyánál- A fedelén az VSA hadügyminisztériumának pe­csétje és óz okmány pontos megje­lölése: „Form 46“, továbbá felírás: ,,Marcheroute, logrecord", vagyis ,.Ejtőernyős vadász jegyzetkönyve“ .4 könyv száma: 7 715. Kinyitjuk a könyvel és elolvas­suk az angolul írt utasítást: „ilyen nyomtatványnak kell lennie minden ejtőernyős vadásznál. A kiutalt eszközök elszámolására szolgál és az ejtőernyős tartozik titkos zsebé­ben őrizni, amíg szolgálatban van. Ez a látszólag ártatlan sárga könyvecske nem más, mint nyomta­tott bizonyítvány az ejtőernyős di- oerzánsoknak, akiket aZ amerikai felderítő szolgálat különböző orszá­gokba küld- Ennek a nCm éppen érdektelen okmánynak lapjai külön­böző rovat címeket viselnek. Vannak bevételi és kiadási rovatok, olyan rovat, amelynek címe: „Mire ment cl az átadott összeg“, ,,A technikai anyagok át.vétele“, stb. Az igazol­ványok tulajdonosai között szép számban vannak olyanok, akiket az amerikai elnök ,,kiválasztott szemé­lyeknek“ neves és akiknek az eltar­tására szolgál annak a 100 millió dollárnak egy rcisize, amelyet az úgynevezett ,,kölcsönös biztonság biztosításáról szóló 1951. évi tör­vény“ alapján utalnak ki. Az „ej­tőernyős vadászoknak“ szigorúan el kell szúmolniok a kiutalt összegek­kel- .4 barátság — barátság, de ha pénzről von szó, akkor nincs ba­rátság. Az amerikai üzletemberek pontosan akarják tudni, hogy mire költenek el minden dollárt abból a 100 millióból, amelyet az VSA kormánya ,, bármely kiválasztott személy“ finanszírozására folyósít, olyan személyek finanszírozására, akiket bevetnék kémkedő, felforgató és diverzáns akciókra. Ez ci 7715-ös számú könyvecske, amely most elöltünk van, alig pár héttel ezelőtt egy olyan li-szinma- nista rendőrnek a titkos zsebében lapult, akit egy amerikai repülőgép dobott le E szak-K or eá b a n dk verzáns feladatok végrehajtására. .4 ,,bevétel“ rovatba be van írva: ,,150.000 von átvétele N- szigeten“. .1 főnökök gondoskodtak ügynökük élelmezéséről is. A „kiutalt élelmi­szerek“ rovídóiba az amerikai tiszt beírta — ás ezt pecséttel is igazol­ta, — hogy a könyvecske tulajdono­sának halat és káposztát adtak át. Az amerikai diverzánsóknak és gyilkosoknak azt a 139 tagból álló bandáját, amelyben ott volt a 7715- ös- számú könyv tulajdonosa is, ejtőernyőn dobták le a DéhHamgrn tartomány egyik kerületében. Ami­kor fö!det ériek, ellenőrizték az utá­nuk ledobott vagyontárgyaikat- Pus- ■fcfflW, karabélyokat, négy könnyű golyószórót és két aknavetőt kap­tak. Nyomban „munkához“ láttak. Megrohanták a phunszani kerület­ben lévő védtelen Szircsonri falucs­kát. Berontottak a parasztbizottság elnökének házába és fegyverrel fe­nyegetőzve élelmiszereket és pénzt követeltek. A banditákat felfedezte a helyi önvédelmi csapat .4 csapat­ban lévő parosztlegények tüzet nyi­tottak a diverzánsohra, akik fegyve­reiket eldobálva futásnak eredtek. Aj erdőben bujkálva mégis sikerült nekik elhajtaniuk egy ökröt. A könyvecske tulajdonosa nem mu­lasztotta el bevezetni a „kiadási rovatba“: ökörvásárlásra 30.000 von . ■ .“. Másnap az önvédelmi osztag felkutatta a hegyekben el­rejtőzött gyilkosokat és elfogta őket. Egg nap múlva megkerült az ökör is: a 7715. számú diverzáns eladta valamelyik szomszédos falubeli pa­rasztnak. Ilyen a 7715-ös számú könyvecs­ke tulajdonosa. Gyáva bandita, aki­ket az amerikai felderítő szolgálat azért küld ki, hogy irtsák a koreai népet. Az amerikai diverzánsóknak az a csoportja, amelyet november 19-én Heszán kerületben dobtak le, be­rontott K ont írnek erdökkermelö te­lepre és vérfürdőt rendezett. Meg­ölitek 20 munkást, porig égették a kórházat a benne lévő betegekkel együtt, erőszakoskodtak a nőkkel és félholtra verték a gyerekeket. Két nap múlva valamennyit el­fogták. Gyáván kegyelemért rimán- kodtnk és esküdöztek, hogy soha többé nem árulják el népüket. Ki­derült, hogy ez a csoport kizárólag bűnözőkből állott, akiket a liszirr maoisták kiengedtek « börtönökből és elküldték őket, hogy bosszújukat az északkoreai lakosságon töltsék ki. Az elmúlt hójnap folyamán az amerikai felderítő szolgálat csupán Hél-Hamg-en tartományban 500 ái~ verzáns ejtőernyőst dobott le. Va­lamennyinket lefogták a belbizton­sági szolgálat szervei, a helyi ön­védelmi osztagok segítségével. . . Amerikai gépeken ülnek, vagy gyalogosan mennek a hegyek közé az amerikai őrjáratok védelme alatt a „kiválasztott személyeid', akik Truman úr -magas védelme alatt áll­nak és állami szubvencióban része­sülnek. De Koreában és a többi szabadság szerető országban is az éber hazafiak kíméletlenül leleple­zik az ellenség kémeit és ügynö­keit. A feketevágók népünk ellenségeit Megkapják méltó büntetésüket Megyénkben nehézkesen megy az élőálla begyűjtés. Ennek az egyik oka az, hogy egyes speku­láns parasztok, akik az ellenség uszájába vannak, minden módot megragadnak, hogy gazdáiknak utasításait végrehajthassák, elsza­botálják az élöálla;beadást. Ez a magyarázata annak, hogy me­gyénkben a feketevágások mind­jobban elterjedtek. Ezek a tör­vényt' szabotálok, mint Ti{o helyi ügynökei, minden alkalmat és módot megragadnak, hogy közellá­tásunkat szabotálják. Nem látják meg, hogy az emberi, mivoltukból kivetkőzött pribék gazdáik hova akarják vezetni őket, hogy saját maguk, de egész dolgozó népünk kárára cse­lekednek. A becsületes dolgozók megvetés­sel fordulnak feléjük és követelik megbüntetésüket. Dolgozó népünk célkitűzéseinek megvalósít ásáti fékezte Fias György tervszabotáló teleki la­kos, amikor egy sertést vágott le engedély nélkül. Dolgozó népünk a törvény erejével csapott le rá- Bűnös cselekedetéért három és fél hónapi börtön és 500 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Megkaptak méltó büntetésüket Fejes József kö csei és Klement Ferenc bálátonkilifi spekuláns pa­rasztok is, akik színién sertést vágtak le engedély nélkül. Mind­kettőjüket három havi börtönre és j 500—500 forint pénzbüntetésre í él(e dolgozó népünk törvénye. Csöllc István is az ellenség sze­kerét tolta, amikor ő is feketén vágott egy sertést. Öt is utolérte a nép törvénye, három hónapi bör­tön: és 600 forint pénzbüntetés- kapott. A begyűjtési tervet szabotált* Babai Ferencné siófoki lakos ist aki szintén sertés! vágott le en­gedély nélkül. Ezért az aljas tel­téért harminc napi börtönt és 500 forint pénzbüntetést kapott. Elnyerte méltó bünfeését Ress István siófoki lakos is. 400 forint pénzbüntetést és kettő hónapi börtönt, Sárdi János somogyvámo- si spekuláns paraszt 600 forint pénzbün efést kapott, engedély nélküli sertésvágásért. Csillag Mi­hály táskái lakos három hónapi bor i önbüntetést kapott, mert egy bikaborjút vágott le engedély nél­kül. Dolgozó parasztok! Okuljatok ezekből a példákból. Leplezzétek le a feketevágókat, népűnk ellen­ségeit, a terv szabotálóit. Maga­tok és dolgozó népünk felemelke­dése, a kétéves álla tenyésztési terv sikeres megvalósítása érdeké­ben. „A BÉKÉÉRT HARCOLUNK! Vesszenek a gyűjtögették* Háborús gyújtogatok !“ Ez a gondolat vonul végig Mar­saié „Békeőrség" című nagy köl­teményén. A mű alkalma: ad gyer­mekeinknek arra, hogy megismer­jék belőle a béke legbátrabb, leg- odaadóbb fiatal harcosait, a szov­jet gyermekeket és ugyanakkor barátságot kössenek a világ min­den békeharcos fiataljával. A költemény azonban nemcsak a békért küzdő, lelkes fiatalokat énekli meg, hanem a béke ellen­ségeit is leleplezi, hadd tudja met minden fiatal, kik azok, akik életé­re, jövőjére törnek. Az Országos Béketanács és az Ifjúsági Könyvkiadó közös kiadá­sában megjelent költeményt Keszthelyi Zoltán fordította ma­gyarra, A szép illusztrációk O. Ve- reszkij szovjet művész munkája. A „Békeőrség'' gyermekekbe* szó! — felnőttek is tanulhatnák belőle. APRÓHIRDETÉS Egy jókarban lévő íróasztal 7 fiókka] eladó. Megtekinthető Vö- röstelek-utca 4. szám alatt. 868 Ei«dó Kaposmérőben egy két­szobás ház melléképületekkel. Cím a kiadóban. 867 Elméleti színvonalunk emelését «építi elő asr WIE-alMISZlCft.llTfc SOMOGYI NÉPLAP Felelős ozerkesatő: BOGNÁR ILONA Felelős kiadó: GABRI MIHALT Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6„ I em. Tdefoa: 901. Kaposvár, Május Uu. 21. Teleim: 89# E.fibzetési díj: havi 11 — Ft. Uj-Somogy nyomda, Kaposvár, Latinba Sándor u. 6. tz. Nyomdáért felel: László Tibor mumeamilmt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom