Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-26 / 21. szám

SZOMBAT, 1952 JANUÁR 26. SOMOGYI NÉPLAP 3 MNDSZ-asszonyok.a békéért Jó jövedelmet biztosít a termelőknek a termelési szerződés Alig egy hét rmilvá lejár a terme­lési szerződések megkötésének ha­Szeretett vezérünk, Rákosi eivtáre 60. születésnapjának tisz­teletére versenyre indultak üze­meink, termelőszövelkezeteink, gépállomásaink. Megyénk MNDSZ-asszonyaí is bekapcsolódtak ebbe a nemes ver­senybe, hogy méltóképpen ünne­peljük Rákosi elvtárs születésnap­ját- A balatonföldvári MNDSZ- szervezet táviratot intézelt Ráko­st elvtárshoz, melyben ígéretet tesznek arra, hogy miután meg- tísztí ották a szervezetet az osz­tályidegen, ellenséges elemektől, fokozott felvilágosító munkával karcolnak pártunk politikájának megvalósításáért. Hasonló felajánlást lett a Siófoki Hajózási Vállalat MNDSZ-szerve- zete is — jelentik Rákosi elvtárs­sak táviratukban. Vállalják, hogy pártunk politiká-' ját szervezetileg magukévá teszik, hogy méli ók legyenek pártunk, Rákosi elvtárs bizalmára. Felvilá­gosító munkával harcolnak a sö­tétség, a babona ellen. Vállalják, hogy olyan harcos MNDSZ-tagokat nevelnek, akik méltók lesznek a párttagságra is. Kövessék megyénk MJNDSZ- szervezetei a balatonföldvári és a siófoki MNDSZ példáját. Legyenek a ;öbbi szervezetek is a tudás fej­lesztői, győzzék meg azokat a n°- két, akik eddig nem vettek részt a szervezet munkájában arról, hogy minden becsületes anyának és leánynak tettekkel is kötelessé­ge kiállni hazánk szebbé, boldo­gabbá léteiéért, a békéért. így készül a megyei tanácskozásra a porrogi Vörös Csillag tsz A porrogi Vörös Csillag terme- lőcsoport január 23-án tartotta ér­tékelő értekezletét. A munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében a munkakerülőket kizáriák. Köz­tük Kardos Józsefet, Horváth Fe­rencet, Lakatos Sándort és még négy másikat- A kívülállók ezt lát­ták, ők is elítél;ék a rendbontó­kat. Ezen az értekezleten belép­tek a termelőcsoportba: Dömötör János, özv. Kránicz Jánosné, Fújsz József, özv. Kovács Jánosné és Hanunné, összes földdel, állatál­lománnyal és gazdasági felszerelés­ül A megyei tanácskozás tisztele­tére felajánlották, hogy a tagfelvé­teléi ezután sokkal körültekin­tőbbek lesznek, mint eddig. A munkafegyelem további megszilár­dítása érdekében a miniszterta­nács határozatait teljes mérték­ben alkalmazni fogják. tárideje. Azok közül a dolgozó pa­rasztok közül, akik a múlt éviben is kötöttek szerződést, legtöbben rég megkötötték az iddi évben is a szer­ződést, hogy biztosítsák a jó jöve­delmet, amelyet a szerződés jelen­tett számukra. A termelési Szerző­dés megkötésében megmutatkozó le­maradás főoka, hogy a dolgozó pa­rasztok nem mindenütt ismerik még kellően azokat a nagy előnyö­ket, amelyeket a szerződéses terme­lés biztosít számukra. Egyik ilyen nagy előnye a szer­ződősnek, hogy a termelő szá­múm előre .biztosítja. (l jó át­vételi árat az egész termésre. Ezt az árat mindenképpen meg­kapja a termelő akkor is, ha bő termés esetén az illető termény szabadipiaci ára a szerződésben megállapított árnál alacsonyabb lesz. kát, könnyen roonló zöldségféléknél öt százalékát fizeti kötbérként. Ugyancsak kötbért köteles fizetni a termeltető vállalat a vetőmag ké­sedelmes szállítása esetén is, még­pedig minden megkéselt napért a vetőmag értékének öt százalékát. Kötbér jár a műtrágya késedelmes leszállításáért is. Nagy kedvezmény a termelő számára a kamatmentes műve­lési élőleg is. Mindenképpen jól járnak tehát azok, akik termelési szerződést köt­nek. Egy mázsa cukorrépa termé­sért például a termelő szabad vá­lasztása szerint, vagy tizennyolc forint készpénzt vagy 6 forint kész­pénzt és 2 kiló kristálycukrot, vagy 12 forint készpénzt és 1 k^ó kris­tálycukrot kap. Ezenkívül a termelő minden mázsa cukorrépa után hi­vatalos áron három kiló száraz, vagy 65 kiló nedves répaszeletet, toyáíbbá fél kiló melaszt kap. 3Jég több szárat mlózzunk le! A silózási munkák megyénkben befejezés felé közelednek. Az álla­tni támogatás és a 'széleskörű felvi­lágosító munka eredménye, hogy megyénkben ma már nemqsak ál­lami gazdaságaink, termelőcsoport­jaink, hanem egyénileg dolgozó pa­rasztok is felismerték a silózás ha­talmas jelentőségét, A községek -aagyrészében az állam támogatá­sával az egyénileg dolgozó parasz­tok is nagymennyiségű takarmányt silóztak íe közös silógödrökbe. Azelö t fel nem használt, vagy ke- -vésbfoé felhasznált kukoricaszár- Tsól, répafejből a silózássai értékes takarmányhoz jutnak dolgozó pa­rasztjaink. Igái és Barcs községek példái mutatnak Különösén nagymennyiségű ta­taka mányi silóztak le Barcs község dolgozó parasztjai, ahol 1800 köb­métert s ióztak le a tanács és a főldművesszövetkezet jó munkája eredményeként. Igái község dolgo­zó parasztjai 1500 köbmétert sílóz- ták le, ugyancsak jó munkát vég- :z»tt ezen a téren Somogyvár köz­ség tanácsa is, mely politikai felvi­lágosító munkával elérte, hogy a község dolgozó parasztjainak nagy a-észe silószerződést kötött. De jó eredményt értek el a sílózás terén Marcali, Somogy-- szob községekben is, ahol szintén nagyarányú segítséget nyújtott a tanács, Nagyatád község dolgozó pa­rasztjai 100 köbmétert silóztak le. -Megyénk termelőcsoportjai is az ■eddiginél sokkal nagyobb mennyi­ségű takarmányt silóztak le, fel­használva a Szovjetunió gazdag ta­pasztalatait- A kas’.élyosdombóí termelőszövetkezetben a sertések részére szükséges zöldtakarmányt agy fogják biztosi! ani, hogy ősszel Jekaszálták a sarjú lóherét és azt gondosan iesilózták és így fehérjé­ben gazdag takarmányt tud bizto­sítani állatainak. A bőszénfai ter- mslöcsopor ban a tavaszi vízára­dás következtében megromlott ta­karmányt is silóval pótolják. Állami gazdaságaink 120 százalékra teljesítették a silózási tervet A silózás terén jelentős eredmé­nyeket értek el állami gazdasá­gaink, eddig 120 százalékra telje­sítették silózási tervüket. Járá­saink közül a taibi járás érte él a legjobb eredményt a silózási terv teljesítése terén, tervét 100 szá­zalékra teljesítette és így mintegy 32.603 köbmétert sí- lóztak le 3 tabi járásban. Állami gazdaságok kivételével azonban még mindig komoly le­maradás van a silózás terén, úgy termelőcsoporijainkban, mint egyénileg dolgozó parasztoknál. A tabi járás kivételével járá­sainkban még igen komoly lemara­dás mutatkozik ezen a téren. A barcsi járás a második helyet fog­lalja el, tervét azonban mindössze 65 százalékra teljesítette. De ennél még súlyosabb a lemaradás a sió­foki járásban, mely tervét csak 28 százalékra teljesítette. Ez a lemaradás nem a dolgozó pa­rasztokon múlott, mert itt sem akarnak a dolgozó parasztok rosz- szabb állatokat tártai, kevesebb jövedelmet, rosszbb életet, mint a tabi járás dolgozó parasztjai. Te­hát, nem a dolgozó parasz-1 tokban van a hiba, hanem azok­ban, akik az állam által nyújtott le­hetőségei nem használták fel, nem tudatosították dolgozó parasztsá­gunk között ennek rendívüli je­lentőségét. Göllén elhanyagolták ezt a fontos ügyet Gölle községben, mely megyénk legjobb állattenyésztő községei közé tar ozík, a tanács e célra rendelkezésére álló 46.700 forint­ból mindössze 1000 forintot hasz­nált fel. Az ilyen vezetők nem hogy elősegítenék állattenyésztési I érvünk végrehajtását, hanem bű­nös módon visszaélve a dolgozó nép bizalmával, akadályozzák azt. Pedig Gölle község dolgozó pa­rasztjai is szívesen kötöttek vol­na szerződést, hogy az eddig majd­nem értéktelen kukoricaszárból értékes takarmányt kapjanak álla­taik számára, ami jelentősen emelné a tejtermelést is. Nagybajomban is nagyobb gondot kell fordítani erre De ugyanezt ?. mulasztást ta- pasztaljuk Nagybajomban is, ahol a földművesszövetkezet a tanács által megásott silógödrök meg öl­tésére nem biztosította szerződé­sen keresztül a silózandó takar­mány:, így még most is üresen áll­nak a megásott silógödrök, ami­nek elkészítése jelentős összegbe került, ilyen vezetők nem méltók a további bizalomra, mert ezzel a mulasztásukkal jelen.ős összeget vontak el dolgozó parasztságunk­tól. ami a tejhozam növelésével komoly jövedelmet biztosított vol­na, de akadályozták ezzel a tejbe­gyüjtésí , uz éleőállatbegyüj- tésí terv tejesítését is, ami nagymértékben akadályozza egész megyénk begyűjtési, tervé­nek ;eljesítését. Ezt teszi a zamár- di szövetkezet is, ahol szintén 1000 köbméter silógödröt ástak, de nem gondoskodtak annak meg­töltéséről. A kiutal: 25,000 forint­ból csak a felét használták fel Általa község tanácselnöke sem adott kellő segí. séget a sílózás megszervezéséhez. A gépállomás gépei hefeken keresztül álltak kint a faluban kihasználatlanul. Vagy Sávoly község, ahol szintén elmu­lasztó ták a silózási terv teljesíté­sét- Mindez azt bizonyítja, hogy ta­nácsaink nagyrésze, de még a já­rási tanácsok is elmulasztották ennék a fontos feladatnak végre­hajtásé . Kétéves állaitenyészfési tervünk sikeres végrehajtása pe­dig nem lehet közömbös egyetlen dqlgczó paraszt számára sem, de méginkább nem lehet közömbös járási és községi tanácsaink számá­ra, amelyeknek elsőrendű felada­tuk, hogy minden eszközzel biz­tosítsák annak végrehajtását. En­nek a tervnek végrehajtása pedig csak úgy lesz biztosítva, ha több és jobb minőségű takarmányt biz­tosítunk állataink számára. Taná­csaink és földművesszövetkeze­teink még használják fel a kedve­ző időjárást arra, hogy minél több szárat «’ózzanak le és töltsék még a hiányzó silókat. Előnye az is, hogy a termelő előre pontosan ki tudja szá­mítani, mennyi lesz a bevétele a szerződéses alapon termett terményből- . A termelőre előnyösen megálla­pított átvételi áron kívül a na­gyobb terméseredményt elérő ter­melők külön prémiumot is kapnak. A termelőknek tehát abban a mér­tékben, amennyivel többet és jobbat termel, jelentősen emelkedik a jö­vedelme is. A termést a termeltető vállalat azonnal átveszi. Ha pedig valamely okból mégis késve veszi át a termést, akkor minden nap késedelemért az egész termés értékének negyed százalé­A ricinusíerunést mázsánként 250 forintért veszi át a termeltető vállalat. Jó műveléssel könnyen elérhető av hddankénti 8 mázsás termés, ami­ért a vállalat kétezer forintot fizet. Például Popavics István hajdú­nánási dolgozó paraszt a múlt évben egy hold ricinustermé­sért 3362 forintot kapott. A dohánynál, zöldségnél, bornál és gyümölcsnél a termelő lakhe­lyétől számított 5 kilométernél, a többi terménynél tíz kilométernél nagyobb távolságra való szállítás esetén a tengelyfuvardíj árát a ter­meltető vállalat a termelőnek meg­téríti. Nagyobb tudással a több termelésért A Pusztakovácsi Kísérleti Álla­mi Gazdaságban megkezdődött a csoportvezetők tervszerű kiképzé­se. A gazdaság vezetősége látta az elmúlt évben, hogy a jó cso­portvezetőknél mennyire más volt a munkateljesítmény, mint ott, ahol a csoportvezető vagy nem ér­tette meg a munka menetét, vagy Km találta fel magái, amikor vál t óztak a körülmények. Az agroncmus megbeszéli és kiadja e munkát a brigádve- zefőnek, aki elosztja a cso­portok között. , Mindenütt nem lehet jelen a vég rehajtás során. Jöhet eső, vagy szél, ami talán másik növénynek A népnevelő munka során saját példájával érvel Böndi József így mér csapást Titóéhra PJrávagárdony községben él Böndi József 14 holdas kö­zépparaszt. A múltban neki sem volt jobb élete, mind a többi dol­gozó paraszt lársainak. Állandóan rettegett, hogy ha nem tudja kifi­zetni az adót, vagy egyéb kötele zeltségeit nem tudja rendezni, még a fedelet is leveszik a feje fölül. A felszabadulás nagy változást hozott Bündiék életében. Az elmúlt hét esztendő jó eredményekkel járt Böndi bácsi tudta, hogy a szabad­ságot a boldog életet neki is a fel- szabadulás hozta meg. Azt is tudta, hogy ezért sokkal tartozik Pár tunknatk. Az ehnuU években is be­bizonyította — mint pártonkívüli tanácstag, a begyűjtési állandó bi­zottságnak elnöke -r- ragaszkodá­sát népi demokratikus államunk­hoz és Pártunkhoz. Beadását mindén évben rendezte. Ebben az évben is élenjárt. Ke­nyérgabona, burgonya, baromfi, to­jás kötelezettségeinek 100,' állat és zsírbeadásának 130 százalékra telt eleget. Böndi József jöltgljesilö, de jó népnevelő dolgozó paraszt is. El­mondja, — szégyenleném magam, ha visszaélnék azzal a sok jóval, amit Pártunktól, államunktól kaip tarn. Nekünk tanácstagoknak és a község vezetőinek mindig élen kell járni. Nem mernék kimenni a fa­luiba, mert ujjal mutatnának rám és azt mondanák: ,,ez is szép ta­nácstag. Ö nem teljesít, mi sem tel­jesítünk.“ Neun akarom ezt- A saját teljesítésemmel is népnevelő mun­kában tudok érvelni. Követnék is a becsületes dolgozók. Az adófizetés is becsületbeli kötelesség. Ezt érezte Böndi 1 József is, amikor 100 százalékon felül telt eleget. Elmondja: „hall­gattam Rákosi elvtárs beszédét és büszke voltam, hogy rám nem vo­natkozik bírálata. Á mi községünk­ben is akad olyan dolgozó paraszt aki már évek óta fizet adót. Jártaim Drávatamásihan és a ^ • núcsnál hallottam, hogy Gulyás Já­nos már öt éve nem fizet adót. Nem tudom Gulyás János hogyan mer kimenni a becsületes dolgo­zók közé. Hogyan tud’ harcolni az ellenség ellen. Én szégyelném ma­gam, ha így visszaélnék a dolgo­zók bizalmával. Drá'vagárdony község Titóék szomszédságában van. Ezt is tudja Böndi József — meg azt is tudja, hogy nálunk az életért, a népért, a jóért, fokozódik a munka üte­me. A béke megvédéséért indulnak a becsületes dolgozók, küzdelmes csatákba a munka frontján, Pár­tunk vezetésével. Gyárakban, bá­nyákban munkafelajánlásokkal ver­senyeznek a többtenmelésérl. A dolgo­zó parasztok a beadás jó teljesítő' sével, az adófizetéssel egy célért, a békéért harcolnak. Gondolkodott Böndi József és rá­jött, hogy legnagyobb csapást Ti' tóékra úgy tudja mérni és a béke ellenségeinek úgy tudja megadni a választ, ha az első típusból a nagyobb jövedelmezőségű harmadik típust választja, mely neki is jobb életet biztosít. Az asszonyok ellenezték, de Bőn. di Józsefet nem tudták megingat­ni. Nevelő munkával sikerült meg­győzni édesanyját is. Aláírta a belépési nyilatkozatot. Követte Sár János 13 holdas, özv. ■Magda Sándorné 15 holdas, Berki Benedek. András József és még sok dolgozó paraszt -a példáját. Böndi József elmondja —- ez újabb ököl csapás Titóék gaztetteire. Böndi József sokszor látta, hogy a béke határán túl a háborús uszító Tito birodalmában a dolgozó parasztok ■rongyokba burkolódzva, mezítláb dideregve dolgoznak. A Tito-rend- szert kiszolgáló kup-c-kulák jani­csár had, kegyelmet nem ismerve hajtja a dolgozó parasztságot, hogy a saját zsebét mégjobban tömhesse. Böndi József látja mindezt. Tudja azt is. hogy a becsületes dolgozók részére, akik megtagadják Tito tér- vének végrehajtását — Ibörtönök, fogházak és a legszörnyűbb kínzá­sok várnak. Az iskolák helyett ka­szárnyák, az építkezés, az é'etszin- vonal emelkedés helyett fegyverke­zés, a béke helyett háború. Az élet helyett halált oszt Tito „bőkezű­sége“ a dolgozó milliókra, hogy amerikai gazdáinak utasítását „jól“ és a nagytőkések szájaíze szerint tudja végrehajtani. ^itóék jugoszlávokat küldenek Korea földjére a 'halál kar" jai közé. Böndi József tisztában van azzal is, hogy Tito rá és dolgo­zó népünkre is ilyen sorsot szán. Böndi József nem akarja hajlani az özvegyek, az árvák, a hajlékta­lanok jajszavait. Neki is van öreS édesanyja, háza, családja. Harcol a háború ellen — a békéért, mint ahogy ő mondja, ha kell az éle­temmel is megfizetek. Sok becsületes dolgozó paraszt gondolkodik így. Becsületes mun­kával, jó teljesítéssel segítik a ju­goszláv dolgozókat a felszabadítá­sukért vívott harcban, Böndi József példáját követve. árthat. A jó csoportvezető ilyen­kor védi a gazdaság vagyonát, ma­gától határoz és elvégzi a fon o- sabb munkát, otthagyja csoportjá­val együtt a kevésbbó sürgősét. A másik ok pedig, amiért a gaz­daság vezetősége elfogadta Kele­men János bérfelelös indíiványát a csoportvezetők kiképzésére vo­natkozóan az, hogy a jól kikép­zett csoportvezetők tudják a mun­kateljesítmény értékét. Jó fegyel­mező eszköz a kereset. Az ösztön­zi a dolgozókat, a csoportvezető megmondja, hogy ma mennyit ke- lesett az, aki teljesítménybérben dolgozott, akkor a lemaradót' munkás igyekszik. Sok példa volt erre. Csak egyet említek, A do­hánylevél szedésénél a tábla vé­gén állt a mázsa. A megszedett csomókat rárak­ták, lemérlek. Mindenki ki tudta számítani, mennyit kere­sett az idő alatt, amíg meg­szedte. Volt is -teljesítmény, de jó volt a kereset is. A csoportvezetőket kiképzik te­rületmérésre, a munka nagyságá­nak kiszámítására. A teherautós és vontatás csoportvezető tudni fog­ja hogy fömör áru, vagy laza áru szállításánál, fel és lerakásnál mit keresnek a csoporttagok. A mag- tári munkás is, a csoporivezétő is ki tudja számítani a megmozgatott vagy zsákolt áruért járó bére­zést. Ezt a megoldást megértették a csoportvezetők, sőt még a mű­hely munkásai is, amikor teljes számban megjelentek a bérfelelős előadásán. Pintér Lajos főgépész, aki a legnagyobb rendben végzi és végezteti a gépjavítás!, élenjár a fegyelmezett, jó munkában, mer! amire a gépeket használni lehet, azokat üzemképes állapotba fogja helyezni. Tervszerűen dolgozik a javítóműhely minden munkása. Nem lehet megfeledkezni az üzemi konyha főszakácsáról sem, akinek az izle’.es é^ bőséges főzt- je nagyban elősegíti a munkások­nál a jó kedvvel való eredményel­érést. Ha a gazdaságban, ebben a nagy gépezetben minden-alkatrész k.fo- gástalanul működik, akkor rentábi­lis rész a termelés, ami nemcsak a gazdaság egyéni érdeke, hanem nemzetgazdasági szempontból is végtelenül fontos, mert minden ön- udatos dolgozó egyúttal a béke őre és a szocialista jólét építő­je. Ifj. Mackó Jánosné gazdaságvezető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom