Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-24 / 19. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 24. SOMOGYI NÉPLAP 3 2.000 forint jutalmat osztottak ki a Pusztakovácsi Kísérleti Gazdaság dolgozói közölt A Pusztakovácsi Kísérleti Gaz­daság dolgozói közt a napokban Mackó Jánosné, a gazdaság veze­tője 2000 forint jutalmat osztott ki Ezt az összeget népünk állama a legjobb dolgozóknak ajándékoz­ta. Mackó Jánosné elvtársaő el­mondja, hogy pártunk és kormány­zatunk vezetése és útmutatása mellett minden erőnket megfeszí­tetek, hogy a muí'tévi munkánkat jól tud uk elvégezni. Igen sokszor állítoltuk dolgozóink elé az ipari munkások lelkes, fegyelmezett és öntudatos példáját, amit nap-nap után olvashatunk az újságban. Tu­datosítottuk, hogy a föl dtnunká- soknak sem szabad lemaradni. A jutalmakat a tavalyi év jó mun­kájáért kaptuk. De az 1952-es év­ben még többet szeretnénk elér­ni, hisz kormányza'unk erre min­den lehetőséget megadott A nyári terv gyorsabb teljesítésére eddig kaptunk 5 pár lovat, most kap­tunk még 7 párat. Hogy int jelent a 24 ló munkája, azt csak akkor tudjuk kiértékelni, ha egy kis számtani műveí’etet végzünk. Napi két és fél kataszteri hold földet tud megkapálni ekével minden ló. 500 kataszteri hold kapásnövé­nyünk lesz, ahol a fogatok minden második hétben elvégz k a talai‘ lazítást, Államunk gondoskodását viszo­nozzuk, hogy sz 1952-es gazdasági évben a kísérleti gazdaságok so­raiban jó munkával, erős fegye­lemmel teljesítjük felada unkát. A sok jó munkás közül Mackó Jánosné külön kihangsúlyozta Ko­vács Bella növénytermesztési brí- gádvezetőt, Pintér Lajos főgé­pészt, Fehér Vendelt, Győkés Fe­rencet, Vikási Ferenc juhászokat, Bratink Kris óf, Nagy János állat­gondozókat, Kis Károly és Mányo- ki József kocsisokat, Karéi László, Bíró Sándor, Brunner Aranka és Samu Karolin fizikai munkaválla­lókat. . ’ A kiosztott jutalmak átvételténéi mondotta Kiss Károly: „Tavaly is jól dolgoztam, de az idén még job­ban Igyekszem!“. — A szellemi dolgozókat a gazdaság vezetője könyvjutalomban részesített0- Jö munkájáért külön dicséretben ré­szesítette Székvölgyi Zoiltán agro- nómust, aki "egyedül végzi a szak­vonalbeli irányítást. A dolgozók nevében Kelemen János bérfelelős köszönje meg a jutalmakat. Köszönetében elmon­dhat 2, hogy mindenki munkája után kapja meg a megérdemelt jutal­mat. Majd kérte a gazdaság veze- "őjét. hogy gondos és tapasztalt irányításával továbbra is segítse őket munkájukban. * * * Németh István párttitkár felszó­lalásában elmondotta, hogy — be­csületes, minőségi munka végez­tünk és 1952-ben is úgy dolgozunk. Fegyelmezetten helytá'lunk és fo­kozzuk mezőgazdaságunkban a többtermelést. Mackó Jánosné gazdaságvezető. DISZ-fiatalok a gépállomások, termelő­szövetkezetek megyei tanácskozása elő{t Megyénk gépállomásain dolgozó DISZ-fir.talok tudják, hogy nekik tó példával kel! előljárni a munkák különböző terüle én. Rákosi elv­társ november 30-i beszéde, vala­mint a gépállomások és termelő­szövetkezetek élenjáró do gozóí­nak II. konferenciája óta egyre na­gyobb mértékben, kapcsolódnak bele a munkaversenybe^R gépjaví­tásoknál. Ezt mufatja a csurgói gépállomás DISZ-fia aljainak pél­dája is, akik DISZ-brigádot szer­veztek, A brigád tagjai az alábbia­kat vállalták a megyei gépállomá­sok és termelőszövetkezetek me­gyei tanácskozására, mely január 21-én lesz megtartva. A termelőszövetkezeteknek a munkáját határidő előtt telje­sítik. A f nuár 17-fől 2í-íg be­ütemezett 5 darab eke és 2 darab tárcsa helyett 7 darab ekét és 4 darab tárcsát i»ví- - éanak ki a lenti határidőre. TANULTUNK A MÚLT ÉV TAPASZTALATAIBÓL, az 1952 ts begyűjtési terv teljesítésében az elsők között leszünk A kijavított gépekét jegyző­könyvileg adják át a gépállomás ■íögépészének. Ugyancsak vállalást tettek a ba- latonkiliti’ gépállomás DlSZ-fiatal- jai, ,akik egy-egy erőgépet javíta- fV5 Vak ki az ü emterven felül. vc A Farkas-brigád 2 darab eke kijavítását, 3 Takács-brigád az összes vefőgépek kijavítását, a Furján-brígád az összes üzem- anyaghordó-gépek kijavítását vállalta január 27-re. Ezenkí­vül a Takács- és Furján brigád vállalti egy-egy ínrcsa kíjaví­Nálunk, Kadarkúton is mosi a legdöntőbb feladat a begyűjtési terv minden részletében való tel­jesítése. Nem valami jól állunk ez­zel a munkával, a pártszervezet eddig csak a tanacsra bízta, ezt a rendkívül fontos munkál. Nem vé­letlen tehát, hogy az ellenségnek bizonyos mértékig sikerült befolyá­solni egyes dolgozó parasztokat, lebeszélni őket a begyűjtési terv teljesítéséről; Az éberség hiányában az is elő­fordult, hogy a kulákok maguk sem teljesítették beadásukat. Míhóka Jánosné, hírhedt ku- lákasszony mintegy 50,080 fo­rinttá! károsjjoít3 meg dolgo­zó népünk államát. Még mindig hátralékban van bú­za-, kukorica-, baromfi-, tojásbe- adásával is, de ugyanilyen kárte­vést tapasztalunk a többi kulák- nál is. Ezért persze elsősorban a pár:szervezet felelős, amely nem hívta fel idejében a tanács figyel­mét mindezekre. De felelősség ter­heli a tanácsot is, mint az állam- hatalom helyi szervét, amely nem élt a törvényadja jogokkal A begyüj ési munkát a tanács, de.a pártszervezet is csak akkor kezdte szorgalmazni, amikor azt vettük észre, hogy a járás utolsó községe; közé kerültünk. Még mindig nem teljesítettük kenyérga- bonabegyüj ési tervünket. A járá­si pártbizottság és a sajté bírála­tát megszívleltük, megtárgyaltuk Rákosi elv társ beszédét, úgy érez­tük mindnyájan, hogy Rákosi elv­társ bírálata a kadarkúti pártszer- vezeret éri közvetlen. Erről be­széltek a község dölgozó paraszt­jai, szinte szégyenkezve mentek az utcán, mert tudták, hogy köz­ségük lemaradt a terv teljesítésé­vé!. Ekkor pártszervezetünk kezébe volté a begyűjtés irányítását- Első és legfontosabb feladatuk volt a népnevelők, a párt agok nevelésé. Megszerveztük nyomban a- közép­fokú politikai - iskoí át, melyre 30 elvtárs jelentkezett- Emellett szer- zjünk alapfokú iskolát is, me- yen szintén 35 hallgató vesz részt, köztük pártonkívüliek is. A politikai foglalkozás nem ered­ménytelen. Megjavult a népnevelő munka. A páríézervezet állandó fissassHíMiSitW^^ népnevelőgárdát állított össze, akik rendszeresen látogatják a hozzájuk beosztott dolgozó pa­rasztokat. Bevontuk a népnevelő munkába a tömegszervezeteke[. Népnevelő értekezleteket a pártvezetőség egy-egy tagja tartja meg. A bírálat után tehát a népne­velőknek jó munkája eredménye­ként a baromfi- és tojásbegyűjtés- ben egy hét alatt 30 százalékos eredményt értünk* el és így most 82 százalékra állunk a tojás- és baromfibegyüjtéssel. Ez az ered­mény újabb indületet adott párt- szervezetünk munkájába. Mi to­vább fokozzuk a begyűjtésén foly­tatott harcot, mert most láttuk meg csak igazán, hogy milyen ha­talmas eredmények elérésére ké- ’■'cs pártszervezetünk. A begyü'tés mellett egyik leg­fontosabb feladatként tüzfük ma­gunk elé a párttagok és pártonkí­vüliek nevelését. Ez annál is in­kább fontos, mert az egyre növek­vő feladatokat csak jól képzett, harcos népnevelőkkel tudjuk vég­rehajtani. Tanultunk a múlt év ta­pasztalat iból, az 52-es begyűjté­si terv teljesítésében nem az utol­só, hanem az első községek között akarunk haladni. Elmondotta: Szász Gáborné, Kadarkút község’ párttitkára. Szor«s»d-Kára I« példát feelleiie mutatnia a párttitkár «lvtársnak Nem megy jól a begyűjtési mun­ka Szorosad, Kára községekben. Hogy miért nem megy, ez könnyen megérthető, mikor maga a párttit­kár sem mutat jó példát a dolgozó parasztoknak. Huszár János párt- titkár elvtárs aJ helyi' tanácselnök-1 kel karöltve kiadatott sertésvágási engedélyt Pintér Lászlónak és Ger- gávics Ferencnek, pedig mind a kettő vissza van a hús- és seríésbe. adási kötelezeti ség teljesítéséivel. Így aztán nem is lehet számítani arra, hogy a hús- és zsírbegyiijtés jó eredlményt hozzon Szorosad és Kára községben, mert ahelyett, hogy szigorúan betartanák a löi” vényt és a kormány határozatait, lelkiismeretesen végrehajtanak, in­kább még a tanácselnök és a párt- titkár segíti a hátul kullogiókat. Huszár elvtárs keményen kije­lenti azt. hogy a községben az tör­ténik amit ő akar, mert Ő első embere. Az igaz, hogy a párttitkár á község vezetője és kellő tekin­télyének kell lennie, csakhogy Hu­szár elvtárs így sosem fogja, meg­szerezni a tekintélyét, autókor ő maga nem a törvény betartásáért .harcol, hanem annak megszegését segíti elő. Huszár János elvtárs a népi demokráciától kapott 10 ka­taszteri hold földet.. Gyermekei mind állami fizetéses funkcióba vannak, ő miaga mezőőr, 600 forint fizetése van és ugyanakkor tartozik államunknak 3500 forint adóval, amit nem is hajlandó rendezni. De hátralékban van még 19 kiló ba­romfi. 300 darab tojás és 100 kiló sertésbeadással is. Ezek a tények azt igazolják, hogy IluSzár elvtárs nagvon rosszul vi­szonyúik Pártunkhoz és államunk­hoz, Huszár elvtárs nem értékelte azt, hogy a Párt rábízta egy köz­ségnek az irányítását, mert a párt­munka helyett vadásztatással töl­tötte leginkább az idejét- Azért nem jelent meg rendszeresen a titkári üléseken sem. mert félt, hogy a járási pártbizottság megbírálja ha­nyag munkájáért, amiért a párt- munkát csak olyan harmadrendű, kérdésként kezelte- Mindig élőiéibe helyezte a2 ő egyéni érdekelt a kö­zösség érdekének. Ha mentek hozzá a járási aktívak, hoey segítsék, ilyenkor Huszár elvtárs szívesen elbújt volna még a föld alá is. hogy csak meg ne találják- A tszes-ről hallani sem akart. Az eddigi párt­titkári működése a Jatt kitűnt az, hogy a Pártot ő csak ugródeszká­nak használta, hogy magának jó jövedelemiorrásoka t biz’, osítson. Az ilyen lelkes vállalások nagy­ban elősegí ik a gépjavítási mun­kák sikeres elvégzését, ami b zto- sífék lesz az elkövetkezendő fel­adatok, az 1952 es évi terv teljesí­tésére. Kiváló eredmények a barcsi erdő­gazdaság ladi üzemegységében A barcsi állami erdőgazdaság ladi központja jó előre látta a felada­tokat 'és kellőképpen megszervezi5 a munkát az 1951. évi negyedik ne' gyed évi terv megvalósí ására, amit 100 százalékra teljesítettek. Á munka.erőt már előre biztosí­tották és a munkacsapatokat úgy szervezték mrg és oktatták ki a fakitermelésre, hogy a legszaksze- rűbb munkamódszereket alkalmaz­zák. amellyel gyors ütemben tudják a fakitermelési munkát vé'-’ezni- Nagy jelentősége volt a munkaver- seny megszervezésének is. Lendítő erő volt a dolgozóknak a munkák elvégzésében. A fakitermelésben szá­mos jó dolgozó tűni ki, akik jó munkaszervezéssel tervüket túltel­jesítették. Köztük Fitos kár Vince föreff) a. lakácsai gerendást, üzem­egység egyik munkacsapatának /«- kidöntője 119 százalékra teljesítette a tervet. Ugyancsak itt dolgozott Fenyvesi József, aki 11H százalékos eredményt ért el. Az erdőtele/Alés­ben legjobb eredményi ért el Gu­lyás Anna lakócsai üzemegység alsó Síd ész kér die tb e n 12Ő százalékot, Faragó József rvnyabesenyei dol­gozó, a gyöngyös pusztai üzemegy­ség öszpötei érdésízkerülc(ben I.VÍ százalékra teljesítette tervét. A leg jobb talpfafaragó Sivó Fái aki " selejtet g legminimálisabbra, fel százalékra csökkentette és ál fog tel­jesítése állandóan 150 százalékon felül van­A vállalat’gondoskodik a dolgo­zók szakmai oktatásáról és n ki váló dolgozókat elküldik tanfolyam ra,.ahol elsajátítják az. erdőmunkák legjobb módszereit. AzonJlwm az eredmények melleit hiányosság is mutatkozik mégpedig a7 erdőtele pítés terén, amit mindössze 90 százalékra teljesítettek. A lemaradás abból adódik, ahogy azt Földes elv­társ vállalatvezető elmondja, hog\ a munkaerőt leginkább a kiterme­lésre összpontosították, mivelhogy fejlődő iparunknak egyre több fa anyagra van szüksége és a dolgo zók tiizifaellátását is biztosi tani kell. Ez persze igaz, de mindkettő igen fontos* látni kell azt, hogy az erdősítésnek is nagy jelentősége van, hogy már a jövőre nézve is biztosítva legyen iparunk és közel látásunk fával való ellátásúi- A mull rendszer ura, erdő-rablógazdálko­dással hatalmas erdőterületeket ir­tottak ki, de az újnaleléipftéssel netn sokat törődtek, csak azzal, hogy a profitjukat tudják 'biztosí­tani. Ma azonban az a cél, hogy erdősítsünk minden olyan terüle­tet, amelyet másképp nem használ­hatunk ki és mindig többet ültes­sünk, mint «mennyit kivágunk. Ennek érdekében az erdőgazdasági vezetőinknek azon' kell lenni, hogy már előre biztosítsanak munkaerőt, hogy az erdőültetési tervet-is 100 Százalékra tudják teljesíteni­SitúhJl QözatI cl iáját izmúueí cyip&zíídütt mag, cl nagjjjíz&fiL gcLvdúJkődáj cLöcuyeitöl J945 TAVASZÁN kora reggeli órákban kiment a szán óföldre Snóbli József kastélyosdombói úi- gazda. Megállt.,. Végig nézett a parlagon. Öklét összeszorítotía. Eszébe jujott, hogy nem olyan rég i t még az úri rend igáját húzta. Cseléd volt, embertelenül sokai; kellett dolgozni. A fizetés kevés volt- Nem számított a tél, lábbeli nélkül kellett menni. Húzódozást nem ismeri a gróf. A legjobb eset­ben lehüiyézték az embert. Nem volt ritka, az ütlegelés sem ... — Nem akarom ezf többé — kelt ki magából. Ezt gondolta Zsifkó Ven­del és Horváth István is. £vlib.ez kezdjek .. . nincs lovam, kocsim — összeráncolta a homlo­kát és tovább gondolkodott. — A föld az enyém. . . Micsoda kövér, fekete föld ... Másnap reggel ka­pával men; ki az egész család. Ne­ki kezdtek a munkának. Nehéz na- 3G>k*voi ak ezek Snóbliék életé­nen ... Pártunk és dolgozó népünk tllama segítséget adott... Adót :iem követeltek. Veitek egy bor­út, majd egy lovat, kocsit... Ment már a munka. A községben szó esett a csoport negalakításáról is . .. Snóbliékkal s beszéllek ... A család ellenke­zett .. . Nem adjuk oda a miénket, ilég volt a közösködésböl. — isífkó Vendel is egy véleményen 'olt Snóbli bácsival... A szövet­kezet közben gazdagodott, erősö- lött. Szó esett, hogy a zárszáma- láskor adnak a szociális alapra élrefe t összegből. — Elh szed ezt Vendel? — azt iem látják meg soha —- mondja Isiiké Vendelnek a sógorasszonya, Mari néni. — Én is amondó va- yok— vélekedett Horváth Pista lácsi felesége ... Egyszer aztán neglátogat ák Snóbliékat a cso- lort tagok. — Hogy mennek a runkák, Snóbli bácsi? — kérdezi [leiemen élvtárs, a szövetkezet el­nöke. — Jó .., — és a több ről. főként a belépésről, arfól nehezen beszélt. Pedig iát a, hogy a szövet- kezelések milyen jói élnek. A ru­ha színe-javát viszik el a boltok­ból. GONDOLKODÓBA ESETT, Te asszony, mégis érdemes lenne megpróbálni, — lépjünk be — mondotta feleségének. — Ne ki­beszélj erről, inkább menj a dol­godra. —■ Nem hagyták a gondo­latok —1 a csoportosok állami se­gítsége! kapnak. Kedvezményes műtrágyát, előlegeket és micsoda dolguk van... Am kor odaért földjéhez — nézte a barázdát, az* tán legyintett — á‘ ez mégis csak az enyém. • A csoportosoknak fejlődtek a növényei, a. munkákat azonban el­hanyagolták, lusták voltak még kapálni is. Látták ezt a kívülállók és nem tudták megállni szó nélkül. Zsifkóné megmondta a csoporto­soknak — kár a szép növé­nyekén, miért nem végzitek el rendesen a munkát! — Használt a bírálat, a munkát megjavították. Egyre érdekeltebbé váll a csoport élete, munkája az egyéniek előtt. Zsifkó Vendel elment, megnézte a kollektív gazdaság állattenyészté­sét. — Szépek, szépek — jegyez­te meg. Az öccse már ott dolgo­zott- Mondta is neki — lépjen be Vendel bátyám, meglátja, milyen jövede’münk lesz. — Még nem le­het róla szó — mondta —, na, de majd meglátjuk ... A belépési nyi­latkozatot azért zsebre tette ... Az án nem is ment jóidéig a szö­vetkezet tájára sem. Snóbli József pedig számot ve­tett. — Egy árkus papír volt előt­te ... A végén odaért, hogy maradt is, meg nem is. .. — Na, majd meglátjuk, mit kapnak ezek... A szövetkezetesekre gondolt. ,— Csak azt a. földet sajnálom, meg a he’tyet. — Most már azért beszélt i csoporttagokkal. Elmondták ne- k:, bogy a beadó t föld után jára­dékot kap. A kocsit, meg a lovat is kifizetik és még az övé is ma­rad ... Sebestyén Albert, Németh Imre, Horváth Imre. meg a töb­biek is erről érdeklődnek — na, de majd meglátjuk — mondták... ELÉRKEZETT A NAP — az eredmény k hirdetése. Meghívót kapóit Snóbli József is- Zsifkó Vendel is ott volt • ■ • Hor­váth Jancsi meghívta az édesany­ját, hogy szemtanúi legyenek az évi munka eredményeink. — Az ellenség azí hiresztelré, állami hi­telből osztanak ... Snóbli József, meg a többiek azonban most már meggyőződtek, hogy hazugság. » Sóvárgó tekintettel nézte a sok pénzt. Még soha nem Iá ott eny- nyit... Kocsis Mihály 10.500 forin­tot egy nagy kocsi búzát és más természetbenit kapott — pedig Kocs s Mihály sem dolgozott ab­bét, mint én — gondolkodott Snóbli bácsi. A Simon Pista meg csak két héf óta tagja a szövetke­ze nek és 1000 forinton felül ka­pott- A Bamoki Pista felesége meg majdnem 9000 forintot virt haza. Varga bácsi még 1000 forintot a segély-alapból fs kapoft. A fö'd- járadékot is elvitték. Az állatok és felszerelések értékének is meg­kapták .egy részét. Micsoda jöve­delem ... Mégis igazuk van a szö- v etkezeteseknek. Elmondta otthon is. Horváth Pista bácsiék is meg­beszélték — Zsifkó Vendel! is megmond'a a sógorasszonyának, hogy mégis csak kap öregségi já­radékot . . . Snóbli Józsefre sem porolt az asszony... Most már nem gondol­kodott. Tudta, hogy a föld az övé marad, meg a hely is. Boldogan in­dult az új út felé . . . Saiát szemé- vei győződött meg • • ■ Aláírt. Bondor Géza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom