Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-23 / 18. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NEP1AP Ünnepi gyószüiés a Moszkvai \ Nagyszínházban V. I. Lenin elvtárs halóidnak 28. évfordulóján Miért tart ősik lake község a aaját államának? Leleplezték és eltávolították a vezető funkciókba befurakodott j ellenségeket a Tatarozó Vállalatnál «wpenwezwinai uwkw ■ MIM un Tinri mir ■«■■■■■■ÉMaBMÉIÉMMMMBM .hft^ ■Jr ■ \ M DP SO MO GYM EGYE 1 PART B1Z OTTS A'GÁ N A K 1 If3i| IB. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. SZERDA, 1952 JANUÁR 23. A Párt vezetőszerepe a szakszervezeti mozgalomban Teáin és Sztálin elvtársak elvi­leg tisztázták a. .szűkszervezetek sze­repét és jelentőségét a szocializmus felépítéséért folytatott küzdelem­ben. Lenin elvtárs azt mondotta: „A szakszervezetek a proleíárdik- taíiu ra egész fennállása folyamán rendkívül fontos szerepet játsza­nak. .. A szakszervezelek . . . ne­veld szervezetek, az összefogás, az oktatás szervezetei, iskoláik, a ve­zetés, a gazdálkodás, a kommuniz­mus iskolái.“ Sztálin elvtárs a Párt vezetésé' ről n tömegszervezeteik'kel kapcso­latban a következőket mondja: „A Pánt... az egyetlen szervezet, mely a prol&éaiiálus harcának ve­zetését )í5z>frcmtpsitaiú t írd ja és ily- módon a immkásc&ziáig valamennyi és mindennemű pártomkívüli. szer­vezetét kisegítő szervekké és hajtó­szíjaikká változtatja, amelyek a pártat az osztállyal összekötik.“ Pártunk Központi Veze;ősége kö­vetkezetesen alkalmazza Lenin és Sztálin tanítását. Ezt bizonyítják azok a határozatok, amelyek a szakszervezetek jelentőségével és szerepére! foglalkoznak, erről ta­núskodnak vezető elv társaink, el­sősorban Rákosi elvtárs beszédei. PArtnmk II. Kongresszusa hatóroza- Ifiibah kimondotta: ,JMég szélesebb pártonikívüli ak­tívái kell a pártszervezetek körűi kialakítani. .. bátorítani kel! a pávtonklfrvüíi tonuorok kezdeménye­zését, tanulni kell bírálatai kilói és jpynsbIáikból. Énért kell :■/. eddi­ginél is nagyobb fogyelmet fordí­tani n tdmégszervezétek aranka* jósra.** Hogyan foglalkoznak a Pártbi­zottságok u szak-szervezeti munká­val? H>5í-,ben számos Megyei Pártbi­zottság tűzte naoiárendre a megye szakszervezeti munkáját és hozotl határozatot annak megjavítására. Több bányászmegyénk Pártbizottsá­ga megtárgyalta a bánvászszoikszer- veswl tenni le ti bizottságának mim* káját. i A kommunista vezetésnek «Z igen fontos módszere, amely se­gíti a Szakszervezeti munka fejlő­dését és javítja a szakszervezeti funkcionáriusoknak a Párthoz való viszonyát. Hozzá kell azonban len­nünk, hogy ez még csak keidet és távolról síim k elégítő. Például a budonestá Pártbizottság még nem tárgyalta az építőipari Szakszerve­zet budapesti 'bizottságának mun­kájút, amelyhez közel százezer épp tómunkás tartozik- A borsodimegyei Pártbizottság az elmúlt két év so­rán mindössze egyszer tárgyalta a vasas területű bizottság munkáját, ■amely szerv pedig hazánk kohászati szakszervezeti munkájának zömét tartja kezében. Aa üzemi pártbizotlságoknál, pártszervezeteknél is van javulás a szakszervezeti munka vezetése te­rén. Az üzemi pártbizottságok túl­nyomó többsége 1951-ben valami­lyen formában megtárgyalta az üzemi bizottság munkáját. Például a Magyar Paimutipar Pártbizottsága negyedévenként rendszeresen meg­tárgyalja az üb. munkáját a terme­léssel, a munka verseny megszerve­zésével kapcsolatban. Állatában azonban az üzemi pártbizottságok többsége nem foglalkozik behatóan és rendszeresen a szakszervezeti munkává). A pártbizottságok hatá­rozatai gyakran elsikkadnak, meri nem ellenőrzik megfelelően végre­hajtásukat. Példáiul az ózdi pártbi- aot.tság 1951. szeptember 25-én tár­gyalta az üb- munkáját és konkrét határozatot hozott. Azonban a ha­tározatot az üb. november 20-ig nem tűzte napirendre, s nem is hajtotta végre, pedig azóta jó né­hány határozati pool végrehajtá­sának határideje lejárt. Az üzemi pártbizottságok munká­jának hiányossága megmutatkozik abban is, hogv az iib-k munkáját a gyakorlati éleiben nem ismerik kellően. A párt-titkár,ok általában csalí a páni-irodán tárgyalnak tr­üb. titkárokkal, vagy csupán jelen­téseikre támaszkodnak, de ritkán, vagy egyáltalán nem íresznek részt az üb. ülésein. A szakszervezet ér­tekezletein (taggyűlés, termelési ér­tekezlet, összbizahríi értekezlet stb.) a pártszervezetek úgyszólván nem képviseltetik magúkat. Nagyon súlyos fogyatékosságunk, hogy a legnagyobb üzemekben kü­lönösen gyenge a szakszervezeti társadalmi munka: az üb-knél álta­lában csak a függetlenített funkcio­náriusok végeznek szakszervezet; munkát. Nem működnek megfele­lően a társadalmi munkabizottsá­gok, a műhely-bizottságok. A bizal­miak többsége csupán a tagdíj be­szedésével foglalkozik. Az üb-k gyakran szociáldemokrata módsze­rekkel dolgodnak- Például a Győri Autógyár üb. tagjai, ahelyett, hogy a bizalmiakon keresztül politikai nevelő munkáival biztosították volna a dolgozókat a legutoüíbi termelési értekezletekre, az értekezlet előtt a műhelyajtóba álltak és ott adták a dolgozók tudtára, hogy termelési értekezletet tarlanak. A pártbizott­ságoknak segíteniük kell az üb"ket a szociáldemokrata munkamódsze­rek leküzdésében, a kommunista politikai nevelés eszközeinek alkal­mazásában. Elsőrendű fontosságú kérdés, hogy főképpen a nagyüze­mekben fejlesszük a párt vezető tevékenységét és javítsuk meg a szakszervezeti munkát. JtwHsuk meg n szak&zerűtzeje k párfirátivy utasát! Az fizetni pártbizottságok több S’ége, amikor a szakszervezetek munkáját napirendre tűzi, rendsze­rint a párt vezető szervei által meg­határozott konkrét feladatokbó' indul ki, mint például a munkavt-r senv, takarékossági .mozgalom, stb Ezek kétségtelenül döntő fontossági) kérdések, azonban ez a módszer •oda vezet, hogy a pártbizottságok előtt elmosódnak a szak-szervezet más, szintén nagyon fontos funk­ciói, például a kultúra, sport, mun. k-avédelem, szociálpolitika terén végzendő munka. Rendkívül gyenge például a szakszervizetek munkája az érdekvédelem terén- Számos üzemiben nem hajtják végre azt, amit az üzemi kollektív szerződés erre vonatkozóan magában foglal. A .szakszervezeti szervek nem har­colnak következetesen a vállalati szervek lazasága ellen, elhanyagol­ják az üzemi dolgozók, különösen az új munkások baleset elleni ki­oktatását. Meg kell állapítani, hogy ezekkel a hiányosságokkal pártbi­zottságaink úgyszólván nem foglal­koznak. E területet rábízzák az üzemi bizottságokra, amelyek azon­ban színién alig foglalkoznak e problémákkal. Nfzn érvényesül a pártellenőrzés, s gyakran éppen ezért tudja kihasználni ellenünk az ellenség a hibáikat. Végső fokon a hiányosságokért a pártbizottság a felelős, ez azonban egy pillanatra sóm csökkenti a szakszervezeti szer­vek felelősségét mimikájuk hiányos­ságaiért. A pártbizottságok gyakran tehet­nek tartják a szakszervezettel való közvetlen foglalkozást- Például a Hofherr-gyári pártbizottság titkár3 az Alkotmány tiszteletére indított versennyel kapcsolatos üt) "tervet két hétig nem vizsgálta meg, mert erre „nem volt ideje“. Alapjában ikáiros és helytelen nézet ez. Ha jól vezetjük a szakszervezeteket, kama­tostul megtérül az, erre fordított energia. Ha elérjük, hogv megja­vuljon a szakszervezeti munka, akkor jobban folyik a munikiaver- seny, fejlődik a Sztahanov-mozg«- loan, s könnyebben teljesítjük a ter­vet, a,mi a legfontosabb kötelessé­günk. A pártbizottságoknak figyelembe kell venniük, ho-gy az idei erősen feszített tervet már nem tud fáik a régi módszerekkel teljesíteni. Mind­inkább szükségessé válik, hogv erő­sebben támaszkod junk nz új és na­gyobb feladatok végrehajtásánál a szakszervezetekre. Jő és konkrét pártvezetéssel kc-U biztosítani, hogy a szakszervezetek a szocializmus építésének szakaszában megfelelje­nek fontos hív áfásuknak- Helytelen. Ira a pártbizottság — azon ß címen, hogy a szakSizerisezet nem jól dol­gozik — maya végzi el a szakszer­vezet feladatát. \ győri városi pártbizottság hosszú klón keresztül ■arra utasította az üzemi pártbi­zottságókat, hogy maguk szervez­zék a műnkaversenyí. Az ilyen pél­da az! igazolja, hogv a pártbizott­ság. nem képes kielégítően vezetni a tömegszervezeteket. Még akkor is a szakszervezetnek keli saját fel­adatait teljesítenie, ha munkáját ‘kezdetben gyengén végzi. Éppen az a feladatuk párt-bizottságainknak, hogy a szakszervezeteket megtanít­sák a munka jó végzésére. A szakszervezeti mozgalomban dolgozó kommunistákat azzal bízta meg pártunk, hogy politikáját a Párthatározatok alapján önállóan alkalmazzák szakszervezeti munká­jukban. A szakszervezet komimu- n-ists tagjai f •veimül félelős<«k ezért a párt előtt- Kötelességük, hogy következetesen érvényesítsék a pártsz.erűségei a szakszervezeti munkában, hogv a szakszervezet tagjait komnmini.sba szellemben ne­veljék a feladatok végrehajtására. Szakszervezeti választásaik előtt. A szakszervezeti mozgalom igen főnéos esemény előtt áll. A SZOT elnökségének határozata érteimében A Cukorgyár nyersgyári vákuum állomásának dolgozói a kővetkező vállalást tesszük Rákosi elvtárs 60 születésnapjának tiszteletére. Az első negyedévi tervünk első részlegét, 52 darab 12 atmoszfé- rás kemény-szelepet darabbér ka­taszter szerint 192.98 óra helyett Mi, a Kaposvári Cukorgyár nyersgyári dolgozói, tudjuk, hogy a tervünkből ránk eső rész határ­időelőtti tejesítésével harcolunk magunk és családunk boldog és bé­kés életéért. Szeretett Rákosi elv­társ ,60. sziiletésapjának tisztele­tére vállaljuk, hogy az 1952. évi első negyedévi felbontott tervünk- j bői az I., II szaturáció állomáson 52 darab különböző szelep, 22 da­rab csap, 7 darab buvóny.lásfedé! 14 darab lefolyócső, 100 folyómé­A Mélyfúró Vállalatnál is meg­történtek a vállalások Rákosi elv­társ, nagy vezérünk 60. születés­napjának tiszteletére. Lukács Sán­dor moíorszerelő vállalja, hogy 110 százalékos eredményét 115 száza­lékra emeli. Balog Imre motorsze­relő 124 százalékról 135 százalék­ra e mel;, Zimony Ernő 138-ról 145 százalékra emeli, FilaGéza segéd­munkás 114-ről 125 százalékra emeli teljesítményét- Szemenyei György a sztálini-műszakim el­ért 165 százalékos íeljesítmény- eredményéi 170 százalékra emeli és ígéri, hogy selajtmentes mun­kál végez, 50 százalékos megta­ez év első kilenc hónapjában a bi- M Lmjaiktól egészen a felső vezető szervig újjá kell választani a szak- szervezeti vezetőségeket. A szakszer­vezeti választások nemcsak a SZOT ügye, hanem közvetlenül a pártot érintő kérdés. Az üzemi pártbizott­ságoknak nem szabad elmen n ők e kérdés mellett, rábízva a választást az iib-ikire, hanem rendszeresen és behatóan kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel. Meg kell tárgyainiok az üb- választási tervét, segítséget keli adniuk, különösen a választás po­litikai agitádójához. A népnevelő­ket feltétlenül mozgósítani kell a választás sikeres végrehajtására, megfelelően kioktatva őket a szak- szervezeti kérdésekről. Népi demokráciánk igen fontos problémája a munkafegyelem meg­szilárdítása. A szakszervezeti válasz­tásokat ennek a polit ikai feladat­nak jegyében kell lefolytatni. Nem elég az, ha az.í a feladatot csak a választás napján, mint számos probléma egyikét említjük meg- Már jóval a választás előtt el kell kezdeni a politikai előkészítést, az sigitác’ó központi kérdéséül állítva a munkafegyelem megszilárdítását. Ebben a kampányban el kell érni a nninkaverseny kiszélesítését, a bizalmiak és a többi reszort mun­kájának megjavítását, a szakszer­vezeti demokráciának, a tagok jo­gainak és kötelességeinek tudatosí­tását. A pártbizottságok kötelessége, hogy megfelelően támogassák a szakszervezeti választást, a káderek kiválasztásában is. E] kell „rni, hogv a szakszervezeti káderek meg. szilárduljanak, s megszűnjék az a nagymiérelii fluktuáció, amely ód­áiig a szakszervezeti mozgalmat jellemezte. Az üb. elnöki tisztségre a legmegfelelőbb, becsületes, a dol­gozók körében népszerű elvtársakat kell kiválasztani. Helyes, ha az el­nök a pártbizottságnak is tagja, már csak azért is nagy körültekin­180 óra alatt elkészítjük 100 szá­zalékos m.nőségben. Egyben ígér­jük szere'ett Rákosi elvtársnak, hogy a harmadik tervévünket Is sikeresen befejezzük. így harco­lunk a békéért. Molnár András, Gász Ferenc. jer csővezeték szétszerelését, isztEását, csiszolását, össze- és felszerelését, 53 darab pakolással, 50 dirab fuvóka beépítését a ter­vezett 1054 óra helyett 980 óra alatt, azaz 107 százalékra elvégez­zük 100 százalékos minőségi mun­kával. A nyersgyári dolgozók nevében: Decsi János műszaki vezető. hárítást ér el. Vállalta továbbá, hogy szerszámait gondosan kezeli. Bukovicz Pál váll íja, hogy 209 százalékról 230 százalékra emeli teljesítményét és a vashulladékot megtakarítja. Tóih István gépla­katos váltéit a, hogy 135 százalékos eddigi teljesítményét 145 százalék­ra emeli. Szép vasalásokat tettek a szellemi dolgozóink is, több fel­ajánlás hangzóit él a munítamód- szerátadásról és z.z anyagt.akaré- kosságról. A vállalat dolgozói így fejezik ki szereiéjüke) és háláju­kat Rákosi elvíárs iránt, VÖRÖS MIHÁLY • párttitkár. tévsei kel} megválasztani. Igen fon­tos, hogy minden választott funk­ciódra olyanok kerüljenek, akik a termelésben példamutatók, akik a közös ügyek intézését szívesen vég­zik ós’i akik közkedveltek. Gondosan kei! vigyázni arra, hogy ellenséges elemek, demagó­gok, jobboldali szocdmueik ne 'ke­rüljenek a választott szervekbe- Ezzel nem áll ellentétben az, hogy a szakszervezet pártonkívüli tö­megszervezet és ennek feltétlenül tükröződnie ‘kell a megválasztott vezetőségekben is. Be kell válasz* tani pártonk ivüliéket, nőket és fia­talokat, valamint műszákiakat, s a választásnál nem léphetünk fel olyan magas poEtlkai kövei élmé­nyekkel, mint például a párríeze- löségek választásánál. Olyan elv­társink. akik valamilyen oknál fog­va nem leheltek a pártvezetőség tagjai, még betölthetnek szakszer­vezeti funkciót, bn fórodul a fúalk. becsületeseik, elfogadják pártunk politikáját és készeik harcolni meg­valósításáért. A szakszervezeti választásokat a pártbizottságoknak fel kell használ- niók arra, hogv megjavítsák és ál­landósítsák a pártvezetést a szak- szervezeti mozgalomban. Jó pártve­zetéssel el kell érniük, hogy a szak­szervezeti mozgalom, mint erő» gyűrű tömörítse a széles dolgozó tömegeket pártunk köré, a párt ál­tal kitűzött feladatok végrehajtásá­ra, Ezért rendszeresen foglalkozni kell a megválasztott szakszervezeti funkcionáriusokkal és »e^üs-éget kell adni számukra feladataik el­végzéséhez. Amikor megjavítjuk a szakszer­vezett mozgalom pártvezetését, a II. Kongresszus határozatának egy pontját hatjuk végre, ezzel erősít­jük pártunkat éfs emeljük a párt- munka színvonalát. Megjelent a „Pártépi,tán“ 1952. január 10-t számában. Gölöncsér Józsefné elvtársnő, levelezőnk írja a Nagyatádi Fooalgyárból * 15 A Nagyatádi Kézimunkafcmal- gyár dolgozói, Vass Györgyné, Ber­ta Már.a, Forró Ferencné kezde­ményezésére Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére műn- kafeiajániást indítót!: alc. A kezde­ményezést nagy lelkesedéssel fo­gadták üzemünk dolgozói, azonnal csatlakozlak a kezdeményezők­höz. Pacsi Mária vállalta, hogy el­ső negyedévi tervét március 1-re befejezi. Vass Györgyné sztaihá- novista március 9-ne, Beáta Mária szintén március 9-re, Biennenfeld Aladár festő, Csaios István, Kraf- csik János sztahánovista. Kustos János festő, Simonies János festő azt vállalták, hogy március 9-re színién befejezik a negyedévi ter­vüket. Burit Margii vállalta, hogy 15 nappal előbb befejezi a negyed­évi tervet, Leontineszkó Tivadar és Fischer István vállalták, hogy 20—20 százalékkal felemelik az eddig ís szép teljesítményeredmé­nyüket. Dani Józsefné 114 száza­lékról 130-ra, Surányi Katalin 107 százalékról 120-ra, Németh Mária új munkás 107 százalékról 119-re Gusz ics Erzsébet új munkás 71 százalékról 100 százalékra emeli teljesítményét. Béres Mária levél­ben fogadta meg Rákosi elvtárs­nak hogy 100 százalékos te <esít* menyét 105 százalékra togja emel­ni és mint ifjúmunkás így muvt példát. Gölöncsér Józsefné levelező. ÚJABB FELAJÁNLÁSOK RÁKOSI ELVTÁRS 60. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE A Kaposvári Cukorgyártól írják: ^ Vörös Mihály elvtársi, párttitkár írja a Mélyfúró Vállalattól:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom