Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-03 / 1. szám
SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 3. Levél egy fiatal írótársamhoz K edoes Barátom! A múltkor, beszélgetés közben arra kértél, mondjam el, hogyan éltek az írik dfaban a: időben, amikor ezen • fStdferületen, s amely ma drága bezár te. még a kapitalizmu-s dúlt és nrmlbodott. Minél kérdésedre akkor fatóktgosan vábaszo>lt<im s mivel ez « kérdés bizonyára másokat is érdekel, engedd meg, hogy nyílt tőréiben most bővebben kifejtse,m. Úgy hiszem, kevés újat, mondok néked azzal, ha leírom ide: abban oz időben « burzvoú kezében volt •z Íródni out is, mint minden egyéb, csők áru. volt. Megyédig olyan árit, mminek a kelendőségét, értékét a gyárosok, a bankái'ók, a grófi tíz- etSér holdak üzletemberei, viyécei s&fbtűk meg, — Éppen ezért miiünk a soviniszta, a revizionista, irodalom volt n kelendő irodaiam, értéig a nemzeti gyűlölködésf volt hivatva még magasabbra hevíteni- Hogy majd egy alkalmas pillanat- ben háborút robbantsanak ki. És hogy mennyire megfelelt ez a, nrer gpor revizionista irodalom a román uralkodó osztály érdekeinek is, azt bizony ttja ns « tény, hogy ő is támogat to ezt az irodalmat azzal, hogy elnézte, engedte kiadni és terjesztem. Igen, mert a romám feudális burzsoáziának is az volt az érdeke, hogy minél jobban gyűlölje egymást <i két nép. — Ezzel magyarázható hát Nyirö József, Reményük Sándor és Tamási Áron nagy „irodalmi sikere“'; könyveiknek halina-posztós kötése, Nyíró emeletes háza. Tamási román királyi vét s ni i szabedjegye s a bécsi döntés utáni Korúi mláncos kitünteítmk- Ok « wrogifj/r burzsoázia érdekeit, céljeút szolgálták tollúkkal. — Az vígan írónak, aki ennek ellenkezőjét cselekedte, vagyis a román és magyar nép megbékélését, barátságét hirdette és példázta írásaiban); aki a háború s az azt előidéző kizsákmányolás ellen emelte fel hangját, annak semmi esélye nem volt hal ina-kötésre, emeletes házra, tor mén királyi vasúti szabad jegyire, kitüntetésre. Annak elhallgatás, cenzúra, éhezés, börtön, sőt halál volt a része irodalmi munkássá- : fjáért. Példa erre Nagy István, Salamon Ernő, Kovács Kotorna Je nőbe szeljek esek D e most mér jnagamról: „Elmondja Jánosi“ c. regényem megjelenése után, 1939-ben — e regénnyel azt szerettem volna bizonyítani, hogy nem olyan ám a székely, amilyennek Nyirö és Tamási ábrázolja — « hivatalos irodalmi közvélemény nagy hű-hót csapott és érdemén felül dicsérte könyvemet. Könyvem Buda,‘-síén a Tamásiék könyve mellett ugyancsak ha- tína-kötést kapott és most már én is íróként tartottam magam számon. A soviniszta irodalom kerítőinek ,pne]cg“ biztatására azon frissiben elhatároztam!, hogy megírom „János“ II. kötetét is. Ekkor jelent meg a ..Korunk“ kritikája, Gaál Gábor tollából, aki kíméletlenül megmondta, hogy olyan sem a székely, amilyennek én iram s hogy az igazi író nem azzal tesz szolgálatot dolgozó népének, ha annak nyomor rúságát idilli képekben fényképezi papirosra, hanem ha rámutat nyomorúsága okaira és harcra biztatja e nyomorúság okozói ellen. Szóval lekapott a tíz körmömről a „Korunk“. Akkor rosszul esett és nagyon fájt a bírálat, éppen mert igaznak éreztem, de most látom, milyen nagy szükség volt reá. Bár • , Jeladó" jól megfontolt hízelgéssel igyekezett begyógyítani a „Korunk“ ütötte sebeket s rögtön fel' •jánloti’a anyagi támogatását a „János“ folytatására, a „Korunk“ bírálata tüzes vas volt számomra, nem akartam még egy szer megsütni ez ujjám, megírtam hói az ,ijesztendő“ c. regényemet. A „Korunk", he, nem is öntudatomat — azzal még nem rendelkeztem — de lelki- ismeretemet figyelmeztette. Igen, "de hamarosan érezni kezdtem, mit jelent figyelmén kívül hagyni a kiadtál „jóakaratot“. Ó. nem arról volt szó, hogy nem adta volna ki a könyvemet-, az „Vjesztendőt". Kiadták a könyvet, csak nem adták el. 19A0-ben jelent meg Budapesten Révai kiadásiban az „Ujeszténdő" s miután Í9M-bcn — éppen lelkiismereti álcákból — szerződést bontottam a Révaival, új kiadóm a Révai pincéjében a kiadott 3000 példányból 2600 darab „Ujcsztendőt“ vett At, mint eladatlan példányt. Ez azt jelentette, hogy én két év alatt az ,,Ujesztendő‘‘ c. regényemmel kerestem WO-szar 30 fillért, azaz 120 pengőt, mivél 3 pengő volt daróbja egy könyvnek s abból 10 százalék volt a szerzőé. Szóval ebből a 120 pengőből és a közben irt novellákból kellett megélnem két esztendeig. Egy novelláért 10 pengőt fizettek abban az időben, vagy legjobb esetben l~>-öt. Így hát a feleségem újra bement dolgozni a gyárba, én meg az „Uj- esztendő“ után megírtam egy kötetre való novellái, maid ,,A fekete macska“ című színdarabomat. Nincs okom szégyenkezni értük és nálam nem is a megírtakkal volt baj. hanem a meg nem írtakkal. M* 1939-ben írtam egy novellát „Megindul a föld“ a címe Miután felolvastam e munkások előtt, ahol nagyon szerettek, felvittem az ,,Erdélyi Helikon“-hoz közlés végett. 1 lap szellemi irányítója. Kovács László ezeket mondta: — Nyers, drasztikus téma ugyan, de nem is ez « fő baj. Nem elég művészi — magyarázta s visz- szaadta azzal, hogy saját érdekemben ne közöltessem, tőlem már „sokkal szebb írásokat várnak“. — Hazavittem a novellát, betettem a fiókba s elő sem vettem többet s azután lehetőleg kerültem az ehhez hasonló témákat. Most pár napja kezembe került ez az írás s megdöbbenve és tele szégyennel láttam, hogy irodalmi munkásságom egyik legdrámaibb és legkeményebb írása- Hőse fellázad az akkori társadalmi rend ellen és a tőkésekre ontja « hegyet. Példamutató írás volt ez az elnyomottak számára. — Tehát, ltn nincs is okom szégyenkezni megírt írásaim miatt, elég szegyeini valóm van azokért, melyeket meg kellett volna írnom és nem írtam meg. Foglaljam hát össze számodra a: eddig leírtakat: Amint feltűnt egy tehetség, az irodalmi élet pecérei azonnal igyekeztek megfogni, becstelenné tenni, rávenni arra, hogy adja el a tollát; -hogy a gyűlölet, az elnyomás hitvány, embertelen elveit hirdesse; hogy a. kizsákmányolták, az elnyomók céljait szolgálja a kizsákmányoltak, az elnyomottak ellen. Ha gerinctelen volt a: a tehetség és megtette, siker és pénz volt a bére; lm ellenszegült, elhallgatták s hagyták, hogy éhezzen; ha pedig ellenük támadt, akkor börtönbe zárták., vagy megölték■ így éltek hát az írók, mikor még kapitalizmus dúlt drága hazánk földjén. e lássuk, hogyan élnek ma. A Szovjet Hadsereg hazánkkal és dolgozó népünkkel együtt irodalmunkat is felszabadította. Az írók is felszabadulták és most már írhattak volna mindarról, amiről eddig csak álmodozni •mertek, de papirosra vetni nem- Szabadon írhattak volna és nem tudtak írni. Még azok sem tudtak, akiket proletár írókként tarlónak számon. Miért! Azért, mert műveletlenek voltak, nem voltak tisztában a pártszerű irodalom döntő kérdéseivel. De mint minden téren, úgy az irodalom terén is Pártunk segítsége jelentette a döntő fordu,* 1938 november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom huszonegyedik évfordulóján a moszkvai Nagy Színházban ünnepséget rendeztek. Ezen levetítették az egybegyűlteknek Csiaurelinek, a forradalomról szóló hatalmas fiimai - kotásá: a Nagy tűxfémy-t. E napból kezdve minden ér november 7-én megjelenik ez a film a Szovjetunió mozijainak vásznán. Valóban méltó ez a filmóriás a Okfóberi Forradalom emléD' NAGY TŰZFÉNY A Nagy Októberi Forradalom filmje amilyen rajtuk kívül ezer ég ézer él — és mégis formálói, alkotói voltak a történelemnek. Részei voltak annak a győzelemnek, amelyet a szovjet nép a nagy Sztálin vezetésével kivívottA ..Nagy tűzfény“ is két egyszerű ember sorsán vezet végig. A lővószárok szennyében, az els# világháború véráradatába» gyönyörű és tiszta szerelem születik ■Gcorgij Gudasauri, a fiatal grúz katona és Szvetlána, a gyönyör® Iratot. Éppen három érre, hogy Pár tunk Központi Bizottsága ha,tározódat hozott űz irodalom és művészet fejlesztésének érdekéiben. Mit jelentett és mit jelent ez a határozat íróink resztére. Elsősorban biz* tositja számunkra, hogy anyagi gondok nélkül alkothassanak. A határozok nyomán Irodalmi Alap lér iesiilt, amely alap biztosítja az írók sstámára.- J. adatgyűjtési sza~ hódságra mehessenek. Vagyis: egykét hónapot tölthetnek kint olyan terepen, amilyen témakörről írni akarnak. 2. Alkotási szabadságra mehetnek az írók. Vagyis: annyi időre, amennyire szükségük van müvük megírásához. elmehetnek írószövetségünk üdülő- és mntnka- ielepére teljesen díjtalanul. 3. Pihe- nőszabadságra mehetnek az írók ugyanezekre az üdülőhelyekre és ugyancsak . díjtalanul. A. Népi kormányunk Pártunk határozata értelmében Állami Irodalmi Dijat létesített, 500 és 200 ezer lejes díjakat, melyeket minden évben kiosztanak az arra érdemes műveknek. 5. Mint legfőbb segítség: a határozat értelmében íróiskolát létesítettek Bukarestben, ahol fiatal írótehetségek művelhetik magúkat és sajátíthatják el n: írói mesterséghez óhatatlanul szüks'áge-s! ideológiai, politikai és szakmai műveltséget. Mindezért a: óriási segítségért Pártunk íróitól nem kívánt és nem kíván cserébe egyébét, minthogy jól írjanak, hogy tollúkat a dolgozó nép szolgálatába állítsák. Vagyis: Írjanak a népek barátságáról; az építés, a munka nagyszerűségéről, szépségéről; a dolgozd emberek legnagyobb kincséről — a békéről. Hogy örökké csak az igazat írják, s éppen ezért leplezzék le és gyűlöl- tess&k meg az emberekkel a háborúra uszítókat, a kizsákményoló.kat. Azt kívánja íróitól, hogy sajátítsák el a Marx—Engels—Lenin—Sztálini tanításokat, hogy valóban méltók lehessenek az írói rangra; hogy utáltassák meg a hazugságot, a gyávaságot, az árulást, hogy őszinteségre, bátorságra, proletár hazaszeretetre és erkölcsre neveljék dolgozó népünket. K edves Barátom, most íróink szabadon és gondtalanul élnek és csakis rajtuk múlik, hogy jó műveket alkossanak. Befejezésül engedd meg, hogy leírjam még a következőket: Annakidején h sovinizmus toliforgatói azért kaptak kitüntetéseket gazdáiktól, mert írásaikon keresztül gyűlölködésre, háborúságra nevelték az embereket. Én a tavaly azért kaptam Állami Díjat „Szél fuutftlan nem indul‘‘ című írásomért, mert a könyvemben « román ás magyar parasztoknak a kizsákmányolákkal vívott közös harcáról és őszinte barátságáról írtam. Pártomon keresztül dolgozó népünk tüntetett ki érte. Íme a különbség barátom, a múlt és a jelen: a barbárság és az emberiesség között. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték? Köszönöm Pártomnak, hogy ezt az én munkámmal is bebizonyíthattam. Elvtársi szeretettel ölel: Asztalos István Áss 1934• évben született férfiak és nők bejelentése A 18 éves férfiak és nők szokásos évi bejelentését a belügyminiszter rendeleté szerint január l e és 31-ík napja között keli teljesíteni, 1952. évi január 31. napjáig tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állampolgár nőket és férfiakat, akik 1934. évben születtek, tekintet nélkül arra,, hogy ezideig külön bejelentőlapon be voltak-e jelentve. Ha az 1934. évben született személy állandó lakásától ideiglenesen fávol tartózkodik és hazatérése 1952 január 31-íg nem várható, szülője, vagy törvényes képviselője köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, községekben a községi tanács végrehajtó bizottságánál, a férfiak és nők állandó lakásának bejelentésére szolgáló 1., illetve 2. számú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért *z 1934. évbe* született személy és szállásBDadója, (szülője), is felelős és liszfásuk büntetést von maga után. A bejelentéskor viszakapott igazolószelvény az állandó lakás bejelentését igazolja, azt a bejelentett személy köteles megőrizni és hatósági közeg felhívására bármikor felmutatni, majd a lakásból való távozáskor z kíjelentőlaphoz csatolni. — Kettő drrab benzíneskennát találtak, igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: BOGNÁR ILONA Feleős. kiadó: GABRI MIHALT Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sártdor_u. 6„ I ew. Telefon: 901. Kaposvár, Május l_u. 21. Telefon: S99 Előfizetési díj: havi li Ft. Uj-Somogy nyomda, Kaposvár, Lalink* Sándor-u. fi. az. Nyomdáért felel: László Tibor, kéhez. A Nagy tűzfényből világossá válik előttünk; miért tudott győzni a bolsevikok pártja 1917- ben, Lenin és Sztálin vezetése, a Párt munkásokat, parasztokat és katonákat egyaránt átfogó nevelő munkája: mindez eleven valósággá válik, amikor minden idők legfényesebb napja, a dicső októberi napok peregnek le előttünk. Hogyan kel életre a film vásznán a tör.éneletn legdicsőbb fejezete? Mindnyájan emlékszünk még Csiaureii másik hatalmas filmalkotására, a ,.Berlin elestc'-rc. Magunk előtt látjuk hőseit; A’jo- sát, a fiatal vasöntőt és szerelmét, Natasát- Az ő sorsuk szorosan egybefonódott a Nagy Honvédő Háborúval. Egyéni boldogságuk az egész nép boldogságának része volt, — bánatuk egybeforrt a nép gyötrelmeivel. Egyszerű emberek voltak, és bátor kis ápolónő között- Az ő> sorsukon vezet végig a film, az ö és hozzájuk hasonló egyszerű emberek harcát mutatja be a forradalom győzelméért. És az ő boldogságuk is akkor teljesedik be, amikor 8z egész n«p boldogsága és szabadsága valósággá váiik. Látjuk a győzelem megí< remtőit; Leninf és Sztálini, Lenint, aki a forradalom előkészítésének leglázasabb napjaiban is törődik az egyszerű emberek sorsával. Sztá- lint, Lenin segítő harcostársát és nagy tanítványát. Sorsuk egy a nép sorsával, mert egyek a néppel. A ,.Nagv tűzfény" című film főszerepeit Mjuffke, Geiováni, Ba- gssviíi és Makarova alakítják. Magyar ezövege: Mányaí Lajos, Sra- káts Miklós, Sinkovits Imre és Sebők Margit hangján szólal meg. Mi van a Kaposvári Szimfonikus Zenekarral? mÚtjáli. Városunk örvendetes módon dúlt el a kultúrforradalom Ez a fejlődés azonban majdnem egyoldalúvá vált. Az íg2z, ho'gy Sikerrel működik a rendőrzenekar, s a könnyű múzsa jegyében valóban gondüző órá- ka nyujf azoknak a dolgozóknak, ékik a szórakoztató szovjet és magyar muzsikát, a film- és operettzenét, mozgalmi dalokat és indulókat kedvelik. Ez kétségtelenül elvitathatatlan érdeme nemcsak a rendőrzenekamak, hanem egyéb kuliúregyütleseknek is. Kaposváron azonban vannak sokan olyan dolgozók is, akiknek a zenekultúra terén már fejlettebb igényeik vannak: az úgynevezett komoly muzsika. Mi nagyzenekari műveket, szimfóniákat, operazenét is kérünk ! Mi a baladó és forradalmár zeneszerzők alkotásait is meg akarjuk ismerni egy-egy magyarázatos hangverseny keretén belül. Ha már megismertük és megszerettük, újból és újból akarunk gyönyörködni Csajkovszkij, Haydn, Mozart, Beélhowen, Schubert, Chopin, Liszt, Verdi, Mascagni, Puccini, Borodin, Musszorszkij, Glinka, Pro- koffjev, Bartók, Kodály, Weiner és mások alko! ágaiban. Erre a komoly és szép feladatra volna hivatoH városunk jónevű együttese: a Kaposvári Szimíóni- kus Zenekar. Vájjon mi a külső és belső oka annak, hogy működése mintegy fél éve szünetel? Széthullott-e, vagy ily hosszú idő kell az átszervezéséhez? Erre a kérdésre várunk feleletet, akár egy újságcikk keretében. Nem akar támadás lenni ez a pár sor, csak tárgyilagos kritikája annak a sajnálatramélió fénynek, íjiilyen kár, hogy az említett és közmegbecsülésnek örvendő zenekar jelenleg nem működik. Annál is inkább az, mert más városokhoz viszonyítva a zenekultúra terén valahogyan megállt a fejlődésben Kaposvár. Amt kapunk, az kevés. Rádiója még nincs mindenkinek. A Gördülő Opera sajnos, elég ritkán gyönyörködtet bennünket, komoly, színvonalas hangverseny» s, legjobb esetben kéthavonkint, hs. hallunk. Ezért kétszeresen kívánatos volna, hogy a Kaposvári Szimfonikus Zenekar ismét egységbe kovácsolódna, komoly muzsikát* kedvelő dolgozók őszinte őrömére. Elvtársak! Valamennyien felelősek vagyunk a kultúrforradalom- mal vivof: békéért! De — harcolni is kell érte és áldozatot hozni. Egy zenekedvelő. 1 SOMOOYMEOYEI MOZIK MŰSORA VÖRÖS CSILLAG: Január 4—9-ig. Nagy tűzfény, Előadások kezdete hétköznap fél 6, háromnegyed 8 óra. MATINÉ: Január 6-án: Színes mesevilág, fél 11 órakor. SZABAD IFJÚSÁG: Január 4— 6-ig: Alattvaló. Előadások kezdete hétköznap 5 és negyed 8 órakor. MATINÉ: Január 6-án fél 11 órákor: Szerencse fel. BALATONBOGLÁfe: Január 5— 6-án: Hű barátok. P.ARCS: 5 -6 án: Megacélozott3^. CSURGÓ: 5—6-án Verseny a tengeren. LENGYELTÓTI: 5—6-án Nagy tűzfény. NAGYATÁD: 5—6-án Ivá* Sz*- szanyín. SIÓFOK: 3—4-én Díszmagyar. TAB: 5—6-án Halló Moszkva, Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát!
