Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

2 SOMOGYI KÉPLAP MIÉRT SZÜKSÉGES A BÍRÁLAT-ÖNBiRÁLAT FEGYVERÉNEK HELYES HASZNÁLATA? A bírálattal kapcsolatban Sztálin elvtárs a köveikezőket mondotta: ,,Ha a bírálatban csak 5—10 szá­zalék igazság van is, az ilyen kriti kát is üdvözölni kell, figyelmesen meg kßll hallgatni és egészséges m agy át tekintetbe kell venni.“ Helyesnek tartanám, ha a vasút területén az elvtársak is megszív lelnék Sztálin elvtársinak ezeket a szavait és ennek megfelelően alkal­maznák is, A bírálatot nem azért alkalmazzuk, hogy valakit azáltal „lehunkózzunk“, hanem, hogy segít­séget nyújtsunk az elkövetett hibák k i,i tv vitásában, hogy a munkánk to­vábbi menetében ezek a hibák ne ismétlődjenek meg. Nézzük csak meg, hogyan áll ez a .kérdés a vasút területén? Ittöl. december 19-én a Somogyi Néplapon keresztül egy pár hiá­nyosságra hívtam fel a vasutas elv" társak figyelmét. Erre a levélre a mai napig nem kaptam választ. Cink és Ladányi elvtársakkal való beszél­getésem során ők elmondják, hogy „lényegében“ a cikkel' egyetértenek. Hát, ha a cikkel egyetértenék, ak­kor miért esik nehezükre a kommu­nista önbírálat. Valószínű ök is olvasták a Somo­gyi Néplapban a Magtermeltető Vál­lalat pártszervezetének önbírálatát, amelyben Inlhotflf elvtárs elismeri, hogy az a bírálat, amely feléjük el­hangzott, jogos volt és helytálló, ezt ők felismerték és változtatni is fognak rajta. Helyes volna, ha ök is követnék a Magtermeltető Válla­lat pártszervezetének példáját, mert csak úgy tudnak a vasút területén is jó munkát végezni, a hibákat ki­küszöbölni, a munkafegyelmet meg­szilárdítani, ha nem félnek a hiá­nyosságok feltárásától, ők még mindig nem így látják a bírálat- ö »bírálat. kérdését. December 29-én a Somogyi Néplapban megjelent cikk után és a december 30-án Szanyi elvtárstól megjelent levél után, amelyek igen sok igazságot tartalmaztak, Cink és Ladányi elv- társak nem hogy ezt értékelték vol­na és ezekből a tapasztalatokat le­szűrték volna, hanem különböző szervekhez mentek, hogy őket sérelem érte. Á sérelem persze az, hogy Kapós* vár állomáson előforduló hibákat kimutattak- Felvetik azt. hogy Sza­nyi elvtárs a rakodási főnökségnél követett el hibákat és ne bíráljon, hanem inkább önbírálatot gyakorol­jon. Én azt nem is vonom kétségbe, hogy Szanyi elvtárs követett el hi­bákat és hogy neki is helves lelt volna, ha önkritikát gyakorol, de az még mindlig nem jelenti azt, hogy az általa is észrevett hiányos­ságokat nem tárhatja nyíltan fel. A hibákat igenis fel kell tárai! Cink elvtárs azt állítja, hogy ezekkel a megjelent cikkekkel a po* litikai tiszt és szakszervezeti vonat- felelős, valamint az állomásijának tekintélye le van járatva. Én ezzel sem értek egyet, mert nem a hibák, hiányosságok elkenésévej kell a te­kintélyüket biztosítani, hanem ép" pen ellenkezőleg, azok bátor és őszinte feltárásával és azok kijaví­tásával. Csakis ezzel [ehet a mun­kafegyelmet is és a vezetők tekin­télyét is biztosítani, nem pedig, ha mindenki szemében ,,jófiusdit“ ját­szunk. De amellett még, hogy a hibáikat nem akarják kommunista módra el­ismerni, a dolgozókat még igyekez­nek megfélemlíteni és nyíltan meg­mondva revans politikát folytatnak- Azokkal a dolgozókkal szemben, akik a hibákra rámutatlak, mint pl. Vörös elvtárssal szemben felvetik, hogy ő csak meséli azt, hogy 19l8"ban kommunista volt, mert itt Kaposváron senki sem emlék­szik, hogy működött volna. Vagy Zimonvi elvtárssal szemben, azért mert a hibákra ő is rámutatott fel vetik, hogy a felszabadulás előtt Imrédista volt és ott tevékenyke' dett. Véleményem szerint furcsa az, hogy csak azután kerülnek előtérbe ezek a dolgok, amikor ezek az ^Iv- lársak is nyíltan meg merték mon­dani a véleményüket a vasúton belüli munkáról. Joggal vetődik fel a vasutas dolgozók között az a kér­dés hogy vájjon meg lehet-e koc‘ káztatni a bírálatot azt, hogy a -hi­bákra rámutassunk. Hivatali titok ? Nem, leleplezés Solti elvtárs többek között azt mondja, hogy a hibákat, melyeket a Somogyi Néplapon keresztül el­mondtunk, a hivatali titoktartás megsértésének akarják minősíteni- Hát -vájjon a feketézések leleplezé­se, a opportunizmus feltárása, ami Kaposváron a vasút területén meg­mutatkozott, az hivatali titkot kép­visel? Lehet, hogy egyeseknek igen, akik félnek és .rettegne# attól, hogy hibáikra nyíltan rámutassanak. Szeretném felhívni a kaposvári vasútállomáson az illetékes elv-tár­sak figyelmét arra, hogy mégegyszer alaposan tanulmányozzák ‘át a So" mogyi Néplapban megjelent cikke­ket. Azokban nocsak azt lássák, hogy a hibáik szellőztetve lettek, hanem nézzék benőt azt is, hogy azok hozzásegítenek a hibák kijaví­tásához, a munkafegyelem megszi­lárdításához, a tervek még jobb tel­jesítéséhez. Re kell látni a kaposvári vas­utas elvtársaknak azt, hogy Rákosi elvtárs november 30-i beszédének a munkafegyelemre vonatkozó része nagyon ráillik Kaposvár állomásra is is a munkafegyelem lazaságát csak ikkor tudjuk felszámolni, ha nem ‘élünk hiányosságaink feltárásától is a mentegetőzések helyett azok djavítására összpontosítjuk erőn­lét. Nem tudom helyeselni Cink elv ársnak azokat 1 a megjegyzéseit, íogy Kaposváron a -vasút területén i dolgozók elhallgatnak, ha ^egye­lek“ a vasúton megjelennek Az öntudatos dolgozó nem hallgat! Nekem az a véleményem, hogy az intudatos vasutas dolgozók, akik l szocializmus építéséről, Pártunk s népi demokráciánk eddigi ered- nényeiröl beszélnek, azok nem hallgatnak el­Az a tény, hogy akik az angolo- :a[, amerikaiakat és nyilasokat vár­ak :az „egyesek“ előtt nem beszél­ek. És ezeknek >,várakozó“ állás- iontokra hclvezkedőknék segít Cink Ívtárs is akkor, amikor a vasúti estiben Ferenci kulákkal ü] egy sztalnál egy-egy pohár bor mellett ísak következetesen Cink elvlárs' lit szólnak a vasutas dolgozók és lapos vár dolgozói, ha a vasút po" íti'kai tisztet egy asztalnál látnak or mellet! egy kulákkal. Lehet, ogy ez „véletlen“ volt csak, de éleményem szerint nincsenek vé­tlenek. Ez a kulák az, amint Cink lvlárs mondja, aki most már nem alignlja amej-ika hangját, mert a idióját a dolgozók használják, ez z a kulák, aki most már nemi bri- áidvezető. mert le lett váltva és tana láktanyaőrnek lett beállítva, hol söpörget. Ezekből is megálla- íthalijuk, hogy ,>igen nehéz fizi" ai munkát végez“. Úgy látszik ink elvtárs, hogy a vasúton csak- gyan nincs opportunizmus. Szárnyasi Gyula. SZERDA, 1952 JANUÁR 16, CSERÉLJÜK KI EGYMÁS OKTATÁSI TAPASZTALATAIT Egy tanulócsoport foglalkozásáról segítséget adott •— mégis lehetett amikor a tanulóköröm tagjainak a volna eredményesebb egyrészt ha a hallgatók látva a tankörfog­lalkozás jelentőségét, pontosan tel­jes létszámmal megjelennek, más­részt pedig alaposabban felkészül­nek, ha a kötelező anyagnak nem­csak az első, vagy a második felét veszik, tanulmányozzák át, hanem az egészet. így sokkal élénke.bb lett volna a mi tanulókörfoglalkozásunk is. Én magam h.íbát követtem el akkor, jegyzetét nem ellenőriztem le, mert ebből már előre megláttam yolna, hogy körülbelül ki hogyan készült fel, mennyire tanulmányozta át az anyagot. 'Ebből a tankörfoglalkazásból a tapasztalatokat mindnyájan levon­tuk és a következő tankörfoglalko­zásra Sokkal alaposabban felkészü­lünk­Kasza Nándor tanulókör v9»et6. ílj takarmányozási normák a termelő» szövetkezetekben és állami gazdaságokban A gazdaságosabb takarmányozás 1 időszakra oszlik. A nyári időszak megvalósítása érdekében a föld­művelésügyi miniszter rendeletet adott ki az eddigi lakarmányncr- mák módosításáról. Termelőszö­vetkezetek (csoportok). állami gazdaságok és egyéb vállalaok a rendeletben megállapított takar­mánynormákat kötelesek alkal­mazni. Takarmányozás szempontjából az év nyári és té'i takarmányozási május 1-től október 27-ig, a téli m karmányozási időszak pedig októ­ber 28-tól április 30-ig tart- A nyá­ri időszakban az abraktakarmá­nyokat pillangós takarmányokkal kell helyettesíteni. Kivételek ez alól a vemhes, szoptatós, növen­dék, stb. állatok. A rendeletben felsorolj takarmányíéléket ugyan­olyan értékű más takarmányokkal is lehet helyettesíteni. Ahol jól dolgozik a pártszervezet, ott határidő előtt teljesítik a tervet Az üzemben, faiun, gépállomá­son egyaránt megmutatja a munka előrehaladása azt, hogy a pártszer­vezet bejöiti-e hivatását. A párt­szervezet állandó erősödése egyik fő biztosítéka a szocializmus épí­tésének, sikeres mer valósításán ak. Cskis erős pártszervezet képes ve­zetni, irányítani, csakis az képes kapcsoltát szorosabbá fűzni és el­mélyíteni a tömegekkel. Ezt a lényt snegerősí ík a műit év tapasztala­tai. Ahol a pártszervezet jól dől gozott, o>:t az évi tervet határidő előtt befejezték. A kaposvári Nagymalom dol­gozói a múlt évi tervet már no­vember 22 re 10 százalék­kal túl is teljesítették. Ez az eredmény az üzemi pár: szer­vezet jó munkájáról tanúskodik, A pártszervezet már korábban fel­ismerte a termelés zavartalan me­netének akadályozóját, a laza munkafegyelmet. Ennek felismeré­séhez már pártunk II. kongresz- szusa segítette hozzá a pártszer­vezetet- Azóta kemény harcot folytatott és folytat n munkafegye- iem lazasága ellen. Szükség is volt erre, meri volt az üzemben fegye­lemlazító, pl. Pammer Károly szakmunkás személyében, aki több alkalommal hol egy napot, hol két napot maradj igazlaflanul távol az üzemből. Akadt aztán követője is és ez bizony veszélyez'ette az üzem tervének sikeres befejezését. A pártszervezet nevelő munkája nem használt Pammer Károlynak, hiába volt minden próbálkozás. Végül is a múlt év szeptemberében pártszervezet javaslatára az üzem vezetősége eltávolí otta az üzemből. Ezt köveiően napról-nap- ra javulás mutatkozott az üzem­ben a munkafegyelem terén. Pam­mer Károly követői is ráléptek a he'ves útra. A laza munkafegyelem mindjobban kezdet; szilárdabbá válni, de ténylegesen csak Rákosi elvtárs november 30-i beszéde niá« szűnj meg a lazaság. Ma már nincs az üzembe» olyan dolgozó, aki késne, vagy igazolatlanul távol maradva a munkahelyétől. Ez telte döntőn lehetővé az üzem évi tervének korai befejezé­sét. Az évi terv befejezése u it a pártszervezet nem hagyta abba a harcot, sőt még jobban fokozza, mert ötéves tervünk haripad k été még többe kíván az üzem dolgo­zóitól, min: a múlt évben. A feL világosító munka eredménye, hogy tudják azt az üzem művezetői és az összes dolgozói is. Az üzem fő­művezetői a legjobb tudásukat igyekeznek adni az üzem tervé­nek sikeres megvalósí ásáérj. A Deák-mozgalomba bekapcsolódtak. A főművezetők minden nap átbe­szélik az üzem dolgozóival a kö­vetkező napi munkát és annak végrehajtását- így komoly segítsé­get nyújtanak a dolgozóknak * munkájukhoz. De nemcsak a főművezetők harcolnak a munkájukon keresztül az üzem tervének sikeres befeje­zéséért, hanem az üzem összes dolgozója is. Ezt bizonyítja az » tény is, hogy az üzem minden egyes dolgozója bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A Gazda-mazgolmba újabb három dolgozó kapcsolódott be, An', ad György, Olajos László gépszere- ííVns Bodor Ferenc asztalos. Az üzem-dolgozói nagy lendülettel kezdték az új 1952. évet. A párt­szervezetnek mos* az a feladata, hogy ezt a lendületet ne engedje visszaesni, hanem azt jó politikai munkával, ötéves tervünk sikere* befejezése érdekében állandó** növelje. Burjánzík a korrupció Tito Jugoszláviájában Tífóék fasiszta rendszerében ed­dig soha nem tapasztalt méretek­ben burjánzik a korrupció. A ti- tóista hóhérok a nyugati bankok­ban helyezik el azokat az összege­ket, amelyeket a jugoszláv néptől raboltak el. A múlt év januárjá­ban például 125.000 dollárt helyez fék el londoni, svájci, amerikai és argentin pénzintézeteknél. A jugo­szláv Imporfbank igazgatója a múlt év áprilisában 1.300 dollárt utalt át saját nevére egy svájci bank­nak. A tilóista vezetők, hogy el­kendőzzék ezirányú aljas mester­kedéseiket, sokszor nem a saját, h?nem kitalált nevekre helyezik e! a jugoszláv nép nyomorán szer­zet: pénzt vagy aranyat. A Tito-banda megvesztegeti sa­ját embereit, hogy még mélyebbel* rántsa őket az árulás Ieneketlem mocsarába. A magasrangú katonai személyiségek üzérkednek a foké tepiacon, szószoros értelemben spekulációt folytatnak. Az össze­harácsolt pénzekből fényűző mó­don élnek. Rukavina tábornok pél­dául nemrégen 300.000 dinárért rendelt magának külföldről ebéd­lőbútort. Az UDB tísz iei szemér­metlenül elrabolják a gálád módon meggyilkolt jugoszláv hazafiak ér­tékeit. Nagy visszhangot keltettek az Olasz Komnrmnisfá Párt központi bizottságának határozatai A tancsoportfocíalkozás a politi- I kai tanulás egyik legfontosabb t láncszeme. A tankör tagjai itt át- beszélik a tanult anyagot, vitatkoz" , oak, felvetik problémáikat- A fog­lalkozás után sokkal világosabb lesz az anyag előttük s ez azt eredmé­nyezi, hogy a konferenciára is jobban felkészülnek, hogy magasabb lesz a konferencia elméleti szin- ’ vonala. A hallgatókon kívül, — akiknek kötelességük a tankörfoglalkozásra alaposan felkészülni — komoly fel­adat vár a tankör vezetőire is, A tan korvezetés fontos port megbízatás, éppen ezért a tankörvezefőnek iga­zolni kell ezt a bizalmat, elsősor­ban azzal, hogy alaposan felkészül a tankör levezetésére. Lenin ' elvtárs maga is vezetett tanulóköröket, a lenini tanulókör egyik tagja így beszél erről: „A ta­nulókör hat emberből és egy hete­dikből, az előadóból állt• .1- elő­adó szabadon minden jegyzet nél­kül adott elő, miködben gyakran igyekezett belőlünk ellentmondást vagy vitakedvet kiváltani. Ilyenkor még szította is a vitát, bizonyítani kellett az adóit kérdéssel kapcsola­tos álláspont helyességét. Ilyen má­don tanulókörünknek igen élénk, érdekjeszílő jellege volt. ■.“ Én is abban a megtisztelte lésben részesültem, hogy tanulókört vezet­hetek. Az elmúlt szerdán volt a tanulókör-foglalkozás. A Bolsevik Párt III. fejezetének 1. 2, 3-ik pont­ját beszéltük át, vitattuk meg. A mi iankörfoglalkozás-unkon a hiányosság már ott kezdődött, hogy a tankör tagjainak mindössze 50 százaléka jelent még, annak elle­nére, hogy a foglalkozás pontos he­lyéről és időpontjáról időben érte­sítést kaptak a Városi Pártbizottsá­gon és rajtam keresztül. Itt meg , kell említenem, hogy vannak olyan . hallgatók is, mint Filótás Gyula i elvtárs, aki egyetlen tanulókörfog- , lalkozáson sem jelent meg. a konfe- , rencián is csak egyszer. i A tancsopor! foglal hozásra a felké­szülés közepes volt. Voltak elvtár- , sak, akik alaposan, jól felkészülve j jöttek el, mint például Böhm József 1 elviárs, Szanyi János elvtárs, Danda ; Erzsébet el-vtársnő és Kovács Már- j ton elvtárs. Ugyanakkor felkészü- letlenül jelenlek meg Ambrus elv- , társ, Ademayer elvtárs, Albe rí elv I társ és még néthányan. , Az anyagot a következőkép ) vettük át: Három kérdést néztünk meg. 1- Az orosz-japán háború előzmé­nyei és lefolyása. Ezt a kérdést teljes egészében a ^ Párttörténet alapján vitatlak meg , és tisztáztuk. ^ Ennél a következő vitás kérdés •merült fel: A kínai nép harcát mi idézte elő, volt~e pártja a kínai nép- j. nek, mely vezette volna a harcait, j. Ezt a kérdést Kovács János elv- a társ a Magtermeltető NV-től vetette g fel, amit a következőképpen tisz- ^ tűztünk: A kínai nép harcát a belső ^ és külső tőkések nyomása idézte r elő, de ekkor még a kínai népnek |; nem volt olvan pártja, mely követ- ]s kezetesen vezette volna harcait (az elmúlt évben ünnepeltük a Kínai Kommunista Párt 30 éves fennállá­sát) . 2. A második kérdésben azt vitat­tuk meg, hogy milyen hatással volt az orosz-japán háború az orosz munkásmozgalomra­A kérdés a Párttörténet alapján tisztázódott. Vita ennél a kérdés-1 j nél nem vetődött fel, ezt a. .részét az j anyagnak ijól átvették a hallgatók. u Különösen jól felkészült Nagy Bé- j,: iáné elv-társnő és Zajácz elvtárs. 3. A harmadik kérdésnél a II. Pártkongresszus lefolyását vitattuk meg. Ennél azonban a felkészülés nem volt kielégítő. Vontatott volt. Nehezen jött ki a két taktika, a mensevikeké és a bolsevikeké. Ennél kérdésnél kellett a legtöbb ki se- gítő kérdést feltenni. Vita egyálía- Ián n&m volt. Az anyagnak ezt a részét Böhm elvtárs és Takács elv- 1 társ vették csak alaposabban át. A v kérdést végül a tanulókörvezetőnek J1 kellett tisztázni. Ugyancsak Lenin ’ elvtárs művének a „Szociáldemo­krácia két taktikája“ jelentőségét is. A tankörfoglalkozás — bár azt gondolom, hogy a hallgatóknak sok Olasz politikai körökben megái-1 ] lapítják, hogy az Olasz Kommunista I< Párt központi bizottságának leg itóbbi ülésszakán hozott határoza­sd nagy hatással lesznek a követ­kező hónapokban Olaszország politikai helyzetének alakulóé sára. A központi bizottság záróhatáro- ata kiemelte, hogy az egységnek s a békés újjáépítésnek az a poli- kája. amelyet a népi erők meg­dőltek, a közvélemény egyre szé- sebb rétegeiben talál kedvező isszbangra és hogv még a kor- lánytömbhöz tartozó csoportokon elül is lerjed a felismerés, hogy változásra van szükség a kormány jelenlegi politikájá­ban. Az Olasz Kommunista Párt köz­ponti bizottsága — az olasa politi" kai helyzetet elemezve — rámuta­tott, hogy Olaszországban meg vaa a lehetőség olyan politikai többiég létrehozására, amely képes lesz a* országot megmenteni attól * szeren­csétlenségtől, amely felé a jelenlegi kormányzat taszítja. A Magyar Mikrobiológiai Társaság I. kongresszusán résztvett szoyjet küldöttség tagjai: M. M. Majevszkij Szitálin-díj*» pro­fesszor és F. F. Talizin, a* orvos­it adományok doktora, valamint * többi külföldi küldöttek elutaztak Magyarországról. A koreai népi de­mokratikus köztársaság küldöttei: néhány napig még hazánkba* tar­tózkodnak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom