Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-15 / 11. szám

4

SOMOGYI NÉPLAP

KEDD, 1952 JANUÁR 15.

volt nagy lazaság- Jellemző péb dánl, hogy iá nyersolajtenmelésné' 1951. III. negyedére 7.1 százalékkal magasabb önköltséget terveztek-, mint amennyi az első .negyedév tényleges önköltség® volt. Ezzel szemben az önköltség a II. negyedövben az első negyedévhez képest 19 százalékkal csökkent. Az önköltség csökkentése helyett emelkedett az önköltség a széntermelésnél. Sterilbe persze jelentős szerepe van annak, hogy nagyin értékbn felemeltük a bányászok bérét. De természetesen nemcsak ez -játszott szerepelt, hanem szerepet játszott például a fajlagos bányafalélihaszná- lás jelentős .megnövekedése is. 1951. III. negyedévében az első ngyed- évvel szemben csökkenés helyeit .jelentősen emel'kdett a tehergépkocsi -ab r oncsköpeny önköltsége — és romlott a minősége —, a nitrogén-műtrágya. egyes gyapjufomalak és a fűszeráru önköltséget js.

Az ja előfordul, hogy egyes esetekben önliöltségcsökkentést mutatnak ki, ténylegesen azonban az önköltség nem csökkent, mert romlott a minőség- Például 1951-ben számos pamutíönodánk lényegesen túlment a miniszteri rendeletben meghatározott kifonási arányon és a fonal- kihozatial ilyen méretű emelése a minőség rovására ment. Emelkedett a fonal egyenlőtlensége, megnőtt n szakadások száma. A pajmuIfo.no- dák túlzott kifonásának következménye volt az js, hogy megfelelő mennyiségű belföldi hulladék hiányában a multévinői nagyobb meny- oyiségű gyapotot kellett az egyébként hulliadékanyaggal dolgozó vigogne-;f onodáknak f elhasználniuk.

Elrettentő példa arra, hogyan nem szabad az önköltséget „csökkenteni“. annak .az úgynevezett „újításnak“ az alkalmazása, amikor .el- határozlák. hogy a fónfizakók bősz- szát két-három centiméterrel meg kell kurtítani. Ennek a — tisztesség ne essék szólván — ..újításnak“ ®z volt a következménye, hogy a vásárlók, hogy elég hosszú legyen a zakó. kénytelenek voltak a szükségesnél egykét számmal nagyobb öltönyt vásárolni, aminek következtében ténylegesen több anyagot fogyasztottak, a vásárlókon pedig lötyögtek az öltönyök. *

És még számos hasonló példát lehetne felhozni.

Kétségtelen, hogy ezt az

1951- es nagy hiányosságot,

1952- ben fel kell számolni. Szigorúan mérnünk kell az önköltsége j és ízesítenünk kell az önköltségcsökkentés ter'

vél.

Ennek eszközei a már említett ütemes. gráf 'konszern termelés és egyéb eszközök, mint a termelőeszközük jobb kihasználása, a terv- fegyelem megszilárdítása, az anyaggal váló fokozott, de észszerű 'takarékosság, szoros any.agnormák előírása és szigorú betartása, új munkám! ád szerek, helyes újítások elterjesztése és kötelező bevezetése és végül a pénzügyi fegyelem megszilárdítása. a főkönyvelőségek megteremtése mindenütt, ahol még nincsenek meg és "ahol szükség van rájuk, tekintélyük növelése és álfa* Iában az ellenőrzés munkájának megjavítása.

A minőség' megjavítása

AZ ÖTÖDIK KÉRDÉS — elvtársak, amelyre a figyelmet .felhívtam és amelyről kissé részletesebben kell beszélni, ez a minőség és a választók kérdése. 1951. évi tervünk meg. valósítása folyamán többízben kellete .foglalkoznunk a minőség kérdésével, többek között külkereskedelmünk szempontjából is. De a minőség kérdése természetesen nem" csalt, külkereskedelmünkben rendkívül fontos, hanem belső áruellátásunkban is.

A szocialista iparnak nemcsak mind több és több árut kell termelnie, hanem mind jobb és szebb árut is, A minőség emelésének követelménye a fermeló'eszközökre éppúgy vo natkozik, mint a fogyasztási cikkekre.

Éppen ma kaptam — nem először — egy elkeseredett levelet Befed is elvtársiéi, .amelyet alátámaszt igen részletes táblázattal, analízissel, hogy mennyire miegrontották a szén

minőségét és hogy ez hogyan teszi tönkre mozdonyainkat.

Ami a fogyasztási javainkat illeti, a fogyasztási javakat előállító köny- nyüipart és élelmiszeripart illeti, itt nemcsak magábanvéve a minőség fontos, hanem az is, hogy megfelelő legyen a választék. Miniden egyéb mellett a párt és a minisztertanács december l*i nagyfontosságú határozata azért is jó, mert alkalmas arra, hogy minisztériumainkat, trösztijeinket, üzemeinket jobbminőségű és választékosabb áru termelésére szorítsa; mert amennyiben nem ilyent termelnek, akkor az áru a nyakukon marad; mert a. silány, az ízléstelen kivitelű, a csúnya árut a kérésbe de l&m nem fogja átvenni és a fogyasztók nem fogják megvásárolni.

Ezért a minőség megjavítása s a megfelelő választék biztosítása 1952. évi tervünk sikeres megvalósításának egyik igen fontos feltétele.

A vezetés színvonalának emelése

Végül és utoljára., elvtársak, rátérek a vezetés kérdésére, a vezetés Színvonala emelésének kérdésére, mint egyikére a legfontosabb tanulságoknak, amelyeket le kell vonnunk az 1951. évi terv megváló* sításának tapasztalataibólPártunk II. kongresszusa igen alaposan foglalkozott a gazdasági vezetés megjavításának kérdésével. Kétségtelen, hogy 1951-ben értünk el eredményeket ezen a téren. Tervünk teljesítése és túlteljesítése lehetetlen lett volna a vezetés lényeges megjavítása nélkül. Megnőtt a vezetés felelőssége, jobban kidkum- borodat! egyszemélyi jellege. Mostanában, ha az üzemek, vállalatok vezetéséről Van szó, minid' kevesebbe! hallunk üzemi háromszögről- De azért az igazgatót még sokhelyütt .szegye n Lő se n „vállalatvezetőinek"' nevezik, mert fiitól fai tanuk, hogy az „igazgató“ szónak valahogy búr. zsoá hangzása van. Másutt viszont .az ellenkező végjeibe esnek és különösen egyes nagyüzemeinknél az igazgatót röviden, burzsoó. módra. ..vezérnek " nevezik. Holott ismere-- tes, hogy a mi országunkban a mi népünknek Egy vezetője van, a mi szerétéit Rákosi elv társunk. (A konferencia részvevői felállnak s liosz- szan ünnepi ik Rákosi elvtársat.)

Történtek lépések az önálló elszámolás rendszerének alkalmazására üzemeinkben, vállalatainknál népgazdaságunk kiilöniféle területein. De meg kell mondanunk, hogy az önálló elszámolás rendszere sok- szór még csak papíron van meg Pedig ennek élő _ valósággá kell változnia.

Nagy erővel indult meg az új vezetőkáderek szakmai tanulása, s ez igen örvendetes. Ugyanakkor azonban azt is látnunk kell, hogy a vezietőkádierck bekapcsolása a szakmai tanulásba helyenként nélkülözte a keUő tervszerűséget, arai

nem egyszer okozott és .okoz még ma is nehézségeket .a vezetés napi feladatainak ellátásában.

1951-ben nem egyszer előfordult, hogy egyes minisztériumok, illetőleg e minisztériumok egyes vezetői fontos rendszabályokul a dolgozó tömegek, pártbizottságaink, párt- szervezeteink, .valamint tömegszervezel eink tudta nélkül, ezek meg* kerülésével, tehát lényegileg bürokratikus módon akartak végrehajtani. Például 1951 nyaráig jelentősen elmaradtunk az építőanyagiparban s felmerült az „ a gondolat, hogy átimeneüleg valamelyest felemeljük a munkaidőt, hogy a nyári lemaradást behozzuk. A gondolat maga helyes volt, de nőm volt he lyes, hogy ezt bürokratikusán igyekeztek megvalósítani.

Hasonlóképpen, amikor egyes üzeimek ismételt és ismételt bér* aiaptúllépésével kapcsolatban né hány üzemnél erélyesebb rendszabályokhoz kelteit nyúlni, meg kelteit szorítani a meg nem szolgált béralap fgv részének kifizetését, maga az intézkedés helyes volt, de , nem volt helyes, hogy ilyen intéz kedést pártbizottságaink, pártszervezeteink, szakszervezeteink tudta nélkül, velük való tanácskozás nél* k>ül, megkerülésükkel igyekeztek végrehajtani.

A leghelyesebb intézkedés is helytelenné válhat, ha helytelenül hajtják végre, S ebből naindenekelőhb azt a tanulságot kell levonnunk 1952. évi munkánkra és általában további munkánkra, hogy a gazdasági vezetésnek a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia

és hegy egyeltem valóban fontos, nagyhorderejű gazdasági, termelési, műszaki rendszabályt sem lehet sikeresen végrehajtani a? illető terület pártbizottságainak tudta, segítsége és támogatásai nélkül, a pártszervezetek, a kommunisták segítsége s támogatása nélkül s a tömegszervezetek megfelelő mozgósítási® nélkül. Ez persze nem jelentheti, hogy a gazdasági vezeiés, a műszaki vezetés saját kötelezettségét, saját feladatait, saját felelősségét a páirtbizottságokiiw, a pártszervezeteikre, a népnevelőkre, a tömegszervezeíiekrc hárítsa. Ellen" kezűleg!

Gazdasági vezetőinktől, a felsőktől csakúgy, mint az alsóktól elvárjuk, hogy valóban vezessenek.

Ne higgyék, mint ahogy ,egyesek hiszik, hogy a vezetés „viszontbiztosítás“. Mielőtt egy intézkedést kiadnak, mindenkivel megtárgyalják, mindenkinek a véleményéi kikérik, s írásban kell hogy -adják és csak úgy merik az intézkedést kiadni. Nem félnek irttézkódm attól való félelmükben, hogy esetleg hibát követnek el. Merjenek felelősségiéi vállalni! Éljenek fegyelmező jogukkal, vezessenek megfontoltan, de bátran és határozottan. Azonban arra is fel kell hívná gazdasági vezetőink figyelmét, hogy a vezetés színvonalának emelése, amire feltétlenül szükségünk van állthoz, hogy feszített 1952-ies tervünket teljesítsük és túlteljesítsük, nemcsak azt követeli meg tőlük, hogy élni tudjanak a rendelkezésükre álló fegyelmezési eszközökkel, de nem utolsósorban azt is megköveteli, hogy tudjanak helyesen, idejében dicsérni és jutalmazni. Nálunk nagyon gyakran a jutalom — ha mondjuk pénzről van szó —, olyan „pofapénz“ jellegű, ami teljesen helytelen. Jutalmazni olymódon

kejl, hogy az a dolgozó embert felemelje és közös ügyünket, ai termelést, a népgazdaság szocialista építését előbbrevigye.

Ahhoz, 'hogy 1951*es feszített népgazdasági tervünket teljesítsük és .túlteljesítsük, jelentős mértékben emelnünk kell gazdasági vezetésünk színvonalát, s ez nemcsak azt jelenti, hogy gazdasági vezetésünknek az 1951- évinél is nagyobb mértékben kell támaszkodni a dolgozó tömegekre, ezeknek legszélesebb rétegeire, hanem, jelenti egyben azt is, hogy

gazdasági vezetésünkben még következetesebben kell érvényesülnie páríunk vezetésének, a kommunista, bolsevik vezetés szellemének, Rákosi elvtárs bölcs irányításának.

A vezlés színvonalának emelése természetesen ugyanakkor nagyobb hozzáértést, több szakismeretet, magasabb műszaki és általában szaktudást és kultúrát követel. Megköveteli, hogy új és régi gazdasági és műszaki vezető kádereink, kommunista és pár tonkin üli kádereink, felső-, közép- és alsókádereink egyaránt, tovább gyarapítsák tudásukat, szorgalmasan tanuljanak, lépést tartsanak a technika és tudomány fejlődésével s ezt munkájukban alkalmazzák.

•De a vezetés színvonalának emelése azt is megköveteli, hogy 1952- ben tovább erődítsük a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát, a tudomány és a termelés együttműködését, hogy tudományos kutatóink és kutatóintézeteink, laboratóriumaink elsősorban a tervben kitűzött feladatok megoldásának elősegítésén és

ia további évek feladatainak előkészítésén munkálkodjanak és hogy általában erősítsük nagyüzemein k- ben a laboratóriumi munkái és kutatást.

A vezetés színvonalának emelése érdekében, a terv teljesítése érdekében miniszttéri urnáink munkáját operatívabbá kell tennünk, s ugyanakkor termelő minisz tóriumainkban meg kell javítanunk a tervezést, a műszáki fejlesztés, a pénzügyi gazdálkodás, a statisztika munkáját.

A vezetésnek kellő színvonalra emelése érdekében tovább kell /aírtitánunk a vetető káderek kiválasztását, lehetőleg egységes irányítás alá kell vonni a mini sz lóri um okiban, a trösztökben és az üzrmek- ben a személyzeti, a káder- és a szakoktatás területéit és rá kell térni arra, hogy a mibsztéxiumok a saját kádereikkel valóban gazdálkodjanak.

Minden nie k eredményeként, elvtársak, tovább kell erősíteni a felelősi egyszemélyi vezetést, a minisztériumoktól le az üzemekig, műhelyekig és brigádokig,!.

Ennek a nagy, közös erőfeszítésnek biztosítania kell tz 1952. évi feszített népgazdasági tervünk teljesítését és túlteljesítését. Nem kétséges, elv- társak, hogy ez így is lesz.

így kell lennie, mert eihhez rendel" kéziünk a szükséges feltételekkel Mért a feladat, amelyet pártunk és kormányunk elénk tűz, teljes mértékben reális! ’Merít le feladat megvalósításában a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozóik Pártja vezet ben bünkét.

Gerő elvtárs hosszantartó tapssal fogadott beszámolója után megkezdődött a vita.

Hozzászólások Gerő elvtárs beszédéhez

Gerő elvtárs beszéde után Sátori László elvtárs, az afkacsingCri bánya pá.rttitkára szólalt fel. Felszólalásában a műszaki vezetés, a párti szervezeti gs a szakszervezeti .mun. ka, « munkafegyelem kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az ajkacsiingeri szcmmedenicőben októberiben igen sok igazolatlan mu- íaszJlő volt. Az ellenség tudatosam lazította a munkafegyelmet, a felső" csingeri aknáknál például .egy volt repülöfőlhadniagy lázított a népi demokráciái ellen. Az ellenség leleplezése útján, a népnevelők munkájának megjavításával sikerült bizonyos eredményekéi, elérni a .munkafegyelem megszilárdításában. A mulasztások száimánlak csökkentéséhez hozzájárult’ az is, hogy az üzemvezetés szigorúbban vette az erre vonatkozó határozatokat, A munfcaifiegyelsm meg javulása hozzásegítette a bányát ahhoz, hogy elérje a 100 százalékot.

Valkó Márton elvtárs, a földalatti gyorsvasútépítés igazgatója, be jelentette az értekezletnek, hogy as elmúlt évi tervéi a vállalat dolgozói túlteljesítették. ,,Ez csak úgy volt lehetséges ■—- mondotta —. hogy a Szouifdtanió segített minket felszerelési tárgyakban, gépekben és szerszámokban, átvettük tapasztalatait és ezen felül szakmémöikfilnk is tanulmányozták hathónapos tanulmányút jukon a .Szovjetunióban ezt a munkát/' Ezután azokról a hiányosságokról beszélt, amelyekre Gerő elvtárs beszéde alapján figyelt fel Eddig az volt a helyzet a földalattinál, hogy kénye limes Sági szempontból, a „különleges“ munkáira való hivatkozással utáinkalkuMció- v.al dolgoztak a munkák 80 százalékánál. Ugyancsak a „különleges“ helyzetre való hivatkozással nem törőditek az amyaíglakbr ék ossággal, nemi használták fel a rendi, likczésre álló eszközöket a munkaversenv fejlesztésére és élénkítésére. A vállalatnál feleslegesen tartoOtok ép:- lőipari gépiket. Valkó elv társ meg- igcri®, hogy az 1952. évi terv siker-' rés teljesítése érdekében ezeket a hiánvosságakai kiküszöbölik munkájukból.

.Kéri Vencel elvtárs, a Közétpdu- námtúli Tröszt igazgatója, vállalata és a Várpalotai Szénbányák .munkájáról számolt be. A tröszt 1952 első tíz napjában elmaradt terve teljesítésében. Igaz, hogy egyes vállalatok túlteljesítették napi tervüket — az ajkai szénbánya január 10-én például 109.7 százalékot ért el -— más vállaltaitok azonban nagyon elmaradtak. Még most, január első felében he kell hozni ezt az 'elmaradást. A Várpalotai Szénbánya munkájáról szólv.a. Kéri elvtárs megállapította, hogy a műszaki Szervezetlenség és a laza munkafegyelem, laza állami fegyelem okoz!® az elmaradást 1951•ben. Iia az elmúlt évben nem lettek volna igazolatlan mulasztások Várpalotán, a bánya niemcsiak teljesítettje, de túl i.s teljesítette volna évi tervét- *

Tajkoy András elvtárs, tatabányai sztahanovista vájár szólalt fel ezultán. Hangsúlyozta: ha a műszakiak támogatják a bányászok versenyét, a bányászok megteszik a. magukét és teljesítik a tervet. Felszólalása végén Tajkov elvtárs bejelentette Rákosi elvtársnak, hogy Ígéretéhez híven, egy munkatársából sztahanovistát nevelt.

Be jelenlétbe azt is, hogy ötéves

tervét ebben az évben befejezi.

Zsofinyec Mihály elvtárs, közép- gépipari miniszter hozzászólásában a többi között a gépek jobb kihasználásáról beszélt Üzemeink sok esetben azzal fordulnak a minisztériumhoz — mondotta —, hogy géphiánnyal küzdenek. A többi között a horizon tálgép hiányáról le bet hallani- A valóság az, hogy

sok gépet nem liasználivak ki

megfelelőón.

A Győri Autógyálrban tartott vizsgálaton például kiderült, hogy egy horizon tálgépen olyan m unkát v égeztek, amelyet kis gépen is leheteti volna »végezni. A Csepel Autógyárban egy esztergályos 8 óra alatt két munka darabot készített gépén, pedig egy begyakorolt szakmunkás ennyi idő alatt 18 darabot könnyen elkészít, A pépkihasználás ellenőrzése során megvizsgáltuk a második és ' harmad’-k műszak munkáját is. Megállapító! luk, hogy a második műszak 10 százalék g, a hamniadik műszak 25—30 százalékig használja ki. .a gépeket.

A - gépkihmználús megjavításával komoly eredményeket lehet elérni.

Zsofinyec elvtárs ezután az áí- képzősökkel való jobb foglalkozás és a fokozott takarékosság jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a. m misztériumnak a jövőben fokozottan érvényt kejl szereznie a párt és a kormány határozatainak.

Meki'S József élvtárs, a Rákosi Mátyás Művek vezérigazgatója arról beszélt: hogyan mutatkoznak meg a Gerő elv társ beszédében felsorolt hibák a vezetése alatt dolgozó gyárban. A gyár termelésének fejlődése nagyon egyenlőtlen volt, hullámvölgy és hiilllámhcgy váltogatta egymást, különösen a nyári hónapokban. A termelés nemcsak negyedévenként, hanem az cgy.es hónapokban is egyenlőtlen volt. Az utolsó dekáidban javítottak a munkaidő és a termelőeszközök felhasználásán. Bár nagy számban vontak be a termelésbe nőket, ifjúmunkásokat, nem foglalkoztak velük megfelelően és így az új munkások np‘ hezen tudják a normát teljesíteni. Sok leseiben túllépték az előirt in link á S lé t.s zám o t és ebből következően a béralapot. Mekis elvtárs hangsúlyozta, hogy

a It érv teljesítéséhez nagy segír séget nyújtott a pártbizottság, az egyes pánt szer vezetek és az üzemi szakszemezát.

Herceg Ferenc elvtárs, a Diósgyőri Kohászati Üzemek igazgatója elmondotta, hogy • gondosan felkészültek az 1952- es évre, a megmöv ekedet! feladatok végrehajtására,

A tervet a munkapadokig felbontották, s e>z elősegíti a gépek teljes kihasználását. Nagy segítséget nyújtott a hengerész- és a martinász- koníerencia. — Herczeg ejvtárs ezután a béralap kérdéséről beszélt. Míg a múlt év eleijén megtakarítás mutatkozott ezen a téren, az utolsó negyedévben, a terv minden áron va]6 teljesítésének jelszavával túllépték a béralapot. Ugyanakkor az üzemiek .munkásh lányra panaszkodnak. De hogyan lőhet felhasználni, túllépni a béralapot, ha munkáshiány van? Megállapították, hogy nem is kevés a munkás és lény-ogíe- , lennek látszó kis gépesítéssel nagy munkaeirőlartalékot lehet biztosítani. IIcrezeg elvtárs ezután az önköltségcsökkentés és. a. minőség kérdésével foglalkozott; befejezésül

Ígéretet tett az 1952. évi terv túlteljesítésére.

Kovács Miklós elvtárs, a Kistext igazgatója, felszólalásában többek között a munkaverseny kérdésével foglalkozott- Az első negyedéviben, a párt II. kongresszusára való készülődés idején fellendült a munkarvep- seny, ez a ]enidiilet azonban év közben alábbhagyott és a. mai napig ■sem sikerült teljesen kiküszöbölni a verseny kampányszerűségét. Különösen megmutatkozott ez az .egészséges kezdeményezések, a Nazarova-, Kcsvaljov- és a Vorosin- mozgalom alkalmazása, a Gazda* és Rőder-mozgalom terén. Ezek a nagy lendülettel megindult mozgalmak nem. tudtak még általánossá válni. A jövőben

a sztahanovista kompi ez-mozgalom kiszélesítésével, a különféle mozgalmaik összevonásával igyekeznek a rmmkaversensy állandó fejlődését biztosítani.

Ezután még néhány felszólalás ■következett, nmjd Rákosj elvtárs

emelkedett szólásra-