Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-12 / 9. szám

SZOMBAT, 1952 JANUÁR 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 Megjavított munkafegyelemmel jó eredményt lehet elérni Ezt- bizonyítja a barcsi „Vörös Csillagától érkezett levél 49 előirányzott 850 ezer forint forgalommal szemben 1,270.000 forintos forgalmat bonyolított le a baíatoiiföldvári föld művesszövet kezet A balatonföldvári földtműveSszö- vetkezet január 5-én tartotta meg vezetösAffv á las at ó közgyűlését. A jó előkészítő munka nyomán a szövet­kezet 199 tagja közül 167-en je­lentek meg a közgyűlésen. Vincze János ügyvezető elnök, ■beszámolójábaa elmondotta, hogy az elmúlt esztendőiben jelentős fej­lődést ért ej a balatontföldvári föld- ■ möveSs zöve tfcéze t. Az üzletágaik együttesen 1,270 000 forintos for­galmai értek el az előirányzó:1.! 850 ezer forint forgalommal szemben Különösen a szövetkezeti bolt for­galma lendült fel örvendetesen. Az elmúlt évivel szemben 122.2 száza­lékos emelkedés itfaipasztalhatő. Egyre nagyobb mennyiségben fogy­ást a minőségi árucikkek, ami a dolgozó nép életszínvonalának ál­landó javulását bizonyítja. Többek között 6000 forint értékű könyvet, 6 rádiót, 10 kerékpárt és 3 bőrkabátot adtak el a bolt dolgozói az elmúlt év folyamán. A balatonföldvári földművesszö- vetkezet, a megye valamiennvi föld­műves szövetkezeiért rníge főzte a hulladékgyűjtésiben és megszerezte a vándorzászlót Három vagon vasat ás ÍJ mázsa színesfémeit gyűjtöttek össze. Jó munkát végeztek a szö- •retkezset dolgozói <a kükoricaszállí- rtási saerződésíkötésiben. Tervüket 320 százalékra tel jes Ítélték. A beszámolót 11 szövetkezeti tag hozzászólása követte. Emmer Zoltán .boltkezelő hozzászólásában rámuta­tott arr», hogy a Párt és a kormány határozata nagymértékben hozzája. <rulí a szövetkezeti bolt fejlődésé­hez. A jegyrendsz©r eltörlése nyo­mán megjav-uit a kiszolgálás, mert a jegy ragasz lássa 1 ellökött idő alatt ■■a dolgozók hasznos munkát végez­téinek- A jegyrendszer eltörlésé után jelentősen fellendült a bolt •jforgalaxiia is. Míg november 1—15- jg 27.000 forint forgalmat bonyolí­tott le a bolt. december első felé­bben közel kétszeresére. 51.000 fo­rintra emelkedett a forgalom. Költő Mózes gépész és Pál Lajos gondnok hozzászólása után Balaton] János e^vtárs, a községi pártszerve­zet szervező titkár® szólalt fel. Megállapította, hogy a földműves- szöveikezet az eddiginél sokkal jobb eredményt érhet el a jövő esz­tendőben, ha jobban megfogadja a Párt és a községi tanács javaslaíáit Az eddiginél sokkal rendszereseb- ben kell tartan:ok az igazgatási és felügvelőbizottsági ülés-eket, s ha- a Párt ás a községi ián ács képvise­lői is megjelennek ezen az ülésen, a problémákat közös erővel sokkal könnyebben oldhatják meg. Báinutaitolt még Balatoni János elvtáirs, hogy a szövetkezeti dolgo­zók szakmai továbbképzésük mel­lett elhanyagolták ideológiai kép­zésüket. ami igen helytelen. Beirat­koztak a szemináriumra, az előadá­sokat ritkán és rendszertelenül lá­togatják, A felszólalások után a közgyűlés részvevői megválasztották -az új igazgatóságot és fe 1 ii üyelölbizo11sá - got. A szövetkezet ügyvezetőjévé újra Vincze Jánost választották, míg az új igazgatóság tagjai közé beválasztották Költő Mózes gépészt. Szülök János ácssegédet, valamint Horváth Ferenc 8 holdas és Német Gyula 7 és fél holdas dolgozó pa­rasztokat. Az ú j íeliigyelőibizottsági tagok közt Zsás István kőműves és Nagy József 2 és fél holdas dolgozó paraszt is szerepel. Ezután a közgyűlés egyhangú ha­tározatot hozott, hogy Vincze Já­nos ügyvezetőit az elmúlt évbeli végzett jó mtinkájjáért 300 forint jutalomlwn részesítette. A közgyűlés végén a község ut-’ töröi virágcsokor; al üdvözölték az új szövetkezeti vezetőséget. Termelöszövel'kezetünkben az Or­szágos Tanácskozás határozatai, közgyűlésen való letárgyalása uitán gyökeres változás tapasztalható. Különösen a munkafegyelem megjavításáról eset! sok szó és a tagság becsületesen dolgozó része örömmel üdvözölte a kötelező mimkaiegységik felemelését 80, il­letve 120-Ta. A kisgyermekes anyák sem so-' kábák a 80 anunkaegységet, csak az inxtt a kérésük, hogy léte sírt s iink napi: özkott hont, mivel tavaly nem volt fúr? hagy­ják a gyermekeiket, mikor ők kint dolgoztak a mtozőn- A közgyűlés azonnal el is ihálározta & napközi- otthon felállítását és megbízta a ve­zetőséget ennek mielőbbi végrehaj­tásával. Az őszi munkákat a munkából kimaradt tagok miatt csak azért tudtuk elvégezni, mert az időjárás kedvező volt. A munkából elmflra­dozófcnak mindig csak ígérgettük a fegyelmi .büntetést, -azonban a végrehajtására sohasem került sor és ebben én magam- voltam a hibás, mert nem fordítottam nagyobb gon­dot a fegyelmi bizottság működé­sére. A fegyelmezetleneket büntetni kell, akkor megszűnik a lógás Most, hogy a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a munkáiból igazolat­lanul távolmaradóknak minden munkanapra 1 munkaegységet le­vonunk és aki a rossz m-unkájj® miatt lesz eltávolít,va a szövetke­zetből, máshol nem fog munkát kapni; egyszerre megszűnt a lógás, nincs betegünk sem. A tagok Ok százaléka jelentke­zett az újév utáni napon mun­kára, amj meglepő volt a vezetőség szá­mára Most rajtunk volt a sor, hogy a tagok téli foglalkoztatását biztosítsuk. Azonnal nekiláttunk az öntözéses kertészet kibővítéséhez, még 10 ka­taszteri holddal k’bővítjük az eddi* meglévő kertészetünket. Több mint 1000 méter hosszú csatornái épí~ tünk, ami körülbelül 800 köbméter föld -megmongM-ásiúf ttOszi szükséf gessé. Az állattenyésztés további fejlesz­téséhez ú j jáépítünk egy eddig rossz állapodban lévő istállót, amibe kö­rülbelül 80 darab szarvasmarha fér el. Ba rom f i tenyésztésünket csak a nyár folyamán kezdtük «1 és ed­dig mindössze 220 darab van, így a baromfibeadá-siniknt nem tudtuk teljes tuend baromfival, de az ide» már mi ezen a téren sem akarunk adósai maradni az államnak- Min­dent a terv szerint akarunk telje- Siíitenj'. ezért elhatároztunk ennplk az üzemágnak a bővítését is. Géppel segítünk! Már incst beszereztünk egy 5M darabos k-eltc,tógépet, hogy baromfi- áillományunkat többe zer darabra növelhessük az idén. Az Országos Tanácskozás határo­zatainak a végrehajtása nemcsak a becsületes dolgozó itagoik, de még az egyénileg dolgozó parasztok közt is általános helyeslésre talált. Ezt bizonyítja az, hogy a munkafegyelem -megszilárdí­tása érdekében -í családot kizár ltunk a szöv&tkezxtb&l, akik ®z ősszel beléptek s még közel sem jöttek hozzánk. Ennek láttára most mindenki rendszeresem részt vész a munkában. Nap, mint nap új dolgozók kérik a felvételü­ket a szövetkezetbe, mert látják, hogy a szövetkezetben dolgozó tagok tavaly is jóval magersabb jöveteimét értek el, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok, háílha még így dolgoztak volna mint most, még tölbb lett volna a jövedelmük. Azt javasolom . . . Én a magám részéről azt java­solom, hogy ,az elnökök bátra» hajtsák végre /az Országos Tanács­kozás határozatait, ne féljenek hoz­zányúlni a munkafegyelem megszi­lárdításának ä kérdéséhez, mert eddig népszierűtlen feladatnak te­kintette a legfőbb elnök ezt a kér­dést, pedig pont az ellenkezője tette a legtöbb elnököt népszerűt* lenné és ez vonzani fay ja majd * még kívülálló dolgozó parasztokat is a szövetkezet felé. Nem momHimtja egyik sem, hogy nem megyek azok közé a dologit alánok közé, mint ahogy edd g szokták mondani- Az állattenyésztés fejlesztése pe­dig biztosítani'fogja a szövetkezet magasabb jövedelmét és ezen ke­resztül a tagság jobb megélhetését. Losonci Pál a barcsi ,,Vörös Csillag“ tsz. elnöke. „'javsy ■i.i.Bhh— A nyúibői* értékes ipari nyersanyag — Dnrr... A puska szól, a nyuszi bukfencezik, s egy perc múlva a vadász kutya már hozza is a gazdája lábaihoz, A gazda aztán hazaviszi, aiegnyúzza, megeszi. De mi lesz a nyúl bőrével? Az igen sok esetben a sarokba kerül, beszennyeződik, össze­gyűrődik, megromlik. Pedig a vadnyul bőre igen értékes nyersanyaga népgezdasá guukaak, ba előírásosan fejtjük íe és előírásosan szárítjuk. A vad­kor egyrészét kalapípflrunk dolgozza fel, másrészét fontos nyers­anyagon, iparcikkek ellenében exportáljuk. Ezért fontos a nyulbőr szakszerű kezelése. A nyulbőr felmeíszését a lakrészen kell kezdeni, A bőrt kiior dítva a fej- és lábrészekkel együtt kell lefejteni, anélkül, hogy a has­részt felvágnánk. Gondosan vigyázzunk arra, hogy a bőr fel ne sza- , ttadjon. A bőrt jól meg kell tisztítani a szennytől, vértől, húscafatoktól, lej- és lábcsontoktól. A lefejtett bőrt szőrolda'ával befelé U-aiak- ban meghajlított drótra, vagy villa-slakban hajtott ágra feszítsük ki. Ez azért szükséges, mert a bőr ráncmentes kifeszítése csak így lehetséges. A szállításra elkészített nyulbőrt száraz, szellős helyen kell tar. jani. Nem szabad hirtelen szárítani a bőrt, s a nedvességtől is óvni kell. „SOHASEM GONDOLTAM, HOGY ILYEN SZÉP A TRAKTOROS ÉLET" — mondja Köves Mária, a háromfai gépállomás traktorosa K öves Mária még csak 16 éves. Legifjabb tagja a háromfai gép­állomásunk, de máris komoly munkát bízlak rá. Vontatás, ami bizony komoly és felelősségteljes munkát igényel és Köves Mária már eddig is bebizonyította, hogy érdemes erre a fontos megbízatásra. Ő az egyedüli női traktoros ezen a gépállomáson, de munkájával máris nagy megbecsülést szerzett a gépállomásnak. A környékben mindenki tiszteli, becsüli, a gépállomás dolgozói is tisztelik a kis köves Máriát. Mint igen jó munkatárssal beszélnek vde. Tudják. azért jött a gépállomásra, hogy munkájával megköny- nyítse dolgozó parasztságunk munkájátf, megkímélje ákdt a kora reg­geltől, késő estig tartó nehéz testi munkáitól: a gépi szántással, gépi vetéssel. De eljött azért is a gépállomásra, hogy a dolgozó paraszt- lányoknak bebizonyítsa, milyen megbecsülésben részesülnek a nők, mennyire egyenjogúak a férfiakkal. Vízvárról -a termelőszövetkezeti csoportból került a gépállomásra. Édesapja a csoport tagja, 10 hold földjével lépétt be, amit a felsza­badulás után kapott a népi demokráciától .Itt dolgozati édesapjával, testvéreivel a kis Köves Mária is. Míg egyénileg gazdálkodtak és majd éjjel-nappal kellett dolgozni, hogy valamikép rcndbetaitsák a földe­ket- Most a termelőcsoportban mindezt a gép végzi el, — ,,tetszett is nekem a munkájuk'• — nror-dja örömmel Kávás Mária. Nem is sokáig maradt otthon, bár szülei nem nagyon akarlak beleegyezni, mert hát mit szól « falu, úgyis azt mondogctí'ják, hogy nem nőnek való munka az. így próbálták lebeszélni Köves Máriát. l)e ő n-m tágított, minden áron traktoros akart lenni. Ürült is, amikor náluk jártak a háromfai gépállomás traktorostól, ekük met,győzték szüleit, elmondották, hogy mindezt csak az ellenség fújja, akiknek nem tetszik, hogy a dolgozó parasztok gyermekei előtt most már m-gnyilt a tanulás, a művelődés lehetősége, akik azt sze­retnék, hogy újból őnekik dolgoznának. Kövtcs- Mária a gépállomásra került. Qtt van ő mindenhol, aihol segíteni kell, szívesen teszi mert mun­káját megbecsülik. Most is éppen a -gépállomás irodáját díszítik, szé­pítik, de ebből is ki akarja venni részét. Mi közben megkérdezzük tőle, hát hogy is tatszik neki ez a munka. Nem kell sokáig várni a feleletre, mert bizony erre a kérdésre már sokaknak felett. Én na- gyo.n jól érzem magam- sose gondoltam, hogy ilyen szép egy traktoros élete, otthon nemigen tanulhattam, de itt erre is van idő, jelenheg alapfokú politikai iskola hallgatója, vagyok, itt igen sokat leh&l tanulni, de én szívesen tanulok, mert úgy érzem, hogy csak akkor leszek jó traktoros, hsa nemcsak szántok, de megértem, hogy miért is számítok. Nekünk traktorosuknak nemcsak gépet kell vezletni, hanám új embere­ket kell formálni és erre csak úgy leszünk képesek, ha magunk is át­formálódunk én sokat tudunk- El sZeretinára mondani mindezt azoknak « lányoknak is, akik még idegenkednek a gépállomástól, hogy bát­ran jöjjenek a gépállomásra, ne hallgassanak az ellenségre. így be­szél a gépállomásnál a kis Költés Mária. laillliilH ...... ■ - --a A KAPOSVÁRI TEXTILMÜ­VEK építkezésének dolgo­zói, kommums.ái, műszaki veze­tői egyaránt nagy lelkesedéssel készültek a szerdán délután meg­ártott termelési értekezletre. Még a munka befejezése előtt Kovács elvrárs párttitkár s a munkaveze­tők beszéltek a dolgozókkal az ér­tekezlet fontosságáról. Az 1951-es esztendőben nagy és hatalmas feladatokat oldottunk meg, teljesíte tűk, illetve túltelje­sítettük az évi termelési tervün­ket, mondóit» beszámolójában Lamping elvtárs. Az 1951-es év az eredmények éve volt a szocializmus építésében. Eredményeinkig; Pártunk vezeté­sével értük el. Pártunk segítségét mindenütt éreztük. Ebben az év­ben az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat kell megoldani — sok­kal többet kell építenünk, mint eddig. Ezekét a nagy feladatokat csak úgy tudjuk sikeresen megva­lósítani, ka minden olyan megnyil­vánulást kiküszöbölünk, ami aka­dályozz» » terv sikeres teljesíté­sét. Meg kell szilárdítani a munka­fegyelmet­Nálunk elég laza volt a munka- fegyelem. Sok volt a munkából va­ló elkésés. Rákosi elvtárs beszé­TERMELÉSI ÉRTEKEZLET A KAPOSVÁRI TEXTÍLMÜBEN de nyomán ezen a téren javulás mutatkozik, kezdik megér:eni azok a dolgozók is. akik eikésegettek, hogy ezzel csak kárt okoztak.. Mindezek mellett az eredmények sokkal nagyobbak, mint a hibák. Egyes brigádok, mint a Rigó-bri­gád, Puha-brigád, Kuzma-brigád és még mások is, 200 százalékon fe­lül teljesítették tervüket. Február elsején minden munkavezető megkapja a brigád-munkalapot és továbbítják a brigád­vezetőknek. így ■ látják majd a dolgozók, hogy mit kell elvégezniük. Meg kell, hogy említsem — mondotta —, hogy kitűnő az anyagellátásunk. Biztosítva va­gyunk, hogy nem lesz anyaghiá­nyunk, ez végett teljesíteni tudjuk a ránk hárult feladatokat. Nem szabad azonban olyan esetnek elő­fordulni, hogy szegek, ácskapcsok, nádpallók és faanyagok szanaszét heverjenek az építkezés területén. Én magam már nem egy esetben tapasztaltam, hogy előfordul ilyen eset. A munkavezető szaktársak fog­lalkozzanak a dolgozókkal és a brigádokkal, a brigádvezetőik pe dig ugyanígy a brigádtagokkal. PITKEZÉSLNK sztaháno- vistáí vállalást tettek, hogy a Röder-mozgalom kere én beiül segítik a 100 százalékon alul teP jesíiőketi április 1-re nem lesz 100 százalékon alul teljesítő dolgo­zónk. Csatlakozzunk a Gazda-moz­galomhoz, április 4-ig 50 ezer fo­rintot fogunk megtakarítani. De­cember 20-án munkavezetőink csatlakoztak a Deák-mozgalom­hoz, elsőnek a megyében. Ennek a mozgalomnak célja, hogy meg­szilárduljon a munkafegyelem az építkezésen — mondot a Lamping elvtárs, majd urána felolvasta a minisztertanács határozatát a munkafegyelem megszilárdításá­ról. A jó munkáér jutalmakat tű­zünk ki jutalmat, fognak kapni a jól teljesítő dolgozók. Azokat a notórius munkakerülőket — akik ellopják az idő: — megbüntetjük. A munkavezetők pedig érvényesít­sék az egyéni felelősség elvét, se­gítsék a munkafegyelem megszi­lárdítását, melyet ha 'elérünk, győ­zelmet érünk el — fejezte be be­szédét Lamping elvtárs. A beszámolóhoz az első hozzá­szóló Kovács elvtárs, az építkezés párttitkára volt. Elmondotta, hogy ezeket a hatalmas eredményeket köszönhetjük Pár unknak, kommu- nisiáínknak, az íp megjelent dol­gozóknak. Odaadással kell dolgoz­nunk ezután is, ebben a tervévben. Horváth Ferenc segédmunkás, brigádvezejő a brigádja nevében vállalta, hogy a tervet határidő élőit teljesítik. A Simon-brigád vezetője a munkafegyelemről beszélt. — Elmondotta, hogy a brigádve­zetők az okai annak, hogy egyes dolgozók ellopják a napot, mert hiszen látniuk kellene, hogy meg­vannak-e dolgozóik vagy sem. Én kérem a brigádvezetőket, hogy tá­volítsák el soraikból a naplopóikat. A bonyhádi segédmunkás-brigád vezetője .önkritikát gyakorolt. El­mondotta, hogy nagy hibát köve­tett el, mert igazolatlanul elhagy­ta a munkahelyét és otthon fát vágott. ígérte, hogy ezentúl nem fordul elő többet, egyben vállalta, hogy megtartják eddigi jó eredmé­nyeiket.. Puha Imre állványozó a vállalás teljesítéséhez szükséges anyagok biztosi'ását kérte. Ezenkívül még sokan hozzászól­tak és vállalást tettek. A legtöb­ben a munkafegyelem megszilárdí­tásával foglalkoztak, de kihozták azt is, amint ez Bencsik elvtárs hozzászólásából kiderüli, hogy a szerszámokat nem kezelik rende­sen. Itt is, ott is eldobálják, vagy a lakószobába viszik, ugyanakkor a raktáros nem tud róla. Nagyoa helytelen, hogy nem vezetnek a szerszámokról naplót. Kijöttek a hibák, eredmények egyaránt. Most az a feladat, hogy az elhangzottakat valóban megva­lósítsák. A művezetők és műsza­kiak valóban segítsék a dolgozó­kat, ugyanígy a sztahánovisták is segítsék a 100 százalékon alul tel­jesítőket. A dolgozók pedig a mű­szak kezdetén munkahelyükön le­gyenek. Igyekezzenek megvalósí­tani a Gazda- és a Rőder-mozgal- mat és a Deák-mozgalom célkitű­zéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom