Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

■V í 2 folytattak; az elsők között lépett be. Azóta a tszcs-ben jó munkát végez. Danes Lajos elvtárs, a Somogyi Néplap egyik legjobb levelezője, min; vezető mezőgazdász, nagy se­gítséget nyújt a fejlett agrotech­nikai eljárások elsajátításához és megvalósításához a maga terüle­tén. A roarxJzmus-ieninizmus e jajátitása meghotározza eveiezőink munkáját Megyénk levelezőinek szociális összetétele megfelel a megye jelle­gének. A levelezőinknek mintegy 50 százaléka paraszt, 30 százalé­ka munkás, 20 százaléka egyéb. Fogyatékosság ezen a téren, hogy kevés az értelmiségi levelező s növelni kell a munkáslevele- zők számát is. Levelezőink zöme résztvesz a pártoktatás valamely formájában, felismerte, hogy a sajtó megfelelő, jó levelezője csak akkor és úgy lehet, ha igyekszik elsajátítani a marxizmus-leninzmus tanításait, ha gondot fordít általános művelt­ségének emelésére. Megyénkben ezen a téren hibák is vannak. Levelezőnk egy bizo­nyos része nem vesz részt szerve­zett oktatásban, nem tanul. Nekünk keli gondoskodnunk arról, hogy ezeket az elvtársakat az oktatás­ba bevonjuk. Mint minden téren, itt is szabályként kell elfogadni, hogy a marxízmus-lemnizinus elsa­játítása teszi alkalmassá, hat­ványozza meg levelezőink munkáját, nyújt segítséget, hogy feismerjék az újat, a fej­lődőt, tanít meg arra, hogy bí­ráljunk leveleinkkel, hogyan segítsük a Pártunk éa népünk előtt álló feladatok végrehaj­tását. Az elmúlt esztendőben pártbi­zottságaink már jobban foglalkoz­tak a levelező mozgalommal. Ilyen tekintetben meg kell említeni a barcsi és a csurgói járást, ahol már most csaknem minden üzemben, faluban, állami gazdaságban, gép­állomáson, iszcs-ben van levele­ző. Ennek politikai jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy mind a két járás közvetlen határos Tito fasiszta bandájá­nak Jugoszláviájával, Bíráljanak bátran, harcosan levelezőink Levelező mozgalmunk gyors fej­lődése, s az, hogy az 1951-es év előtt különösen nem kellően fog­lalkozott a szerkesztőség, de mi magunk sem a levelező mozgalom­mal, okozta azt a fogyatékosságot, mely még ma is jellemzője' a moz­galomnak. Azt, hogy levelezőink nem eléggé bírál­nak, nem hívják fel a figyel­met a különböző helyekre be­furakodott, romboló munkát végző kulák, horthysta, fasisz­ta ég egyéb ellenséges ele­mekre. Nem elég kritikusak a mi leve­leink, túlzottan csak a szépet, a jót, a helyeset írják meg. Ez leve­lező mozgalmunk egyik legnagyobb gyengesége. Természetesen a jó, a helyes kezdeményezéseke!, a ió munkamódszereket is meg kell ír­ni. Érkezik a szerkesztőségbe jóné- hány levél név nélkül. Ez annak a jele, hogy egyes levelezők a megtorlástól, a büntetéstől nem merik nevüket aláírni. Nekünk vi­lágosan látnunk kell, hogy mihelyt a bíráló, kritikus, az ellenséget le­leplező levelek száma nőni fog, ífgy azzal párhuzamosan az ellen­ség és egyéb bürokraták is foko- zoit erővel vetik magukat maid ennek elfojtására, megakadályozá­sára. Szükségesnek tartom kijelente­ni. hogy akár ellenséges szándék­ból, vagy politikai vakságból is adódjék a bíráló levelezők bünte­tése tevékenységük elfojtására, a Párt vezető szervei végre fogják hajtani a Politikai Bizottság ha­tározatát: nemcsak megvédjük a levele­zőket, hanem példás szigorral büntetjük azokat, akik bármi­lyen formában akadályozni, üldözni merik bátorhangú le­velezőinket. Egészségesen fejlődő levelező mozgalmunk továbbfejlesztése saj­tónk színvonalának emelése érde­kében még több, jobb tartalmasabb levelet várunk üzemből, faluról, a mezőgazdaság szocialista, szekto­raiból. Ezért megyei sajtónk hasábjain több levelet fogunk közölni, gyak­rabban írunk legjobb levelezőink­ről, gyakrabban írunk arról, hogy miiyen intézkedés ' örtént a. levél nyomán. Fokozottabban vonjuk be levelezőinket a szervezett pártok­tatásba, hogy a legszükségesebb politikai ismeréteké:, elsajáltí has­sák. Megyei sajtónk szerkesztőségé­nek munkájában javult a levele­zőkkel való foglalkozás, leveleik feldolgozása terén. Már kevésbbé írják át úgy a leveleket, hogy író­ja rá sem ismer. A szerkesztőség minden beküldő.t levélre négy nap leforgása alatt rendszeresen válaszol, megírja, hogy mi jó a levélben, mi hiányzott belőle. Azonban e téren van még javí­tanivaló. A szerkesztőségnek több járási levelező értekezletet kell tartania. Le kell utazni a lap mun­katársainak olyan községbe, ahpl öbb levelező van, hívja őket ösz- sze. beszélgessen el velük problé­máikról, feladataikról. Tartson a szerkesztőség szemináriumot, kon­zultációt a levelezők számára. Ne­velje a levelezőket, mer), a levele­zők a magyar újságírás hatalmas kádertartalékait is képezik. Ügyelni kell arra, hogy a leve­lezők soraiba ellenséges elem be ne kerüljön, mert annak ott helye nincs. Indítsanak harcot levele­zőink az 1952. évi terv teljesítéséért Mint országosan, úgy megyénk­ben is nagy visszahangja van Rá­kosi elvtárs november 30 án tar­tott beszédének. Levelezőink meg­értették Rákosi elvtárs beszédének lényegét, megértenék, hogy továb­bi gyors fejlődésünk, előrehaladá­sunk, országot formáló ötéves ter­vünk részleteiben való túitefies*" tésének feltétele: az állami és munkafegyelem megszilárdítása, me-íy egyes üzemekben, de megyénkben különösen falun igen laza. Ezért Rákosi elv árs beszédének elhangzása után Búzás András, az Útfenntartó Vállalat lakócsai szta- hánovistája: „Én is hallgattam no­vember 30-án este a rádióban Rá kosi elvtárs beszédé:, melyb.en többek között a munkafegyelem lazaságáról beszélt. Sajnos ez a betegség még nálunk is fennáll... December 11-től 20-ig terjedő idő­szakban 321 százalékos teljesít­mény,; értünk el. Bebizonyosodott az, hogy ha a fegyelembontókat eltávolítjuk, többet lehet termel­ni.” Miokovics Mária elvtársnő, a Kaposvári Textilművek fonónője így ír: „Rákosi elv:árs beszéde után felajánlás;- tettünk. Én fel* ajánlottam, hogy 20 kilós teljesít­ményemet 30 kilogrammra emelem. Azonkívül felajánlottuk a munka- fegyelem szigorú betartását. •." Levelezőinknek tebát leveleik­kel az ilyen hangulat kialakítását kell elősegíteniük. Megbélyegezni a hanyagokat, dologkerülőket, kötelességüket nem teljesítőket, akik csak kapni, de adni nem szeretnek. Levelezőink indítsanak foko­zott harcot az 1952-es tervek teljesítéséért, az állami fegye­lem megszilárdításáért, mert tervünk oly n terv, mely előbbre viszi egész népünk, hazánk ügyét. Mai megyei konferenciánkkal adjunk újabb, nagyobb lendületet a levelezői mozgalomnak. Nyújtsa­nak levelezőink nagyobb segítsé­get olyan közhangulat kialakítá­sához, amelyben becsülik, tisztelik a fegyelmet, a kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítőket, s meg­bélyegzik a hanyagokat, naplopó- kaf, dologkerülőket. írjanak minél több, minél jobb leveleket a ma­gyar sajtónak, írjanak az eredmé­nyeikről, a jó kezdeményepések­ről és tapasz:alakokról, írjanak az élenjárók munkamódszereiről, , ír janak megváltozott boldog életük­ről. írjanak bíráló, az ellenséget leleplező leveleket, s ha azért ül­dözni próbálják az elvtársakat, for­duljanak hozzánk. Legyenek meggyőződve aíól, hogy pártbizottságaink, a szer­kesztőség nemcsak meg fogja védeni, hanem keményen meg fog torolni minden, a levelező­ket ért sérelmet. Tanuljanak minél többet, sajá­títsák el a marxizmus-'eninizmus alapvető tanításait, Nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy fokozzuk népünk gyűlöletét az imperíalis­SOMOGYI NÉPLAP MMmaBMHmMan ták, a megyénk határán leselkedő Tito és belső ellenségeink ellen, hogy növeljük a. szeretetett ragasz­kodást felszabadj ónk, a nagy Szovjetunió és népünk nagy barát­ja, a népek bölcs atyja, Sztálin elv­társ iránf. Mutassák meg még job­ban az elvtársak leveleiken ke­resztül a magyar dolgozó nép soha el nem múló háláját és szeretető: népünk nagy tanítója, boldog szebb életének megteremtője, a mi sze­retett Rákos; elvtársunk iránt. Az ér ekezlet résztvevői nagy tapssal fogadták Nagy Lajos elv- társ mélyenszántó, útmutató be­számolóját­Szünet után megkezdődött a vi­ta. A vitá; Horváth József elviárs, a Szabad Nép pártrovatának mun­katársa foglalta, össze. Felemelő, megható percei voltak a konferen­ciának, amikor megérkeztek a ka­posvári MÁV Iníernátus növendé­kei — a drága kis úttörők küidöt.- sége —, akik zeneszóval, szavalat­tal és jókívánságokkal köszöntöt­ték az értekezlet résztvevőit. Vita után a konferencia részt­vevői Nagy Lajos elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság ágit. prop. H1* kárának javaslatára megválaszol­ták küldötteiket az országos leve­lező konferenciára. Végül Nagy András átadta a könyvjutalmakat a legjobb munkát végző somogyi levelezőknek. Fülöp Erzsébet, a csokonyavi- sontai gépállomás traktoristája ja­vaslatára a konferencia elhatároz­ta, hogy táviratilag köszönti né­pünk forrón szeretett vezérét, Rá­kosi elvtársat. A távirat szövegét lapunk vezető helyén közöljük. A résztvevők perceken át ünne­pelték népünk bölcs tanítómeste­rét, Rákosi elvtársat. A tanácskazás az Infernacionálé eléneklésével fejeződött be. Este a levelezők tiszteletére kultúrest volt a kaposvári színházban. Er­ről lapunk más helyén számolunk be. A vitá; következő számaink­ban ismertetjük. KEDD, 1952 JANUÁR 8. A haíaionkiliii gépállomás versenyfelhi mma Gépállomásaink mindinkább be­töltik azt a szerepet, amelyre hi­vatottak. Bizonyítja ezt a baiaton- kíli.i gépállomás is, mikor az évi tervet december ÍO-re 100 száza­lékra teljesítette. Nagyban segítet­ték a terv teljesítését az élenjáró dolgozók is, m nt. Hajcsár János, aki 165 száza­lékra, Vadas Isíván Í55 száza­lékra és Somogyi Jenő, aki 135 százalékra teljesítette évi tervét. De nem állnak meg a dolgozók az eddigi eredményeknél, most a; tél folyamán lelkesen látlak hoz­zá a gépek kijavításához és meg­indult az oktatás. Mindezt a tava­szi munkák sikere érdekében te­szik. Rákosi elvtárs Központi Ve­zetőségi ülésen mondott beszéde j nyomán feltárták a hiányosságo­kat, amit a szakmai oktatás elha­nyagolásában és a laza munkafe­gyelemben mutatkozott. Ezeket hibákat részben már sikerült kikü- ; szöbölni. A balatonkiliti gépállomás dol­gozói a javítási munkák és az ok­tatás sikeréért párosversenyre hívták ki a kereki gépállomás bri­gádjait, dolgozóit- A versenyszempontok a követ­kezők: í. Március 1 helyett február 25-íg jómínőségűre kíjavítanak 26 erőgépet, 10 tárcsát, 17 ekét, 15 vetőgépet, 14 cséplőgépet és 49 egyéb munkagépet* 2. Az előirányzott javítási költ­séget 5 százalékkal csökkentik. Ezt úgy érik el, hogy azokat az alkatrészeket, amelyeket a műhe­lyekben ki tudnak \ vítani, azokat nem cserélik ki újakkal, takaré­koskodnak a lemosó anyaggal, h«1 piszkos lesz, sűrű, szintén leszű­rik és azt újra felhasználják. 3. Az országos n is bevált újí­tások közül a következőket alkal­mazzák: Az ekékre húzó rugó he­lyett nyomórugót szerelnek, a di­namó ékszíjak kiküszöbölésére fel­szerelik 3 veaiilátoríengelyhez csatlakozó dinamót, az erőgépek tóién nyomlazítót szereinek, 4. Az erőgépeket bejáratásuk után felülvizsgálják és megszerve­zik a társadalmi ellenőrzést, s eb­be bevonják a DISZ Latrokat is. 5. Vállalták, hogy a féli tanfo­lyamokra a termelőszövetkezeti csoportból 13 férfit és 14 nőt, a körzetükhöz tartozó községekből 7 férfit és 3 nőt küldenek, hogy mípden erőgéphez biztosítva le­gyenek két műszakra a dolgozók. Ezt ügy biztosítják, hogy naponta ellátogatnak a íszcs-be és a fals­ba, hogy of; a fiatalokkal megis­mert-esrék a trrik torista-munkát* A tanfolyam során azon töreksze­nek, hogy megfelelő szakmai isme­retet sajátítsanak el, hogy a mun­kájukat minél (őkéJefes&ebbes és minél nagyobb eredménnyel tud­ják elvégezni. 6. A munkafegyelem megszilár­dítása érdekében társadalmi bíró­ságot állítanak fel a rendbontók megbüntetésére. Vállalásuk sikeres végrehajtása érdekében, minden reggel brigá- donkínt értékelik az előző nap végzett munkát és megbeszélk a soroníévő feladatokat- Kétheten- kint bizottságot küldenek verseny­társaikhoz a kereki gépállomásra. Közösen kicserélik tapasztalatai­kat és ellenőrzik eredményeiket. A vállalásuk sikeres végrehajtá­sával akarják bebizonyítani, hogy méltók a Párt bizalmára és a mun­kájuk megjavításával segítik öt­éves tervünk megvalósítását és a szocialista nagyüzemi mzőgazdasá- gunk mielőbbi megteremtését. CSERÉLJÜK KI EGYMÁS OKTATÁSI TAPASZTALATAIT! így készülök a „Bolsevik Párt Története44 soronkövetkező anyagából Pártunk igen nagy súlyt helyez a párttagok és tagjelöltek, vala­min! a pártonkívüliek elméleti színvonalának emelésére. Rendsze­res oktatásban részesíti a dolgozó­kat, hogy a szocializmus építése során minél jobban meg tudjuk ol­dani a ránk váró feladatokat. Nagy kitüntetés ért engem is, amikor a kaposvári Városi Párt- bizottság beosztott a középfokú káderképző tanfolyamra, amelyen a Bolsevik Párt történetét, tanu­lom. Rájö'tem arra, hogy mennyire fontos az elméleti tudás ahhoz, hogy gyakorlati munkáját jól vé­gezhesse a funkcionárius. Beszélni kell a. tancsoportok hiányosságairól is. Beosztottak egy tancsoporíba. Úgy volt, hogy az MNDSZ helyiségében tartjuk a foglalkozásokat- Kijelölt vezetőnk­nek két esefben más elfoglaltsága volt, s így mi elmentünk, foglal­kozás és tanulás nélkül vissza. Felkészülni nem tudtunk, mert éppen az utolsó pillanatban kaptuk meg az útmutatót, így az­tán már úgy látszott, hogy a tan- csopor; feloszlik. Hiba volt az is, hogy a tancsoport taájai nem vel ték komolyan az oktatást, lebe­csülték az elmélet jelentőségét, hivatkozva egyéb elfoglaltságukra. Azért, hogy esetleg ezzel is se­gítségére legyek a többi tanulótár­saimnak, szeretnék arról írni, hogy én hogy készülök fel a foglalkozá­sokra. Szeretném, ha a sajtón ke­resztül ők is írnának erről, hogy esetleg valami jó módszert és is át tudnék venni tőlük. A tanuló­félnapi és egyéb idővel helyesen kell gazdálkodni, ez igen fontos. Először is megállapítottam, hogy mennyi oldal az irodalom, kiszá­mítom, hogy oldalankint hány percre van szükségem ennek át­tanulmányozásához. Ugyanígy ki­számítom a kijegyzetelés időtarta­mát is. Mikor ezzel kész vagyok, elkezdem a tanulást, természete­sen az időhöz ragaszkodva. Áttanulás után kezdem el 3 jegyzetelést, itt is az idő betartá­sára. Annál a résznél, mely előttem nem egészen tiszta, előveszem az útmutatóhoz mellékelt történelmi képeket, ahol a gyakorlatban is szemléltetően látom az eseménye­ket. Ez igen komoly segítséget nyuj tanulásomban. Azokat a részeket, melyeket nehezen értek meg a jegyzetemben megjelölöm színes ceruzával és ezekre a részekre pihenés után új­ból és újból visszatérek. így aztán elérem azt, hogy ezek is világossá válnak előttem. Amit mégsem ér­tenék, azt feljegyzem és a tancso­portvezetőhöz, Varga elvtársihoz fordulok. Vele közösen megtár­gyaljuk a kérdést. A tantervem most a következő; Tudom azt, hogy a mostaoni •anyag a Bolsevik Párt története, I—II—III. pontja, 26. oldal, az út­mutatóban élvő irodalom 5 oldal, ennek oldalankénti áttanulmányo­zása 4 perc; tehát 31x4 perc, az 124 perc. Ennek a kijegyzetelése ugyancsak ennyit vesz igénybe. Ez összesen 248 perc, tehát az tel­jes tahulófélnap. Ezután pedig a többi időmet úgy osztom be, hogy legalább ugyanannyit tudjak foglalkozni a javasolt irodalommai, valamin* azokkal a részekkel, amelyeket kevésbbé értek. így elérem azt, hogy a tancsoportban és a konzul­tációhoz is jói felkészülve udok megjelenni. Igen szívesen venném, ha az eiv- lársak közül többen írnának az ö módszereikről, hogy egymást se­gítve a tanulási* n minél magasabb színvonalra emeljük elméleti tu­dásunkat. Horváth József. * * * Bizonyosak vagyunk ebban, hogy Horváth József tanulási mód­szerével sokan nem értenek egyet. Helyesnek és szükségesnek látjuk, hogy más elv társak is hozzászólja­nak a felvetett problémákhoz és elmondják a maguk tapasztalatait, észrevételeit, módszereit. Várjuk a hozzászólásokat! Cseréljük ki egymás oktatási tapasztalatait! VILLÁM Szabó János elvtárs somogyfaj- szí tanácsenlök beadási kötelezett­ségét mindenből 100 százalékon felül teljesítette. Példáját követte az egész község becsületes dolgo­zó parasztsága és így a község min­denből 100 százalékig eleget tett kötelezettségének, # * * Vísnyei Imre és Rofrics András somogyvámosi dolgozó parasztok minden kötelezettségüket 118 szá­zalékra teljesítették. Jó népneve­lők. így veszik ki részüket a bé­keharcból. Somogyvámos dolgozó parasztjai, kövessétek az élenjá­rók példáját. * * * Tengerdí Ferenc balatonszent­györgyi dolgozó paraszt kenyérga­bonabeadásának 210, takarmány­beadásának 300, más beadási köte­lezettségének 100 százalékra tett eleget. Beadás» teljesítésével vá­laszolt a háborús uszítok mes­terkedéseire. * ’ v Hot;ó György nemesdédi dolgo­zó paraszt jó teljesítése melleit jó népnevelő is. Népnevelő munkájá­val meggyőzte Kozma Vendel dol­gozó parasztot a beadás fontossá­gáról, ennek hatására Kozma Ven­del beadta összes tartalékát. To­vábbra is harcos, eredményes mun­kát kívánunk Ho t tó György dol­gozó parasztnak. * * * Sützman Pál, Iljanics Márk, özv. Begovácz Györgyné (úíújfalusi dol­gozó parasztok 100 százalékon fe­lül teljesítették tojás- és baromfi- beadási kötelezettségüket, így ad­nak választ a szomszédságukban lévő Tito-banda aljas provokáció jára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom