Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-11 / 289. (288.) szám

KEDD, 1951 DECEMBER 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 A párlvcxetőségek és a pártválasztmán| ok 1951. évi újjávólasztása Pártunk II. kongresszusa előírta hogy: „Meg kell erősíteni a pártszer­vezeteket és meg kell javítani a pártmunkái mindenütt, de elsősorban és döntően a falun.“ A módosított 5 éves népgazda sági terv sikeres végrehajtása, í ntazőgazdaság szocialista fátszer vezése, a hákc ügyének megvédé­se, mind olyan feladatok, melyek a bonyolódó nemzetközi helyzet és a napról-napra élesedő osztályharc körülményei között csak szilárd, fegyelmezett pártszervezetekkel oldható meg. A kongresszus határozatának szellemében a Központi Vezetőség május 22-i határozata kimondta pártvezetőség újraválasztásának szükségességét. A vezetőségválssztás főcélja volt, hogy „ a jól végzett pártmunkában kitűnt, harcos, fegyelmezett magatartásban és a termelésben példamuí«jó, tiszfamultú elvtársak kerülje­nek p ár tválasztmányaínkba, szervezeteink élére.“ A vezetőségválasz'.ás fontos célja volt továbbfejleszteni páríszerve zeteinkben a pártdemokráciát, í kritikát, és önkritikát, javítani a veze őségének szociális, kor és ne mek szerinti összetételét. Megyénkben november 8-án befejeződött az alapszervezetek vezetőségének újraválasztása. A Megyei Pártbizottság értékelése szerint a vezetőségválasztás a Köz ponti Veze .őség által előírt szem­pontoknak megfelelően zajlott le. Párttagságunknak mintegy 90 szá­zaléka részt vett a vezetősávvá lasztó taggyűléseken és jelentős részük aktívnak b zonyult. Párt tagjaink sokat fejlődtek, világo­sabban látnak..’ öntevékenyebben, kezdeményezőbben cselekszenek, mint néhány hónappal ezelőtt..Ez' a fejlődést járási pártbizottságaink, pártszervezeteink áldozatkész jó munkája eredményezte. Pártaggyűléseken, pártérte- kezleteken érvényesült a pár- tonbelüli demokrácia, a párt- szerű kommunista bírálat, ön- bírálat. Majd minden taggyűlésen felszólal­tak és építő bírálato: mondtak ve­zetőik felé az öntudatban- megerő­södött párttagok. Számos pártgyűlésen élve a de­mokrácia lehetőségeivel, a párttag­ság visszautasította azokat a javas latokat, melyeket méltatlannak tartott vezetői tisztségre. A nagy­bajomi párttaggyüíésen az egyik jelölttel elmondatták életrajzát ős így jöt*ek rá, hogy ellenséges elem, fasiszta német katona volj. Ezt a javaslatot a tagság egyhangúlag el­vetette. A kapolyi termelőszövet­kezeti csoportban a tagság elutasí­totta Varga Géza jelölését, mert nem vette ki részét megfelelően a munkából, kevés munkaegysége volt. A járási pártbizottságok beszá­molói a járási pártértekezleteken és a felszólalások nem egy eset ben bírálták a Megyei Pártbizott­ságot és annak egyes osztályait. A Megyei Pár bizottság az elhang­zott bírálatokkal kivétel nélkül egyetértett. Most a feladai az, hogy ezt az egészséges kritikai szellemet lo vább fejlesszük párttagságunkban és fellépjünk minden olyan jelen­ség ellen, ami ennek elfojtására irányul. A veze* őségválasztás so­rán pártszervezeteink jelentős ré­szének sikerült helyes- kommunista munkamódszert alkalmazni, vagyis összekö ötték a pártszervezet erő­sítését a munkaverseny, a begyűjtés sikeresebb megoldásával. Több üzem és község kommunistái mun- kafelajánlással, a termelésben való fokozottabb helylállással készültek a vezetőségválasztásra. Párt agságunk a termelésben élenjáró, tisztamultú áldozatkész elvtársakat választott^ meg, új, jó elvtársakkal erősödtek a pár,ve­zetőségek, a párttagság legjobbjai, kiváló munkások, sztahánovisiák legjobb termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok élenjáró dolgo­zó', becsületes dolgozó paraszlok, értelmiségiek, nők és fiatalok ke­rültek be az újonnan megválasz­tott vezetőségekbe. így választot­ták be a vezetőségbe Ferenc Ist­ván elvtársat a mezőcsokonyai pártszervezet vezetőségébe, aki beadási kötelezettségét túlteljesí- t*tte, mindig élen járt a mezőgaz­dasági munkákban. Vagy Bánó Má­ria elvtársnőt a Baromfifeldolgozó Vállalat veze;őségébe, aki élenjárt a termelő munkában, sztahánovisfa lett- Torvaj községben pártvezető­ségi tagnak választották Bódé La­jos eiv.ársat, 10 holdas dolgozó pa­rasztot, aki példás beadásáért díszoklevelet kapott) megfelelő összegben jegyz-ett békekölcsönt és mindig élenjár; a termelő mun­kában. Egészségesen alakult a vezető­ség összetétele, megnövekedett a munkások aránya. Emelkedett az elvtársnők száma a vezetőségben és a pártpitkári funkciókban. Ja­vult a fiatalok aránya is. Mikor megállapítjuk, hogy a vezetőségek összetételében komoly javulás van, rá kell mutatunk néhány hiányos­ságra is. Ilyenek: több pártszer­vezet van, mint pl. Somogyvár, Siófoki Magasépítő, Zícs, ahol az elvtársnők nem kerüllek be a ve­zetőségekbe. Másrészt vannak olyan pártszervezetek, mint a Cu­korgyár Magasépítő Vállalat, Vil­lamosművek, vagy a nagyatádi Fo­nalgyár, ahol a pártvezetőségbe nem választottak értelmiségit. Az úí vezetőségek zöme nagy lendülettel látott hozzá a munkához. A. tahi téglagyárban, ahol azelőtt nem szoktak rendszeresen tagje­löltet felvenni, az új vezetőség az első taggyűlésen 9 tagjelöltet java­solt felvételre. Ahhoz azonban hogy maradéktalanul megfeleljenek vezetőségeink a követelmények­nek, a megyi, járási pártbizottsá­gok nagyobb támogatására van szükség. Több figyelemmel kell foglal­kozni p.z új titkár elvtársak­kal és a vezetőségi tagokkal. Helyes voif a Kaposvári Járási Pár.bizottság és más pártbizottsá­gok részéről, hogy az újonnan meg választott ti.kár elvtársakkal ala­posan átbeszélték a teimivalókat. A fonyódi járásban az új vezető­ségeknek előadásokat tartottak a tag- és tagjelöltfelvételről, ami ab­ban a járásban különösen indokolt volt;, mert a legutolsó időkig ezt a fon; os feladatot nagyon elhanya­Most: folynak a t tkár képző tan­folyamok, melyeknek nagy jelen- tőséget kell tulajdonítani a titkáí elvtársak ideológiai képzése szem­pontjából. Világosan látnunk kell, hogy a vezetőségválasztás lebo­nyolításában a feladatoknak csak egy részét oldottuk meg és hogy kongresszus határozatát a párt .szervezetek megerősítésére még korántsem hajtottuk végre Mind- annyíónk feladata erősíteni Lenin ér. Sztálin útmutatása alapján és Rákosi elvtárs ál' al vezetett; dicső­séges Pártunkat. Tag- és tagjelölt felvétel 1951 január l'től 1951 november 1-ig felvett tag és tagjelöltek ősz* szetétele aránylag egészséges fejlő dóst mutat. Azonban egy sor terü­leten megmutatkoznak a gyengesé­gek is. Az egyik hiányosság, hogy lassú a tagság növekedése. A Megye; Pártbizottság, a járási pártbizottságok és alapszervezeteink az elmúlt hónapok nagy kampány feladatai közben különösen elha" nvagolták az új tag és tagjelöltek felvételét. Vannak olyan alapszer­vezetek is mint a libickozmai ter­melőszövetkezet pártszervezete, a nagyszakácsi, csákányi, tengődi pártszervezetek, melyek az elmúlt 10 hónap alatt nem vettek fel új tagokat. A tagság szociális összeté­tele sokat javult, de ha a számokat nézzük, megtaláljuk a gyenge pon­tokat is. Hogy a Párt .élcsapat legyen, ta­nítja Sztálin elvtárs: , fel kell vennie magába a munkásosztály legjobb elemeit, tapasztalataikat, forradalmisá- gukat, határtalan odaadásukat a prolejáríáius ügye iránt,“ Pártbizottságaink, pártszervezeteink feladata e tanításit szemelőtt tartva, hogy fokozott mértékben tudatosít­sák a Párt szociális összetételének jelentőségét, hogy tovább emeljék a Pártban az ipari munkások, első­sorban a termelésben kiváló szla- hanovisták, élmunkások sZtámát. Megyénk sztahanovistáinak mind­össze 25 százaléka tagja Pártunk­nak. A falun nagy gondot kell for- d'tan.i a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóira. Néhány járás területén a terme' iöszövefkeze'i lagcjk felvételénél az utóbbi hónapokban komoly hiá­nyosságok 'vannak. A termelőszövet­kezetek munkájában kitűnt .dolgo­zókat fokqzotlalbban kell bevonni ’ártunk soraiba, hogy pártszerve­zeteink sikeresen tudják megoldani a termelőszövetkezetek megszilárdí­tásában, fejlesztésében rájuk háruló feladatokat. A felvett tag és tagjelöltek közt alacsony az egyénileg dolgozó pa- i asztok, s ezen belül a közqppa- rasztok aránya. A Központi Vezetőség 1950 o,któ" bér 27-i határozatának végrehajtása vontatottan 'folyik. Ennek jelentő­ségét pártbizottságaink, de különö­sen alapszervezeteink még mindig nem látják világosan. Ennek a kö­vetkezménye, hogy a tahi pártszer­vezetben 4, a baiatonu'jhelyi -párt- szervezetben 2 az egyénileg dolgozó paraszt. De van a megyében 10 r,lyan községi pártszervezet, mind a zákányi, vagy a bábonyi, ahol egyáltalán nincsenek egyénileg dol­gozó parasztok a Pártiban. A párt- szervezeteink jelentős része válto­zatlanul figyelmen kívül hagyja az egyénileg dolgozó parasztokat, kü­lönösen középparaszitokat. A begyűjtésben, a békekölcsön­jegyzésben és legutóbb az őszi mun­káknál nagy számiban tűntek ki becsületes dolgqzó parasztok. Megyénkben főbb mint 2000 dolgozó paraszt van, akik be­adási kötelezettségüket 200 százalékon felül teljesítették és ezeknek csuk egy kis há­nyada tagja Pártunknak. Ezek­kel a dolgozó parasztokkal kell elsősorban erősíteni falu­si párt szex vczc'.einket. A tag és tagjelölt felvételnél kü­lönösen fel kell figyelni arra a je­lenségre, mely szerint értelmiséget alig vesznek fel a Pártba. A leg­jobb értelmiségieket különösen a műszakiak közül be kell vonni a Pártba. Az utóbbi időkben roha­mosan nő a népi származású értel­miségiek száma és különösen ezek felvételét nem szabad elhanyagol­ni. /us 22-én hozott határozata a ká- dennunka feladatairól, szabta meg Megyei Pártbizottság kádertevé­kenységét. Az elmúlt évek so/rán megyénkben is százéival nevelődtek ki értékes káderek, akik áldozatos munkával kivették részüket min­den fontosabb feladat megoldásá­ból. Ezek között meg kell említeni Holota Imre elvtársat, a csurgói járási pártbizottság szervező titka' rát, Porga Sándor ejvtársat, a tahi járási pártbizottság szervező titká­rát, Fqkt elvtársat a marcali já­rási pártbizottság mezőgazdasági osztály vezetőjét, Takács elvtársat, a városi pártbizottság termelési fe. lelősét és Kiskövj elvtársat, a ka' posvári járási pártbizottság mun­katársát, akik mindig lelkiismerete­sen, pártszerűen oldják meg felada­taikat. A pártfunkcióba állított elvtársak jelentős része 2, illetve 3 hónapos A propagandista szemináriu­mok rendszeres megtartása, a propagandisták jó felkészülé­se, á lemorzsolódás megaka­dályozása mind olyan felada­tok, melyek megoldása nélkül nem tudjuk felszámolni a még mindig mutatkozó ideológiai elmaradottságot. A DISZ tagság oktatása nincs meg­felelően biztosítva. Az előírt 30 Százalék helyett, csak mintegy 15- 20 százalékát sikerült a DISZ tag­ságnak bevonni az oktatásba. Párt- bizotiságaink nagycjbfo támogatása szükséges a fiatalok megfelelő szá" mu és minőségi oktatásához. A já' rási pártbizottságok a párt- és pro­pagandamunkában tapasztaltabb elvtársakon keresztül nyújtsanak állandó segítséget a DISZ oktatási munkájához. Pártmunkánk egyik legnagyobb hiányossága, hogy sem a Megyei Pártbizottságnak, sem a járási párt- bizottságoknak nem sikerült kielé­gítően megvalósítani az alapszerve, zetekkel való helyes kapcsolatot. Gyakran előfordul, hogy a járási pártbizottságok tagjai, politikai munkatársai betekig nem mennek le egy-egy alapszervezetbe, vagy ha le is mennek, csak néhány percet, esetleg ,egy-két órát töltenek ott. A Megyei Pártbizottság tagjai, munka­társai is kevesebbet járnak le az alapszervezeteikbe. így nem lehet ta­nulmányozni, segíteni az alapszer- vezetek életét. IC »derm na 221* «iiilk problémái A Központi Vezetőség 1951 má-1 pártiskotót végzett. A pártmunká' k beállítását azqmban még pártbi ttságaink nem minden esetben te lük saját ügyüknek, hanem sói 2then arra várnak, bogy majc a Megyei Pártbizottság küld káde­reket. Ha szükség van valahol elv" társra, válogatás nélkül, kapkodva, alapos politikai mérlegelés nélkül teszik meg javaslataikat. Ezt különösen a pártiskolai .jelö­lésnél tapasztaljuk. A marcali já­rási párt,bizottság 3 hónapos párt" iskolára küldte Timár Lajost, a veséi állami gazdaságból, akit pár[- szerűtlen magatartása miatt ki kel­lett zárni az iskoláról. A fonyódi JB. javasolta 3 hónapos iskolára Tóth Istvánt, akiről kiderült, hogy nyilas légáparancsnok volt Buda­pesten, amiért a felszabadulás után büntetve is volt. A nem körültekin­tő gqndos munkával készüli javas­latok eredményezik, hogy egyes ílrtársak •nlkényasen elhagyják a pártiskolát, mint ahogy tették Sá dinecz Ferenc és Máltesics Józsi elvtársak. Nem sikerült még elégj érvényt szerezni a Köziponti Vezeti ség határozatának, hogy: „A pártiskolára tísztamultú fejlődőképes, vezetésre alka1- mas párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti, kulturális ká­derek kerüljenek.“ Ebben az élben 2 hónapos pár iskolát végzett 138 elvtárs, 1 h( napos pártiskolát végzett 152 éli társ és 3 hónapqs párliskolát 37 elvtárs, akiknek jelentős része b< csiilettel megállja a helyét, ezért páirtiskoláztatásra úgy ,a mennyiséj mint a minőség szempontjából n<" gyebb gondot kell fordítani. Mo: különösen fontos, hogy jól elöki szítsük a január 2-án induló 3 he napos és 5 hetes pártiskqlákat í a legjobb elvtársakat jelöljük központi 5 hónapos és egy éve pártiskolákra. A Megyei Pártbizottság, a járás pártbizottságok sikeres harcot foly tattaik az ellenséges elemek eltávc lftásáért, akik évek hosszú soréi befurakodtak a Pártba, vagy má fontos területekre és tudatosa: romboló tevékenységet igyekezte kifejteni. Ezeknek ügyénél jórész a fegyelmi bizottságok is fqglalkoz tak, melyeknek munkálja — különc sen a megyei fegyelmi bizottság, — az utóbbi időben komolyan ja vult. A kizárások és eltávolítások az mutatják, hogy pártszervezetein] vezetőségeibe a becsületes párttá gokban fqkozódik a kommmnisti éberség, az osztályellenség ellen harc területén. Természetesen ez nem jelenti hogy ezen a téren minden rendbei van. Ezért párttitkárainknak, funk cionáriusainknak még fokozottabl éberséget kell tanúsítani. Ne tűr jék meg ,az ellenséget sorainkban Emlékeztetni kell ismét mindéi pártmunkást Kovács István elvtár: szavaira, amit a Központi Vezető ség 1951 május 22-i ülésén mein dott: „Védenünk kell a Pártot, véde­nünk kell a proletár államha­talmat az ellenség benyomulá­sa és kárfevő munkája ellen és nem szabad hagynunk, hogy az ellnség beszennyezze so­rainkat, megzavarja munltán- ke-í.“ Kádermunkánk legnagyobb fogya­tékossága, hogy még mindig nem sikerült kiemelni reszort jellegét Még nem tudatosodott eléggé, hogy a párttitkár csak akkor lehet jó ve­zető, ha ö az első káderes is. A pártlit'kár irányítja a maga terüle­tén a párthatározatok, végrehajtá­sát. Neki kell tudni, kikre bízza azt a munkát, mely képességüknek és tulajdonságaiknak legjobban megfelel. Munka közben segíteni, bírál­ni és tanítani kell őket, ide­jében előléptetni a legalkslma- sabbskat és felfedni az inga­dozókat — ez mind a vezető, elsősorban a párttitkár köte­lessége. Amíg nem változtatunk munkán­kon. nem tudjuk o Központi Veze" tőség határozatainak megfelelően megoldani k áld ? rpr qblém á j uka t. Az elmúlt pártoktatási év hozzá­járult pártfunkció,náriusaink, párt­tagságunk ejmc:e!i színvonalának emeléséhez Annak ellenére, hogy propagandamunkánk sok hiányos­sággá! küzdött, sikerűit párttagsá" gunknak közel 40 százalékát be­vonni szervezett oktatásba. Okta­tási munkánk gyengeségei az ehné- ■e;i képzés lebecsüléséből, a laza tanulási fegyetemiből, a viszonylag nagyfokú lem- j-zso’ódásból, a pro" pagandisták kellő felkészültségének hiányából fakadt. Pártbizottságaink nem .gyakorollak megfelelő ellen­őrzést. elvi politikai vonatkozásban a politikai iskolák munkája felett, nem adtak segítséget módszertani nevelési kérdésekben. Párjunk Politikai Bizottsága május 17-én nagyjelentőségű hatá­rozatot hozott az 1951—52. párt" oktatási érről- A határozat szerint: „Párttagságunk marxista-leni­nista képzését jobban a párt- munka előterébe kell állítani.“ Ennek alapján közel 10 ezer párt­tagot vontunk be a különböző ok­tatási fqrniákba. Most ellenőriznünk kell alapszervezeteink oktatási munkáját és biztosítani az okta­tásba bevont elvtársak megfelelő saiavomalon való képzetét. , A Megyei Bizottságnak és a járási bizottságoknak figyel­müket teljesen arra kell for­dítaniuk, hogy az alapszerve­zetekkel való kapcsolatukat megszilárdítsák. Egészségesebbé tegyék, hogy tevéke­nyen részt vegyenek a Pórt alap' szervezeteinek életében, hogy képe­sek legyenek mozgósítani a párttö- megi'keL hogy kiküszöböljék mun­kájukból a telefonutasítások, üzen­getések, futó megbeszélések elég széleskörű rendszerét. A pártmunka további megjavítá­sának láncszeme a járási pártbi­zottság. A Megyei Bizottság fontos feladatának tartotta a járási párt- bizottságok munkájának fejleszté­séi és megerősítését kipróbált káde­rekkel. A Megyei Bizottság tagjai elég gvakran részt vesznek bízott' sági üléseken, a járási titkár elv- társak instruálásában is van bizo­nyos fejlődés, ami a pártbizottsági ülések színvonalán is meglátszik. A járási pártbizottságaink vezetői sokat fejlődtek, legnagyobb részük vitathatatlanul a járás első embe­révé nőtte ki magát. Prém János elvtárs, a taBi já­rás titkára pártszerűen, a határidőket betart­va oldotta meg minden feladatát, ezért szeretik és fordulnak biza" lommal hozzá a járás dolgozói. Szabó István elvtárs, a barcsi járás titkára szívós munkával elérte, hogy járása egy sor feladatot sikeresen oldott meg. Ezért a kormány november 7-én a Magyar Népköztársaság Ér­it mérem aranyifokozatával tüntette ki. Megyénk legnagyobb járásában, a kaposvári járásban is fejlődés van a Szervező Bizottság határo­zata óta. A Megyei Pártbizottságnak fo­kozottabban kell a JB-titkárok elméleti képzését elősegíteni. A megyei titkárnak és az MB osz­tály vezetőinek több módszerbeli se­gítséget kell adni a járási bizott­ságnak, ezért hosszabb ideig kell lenn tartózkodni egy-egy járási bi­zottságnál. A JB tagok ugyanakkor minél gyakrabban vegyenek részt űz alapszervezetek vezetőségi ülé­se :n, taggyűlésein és ragadjanak meg minden alkalmat a tagság ne' velősére. A járási bizottságnak fokozottab­ban kell megtanulni annak a mű' vészeiét, hogy irányítsa, dolgoztas­sa, ellenőrizze a tönxegszervezete- Uet és az állami szerveket a tanú" csóktól kezdve a DISZ-ig, mégpe­dig úgy hogy közben állandóan erősítse az állami és társadalmi szervek önállóságát, fejlessze fele­lősségtudatukat. A Párt és a töme- g.k közötti kapcsolat még szóró' sabbra fűzését csak így érhetjük eb Ennek érdekében fokozni kell a munkákat me­gyei és járási méretekben egyaránt a íömegszervezetek körében, A DISZ szervezetek kezdenék jobban dol­gozni. Kialakulóban van a helye?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom