Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-22 / 298. szám

SZOMBAT, 1951 DECEMBER 22. SOMOGYI mPLAP a 4 Biztonsági Tanács december 19-i ülése Beeemjber 19-én a biztonsági ta­nács ,pijcgvilallte az ENSZ köcgyű* lés decetofoer 7'i isatnfrozátát Olasz- brSJrig rtsávsféltről a gyámsági Aáüáes munkájúban. Ez a határozat jogtalanul azt javasolja a bizton­sági tanácsnok, hogy sürgősen vizs­gál ja uieg Olaszország ENSZ-be va­ló felvételének kérdését. Franciaország képviselőíj« határo­zattervezetet terjesztett elő, amely­ben javasolta a biztonsági tanács közgyűlésének Olaszország felvéte­lét az ENSZ-be. Malik elvtárs felszólalása során emlékeztetett orra, hogy nemcsak Olaszország, de még tizenkettő rfí- lám kérése van a biztonsági tanács előtt. Ezek közül az államok közül egyesek — Bulgária, Magyarország, Románia cs Finnország — a hábo­rú alatt és a háború irtán, miután '■békeszerződést kötöttek velünk, ugyanolyan helyzetben voltak és ,vonnak, mint Olaszország és jelen­leg ugyanolyan joguk van az ENSZ tagságra, mint Olaszországnak Malik elvtára emlékeztei arra, hogy7 annakidején a Szovjetunió, ■mind a biztonsági tanácsban, mind a közgyűlésiben javasolttá, hogy vegyék fel az ENSZ-be mind a ti* z.i'nhárom államot. Az USA és Ang­lia azonban elvetette ezeket a ja­va sínt okát.-—ílyenmódon — folytatta —ez • tizenhárom állam az angc.l-amé- ' rikai tömb — és mindenekelőtt az USA — kétszínű politikájának ál­dozata. Az angol-amerikai tömb országait és mindenekelőtt az USA-t, az új tagok felvételének kér­désében nemi az ENSZ alapokmá­nyának tételei, Ivánom saját, önző '•elgondolásai vezetik. Teljesen más mértekkel mérik azcjkiat az államo­kat, amelyek engedelmesen követik őket, mint azokat, amelyek nem akam»k az USA'tól függő helyzetbe kerülni. Malik elvtárs a Szovjetunió kül­döttsége nevében * következő ha­tározattervezetet terjesztette be: —“• A biztonsági tanács, megvizs­gálva Albánia, a Mongol Népködtár saság, Bulgária, Románia, Magyar- ország, Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Transz jórdá- nia, Ausztria, Ceylon és Nepal kér­dését az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe való felvételüket illetően, gye fel az eunlítdt országokat az Egyesült Nemzedék Szervezetének tagjai közé­Ezután, az USA képviselője szó­lalt. fel. Ismét követelte, hogy csak Olaszországot vegyék fel az ENSZ- be. Epnr.cinoiszág képviselőjének ja vfiislatára az ülést elnapolták és Uyanódqo a kérdés megvitatását bt* javasolja a közgyűlésnek, hogy ve-1- zonytakvii időre elhalasztották. A mmgymr kormány ti ltok ozása a» ENSZ-nél és a Nemzetközi Menekültügyi Szervezetnél A külügyminisziériuim tájékozta-! hanem elősegítették, hogy a serdülő, iám főosztálya közli: | idegen környezetben élő gyermeke­' két megtévesztő befolyásolással, hav í mis igézetekkel és erőszakkal ha­zájuktól való távolmaradásra, sőt A Magyar Vöröskereszt több íz- j ben fordult a Nemzetközi Mene­kültügyi Szervezet nyugatnémetm*- szági kirendeltségeihez a fasiszták által Németországba hurcolt ma­gyar gyermekek hazahozatala ügyé­ben. Olyan magyar gyermekeik sor­sáról van szó, akiket immár hat esztendeje hozzátartozóiktól, hazá­juktól elszakítva Nyugat-Nómetor- szághan tartanak vissz«. Annak el­lenére, hogy a Magyarországon, élő szülök, vagy hozzátartozóik a gyer­mekeik hazahoz« lialát -kérik, a Nem­zetközi Menekültügyi Szervezet át­látszó ürügyekkel és mesterkedásek- Icel a nyugtái zónák megszálló ha­tás,ágainak nyomására akadályokat gördít hazahozataluk elé. A Magyar Vöröskereszt legutóbb a Nemzetközi Menekülliigvi Szerve­zet igazgatójához tiltakozó levelet intézett, «melyben többek között inegállapíja, hogy ,,a Nemzetközi Menekültügyi Szerisez>et nyugatné­metországi szervei nemcsak, hogy nem téltek meg minden leheléit a gyermekek hazatéréséivk érdekében. az Egyesül! Albumokba való kiván­dorlásra bírják rá A Magyar Vöröskereszt levelének másolatát Szánté Zoltán fl Magyar Nópköriársasáig párisi követe jegy­zék 'ldsérelcben iinegfkiikil.e I.uis Padilla Nwonntvk, az Egyesült. Nemzeteik közgyűlése elnökének- ,,A magyar kormány — hangsú­lyozza a jegyzék — a leghatáro­zottabban támogatja a serdülő kor­ban lévő gyermekek hozzátartozói­nak kérését, követeli azon gyerme­kek hazatérésének lehetővé tételét, akiknek szülei elpusztullak és ka­tegorikusan tiltakozik az elktn, hogy magyar állampolgárok »orsó­tól ■ önkényesen döntsenek erre ille­téktelen ,szerveké' A Magyar Né; köztársaság követe kormánya megbízásából kéri az Egyesült Nemzetek közgyűlésének: elnökét, hogy érvényesítse befolyá­sát a Nyugat-Németországjüan lévő magyar gyemnekek mielőbbi haza­térése erdőkében. A magyar kormány jegyzékben tiltakozott a Mura-íoiyé egyik szigetén történt jugoszláv határsértés ellen A külügyminisz'érium Tájékoz­tatási Főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma december 20-án az alábbi jegyzéket nyújtotta át a budapesti jugoszláv kövérség­nek: ,,E hó 19-én a reggeli órákban 4 fegyveres jugoszláv határőr és tíz jugoszláv polgári személy át­lépte a Magyar Népköztársaság határét és behatol* a Mura folyó­tjuk a letenyei hídról északnyugat­ra fekvő szígeféie, A polgári személyek a négy ju­goszláv fs tárőr fegyveres védelme alatt önkényesen favágást végez­tek a magyar tulajdoni képező er­dőben és csak aznap este fértek vissza jugoszláv területre. A Magyar Népköztársaság kor­mány?, a fentiekkel kapcsolatban megállapítja, hogy eló're megfon­tolt tudatos provokációs cseleke­detről van sző, Ezf bizonyítja az is. hogy ahhoz, hogy jugoszláv személyek magyar területre lépje­nek, vizíjá-művekke! át kellett kelcíök a Mura-folyó egyik ágán a szigetnek nyugati oldalán fekvő ju­goszláv területről, minthogy a ha­tárvonal a iolyónak ez ága köze- jpén húzódik a vízfolyás irányá­ban. Az erdőírtás lényét bizonyítják ■a helyszínen <i magyar határőrök által talált kivágott fák és í. vágó szerszámok is. A Magyar Népköztársaság kor­mánya leghatározottabban tiltako­zása ; fejezi ki a m’gy»r határvo­nal provokációs célokból elköve­tett megsértése ellen és felszólítja a jugoszláv kormányt, utasítsa ha­tárőrizeti szerveit, hogy a legmesz- szebbmenően tartsák tiszteletben a Megy-if Népköztársaság határait, ,tartózkodjanak magyar területre történő behatolásiéi és őrizkedje­nek magyar területen lévő, magyar tulajdont képező v gyón megron­gálásától és eltulajdonításától. Ugyanakkor a Magyar Népköz­társaság kormánya követeli a szándékosan elkövetett határsér- fés azenn lí kivizsgálását és a tet­tesek megbüntetését.“ Au&sstráliábtsm a munkások visszaverik a reakció támadásait A reakció igyekszik beavatkozni Tömeggyííles Párizsban Gábriel Peeri és Luden Sampaix emlékére I Párizs pépe a Mutnelité palota nagyié:miében töimetgáyüiésén emlé­kezeti! meg Gábriel P-eeri-röl és bucién Snmpaix-n'iil, akiket tíz évvel ezelőtt• a nácik kivégeztek l’asdhhi elvtárs megnyíló szavai után Duclos elvtárs 'mondott be­szédet beszámolt ;i Franciaországra nehezedő fasiszta veszélyről és hangsúlyozta »/.jobboldali szocialis­ta vezetők bűnös cinkosságát a Goul kostákkal. A Kommunistaf Párt, — mo>i:- dotier •— ma is akárcsak Gábriel Pee-ri és Luden Sampaix idején, azok gyűlöletéinek középpontjába került, akik ellenségei a francia munkásosztálynak és a francia népnek. légyre világosabb a tömegek sze­mlében — mondotta beszéde b: fe­jező részében —, hogy az aineri- ka'ak akarják Franciaországot há­borúba kényszeríteni a Szovjetunió ellen. Épp n ezért, .mint hazafiak, mint kommunistáik 'és mint elszánt békelíarcosok ismétel jak meg ünne­pélyesen Maurice Thorez fogadal­máét: A franciét nap sohasem visel háborút a Szovjetunió ellen! A dolgozó tömegek kizsákmányolása és éhezése (okozza a gyűlöletet a Tito-klikk ellen belgrádi faskzlák pontosan] hiány következtében sók gyáájban teljesítik íöípe rial ist» gaz­dáik parancsait és visszaállítják az országban a -kapitálissá rendszert. Envre újabb és újabb tcínyek tanú­sítják ezt. A tiíoisták még 1949-ben hozzáfogtak aOfhoz, hogy az ország !eg!fo-n/to.saíbÍJ 'ipartelepeit és bányáit levegyék aß. államosított üzemek lis­tájáról. 1050-ben Jugoszlávia népek nck főhóhéra elfogadtatta az ipar államosításáról szóló törvény ha­tályé:licitálását. Ennek következtében ma már száz és Száz /vár és nagy­üzem ismét a burzsoázia, az előző tulajdon osoik kezén van A .jugo­szláv munkásokat kizárták az ipari termelés irányítágából. Ugyanezen az úton halad fa! •aiu gazdasági élete js. A mezőgazdaság állami szektora egyre csökken és <« magántőke mind jobban teret hó­dít faluhelyen is. A belgrádi fa­siszta kormány tervszerű tevékeny­séget fejt ki."annak érdekében, hogy a kis- és közöpparuszíságot tönikre- tegye. A titóisk» sajtó beismeri., hogy évente a kis- és középparasz- tak 10 százalékától kobozzák el földjét, JTltüníek a mezőgazdasági gép- és t rak t or ál 1 om ás ok is- Az egykori állami gazdaságok jelentős része nagy kapitalista mezőgazda- sági vállalatokká alakult át. A belkereskedelem úgyszólván teljesen a nagykereskedők és kapi­talista tácsaságok kezében van. A ,belgrádi fasiszta klikk felszámolta az állam monopóliumát a külkeres­kedelem terén is. A pénzügyeket kap ital ista elvek alapján szervezték meg és végül felszámolták az álla­mi ellenőrzésit az áruforgalom és az árak terén js. Ennek a politikának a következ­téiben egyre jobban romlik a ju­goszláv dolgozó tömegek gazdasági helyzet«. A dolgozók igen nehéz körülmények között végzik napi munkájukat és munkabérük állan­dóan csökken. Bérükből Sem még', felelő lakást, sem megfelelő élel­met, sóm megfelelő ruházkodási nem tudnak a maguk számára bíz-- fosta ni. Ezt ,a lényt a fasiszta tit-ó- j is’a sajtó is kénytelen beismerni. Igv például a Kosziak vállalatnál a munkások jelentős része a tél fo­lyamán üres raktánhclyiségekben ahult. Számos vállalatnál egy kis­méretű hállébelyisélglben sok munkás kénytelen összezsúfolódni. Gyakran előfordul, hogy a munkások számá­ra még az ivóvizet sem biztosítják. A siralmas egészségügyi állapotok miatt nagyon sok munkás betec- Igén gyakoriak a munka-balesetek is. Egyre növekszik a munkanélkü­liek száma és a jugoszláv munká­sok elégedetlensége. A nyersanyag­leállítják a termelést. jjjrisonló a helyzet faluhelyen is. A kis- és középparasafcság rendszeres kifosztása ezt a népré" leget hatalmas nyomorba döntötte. Sole tízezer kis* és középparaszí kénytelen nevetséges áron eladni földjét a kulá-koknak- A kuiákok, akik .Jugoszlávia összlakosságának mindössze 7 százalékát teszik ki> nu" kaparintották az ország gabo­na I emu ésének 40 százalékát. A ju­goszláv közigazgatás különböző szervei hemzsegnek a kuláik októl, akik vezető állásokban ülve, rab­szolgáiként küldik a szegény párasa­tokat az ordők i I<' rmelésekhez, vagy « bányáikba. 4 parasztság elégedetlenségét n véfeskezű Tito-Rankorics banda féktelen terrorral igyekszik elfojtani. Nemi ritka eset, hogy kis- és kö zéj>panaszto kot tömegesen ítél­nek halálra. így például Macedó­niában 50 dolgozó parasztot ítéltek halálra, amiért azok kiléptek a „szövetkezetből“. A jugoszláv dolgozók egyre job­ban meggyőzödnek arról, hogy a Ti lo-rendszer az angol-amerikai imperialisták eszköze ahhoz, hogy a incyiopoEkapi! alját ák .T ugoszl évi át teljesen kifosszák és az ország dolgozó népét ágyútö 11elékként fel* használják agresszív terveik, érde­kében. Ezért a jugoszláv dolgozók egyre szoroaaSÁbra vonva soraikat, elszánttan tovább folytatják felsza­badító harcukat. Ez a harc napvól- n-npra szervezettebb politikai for mát ölt és egyre szélesebb dolgozó tömegek vesznek részt benne ^4. kényszermunkára mozgósí­tott munkások és parasztok hatalmas tömegei szöknek meg a munkából és ennek eredményeként a títóisláik képtelenek terveiket tel­jesíteni. 1951 első negyedében 630 ezer dolgozó parasztot hurcoltak el kényszermunkára és ezek közül 400 ezren megszöktek. Egyre több * sztrájk és a szabotázs. 1950 folya­mán sznbo!ázs-cseh km ények és a munka bojkottálása .következtébe» a belgrádi fasiszta banda 120 mil­lió miiir.’kanapdt veszített és Belgráí nagyüzemeiben a termelés egyhar- miadára csőikként. A jugoszláv munkásokkal vállvet­ve harcolnak a dolgozó párasatok, ifjak, a haladó értelmiségiek é* mindazok, akik egy független és szabad Jugoszláviában, szoros ba­rátságban a Szovjetunióval és * népi d<m.okráciákk|al, a szocializ* musit akarják építeni. Nincs már messze az az idő, amikor a jugo­szláv dolgozó tömegek elszánt hárem követ kezűében megszületik a sza­bad, független és dtímckratikuS Ju­goszlávia. A nép állania keményen kim te ti azokat, akik megsértik törvényeit Spekulánsakat, fehetevágókat ítélt el a bíróság A Meuzies-kormány, miután ve­reséget szenvedett a Kommunista Párt betiltásának kérdésében ren­dezeti népszavazáson, nem szüntette meg a harcot a Kommunista Párt,l » baloldali szakszervezetek és más haladó szervezetek ellen. A kor­mány régi reakciós törvények alap­ján — a jobboldali munkáspártiak segítségével — hadjáratot indított az ausztráliai szakszervezetek ellen •é> elsőseibaii több szakszervezet baloldali vezetősége ellen. a szakszervezetek ügyeibe. A szak­szervezeteket a kormány szolgála­tába akarja állítani. A dolgozóknak ct reakció tátimdá" sa ellen vívott harca azonban azt mutatja, hogy a kormány n'm tud­ja akarata .alá rendelni a szakszer­vezeteket. A balotdali szakszerve­zetek harcában erősödik az auszt­ráliai munkások egysége és öntu­data. A koreai néphadsereg főparancsnokságának december 29-í hadíjelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének Fő­parancsnoksága december 29-án közölje, hogy a Koreai Néphadse­reg egységei, a kínai népi önkéntesekkel szorosan együttműködve, a korábbi vonalakon védelmi harcokat vívnak és »agy veszteségeket okoznak az ellenségnek. A keleti front egyes szakasz*!* folytatódott a tüzérségi párbaj. A középső és nyugati fronton különösebb változás nem töríént, csu­pán felderítő osztagok és harci járőrök folytattak tevékenységet. December 20-án a néphadsereg légvédelmi egységei és *z ellen­séges repülőgépekre vadászó lövészek a Vonszan/ Tokvon és Csuk- cson békés lakosságát kegyetlenül bombázó és géppuskázó repülő­gépek közül kettőt lelőttek. Egy volt hitietiaki képviseli Nyugai-Nérnetorszógot gz ENSZ-nél A Német Demokratikus Köztár­saságban lévő Keresztény Demo­krata Unió (CDU) politikai bizott- ságn táviratot intézett Selim Sar- perhez., az ENSZ különleges politi­kai. bizottsága elnökéh,ee, amelyben tiltakqzrualk az ellen, hogy dr. Gradl k é p v i se 1 je Ny uga t - N ém e t o rsz á got az Egyesült Nemzeteik előtt. Dr Gradl a háború végéig dr. Ernst minisztériumi igazgató, a hitleri birodalmi bankok biztosa, majd aiz ellenséges vagyonok ke­zelésének megbízottja, munkatársa volt. fBitis Ssiíiag imTisZittóÉc December 22-én (ít nagy íüüiialó) Majverui beszélfi “zevirt film ■ r*dió ______feltalülaiának igar tflrténeférOl______ Dt ««b«r 21—26-án délelőtt fél 11 óraker 1 forintos helyírakkal MATINÉ Ttrfti^et -g- hadihajó füldkfliiili ufjáról Előadások kezdete lé! 6 */♦ S-kor, vasárnap fét 4, * s és 8 óakor Pénztárin!:*! elrtsdés előtt egy drá a! Népi demokráciánk nagyszerű eredményeit nem jó szemmel nézik a falu kiilákjai, dolgozó népünk el­lenségei. Igyekeznek rábeszélni egyes be íolyásolh tó embereket, hogy raj­tuk keresztül gáccsoskodjanak ha­zánk rendje ellen, így leír az ellenség szekérioió- ja Dell József hetes! 4 és félholdas dolgozó psrcszt is, áld két mázsa tengerit szállított be Kaposvárra engedély nélkül, 300 forint pénz­büntetésre ítéltek. Fekete József kaposvári lakos 143 kilogramm tengerit szállítóit engedély nélkül, amiért 5G0 forin; pénzbüntetést kapott, Horváth József 716 kilo­gramm, Sass János 493 kilogramm kukoricát szállított engedély nél­kül PusztasonioGorról Kaposvárra, Mindkettő 3 h6n:pi börtönt és 500 —500 íorin* pénzbüntetést kapott- Várkonyi Imr* MÁV fokai uz, ka­posvári lakos 296 kilogram tengerit szállított engedély nélkül szolga lati útja alkalmával Somogyiadról Kaposvárra, Öt hónapi börtönt és 5C9 forint pénzbüntetést kapott- Piroa József alfal-i dolgozó pa­raszt 620 kilogram tengerit szállí­tott engedély nélkül Dombóvárra, Á bíróság 3 hó*api börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélt*. 1 K*idős Gyula állami erdész a tót jújffihrí iUentéay-földjén termelt 899 | kilogram tengerijét engedély nól- \ kűl szállította Kaposvárra, 500 fo- I rínt pénzbüntetést kapott. Megyénk mezőgazdasági dolgo­zói szívesen foglalkoznak állatte­nyésztéssel, így megyénkben jelen- iős szerepe van a kétéves állatte­nyésztési tervnek, melyből eddig is szép eredményt értünk el. Az e’k-nseg ezen a téren sem alszik, ítf is rábírja dolgozó p rasztságun- k í a feketevágásra, A kevésbbé Öntudatos dolgozóknál sikerül U a kutaknak módszert rlkalmaztatni. Kovács Ferenc sütesegéd a Kapos­vári Kenyérüzemnél, egy darab 40 —45 kilogra mmos sertést vágott le engedély nélkül, 3 hónapi börtönt, 500 forint; pénzbüntetést kapott. Bader Ferenc kaposfői 6 holdas dolgozó paraszt egy darab 35 kilo­grammos sertést vágott le feketén, ezért a bíróság 3 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítél­te. Bernhard Péter kőműves 49 kilogrammos sertést vágott le en­gedély nélkül, amiért 3 hónspí bör­tön f és 600 forint büntetést ka­pott, Horváth József bárdibiikki új- gsazda 70 kilogrammos sertést 'rá­gott le engedély nélkül, sertésszál- lííási szerződése is volt, de ennek nem t«tf eleget. A szerződési elő­leget viszont elsikkasztotta. Emiatt nem adtak ki részére vágá­si engedélyt, de ő ennek ellenére a sertést levágta. Horváth József juttatott földjét gz ősszel nem mű­velte meg, nem vetett, S hó» pi börtönre, 500 lórink pénzbüntetés­re és összes juttatott földiének el­kobzására ítélte a bíróság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom