Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-20 / 296. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök,1951 december 20. Erősítsük megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalmat Pártunk II, kongresszusa mező- gazdaságunk . szocialista úton való gyorsabb fejlesztését országunk előtt álló egyik legfőbb feladat­ként jelölte meg számunkra. Azt is láthatjuk a fejlődés során, mióta Pártunk az ipar fejlesz :ése mellett a mezőgazdaságban is irányt vett á: szocialista gazdálko­dás ’alapjainak lerakására, azóta a termelőszövetkezeti mozgalom növekedése szüntelenül tart­A Párt állandóan figyelt arra, hogy a dolgozó parasztok önkén­tes meggyőződés alapján tömörül­jenek a szövetkezeti gazdaságok­ba és fellépett mindazokkal szem­ben, akik a termelőszövetke­zeti szervezésnél ezt a lenini politikát megsértették. Ez növelte a dolgozó parasztok bizalmát a Párt iránt, hozzájárult a munkás-paraszi; szövetség erősö­déséhez és így a meglévő termelő­szövetkezeti csoportok eredmé­nyeinek; láttán megyénk területén már eddig több, mint 8 és félezer dolgozó parasztcsalád választotta a társasgazdálkodás útját. Nagymértékben elősegítette ezt a fejlődést Pártunk II. kongresszu­sa, melynek hatására egymás után jöttek létro a szövetkezeti közsé­gek, tehát, az egész község dolgozó parasztsága tömegesen lépetf be a termelőszövetkezetekbe, vagy új •csoportot alakítottak. A kongresszus előtt 13 önálló termelőszövetkezetünk volt, jelenleg 25 van, A kongresszus előtt alig volt egy-két szövet­kezeti községünk, mint P1« Bonnya, Somogydöröcske, je­lenleg 17 v^n. Most egy éve, hogy Pártunk Po­litikai Bizottsága felhívta figyel­münket arra, hogy milyen súlyos liíba volt a fokozatosság elvének elhanyagolása, azóta a gyakorlat­ban igazolódott be Pártunk poli­tikájának helyessége, mert tapasz­talatainkból tudiuk, hogy a foko- zatossság elvének alkalmazása lé­nyegesen megkönnyíti a középpa­rasztoknak a szövetkezetekbe való belépését. •Legfontosabb előfeltétel — mint arra Pártunk II. kongresszusán Rá­kosi és Hegedűs elvtársak rámu­tattak —, hogy jó eredményeket elérő, mintaszerűen gazdálkodó termelőszövetkezetek legyenek, amelyeknek példás munkája lát­tán a dolgozó parasztok saját tapasztalataik alapján győződnek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Enélkül szövetkezeti község lé­tesítésére venni az irányt kalan­dor -poll;ika volna, amely nem elő­segítené a szövetkezeti mozgal­mat hanem egyenesen hátráltatja a mezőgazdaság szocialista átszerve­zését. De a Párt és állami szerveink­nek, a pártszerveinknek és népnevelőinknek minden ere­jűire; meg kell feszíteni ezen előfeltétel megteremtése ér­dekében. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű növekedésénél egyes elvtársik és népnevelők azt a kö­vetkeztetés; vonták le, hogy mi­nél nagyobb teret foglalnak el a termelőszövetkezetek a mezőgaz­daságban. annál könnyebb lesz a pártszervek és népnevelők munká­ja, mert a termelőszövetkezeti csoportokba belépett dolgozó pa­rasztokat már nem kell agitálni a beszolgáltatás, az adófizetés, vagy egyéb kötelezettségek telje­sítésére, vagy éppen a begyűjtés érdekében, ez alapvető tévedés, éppen ennek ellenkezője a helyzet­A termelőszövetkezetek növeke­désével növekszik a pártszerveze­tek népnevelő csoportjainak fele­lőssége. A pártszervezeteinknek konkrét intézkedéseket kell tenni a termelés színvonalának emelésé­re. A tagok szocialista munkafe­gyelemre való nevelésére a munkaszervezet helyes alakí­tására. Ezért a népnevelő munka fő fel­adatává kelf 'tenni a termelőszövet­kezetek megszilárdításáért folyta­tott agítációt. Népnevelőinknek figyelmét rá kell irányítani a meg­szilárdí ás legfontosabb kérdései­re, Egyes elvtársik termelőszövet­kezeteik megszilárdítását, tovább­fejlesztését úgy vélik, hogy van egy időszak, amikor csak a fejlesz- éssel kel' foglalkozni, ez az úgy­nevezet fejlesztési szezon, s mi­kor ez lezárul, akkor következik • a megszilárdítás ideje, amely egy­két hónapig tart és újból követke­zik a fejlesztés. Természetes, ahol ilyen munka folyt, ez a helytelen néz®: ural­kodott, utána rossz munkát vég­zett a tszcs és bármennyire eről­ködtek volna népnevelőink, hogy a dolgozó parasztokat ezekbe a 1 ermelőszövetkezetekbe beszer­vezzék. Ahol rossz a vezetőség, laza - munkafegyelem, nem szilárd a munkaszervezet, ez ilyen csoportokba nem lépnek be a dolgozó parasztok. Szervezetten munkának, laza munkafegyelemnek az lett a követ­kezménye, hogy termelőszövetke­zeteink nem értek el olyan eredmé­nyek®., mint amilyenre a szövetke­zeti gazdálkodás keretei lehető­séget nyújtanak. A mi megyénkben ennél sokkal jobb a helyzet, merf azok a terhi előszövetkezetek és csoportok, amelyeknek a földje már be volf tagosítva, négy-öt mázsával is több tö­mést értek el búzából, rozsból, vagy árpából. A barcsi Vörös Csillag tsz, t‘ komlósdí Terv termelőszövetkezeti csoport kukoricából kat&sztrálís hol- dankint 40 50 mázsát takarí­tott be, amíg az egyénileg dol­gozó parasztok ka írsz téri hol- d.arkíní felét takarították be, A baliakynszárszóí ,,Béke“ termié- 1 őszövetkezeti csoport, alkalmflizta a négyzetes kukorica vetést és pót- 'beporzást, 10—-12 mázsa kukoricá­val többet takarított be, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A bu- zsábi ..Munka harcosa“ termelőszö­vetkezeti csoport, és a bélavári „Dózsa“ termelőszövetkezeti cso­portok, alkalmazták a szoVjet mód- szeríí nyári ül'etésü burgonya veté­sét, melynél katiaeztrális holdan­ként 30—40 mázsával takarítottak be többet, mind az egyénileg dol­gozó parasztok. Rendelkezésünkre állnak a Szovjetunió kolhozainak gazdag tapasztalatai, amelyeket az itt járt küldöttség tagjai is átadtak és amelyeket a mi pára szikii Idöt- teinik már hiárejm ízJben tanulmá­nyozhattak a Szovjetunió kolhozai­ban. Teljesen tőlünk függ, hogy tuda­tosítsuk azt a termelőszövetkezeti tagok között és a mi agronómusul­ink hogyan segítik elő az eddigi tapasztalatok gyakorlati alkalmazá­sát. A kamlósdi és bálátonszúrszói termelőszövetkezeti csoportok négy­zetes kukorica „etésíí és pót bepor­zásé, valamint heterózisan termelt terméseredménye 10—12 mázsával irdott többet katasztrális holdam ként, mint -amelyiknél nem alkal­mazták ezeket a fejlett termelési módszereket. Megyénk területén 195-706 k«" taszít ralis hold kukorica vetés volt. Ha minden hold földön, melyben kukoricát termeltünk, alkalmaztuk volna ezeket a fejlett agrotechnikai eljárásokat, akkor 7927 vagon ku­koricával termett volna több. öt mázsa szemeskukoricával számítva egy hízó meghizlalás'áil, 158.454 da­rab hízóval több bízott volna meg megyénk területén. Ha ezt a módszert az egész or­szág területién a burgonya vetésie- rü,létünkön alkalmaznák, egy év múlva kövei 5 millió mázsával több burgonyát tudnánk termeim. Ez Budapest egy évi szükségletének legalább négyszerese. Vannak még olyan termelőszö­vetkezeti csoportok, amelyek nem rendelkeznek szarvasmarha, vagy sertésállománnyal. Minden termelő­szövetkezettől meg kell követelni, hogy a földje nagyságának meg­felelően állatállománnyal rendel­kezzen. Ezért a termelés terén a népne­velők egyik legfontosabb feladata, hogy a téli hónapokban a Minisz­tertanács határozatának az állatte­nyésztés fejle.szfés<e érdekéiben ha­talmas arányú agítációt fejtsenek ki, így kettős feladat áll előttünk. Az egyik az, hogy számszerűleg növel­jük az állatállományt, másrészt pedig növeljük az állattenyésztés hozamát. Ezen a területei) is egyes csopor­toknál vannak jő eredmények, min1 például a balatonőszödi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet, amely az élelmezési minisztérium vándog" zászlaját megkapta a tejbeszolgál­tatás jó eredményéért- A fedési át­lag 9— 10 liter között van, vtey a komiósdi ,»Terv“ termelőszövet­kezeti csoport, melynél a fejési átlag 11 liter. De a megyei átlag meg kell mondani, elég rossz, mert -1—5 liter között van. Ebl^íl is lát­hatjuk azt, ha .a megyei átlagol csak 8—9 literre tudnánk emelni, vagy ha csak 3 liter tejjel tudnánk tcLibct termelni tehenenként, a me* gyénk térülőién 51-941 tehén van, ez napi 155.823 Üteg tejjel, vagy 2791 káló vajjal jelentene többet. Feladat: a megszilárdítás elett' gedheteMen feltétele a termelőszö­vetkezeti csoportok fejlődése a ter­melési eredményeink további növe­lése és fokozása­Agitációnk során harcot kell folytatni a közös szövetkezeti vagyon győzelméért. Tudjuk azt, hogy ma még nem minden termelőszövetkezeti csoport dolgozója érti meg azt, hogy ha most mindent széjjel osztanak, ak­kor az idén is keveset oszthatnak és a jövőben is keve&dbto lesz ,a jövedelmük, mert nem lesz ami szaporítsa a jövedelmet. A népnevelő munkának úgy kell érvényesülni minden lermeloszövet- kezeiben, mind ahogy érvényesül a barcsi, komiósdi, vagy iharosi termelőszövetkezeti csoportokban, lit van mit osztani és a jövőben még több lesz. A biti esi Vörös Csil­lái/ egy műnk'-‘egységre felosztott í .5 kilogramm kenyérgabonát, egy kilogramm árpát, 5 kilogramm ku­koricát. 3 kilogramm répát, 3 kilo­gramm szénát, 0.6 kilogramm cuk­rot és 13 forint készpénzt, ezen­kívül üzemi alapra több> mint lG'i ezer forintot, a közös szövetkezeti vagyonát 256-500 forintra emelte. Feltétlenül biztosba ni kell a ter­melőszövetkezeti csoportokban az alapszafeályszeriniti működést. Erre. meist -alkalmat nyújt a (éli időszlak. amikor sűrűbben lehet tartani cso­port vagy brigádértekeziletet és az oktatási napokat is. Ne hagyják a csoport tagijai, hogy az elnök, vagy brigáldvezető önkényesen a csoport rovására in­tézkedjen, miint pl. Zicsen, vagy Balalonszrmesen, ahol az elnököt nemcsak leváltani, hanem be is kellett csukni, mert romboló mun­kát folytatott a csoport fejlődése ellen. Az 1. és 1T. lipusú termelőszö- vetkezeilii csoportoknál agítációt kell folytatni áz alapszabály szó­ján li működésért, a közös vagyon növeléséért. A termelési eredmény ok megljaiví- tása érdekében a Minisztertanács a termelőszövetkezeti vezetők java­dalmazását úgy állapította meg, hagy ctzok érdekeltié váljanak a termelőszövetkezeti gazdaság növe­kedéséiben, erősítéséiben és a ter­méshozamok növelésében. Ez feltétlen serkemleini fogja a vezetőket a jó munka elvégzésére. Itt most az a feladata népneve­lőinknek, bogy a tagságQt is meg­felelően lelkesíteni tudják a veze­tők lelkesedésével párosulva a ma­gasabb terméseredménvek elérésére a növény és állal tenyésztési tervek teljes illésére és túlteljesítésére. Élesen fel kell lépni több helyen a szektánjs megnyilvánulás ellen, amely szerint a jólmenö termelör szövetkezeti csoportok nem akar­nak új tagokat felvenni. A terme­lőszövetkezeti csoportokon belüli agitáció im llett az egyéni dolgozó parasztok felé folytatott agítációt nem lehet háttérbe szorítani. A termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának érdekében fo­kozottabb mértékben be kell kap­csolni a gépállomások népnevelőit. A gépállomások és :a> termclőszövet- kezeii csoportok közösen harcolja­nak a termelési feladatok és egyéb feladatok megoldásáért. A VILÁG LEGNAGYOBB ÖNTÖZÉSES ERDŐGAZDASÁGA A sztálini termesz® átalakító munkák hatalmas távlatait mutat­ja a Turkmén Főcsatorna építke­zése is. A Turkmén Főcsatorna a • ahia-t-asi víztárolótól vezető iraellékcsatornákka’ .égyü'-t , több min; 20 millárd köbméter, vizet visz el évente az Amu-Darjából. A főcsatorna 2,260.000 hold újonnan megművel terület öntözését és. 12. millió hold legelő vízellátását tesz 1 ehetővé; A csatorna mentén ülte­tett erdősávokkal mintegy 850.000 holdon kötik le a liomoko . Itt létesül a világ első, hátaim-s kiter­jedésű öntözéses erdőgazdasága. A Turkmen Főcsatorna ú vona­la mentén rna még több mint. 25 millió hold puszí*ság terül el. I t van a K ri Kum és Kzil-Kum siva­tag is, amely az öntözés segítsé­gével megműve he:övé válik. Turk­mén a sivatagjainak talaját rendkí­vül termékeny iszap alkotja, ame­lyet a?; Amu-Darja és a Szír Dárj.a évezredeken á) hordott ide. A csa­torna vize éietrekelti a kopár föl­dekéi. cs óriási vízterületeket vál- töztat majd termékeny, virágzó vidékké. * Statisztikusok kiszámították, hogy a Kara-Kum sivatagban m'tt- den köbméter víz körülbelül 30 deka nyersgyapotot (1 méter kar­tont), vagy másfél kiló cukorrépát'! (27 deka cukrot), 10 átér tejei:. 3.5—5 kg. gyapjút, 7—10 kiló húst és állati zsiradékot fog eredmé­nyezni. Ezek után képe: alko'ha- tunk magunknak az öntözéses gaz­dálkodás új eredményeiről, ha fi­gyelembe vesszük, hogy csupán a Tvrkmén Főcsa1 erna c-vente 13 mil'iárd köbméter vizet fog szállí­tani. A Turkmén Főcsatorna nyomvonalán végzi tudományos előkészítő munkáját V. Klimenko giavimelrikaí csoportja. A GEORGJJEVI KOLHOZ VÍZIERŐMŰVE A Szovjetunióban sokezer kolhoz épít kis vízíeró'művet, Dzsambnl területén nemrégiben üzembehelyezték georgíjevi vili; mos vizierő- müveí, ahonnan több kolhoz álla; tenyésztő telepe és műhelye kap villanyáramot. Az új vizlerőmű lehetővé tette, hogy 4C00 kolhozpa­raszt. lakásába villanyt vezessenek te. — Képünk a georgíjevi villa­mos erőmű géptermét műt tja be. * Hiti (San Izét t 1688 másí&a vuhnrrépa Kírgizíában ezévben is bőséges cu- korrépteimést takarítottak be. A legnagyobb terméshozamot elért cukorrépatermeczíők megkapták a Szocialista Munka Hőse címet. Ezek közé tartozik Szurakan Kaj- nnzarova kolhozparasztnő is (Csuj- völgy, K línyín kolhoz), aki hek- 1 ár önkin-; 971.5 m ázsás átlagter­mést ért el, ami holdra átszámítva 1688 mázsát jeleni. Képünkön Szu­rakan IvajrazMovát (jobbról és Szóra Imannlíjevát látjuk, -.mint ■z új cukorrépatermést tekintik meg. ŰJTÍPLSÚ SZÉNKOMBÁJN A kn gandni szénbányákb n Szembehelyezték Sz. Makarov, Szfá- lin-díjas fervező új ípusú színkombájnját. Képünkön Sz, Makarov (jobboldalon) Akusup Med jövesziövájár tapasztalatait hallgatja gépe munkájáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom