Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-11 / 289. (288.) szám

Az állami termény begyűjtés helyzete Dolgozó parasztságunk jelen:ős része teljesítette beadási kötele­zettségét. Számos község túltelje­sítette fervét. MíHósi gabonából 125, kukoricából 160, burgonyából 118 százaiékor teljesített. Elismeréssel kell szólni az olyan, délszláv dolgozók által lakott községekről, mint La kócsa, Poíony, Szentbcrbás és Tótújíalu, melyek azzal is kifejezésre jutat­ták hálájukat, szeretetüket a népi demokrácia és gyűlöletüket Tito fasiszta rendszere iránt, hogy pél­dásan teljesítették állampolgári kötelezettségeiket. Több mint 2000 egyénileg dol­gozó paraszt 2&0 százalékon felül teljesített- Godácsi Ist­ván 5 holdas kötéséi dolgozó paraszt kenyérgabonából 1100 takarmánygabonából 2560, burgonyából 380 százalékra teljesítette kötelezettségét Özv. Kocsis Vendciné hetegi lakos kenyérgabonából 1194, takarmánygabonából 888, bur­gonyából pedig 390 százalékot teljesített. Termelőszöve:kezeteink zömé­nek eredménye jó. A szöllősgyörö ki „Vörös csillag“ termelőszövet­kezeti csoport kenyérgabonából 427 százalékra, a ousztakovácsi „Dimitrov" termelőszövetkezet; 42o százalékra teljesítette beadási kö telezettségét- Hosszan lehetne so­rolni még azoknak a termelőszö­vetkezeteknek a nevét amelyek messze túlteljesítették előirányza­tukat. Ennek ellenére Somogy megye begyűjtési tervteljesítését a kukorica, széna és még né­hány teiményféleség kivételé­vel a súlyos lemaradás jellem­zi, A kenyér- és takarmánygabona be­gyűjtési versenyben megyénk az ország 19 megyéje közül változat­lanul az u'olsó helyen van. Komoly lemaradás van a burgonya és ba­romfi begyűjtésénél. A leggyen­gébb eredményt a csurgói, mar­cali és nagyatádi járások érték el. A megye nem a lehetőségek­hez mérten járult hozzá a jegyrendszer megszűntetéséhez a mezőgazdasági áruk forgal­mának felszabadításához. A begyűjtést nagymértékben akadályozta a2 állampolgári fe gyelem hiánya. Egyes helyeken még Párt és állami funkcionáriu­sok sem teljesítették beadási kö­telezettségüket és ezzel komoly kárt okoztak. Marcali község vol: függetlenített pártjtikárát azért kellett leváltani, mert beadási kö- teiezítségét nem teljesítette. Bo- ronka község párttitkára Kiss Jó­zsef elvárs sem mutat jó példát dolgozó paraszttársainak. 15 má­zsa burgonya, 180 darab tojás, 17 kiló baromfi és 2000 forint adó val tartozik az államnak, A tanács­elnök még semmiből sem teljesítet­te kötelezettségét. Nem véletlen, bogy a község nagyon el van ma­radva a begyűjtésben. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség legutolsó ülésén mondta az állami fegyelemmel kacsolaiban, hogy: „Százá­val, sőt ezrével voltak olyan újgazdák is, akik évszámra nem fizettek adóf, vagy nem teljesítdíték a terménybe­adást“. Megemlítette Besenyei Ferenc gőllei újgazdát, aki évek ója nem fizetett adót és így adóhátraléka nagyon felemelkedett- Besenyei önkritikát gyakorolt, beismerte hi­báját és már 4512 forintot kifize­tett. ígéretet tett, hogy hátralévő 'tartozását rendezni fogja és a jövő­ben nem várja meg, míg nyilváno­san megbírálják, hanem az elsők közt lesz, minden állampolgári kö­telezettség teljesítésében. Sajnos a megyében még nagy­számmal akadnak, akik nem okul­tak Besenyei Ferenc példájából. Itt van Borsó János 13 holdas bo- ronkai dolgozó paraszt, aki a népi demokráciától 7.5 hold földet ka­pott. A felszabadulás óta kétszoba- kohnyhás és melléképületekkel el­látott nagy sarokházat épített. Épített továbbá istállót és cserép­tetővel fedett modern disznóólát. Az elmúlt években szerzett bárom lovat, tehenet, borjut, s több disz­nót, birkát és sok baromfit- Ezen­kívül természetesen még egy sor háztartási és ruházati cikket, va­lamint gazdasági felszerelést vásá­rolt- Azt lehetne hinni, hogy az ilyen ember becsületesen teljesíti az állammal szembeni kötelezettsé­gét. A valóság azonban mást mu­tat, Borsó János tartozik az állam­nak 304 kiló gabonával, 7 mázsa burgonyával, 384 tojással és 19.5 kiló baromfival. De a felszabadulás óta adót sem fizetett és így jelen­legi tartozása 8.924 forint- Nyil­vánvaló, hogy a népi demokrácia nem nézheti tovább tétlenül, hogy amíg a dolgozók zöme példásan teljesíti köielezettségeit, egyesek ilyen lazán viszonyúinak ahhoz az országhoz, amelytől jólétet, sza­badságot, boldog életet kaptak. Az ilyen emberekkel szemben először a meggyőzés eszközét, de végső fokon keményebb rendszabályokat kell fogana­tosítani. A bíróságnak min'egy 400 eset­ben kellett fellépni olyan notórius elemekkel jórészt kupecekkel, kulákokkal — szemben, akik nem teljesítették beadásukat. A Párt Központi Vezetősége és a miniszter tanács legutób­bi határozat* december máso­dikéval szabaddá tette a mező­gazdasági termények éa termé­kek forgalmát­Áz a dolgozó paraszt, aki beadá­sát teljesítette, szabadon eladhat­ja áruját. Rákosi elvtárs felhívta figyel­münket, hogy: „Ennek megfe­lelően naosf fokozott erővel kelj gondoskodni arról, hogy azok a termelők, akik még * beadással hátralékban van­nak, maradéktalanul és gyor­san pótolják mulasztásaikat“ „ ... Az állampolgári kötelezett­ségüket hűen teljesítő gazdák, dol­gozó parasztságunk túlnyomó SOMOGYI NÉPLAP nana kodjunk az igazi közteher-viseiés- ről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi, önző, törpe kisebbség or- szágépítésünkhöz való köteles hoz­zájárulás helyett spekulációjával, fegyelmezetlenségével és nem egy­szer tudatos ellenséges szándék­kal kár; okozzon, vagy megkísérel­je aláásni szilárd alapjainkat-“ Pártunk ás kormányunk határo­zata segítséget nyújt dolgozó pa­rasztságunknak, nagymérték; ben ki­szélesíti értékesítési lehetőségeit, megerősíti a munkás-paraszt szö­vetségei. dolgozó parasztságunk megszabadult sok gondtól, amit az eddigi forgalmi, szállítási korláto­zások okoztak. A határozat arra is ösztönzi a dolgozó parasztokat, hogy fokozzák, termelésüket, több élelmiszert hozzanak piacra. Ezeknek s szempontoknak meg; felelően tanácsaink, az egész begjriijtesi apparátus mozgó­sításával adjanak újabb len dűíeíet a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésének. Folytassanak következetes harcot a különböző formákban megmutat­kozó megalkuvás ellen. A fanácsok elsőrendű feladnia, hogy maradéktalanul érvé­ny esi lsek a begyűjtési tör­vényi. Büntessék meg kivé *1 nélkül azo­kat, akik spekulálni akarnak azzal a terménnyel, amit *z ország ellá- ására az államnak kötelesek bead­ni, Ha teret engednek valahol a tör- vényszegésnek, az lazítja az álla­mi fegyelmet, aminek megszilárdí­tása épp most a; legfontosabb fel­adatunk. A begyűjtéshez- természetesen nemcsak hivatalos intézkedé­sek, Iranern a párt- és tömeg- szervezeteink fáradhatatlan felvilágosító, nevelő, lelkesítő' arankáim ís> szükséges. többsége egyenesen megköveteli tőlünk, hogy ezen a téren teremt­sünk végre rendet, hogy gondos­Ismertetni kell mindenekelőtt, hogy a munkásosztály államhatal­ma milyen nagy segítséget nyújt a parasztságnak. Ebben az évben többszáz új traktort, vetőgépet, cséplőgépet kaptak megyénk fal­vai. 10 helység — köztü Ujvárfal- va, Gvugy, Rmyabesenyő kaptak, telefoni. Több helyen, napkoziotf- hon, egészséghez, orvosi rendelő létesült janurá t-tol, 49 új kultúra- otthon létesült, 29 község kapott nemrég népkönyvtárat és 31 köz­ség mozit, ami elősegíti a falu dol­gozóinak fokozódó kulturális igé­nyeinek kielégítését. Megyénkbe» mintegy 9000 nép­nevelő — köztük 2000 pártonkí- víili — szívós felvilágosító munkát végez. Nem régén; hoztuk létre az: egységes népnevelő csoportokat a Párt irányulnia ása alatt. Ezeknek a csoportoknak egyrésze. mint a ráksi, csökclyi, vagy nagyberki népnevelő csoportok, rendszeresen felkeresik a dolgzókat és megma­gyarázzák nekik a párt- és kor­mányhatározatokat, a politikai: helyzetet és mozgósítják őket ® termelési feladatok végrehajtásá­ra. Javulás mutatkozik a népne­velő csoportok összetételénél és állandósításánál.. A népnevelő munka megjavításához a kővetke­ző feladatok látszanak szükséges­ének: a) Javítani kelt a népnevelő munka színvonalát. Rendszeresen kell ellátni őket legújabb érvekkel. Harcos népnevelő csoportokat kell kialakítani, akik megalkuvás nélkül bátran képviselik az igazság ügyét és ingadozás nélkül leplezik le az ellenséget. b) Tovább kell javítani a népne­velő csopor ok összetételét, első­sorban a beadási' kötelezettségü­ket példásan teljesítő és a termelő munkában élenjáró dolgozó parasz­tokból, munkásokból. A. töirregszer- vezeteknek fokozottabban kell a legjobb népnevelőinket az egységes népnevelő csoportba irányítani. c) Állandósítani kell a népneve­lő csoportokat, hogy ez egyes nép­nevelők huzamosabb ideig; ugyan­azzal a családdal, ugyanazzal a dolgozóval foglalkozzanak. A meEŐgaxda§ág szoeialistn átszervezése-1 Pártunk II. kongresszusa hatá­rozatban mondta ki bogy az ötéves terv-időszakban dönt,® lépést keli tennünk a mezőgazdáság elmaradá­sának felszámolására; Somogy megye termelöszövetkeze ti mozgalma az idén. egészségesen, fejlődött. Ehhez nagy mértékben járult hozzá a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak felhasználása- Me­gyénkből 9 dolgozó »arasz: számá­ra. vált ezévben is lehetővé, hogy megláthassák és. tanulmányozhas­sák a világ legfejlettebb mezőgaz­daságát. Néhány héttel ezelőtt me­gyénkben járt a Szovjetunió élen járó mezőgazdasági szakemberei­nek egy csoportja, akik értékes se­gítséget nyújtottak mezőgazdasá­gunk átalakításához. Megyénkben jelenleg 243 ter­melőszövetkezet, illetve cso­port van« Ebből 25 önálló ter­melőszövetkezet, Tennelőszö- reíkeze í cinkben 8533 család dolgozik 13.199 tagé«L A ren­delkezésükre álló földterület 69.908 kát, hold, melyből szántó 58,712 hold, ami a me­gye összes szántóterületének 10,4 százaléka. Ez az arány messze elmarad az országos 15.6 százalék mögött. Me­gyénk termelőszövetkezeteinek, ál­lami gazdaságainak szántóterülete az ossz szántóterüle 17 százalékát teszi ki az országos 24.6 százalék­kal szemben. Termelőszövetkezeteink fejlődé­se különösen nagyarányú volt ez év elején, a pártkongresszus előtti hetekben, amikor ismeretessé vált jövedelmük. Ebben az időben szövetkezeti tagságunk és a földterület megkétszereződött, 21 terme­lőszövetkezeti község alakult, köztük olyan nagyobb közsé­gek is, mint íharosherény, So- mogydőröcske és Bonnya, A gyorsütemű számszerű fejlődéssel nem mindenütt tartott lépést a termelőszövetkezetek poli+ikai, gazdasági és szervezel megszilár­dulása. Termelőszövetkeze: eink legjobbjai ugyan élenjártak a ta- vaszi munkában, példásan elvégez­ték a talajelőkészítő és vetési munkákat és élenjártak a növény­ápolásnál is>, de termelőszövetke­zeteink jelentős részénél lemaradás volt tapasztalható, ügy a ravaszt, mint a nyári munkák elvégzésé­nél. A Politikai Bizottság ezév szep­temberében utasította a Megyei Pártbizottságot, a járási pártbi­zottságokat és aiapszervezetein- ket, hogy ( * termelőszövetkezeteknek számszerű fejlesztése mellett sokkal nagyobb gondot fordít­sanak a már meglévő term€- lőszövetkeztek és csoportok megszilárdítására és megerősí­tésére. A termelőszövetkezetek meg­szilárdítását iminden'dk elejt új pártszervezetek megalakulásával és a meglévők erősítésével segí­tettük elő. Ezév eleje óta 88 er- melőszövetkezetben alakult meg a pártszervezet, ami jelentős fejlő­dés. Azonban még mindig van 86 olyan termelőszövetkezeti csoport, ahol nincsen pártszervezet- A fel­adat az. hogy ahol a lehetőségek adva vannak, rövid időn belül megalakítsuk a pártszervezeteket, másutt pedig pártcsoportokat kell létrehozni. A termelőszövetkezeti tagok 16.3 százaléka tagja Pár­tunknak. Egyes termelőszövetke­zeti pár'szervezetek helyesen al­kalmazták * tag- és tagjelöltfelvé­telt. Ilyen például a bonnyai ter­melőszövetkezet, ahol ebben az évben 18 tagjelöltet és 6 párttagot vettek fel. Vagy a nágeesi termelő­szövetkezet, ahol 14 tagjelöltét és 7 párttagot vettek fel. Komoly hiányosságok vannak a termelőszövetkezetek. DlSZ-szer- vezeteinek megalakításánál. Jelen­leg a 243 termelőszövetkezet kö­zül mindössze 25-ben van DISZ- szervezet. s 218-ban nincs. Párt- és DISZ- bizottságainknak megfelelő politikai munkával arra kell töre­kedni, hogy februárig termelöszö- szövetkezteink 65—70 százaléká­ban megalakuljanak az életképes DISZ-szervezetek a legjobb fiata- lekból. Termelőszövetkezeteink párt- szervezetei segítették és ellenőriz­ték a terrneIőszövetkezetek mun­káját. Gyakran megtárgyalták a termelés legfontosabb kérdéseit és a hozott, határozatok végrehajtásá­ra mozgósították a párttagságot, az összes csoporttagokat. Biztosí­tották a legtöbb helyen a kommu­nista példamutatás érvényesülését. Megszerveznék a párttagok okta- ását. Gondot fordítottak a mun­kafegyelem megszilárdítására. TermpISsKÖtretkezeteink nagyobb termés­átlagot értek el, mint as eif jésiilejy dol&ező parasztok A Politikai Bizottság határozata előírta, hogy a termelőszövetkeze­teket „jól működő, maga* jövedel­mezőségű, sok árut termelő szövetkezetekké kell átformál­ni,“ Megyénk termelőszövet­kezetei kivétel nélkül nagyobb termésátlagot értek el, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok, Őszi árpából az egyénileg dolgozók 9 mázsás, a termelő­szövetkezetek pedig 11 má­zsás átlagot értek el, A búza átlagtermése az egyénieknél 7.5 mázsa, a termelőszövetke­zeteknél 9 mázsa volt. Nem egy olyan 'ermelőszövet,ke­zet van, melynek terméseredmé­nye messze meghaladja az egyéni­leg dolgozó parasztok termésátla­gát- A barcsi Vörös Csillag terme­lőszövetkezet burgonyából 150 má­zsás, kukoricából 50 mázsás ter­mést ért el holdankint. A komiósdi Terv termelőszövet­kezet ősziárpából 18, mázsát, bur­gonyából 150 mázsát, kukoricából 45 mázsát termelt holdankint. A nágocsi termelőszövetkezet 140 mázsás burgonyatermésére a köz­ségben élő 70 éves dolgozó parasz­tok is állítják, hogy ilyen burgo­nyatermés a községben még soha nem volt, mióta emlékeznek. Ezeket a magas termésered­ményeket a nagyüzemi gazdál­kodás — a fejlett agrotechni­kai eljárások alkalmazásával — élenjáró szovjet tapasztala­tok felhasználásával értek el termelőszövetkezeteink. A kukorica négyzetes vetése, a pótbeporzás, a keresztsoros vetés, az előhántós ekével való szántás, mind növelte a termésátlagot- Rá­kosi elvfárs tanítását megfogadva termelőszövetkezeteink többezer holdon vetettek másednövényt- ami szintén növelte a jövedelmü­ket; és elősegítette növekvő állat­állományunk takarmányozását, ami főbb hús|, zsírt, növekvő életszín vonalat jelent. Termelőszövetkezeteink idei zárszámadásai isméit bebizo­nyították, hogy a csoporl jagok jövedelme, életszínvonala lé­nyegesen magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. A barcsi Vörös C g III. típu­sa termelőszőve . kezet most a zár­számadásnál mindenek előtt példá­san eleget tett beadási kötelezett­ségének. Ami*' 483 százalékra tel­jesített. A szövetkezeti alapot 265 ezer forinttal növelték, üzemi alapra 162.214 íor.nlot fordítottak. 154.855 forintos adósságát kifizet­tek., a fennmaradó jövedelméből 18 forintot és a következő termény- mennyiségeke' adta munkaegysé­genként tagjainak: 4 és fél kiló kenyérgabona, 1 kiló árpa, 5 kiló ;kukorica, 3 kiló répa, 3 kiló széna, 1 és fél kiló burgonya és még egyéb termények. Ebben a terme­lőszövetkezetben a legtöbbet Dcr- gecz Mihály kereste, ak; ezév ok­tóber 1-ig 532 munkaegységet tel­jest eft, amiért a kővetkezőket kapta: 23.94 mázsa kenyérgabonát, 5.32 mázsa árpát, 26.60 mázsa ku­koricát, 15.96 mázsa répát, 15.96 mázsa szálastakarmányt, 31.97 kiló cukrot, 7.98 mázsa burgonyát és 9.576 forint készpénzt. Az ilyen jövedelem nem egye­dülálló a termelőszöve:kezeteink- aéÜ Ä kastélyosdombói Felszaba­dulás termelőszövetkezetben- mely beadási kötelezettségét 280 szá­zalékra teljesítet; e — a.,,közös szö­vetkezeti vagyonra 164.880 forin­tot, üzemi .alapra 215.584 forint helyztek el és szintén hasonló jö­vedelmet biztosítottak tagjaiknak. Ebben a szövetkezeiben Horváth János 3 tagú családjával 877 mun­kaegységet t®ljesí e t, melyre ka­pott 21.5 q kenyérgabnát, 13T6 mázsa répát, 6.13 mázsa burgo­nyát, 26.31 mázsa szénát, 26.31 ki­ló cukrot és még egyéb terménye­ket. valamint 2.1.398 forint kész­pénzt. Nyilvánvaló, hogy ezek az eredmények ismét növelni fogják termelöszövetkeze, eink tekinté­lyét és befolyását az egyén leg dolgozó parasztok körében. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1951 november 30-i ülésén mondotta: „A legjobb agifáció és rropa ganda a fermelőssövetkezetek eszméje mellett, ha ezek a szö­vetkezetek virágoznak, ha ter­melékenységük, jövedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit. Ne csak mi agitáljunk most már a szövetkezet melíatit, hanem beszéljen, a term!öszöveíkeze tek jó eredménye magáért.“ Az ellenség természetesen igyekszik a termelőszövetkezetek fejlődését minden eszközzel gátol- ni. Egyrészt gágalmazassal, ferdí­téssel próbálja az elmaradottabb embereket távoltartam, másrészt pedig befurakodva a csoportba, la­zítja a munkafegyelmet, elégedet­lenséget szít és nem egyszer sza­botál. Ismételten és félreérthetet­lenül le kell szögezni, hogy a kulá­kokkal, csendőrökkel, kupecekkel nem lehet termelőszövetkezetet építeni. Megyénk 21 gépállomása jelen­tékeny politikai és termelési segítséget nyújtott a termelő­szövetkezeteknek és ak egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Megnövekedett gépparkjuk lehető­vé teszi, hogy a különböző mező- gazdasági munkák egyre nagyobb részét, végezzék el. Az őszi terv teljesítésénél gépállomásaink na­gyon lemaradtak. Jelenleg is a 12. helyen vannak országos vonatko­zásban. A munka, jobb megszer­vezésével, a munkafegyelem megja­vításával, két műszak fokozottabb bevezetésével ezt a lemaradást be lehet hozni. Gépállomásainknak a termelési tervek teljesítése mellett javítaniok kell politikai munkáju­kat, ami fontos feladatuk. Állami gazdaságaink különöse* az utóbbi napokban — mióta Pau- kász Ferenc elvtárs vezeti — so­kat fejlődtek, azonban még min­dig egy sor olyan fogyatékosságban szenvednek, amelyeket gyorsa* meg kell szüntetni. Sokkal inkább kell bizonyítaniuk a nagyüzemi mezőgazdaság fölényét, többe: és olcsóbban kell termeiniök. Erre lehetőségük megvan a most tago- sítoft földeken. KEDD, 1951 DECEMBER ti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom