Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-28 / 277. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! W 'v_ Mai számban: Eredményes volt a járási pártértekezletek munkája. (2, o.) — A balaíonújhetyi állami gazdaságot női gazdasággá szervezik át. (2. old.) — Beszélgetés Cse Jón Gillel, a 16 esz­tendős partizánparancsnokkal, (3. o.) — A Títo-banda garázdálkodása. (3, o.) -— Szo­cialista realista kultúrával emeljük dolgozó népünk kulturális színvonalát. (4. o.) MDP SOMOGYMEGYEI PÄRTBIZOTTS AGÁNAK LAPJA A J VIIL ÉVFOLYAM, 277. SZÁM. Ára 50 tiller. SZERDA, 1951 NOVEMBER 28. Túlteljesítette adófizetési ütemtervét Csorna község dolgozó parasztsága Csorna község dolgozó parasztjai 270-OÖO forintos együttesen kezelt, közadó előirányzatukkal szemben 2fi3.000 forintot már befizettek az illami pénztárba. Ez az eredmény a szívós népnevelő munkának kő' szűnhető. A községi fanács és a pénzügyi állandó bizottság már az év elején elhatározta, hogy az adó- begyűjtést nem választja külön egyéb munkáktól, s ahogy megin­dult tavasszal a harc a tojás és a baromfibegy iij 1 és sikeréért, a falu* járó népnevelők nem feledkeztek el arról sem, hogy a község dolgozó pórusai jajt figyelmeztessék adóbefi­zetési kötelezettségeikre. Mar :iz első félévi adói)«'gyűjtés eredménye megmutatta, hogy’ helye­sen gondolkoztak a tanács és az állaadó bizottság tagjai. Az első félévre kivetett adónak 171 száza­léka gyűli be juüus 4-ig. A megyei tanács pénzügyi osztálya ezért a kiváló teljesítményért 3280 forint jutalomban részesítette a községet- Mivel a jó eredményben komoly részük van a népnevelők jórészét b;ztosító DISZ fiataloknak, a köz­ségi tanács elhatározta, hogy az egész összeget a fiatalok sport és kultúrális életének fellendítésére fordítja. A 3280 forintból futbal, asztalitenisz, röplabda felszerelést, s ezen felül egy színpad felszerelé­sének anyagát, vásárolják meg. A jó eredményhez igen nagy mértékben járul hozzá a tanács pénzügyi állandó bizottsága tagjai­nak jó. példamutató munkája. Tóth Lajos 4 holdas dolgozó paraszt, az állandó bizottslúg elnöke még októ­ber hónapban 100 százalékra ren­dezte egész évi adótartozását. Veszi József 8 holdas dolgozó paraszt az állandó bizottság tagja, 2055 fo­rint kötelezettségével szemben 2200 forintot fizetett már be. Nagy Jó­zsef 14 holdas középparaszt 3400 forint befizetésével ugyancsak 100 százalékban rendezte adótartozását. Emellett valamennyien kitűntek jó népnevelő munkájukkal is. Tiszta, pormentes környezetben kell létesíteni az Az egészségügyi minisztérium ■»egállapította a csoportos étkez­tetés céljára szolgáló konyhaüze­mek lé esífésénéi és működésénél követendő közegészségügyi szabá­lyokat. Ezek szerint étkeztető üzemet, konyhát, tiszta — lehetőleg por- mén os — környezetben kell lé­tesíteni, úgy, hogy az szennyezett bűzös anyagokkal foglalkozó üzemtől legalább 1 km, egyéb szennyezet: helyektől (szeméttáro­ló, stb.) legalább 50 méter távol­ságra legyen. A konyha padlójáf a napi mun­ka közben többször fel kell mos- *i> egyszer pedig forró vízzel lúg- lak vagy más fertőtlenítő oldattal kell felsúrolni. Szennyesvízedény, moslék, vagy szeméttartály a konyhában még átmenetileg sem tartható. Tüzelő­anyagot a konyhában csak megfe­lelő tároló tartályban szabad tar" tani. A konyhai alkalmazottat csak előzefes orvosi vizsgálat elvégzése után lehet, munkába állítani. Az or­vosi vizsgálaté évenként meg kell ismételni, úgyszintén minden tar­üzemi konyhákat tósg.bb, lázas megbetegedés úján. A dolgozók általános testi tiszta­ságára. gondot kell fordítani. Bizto­sítani keli a. konyhában a kézmo­sás lehstőségét. Gondoskodni kell — orvosok bevonásával hogy a konyhai dol­gozók alapvető egészségügyi isme­retekkel rendelkezzenek. Figye­lemmel kell kísérni a dolgozók egészségügyi állapotát és lényeg­telennek látszó betegségek esetén is orvosi kezelésre kell utasítani a dolgozót. Biztosítani kell a r&k árheiyisé- gek állandó szellőztetését. Részletes utasításokat tartalmaz a szabályzt: az előkészítő és a konyha, valamint az edények és egyéb felszerelési tárgyak tisztán- tartására vonatkozóan. Ezeknek a szabályoknak a meg­tartása rendkívül fontos, csak így kerülhető el az élelek szennye­ződése, ami a dolgozók kisebb-na- gyobb csoportjának megbetegedé­sét, munkából való kiesését idéz­heti elő. • A szabályok megtartásáért a konyha üzemvezetője és valameny- nyi dolgozója egyaránt felelős. Fokozzuk a burgonya begyűjtést Leplezzük le a szabotáló kulákokat A begyűjtés kérdése súlypon’i kérdés, amelynek teljesítése de­cember 21-ig becsületbeli köteles­ség. A legutóbbi kiértékelések sze­rint megállapíthatjuk, hogy még fo­kozottabb és keményebb munkát követel meg úgy a tanácsainktól, mint a népnevelőinktől a burgo- nyabegyüjtés végrehajtása. Megyénk burgonyabeadási tervét 61.2 százalékban teljesítette, átlagos napi 0.5 százalékos emel­kedéssel. A megyei kiértékelés szerint a siófoki járás halad az élen 83.4 százalékkal, napi 0.3 százalé­kos emelkedéssel. Második a .ebi járás 81.7 százalékkal, napi 0.8 szá­zalékos emelkedéssel, míg a har­madik helyre a fonyódi járás ke­rült 68.8 százalékkal, napi 0.9 szá­zalékos emelkedéssel. A fonyódi járás községi fanácsai bebizonyí­tották, hogy van még burgonya, de ez korántsem jelentse azt, hogy a begyűjtésben egy pillanatra is megálljának. Lemaradt a barcsi^járás, ahol úgy látszik a járási .anács kezd megfeledkezni a begyűjtésről, így történt meg, hogy Csökcnya- visontán a tanács munkáját kellően nem ellenőrizték, a csokonyai ta­nács pedig megfeledkezett hivatá­sáról és a burgonyát a gazdák már a szántóföldön elvermelték. Ugyanígy történt meg, hogy egy kulák 20 mázsa kukoricái, 30 má­zsa burgonyát és 200 liter bort szállított feketepiacra, rendőrsé­günknek kelleft közbelépnie, hogy a szabotáló kulák célját el ne ér­hesse, A tanács nem emelte fel a lemaradók beadási kötelezettségé: sem. A járási tanács vegyen irányt arra, hogy minél szélesebbkörű el­lenőrzést gyakoroljon a községi tanácsok felé, nem pedig az irodá­ból, illetve még onnét sem irá­nyítsa a begyűjtést. Ötödik helyen áll a kaposvári járás változatlanul, ahol a tervet mindössze 61.5 százalékra teljesí­tették, a napi átlagos emelkedés alig éri el a 0.2 százalékot. Az utolsó járások között kullog a nagyatádi járás 56.1 százalékkal és 0.3 százalékos napi emelkedés­sel, a csurgói járás 46.3 százalék­kal és napi 0.5 százalékos emelke­déssel, még a legszégyenletesebb helyen a marcali járás áll 40.5 szá­zalékkal, napi 0 7 százalékos emel­kedéssel. Kétségtelen, hogy a hátul kullo­gó járásokban maguk a pártszer­vezetek sem fordítanak kellő gon­dot a burgonyabegyüjtés sikeres végrehajtására. Vonják be a községi tanácsok a jól teljesítő gazdákat a népne­velő munkába, alkalmazzák a be­gyűjtést szabotálókra a rendelete­ket. Ha a községi tanácsaink meg. feledkeznek arról hogy dolgo-zó népünknek felelősséggel tartoznak, A termelési szerződések kölesében az elmúlt heti növekedés rámuta­tott arra. hogy a dolgozó paraszt­ság mindjobban magáévá teszi nép­gazdaságunk tervét és felismeri a szerződéses termeltetés előnyeit. Kedvezmények: minőségi vetőma­got kapnak, műtrágyát, növényvé­dő szert, gépi tulajin unka, műve­lési előleg és jégkár biztosítás, ka- matmenies hitelezés, valamint a beszolgáltatás alóli mentesítés oly­módon, hogy a beadóit termést súlyban beszámítja a beadási kö­telezettségbe. Mind ez mellett ma­gasabb átvételi árat kapnak érte. Ma már dolgozó parasztjaink nem idegenkednek a szerződéses mag termelésétől, ezt bizonyítják a szerződéskötések is. Takács Béla bnzsáki lcözé\ppanasxt például 5 hold és 120. négyszögölre kötött terme­lési szerződést A Szovjetunió segítségével orszá­gunkban bevezetett földidió terme­lése nagy sikereket biztosított ter­melőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztjainknak. Természetesen azoknál, ahol kellő és szorgalmas agrotechnikával idejében elvégezték az ápolási munkát és az aratást, valamint a szárítás!:. Ezek közé tar­tozik Lencsés Béta barcsi lcispa- raszt, aki gondosan kezelte a földi­ákkor előfordulnak olyan esetek, mint Csokonyavisontán, Babócsán, Istvándiban, Homokszentgyörgyön, ahol a begyűjtés majd teljesen megállt. Hiányos munkát végez a barcsi járási MÉSZÖV is, is. ahol ráülnek a burgonyavételi jegyekre és a kellő időben nem jut­tatják el a helyi földművesszövet­kezetekhez. Bolho, Barcs és Péterhida dolgo­zó parasztjai Sztálin eivtárs 72. születésnapjára vállal ák, hogy fer- | vüket 100 százalékban teljesíteni fogják. A községi tanácsok kö­vessék ezeknek a községeknek a példáját és folytassanak kímélet­len harcot az ellenség ellen, a sza- botálókaf a törvény szigorával bünfessék. diót. ennek eredményeként 600 négyszögölön 236 kilogramm első- osztályú és 27 kilogramm másod' o síd ál yú termény termett, amelyért 2389 forintot kapott. De hasonló eredményt ért el Verkman János, ugyancsak barcsi dolgozó paraszt, aki 400 négyszögölön 161 kiló el- sőoszíályú és 35 kiló másodosztá­lyú és 28 kiló harmadosztályú föl- cUdiót termelt, amelyért 1.906 fo­nat 42 fillért kapott. Megyénkben most már lényege­sen több szerződéses magot termel­nek m nd az elmúlt esztendőkben, ezt bizonyítja a már szerződésre lekötött területek és eredmények. A szerződéskötésben a járások rang­sora a következő: 1, Tab 64 szá­zalék, 2. Siófok 55 százalék, 3. Ka­posvári' járás 48 százalék, 4. Fo­nyód 45 százalék. 5. Csurgó 43 szá­zalék, fi. Marcali 37 százalék, 7 Barcs 30 százalék, 8. Nagyatád 13 százwékos szerződéskötési ered­ménnyel. Megyénk átlaga 44 szá­zalék, országos viszonylatban a me" gvék közti versenyben a 15-ik he­lyen vagyunk. Minden igyekezettel azon kell lenni, hogy minél többet szerződésre lekössünk. Tanácsaink, nak is sürgetni leejt ezt, mert 30" án lejár a határideje. KÖSSÜNK SZERZŐDÉST! Sürgősen le kell szedni a ki nem koradt gyapotot is A gyapotszedést most; már a leg­sürgősebben, mindenütt be keil fe­jezni, nehogy a tartós őszi esőzés, amely esetleg hetekre megakadá­lyozza a szedést, kinn érje a gya- pr. of. Bár a kedvező időjárás hatására az ország többi helyén kikovadt még a gyapot- most már nem sza­bad várni arra, hogy másutt, is új kovadás következzék be, ha­nem le kell szedni a fel nem pat­tant, zöld gubókat is. Termesze e- sen elsősorban a még szedetlen, kikovadt gyapotot kell betakarí­tani. Minden mázsa gyapottermés­ből 700 méter ba tisztanyagot, il­letve ötezer orsóra való fonalat le­ket gyártani. A gyapotból nemcsak textil ké­szül, hanem sok. más iparcikk is: a vetésre nem alkalmas magból pe­dig olajat sajtolnak. Egy mázsa nyersgyapo magjából 12 liter olaj lesz.^ Ezért fontos a zöldgubó mi­előbbi betakarítása is, A kézzel, vagy villával leszedett gubókat száraz helyen, esetleg fűlött he­lyiségben kézzel fel kell nyitni és ki kell szedni belőle a magvas gya- po, ot- Az így kifejtett gyapotot szárítóban meg kell szárítani. Mielőbb gondoskodni kell a jó minőségben elvégzett mélyszántás­sal a jövő évi jó gyapottermés megalapozásáról is. A gyapot alá a földet dohán: ós ekével 25—28 centiméter mélyen kelj felszánta­ni. A szántás előtt kell kiszórni hoidankint 3 mázsa szuperfoszfát műtrágyát. . A román filmművészeti küldöttség megtekintett több új magyar filmet A román filmművésze[i küldött­ség megnézte a ,,Déryné“ című fil­met és elismerését fejezte ki a film alkotóinak kiváló munkájukért. Meglátogatták a Magyar Filmgyár­tó Vállalat Gyarmat-utcai telepét is, ahol megtekintették az „Ütközet békében“ című új magyar játék­film és "a ,,Selejt bosszúja“ című vidám kisfilm forgatását. A román és magyar filmművészek ezután megbeszélést tartottak, melyen köl­csönöse* kicserélték tapasztalatai­kat. Szarvasmarhaíenyésztési értekezlet volt Meggyespusstán Meggyespusztán a Baranva. Tolna. Somogy megye Állami Gazdaságainak leg­jobb állattenyésztői, technikusai, ngronomusai és a megyei közpon­tok állattenyésztési osztályvezetői és előadói értekezleten megtárgyal­ták a szarvas marha tenyésztéssel kapcsolatos feladatokat. Bálint Antal a vas megyei Állami Gazdaságok helyettes vezetője meg­nyitója után, Múlbari Sándor az Ági Állattenyésztési Osztálya he­lyettes vezetője a következőkben foglalta össze a legsürgősebb fel­adatokat: a legrövidebb idő alatt minél jobban emelni a tejtermelést, megjavítani a tenyésztő munkát• minden tehéntől évente egy borjut felnevelni, megszervezni és megja­vítani a növendéknevelést, fokozni a szarvasmarha hizlalást. Ezek végrehajtására a legelső feladat: megszilárdítani a munkafegyelmet és megszervezni a megfelelő takar­mányozást. A felszólalások során Széles Gi­zella (Alsólaperd) felvetette, hogy már négy hónapja Ive vezették a mestersége« borjúnevelést, ami az első időben nagyon szép eredmé­nyeket hozott. De amint az állo­mány felszaporodott, nem volt elég hely és felszerelés, meri a gazdaság vezetősége nem gondoskodott ráki. Így visszaesés következett be. Horváth Zoltán a herenyei Mes­terséges Termékenyítő Állomás ál­latorvosa ismertette az állomás elért eredményé t. Csiszár László a bálátmiujhelyi Állami Gazdaság dolgozója beszá­molt arról, hogy az egyedi takar­mányozás bevezetése óta a 4—6 li­teres fejési állagot, 11 és fél literre emelték. Novak Mária (-Kincsed puszta) versenyre hívta Zala, Baranya, Tol­na és Somogy megye tenyészbika- nevelő telepeinek dolgozóit abban, hogy a selejtbikák arány számát 15 százalékra csökkeni k- Ezt azzal érik el, hogy a ndvendfic bikákat naponta járatják, nagy gondot for­dítanak az itatásra, a takarmányo­zásra, valamint az útiatok tisztán­tartására. Ferenci Viktor, a Vas mAgyei Állami Gazdaságok Központjának főagronómusa felhívta a figyelmet a zöld-takarmányok, főleg a pillan­gósok etetésének fontosságára. Ezenkívül jó szénát kell adni a te­heneknek. A pillangós takarmányt lehetőleg ne szecskázva keverjék a pácba. Csóra Ilona elmondotta, hogy a Bárdibükki Állami Gazdaságban a háromszori fejes bevezetésével a fejési átlagokat 7.5 literről, 9 5 literre emelték. Az értekezlet második napján a résztvevők megtekintették a Kin- csodpusztai Állami Gazdaság bika- tenyészetét, tehéntörzséi, lyúkfarm- ját és csikótenyészetét, majd meg­beszéltek tapasztalataikat. Felve­tették az észlelt hibákat. A látoga­tók többek között megállapították, hogy az egy ik törzsbika nagyon elhízott, gyengék a csontjai, nem járatják eleget. Horváth István a •Iáki Álltam). Gazdaság technikusa javasolta, hogy az isiállólcat ne kéz­zel meszeljék, hanem permetező, vagy meszelő géppel. Javasolták továbbá a kinesedpusztai tehené­szeknek, hogy lúggal jól mossák le az állatokat, mert így a bang fer­tőzést meg tudják akadályozni­A felszólalásokra Muhari János válaszolt, majd határozati javasla­tot fogadtak el, az állattenyésztés megjavítása érdekében el végzés di» feladatokról. napokban Zala, és Vas 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom