Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-20 / 270. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951 NOVEMBER 29. Az iskolai igazgatók értekezlete után az iskola többi nevelőjével együtt. A somogyszobi iskolában minden hónapban 4 VIII. osz­tályos tEnn!Ó£ meglátogatnak otthonában, vele elbeszélget­nek és a szakmai anyagon kí­vül ideológiailag is foglalkoz­nak vele. Az igazgatói értekezleten a kö­zépiskolai beiskolázás mellett megbeszélték az általános beisko­lázás problémáit. A legsúlyosabb problémát a lemorzsolódás kérdé­se adja. A lemorzsolódás megaka­dályozása igazgatóink legfonto­sabb feladatai közé tartozik. Pártunk Központi Vezetősége, népköztársaságunk Elnöki Taná­csa minden segítséget megad igaz­gató nknak e feladat végrehajtá­sában. Törvényerejű rendelettel biztosították a tanulók iskolábajárását, a lemorzso­lódás megakadályozását. Felada'.unk az, hogy ezt a rendele­tet végrehajtsuk. Igazgatóink ezt meg is teszik. Azonban egyes he­lyi tanácsok, állami gazdaságok, erdőgazdaságok semmibe veszik Pártunk irányvonalát, nem hajtják végre a törvényt. A zákány telepi tanács például két beiskolázott túlkoros tanulót egyszerűen Szé­kesfehérvárra rendelt munkára. Az iharosberénys tanács nem jár el a törvény szigorával a mulasztókkal szemben, nem bünteti meg őket és az erdő- gazdaságot sem tiltja le a .tanulók alkalmazásáról. A somogyszentpáli tanács há­rom iskolaköteles tanulót szerződ­tetett kanásznak. Amikor az igaz­gató követelte, hogy a szerződést bcm sák fel és a tanulók járjanak iskolába, akkor a tanács azzal akart védekezni, hogy ebben az esetben ,,nem lesz, aki a disznókat őrizze“. Szeretnénk megkérdezni a tanácselnök elvtárstól, hogy az iskolás tanulóknak melyik fonto­sabb: a disznók őrzése, vagy a ta­nulás, a terv és a törvény meg­szegése-e, vagy annak végrehajtá­sa? Reméljük, hogy a tanácselnök elvtárs el tudja ezt a kérdést dönteni és biztosítja a tanu­lók iskolábajárásót. Általános tapasztalat, hogy több helyi tanács az iskoláztatási tör­vény azon részét hajtja csak vég­re, ami a büntetés kiszabását ír­ja elő, de a büntetés kiszabásánál már megalkuvók, sokszor a reak­ciós hangok uszályába kerülnek. Ezzel magukra hagyják igazgatóin­kat, lebecsülik a törvény erejét és nem szereznek érvényt a rende­leteknek. Ezen a magatartáson vá’toztainiok kell és fejlődésük következetében változtatni is fog­nak. A törvény Kimondja, hogy sen­kinek sem (üzemnek sem) sza­bad tanköteles tanulókat al­kalmazni. Az igazgatói értekezletek azon­ban fényt vetettek arra is, hogy üzemeink sem veszik ezt komo­lyan, A nagyatádi állami gazdaság Ötvöskónyiból két tanköteles ta­nulót alkalmazó t munkára. Csi- csek Magdolna VIII. osztályos és Kiss Erzsébet. VI. osztályos tanu­lókat. Az erdőgazdaság pedig ugyancsak Ötvöskónyiból Racsaek János VIII. osztályos tanulót al­kalmazta. A Kaposvári Fonoda al­kalmazta Méhes György VII. osz- rályos belegi tanulót, aki 1938-ban született, telmp tanköteles. Mi több: munkakönyvét is kapott. Nem alkalmazkodik a törvényhez a Munkaerő- tartalékok Hivatala sem. Általános iskolai tanulókat vesz fel iparostanulónak. Például Fo­nyódról két VIII. osztályos tanulót vett ki az iskolából, Pacsa Má­riát és Sipőcz Jánost, mindkettő tanköteles. — Batéból 1. Inám- pusztáról 1 tanköteles tanulót és még más iskolából is. Ezek a ta­nulók el is hagyták már az iskolát minden kijelentkezés nélkül. Az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek ilyen irányú magatar:ása ko­molyan és nagy mértékben veszé­lyezteti iskolázási tervünk végre­hajtását és népgazdaságunk káder, szükségletének biztosítását. Ne fe­lejtsük el, hogy a rendszeres iskolábajárás, a beiskolázás és a tanulmányi színvonal emelése az egész népet érintő politikai feladat, melyhez mindenkinek hozzá kell járulni. Igazgatóinknak ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy gondoskodja­nak a törvény végrehajtásáról, a helyi tanácsokat segítsék ebben a munkában. Várkonyi Imre. Gyenge a begyűjtés Nagybajomban, mert nem dolgoznak a népnevelők és nem alkalmazzák a törvényt November 10-én és 12-én a me­gye valamennyi járási székhelyén igazgatói értekezletet tartottunk az általános- és középiskolai igaz­gatók részére. Az igazgatói érte kéziét főtárgya a jövő évi általá­nos- és középiskolai beiskolázás és egyéb aktuális feladatok vol­tok. Az skolaértekezletek előadói beszámoltak arról, hogy az 1551—52. tanévbe:» So­mogy megye területén 1200 VIII. osztályos tanulót kell a középiskolába beiskolázni, hogy a felemelt ö téves t®rv káderszükségletót biztosíthas­suk. Elmondták, hogy Somogy megye területén különösen a mezőgazda- sági technikumok és a tanítókép­ző az az iskola, amelyre fokozot­tá* fel kell hívni a szülők figyel- »él. Az előadók beszámoljak arról is, hogy az elmúlt beiskolázási időszak­ba» a szülők önkéntesen ál­dozatokat vállaltak gyerme­keik tanulása érdekében és X- megígért kollégiumi hozzájá­rulásokat rendszeresen és ponto­sa« űzetik. A kollégiumokban a tanulók jó ellátást kapnak és zavartalanul tanulhatnak. Emellett megbeszélték az elő­adók a legfontosabb problémákat, az osziályozó értekezletek, peda­gógustovábbképzés eddigi eredmé­nyeit is. A középiskolás beiskolázás fon­tosságát igazgatóink megértették. Megértették — kevés kivétellel — azt is, hogy fejlődésünk mai sza­kaszában, felszabadulásunk utáni 7. évbe» »7. életszínvonal emelkedése következtében már a szülők­• nek is áldozatot kell vállalni gyermekeik továbbtanulása érdekében. Azonban nem értette meg ezt a fonyódi igazgatói értekezleten résztvevő Bálint Ferenc somogy- vári igazgató, aki felszólalásában az ellenség, a reakció hangját ütöt­te meg, amikor azt kérte, hogy a szülők ne fizessenek semmiféle hozzájárulást, minden tanu^ó in­gyen tanuljon. Nem számolt azon­ban azzal, hogy a szülők állandóan öntudato­sodnak és részt kérnek gyer­mekeik tanulásának költségei­ből. Ezt az értekezleten be is bizo­nyították Bálint elvtársnak, mert cppen a szomszédos falu igazgató­it nevek felsorolásával konkreti­zálta, hogy Pamukon a szegényebb szülők is szívesen vállalják a hoz­zájárulást, mert megértették en­nek fontosságát. A középiskolába felvett tanulók lemorzsolódása nagy veszélyt jelent tervünk teljesítésében és ellene szívóssbban kell küzdemink. Saj­nos olyan esetek is előfordultak, hogy éppen a középiskola igazga­tója segíti elő a lemorozsolódást. Keresztes István somogybükkösdi vezetőtanító beszámolt arról, hogy a csurgói mezőgazdasági tech­nikum igazgatója egy somogy- bükkösdí tanulónak kétheti szünetet engedélyezett, s ezen kívül többször is kapott engedélyt otthonmaradásra. Az eredmény az lett, hogy a tanuló egyszeresek nem ment vissza a technikumba, lemor­zsolódott­A beiskolázás szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a VIII. osztályos tanulók megis­merjék a különböző középiskolá­kat. Ezt a célt szolgálja a KM által minden iskolához eljutatott „Tanuljunk tovább a középiskolá­ban“ c. tájékoztató. A jó igazga­tók azonban ezzel még nem elé­gednek meg. Kulcsár Gyula somogyszobi igazgató az VIII. osztályos ta­nulókat minden évben elviszi a csurgói gimnáziumba, ahol egy teljes délelőttöt töltenek, * tanulók résztvesznek az I. osz­tály óráin, megismerik a rájuk vá­ró feladatokat, megismerkednek a tanárokkal. Az igazgatók külön is foglalkoz­nak a Vili. osztályos tanulókkal, Nagybajom község a kenyérgabo­na beadását 75 százalékra teljesítet, te. Ez a begyűjtési eredmény lé­nyegesen gyenge még a megyei átlagot véve figyelembe is, mégsem igyekeznek ezt tovább fokozni. A kukorica és a burgonyaibegyűjtés- ben ugyancsak nagy lazaság mutat­kozik- Kukoricából 44, burgonyá­ból 23 százalékos a begyűjtési ered­mény. A lemaradás okát a pártszerve­zet és a tanács hiányos munká­jában lehet megtalálni. Nem nép­szerűsítették az élenjárókat, pedig vannak ilyenek a községben, mint például Kóró János 11 holdas dol~ gom5 paraszt, aki példásan teljesí­tette valamennyi beadását. Kuko­ricából 2 mázsát adott be „C‘‘ vé­teli jegyre, 4 mázsára pedig szállí­tási szerződést kötött. Németh Jó­zsef 10 holdas dcjlgozó paraszt 4 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést, Szabó János 10 holdas dolgozó paraszt burgonyabeadását 250 százalékra teljesítette. Nagybajomban a példamutatók népszerűsítése és a hanyagok, a mulasztók megbüntetése van elha­nyagolva, A pártszervezet megfe­ledkezik a népnevelő munka fon­tosságáról, nem tartja, szükséges­nek- A népnevelők szervezése is na­gyin gyenge és a meglévő népne­velők munkája nem rendszeres, ez pedig a begyűjtés rovására megy­A tanács nem jár el azokkal szemben szigorúan, akik a beadást szabotálják, münl Ács Kocsis Jó­zsef kidák, aki egyik terményféle- ségből sem teljesítette 100 száza­lékra beadását. Major János és Ma­jor József kulákok ugyancsak adó­sak az államnak, nőm teljesítették beadásukat. A tanács nem követelte meg a kulákok megbüntetését. így a község többi kulákja js egy véleményen volt Major kulákkaí. — Minek teljesítsük a beadást, mi­kor úgy sem büntetnek meg ben­nünket. A kulákck mulasztását látva, a dolgozó iiprasztok is elmulasztot­ták sok esetben a beadást. A kulár kok uszályába kerültek Vass József, Szerencsés János, Horváth János, akik beadásukat elmulasztották■ Ez nagy mértékben akadályozza a köz­ség begyűjtési tervének teljesítését, a szabad piaci jogot, amit a becsü­letes dolgozó parasztok már rég szerette^ volna megkapni. A tanácselnökhelyettes elvtársnő fontosabbnak tartja a lábbeli el­osztását, mint a begyűjtés szorgal­mazását. Nem érvényesíti azokat a tapasztalatokat, amelyeket az élen­járó tanácselnöktől az értekezleten Kaposváron kapott. A tanácstitkár elvtársnak sem mondotta el a ta­pasztalatokat, pedig ez hasznos volna és nagy segítséget jelentene a munkához. A nagybajom! tanács­nak a hiányos munkáját a legrövi­debb időn belül fel kell számolnia. Az elszámoltatást lelkiismeretesen végezzék, hogy ezen keresztül —- és részben — be tudják hozni az eddig végzett hiányos munkájukból származó gyenge begyűjtést. A párt- szervezet szervezze meg a népne­velő munkát ahhoz, hogy komo­lyan segítsék a begyűjtés munká­ját. PÁRT ÉS PÁRT É Pl T ÉS A marcali járási DISZ-bizoRság megjavítja munkáját DISZ szervezeteink megnöveke­dett feladata; közül az oktatás az egyik főfeladai amit jól meg kell oldanunk. Az oktatás fontosságáról már mind nagyobb számban győ­ződlek meg DISZ fiataljaink, akik nap-nap után fejezik ki tanulni,vá­gyásukat- Mind jobban és jobban látják, hogy a művelt emiber mun­kálja sokkal értékesebb, a szocializ­mus építésében csak tanult emberek tudják megállni helyüket. A DÍSZ Központi Vezetőség határozata ér­telmében az 1951—52-es oktatási évben DISZ fiataljaink 30 százalé­kát kell szervezett oktatásba be­vonni, A dolgozó ifjúság lelkesen fogadta ezt az oktatásról szóló ha­tározatot és DISZ szerva*eten«jk igyekeztek is ezt a lelkesedést az oktatás megszervezésért felhasznál­ni. A marcali járásban is törtéhiek intézkedésiek ilyen irányban, azon­ban nem minden esc hen eruthué- n vesén. A marcali járásban a DLSE fej­lődését erősen visszavetette az, hogy közel két hónapon át »0» volt járási DISZ titkár. Ez az idő nem hosszú ugyan, azonban elép ahhoz, hogy az ellenségnek sokkal nagyobb lehetősége legyen romboló murikat végezni. így a marcali já­rásban is valóra vált az a mionnás: „Ahol nem vegyünk mi, ott *» el­lenség dolgozik-“ A fegyelem, a szervezettség is meglazult alapszerveinknél, sőt még a DISZ járási bizottság tagjai is ingadozókká, fegyelmezet­lenekké váltak, úgy hogy több DISZ járási bizottsági értekezleten nem vették részt. A járási bizottságnak nem volt eddig kiépített aktivá hálózata, holott éneikül a feladatokat végre­hajtani nem lehet. A Járási Bizott­ság apparátusa is hiányos volt, mé­gis az első időiben csak a saját erejére akart támaszkodni, egyedül akarta megoldani a feladatokat. Ez természetesen, súlyos hiba volt és itt meg kell említeni a DISZ Megyei Bizottság felületest munká­ját is. Kritikát kell, hogy gyako­roljak a DISZ Megyei Bizottság felé, mert a marcali járásiban, — bár tixtták, hegy az új járási titká­roknak fokozottabb segítségre van szükségük, — mcgís kevés• segítsé­get nyújtottak. Különösen hiányzott a módszerbeli támogatás. M'a már, — bár sok hiányosság­ról számolhatunk be, — ez mel­lett tudunk eredményeket is felmu­tatni. Aktívákat szerveztünk az a 1 a p s z érv ez e te kire a legjobb lókból és konkrét feladatokkal bíztuk meg őket az oktatási mun­kákkal kapcsolatban. Ezek » fiata­lok nagy segítséget nyújtottak a DISZ járási bizottságnak a mnnká- j álban. Felvettük a kapcsolatot a hon­véd elvtársakkal és a Honvédségtől a legjobb bajtársakat kaptuk meg, akik az alapszerv,özeteknek sok se­gítséget nyújtottak. Ennek eredmé­nyéképpen ma már 11 almpszeroe- zetben van politikai kör, ötben po­litikai iskola, egyben pedig Sztálin clutúrs életrajzát tanulmányozeák. Ezek a» eredmények art biznayít- ják, hogy az ifjúságban van len­dület, van akarat, hogy az ifjúság tanulni akar. Ndidink az a köte­lességünk, hogy az ifjúságot dbfoSti segítsük, mindent ímegtegyünk an­nak érdekében, hogy a* ifjúsás -minél nagyobb számítván 'itúpezzu magát elméletileg. Az oktatási és egyéb munkák to­vábbi »sikere érdekében még foJBö" zotlabb mértékben vonunk be aktí­vákat­fiata' A DISZ járási bizottság tagjait pótoljuk a járási választmány tagjaiból. Külön meg kell említeni a kleri­kális reakció elleni harc fontossá­gát is, mivel a marcali járásban különösen erős a klérus befolyása. Ezen a téren is említésre méltó eredményeket értünk ,el. Felvilágo­sító munkánk nyomán egyre több fiatal foglal állást a klerikális reakció politikájával szemben. Problémák merültek fel a taná­csokkal kapcsolatba® is. A taná­csok csak nagyon ritkán támogat­ták eddig a DISZ szervezeteket, de Több helyen a párttitikár elvtárs nem fordít kellő gondot a DISZ-re, nem ellenőrzik munkájukat, nem bízzák meg őket feladatokkal, így természetesen a DISZ sem tud a Párt segédcsapatává válrtd, ilyen eset előfordult pl. Kelevizen. A tqváhbi feladatok elvégzésének a sikere és az oktatás lemorzsoló­dásálnak megelőzése érdekében első és legfontosabb feladatként tekint­jük a Párttal, valamint a tanács­csal való kapcsolat szoros létreho­zását. Járási bizottsági értekezletein­ken állandóan napirendi pontkéht tartjuk az oktatást és négyheíen- kint leértékeljük az eredményeket, hiányosságokat. Még sokkal foko­zottabb gondot fordítunk *z akti- viahálózat kiépítéséne. Ugyanakkor még fokozatosan több alapszewe­volt olyan eset is, amikor ejflfdie­sen akadályozták a DISZ tevékeny­ségét. Kevés kivétellel általánosít­ható ia tanácsokra, hogy lebecsüttk a DISZ mukáját. Ez ideig ritkán találkoztunk olyan községeiéi, imíüt pl- Szegerdő, ahc-,1 a tanács támo­gatja a DLSZ-t, de itt meg is lát­szik a a eredménye, munkájúira! össze tudják hangolni és együttesen segítik a Pártot. Nagy és igen súlyos hiányos- ságinak tartom, hogy zefben szervezzük meg az oktatást és nagy óbb gonddal kezeljük a pro­pagandisták kiképzését. Fokozzuk az éberséget és az ellenség elleni Ixarcot, nagyobb fegyelmet követe­lünk a szervezettség megszilárdítá­sának érdekében. Ezeknek a feladatoknak » ssem- előtt tartásával harcolunk, hewy járásunkban a hiányosságokat fel­számoljuk, hogy a járások közöltt *z első helyre kerüljünk. Igyeke­zünk úgy dolgozni, hogy büszkijk jelenthessük Pártunknak és Rákosi elvíársnak, hogy * marcali járás DISZ fiataljai becsületesen kivették részüket az 5 éves terv, a szocia­lizmus építésének munkájából. Gelencsér István DISZ marcali Járási Bi­zottságának titkára. a Párt és a DISZ között nem minden esetben kielégítő a kapcsolat. A PáHoktatás Háza közleménye November 20-án, ma este 6 órakor a Pártoktatás Házá­ban előadást tartunk „Mit kap Somogy megye ax ötévé* tervtől?“ címmel. Előádó: Sasvári Ferenc elvtárs, a Megyei Tanács Tervosztályának vezetője. Az előadáson vegyenek részt a párt-, állami, tömeg­szervezeti, szakszervezeti funkcionáriusok, agitációs és nép- nevelő-feleiőaökj a megyei, városi és a járási tanács dolgozóig

Next

/
Oldalképek
Tartalom