Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-20 / 270. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951 NOVEMBER 29. Az iskolai igazgatók értekezlete után az iskola többi nevelőjével együtt. A somogyszobi iskolában minden hónapban 4 VIII. osztályos tEnn!Ó£ meglátogatnak otthonában, vele elbeszélgetnek és a szakmai anyagon kívül ideológiailag is foglalkoznak vele. Az igazgatói értekezleten a középiskolai beiskolázás mellett megbeszélték az általános beiskolázás problémáit. A legsúlyosabb problémát a lemorzsolódás kérdése adja. A lemorzsolódás megakadályozása igazgatóink legfontosabb feladatai közé tartozik. Pártunk Központi Vezetősége, népköztársaságunk Elnöki Tanácsa minden segítséget megad igazgató nknak e feladat végrehajtásában. Törvényerejű rendelettel biztosították a tanulók iskolábajárását, a lemorzsolódás megakadályozását. Felada'.unk az, hogy ezt a rendeletet végrehajtsuk. Igazgatóink ezt meg is teszik. Azonban egyes helyi tanácsok, állami gazdaságok, erdőgazdaságok semmibe veszik Pártunk irányvonalát, nem hajtják végre a törvényt. A zákány telepi tanács például két beiskolázott túlkoros tanulót egyszerűen Székesfehérvárra rendelt munkára. Az iharosberénys tanács nem jár el a törvény szigorával a mulasztókkal szemben, nem bünteti meg őket és az erdő- gazdaságot sem tiltja le a .tanulók alkalmazásáról. A somogyszentpáli tanács három iskolaköteles tanulót szerződtetett kanásznak. Amikor az igazgató követelte, hogy a szerződést bcm sák fel és a tanulók járjanak iskolába, akkor a tanács azzal akart védekezni, hogy ebben az esetben ,,nem lesz, aki a disznókat őrizze“. Szeretnénk megkérdezni a tanácselnök elvtárstól, hogy az iskolás tanulóknak melyik fontosabb: a disznók őrzése, vagy a tanulás, a terv és a törvény megszegése-e, vagy annak végrehajtása? Reméljük, hogy a tanácselnök elvtárs el tudja ezt a kérdést dönteni és biztosítja a tanulók iskolábajárásót. Általános tapasztalat, hogy több helyi tanács az iskoláztatási törvény azon részét hajtja csak végre, ami a büntetés kiszabását írja elő, de a büntetés kiszabásánál már megalkuvók, sokszor a reakciós hangok uszályába kerülnek. Ezzel magukra hagyják igazgatóinkat, lebecsülik a törvény erejét és nem szereznek érvényt a rendeleteknek. Ezen a magatartáson vá’toztainiok kell és fejlődésük következetében változtatni is fognak. A törvény Kimondja, hogy senkinek sem (üzemnek sem) szabad tanköteles tanulókat alkalmazni. Az igazgatói értekezletek azonban fényt vetettek arra is, hogy üzemeink sem veszik ezt komolyan, A nagyatádi állami gazdaság Ötvöskónyiból két tanköteles tanulót alkalmazó t munkára. Csi- csek Magdolna VIII. osztályos és Kiss Erzsébet. VI. osztályos tanulókat. Az erdőgazdaság pedig ugyancsak Ötvöskónyiból Racsaek János VIII. osztályos tanulót alkalmazta. A Kaposvári Fonoda alkalmazta Méhes György VII. osz- rályos belegi tanulót, aki 1938-ban született, telmp tanköteles. Mi több: munkakönyvét is kapott. Nem alkalmazkodik a törvényhez a Munkaerő- tartalékok Hivatala sem. Általános iskolai tanulókat vesz fel iparostanulónak. Például Fonyódról két VIII. osztályos tanulót vett ki az iskolából, Pacsa Máriát és Sipőcz Jánost, mindkettő tanköteles. — Batéból 1. Inám- pusztáról 1 tanköteles tanulót és még más iskolából is. Ezek a tanulók el is hagyták már az iskolát minden kijelentkezés nélkül. Az üzemek, vállalatok, intézmények ilyen irányú magatar:ása komolyan és nagy mértékben veszélyezteti iskolázási tervünk végrehajtását és népgazdaságunk káder, szükségletének biztosítását. Ne felejtsük el, hogy a rendszeres iskolábajárás, a beiskolázás és a tanulmányi színvonal emelése az egész népet érintő politikai feladat, melyhez mindenkinek hozzá kell járulni. Igazgatóinknak ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy gondoskodjanak a törvény végrehajtásáról, a helyi tanácsokat segítsék ebben a munkában. Várkonyi Imre. Gyenge a begyűjtés Nagybajomban, mert nem dolgoznak a népnevelők és nem alkalmazzák a törvényt November 10-én és 12-én a megye valamennyi járási székhelyén igazgatói értekezletet tartottunk az általános- és középiskolai igazgatók részére. Az igazgatói érte kéziét főtárgya a jövő évi általános- és középiskolai beiskolázás és egyéb aktuális feladatok voltok. Az skolaértekezletek előadói beszámoltak arról, hogy az 1551—52. tanévbe:» Somogy megye területén 1200 VIII. osztályos tanulót kell a középiskolába beiskolázni, hogy a felemelt ö téves t®rv káderszükségletót biztosíthassuk. Elmondták, hogy Somogy megye területén különösen a mezőgazda- sági technikumok és a tanítóképző az az iskola, amelyre fokozottá* fel kell hívni a szülők figyel- »él. Az előadók beszámoljak arról is, hogy az elmúlt beiskolázási időszakba» a szülők önkéntesen áldozatokat vállaltak gyermekeik tanulása érdekében és X- megígért kollégiumi hozzájárulásokat rendszeresen és pontosa« űzetik. A kollégiumokban a tanulók jó ellátást kapnak és zavartalanul tanulhatnak. Emellett megbeszélték az előadók a legfontosabb problémákat, az osziályozó értekezletek, pedagógustovábbképzés eddigi eredményeit is. A középiskolás beiskolázás fontosságát igazgatóink megértették. Megértették — kevés kivétellel — azt is, hogy fejlődésünk mai szakaszában, felszabadulásunk utáni 7. évbe» »7. életszínvonal emelkedése következtében már a szülők• nek is áldozatot kell vállalni gyermekeik továbbtanulása érdekében. Azonban nem értette meg ezt a fonyódi igazgatói értekezleten résztvevő Bálint Ferenc somogy- vári igazgató, aki felszólalásában az ellenség, a reakció hangját ütötte meg, amikor azt kérte, hogy a szülők ne fizessenek semmiféle hozzájárulást, minden tanu^ó ingyen tanuljon. Nem számolt azonban azzal, hogy a szülők állandóan öntudatosodnak és részt kérnek gyermekeik tanulásának költségeiből. Ezt az értekezleten be is bizonyították Bálint elvtársnak, mert cppen a szomszédos falu igazgatóit nevek felsorolásával konkretizálta, hogy Pamukon a szegényebb szülők is szívesen vállalják a hozzájárulást, mert megértették ennek fontosságát. A középiskolába felvett tanulók lemorzsolódása nagy veszélyt jelent tervünk teljesítésében és ellene szívóssbban kell küzdemink. Sajnos olyan esetek is előfordultak, hogy éppen a középiskola igazgatója segíti elő a lemorozsolódást. Keresztes István somogybükkösdi vezetőtanító beszámolt arról, hogy a csurgói mezőgazdasági technikum igazgatója egy somogy- bükkösdí tanulónak kétheti szünetet engedélyezett, s ezen kívül többször is kapott engedélyt otthonmaradásra. Az eredmény az lett, hogy a tanuló egyszeresek nem ment vissza a technikumba, lemorzsolódottA beiskolázás szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a VIII. osztályos tanulók megismerjék a különböző középiskolákat. Ezt a célt szolgálja a KM által minden iskolához eljutatott „Tanuljunk tovább a középiskolában“ c. tájékoztató. A jó igazgatók azonban ezzel még nem elégednek meg. Kulcsár Gyula somogyszobi igazgató az VIII. osztályos tanulókat minden évben elviszi a csurgói gimnáziumba, ahol egy teljes délelőttöt töltenek, * tanulók résztvesznek az I. osztály óráin, megismerik a rájuk váró feladatokat, megismerkednek a tanárokkal. Az igazgatók külön is foglalkoznak a Vili. osztályos tanulókkal, Nagybajom község a kenyérgabona beadását 75 százalékra teljesítet, te. Ez a begyűjtési eredmény lényegesen gyenge még a megyei átlagot véve figyelembe is, mégsem igyekeznek ezt tovább fokozni. A kukorica és a burgonyaibegyűjtés- ben ugyancsak nagy lazaság mutatkozik- Kukoricából 44, burgonyából 23 százalékos a begyűjtési eredmény. A lemaradás okát a pártszervezet és a tanács hiányos munkájában lehet megtalálni. Nem népszerűsítették az élenjárókat, pedig vannak ilyenek a községben, mint például Kóró János 11 holdas dol~ gom5 paraszt, aki példásan teljesítette valamennyi beadását. Kukoricából 2 mázsát adott be „C‘‘ vételi jegyre, 4 mázsára pedig szállítási szerződést kötött. Németh József 10 holdas dcjlgozó paraszt 4 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést, Szabó János 10 holdas dolgozó paraszt burgonyabeadását 250 százalékra teljesítette. Nagybajomban a példamutatók népszerűsítése és a hanyagok, a mulasztók megbüntetése van elhanyagolva, A pártszervezet megfeledkezik a népnevelő munka fontosságáról, nem tartja, szükségesnek- A népnevelők szervezése is nagyin gyenge és a meglévő népnevelők munkája nem rendszeres, ez pedig a begyűjtés rovására megyA tanács nem jár el azokkal szemben szigorúan, akik a beadást szabotálják, münl Ács Kocsis József kidák, aki egyik terményféle- ségből sem teljesítette 100 százalékra beadását. Major János és Major József kulákok ugyancsak adósak az államnak, nőm teljesítették beadásukat. A tanács nem követelte meg a kulákok megbüntetését. így a község többi kulákja js egy véleményen volt Major kulákkaí. — Minek teljesítsük a beadást, mikor úgy sem büntetnek meg bennünket. A kulákck mulasztását látva, a dolgozó iiprasztok is elmulasztották sok esetben a beadást. A kulár kok uszályába kerültek Vass József, Szerencsés János, Horváth János, akik beadásukat elmulasztották■ Ez nagy mértékben akadályozza a község begyűjtési tervének teljesítését, a szabad piaci jogot, amit a becsületes dolgozó parasztok már rég szerette^ volna megkapni. A tanácselnökhelyettes elvtársnő fontosabbnak tartja a lábbeli elosztását, mint a begyűjtés szorgalmazását. Nem érvényesíti azokat a tapasztalatokat, amelyeket az élenjáró tanácselnöktől az értekezleten Kaposváron kapott. A tanácstitkár elvtársnak sem mondotta el a tapasztalatokat, pedig ez hasznos volna és nagy segítséget jelentene a munkához. A nagybajom! tanácsnak a hiányos munkáját a legrövidebb időn belül fel kell számolnia. Az elszámoltatást lelkiismeretesen végezzék, hogy ezen keresztül —- és részben — be tudják hozni az eddig végzett hiányos munkájukból származó gyenge begyűjtést. A párt- szervezet szervezze meg a népnevelő munkát ahhoz, hogy komolyan segítsék a begyűjtés munkáját. PÁRT ÉS PÁRT É Pl T ÉS A marcali járási DISZ-bizoRság megjavítja munkáját DISZ szervezeteink megnövekedett feladata; közül az oktatás az egyik főfeladai amit jól meg kell oldanunk. Az oktatás fontosságáról már mind nagyobb számban győződlek meg DISZ fiataljaink, akik nap-nap után fejezik ki tanulni,vágyásukat- Mind jobban és jobban látják, hogy a művelt emiber munkálja sokkal értékesebb, a szocializmus építésében csak tanult emberek tudják megállni helyüket. A DÍSZ Központi Vezetőség határozata értelmében az 1951—52-es oktatási évben DISZ fiataljaink 30 százalékát kell szervezett oktatásba bevonni, A dolgozó ifjúság lelkesen fogadta ezt az oktatásról szóló határozatot és DISZ szerva*eten«jk igyekeztek is ezt a lelkesedést az oktatás megszervezésért felhasználni. A marcali járásban is törtéhiek intézkedésiek ilyen irányban, azonban nem minden esc hen eruthué- n vesén. A marcali járásban a DLSE fejlődését erősen visszavetette az, hogy közel két hónapon át »0» volt járási DISZ titkár. Ez az idő nem hosszú ugyan, azonban elép ahhoz, hogy az ellenségnek sokkal nagyobb lehetősége legyen romboló murikat végezni. így a marcali járásban is valóra vált az a mionnás: „Ahol nem vegyünk mi, ott *» ellenség dolgozik-“ A fegyelem, a szervezettség is meglazult alapszerveinknél, sőt még a DISZ járási bizottság tagjai is ingadozókká, fegyelmezetlenekké váltak, úgy hogy több DISZ járási bizottsági értekezleten nem vették részt. A járási bizottságnak nem volt eddig kiépített aktivá hálózata, holott éneikül a feladatokat végrehajtani nem lehet. A Járási Bizottság apparátusa is hiányos volt, mégis az első időiben csak a saját erejére akart támaszkodni, egyedül akarta megoldani a feladatokat. Ez természetesen, súlyos hiba volt és itt meg kell említeni a DISZ Megyei Bizottság felületest munkáját is. Kritikát kell, hogy gyakoroljak a DISZ Megyei Bizottság felé, mert a marcali járásiban, — bár tixtták, hegy az új járási titkároknak fokozottabb segítségre van szükségük, — mcgís kevés• segítséget nyújtottak. Különösen hiányzott a módszerbeli támogatás. M'a már, — bár sok hiányosságról számolhatunk be, — ez mellett tudunk eredményeket is felmutatni. Aktívákat szerveztünk az a 1 a p s z érv ez e te kire a legjobb lókból és konkrét feladatokkal bíztuk meg őket az oktatási munkákkal kapcsolatban. Ezek » fiatalok nagy segítséget nyújtottak a DISZ járási bizottságnak a mnnká- j álban. Felvettük a kapcsolatot a honvéd elvtársakkal és a Honvédségtől a legjobb bajtársakat kaptuk meg, akik az alapszerv,özeteknek sok segítséget nyújtottak. Ennek eredményéképpen ma már 11 almpszeroe- zetben van politikai kör, ötben politikai iskola, egyben pedig Sztálin clutúrs életrajzát tanulmányozeák. Ezek a» eredmények art biznayít- ják, hogy az ifjúságban van lendület, van akarat, hogy az ifjúság tanulni akar. Ndidink az a kötelességünk, hogy az ifjúságot dbfoSti segítsük, mindent ímegtegyünk annak érdekében, hogy a* ifjúsás -minél nagyobb számítván 'itúpezzu magát elméletileg. Az oktatási és egyéb munkák további »sikere érdekében még foJBö" zotlabb mértékben vonunk be aktívákatfiata' A DISZ járási bizottság tagjait pótoljuk a járási választmány tagjaiból. Külön meg kell említeni a klerikális reakció elleni harc fontosságát is, mivel a marcali járásban különösen erős a klérus befolyása. Ezen a téren is említésre méltó eredményeket értünk ,el. Felvilágosító munkánk nyomán egyre több fiatal foglal állást a klerikális reakció politikájával szemben. Problémák merültek fel a tanácsokkal kapcsolatba® is. A tanácsok csak nagyon ritkán támogatták eddig a DISZ szervezeteket, de Több helyen a párttitikár elvtárs nem fordít kellő gondot a DISZ-re, nem ellenőrzik munkájukat, nem bízzák meg őket feladatokkal, így természetesen a DISZ sem tud a Párt segédcsapatává válrtd, ilyen eset előfordult pl. Kelevizen. A tqváhbi feladatok elvégzésének a sikere és az oktatás lemorzsolódásálnak megelőzése érdekében első és legfontosabb feladatként tekintjük a Párttal, valamint a tanácscsal való kapcsolat szoros létrehozását. Járási bizottsági értekezleteinken állandóan napirendi pontkéht tartjuk az oktatást és négyheíen- kint leértékeljük az eredményeket, hiányosságokat. Még sokkal fokozottabb gondot fordítunk *z akti- viahálózat kiépítéséne. Ugyanakkor még fokozatosan több alapszewevolt olyan eset is, amikor ejflfdiesen akadályozták a DISZ tevékenységét. Kevés kivétellel általánosítható ia tanácsokra, hogy lebecsüttk a DISZ mukáját. Ez ideig ritkán találkoztunk olyan községeiéi, imíüt pl- Szegerdő, ahc-,1 a tanács támogatja a DLSZ-t, de itt meg is látszik a a eredménye, munkájúira! össze tudják hangolni és együttesen segítik a Pártot. Nagy és igen súlyos hiányos- ságinak tartom, hogy zefben szervezzük meg az oktatást és nagy óbb gonddal kezeljük a propagandisták kiképzését. Fokozzuk az éberséget és az ellenség elleni Ixarcot, nagyobb fegyelmet követelünk a szervezettség megszilárdításának érdekében. Ezeknek a feladatoknak » ssem- előtt tartásával harcolunk, hewy járásunkban a hiányosságokat felszámoljuk, hogy a járások közöltt *z első helyre kerüljünk. Igyekezünk úgy dolgozni, hogy büszkijk jelenthessük Pártunknak és Rákosi elvíársnak, hogy * marcali járás DISZ fiataljai becsületesen kivették részüket az 5 éves terv, a szocializmus építésének munkájából. Gelencsér István DISZ marcali Járási Bizottságának titkára. a Párt és a DISZ között nem minden esetben kielégítő a kapcsolat. A PáHoktatás Háza közleménye November 20-án, ma este 6 órakor a Pártoktatás Házában előadást tartunk „Mit kap Somogy megye ax ötévé* tervtől?“ címmel. Előádó: Sasvári Ferenc elvtárs, a Megyei Tanács Tervosztályának vezetője. Az előadáson vegyenek részt a párt-, állami, tömegszervezeti, szakszervezeti funkcionáriusok, agitációs és nép- nevelő-feleiőaökj a megyei, városi és a járási tanács dolgozóig
