Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

jCáéagulás 'ászt betaUatátás- Uäz&en KUBÁNVIDÉK EGYIK LEGNAGYOBB KOLHOZÁBAN A Kubánvidék egyik legnagyobb kolhoza a ,,Le.nin“-kolhoz. A szov jet állam 17.800 hektár földel jut­tatott annakidején ennék a 'kol­hoznak örökös és ingyenes hasz nálatra. Amikor meglátogattuk a kolhozt, javában folytak az őszi beitakarítláisi ntu ^Gálatok: szedték a kukniicűt, csépelték a naprafcv gót, a szőlőskertiekben szüretied tek, a kertészeti brigád pedig í Zöldségféléket takarította be. Soha nem volt ilyen bőséges tevmésünh, mint idén — mondotta Ivan Scser bacsenko, a kolhoz elnökhelyette­se­— Mennyi volt búzából a hek­táronkénti átlagtermés? — kér­deztük. — Huszonöt má2sa — válaszolt kérdésünkre az elnökhelyettes. — L)e voltak jobb táblaink is, ahol rekordtermést értünk "el. Azokon ,a földeken, ahol például Ivan Sackij híres traktoros brigádja dolgozott, őszi búzából 50 mázsát is takarí­tottunk be egy-egy hektárról. Ha sonlóképpen dús volt a kukorica- (termés us. Na p ra.f orgól komba je- iáink egy-egy hektárról több mint 19 mázsa napraforgómagot csépel­nek. Az állattenyésztéssel kapcsola­tosan a következőiket mondotta: — A kolhoz határidő előtt telje­sítette a kollektív állattenyésztés hároméves tervét- Majora'nkban körülbelül 2.300 szarvasmarhát, 3.500 juhot, 4.200 anyakocát, sok malacot és hízót tenyésztünk. A1 latitenyésztőtelepeiinket gépesítet­tük. Ilyen eredmények mellett nem csoda, lia a kolhoz jövedelme ro­hamosan emelkedik. A múlt gaz­dasági évben .a kolhoz bevétele 7 millió 800 ezer rubelre rúgott­— Ebben az évben még többre számítunk — jegyezte meg az el­nökhelyettes. Bármerre jártunk a kolhozban, mindenütt lázasam építkeznek, Gazdaságii épületiek, új lakóházak nőnek ki a földből, a Csamlik-fo- lyón ptedig yizerőművet épít a kol­hoz. A falu szélén téglagyárat létesítenek. A „Leni.n“-kolhoz példája is bi­zonyítja: minél gyorsabban fejlő­dik, minél jobban erősödik és gaz­dagodik a kollektív gazdaság, an­nál jobb módban élnek a kolhoz­parasztok, annál magasabb a kul­turális színvonal. — Három tonnja gabonát, né­hány kocsira való zöldségfélét és kétezer rubel készpénzt kaptam már eddig előlegképpen ledolgozott munkaegységeimre — mondotta Tyihon Miro&nyicsenko kolhozpa­raszt, aki a szántóföldi brigádban dolgozik. A sertéstenyésztő telepen beszél­gettünk Marija Kolesováiv.al, aki az állat tenyésztésben elért kiváló eredményeiért nemrégiben Lenin* rendet kapott. — Eddigi munkaiegységeimre már három tonnánál több gabo­nát, több mint féltonna naprafor­gómagot, körülbelül három tonna zöldséget, dinnyét és 2-600 rubel készpénzt kaptam előlegképpen — mondja Kolescyva. — Hiányzik a felsorolásból az a. 16 malac, amit a sertéstenyész tési terv túlteljesítéséért kaptál —- szól közbe mosolyogva az elnök­helyettes. — Valóban: erről megfeledkez­tem — vallja be Kolesova. As őszi betakarítás rövidesen befejeződik a ,,Lenin“ kolhoz tábláin is. Bágyadtan süt már az őszi nap, a határ azqnban csupa muzsika: fürge traktorok már most felszántják a tavasziak alá a földet. A kolhozparasztok í munka nehezén túl vannak, s es lénként már egyre többen látogat­nak el a kolhozifalu klubjába. Nap pal pedig valósággal megelevene­dik a falusi árulháiz- Egymás után érkeznek a kolhoziagcjk és posz­tót, szövetet, selyemanyagokat, avagy készplhát, cipőt, csizmát, edényeket, rádiót, kerékpárt vásá* roln.ak. Van miből: munkaegysé­geik után idén már sokkalta na­gyobb részesedést kapnak a jöve­delemből, .niint a korábbi eszten­dőkben. A lelkiismeretesen vég­zett közösségi munka idén nagy bőségei hozott. 200 IONNÁ GYAPOT EGY ÉV ALATT A Szovjetunióban jelentős mértékben gépesítették a cukorrépa be­takarítási munkálatokat. Képünk a kurszkí terület Kalínyin kolhozá­ban a cukorrépa gépi rakodását mutatja be. Bazarbaj Mormotov, a taskentí tc í’iilet csinazi gép- és íraktorállomá- sának dolgozója új mozgalmat kezdeményezett. Vállalt3, hogy gya­potszedő kombájnjával évenkint legalább 200 tonna gyapotot taka­rít meg. Bazavbaj Mormotov mozgalma egyre szélesebb körben ter­jed el. Gozdag gyapottermést takarítanak be a tadzsikisztáni kolhozparasitok A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság kolhozföldjein javá­ban folyik a gyapoitermés betaka­rítása. Magasra és sűrűn nőttek idén a gyapotcserjék. Egyetlen fe­hér pehelytakaró borítja a kelhoz- ülteívényeik óriási tábláit. Öröm' le­aratni a gazdag termést, amely újabb bőséget jelent mind a kol­hozunk, mind ipedig külön-külön minden kolhozparasztnak. A Bolsevik Párt és ,a szovjet kor. .rnány új mezőgazdasági gépekkel, szervetlen műtrágyával és minősé* i vetőmagvakkal segítette hozzá a kolhozparasztokat az újabb ter­méseredményekhez. A traktcypark az 1930-ias helyzethez viszonyítva 20-szorosa,n megnőtt s az öntöző- csatornák hossza ma már eléri a 12 ezer kilométert. A vahsi völgy­íren, a kul.jabi területen és a Ka* fimyiffan folyó vidékén az öntözés eredményeképpen 37-szeresen meg nőtt a gyapotföldek terméshozama- A csatornahálózatot természetesen továbbfejlesztik, új víztárolómeden­céket építenek és folytatják a gé­pesítést. Ilyen jó feltételek mellett nem csoda, ha a gyapot term és holdan­ként! átlaga eléri a 14.3 mázsát.. Sok kolhozban 20, sőt ennél is főbb nyersgyapotot gyűjtenek be egy-egy katasztrális holdról. A leg­jobb gyapo.tbermesztö brigádok ta­valy- holdadként 52—58 mázsa gyapotot takarítottak be. Ezé le az eredmények azonban korántsem jelentik a felső határt. A tudósok, a mezőgazdasági szakemberek és a gyapot termesztő brigádok közös munkával igyekeznek tovább .fo­kozni a gyapot terméshozamát. A gyapottermesztő vidékeken ta­valy a kolhozok többmilliós bevé­teleket értek el. A vorosilovabádi kerület „Zsdánov“ kolhozának összbevétele gyapotból például 10 mill’d, a proletarszki terület 1,,Le­nin“ kolhozának 22 millió, a leni- nabádi kerület ,,Vorosilov“ kolho­zának pedig 23 millió rubel volt. I. Tizenkilenc év elölt, amikor a hírfjx ' magnyit ogorszki ,,Komszor malka“ kohó megkezdte működé­sét, az első öntésből egy-egy önt­vényt adtak valamennyi építőjének igy Ivan Komzin fiatal mérnöknek és Alekszandr liascsejev párt- funkcionáriusnak is. Mindannyian úgy őrizték 'ezt az öntvényt, mint valami nagy kitüntetést. Becsülete ívmIt n sírnia vasdarabnak az egyes családokon belül is, a gyermekek áhítattal néztek a<3 öntvényre, hi­szen a szovjet gyermekekben már az építkezések vágya, az alkatás szelleme lobog. Mondta is Ale­kszandr Matvejßvics Kascsejev: — Csibék, igyekezzetek, hogy gyorsabban nőjjetek, különben ml öregek mindent megépítünk és nek­tek semmi sem marad ... ,4 gyermekek megfogadták a ta­nácsot: igyekeztek. Már Irma. a legkisebb Kascsejev lány is elvé­gezte moszkvai tanulmányait, elek­tromérnök lelt és férjhez ment Vir­gilio Lanosz hoz, aki 24 évéből ti­zenkettőt »pánitól hazájában töl­tött, a másik tizenkettőt pedig már a Szovjetunióban, meri 1938 ban Ißningrcd kikötőjébe futott be a hajó, amely a menekült spanyol gyermekeket hozta és új hazát (kilőtt számukra. IIuszomiéggéves korára főmérnök lett a falvakat villamosító vállalatnál és fiatal fe­lesége boldogan figyelte előreme- netelét, de szerette volna, ha együtt dolgozhatnak. Virgilio egyszer tréfásan mond­ta a feleségének: — Csak abban az esetben viszlek magammal, ha legalább két millió kilowattom erőmütelepet építhetek. Elérkezett az ideje ennek is*. Vir­gilig Lanosz a kujbisevi vizierőmü építkezéséhez került, amelynek ve­zetője Ivan Komzin volt, a magnyi- logorsski kohó egykori fatal mér­nöke. Lanosz állta a szavát, elvitte magával a feleségét is­ii. A kujbisevi vizierömü építkezés termelési osztályának vezetője, Gri­cé$kufauzal tender szilleihe írta: A. Sztarkov go-rij Vasziljevics Zercalov régi, ki­próbált szakember. Munkásságának érdekes fejezetei vannak: Volhov, itt végezte, el főiskolai tanulmá­nyait, s még emlékszik a nagy pil­lanatra, amikor tíz vasbeton sülg- lyesztő-szekrényt bocsátottak le a folyóba. Milyen vívmány volt ez abban az időben. Azután Szizrany villan fel az em­lékezetében. Ezt az erőmüvet a most épülő kujbisevi hatalmas építkezés közelében emelték. A szovjet viziépílészek abban az idő­ben mértek .megsemmisítő csapást i duzzasztágál-számítás olasz iskor (íjának elméletére, amely azt állí­totta, hogy a duzza&ztógátra ható >íznyomással csupán az építmény úly.a és tömege állítható szembe- íz a: elméiéi az úgynevezett ,,is- ■ nSreflenségi tényezőn“ alapult és zf a feltételt szabta az építők <lámára, hogy minél több beton: •ell bedolgozni, az építménybe, mi él súlyosabbá kr-ll tenni a szCr- :esetet■ A szovjet vi ziépiles vek alrr ios tlőlanulmátnyozás és sorozatos .kísérletek után a szizranyi duz‘ usztógútat könnyűvé épít ették, d< - szilárdan „összelapított“ k(kép­essel. Amikor elkészült, aggodal­maskodó, hangok hallatszottak: < íz a gátat kiveti majd a helyéből -ízzel scemben a valóság az, hogy i duzzasztását ma is a helyén van nini ci bátor kezdeményezés bizo­nyítéka. Miért is sodorná el a víz in a legapróbb részletekig mindent megfontoltak, kikutattak, száml­ásba vettek és az „ismeretlen té­nyezőt“ kiküszöbölték? Ivanykov új állomást jelentett 'ercalov pályafutásán. Akkor ' a Moszkva-csatorn&t építették és a fennálló gyakorlattal ellentétben az> erőművet és a duzzasztógátat nem sziklára, lianém ruganyos, agyagos alapra, emelték. Az agyag azelőtt mindig megrettent ette a viziépítér szeket, Ivanylcovnál a szovjet mér­nökök az agyagot, a homokot is szövetségesükké te ft,ék, diadalmas harcot vívtak az iszapos talajjal. ÜL Virffilio Ljano'S'Z a Volgán túli egyik kis városban lévő építkezési irodában dolgozik, ügy hívják itt ezt a helyet: „tengerfenék“, mert ma ugyan még házak sorakoznak egymás mellé, utcákon és tereken ■lüktet a forgalom, de amikor ki­tárni majd a kujbisevi új tenger, az egész, mint egy új Atlantisz, el­süllyed majd és a tengerfenékre kerül. Az irodában naOU a sürgés-for­gás. Nem frázis, hanem valóság, hogy az emberek egymásnak adják a kilincset. Az egyik építési körzet vezetője például azért jött, hogy egyeztesse a kikötővárosban fo­lyó munkálatok havi ütemtervét. A tenger még sehol, de a tengeri ki­kötő már épül — fenn a hegyen, messze a víztől, s eljön az idő, amikor as új tenger vize idáig emelkedik. Aztán a robbanták jönnek, be­számolnak az eddigi eredményeik­ről és további külfejtési terveikről. Ír építkezésnek sokszázezer • tonna kőre van szüksége. A következő megbeszélés az elárasztásra kerülő zónákról folyik■ Nem kevesebb, mint 30.000 lakóház, pontosabban ilyen terület elárasztásáról van szó, mert a lakóházakat úgy. ahogy most állnak, tornácostól, te­tőstől új területre szállítják át, ahol mindenki a régi környezetében él­het. .4 vizierőmű épülete a Volga jobbpartján áll majd, s fél hosszú­ságban benyúlik a folyamba, ami különleges előépítkezéseket kíván. Először kőből épült gátpadot, víz­alatti töltést kell emelni a folyam fenekén, — az adott esetben 9 mé­ter magasságiban és 400 méter hosz- szúságban, — hogy a víz folyásút oldalra vezessék és az építkezés helyén állóvíz keletkezzék, IV. Ifinn a, Volgánál áll a munka. A folyam mélyébe három acél csőve­zetéket fektettek, amelyeknek ál kell émiök egyik partról a másik­ra, hogy a szívó-kotró átnyomhas­sa a homokot a homokos balpart­ról a köves jobbpartra, ahol patkó alakú töltést kell építeni: az ide­iglenes dwzzaszitógátat. Amint lefektették az acél cső­vezetékeket, megkezdődik a száda- lás: a fenékgát feltöltése, amit egymáshoz erősített fémtáblák pa- lánkjával teremtenek meg. A szá­dat ást cölöpök módjára verik le a folyam medrébe. Rövidesen befutnak a rendkívüli teljesítményű szívó-kot lúgé pete is, amelyek óránként 1000 köbméter földet lazítanak mieg, szívnak be és nyomnak át a csöveken. Az it' épülő fenékgát feltöltéséhez 3 mil­lió köbméter homok (eltöltése szük­séges, három ilyen gépezet ivem egész másfél hónxnp alatt végzi el a munkát. De mennyi villamos- energiára van ehhez szükség! V. A mllamoserőtmű főenergetikusa Szerapion Ivanovrcs Protopopcv a cimjanszki erőműrendszertől jót. ide Zsiguliba, .ezt megelőzően a clnyeperi erőművet állította helyre Mellette, a terevző asztalnál fiatal, sötéthajú .asszony ül: Inna A\e- kszandrovna, Kascsejev lánya, La­nosz felesége, ö mutatja a tervraji zokat, amíg Prolopopoo magyaráz. — Két forrásból tápláljuk majd villa mos energ iával az építkezés színhelyét, a balparton Kiijbisßv, a jobb parton Szizrany szolgáltatja az áramot- A két parton fiók-erő- mütelepeket építenek, amelyeket a levegőben, a Volga felett távveze­ték köt össze. Nem könnyű munka, mert a balpart lapályos, a jobb- parton « Liszaja hegy emelkedik, a kettő között a magassági szintkü­lönbség 93 méter. VI. Este a kuli úrházban tartottak értekezletet. Ott volt Inna, aki az építésvezetőség Komszomol szerve­zetének titkára és oft volt Virgilio is. Eljött Dndtrijev Fjodorovics, a bán pofét üg y elő, aki 1939-ben egy gyermeküdülőt vezetett ■— s most boldogan ölelte át Virgilio La­noszt, ciki akkor kisgyermekkorá­ban. a szovjet földre érkezve, az üdülő vendége volt. Eljött Rimma Kasnyikova, hogy megmutassa a kujbisevi tenger partján emelkedő új stadion tervrajzát és megjelent az építkezés vezetője, Ivan Vaszil- jevics Komzin, aki a mod születő hatalmas alkotás munkálatai köz­ben is soks’zw gondol az otthon őrzőit kis öntvényre, a magnyitfí- gorszki kohóra. eis£ munkahelyé­re, ahonnan idáig iveit az útja. Az értekezleten több felszólalás hangzott el- Beszélt Yirgilio Lanosz is és elmondta, hogy az építkezés egyik munkása, aki ugyancsak spa­nyol szúr mázává, mint ő, levelet kapott Madridból, kőműves báty­jától. ..Hozzánk is eljutott a Szöu­lt unióban folyó új, óriási éu:'üke­resek híre — mondja a lenéi. — Milyen bolgoS'ág lenne legalább egy téglát beépítenem ezekbe az erő­mű tele pékbe, diKzas ztógátakba“. Virgilio I.anosz emelt hangon folytatta beszédét: — Innen válaszolok honfitársam és elvtársam levelére. Üzenem- hogy mi nem Cg]), hanem millió) téglát építünk eiz új alkotásokba.. Építünk vidámon és lelkesedéssel, fáradhatatlanul és bizakodással, odaadással és legjobb tudásunkkal Építünk nemcsak millió és millió téglával, hanem az erőnkkel, a tu­dásunkkal, az energiánkkal, mert tudjuk, hogy ebből nemcsak nagy alkotások születnek, hanem ez a munka egy a jövő építésével, a béke erősítésével,.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom