Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

SOMOGYI VILÁG PMOLETÁHJAI EGYESÜLJETEK! NÉPLAP Vw Mai szánban; A felsőbb pártkonferencián küldöttnek lenni megtisztelő feladat. (2. o.) — Tanácsaink al­kalmazzák a begyűjtési törvényt, leplezzék le a kupakokat (2. o.ji — Tito a nagy ameri­kai üzletemberek ügynöke (3, o.) — Hadijá­ték Gyöngyöspusztán (3. o.) — Lakberendező és L'akásiavító KTSZ dolgozói tovább fokoz­zák elért eredményüket (4. o.) N 1 M DP SO MO GYM EGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIEL ÉVFOLYAM, 263. SZÁM. Ára 50 fillér. VASÁRNAP, 1951 NOVEMBER *1. Törvényerejű rendelet Az ülnöki' Tanács, a Magyor Dol­gozók Pártja és a SZOT kezdemé­nyezésére, a Minisztertanács javas­latára törvényerejű rendeletét ho­zott a dolgozók nyugdíjáról. Ez a rendelet lényegesen emelt összegű nyugdíjat ad a bélből és fizetésből éfő dolgozóknak, ha öregség, be.teg- ség, vagy baleset következtében tar­tósan munkaképtelenné válnak. A dolgozó halála esetén hátramaradó keresőképtelen hozzátartozók ellá­tása is jelentősen megjavul. A feudális kapitalista uralom csak a közalkalma zotj aktiak és részben a vállalati tisztviselőknek adott nyugdíjat és ezzel is igyeke­zett megbántani a dolgozók tábo­rát, szembeállítani adóknak egy részét a nkmkásqk és alkalmazot­tak nagy tömegével. Csak 1929-ben vezették be a munkások öregségi biztosítását. A dijak felét levonták a munkások béréből, az összegyűlt hatalmas összegeket elherdálták, az öreg és rokkant munkásoknak pe­dig néhány pengő járadékot fizet­tek. A Magyar Népköztársaság új nyugdíjrendszere megszünteti azt az igazságtalan hátrányt, amely a kapitalista tá rsa dalomban a mu n­kásosztály kárára fennállott. Min­den dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint ■ jár az el látás. A nyugdíj, a munkabérrel arányos összegű. A sztahanovisták, jó mun­kások, « kiemelkedő teljesítményt elérő dolgozók tehát ezentúl jő munkájuk jutalmát nemcsak a na­gyobb munkabérben kapják meg, hanem rokkantságuk, megöregiodé- siile esetén nagyobb nyugdíj for­májában is. A rokkantsági nyugdíjnak a szov­jet társ:vda lombiztos pásból átvett új rendszere különbséget tesz a megrokkanás enyhébb és súlyosabb formái között. Az a dolgozó, aki­nek egészsége megromlott és ezért tanult, vagy gyakorlott, szakmájá­ban munkaképtelenné vált, évi ke­resete harminc százalékának meg­felelő nyugdíjban részesül, amely­hez még a felszabadulás óta mun­kában töltött minden év után di­nek a nyugdíjösszeginek két Száza léka kiegészítésként járul. Ez az1 jelenti, liogy egy átlagos keresetű szakmunkás• körülbelül háromszor akkum rokkantsági nyugdíjra jogo­sult, mint az eddig érvényes- szabá­lyuk szerint. Még nagyobb mértékű, negyvenöt százalék nyugdíj jár annak, aki semmiféle munkát nftm képes vé­gezni, aki pedig állapota következ­téiben gondozásra (ápolásra) szorul, az ötvennégy százalékos ellátásra jogosait. Különösen megbecsüli szocializ­must építő társadalmunk -a munka rejkkantjait, a baleseti (rokkantaikat. Ezeknek nyugdija a megrokkanás súlyossága szerint negyvenkét, hat­van, vagy hetvenöt százalék. A munkaképtelen öregek nyug- díja u munkabér harminc száza­léka. Valamennyi nyugdíjhoz jár a kiegészítés. Az özvegyek és árvák ellátása megfelelően igazodik a nyugdíjhoz és lényegesen nagyobb összegű, mint eddig volt. Nemcsak a műn* kaké'ptelen özvegy kap ellátást, ha­nem az is, aki legalább két gyer­meket nevel, vagy aki ötvenöt éves elmúlt. Nyugdíj illeti meg ezentúl a munkaképtelen szülőt is­Különösen nagyjelentőségű jogki­terjesztés az. hogy egy évig minden özvegy az előbbi feltételek nélkül kap nyugdíjait, holott eddig az öz­vegynek a közszolgálatban negy­venöt éves koron alul, a társada­lombiztosításban ötvenöt koron alul nem járt nyugdíj. a dolgozók nyugdíjáról A bányászok, kohászok, öntők, továbbá a vasútnál, -a postánál és az egészségre ártalmas munkahe­lyeken különösen nehéz munkát végző dolgozók már ötvenöt éve? korukban jogosultak nyugdíjra. Az öregségi korhatár eddig a -nőkre vonatkozóan -azonos volt a férfiak korhatárával. 'Most a nők öregségi korhatára öt évvel keve­sebb a férfiakénál. A mi orszá­gunkban a nők fokozott védelme nem pixzla szó, hanem minden tekintetben érvényesülő tény. V közalkalmazottakra nézve 'gén előnyös az a rendelkezés, hogy a nyugdíj összege ezentúl a tényleges illetményhez igazodik és nem a sokkal kisebb, úgynevezett törzs­fizetéshez. Rendeződik a nem ki­nevez, tt és az 1950 máirciusa után szolgálatba lépett közalkalmazottak nyugdíjügye és megszűnnek a mun­kahely változásával kapcsolatos hátrányok. Az új nyuydíjlörvény azokra a dolgozókra .vonatke,zik, akiknek nyugdíjigénye 1952 január elseje irtán nyílik meg. A nyugdíj kiszá­mításánál természetesen a korábbi munkaviszonyt is figyelembe kell venni. Az Elnöki Tanács rendeleté bizto­sítja az 1951 végéig megállapított nyugdíjak változatlan folyósítását és egyben jelentősen felemeli a tár- S ída I omhi z t cyí í t ás i j á r a dé kot. V társadalombiztosítási járadé­kok edd g lényegesen kisebbek vol­tak az átlagos nyugdíjnál. A kor­mány ezt az igazságtalan különb­ségei nem ia nyugdíjak csökkenté­sével, hanem a járadékok felemelé­sével küszöböli ki- Az Elnöki Ta­nács rendelkezése alapján a kor­mány gondoskodik a munkásosz­tályhoz tartozó járadékosok jobb ellátásáról. Az öregségi, rokkant­sági, baleseti járadékosok és bér nyanyugbéresek januártól kezdve emelésben részesülnek. Például a 115 forintos öregségi járadék 160 forintra, a szakmun­kás 130 forintos járadéka 190 fo­rintra emelkedik és így tovább. Az eddigi százféle bürokratikus szabály helyébe új, egységes ren­delkezések lépnek- A nyugdíjak megállapítása is egységesen és egy­szerűen történik. A megállapítás feladatát a valamennyi dolgozót átfogó temegszervezet. Szakszerve­zetek Országos Tanácsa intézi az egy év óta fennálló és igen jól be­vált mozgalmi szervek, a társada­lombiztosítási bizottságok utján. A fellebbezéseket a megyei tanácsok és a budapesti tanács bírálják el. Ez a rendszer biztosíték arra, hogy minden dolgozó gyorsan hozzájut jogos igényének kielégítésére Az Elnöki Tanács és a kormány nyugdíjrendeletéi a Magyar Köz­löny mai számában jelennek- meg és január elsején lépnek hatályba. ötéves tervünk eddig elért ered­ményei tették lehetővé dolgozó né­pünk egyjc fontos ügyének, a nyugdíjellátásnak rendezését -és nagymérvű megjavítását. Miközben a nyugat-európai kapitalista álla­mokban napról-napra nyirbálják és csökkentik a dolgozók áldozatos harccal megszerzett t ár sad a lej mb íz losítás'i jogait, azalatt a szocializ must építő országokban a Szovjet­unió élenjáró lársadcdombizto-sításó nak példamutatása nyomán egyre fejlődik, egyre szélesebb körűvé válik a dolgozókról való gondosko­dás. Az új nyugdíjtörvény is bizonyt téka annak, hogy államunk az anyagi lehetőségek növekedésével fokozottabban gondoskodik a dol­gozó tömegek életszínvonalának emeléséről­Az Állami Gazdaságok Megyei Központja jutalomban részesítette a legjobb állami gazdaságokat, azok vezetőit és dolgozóit Az állami gazdaságok megye; központja 8-án értékelte ki me­gyénk állami gazdaságainak eddigi munkáját, mely alkalommal ki ön­tették az őszi munkák során kivá­ló eredményt elért állami gazda­ságokat, azok vezetőit és agronó musa't- Ez alkalommal jutalmaz­ták meg az őszi mezőgazdasági munkák ideje ala:t kitűnt gépcso­portokat, azok vezetőit és dolgo­zóit is. Az őszi idény alatt mindvégig kiváló munkát végzett a felsőbegáti állami gazdaság, amely úgy a vetésben, mint más munkákban az élen járt az állami gazdaságok között ípiyó verseny­ben, ezért min: a megye legjobb ál!anr gazdaságát, a Megyei Párt- Hzettság versenyzászlóval tüntet­te ki. A gazdaság eredményes munká­jában nagyrésze van a gazdaság- veze ők jó munkájának, különösen jó munkát végzet: Horváth Lajos gazdaságvezető. Horváth elvtárs munkáiéban a pártszervezetre tá­maszkodott és rendszeresen be- s?'ámolí a pártszervezetnek a gaz­daság menetéről, a pártszervezet is minden segítséget megadott Hor­váth elvtársnak. A jó munkájáért a megyeközpon: díszoklevéllel és könyvvel jutal­maz a meg, ugyanígy a jó munká­jáért kitüntetésben részesítette a megyeközpont Láng Antal veze'ö agronómust is. Jó munkájáért ki­ürít efesbe részesült Gelicz Fe­renc az állami gazdaság dolgozó­éi is, aki a növénytermelés’ mun­kákban normáját állandóan 150— 160 százalékra teljesítette. A gazdaságok versenyébe« második lett a msgybsráfi állami gazdaság, amely sJ'ntén minden mezőgaz­dasági munkát határidőre befeje­zett- Ezért a Megyei Tanács ván- dorzászlójá- kapta meg, A megye­központ Kustos Istvánnak, az ál- dami gazdaság vezetőjének és Kis Dénes vezető agronómusnak jó munkájukért díszoklevelet ajándé­kozott.' Harmadik helyre a felsőmocsolá- di állam gazdaság került, amely a megyeközpont versenyzászlóját nyer e el. Bállá József gazdaság- veze öt és Adrián Ferenc vezető agronómust a megyeközpont külön jutalomban részesítette kiváló munkájukért. • Az őszi idény alatt jó munkát végzett még a kaposvári, a bárdi- bükki, a : engedi állami gazdaság is, ezért a megyeközpont a gazda­ság vezetőit és agronómusait ki­tüntetésben részesítette. Állami gazdaságaink többsége megáll a helyét az őszi munkák ideje alatt, beváltották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Megyénk állami gazdaságai nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy me­gyénk az őszi mezőgazdasági mun­kákban az ötödik helyre került or­szágosan a megyék közti verseny­ben. De nagyban hozzájárultak me­zőgazdaságunk szocialista átszer­vezéséhez is megyénkben. Dolgozó parasztságunk f gyelemmel kísérte és kíséri továbbra is állami gazda­ságaink, mint a legkövetkeze e- sebb mezőgazdasági szocialista szék:or munkáját. Tcrmelőcsoportjaink is tanainak állami gazdaságainktól, úgy a vezetés, mint a helyes agro­technikai kérdésben. Állami gazdaságaink idei jó mun­kája rendkívül hasznos tapaszta­latot adtak át megyénk termelőcso­portjainak, egyenleg dolgozó pa rasz [Ságunknak, különösen a ké­rész soros vetési rendszer, a gya­potszedés, a naponta háromszori fejős, stb, alkalmazásánál. Állami gazdasága nk nagyrészé­ben a helyes munkaszervezéssel nyújtottak nagy segí séget terrne- lőcsoportjainknak a további mun­kában. De a trak orosok kiváló eredményei is arról tanusködnak, hogy állami gazdaságainkban a „ló­gás", a laza munkafegyelem helyé­be mindinkább a fegyelem, a mun­ka megbecsülése került. Jó munkájával különösen & háromfai gazdaság gépcsoportja tűnt ki. A megyeközpont versenyzászló- il tün etbe ki Lucó Lajos gépcso- .■rtvczetőf jó munkájáért, díszok­levél és könyvju1 alomban részesí- étto.' ugyanígy Jankövícs István traktorost is, aki az őszi idény ulp.t állandóan 120 százalékra tel­jesítette normáját, Junkovics Ist­ván nagy gondot fordított a gépre és ezért el tudta érni, hogy gépé­nek egyetlen nap kiesése sem volt üzemzavar miatt. De jó eredményt értek el ennél a gépcsápatná! Bá­rány János, aki szintén 124 száza­lékra, Vajda Mnály 120, Csontos Sándor, Sajnos Lajos traktorosok val por szint án állandóan 100 százalzékon felül teljesítették szántási tervü­ket. A gazdaság vezetősége minden segítséget megadott a gépcsoport­nak a két műszak megszervezésé­hez. Ennek a gépcsoportnak mun­kája bizonyítja, ahol a gazdaság vezetősége szívügyének tartja a gépi munkát, olt az eredmény sem marad el. A. jó eredmények mellett azon­ban egyes állami gazdaságainknál még bőven akad {ennivaló, így pl- a barcsi, állami gazdaságnál <s, ahol a gazdaság vezetője, Angyal Gyula elvi ár* többszöri f így címezi eí és ellenére sem változtatott rannkáján. A gépcsoport munkáját elhanya­golta, a rossz szervezés folytán a gépek nem lettek, kihasználva, sok volt az üresjárat. Nem véletlen lé­hát, hogy a barcsi állami gazdaság in ndössze 10 százalékra áll az őszi mélyszántással. Ugyanezt elmondhatjuk a mar­cali állami gazdaságról is, ahol egy traktor napi teljesítménye 1,5 hold. A gazdaság vezetőségének alapo­san meg kell vizsgálni ezt a kér­dés: és sürgősen vál. ózta*n-',,kell az eddigi munkamódszerén, mert így súlyos károkat pltoz egész népgazdaságunknak. De lemarad­lak-a fervteljes.ítésben a somogy- sárdi. iharosi állami gazdaságok traktorosa: is, ahol 85 százalék az átlagteljesítmény. Állami gazdasá­gaink .legfon1 osabb feladata, hogy elér; eredményeiké;, topább fokoz­zák, különösen az őszi mélyszán­tás terén. Állami gazdaságaink kövessék a fclsőbogáti, kaposvári, sávolyi állami gazdaságok példáját, amelyek a tegnapi nappal befejez­ték az ősz' mélyszántást. Állami gazdaságaink legyenek a nagyüze­mi gazdálkodás mintaképei, legye­nek iskolái megyénkben minden dolgozó paraszt számára, ahol meg­tanulhatják az új agrotechnika; módszereket, megismerik a* nagy­üzemi mezőgazdaság jelentőségé:. Legyenek ".ámaszai a fiatal terme­lőszövetkeze'i csoportjainknak, hogy azok is megerősödve mind­jobban példát mutassanak dolgozó parasztságunknak. Példás beadásommal válaszolok a fasiszta Titonak‘ Minden dolgozó parasztnak hazafias kötelességé, hogy becsület­tel eleget tegyen a dolgozó nép államával szembeni kötelezettségé­nek. Én Kovács Imre, aki cseléd voltam, tudóm azt, hogy mit jielent robotolni és örökösi nyomorúságban lenni, ahogy most a jugoszláv nép van és ahogy én a többi cseléd emberrel együtt a felszabadulásig nyomorogtunk, lén, hogy most 10 hold saját földemen dolgozhatom, hálával tartozom Pártunknak és a dicső Vörös llendsenegimk, amely lehetővé tette ezt. Én a hálámat, a [>árihoz esi a Szovjetunióhoz, pél­damutató munkámmal fejezem ki. Beadásommal a békét és a világ valamennyi dolgozóinak, akik a békéért harcolnak, akarom segíteni harcukat. De ugyanakkor példás beadásommal akarok válaszolni közvetlen itt w határszélen a fetsisz ta Tito bandájának, akik eladták a jugoszláv népet az amerikai hm pCrialisióknak. És azokat a nyo­morba és szenvedésbe hajtották. Ezért teljesítettem kenyérgabona beadásomat 190 százalékra ás 33 mázsát adtam be az államiunknak. Kukorica-és burgonya beadá­somat 150 százalékra teljesítettem és ezután is azon leszek, hogy a tőlem telhetőt mindig megadjam az államnak. Dolgozó paraszttársaim kövessék példámat, adják be feles leges terményüket, hogy ezzel is tudjuk segíteni ötéves tervünk sikeres és minél előbbi megvalósítását és békénket még szilárdabbá tegyük, Kovács Imre ' sOmOgytarnócai 10 holdas dolgozó panaszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom