Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-09 / 261. szám

I SOMOGYI NÉPLAP TAPASZTALATCSERE ROVAT Hogyan keli helyesen jegyzetelni? Hogy az oktatási évadban az eiviársak tanulását még jobban elő tudjuk segíteni, a Somogyi Néplap hasábjain vitát nyitunk, ahol levél tonnájában az oktatás­ba bevont elvtársak elmondják a módszereket, amelyekkel a ta­nulásukat végzik, egy-egy vita során több elvtárs, politikai ís- kolahaügatók, vezetők, pártís- koíai hallgatók megírják/a saját módszerüket. Miután egy-egy té­mához több elvtárs beérkezett levelét leközöltük, utána egy párti an kcíonáríus elvtárs, pl. a járási pártbizottság ágit. prop. titkára, vagy egy pártískolai elő­adó összefoglalja és lezárja a vi­tát, elmondja, hogy az elvtársak módszerében, amelyet megírtak, mi a helyes és mi a helytelen, esetleg még jó javaslatokat is tesz hozzá. A megvitatásra kerülő kérdések a következők: 1. Hogyan kell helyesen jegyze- tenli? 2. Hogyan készül fel egy propa­gandista az előadásra? 3. Hogy készül fel egy propagan­dista a politikai iskola levezetésé­re? Az első ilyen levél már beérke­zett, amit az alábbiakban köz­lünk. A jegy®etké8Eítég fontossága ég a jegyzetkészítésben kialakult egyéni módszerem A marxizmus-lenínizmus tanítá- j saját szavainkkal rögzítjük azt le, sasnak elsajátítása Pártunk minden j így jobban megmarad az emlékeze- tagjának kötelessége, Az elmélet j tünkben megismerése és helyes alkalmazá­sa hatalmas erőt ad feladataink el­végzésében. Tanulásunk nem öncél, hanem azért történik, hogy a szocializmus építéséből, az imperializmus elleni harcból eredményesen vegyük ki a részünket. Feladatunk az, hogy tanulásunk módszerét állandóan javítsuk, fej­lesszük, úgy ahogy a dolgozók a termelés során igyekeznek kiküszöbölni munkájukból a selejfet, úgy kelf nekünk is arra venni az irányt, hogy tanulási időnket kihasználjuk, hogy a selejtet kiküszöböljük. Minden erőnkkel azon kell len­nünk. hogy önképzésünket minél eredményesebbé, , felejt menteseb­bé" tegyük, időnket a leggondosab­ban kihasználjuk. Tanulási módszereink - kijavításá­ban igen fontos helyet foglal el a jegyzetkészítés. Mit jele sít a helyes jegyzetkészítés tanulásunk szempontjából ■jj Jelenti azt, hogy a tananyag- -“-•ban szétszórtan megtalálha­tó problémákat, főkérdések sze­rint csoportosítva, röviden össze­gezzük. Ez nagyban megkönnyíti az illető kérdésekkel kapcsolatos jövőbeni munkánkat (előadástar­tás, szeinínáríumvezetés stb.). ty A jegyzetkészítés önálló gondolkodásra nevel, fejlesz­ti kritikai érzékünket, arra kész­tet, hogy az olvasottakat mérlegel­jük, hogy megkeressük és kiemel­jük belőle a lényegei. q> Alaposabbá teszi -tanulásun- kát, azt jelenti, hogy nem csupán átfutjuk az anyagot, hanem Még fontos megjegyezni, hogy a jegyzetkészítés a tanulás szerves része, mely nélkül az egyes anyagok alapos átvéte­le el sem képzelhető. A jegyzetkészítésben mindenki­nek más módszere van. Az én módszerem a következő: Az anyaghoz megadott irodalmat először mindig jól, figyelmesen át­olvasom, egyszeri elolvasás után megállapítom, hogy mi legyen az alap, amelyre helyesen fel tudom építeni az egész anyag ldjegyzete- lését. Ennek megállapítása után isme', hozzáfogok az anyag olvasásához, de most már egyben megkezdeni a jegyzetelést is. Vegyük pl. a, következő anyagot: Pártunk paraszt;politikája. Harc a Pártunk parasztpolitikája során mutatkozó hibák ellen. Irodalom hozzá: 1. Bolsevik Párt története X. fej. 2. pont. 2. Pártunk II. kongresszusának határozata 2—5. pont. 3. Lenlnízmus kérdései 355— 359. oldalig. 4. Központi Előadói Iroda elő­adásai, 3. sz. brossura 4—31. ol­dalig. Ez összesen 43 oldalt tesz ki. A jegyzetelésnél elsőnek vettem a Bolsevik Párt története X. fej. 2. pontját- Ez a rész foglalkozik a Szovjetunió szocialista iparosító, sának eredményeivel, az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalan­sággal, valamint a Párt harcaival az antileninísta elemek ellen. (Troc- kij, Zínovjev stb.) Ebből a részből röviden kijegyzeteltem azt a részt, ami a Patt haicát itárgyalia a PáF. politikájától való elhajlásokkal szemben. Következőnek a Párt il. kongresszusának idevonatkozó ha­tározatait verfem, mely foglalko­zik szoci .ÜsN iparunk fejlődésé­vel, eredményeivel, az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalan­sággal. Ebből a részből röviden ki­jegyzeteltem, hogy miért szabta meg a II. kongresszus közvetlen stratégiai feladatnak mezőgazda­ságunk szocialista átszervezését, kettős jellegének megszüntetését. Harmadiknak a ,,Leninizmus kérdései“-ből vettem az idevonat* kozó részt- Ebből kijegyzeteltem azt, hogy: Mi hogyan alkalmazzuk a lenini hármas jelszót, hogy hogyan foly­tatjuk a harcot a falusi kizsákmá­nyolok ellen. Negyediknek vettem a Központi Előadói Iroda 3. sz. brossuráját. Ezt az anyagot bővebben jegyze­teltem, Igyekeztem kiszedni belőle a lényeget és úgy megörökíteni jegyzetemben, hogy az kint, a gya­korlati munkám során mindenkor segítséget adjon. Jegyzetemet úgy igyekeztem elő­készíteni, hogy abból érthetően kijöjjön, hogy mi a különbség Pár­tunk parasztpolitikájában való el­hajlás és elferdífés között, hogy mi a jobb és baloldali elhajlás. Ho­gyan és miben nyilvánul ez meg egyes pártfunkcíonáriusoknál? Ho­gyan harcolunk az elhajlások és elferdítések ellen. A jegyzetelés közben a szavak és a mondatok rövidítését alkal­mazom, ami sok időmegtakarítást jelent, Igv az említett anyagnál rövidí­téssel és a lényegnek saját sza­vaimmal való rögzítésével sikerült elérni azt, hogy a megadott iro­dalmat — 43 oldalt — a. füzetem­ben 4—5 oldalra jegyzeteltem ki. A jegyzetelés közben a következő gyakran előforduló szórövídítése- ket alkalmazom: Mezőgazdaság: M. g. Népgazdaság: N. g. Kapitaliz­mus: kap.-mus, Kommunizmus: kom.-mus, Proletárdiktatúra: prol. díkt,, Munkásosztály: M. oszt. Munkás-paraszt szövetség: M. pszt. sző*, Imperializmus: imp.-mus., Dolgozó parasztság: dóig. ’ pszt.. Marx-Lenín:M. L. Iparosítás: ip-fás, Mezőgazdaság szocialista, átszerve­zése: M. g-ág szoc. átszerv. Az ilyen és hasonló rövidítések nagyban elősegítik a tanulási idő jobb kihasználását és a jegyzete­lés ideiének megrövidítését. Szabadság! Hegedűs Ferenc, a 3 hónapos pártiskola hallgatója. AZ EGYÉB FELADATOK MELLETT megfeledkeznek a begyűjtés szorgalmazásáról a csurgói járás vezető szervei CSÜTÖRTÖK, 1951 NOVEMBERIT. A csurgói járás a kukorica és a burgonya begyűjtésében a járások közti versenyben az utolsó helyen van. Ez a lemaradás onnét van, hogy a járási pártbizottság megfe­ledkezik a begyűjtésről, elhanya­golja az aktívák küldését. A járási pártbizottság dolgozói ha kimen­nek a község' alapszervezeteknez, nem adnak segítséget a begyűjtés­ben, egyoldalúan végzik munkáju­j kát- Az oktatás és a vezetőség- választás munkája mellett nem adnák agitációs érveket a népneve­lőknek, ami a begyűjtést elősegí­tené. így az alapszervezetek veze­tői nem kapnak szempontokat a begyűjtésről és nem tudják irányí- ; tani azt. Nem különb a munka a járási ta­nácsnál sem, ahol *s felelősségérzet nagyon gyenge, as ahtivák nem végesnek lelkiismeretes munkát, beosztásuk, munkájuk rendszerte­len. A járási tanács vezetői nem vonják felelősségre a hanyagokat, az aktívákat,, a mulasztó tanács­elnököket, így a begyűjtési mun­kának n'ncs felelőse. Inlce községben a burgonyabe- gyüjíés 29 százalékos mégsem igyekeznek az eredményt fokozni. A kukorícabegyüjtésben 39 száza­| íékra állnak. Ez a gyenge eredmény : a hiányos népnevelő munkának as eredménye. A pártszervezet nem ; gazdája a községnek, nem irányít­ja annak munkáját. Pogányszentpéter község a. bur­gonyabeadási tervteljesítéssel még mindig 22 százalékra áll,, a kukori- cabegyüjtés csak 16.2 százalék. .1 tanács megalkuvó, nem. aíhalmaatsa a begyűjtési törvényt vagy csak egész felületesen csi­nálja azt. A járási tanács látja eze­ket a hibákat, mégsem tesz intéz- kedéseket a hibák kijavítására. A járási pártbizottságnak fő fel­adata legyen a begyűjtés szorgal­mazása. Szervezzenek minél több járási aktívát, akik a községekbe menve gyakorlati segítséget tudnak adni az alapszervezeteknek. Az aktívá­kat rendszeresen ellenőrizzék, mint ahogy ezt tették a kukorica- begyűjtés kezdetén. A járás terüle­tén mozgósítsanak minden népne­velőt és a járási pártbizottság tartsa kötelességének a népnevelők ! nevelését. 4- népnevelő munkába vonják be a becsületes dolgoz» parasztokat, azokat, akik már beadásukat tpl- j nek a begyűjtést és mint aktívák jesítették, j a begyűjtés szorgalmazásával ad­A járási tanács először saját í janak lendületej- a munkának, apparátusában szilárdítsa meg a j A járási tanács ellenőrizze a köz- munkafegyelmet, javítsa meg a ségi tanácsokat, keresse meg a le- munkához való viszonyt. A* járási maradás okát, és a meglévő híá- tanács dolgozói tartsák szívügyük, i nyosságokat mindjárt javítsák ki. Becsülettel teljesítették a Pártnak, Rákosi elvtársnak adott szavukat megyénk üzemi dolgozói Tahi téglagyár: A tahi téglagyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulójának ünnepére tett vállalásaikat teljesítették. A dolgo­zók értekezleten, röpgyűlésen be­szélték meg a többtermelés, a vál­lalás jelentőségét, azóta nap-ról- napra jobb eredményt érnék el- Egymással versenyezve végzik mun­kájukat. Egy ludat vezényeli a dol­gozókat „teljesíteni a vállalást“ több téglát a Sztálin Vasműnek» Sztátimiárosnak, hogy a forra­dalom tiszteletéi@ és mire Dir napentele Sztálinváros. lesz megduplázzák a szállítást. Az elmúlt betekben és kedden is az -eddigi 4 vagon helyett 9 vagon téglát adlak épülő szocialista váro­sunknak, SztálinváirOsnak. Az üzeni dolgozói vállalták e nagy nap tisz­teletére, hogy évi nyersanyaggyár- tási tervüket SO százalékra teljesí­tik. Az eredmény nem maradt ej. A jól megszervezett munka eredmé­nyeként a dolgozók 82 százalékra teljesítették szoicialista vállalásukat. Kiváló eredményt értek el Ole$- nyák Imrévé, aki tervét 118 százalékra teljesítette. A tégla- présnél, kocsi'.olásban Tóth La­jos és Gáborhelyi Ernő végeztek nagyon becsületes, lelkes mun­kál azért, hogy a vállalását az üzem teljesítse, illetve túlteljesítse. Vállalást tettek az üzem dolgozói arra, hogy az évi égetési tervet, — ami 4 és fél millió — e nagy nap­ra 80 százalékra teljesítik. Ezt a vállalást az üzem dolgozói túltelje­sítették. Jó eredményt ért el Gyürke Sándor, -aki ÍQ4 százalékod teljesí­tett. Az üzem lakatosai rész tvesznek a Gazda-mozgalomban " és eddig is fontos alkatrészeket állítottak elő hulladék,anyagból. Az éjjeli fagy elleni védekezés­sel kapcsolatban Váci Rózsa és Olesnyálc Imréné önként vállal­ták, hogy ha kell éjjel is vigyáznak a nyersanyagra. Ebben a felajánlásban és a teljesí­tésben sok kiváló dolgozó jött fel­színre a tahi téglagyárban, Villáim István elvtárs ,a,z üzem kiváló dol­gozója lett. Büszkék lehelnek a tahi téglagyár dolgozói, hogy becsülete­sen teljesítették a Pártnak, Rákosi elvtársnak adott Szavukat. Fonoda építkezése: A kaposvári fonoda 5 éves ter­vünk, a béke egyik erődje lesz, amely hozzájárul ahhoz, hogy az Ország dolgozói megfelelő textil­áruval legyenek ellátva. A Fonoda építkezésének dolgozói átérzik en­nek a jelentőségét, azért dolgoznak a békemű ’egyes brigádjai verseny­ben -egymással. Ezért vállalták és 'teljesítették tervüket túl, az egész világ dolgozóinak nagy ünnepére az Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára.' Vcil-tak olyan brigádok, mint a Végvári kőműves brigád-, amelyik 259 szá'zialék-ra, a Rigó segédmunkás brigád 234 szá­zalékra, Tóth József szigetelő bri­gádja 252 százalékra, a Csontos ácsbrigád 244 százalékra teljesítette normájúlt. A Fonoda -építkezésének dolgozói nemcsak a ll-ik békeköl­csön-jegyzésben, hanem -a -muiikaver- sehybgn is megállják, a helyüket. Párttagok és pártonfcíviiliek mind­azért harcolnak, hogy országunk, megyénk büszkesége a nagy béke­mű minél előbb felépüljön’. Füredi-úti II. építkezés: Bsca?S7 rzKss-MiB&iS&mesg&rtyzisjMa A füredi u-ti II. számú építkezés dolgozói Szép eredményt értek el a november 7-i versenyben. Fel­ajánlásukat .100 száz-adókig teljesí­tették. Egyes brigádok különösen kimagasló eredményeket értek el, mint pl­Németh László segédmunkás brigádja 204 százalékot, Drezda József ácsbrigádja 171 százalé­kot, NebrSch László ácsbrigádja pedig 146 százalékot ért el. Ezek az elvtársak -azzal, hogy vál­lalásaikat becsülettel teljesítetlék- iméltón készültek november 7, a vi­lág dolgozóinak nagy ünnepére. .. , Hetenként kétszer, kedden ég szombaton a, városi börtön kapuján emberekkel Mfigrdkott amerikai teherautó robo­gott ki- A gépkocsi oldalainál auie~ ritkái géppisztolyOs katonák ültek. A várasontúli szakadékhoz vitték ki­végzésre a hazafiakat. Nem tudtuk ölhetett kezekkel nézni, hopp az amerikai hóhérok meggyilkolják apáinkat és anyáin­kat. Már erős, összeforrott szerve­zetünk és fegyverünk is volt. Az effyik gyűlésünkön Mun Ce-f'an azt indítványozta, hogy rohan fűk meg a börtönt és szabadítsuk ki a f°<T hpkat Az illegális pártt/ari dolgozó elviársak helyeselték az ötletet és segítettek a börtön támadási tervét kidolgozni ■.. A külvárosban szöges dróttal körülvett, ablaknélküli komor burák [eketélleik. Ez volt a börtön. A bör­tön előtti teret fényszóró világította meg, a börtönépülej mellett őr­szoba vol, ott tartózkodott az őr­ség. Éjjel egr áfakor odakúsztunk a szöges drótkerítés­hez. Kim On-Gan harapófogóval átvágta a drótot és én Mim Ce-Cián­nál átkúsztam n nyíláson. Az ame- riíeai őr ott állt, vállát a barák falához támasztva. Halálos csend volt. ■ . Kim On-Gan kirántotta a kabátja alá rejtett kést és az őr felé kúszott, de egyszerre megtor­pant. Mun Ce — suttogta izgatottan — én nem tudom megölni, én még sohasem oltottam lei egy ember­életet sem. Mun Ce-Can szótlanul kiragadta kezéből a kést... Az őrnek még csak mukkanni sem volt ideje, hir­telen megfordult és térdre bukott. Én a barakajlóhoz ugrottam és feszítővassal igyekeztem kinyitni. A vas pántok nem engedtek. Mun Ce- Can ott termett és egyesült erővel kitártuk az ajtót. Ugyanekkor Kim On-Gan és a többi gyerekek, akik utánunk jöt­tek, gerendával elrßkesztették az őrség ajtaját. a sötét barakba, ahonnan csak úgy­áradt felémi a nyomasztó, fülledt levegő. • ' —- Elvtársak! Gyertek, szabadok vagytok — kiáltottam. Senkisem mozdult. A burákban olyan halotti csend volt, mintha egy lélek sem tartózkodott volna olt. — Gyertek! — ismételtem — Gyertek, a partizánok vaunak itt. íme, egy árnyék ért az ajtóhoz és aztán egyik fogoly a másik után jött .elő. Nem akarták elhinni, hogy szabadok. Nevettek, sírtak. — Gyorsan, gyorsan! Gyertek a folyó felé, most nincs idő beszélge­tésre, — sürgette őket Mun Ce-Can Én- a. harak ajtajánál álltam és figyeltem az issizonyok arcát, akik elmentek ekr.lt em. Anyámat kerestem. Már sokan elmentek, de ő nem volt köztük- Egyszerre csak valaki át­karolt. Megér ezt em, hogy ő az. Egu pillanatra még q lélekzetem is slállt. ő volt, az én édesanyám Az őrszoba ajtaját az amerikai katonák puskatussal döngették. Az ablaküveget már beverték és mOsf iz ablak vasrácsát igyekeztek ki­érni. Kim On-Gan a villanyoszlop­hoz futott és- elérte a vezetéket. A fényszóró kialudt, az őrség az abla­kokból sem tudott ránk lőni. A ki­szabadított foglyok a drótkerítés nyílása felé rohantak. — Fussatok elvtársak! — hallat­szott Mun Ce-Can hangja. Már senki sem volt a bórákban, mi is elindul­unk, Én éppen akkor néztem az "írség barátijára, amikor Mim Ce- Can közelükbe ért és egy köíeg jránátot dobott oda .. . 3//VÍ g^árda írta: Pak Ken Szűk. koreai úttörő

Next

/
Oldalképek
Tartalom