Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPLAP Mai számban: Begyűjtési terv teljesít őssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünnepléséért. — A hazaárnló Tito a jugoszláv nép ellensége. — Nóbli Ferencné példát mutat. — Két köz­ség példája a begyűjtésben és ez őszi mun­kákban. — ökölvívó eredmények. \ J DÁPTR |70T I^A'f^AKI AK 1 At Y1 A KuVv»-1 V r'hK It 1 Dl L.KJ 1 t I VIEL ÉVFOLYAM, 246. SZÁM. whim rnw i'iiiinMim—i 'iiwm'iw ihiuii inmn Ára 50 fillér. A* ipar, a mezőgazdaság, a köz­lekedés és az áruforgalom fejlődé' séf, a beruházások, valamint a dol*o íók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1951 harmadik negyedévében a követ­kező adatok jellemzik: Ipar egész 1954 III. negyedévében az gyáripar a termelési tervet 99.4 százalékra, ezen belül a nehézipar 98.5 százalékra, a könnyűipar Í01.2 százalékra, az élelmezési ipar 98.4 száza­lékra teljesítette. Az egész gyáripar 1951 III. ne­gyedé»' termelése 24.8 százalékkal volt több, mint 1950 HÍ. negyed­évében — ezen belül a nehézipar termelése 32.2 Százalékkal, a köny nyíiiparé 198 százalékkal, az élel­mezési iparé 11 százalékkal emel­kedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 12.4 százalék­kal, a kohászaté 32.8 százalékkal, a gépgyártásé 49.4 százalékkal, az építőanyagiparé 22.3 százalékkal, a textiliparé 14 százalékkal eme!* A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének harmadik negyedévi teljesítéséről év azonos időszaká­kedett a múlt hoz képest. Az év ül. negyedében az egyes iparcsoportok tervtel­jesítése a következőképpen akkuit. Bányászat 90.2, kohászat 99.6. gépgyártás 97.4, erősáramú beren­dezés 99-7, gyengeáramú berende­zés 100, finommechanika 103. tö" megicikk lljl.l', javítóműhelyek 108.2, villamosenergia 99.7, építő- anyagipar (építésügyi és könnyű­ipari minisztérium együtt ) 92.3, vegyészet 100.6, gumi 92.4. Nehézipar összesen: 98.5. Fa 94-9, papír 103, nyomda 103, textil 101, bőr és szőrme 106.6, ru­házat 104.2. Könnyűipar összesen: 101.2. Élelmezés 98.4. Gyáripar összesen: 99.4. Ax egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok III. negyedévi termelési tervüket a kővetkezőképpen teljesítették: részben b szeptemberi esős időjárás következtében — 92,4 százalékra teljesítette. Bánya és energiaügyi miniszté* rium 963, kohó és gépipari mi­nisztérium 100, könnyűipari mi­nisztérium 101.7. élelmezési mi­nisztérium 98.4. építésügyi minisz térium lópítőanyagipar) 88.4. köz­lekedés és postaügyi minisztérium 103.5 százalék. A fontosabb iparcikkek terme­lése 1951 III. negyedében 1950 harmadik negyedéhez viszo­nyítva a következőképpen alakult: Szén 117.5, vas és acél 119.6, esstfeiíTngépek 130.9, mozdony (közforgalmi vasúti vo.ntató) 128.1, vasúti teherkocsi 70 2, tehergépko­csi 196.3. motorkerékpár 192.1, kerékpár 117.9, traktor 95.1, vil­lamos forgógépek 161.4, izzólámpa 117.7, rádió vevőkészülék 125-3 varrógép 121.6, villamosenergia 117.1. gép és motorolaj 134-4, gép kocsi abroncsköpeny 128.6, tégla 111.8. mész 90.8, cement 113.4. húzott üveg 412.6, pamutszövet 106.2, gyapjúszövet 116.9, selyem- szövet 110.3, len és kenderszövet 1074, selyemharisnya 149, pamut­harisnya 128, bőrcipő 120, férfi­öltöny 119.1, női kabát 123.1, liszt 1.08.6, szesz 150.8, cigaretta 149.4. édesipari készítmények 142.5, szappan 117.8. gyufa 131.4 száza" lék. Terven felül a III. negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, acél- nyersvasat, vasöntvényt, kovácsolt acélt, gőzmozdonyt, motorkerék­párt, gyalugépet, fúrógépet, maro- natront, foszforműtrágyát, kőszén- kokszot, növényvédőszert, gép- és motorolajat, ballonraházctot, fur­nért, őntöttüveget, p smut haris­nyát, szeszt, sört,, malátát, kemé­nyítőt, cigarettát stb. gyártottak. A tervvel szemben lemaradás mut*flcO'Zik a szén, nyersolaj, tő­zeg, timföld és hutálaluminium, martinacél, hengereltáru. acél­öntvény, motorvonat, marógép, traktor, vasúti személykocsi, vasú­ti teherkocsi, kerékpár, tehergép" koesi, autóbusz, gépkocsi, abrogics. köprny és tömlő, zsírszalonna, tej és vajtrrmelésben­Az építőipar 1951 III. negyedévi termelési tervét ICO.5 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 104.8 százalékra, a szerelőipar 108.9 százalékra, a mélyépítőipar — Az egyes minisztériumokhoz tar­tozó .építőipari vállalatok 111. n-e- gvedévi termelési tervüket a kö" vetkezőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérium 105 százalék, közlekedés és postaügyi minisztérium 90.6 jzázalék. Az ipari minisztériumok vállala­tai 111. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseknél 81.7 százalékra teljesítették. A építőipar teljesítése 1951 III. negyedévében, a mulf év hasonló időszakához kénest 121.1 százalék ra, ezen belül a mag.sépítőíparé 107.9 százalékra, a szerelőiparé 142.6 százalékra, a mélyépítőiparé 137 százalékra emelkedett. A tervidőszakban tovább foko­zódott az építőipari munkálatok gépesítése. A földmunkáknak az előző negyedévi 30 százalékkal szemben 44 százalékkal, a betonke­verési munkáknak az előző ne' gyedévi 80 százalékkal szemben 85 százalékra gépek segítségével vé­gezték. A sztahánov-módszerrel vég­zett falazás részaránya a múlt negyedévi 34 százalékról a tervidőszakban 39 százalékra emelkedett, A helyi tanácsok irányítása alatt álló magas és mélyépítő ipari vál­lalatok fejlődése ebben a negyed­évben sem volt kielégítő. Negyed* éves tervüket nem teljesítették. Mezgga/daság A tervidőszakban befejeződtek az aratási és cséplési munkák. A jó időjárás, a fejlett agrotechnika: el­járások széleskörű alkalmazása és a tórsasgazdálkodás kiterjedése kö­vetkeztében a: betakarított ke­nyérgabona mennyisége jelentősen túlhaladta a sokévi átlagot. Az állami gazdaságok termés­átlaga kenyérgbonában átlag 13 százalékkal, a termelőszö­vetkezeteké 8 százalékkal ma­gasabb, mint az egyéni gazdál­kodóké. A többi főbb növényeknél is jó érmést értünk el. Árpából 22 ezá' zalékkal, zabból 37 százalékkal, kukoricából és cukorrépából mint­egy 60 százalékkal, burgonyából több mint 100 százalékkal maga­sabb a termésátlag, «lint aZ előző évben. A másodnövények vetésterület« kétszerese az elmúlt évinek. A mezőgazdaság gépesítése to­vább fokozódott. Az előző év azo­nos időszakához viszonyítva a gép­állomásokon a traktorok száma 47 százalékkal, a vontatóké 43 Százalékkal, az aratógépéké 188 százalékkal nőit meg. A tervidőszakban jelentősen erősödött a szocialista szektori A te rmelőszövetkezeteknél az előző év megfelelő idősza­kához viszonyítva a családok száma közel háromszorosára, a szántóterületük két és félsze­resére emelkedett. Közös állatállományuk azonban az elmúlt évhez viszonyítva csak mintegy 60 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságok szántóte­rülete egy év alaft több mint 31 százalékkal emelkedett- Állatállo­mányuk 26 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A cséplési mun* kák elhúzódása és a csapadékos időjárás következtében a talaj­munkák végzésénél és az őszi ve­tésnél bizonyos késedelem mutat­kozik. VéozlefccdlK X közlekedés 1951 III. negyeó évében áruszállítási tervét 94.2 százalékra, személyszállítási ter­vét 104.6 százalékra teljesítette. az elmúlt év azonos időszaké­ihoz hasonlítva 31.6, illetve 21.6 százalékos emelkedést jelent. A vasúti közlekedésben az áru- szállítás teljesítménye egy év alatt II. 9 százalékkal, a személyszállí­tás 30.9 százalékkal emelkedett. A teheráru napi átlagos rakodásában a múlt év hasonló időszakához képest a fontosabb árucikkeknél az emelkedés mértéke a következő: szénéi 13-6 százalék, tégla és cse* lépnél 63.4 Százalék, vas és acél­árunál 27.3 százalék, - burgonyáinál 190 százalék, zöldség és főzeléknél 144.2 százalék, takarmánygaboná­nál 86.2 százalék. A vízikczlekedés áruforgalma egy év alatt 52.8 százalékkal nőtt. A városi közlekedésben az autó­buszok utasforgalma a fővárosban 29.3 százalékkal, a vidéki városok* ban 58 százalékkal, a közúti vil lamosforgalom a fővárosban 12 százalékkal, a vidéki városokban 41.2 százalékkal, a ( helyiérdekű vasút utasforgalma 31-2 százalék­kal emelkedett. A távolsági autóbuszok utas­forgalma egy év alatt 81 százalék­kal nőtt­A tehergépkocsi közlekedés a III. negyedévben 78.2 százalékkal több árut szállított, mint egy év­vel ezelőtt. AruLoryalom 1954 III. negyedévben a felvá* sárló nagykereskedelmi vállalatik kenyérgabonából 16.295, kukoricá- ból 5.075, burgonyából 5.442, zöld­ségfélékből 5-579 vagonnal többet gyűjtöttek be, mint az előző év hasonló időszakában. A gzooialista kiskereskedelem eladási forgalma a múlt évihez képest 38.5 százalékkal emel­kedett. Ezen belül az állami kiskereskedelem 35, a szövet­kezeti kiskereskedelem 49.2 százalékkal növelte forgalmát, 1951 III. negyedév végén a szo­cialista kiskereskedelem boltháló' zata 3.7t» üzlettel éspedig 2.591 bolt­in. állami és 1.117 szövetkezeti lal volt nagyobb, mint 1950 negyedév végén. II ért* I» & zá ** olc 1951 III. negyedévben a beruhá­zásokra fordított összeg a gyár iparban és az építőiparban 55-9 százalékkal, !a mezőgazdaságban 18.2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A gyáripar beruházásaiból 92.8 százalék jutott nehéziparra, 3.6 Szá­zalék a könnyűiparra és 3.6 szá­zalék az élelmezési iparra. A ne­gyedévben számos üzembehelyezés történt. Megindult többek között a kiskánfélegyházai középnehéz vas- szerkezeti gyár és ai jászberényi aprító gépgyár termelése. A diósgyőri kohászati művek­nél üzembe helyeztek egy 80 tonnás Martin kemencéi, a győri vagóngyárban és a bor- sodnádasdí lemezgyárban i—1 elektromos kemencét. Nagyszámú fémmegmunkáló gépet, különt bányagépeket és számos egyéb termelő berendezést helyez­tek üzembe­A mezőgazdaság a negyedévben 490 darab traktort és tebbezer ki­sebb mezőgazdasági gépet kapott- Vili-' mosííot*unk 30 falut, 15 gépál lemást, 8 állami gazdaságot és 8 termelőszövetkezeti csoportot. 28 darab különböző méretű hi­dat és felüljárót adtak át a forga­lomnak, többek között a bánhidi, polgárdi és az üllői felüljárókat. A ill. negyedévben tovább bővült a vasúti vátgányhálózab elkészült a Dimitrov-téri aluljáró. A negyedév folyamán számos áj lakás épült, egyedül Dunapenlelén többszáz la­kás készült el. Ezenkívül Komlón, Záhonyban, Tatabányán áj ovódák, általános iskolák, íanulóottflionok és ipari taiiulóskolák létesültek- A III. negyedévben adták át rendel­tetésének a Közgazdaság Tudomá­nyi Egyetem 30 millió . forintos költséggel készült épületét. A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása 1951 111.negyedévben tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztvise­lők száma­A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 85 ezer fő­vel emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma körülbelül 66.500 fővel nőtt. A III. negyedévi munkabér" alap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit 21.4 tized százalékkal ha­ladta meg- A gyárpiarban az egy főre eső termelés 1951 III. ne­gyedévben 10.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év meg­felelő időszakában. Az. emelkedés a bányászaibani 4 6 százalék, qzen belül a szénbányászatban 3.5 szá­zalék, a kohászatban 14.5 száza­lék, a gépgyártásban 14.0 száza­lék, a textiliparban 5.9 százalék, a ruházati iparban 25-2 »zúzalék. Az építőiparban a munka termelé­kenysége az előző év azonos idő­szakálhoz képest 15.7 százalékká1 emelkedett, de VASÁRNAP, 1951 OKTÓBER 21. a munkaidőt sok helyen még mindig nem használják ki meg. felelően. A munkából igazolat­lanul távolmaradók száma még sokhelyütt magas. Egészségügyi és kul*úrális eredmények Egészségügyi hálózatunk a terv­időszak folyamán tovább fejlődött. A korházak befogadóképessé­ge a múlt év megfelelő idősza­kához viszonyítva 3.600 ágy gyal bővült. A negyedévben megkezdte működé­sét a kétszázágyas dubai állami tüdőszanatórium. Budapest XIX. kerületében áj, modern rendelőin­tézet létesült. Az Ország rendelő" intézeti hálózata a múlt év meg­felelő időszakához viszonyítva 30 áj szakrendelővel bővült, a ren- delöórák száma 17.0 Százalékkal emelkedett. A társadalombiztosításba be­vontak száma egy év alatt 15 százalékkal emelkedett. A nőknek a termelő munkában va­ló tokozott részvételét elősegítette a bölcsődei hálózat kibővítése- Egy év alatt a bölcsődékbe beíratott gyermekek száma 54 százalékkal hütt. 1951 III. negyedévben a szervezett üdülésben résztvett dol­gozók száma mintegy 95.000 volt, azaz 7 700-al több, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezenkívül mintegy 45 ezer volt az iidiiléiben résztvett ipari tanulók, diákok és gyermekek száma. 1951/52-es tanévben az általá­nos iskolákban 116.000-rel több tanuló iratkozott be, minit 1938-ban. A tanév elején beiratkozott kö­zépiskolai tanulók létszáma a há­ború előttinek több mint kétszere­se. A munkás és parasztszárma- zású tanulók aránya eléri a. kö­zépiskolákban a 65.3 százalékot, az 1937—38. tanév 4 Százalékával szemben. A leányhallgatók száma a múlt tanévhez képest 7.400-al emelkedett. Ebben a tanévben szá­mos áj egyetem és főiskola kezdte meg működését Az egyetemi és főiskolai hall­gatók száma több mint 40 ezer, mintegy 25 százalékkal maga­sabb a múlt évi létszámnál. 1951 III. negyedévben a külön­böző szaktanfolyamokon résztvevő dolgozók száma 52.5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának létszámát. A negyed­ben 998 áj ipari szaktanfolyam in­dult. A kulturális színvonal emelkedé­sét mutatja, hogy a IIÍ. negyedévben a kiadott művek példányszámú az elő­ző negyedhez képest 43.7 szá­zalékkal, a napilapok összpél- dácyszáma 5 millióval emelke­dett­A mozgóképszínházak száma *gy év alailt 455-el, a mozüátegatók száma közel 4 millióval, rádióelő­fizetők Száma 72 ezerrel emelke­dett. A szeptember elején rendesstt városi és falusi könyvnapok®» a dolgozók több mint háiromurgyed illié könyvet vásároltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom