Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-03 / 230. szám

SOMOGYI NÉPLAP

SZERDA, 1951 OKTÓBER 3.

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata Rendelet az alma forgalmáról és szállításáról

a fásítás fejlesztéséről az 1951. és 1952. években

1.

A mezőgazdasági termőterületek védelme, dolgozó népünk életkörülményeinek javítása és országunk fásításának növelése érdekében — az erdőtelepítések tervszerű fokozása mellett — 1951. év őszéh és 1952. évben kereken 40.000 kát. holdnak megfelelő területen 200 miliő, főként gyorsan növő, ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú, to'vábbá gyiütmölcsfacsemetét kell elültetni. Ez a fásítás első lépés hazánkban a tervbevett nagyarányú természetátalakiítci fálsítá" sok megvalósítására.

Ezért a Minisztertanács az alábbi határozatot hozza:

L

A fásítási feladatokat a következő területeken kell végrehajtani:

A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, kísér!e li gazdaságok, valamint tó- és nád' gazdaságok; fásítsák a gazdasági telepek, majorok, üzemi és lakóépületek környékét;

erdősítsék mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, valamint köves, futóhomokos, vagy meredek, legeltetésre alkalmatlan legelőterületeiket;

emellett a földművelésügyi miniszter által kijelölt nagyobb és lagosított termelőszövetkezetek és állami gazdaságik létesítsenek védő erdősávokat szántóföldjeiken, valamint gyenge minőségi legelöte- rületeiken a szél és aszály károkozó hatásának leküzdésére és termelékenységük fokozásába, to'vábbá

végezzenek fásítást az öntöző- csatornák mentén az öntözővíz elpárolgásának csökkentése céljából. Ezek szerint

a termelőszövetkezetek 1951. év őszén összesen 2517 kát. hold területen. 1952. évben pedig 7870 kát- hold területen,

az álhuni gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgazdaságok 1951. év őszén összesen 3240 kát. hold területen, 1952. évben pedig 6000 kát. hfjld területen fásítsanak.

ey Az állami erdőgazdaságok *“'* tervszerű erdőtelepítéseiken kívül végezzenek fásítást 1951. év őszén 500 kát. hold és 1952. év soj-án 1200 kát. hold hullámtéri területen, amit a földművelésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jelöljön ki védőérdőövezetek létesítése céljából- E védőerdőövezetek védelmet nyújtanak az ármen" lesítő gátaknak, fékezik a levonuló ár romboló hatásait a hullámterekben, egyben pedig jelentős tömegű ipari fát Szolgáltatnak népgazdasá gunltnak.

A községi legelők _ területén a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a községi tanácsok, illetve a legeltetési bizottságok útján arról, hogy

erdősítsék a meredek, kopároso- dó, vízmosásos, köves, futóhomokos, vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmatlanná vált legelőterületeket,

telepítsenek legelővédő erdősávokat és szegélyeket, mintegy 50.000 kát. hold leromlott fütermésü, gyenge minőségű legelő termelékenységének feljavítása érdekében 1951. őszén, összesen 6053 lkat. hold, 1952. évben pedig 5730 kát. hold kiterjedésű területen.

4.

A városok, községek, bánya- és ipartelepek fásítása érdekében a földművelésügyi miniszter, belügyminiszter, ikobó" és gépiipari miniszter, bánya- és energiaügyi miniszter, valamint a könnyűipari miniszter gondoskodjanak arról, hogy

a dolgozók egészségvédelme, és a lakóterületek fejlesztése, valamint a méhészet és selyemhernyótenyész- tés előmozdítása érdekében 1951. év őszéti 1030 kát. holdnak, 1952. éviben pedig 3200 holdnak megfelelő területet .fásítsanak be;

a városok és ipartelepek szeny* nyezett levegőjének megtisztítása és a dolgozók egészségének megóvása érdekében 1952. évben 400

kát. holdon védőerdőövezeteket létesítsenek.

5.

A közutak és vasutak fásításának fejlesztése érdekében. a földművelésügyi, valamint a közlekedés" .és postaügyi miniszter gondoskodjanak arról, hogy

a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési osztályai

1951. év őszén 770 kát. holdnak,

1952. évben pedig 1000 kát. holdnak megfelelő területen végezzenek útmenti fásítást, részben gyümölcsfák ültetésével;

az államvasutak — a vasutak hófúvás elleni védelme, a rézsűk megkötése és az utazás kellemesebbé tétele érdekében — fásítsa" naik be 1951. év őszén 190 kát. hold, 1952- évben pedig 300 kát. hold területet a pályák mentén és az állomásokon.

ÍI.

A fásításokat e határozattal megállapított keretben, minden fásítás körültekintő, részletes megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek érdekében:

1. A földművelésügyi miniszter — a fásításban érdekelt miniszterekkel egyetértésben — biztosítsa az országos fásítási tervnek megyékre, járásokra,. községekre és termelőegységekre való bontását, valamint a tervek alapján az e-yes fásítások részletes terveinek elkészítését és a fásítások tervszerű végrehajtását. Ezért tájegységenként adjon ki fásítási útmutatót, az ültetendő fafajok kiválasztásáról, valamint a telepítés és ápolás tennivalóiról. Ugyancsak gondoskodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruházási hitelek, illetve a termelőszövetkezetek részére hosszúlejáratú beruházási köicsönöik kellő időiben való rendelkezésre bocsátásáról.

2. A földművelésügyi miniszter gondoskodj ék t O v ábib á:

a) az állami erdőgazdaságejk és az állami faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak, csemeték, suháingok és sorfák termeléséről.

b) Az 1951. évi őszi fásításokhoz 72 millió darab facsemetének és 850 000 darab suhángnak, az 1952. évi fásításhoz pedig 125 millió da rab facsemetének és egymillió 900 ezer darab suhángnak, valamint a szükséges magvaknak a megyei la nácsok útján a fásítások rendelte zésére bocsátásáról.

c) Az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásítási anyagnak kellő időben a fásí" tókhoz való eljuttatásáról.

3. A földművelésügyi miniszter szervezzen — a földművelésügyi minisztérium kihelyezett szervei ként -—- minden megyében erdőtelepítő állomásokat a fásítás szakszerű megtervezésének, végreihaj tásának és a z ezzel járó szaki rá nyitó, felvilágosító és szervező munkák elvégzésének biztosítása!-* ra.

4. A földművelésügyi miniszter 1951. szeptember 30. napjáig dolgozzon ki és tegyen közzé rendeletet a faápolásiban, maggyüjtésben és a fásítási munkában kimagasló eredményeket elért dolgozók és szervezetek kitüntetéséről és jutalmazásáról.

5. A Miniszf er tanács felhívja a megyei, járási és községi tanácso' kát, hogy a fásítást odaadó gon dossággal készítsék elő, szervezzék meg és területük fásítási tervét maradéktalanul valósítsák meg.

115.

A Minisztertanács felhívja az c»r- szág minden dolgozóját, elsősorban az ifjúságot, hogy szervezett társadalmi munkáival vegyen részt:

a) a meglévő fásítások gondozásában és kártevőktől való megvédés ében;

b) az erdei fák és cserjék mag- vainak gyűjtésében;

c) a fásítási terv végrehajtásában, a fásítási talajelőkészítés munkáinak és a csemeték elültetésének elvégzésében.

Ennek megvalósítása érdekében:

1. A társadalmi szervezetek, a DESZ, a DFFOSZ, ,az MNDSZ és az úttörő szervezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás munkájában és fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát a fásítás előmozdítására és védelmére. Tudató sítsák, hogy minden elültetett és felneveli fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségét óvja.'

2. A termelőszövetkezetek, föld- müvesszöveíkezetek és községi legeltetési bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladat okiból és tágjaikat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára, a fásítások érdekében. Vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, végezzék el idejében a talaj- előkészítési és a csemeték szakszerű ültetését, gondoskodjanak a fásítások mintaszerű ápolásáról és megvédéséről.

3. A megyei, járási és községi tanácsok

a) kezdeményezzenek minden városban. községben. tanyaközpontban, termelőszövetkezetben és ál lami gazdaságiban tavasszal, április első hetében „fák betét“, melynek során előadással és ünnepéllyel tudatosítsák a fásítás fontosságát;

b) vegyenek részt a fásítási terv kidolgozásában és kezdeményezzenek területükön új fásításokat;

c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a városok és községek belterületén, valamint a közvitáknak a városok és községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el.

4. A bánya- és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizottságai:

at kezdeményezzék, hogy minden üzemi telepen és a munkás- lakóházak környékén fasorokat, facsoportokat, rét- és ulcafáisításqkat létesítsenek, az ipartelepeket pedig zöldövezetekkel vegyék körül;

b) vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a talajelőkészítés, ültetés és ápolás szakszerű elvégzéséről;

c) mozgósítsák a dolgozókat, bogy a fásítást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el5. A fásítási terv teljesítése és túlteljesítése érdekében elő kell mozdítani a fásítási versenymozgalom kialakulását. A fásítási verseny fejlesztése és kiszélesít ése a tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata.

A fásítási versenyben arra kell törekedni, hogy

a) a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok egymás között;

b) az állami gazdaságok egymás között;

c) a községek, járások és megyék ugyancsak egymás között;

d) a DISZ, DÉFOSZ, az MNDSZ és az úttörő szervezetek egymás közölt;

e) a legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre.

A fásítási verseny első szakasza 1951. december 31, második szakasza 1952. december 31. napjával zárul. A versenyt -a maggyiijtési, ültetési és ápolási eredmények mérlegelése alapján a földművelés- ügyi miniszter dönti elFelemelt ötéves tervünk megváló sításának és az ország szocialista építésének egyik kiemelkedően szép és fontos feladata országiunk fásításának fejlesztése. Ezért szükséges, hogy dolgozó népünk magáévá tegye fásítási tervünk célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen részt a tervek megvalósításában.

DOBI ISTVÁN s. k- a Minisztertanács elnöke.

Az élelmezési miniszter rende- egészében teljesítette. A termelőiéiben szabályozta az alma forgalmát és szállítását. A termelő lakóhelyén almát csak akkor értékesíthet szabadon,ha a beadási könyvébe bejégyze'.t tervfelbontás szerint szükséges alma teljes mennyiségét beadta.

Lakóhelyén kívül csak akkor értékesítheti almafeleslegét, ha a termény és áiíatbeadási kötelezettség teljesítésére ?. beadási könyvébe bejegyzett tervfelbontás szerint szükséges alma teljes meny- nyiségét beadta és ezen felül almából a község, vagy város egész évi (B, C) begyűjtési tervét teljes

szövetkezetek 'és a III. típusú termelőcsoportok beadási kötelezettségük és szállí ási szerződésük teljesítésével párhuzamosan a községi begyűjtés' terv teljesítésétől függetlenül, szabadon értékesíthet almát. A szabadértékesíí'és feltételeinek fennállása esetén a tanács ad szállítási engedélyt.

Postán legfeljebb 10 kiló súlyú postacsomag, kézipoggyászként egyedül, vagy más élelmiszerekkel együtt összesen legfeljebb 4íz kiló súlyban szállí.ható alma engedély nélkül.

Az élelmezési miniszter rendelele a hagyma forgalmáról és száihlásáról

Az élelmezési miniszter most kiadott rendele e értelmében vöröshagymát és fokhagymát a termelő lakóhelyén csak akkor értékesíthet szabadon, ha beadási kötelezettségének teljes egészében eleget tett. Lakóhelyén kívül a termelő vöröshagymát és fokhagymát csak akkor értékesíthet szabadon, ha bagyma.beadási kötelezettségének 100 százalékban eleget t®it és ezen felül hagymából a község, vagy város egész évi begyűjtési tervét teljesítette.

Az önálló termelőszövetkezetek és III. típusú teimelőszövetkezeti csoportok vöröshagymát és fokhagymát beadási kötelezettségük és termelési szerződésük 'teljesítésével párhuzamosan a községi begyűjtési terv teljesítésétől függetlenül szabadon értékesíthetnek.

A vöröshagymát és fokhagymát ipari célra vásárolni és felhasználni csak az élelmezési miniszter engedélyével szabad.

Ha a szabad értékesítés feltétele' fennállnak, a helyi tanács által kiállított „igazolással" a termelő fogatolt járművel szállíthat hagymát

Dughagymát a termelő minden feltétel nélkül szabadon értékesíthet és „igazolás" nélkül szállíthat,

A makói vöröshagymái;ermelési zárt területen a termelő dughagymát csak a zárt területen be!*ül értékesíthet- „Igazolás" nélkül postán legfeljebb 10 kilós csomagban, de kézipoggyászként egyedül, vagy más élelmiszerekkel együtt összesen legfeljebb 10 kiló súlyban szállítható hagyma.

Lelkesen jegyeznek megyénk DISZ-fiataljai

Megyénk területén a békekölcsönjegyzésben a gépállomások DISZ-fiataljai járnak az élen. Az igalí ÁMG DISZ-fiataljaínak át- íagjegyzése 835 forint. Ezek között is kiemelkedik Vig Erzsébet könyvelő, aki 700 forint fizetése mellett 1400 forintot jegyzett. So- mogyvári János traktoros, aki 1000 forintot jegyzett.

Ezek a fiatalok népnevelő munkát is végeznek, úgy, hogy a saját jegyzésükkel bizonyítják be azti hogy lehet többet jegyezni, mint 100—200 forint. A barcsi járási tanács DISZ-fiatalja, Pa.pp Ilona, 450 forint fizetéséből 1000 forintot jegyzettA siófoki járás DISZ-fiataljai példát mutatnak jegyzésben

a békét védi. Jegyzésével hozzájárul ahhoz is, hogy az ötéves terv hereiében több éis olcsóbb könyvet adhasson kornvámpzatunk dolgozó népünknek. Többen tanulhatnak majd és megismerhetik példaképünket, a kommunizmust épplő szovjet embert.

Sziics János DISZ titkár 700 forintot jegyzett, Kelemen Julianna 400, Hen.cz Gyula 600, Kiss János 400, Huber Blanka 400, Turipori Mária 400, Turipori Ferenc 400 forintot jegyzett.

Jó példát mutatnak járásunk gépállomásainak fiataljai is, mint például a balatonkiliti gépállomáson Sarkad! István,, aki belépett a tszcs-be. 1000 'forintot, Bodó István traktoros 900 forintot .jegyzett. A gépállomásom 22 DISZ fiatal 14.500 forintot jegyzett. Egy főre átlagosan 659 forint esik.

A kereki gépállomáson 28 fiatal 15.200 forintot jegyzett, egy főre eső jegyzés átlagosan 543 forint.

Ezek közül a fiatalok közül kimagasló eredményt ért el Kresingej. Béla és Berkes Ferenc. Mindketten 1000 forintot jegyeztek.

Példát mutatnak a rendőrkapitányság DISZ- fiataljai is,

8 fiatal 7.400 forintot jegyzett. Nyá~ n Sándor bajtárs 1200 forintot jegyzett, Toldi Béla, St&tner István, Vincze Károly bajtársak 1000 —.1000 forintot jegyeztek.

A Balatom,me 11 öki Magasépítő V DISZ fiataljai, akik túlnyomó részt ipari tanulók, szintén példamutatóan jegyeztek. Fehér Gyula 1000, Gáspár Mária 600, Varéra Erzsébet pedig 400 forintot jegyzett.

A DISZ járási titkári értekezleten, amikor ismertetve lett ikor- má'nyza.tunk felhívása, lelkes hangulattal hívták ki versenyre egymást alapszervi titkáraink. Somogy megye valamennyi járási DISZ szervezetét versenyre hívták és most lelkes jegyzéssel igyekeznek élre kerülni.

Gulyás Ferenc járási DISZ titkár.

Járásunk DISZ fiataljai egyem" berkénI csatlakoztak kormányzatunk felhívására: a II, békekölcsön- jegyzésbe/.

A békekölcsön jegyzésének első napján az üzemek DISZ fiataljai elsőknek igyekeztek kölcsönt je" gye zni, hogy példát mutassanak a többi fiatalnak is. Számos falusi DISZ szervezetünk ifjúsága kiment a községekbe a begyűjtésben élenjáró gazdákat énekkel köszönteni. De nem feledkeztek meg azokról som, akik a begyűjtésben hátul kullogtak. A nép ellenségéről, a kulákról sem, ezekei kifigurázták, csasztuskát készítettek róluk.

DISZ fiataljaink ezt a lendületes munkát most a II. békekölcsön- jegyzésben .fokozott lendülettel végzik, mert tudják, hogy a békekölcsön jegyzésével hazánk felvirágzását, népünk felemelkedését segítik elő. Felemelt ötéves tervünk sikeres befejezését gyorsítják meg és dolgozó népünk békéjét védelmezik.

Jó példává} járnak elől a balatoni liajózáe DISZ-fiataljai,

akik elsőként jegyeztek le az űzőmben.

Lidith Ferenc DISZ titkár ipari tanuló 200 forintot jegyzett, Bar- tos Gyula 100, Tóth János 200, Szőnyi Imire 300, Fenyvesi János 300 forintot jegyzettA siófoki területnél meg kell említenünk Török Mihály DISZ tagot, aki az> Állami Könyvterjesztő Vállalat siófoki boltjának vezetője és példamutatóan 1000 forintot jegyzett. Amikor lejegyzett, azt mondotta, hogy az ötéves terv megvalósítását segíti jegyzésével és

Lelkesen jegyeztek a Balaton - mellékí Magasépítő Vállalat ipari tanulói, az 1 évesek 200 forintot, a 2 évesek 300 Ft-ot, akik megkapták az ipari tanuló egyenruhát. A kaposvári cukorgyárban Friss József DISZ-titkár az egyhavi fizetését jegyezte, 600 forintot. Szabó Vilmos a Népbolt I. DISZ-szervez it titkára 1000 forintot jegyzett.

A parasztfiatalok közül példát mutat a csokonyavisontai DISZ- titkár, aki szülei jegyzésén kívül még 150 forintot jegyzett.

Palócz Hona,

DISZ megyei ágit. prop.

felelős.

— A Balatoni Hajózási Vállalat

értesíti az utazó közönséget, hogy a balatoni személy- és révhajójá- ratok menetrendjét az előrehaladott idényre való tekintettel 1951 október 7-ével megváltoztatja. A menetrenddel kapcsolatos felvilágosítást a siófoki kirendeltség ad