Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-13 / 239. szám

p SOMOGYI NÉPLAP A gyékényest dolg&zó parasztok jó hassafiak yékényes község 1 kilomé- ^ térré fekszik Tito Jugoszlá viájától. A földek legtöbbje követ­len a határszélen van, ahol egész napi munkájukat szorgalmasan végzik a község dolgozó paraszt­jai. A község határában, bármerre nézünk, mindenütt szántó-vető em­berekkel találkozunk, akik a jövő évi kenyérért dolgoznak. A kukoricatermés 90 százalékát már leszedték, szedet'Ien kevés van a határban, pár nap alatt az­zal is készen lesznek. Németh József tanácselnök mo­solyogva, kissé büszkén mondja, — Gyékényes község dolgozó pa­rasztjai ínár kora reggel kint van­nak a mezőn és késő estig dolgoz­nak, hogy minél előbb elvégezzék az őszi munkát. A jugoszláv dolgo­zó parasztok a túloldalon bizony nem nagyon sietnek, mert tudják, hogy ők a gyors munkájukkal a fasiszta Tito, és janicsárjai kénye- kedvét szolgálnák. rjriöbb alkalommal láttuk, hogy •® a janicsárok a dolgozók há- tamögött állva, puskatussal kény­szerítik őket munkára. Mennyivel más nálunk, a mi. faiunkban is. Gyékényesen jól halad .a munka, edd-g 457 holdat szántottak fel, 92 holdat vetettek el, 607 holdon vé­gezték el a kukorica betakarítását, ami vissza van még, azzal a héten végeznek. 220 mázsa kukoricára kötöttek szállítási szerződést, a begyűjtéssel 66 százalékra állnak. A kukoricabegyüjtésben ez az eredmény nem a véletlen szülemé­nye. hanem .a jó népnevelő munka gyümölcse. A dolgozó parasztok ■között szívós munkára volt szűk- ! ség, amíg ezt az eredményt el tud­ták érni. Meggyőzték a dolgozó parasztokat arról, hogy ne hordják góréba, vagy padlásra a kötelező és feleslegként beadásra szánt ku­koricát, mert, ez kétszeres munkát jelentene. j beadási kötelezettség tel* jesítése törvény, a felesle­ges termény felajánlása pedig ha­zafias tett. Gyékényes dolgozó pa­rasztjai tisztelik a törvényt, mert beadják a kötelezőt, jó hazafiak, mert a felesleget eladják álla­munknak. Gazdagyűíést hívtak össze, ame­lyen most legutóbb is 80 dolgozó paraszt volt jelen. A gazdagyűlésen ismertették a dolgozó parasztok­kal a kukorica gyors beadásának előnyét- Elmondották, hogy beadá­si prémiumot kapnak, vásárlási utalványt, amelyen pamutárut, láb­belit vásárolhatnak. Elsőnek a köz­ségi tanács elnöke, Németh József vitte be a kötelező beadásra szánt kukoricáját és ezen kívül 4 má­zsára kötött szállítási szerződést. A példamutató tanácselnököt követték a több; dolgozó parasz­tok is. Fekete Kálmán szintén az elsők között' adta be kukoricáját, amellyel népünk államának ilarto- ■tt, 28 mázsa csöves kukoricát adott be és 7 mázsára kötött szál­lítási szerződést még ezen kívül, amelyet májusi morzsolt állapot­ban fog beadni. ao ekeite bácsi az I. típusú * termelőcsoport tagja, ahol 9.5 hold földön gazdálkodik. El­mondja, hogy ilyen bő termése még sohasem volt, mint ebben az évben. Kedvező volt az időjárás és az állam segítsége nagymérték­ben hozzájárult a 32 mázsás hol­danként! átlagterméshez. — Többet termeltem, — mond­ja Fekete bácsi — és többet tu­dok adni az államnak is. Amit be­adok, azt jól megfizetik, ezzel pe­dig saját magamat gyarapítóm. Most 240 forint értékű utalványt kaptam, amelyen feleségemnek és nekem is új cipő lesz. Az élenjárók népszerűsítésére felhasználták a faliújságot, ver­senytáblát, a községi tanács falá­ra felszögezett versenytáblán a becsüeltes dolgozó parasztok ne­vét lehet látni állandóan. Az élen­járók között van Fekette bácsi is. PLA ikola István 4 és fél holdas dolgozó paraszt, aki be adását mindenből 100 százalékra teljesítette. Kukoricából a kötelező beadásán felül még 8 mázsára kő főtt szállítási szerződést, 280 fo rint vásárlási utalványt kapott. Most lesz mindkettőnknek jó ba­kancs — mondja Mikola- bácsi fe lesége, — aki boldog mosoUy; vesz’ át az utalványokat a tanács titkár elvtársi ói. — Ezután még jobban fogunk dolgozni, hogy minél többe, adhas­sunk a dolgozó nép államának mert tudjuk, hogy amit adunk, azt sokszorosan kamuk vissza. Hazafelé menet Mikola néni el­mondja az embereknek is, hogy mennyi utalványt kapott és mit fog venni rajta. Csordás Imre a beszél getés u:án mindjárt elment a ta­nácshoz és 4 mázsa kukoricára kö­tött szállítás' szerződést, 144 fc rintos utalványt kapott. így győ zik meg egymást Gyékényesen a dolgozó parasztok. Szollár György, KÉPEK ÖTÉVES TERVÜNK ALKOTÁSAIRÓL VASÁRNAP, 1951 OKTÓBER 14. Mind több és több üdülő várja a dolgozókat, hogy jól elvégzett munkájuk után az év különböző id elében felfrissüli erővel, fokozott lendülettel kezdhessenek újból munkájukhoz. cÁz eltínedt ember & »tett űz esd, vigasztalót Ionul sötét volt a~ égbolt, úgy látszott, hogy nem is fog elállni. A gabonavetés pedig sürget, a batáridő az árpá­nál, rozsnál lejárt már, jobb, ha a mag ’korán kerül a, földbe, télire jobban megerősödik és jobban bír­ja ß hideget, jobb termést ad majd■ — Ezen gondolkodott Is. M. bácsi Bolhán, kicsit mérges is volt, még jobban elmélyültek a barázdák barnára égett arcán, szeretett vol~ na meglenni a munkákkal, hogy segíthessen azoknak, akik még nem fejezték be az őszi munkát. Dél feU elállt az eső, de még a mezőre menni nem lehetett, kiment K. bá- . esi a hegyre, hogy leverje a diót. Jócskán lett az is, bizony sokat kellett a póznát emelgetnie. El is fáradt estére kelve a sOk csapko­dásban. Este meglátogatta szom­szédja, M., sokáig beszélgettek- Kérte, hogy segítsen neki vetni, hogy a may mined előbb a* földbe kerüljön. Közben kukoricát mor­zsoltak a hízók számára. Két na' fftfon szép hízója van, úgy 110— 160 kilogrammosak. Ezenkívül még I nagyon szép süldője is van. Szél tiszta az udvar, a gondos gazdát dl cseri. Tágas istálló, sertésálak rend mindenütt, mintha nem is pa­rasztudvar lenne. Fél 9 iáján M. szomszéd elmen haza, n®m maradt tovább, hiúbe marasztalták■ —- Jó volna kis bo a pincéből — mondja feleségénél M. szomszéd eltávozta után K. bú esi — meg kellene tölteni a kidre sédéit üvegei, ment bíz‘ elfáradtál! nagyon1 « dióverésben. — Idő sen voKt a era, hogy föléljen K. néni mikor olyan zaj hallatszott, min amikor kéz csúszkál végig az aj tón, keresve a kilincset. Összenéz. nek K. bácsi meg a felesége,, azu tán kiszól: —- Ki az? — Csend. Aztán újra hallik motoszkáld» a: vjíón, most már efősebben. K- bú esi az ajtóhoz ugrik, kilincs után k'-'p de érzi, hogy ugyanakkor ki­vim öl is megnyomják. 3>$® c'M látásúi és ott áll az ajtóban egy sáros, vi", zGs ruhájú embefr mezítláb, kézé­magtól. Keze is csupa sár, majd­nem könyökig, — Jó estét bátyám — köszön az idegen. — Mi sző! hozta ide magút? — válaszol K. bácsi. — Nem látta azt a világot, ami imbolyog ,az ember előtt? Az után jöttem, az csalogatott egész idáig. — 1 lápfény? — mondja K. bá­csi — a lidércfémj az nem csalo­gat, qz csak mOse. — Honnan jött? •— kezdi mOst már nagyon is határozottán K. bá­csi. — Iluszinyában szedtem kuko­ricát, aztán eltévedtem, — Ekkor már tisztában volt K. bácsi azzal, hogy kivel áll szemben. Huszinyova határos Bolhával, átjönni csak úgy lehet, ha onnét útról segítik az il­letőt. Tudja ezt jól K. bácsi­— Hol lakói — kérdezi mo-st már tegezve. ■— Kalinouácon, oda nősül­tem, érv magam Kiscsernyováci vol­tam. Elöntőit a víz bennünket, nincs- semmink seont, ígyi jöttém Husúnyőia kukoricát szedni és eltévedtem -a szőlőhegyeikben. — Megkínálja cigarettával K. bácsit és nagyon úgy akart viselkedni, mint aki egyenes úton jár. Cipawítáíái nem fogadja el K. bácsi, ellenben kivetette vele a csomagol, ami a ,vendég" zsebét nyomta. Egy nagy konzervdoboz volt■ Ekkor már kezd­te elveszíteni maga földit uralmát, hasonló) lett lassan az őrülthöz. TekmtgSteít körül, rossz helyre ke­rült éne zto, itt nem kap segítségét. I — Gyere velem — mondja K. báési és veszi a kabátját, de szem­mel tartja az idegent. — Hová? — kérdi az elfehérc-dve. — Oda, aho­va való vagy! — Nem akar menni, könyörgésre fogja, hogy csak elté­vedt, hadd mehessen el, engedje 1 szobádon, de a másodszori erélyes | felszólításra elindul. Kilép az aftén i />. bácsi, felveszi a jó éles baltát l a vállára és elindulnak- Tito• ügynö- ( ke három lépésre jár előtte. Sötét ■ í van. Az ügynök körülnéz, die hall-j ja rí határozott hangot hála mö- jj goit: — Ne tekingess, hanem menjj ben tartja a csupa sár kukám sót. egyenesen, mert megmutatom, *o*| Zsebei piptS'oémk enilmmi cső- gyem kell a hozzád hasonlóknak 1 j menni. — Hamarosan öss-zetaláil- j koznak V. M-al. I ö is Imegnézte jól a kémet és | ajánlotta, hogy elmegy és hívja a határőr bajtársakat. Meg is jöttek hamarosan és átvették a kémei. K. bácsi elégedetten ment velük. En­gedett a keze kicsit a balta nyelén — most már lehet, mert a bajt-ár sak is itt vannak. — R. bajtárs- megdicséri Jó munkát végzett. Büszke is rá K. bácsi, hogy megr akadályozott egy kémet tevékenysé­gében hazánkban. Tiióék minden aljasságra képesek. £<zt a 25 e-m&eit sem azért dobták át, hogy csak úgy sétáljon itt, hanem kémlelni erőnket, eredményeinket és az volt a célja, hogy elégedetlenséget szít­son a- dolgozók között. Bolhó dol­gozói ismerik a jugoszláv ncip riyo- mOrúságOs helyzetét, hiszen köz­vetlen határosok. Arról pedig, amit dolgozóink saját szemükkel látnak, Tito helyi ügynökei, a kulákok, volt csendőrök, a régi rendszer hű szolgálói ellenkezőjét nem tudják bebizonyítani. — Ez a véleménye K. bácsinak. ii. (jáCré-Í családja szorgalmas család. Végez­lek mindßn őszi munkával, letörték a kukoricát, felszedték « burgo­nyát, a répát- Elvetették a gabonát is. Annyira fontosnak tartották az őszi munkákat, hogy a szürettel sz-m törődtek, csak akkor szedtek a szőlőből valamennyit, m i kor I mást nem lehetett csinálni. Most szár etelnek, a fogattal pedig a fa­lu dolgozó parasztjainak segítenek, azoknak, akik gyengébb erővel van­nak. Most már csak a mélyszántás és a trágyahordás van visS’za a munkákból. Bő termést takarítot­tak be, K. bácsi jól megmunkálja 8 hold földjét. Be is adta a kuko­ricáját, gabonáját. Nem tartozik semmivel. De már azt tervezi, hogy a tavaszi munkáknál is az elsők között lesz. (V. p-né.) Száz tehén befogadására alkalmas tehéuís tálló. Az; ötéves terv folyamán új iskolák építésével, körzeti iskolák léte­sítésével gondoskodunk arról, hogy a falusi' *és tanyai gyermekek ma.ö -safeb színvonalú oktatásban részesüljenek. A körzeti iskolák­ban szaktanárok vezetésével készülhetnek fel a tanulók a közép- és főiskolai továbbtanulásra. Szarvasi msimiöző

Next

/
Oldalképek
Tartalom