Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-11 / 237. szám

SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951 OKTÓBER 11. Számolják fel hiányosságaikat a Baromfifeldolgozó Vállalat vezetői, hogy újból az üzem tényleges vezetői lehessenek A Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozóinak nagy segítséget nyúj­tóit az alkotmányunk ünnepére indított munkaverseny. A verseny, lendülettel elérték, hogy a III. ne­gyedévi üzemi tervet szeptember 18-ra 99 százalékra teljesíteni tudták. Az üzem pártszervezete és az üzemi bizottság látlta a szervezett munka eredményét, ezért népnevelő munkán keresz­tül továbbra is szervezték a ver­senyt. A versenymunkában kitűnt dolgozókat beszervezték népne­velő munkára, ezek a dolgozók el­mondották, hogy ők hogyan, mi­lyen módszerrel érték el a ki­magasló eredményeket. Ismertet­ték, hogy mit kapott az üzem öt­éves tervünktől. Ezzel a munká­val elérték, hogy a brigádok kihívták egymást párosversenyre és a brigádon belül is versenyben álltak. A verseny során meggyőződtek a dolgozók arról, hogy érdemes többet termelni, mert az elhanya­golt üzemét újjászervezték, jó be­rendezéssel látták el és így meg­könnyebbült munkájuk, a jól tel­jesítők pedig fizetésükön .kívül még külön pénzjutalomban is ré­szesülnek. A múlt hónapban 2000 forintot osztottak ki az élenjárók között- A múltban pedig jutalom helyeit csak ledorongolásban, vagy. fel­mondásban részesültek. A hónap elején beindítottak egy hathetes sztahanovista isko­lát, amelyen 20 dolgozó vesz részt, fejlesztve szakmai tudását, képzettségét. A könyvtár minden dolgozó rendelkezésére áll, ahol szintén szakmai és politikai kép­zettségüket fejleszthetik, művelőd­hetnek. A pártszervezet szeptember el­ső felében a népnevelőkön ke­resztül ismertette a dolgozókkal, hogy október 15-én lesz a vezétő- ségválasztás, amelyet a termelés fokozásával ünnepelnek meg. Fe­hér Jánosné tette meg elsőnek felajánlását. Vállalta, hogy a1 ko- pasztásban eddig elért 80 százalé­kot 100 százalékra emeli. Horváth Józsefné pedig 91 százalékról ugyancsak 100 százalékra emeli fel tervteljesítésé't. Kiss Józsefné ketrecdrótozó 115 százallékról 125 százalékra, Meísz- terics Istvánná 127 százalékról 137 százalékra, emellett javítják a. minőséget is. Adler László a pártvezetőségválasztás tiszteletére vállalta, hogy 160 százalékos terv- teljesítését 5 százalékkal emeli. Zamkó Mária a baromfimosá&nál eddig elért 110 százalékos ered­mény helyett 120 százalékot vál­lalt. Ezek az eredmények elbizako- dottá tették a vállalat vezetőségét és a pártszervezetet, mert azóta semmit sem tettek a vállalások 'tel­jesítésének érdekében, a verseny további kiszélesítéséért. Nem el­lenőrzik le, hogy a dolgozók tel- jesítík-e vállalásaikat, a ver­senytábla az üzem „szégyene“ ott áll üresen az udvaron. Nem nép­szerűsítik az élenjárókat rajta ke­resztül, sem pedig egyéb módon. Orbán József versenyfelelős fel­adata lenpe az élenjárókat nyil­vántartani, faliújságon, versenytáb- lán népszerűsíteni, de ő ehelyet. bürokratikus módon fiókjába vágja az adatokat és ha valaki megkérdezi tőle, miképp állnak a tervteljesítéssel, azt válaszolja: „én nem adhatok ki semmi ada­tot, mert erre nem kaptam enge­délyt a vállalatvezetőtől.“ Hogy mennyire visszaesett az üzem mozgalmi munkája, arra elég megemlíteni azt, hogy megyénk üzemeiben, munkahelyeken a dol­gozók már újabb munkavállaláso­kat tesznek november 7-re, az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, de a Baromfifeldol­gozó Vállalatnál őrről még nem is hallottak a dolgozók. A vezetőség alszik, nincs gazdája az üzemnek. és ez meglátszik mindenütt. A párttitkárnak és az üb.-titkárnak ezeket a hibákat sürgősen ki kell javítani, hogy újból az üzem gaz­dáivá lehessenek. Szervezzék meg a november 7-i munkafelajánláso­kat, vonják be az élenjáró dolgo­zókat és az üzem kommunistáit, mutassanak példát- Világosítsák fél a dolgozókat — de először maguk érezzék át —, hogy a munkaverseny nem kampány, ha­nem azt állandóan alkalmazni kell, továbbfejleszteni, mint a .többtermelés egyik mozgatóere­jét. „TITKOS H Kedden este zsúfolt nézőtér előtt mutatta be a városunkban sze­replő pécsi színtársulat prózai együttese Mihajlov -Szumojlou szovjet írók nagyszerű színmüvét, a „Titkos háború“-t. .4 rendkívül érdekes és tanulságos, újszerű drámai mű napjaink" ban játszódik le Moszkvában és N émetország nyugati övezetében. A darab keresztmetszetét adja az államvédelmi szervek felelősség- teljes, nehéz munkájának és életének. A háborús gyújtogató kapita­lista világ bűnös cselszövéseinek, „hideg“, titkos háborújának. Hősö­ket és gonosztevőket, építőket és rombolókat mutat be a darab. .4 főszerepet, Minajev alezredes államvédelmi tisztet, Csisztay Andor alakította. Több, kisebb-na áyobb szerepben láttuk már a ki­egyensúlyozott, komoly műveltségű fiatal színművészt, de tudásúnak legjavát most, Minajev szerepében, nyújtotta. Mindannak ellenére, hogy szinte órákig uralta a színpadot, szerepének legkisebb részeit is kicsiszoltéin, minden árnyalatúiban kidolgozva hozta ki. Csisztay Anr dór játékából ldérződik. hogy úgy művészileg, mint politikailag mű­velt, öntudatos művész. Tumanova szerepéd GombaszöglFrida alakította• .4 nagynevű és nagy művészi múltú színművésznő nevéhez és múltjához méltót nyúj­tott az idős, polgári gondolkozáséi kqjrißrhajhäsz nő alakításában. Amit vártunk Gambasoögi Krédótól: nagyértékű, kiváló alakítást, azt meg is kaptuk. Jól játszottak a többi szerepekben: Kereszlessy Mária, Bay Gyu­la, Kovács Gyula, Erdélyi lla, Puskás és a többiek. Mindent egybevetve a ,, Titkos hábo'rú“-val egyik légért ékesebb előadását produkálta a színtársulat. (S. P.) Október 10—12-ig kerül bemutatásra a „Vörös Csillag4’ filmszínházban „Találkozás az Elbán“ c. magyarul beszélő szovjet film Kis város at Elba partján Altenstadt, amely a történelem hasábjain mégis Óriá­si jelentőségűvé vált. 1945 kora ta­vaszán a felszabadító Szovjet Had­sereg itt találkozott az amerikai­akkal. A találkozás felejthetetlen azok számára, akik átélték és felejhetep len azok számára is, akik elölt meg­elevenednek a film vásznán. Két nagy nemzet fiai foglak egymással kezet, találkoztak örömuijjonyús- ban■ — Így kellene a népeknek min­dig békében élni egymással — mondja a találkozás egyik résztve­vője és valóban minden, hazáját szerető embernek csak ez lehet s kívánsága. .4 szovjet és az amerikai kato­náik közölt nincsenek ellentétek, megértik és segítik egymást. .4 szovjet ember szereti cts tiszteli Lincoln és Roosevelt népét, az amerikai nép szeretettel és elisme­réssel tekint fel a nagy1 szovjet nép­re és annak vezérére, Sztálinra. Miéri akkor az ellentét? Miért nem válhatott tartóssá, miéit nem maradhatott el szakít hatatlan,az a lánc, amely az Elbánál szövődöit. Amerika mai urai. a nagytőkések, az imperia­listák azok, akik megakadályozzák a két nép közeledését. Ez a film lényege, ezt világítja meg változa­tos mozzanataival a vásznon Ale­xandra» rendező a „Találkozás «j Elbán“ című filmben, mesteri kéz­zel örökítette meg ezt az emlékeze­tes találkozást. Páratlan szépségű tömegjelenetekkel kezdődik a film, majd a legjobb jellemszínészek életiiuséggel elevenítik meg a jel­legzetes német és amerikai típuso­kat. A női főszerepet « legszebb szovjet színésznő, OvUr >V8 alakítja. Amerikai nőt játszik és (ezt nemcsak külső megjelenésével, de minden szemvillantásával érez­teti. Ez a film a béke szolgálatában készült, mert .a közelmúlt esemé­nyeinek visszaidéző scvel eszünkbe juttatja a béke kérdésének leg­egyszerűbb megoldását: a népek egymásiránti kölcsönös szeretetét és megértését. Ebből fakad a béke, amely minden embernek. __ le­gy en az fehér vagy fekete, hazája Távolkelcten, vagy fenn Északon, — núgBa és jogos kívánsága... „KÖVESS MINKET, NE MULASSZ, NE HIaNYOZZ" Óvári Mária VIII. osztályos fonyódi tanuló levele .4 mi iskolánkban az a szokás járja, hogy annak az osztálynak, amelyik egy nap teljes létszámban megjelenik, egy táblát tesznek Id az ajatcnj&ia ezzel a felírással: Kövess minket, ne mulassz, ■ ne hiá­nyozz. —• Mi KUl. osztályosok már tavaly a hetedik osztályban nneg- 'éttettük és most a VI11-bay még jobban megértjük Címek a mondat­nak jelentőségét. Tudjuk azt, ha hiányzuuk, nagyon sokat ártunk magunknak. Nem vagyunk olt az órán és nem értjük meg a magyarázatot. Van- •nak olyan pajtások is,, akik csak azért nem hiányoznak, mert félnek a bünleiéstől, de legtöbben mér megértjük, hogy ott honmar adásunk­kal magunknak ártunk. Az iskolában nagy harc indult a hiányzások ellen. Azt hoztuk határozatba, hogy azok a pajtások, akik az óráról elkésnek, nem me­hetnek be a tanításra. Ez azért van, mert ha bemegy a, tanuló, meg­zavarja a nevelőt és a tanulók figyelmét. Tanáraink ezz-cl a pontos­ságra akarják nevelni az ifjúságot, mert ha felnövünk és kikerülünk az életbe, gyári munkások, vagy pedagógusok leszünk, úgy fogjuk megállni a helyünket, ahogy az iskolában azt megszoktuk. Ma, épülő országunkban pontos, szorgalmas, lelkiismeretes mun­kásokra van szükség, igyekszünk is, amellyel elértük alig 1 hónap alatt, hogy a 380 növendékből alig 4—5 késett el. így pontosan kéz-’ dűdik reggelenként a munka, amely minket is boldoggá tesz. Pajtások, kövessétek a mi iskolánk módszerét, akkor m ti iskolátokban sem lesznek hiányzók és késönfövők. I A sztálini íermészetáínlakííó nagy építkezések egyik hatalmas alko­tása a kahovkaí vízíerőmű, amely számos ipari üzemet fog ellátni villanyárt mmal és megöntözi majd a környék kolhozainak földjeit. A kahovkai vízíerőmű építkezésének dolgozói is egyemberként ír­ták alá a Béke Világtanács öthatalmí békeegyezményt követelő fel­hívását. Képünkön e vízierőmű építkezés betongyárában folyó aláírásgyűjtést láthatjuk. Három évvel ezelőtt, 1948 október 20-án hozták nyilvánosságra a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Bolsevik Pártnak a rendeletét, amely meghatároz^, hogy a bőséges és időálló termés biztosítása céljából a Szovjetunió európai részének sztyeppés kerületeiben me­zővédő erdősávokat kell ültetni. Azóta a sztálini íermészetátalakí- tás terve sikeresen haUd a győzelem felé. Ma már sok helyen, ahol nemrég még terméketlen homoksivatag volt, óriási kiterjedésű cserje és faültetvények nőitek a szovjet emberek munkája nyomán. A fásítási munkálatoknál nagy segítséget nyújtanék az állami fais­kolák. Képünk a pervomajszkí állami faiskola földjét mutatja, amint éppen kerti traktorral meggymegot vetnek. Ez a faiskola az odesszai terület tíz kerületének kolhozait és szovhozait látja el fa. cseme lékkel. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Napról-n pra szélesedik a Volga—Don csatorna építésénél a munka frontja. A boreszlavi kerületben már befejezték a földkíemelésí munkálatokat az épülő csatorna medréből. Most már a talajnyeső gépek álltak munkába és gyors iramban végzik el a meder feneké­nek és rézsűinek egyengetését. A Szovjetunió gépipara állandóan újabb és újabb mezőgazdasági gépU jták gyártásával könnyíti meg a kolhozparasztok munkáját. A zaporozsjei „Kommunar“ gyárban megkezdíéli a „KU—2“ kukorí caíörő kombájn kísérleti sorozatának gyártását- A „KU—2“ kom bájn elvágja a kukorica szárát, letöri és tartályba gyűjti össze a csöveket, a kukorica levelét és szárát pedig silózásra alkalmas nagyságúra aprítja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom