Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-10 / 236. szám
VILÁG PH&SLBVMtJjAi iSGYSS8Í&JETESS r Mai számban: \ Pártszervezetei dot a közelgő v előkészítésére fordítsanak nagyobb gonősé g választó taggyűlések------ .— A Kaposvári Fonodánál meg kezdték a f^T >fí beszerelését. — A haladó írók mű ,íke| harcolnak a békéért. — Rídgway t válasza Kim ír Szén és t..- Huaí tábornokhoz. iahest Vin. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM.-----1~y ~t EEMoraa Eb ben az évben több mint negyedmilliárd forintot fordít a dolgozó nép állama a közoktatásügyi beruházásokra Közotkíatásunk 1951. évi beruházásai jóval meghaladják a negyedmilliárd forintot. Ebből a hatalmas összegből mintegy 100 millió forint jut egyetemi és főiskolai építkezésekre, beruházásokra. 1951 elején már 54 ipari technikum működött az ország különböző részein. Diósgyőrben új, modern kohóipari technikum létesül:. Még ebben az évben befejeződik a győri textilipari technikum új tanműhelyének építkezése. Budapesten megkezdte működését az ország első épületgépészeti technikuma. Az 1951-es évi beruházási tervben jelentős összeggel szerepelnek a közgazdasági középiskolák, általános gimnáziumok és diákotthonok is. Még ebben az évben befejezik a szolnoki és kisvárdai tanítóképzők felépülését, s többek között teljesen helyreállítják a győri tanítóképzőt. Az elmúlt tanévben tizenhétezer egyetemi és középiskolai hallgató kapott ösztöndíja:, az új tanévben ez a szám huszonnégyezerre emelkedik. A meglévő diákotthonokban végzett kibővítési, korszerűsítési munkálatokon kívül számos új tay nulóotthom is létesítenek. Még 1951-ben befejeződnek a miskolfci háromszáz személyes diákottf^n építési munkálatai, ezenkívül /Tatabányán, Diósgyrött, Ózdon/ és Salgótarjánban létesült 15£f személyes, korszerűen bef^ndezett diákotthon. Az 1931—52'-es tanévben 24.500-ra emelkedik a diákotthonokban lakók száma és tizenkétezren kapnak tanulószoba és menza ellátást. Tito fasiszta pártja a jugoszláv dolgozók kizsákmányolásának és kirablásának szervezője jugoszláv politikai emigránsok >,A szocialista Jugoszláviáért“ című lap ja Vidmár cikkét közli, amelyben a titóista párt. ról a következőket írja: Tito fasiszta pártjának vezetősége a dolgozók kizsákmányolásának fokozása érdekében különleges intézkedésekre utasította a kerülni és helyi pártszervezeteket a Iva'd’.- üzemekbe és katonai objektumot, építéséhez szükséges munkaerőt^ borzas megerősítése céljából Az utasítások tcjvábhá e'-o rják, hogy fiz erőszakywikyvií eszközét kell al- kalyamzni azokkal szemben, akik ____’ftcm fizetnek adót és akik nßm hajlandók eleget tenni a búza és egyéb mezőgazdasági termény beszolgáltatásának. véle tlen, hogy Ti tóék éppen akkor határozták el e „különleges intézkedések“ bevezetését, amikor az angol, amerikai és francia monopolisták kezükbe ragadták a jugoszláv bányákat és vállalatokat, amikqr az imperialisták megparancsolták belgrádi - kd-, gáiknak, hogy gyorsított üti i,ben készítsék elő Jugoszláviát- 'egresz- sziv háborúra a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. E . különleges intézkedések“ minél s .eresebb végrehajtására Tito fasiszta pártja a vállalatéiban, hányákban és falvakban „szaktan- folyamokat“ rendezett, ahol A-ü" lönböző felügyelőket és UDB ügynököket a dolgozó nép'kirablására irányuló „új módszerekre“ oktatták. A tanfolyamok befejezésével a hallgatókból különböző bizottságokat és csoportokat alakítanak, mint amilyenek a munkaerőtqborzó bizottság, az adóbehajtó és felvásárló csoportok, stb. Ezeket a rendőri Osztagokat azután kijelölt helyekre küldik, hogy a tanfolyamon tanultakat gyakorlatban alkalmazzák. ^ tanfolyamokon kiképzett bizottságok. és Hankovics ügynökei valóságos hajtóvadászatot rendeznek a munkások ellen. A kényszer útján toborzottakat zárt kocsikban, örök kíséretében szállítják el a bányákba, erdöirtá- sokhoz és katonai építkezésekhezTitoi fasiszta pártjának szervei ugyanúgy működnek a gyárakban és egyéb munkaihelyeken, mint ahogy a hitlerista nemzeti szoc:a lista/szervi k működtek annakidején- A titóista párt tagjai az öze mekbcn kémkednek a munkások Közölt és túlórára kényszerítik a dolgozókat. Kötelesek a munkásokat állandóan fokozott, munkára serkenteni, hogy a vállalat ezáltal minél nagyobb profithoz jusson. A titóista párt tagjai — akik a gyá" rakban, bányákban és erdőirtáso.k- nál különböző ellenőrző és felügyelő' szerepet töltenek be — igen gyakran ütlegelik, mindenféle ürüggyel megfosztják az amúgy is oly kicsi fizetésüktől a munkásokat és az UI)B segítségével letartóztatják és gtjüjtöláborokbn juttatják őket. ^ titóista hatóságok, nem törődve azzal, hogy a parasztok az idén sokkal kevesebbet vetettek el, mint tavaly, a beadási kötelezettséget az egész országban felemelték. A növekvő háborús előj^ggá/íJciek ' gyre.-»Äf'.1A'ft\:; 'kiadásokat vonnalf JSaguk után. Ezek a kiadások természetesen a dolgozókat sújtják. A belgrádi vezetők, hogy a háborús előkészületekkel kapcsolatos kiadásaikat fedezzék, elhatározták, hogy új „adórendszert“ vezetnek be a? idén, vagyis a munkások és parasztok minden adóját felemelik. A dolgozók elszánt ellenállásának letörése céljából a TitoTumda nemrégen szigorú utasításokat küldött fasiszta pártszervezeteinek. Az utasítások szerint szükséges, hogy az adóbehajtásnál Ran- kovics ,,rendeletéinek teljes éle kifejezésre jusson“, az adóbehajtó csoportok kötelesek, amennyiben ez szükségessé válik, ,,a legszigorúbb eszközökhöz folyamodni azokkal szemben, akik nem hajlandók adót fizetni“. ^ szocialista Jugoszláviáért“ végül a következőket írja: A jugoszláv városok és falvak dolgozói együtt harcolnak a kényszer" munkatoborzás, a kizsákmányolás, a magas adók, TjÍQ-RankOvics bandája és az angol-amerikai imperialisták végső szétzúzásáért. Sztálin elvtárs nyilatkozatának visszhangja /VARSÓ. A lengyel üzemek dolgozói szombaton, amikor értesültek I. V. Sztálin nyilatkozatáról, röpgyűlé- seket tartottak. Anna Szitnik, a varsói „Julius 22“ gyár dolgozója az üzemi röpgyűlésen mondotta.: . - tálin nyilatkozata után a békeharc új szakaszához érkeztünk és még fokozottabb erővel küzdünk a kéért“. Sztálin nyilatkozatát megtárgyal, iák a lengyel bányászok is és hitet tettek a béke megvédése mellett. Wladyslaw Lukaszak, az ,,Eminenja-“ bánya dolgozója mondotta: ,,Nem akarunk háborút és. érezzük mindnyájan, hogy a Szói/ jetunióban történt atomrobb apás gondol kodásra készteti a háborús uszítókut háborús terveik keresztülvitelében“. SZOPTA. * A RabotniicSeszko D.tdo héttői számában „Meggyőző felelet és világos figyelmeztetés“ című vez cikkében foglalkozik a tör'- jelentőségű nyilatkozattal. „Az atomfegyverre v tko,,> nyilatkozat., amelyet Sztá . ralisszímus a Pravda tudó “ újaiig adott, ragyogó megerő:< --see a szovjet kormány békeszeretö/ és előrelátó politikájának — többi között a lap, — Sztálin ‘-lvjárs komoly figyelmeztetést /ntéz«.^ az önmagukról megfeledkezett <mpfl riaüsták felé, akik a k ze,„,,., kudarcai ellenére az atomiegyyer_ re! elérhető gyors győzelem híféhen ringatják magukat. A Szovjetunió kezében az atomíegver kizárólag védelmi célokat szolgál. SátáHn szava, megnyugvást kelten^ a kiéleződött nemzetközi helyzetben és új erőt öntenek a béj^e ',{vej nagy táborába.“ / TIRANA. J Egész albáuiában ,nagy lelkesedéssel fogadlak I- Sztálin nyilatkozatát az atOm