Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-09 / 235. szám

2 SOMOGYI. NÉPLAP KEDD, 1951 OKTÓBER 9. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS___________* Miért fontos minden kommunistának tanulnia a SzK(b)P történetét A jugoszláv hadseregben fokosodik us ellenállás a titáisták ellem Lenin és Sztálin elvtársak által megalakított Bolsevik Párt a világ leghatalmasabb, legedzettebb Párt" ja. Ez a Párt vc»lt az, amelyik eíő- kéS'zíleUe és végrehajtotta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, melynek a győzelme alapja volt .annak, hogy a Szovjetunióban a szocializmust megvalósítsák. A nagy Bolsevik Párt vezeti az­óta is a szovjet nép harcait a kommunizmus megvalósításáért. A Bolsevik Párt vezette a Nagy Hon­védő Háborúban is a Vörös Hadse" reget világtörténelmi jelentőségű győzelemre és ima is a kfjnimuüiz­mus hatalmas jelentőségű építkezé­sei mind a Bolsevik Párt irányításával valósulnak meg. A Szovjetunió Vörös Hadserege a mi hazánkat is felszabadította, megadta a lehetőséget arra, hogy ini is ráléphessünk a szocializmus építésének útjára- A Szovjetunió azóta is állandóan segít bennünket ebben a munkánkban, rendelkezé­sünkre-1 bocsátja a nagll Bolsevik Párt tapasztalatainak gazdag kin­csestárát, ezzel megkönnyíti szocia­lista építésűnk munkájúi. Mi, előttünk van már egy meg­járt, egy tapasztalt út. amelyen keresztül a szovjet nép eljutott már egy sokkal magasabb társa­dalmi rend megvalósításáig. Ép­pen ezért szükséges, hogy szOcia lista építősünk során minden kom­munista pártfunkcioinárius, minden párttag, de ezentúl a pártonkíoü- liek is tanulmányozzák a Szovjet" unió Kommunista (bolsevik) Pari­jának történdét. A Bolsevik Párt történetének tanulmányozása fegyvert ad minden kommunista kezébe, amellyel könnyebben megvívhatja « szocializmus építésének nagy harcát. A Politikai Bizottság ez év má­jus 17-i határozata kimondja az új pártoktatás rendszerével kap­csolatban. hogy ,,a káderképző tan­folyamokon belül a hallgatók há­romféle tanfolyamon vehetnek részt: 1. a Bolsevik Párt történe­te, 2. Sztálin elvtárs élete, 3. poli­tikai gazdaságtan. Az új oktatási évad beindításá­val igen sok párt" és gazdasági funkcionáriusnál mutatkozott meg, hogy lebecsülik a Bolsevik Párt történetének tanulmányozását, hogy szívesebben fordulnak a politikai gazdaságtan felé, mert abban újat vélnek kapni- Volt olyan elvtárs is, például a Táncsics könyvesbolt vezetője, Sommer Ignác elvtárs, *ki kijelentette, ho-gy ő már a Bolsevik Párt történetét négyszer- ötször is tanulta, így különösebb problémája nem is lesz majd- en «ek a tanulásánál, ilyen lebecsülé­se a Bolsevik Párt története tanul­mányozásának, igen helytelen, mángorlásának igen helytelen, me'rt s Párltöirténet százszori tanulmá­nyozása századszor is újat ad, me­lyet munkánkban mindig fel tu­dunk használni. Természetesen fontos *i politi'” kai gazdaságtan tanulmányozása is. hiszen azért * szerepel külön szakként a Politikai Bizottság ha­tározatában. Mégis már számtalan esetben azt tapasztalták párt- és gazdasági funkcionáriusaink, hogy ahányszor a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának történe­tét tanulmányozzák, annyiszar újat merítenek belőle. Az a funkcionárius, aki a Bolsevik Párt történetét tanulmányozza, lényegében politikai gazdaságtant is tanul egyszerre. Látja azt, hogy a Bolsevik Párt­nak milyen szívós harcokat kellett megvívnia, amíg meg tudta való­sítani a nagyüzemi gazdálkodást, gmíg fel tudta számolni a kapita­lizmus maradványait falun és vá­rosban egyaránt. A Bolsevik Párt irányításával és vezetésével sikerült csak felépíteni a világ legfejlettebb iparát és me­zőgazdaságát. Ezenkívül a Szovjet­unió Kcjmmunista (bolsevik) Párt­jának a tamdmányOzása azt jelen­ti, hogy egyúttal Sztálin elv,társ. életét is tanulmányozzuk, jnert Sztálin elviárs élete összeforrott a Bolsevik Párt harcaival. Ezért a Szovjetunió' Kommunista (bolse­vik) Pártjának a tanulmányozása, harcoknak a tanulmányozása, mely bennünket is felfegyverez a politi­kai harcok ismeretének törvényeivel. Ezért fontos a Bolsevik Párt történetének a tanulmányozása minden kommunista számára, azért, hogy a Bolsevik Párt tapasz­talatait sikeresen tudjuk alkalmaz" ni a mi helyzet Unk re is. Pártunk, a Magyar Dolgozók j Pártja azért tudóit már eddig is ! Egy hónap választ el bennünket november hetedikétől, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom év­fordulójától. Erre a nagy ünnepre minden üzemben, minden munka­helyen a munkaverseny kiszélesíté­sével, munkafelajánlásokkal készül­nek dolgozóink, A labi téglagyárban már a hét elején az üzemi pártszervezet ve­zetősége megbeszélte a népnevelők­kel, hogy milyenek legyenek a munkafelajánlások, hogyan segít­sék a dolgozókat a munkavállalá­sok teljesítésében. Október negyedikén értekezletet tartottak, ahol Földi Lajos elvtárs, a vállalat vezetője ismertette az Októberi Forradalom jelentőségét, amely kiinduló pontja volt a mi hazánk és a többi népi demokra­tikus ország mai fejlődésének, fel- szabadulásának. Ismertette azt is, hogy az üzem egy automata téglaT vágógépet, gw'i 10.000 forintba, 2 új szárítószínt, ami 112.000 forint­ba, egy rádiót, ami 1SOO forintba került — kapott. A dolgozók vala­mennyien munkás ruhát kaptak. Ezt a segítséget a Szovjetuniónak és Pártunknak köszönhetik, melyet azzal hálálnak meg, hogy becsülettel megállják helyüket a termelésben. Eddig 74 százalékra teljesítették tervüket és most no' vember hétre a dolgozók újabb vállalásokat tettek a munka meg­gyorsítására. Tukora Mihály anyagfejtő bri­gádja sok főidet kevert az agyagba, melynek helytelenségéről Szalon­kai Ferenc népnevelő munkán ke* reztiil győzte meg őket. Rámuta­tott, hogy ezzel milyen kárt okoz' A felsaahadulás előtt Fes­tetich és Jankovich grófok bitorol- ták kátrány község legjobb földjeit A, fél falu részesaratásból, cseléd" ségből kereste szűkös kenyerét. Ne­héz volt akkor az élet. A kevés konvencióból is el kellett adni, ha valamit venni akartok, így a beté- vö falatot is sokszor nélkülözni kellett. Gyümölcs, lej, tojás ke­rült a piacra, amit a gyermekektől, a családtól vontak meg. A 30 holdas ÜOmbai kidák volt bíró 12 évig a községben. Ezalatt az idő alatt egy jó szót nem szólt a szegény emberhez, goromba és embertelen volt, ilyenek voltak.tár­sai is, Varga Kálmán, Kiss'-Vaskó, Magyarik Péter és sokan mások, kidákok. Ezek voltak a „falu“ kép' viselői, a földesuirak talpnyalói, a szegények zsarolói, hóhérai. A községházán kézcsókkal kellett köszönni, könyörgésre fogni a dolgot, bármilyen ügyről volt szó. Nem szólhattak egy szót sem. A falu „rongyosai“ —• így hívták a cselédeket — csak otthon pana­szolhatták el, vagy egymás között bajaikat, de ezt is úgy, hogy senki meg ne hallja. Állandó rettegésben éltek, mert hátuk mögött a csend­őrök álltak, s ha szólni mertek, könnyen kijárt a puskatus, pár év börtön az igazságért. így volt ez egész addig, míg a szovjet csapatok fel nem szabadí­tották a községet, az elnyomott, cselédsorban élő embereket. elérni ilyen hatalmas sikereket, mert a szocializmus építésében si­keresen alkalmazta a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának gazdag tapasztalatait. A párttörténet a bqlsevizmus tu­dományos története, melynek ta­nulásánál az elmélet és gyakorlat összekapcsolása fontos probléma számunkra, mert munka és harc nélkül az elmélet könyvszagú is,' mérete nem ér semmit. A Bolsevik Párt tapasztalatait a mi .viszonya­inknak megfelelően kell alkalmaz­nunk, hogy a Szovjetunió példája nyomán sikeresen tudjuk megvaló­sítani célunkat: a szocializmus fel­építését. nak az üzemnek, építő iparunknak. Tukora Mihály megértve a dolgo­kat, november hetedikére brigád­jával vállalta, hogy nagyobb gon­dot fordítanak az agyag kitermelé­séve ás a legjobb agyagot fogja biztosítani a tégla gyártásához: Ez zel megszünteti a 10 százalékos selejtárut, amely hetenként kétezer téglát tesz ki, értékben 674 forintot. Olesnyák Imréné téglairakodó •brigádja felajánlotta, hogy az ed' digi 2 százalékos selejtet megszün­tetik- Idős Port János kihordó brb gáidja vállalta, hogy a jelenlegi 74 százalékos tervteljesítést november hetedikére 80 százalékra emelik. Szilágyi Mihály is vállalta az ed­digi 6—7 százalékos selejt meg­szüntetését, azt mondotta — ezt a selejtes munkát meg lehet szün­tetni. csak egy kicsit nagyobb gon­dot kell fordítani a munkára, Igé­re hu, hogy vállalásom teljesítem, mert ezzel a békét akarom szolgál­ni. A téglagyár összes dolgozói bekapcsolódtak az országosan indult munka- felajánlási mozgalomba. Vállalták, hogy ebben a hónap­ban félmillió téglát elszállítanak a dunanenfelei építkezéshez, hogy a dolgozó nép legnagyobb büszke­sége mielőbb elkészüljön. (Vííllal1- ták, hogy az évi nyersgyártási tér vüket, mely jelenleg 74 százalékra áll, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére 86 százalékra teljesítik. Égetett tégla tervük 4.5 millió, ezzel jelenleg 80 százalékos terv­teljesítésnél állnak. Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére vállal­ták, hogy 100 százalékra teljesítik­Megváltozott a falu élete, meg­változott a határ képe. Kiosztották a nagybirtokot, földet kaptak a felszabadult emberek, maguk gaz­dái lettek a volt cselédek. Eltűntek a volt földesurak, letűnt a kidákok hatalma is. Tanács van ai községe ben, ahol a dolgozó parasztok, a volt cselédek irányítják ügyes-ba­jos dolgaikat. Olyanok, mint Zena Károly, Czár János VB-tagok és a többiek, a nép fiai az élenjárók. Villanyt kapott a község, mozi, népkönyvtár ad lehetőséget tanulásra, szórakozásra. A Párt gondoskodásának ezernyi áldásával lehet találkozni utcán, hajlékban egyaránt Látrányon is. A múlt és a jelen közti különb­séget az utóbbi javára könyvelték el a falu becsületes dolgozói, akik a terv áldásait már eddig is sok­szor érezték és a jövőben még töb~ bet várnak tőle. De nOm szabad megfeledkezni a látrányiaknak sem a múltról és tűm szabad csupán várni a tervtől, hanem adni is kell, segíteni meg­valósítását. Teljesíteni kell a üe- adási kötelezettséget, leróni a® adósságot, mert bizony sokkal tar­toznak még a látrángiak. Kenyér- gabona beadási kötelezettségüket eddig még csak 35 százalékra tel­4^ fasiszta Tito-Rankovics banda egyre nagyobb mé­retű előkészületeket folytat a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák elleni háborúra. A Ltoista banditák gyors ütemben fegyver­keznek, egymásután építik a kü- lünböző stratégiai fontosságú épü­leteket, és utakat, a sajtó, a rádió és minden rendelkezésükre álló propagandaeszköz révén terjesztik a háborús hisztériát. Hadseregük­ből eltávolítanak minden becsü- csületes, békeszerető és haladószel­lemű elemet, hogy így a hadsere­get megfelelő ágyútól telekké vál­toztassák át az angol-amerikai mo­nopoltőkések érdekében. A jugoszláv katonák jól tudják, hogy országukat csakis akkor menthetik meg a katasztrófától, ha nyílt és szervezett harcot foly­tatnak a tit óisták bűnös tevé­kenysége és agresszív polotikája ellen. A jugoszláv katonák, altisz­tek és tisztek harca napról-napra fokozódik a Tito-bandá ellen, gz a harc legkülönbözőbb alakokat ölti magára. A nisi helyőrségben például a kato­nák tiltakozásuk jeléül megtagad­ták élelmezésük átvételét. Ranko- vics ügynökei igyekeztek felderí­teni ennek a tiltakozási megnyil­vánulásnak á szervezőit, de kísér­letük kudarcba fulladt. A katonák és tisztek megtagad­ják az amerikai eredetű fegyverek átvételét. Több alakulatnál a kato­nák szándékosan kiégették a rádió adó- és vevőkészülékek lámpáit, amelyeket az amerikaiak küldtek a hadsereg céljaira. Egyre több és több forradalmi jelszót találunk a kaszárnyák fa­lain. „Le a fasiszta Títo-Ranko- vics bandával!", „Ki az ameri­kaiakkal Jugoszláviából!“, „Éljen a Szovjetunió!“, „Éljen Sztálin elv- társ!“, — ilyen és hasonló jelsza­vak a nisi, zágrábi belgrádi és más kaszárnyák falain, hirdetik a katonák hatalmas szeretetét és rendíthetetlen hűségét a Szovjet­unió iránt, amelyet még Ranko- vics legféktelenebb terrorja sem tud kiirtani belőlük. A jugoszláv hadsereg __ soraiban rendszeresen terjesztik a forradalmi sajtó termé­keit, a különböző illegális röpira- tokat és brossurákat, a szovjet rádióállomások, valamint a jugo­szláv politikai menekültek rádió­állomásainak híreit. jugoszláv katonák és ti" tóisták által rendezett kü­lönböző gyűléseket is felolvasá­sokat titóista-ellenes tüntetések­ké változtatják. így példái Ljublja­nában a hazafias katonák Jugo­szlávia felszabadulásának évfordu­lóját hatalmas tüntetésekké vál­jesitctlék, pedig ez nem a magyar ember jelleme, jobban kell dolgoz­ni a tanácsnak, pártszervezetnek. A kukorie«ibegyüjté»nél jó eredményt értek el, 150 százalé­kos mozgalmat indítottak, verseny­re hívták Balatomihelle és Lengyel­tóti községeket az évi terv teljesí­tésére. Eddig 150 mázsát gyűjtöt­tek be, van miből, mert jó a tér' més, egy hold 32 mázsát is lead. A szállítási szerződésköltés vi­szont annál rosszabbul megy. A helyi ipártsztervezet és tömegszerve­zetek nem foglalkoznak ezzel a munkával, csak a szövetkezet 6 aktívája dolgozik. Sok jól teljesítő, példamutató dolgozó paraszt van a községben. Olyanok, mint Boda Pál 6 holdas dolgozó paraszt, aki 250 Százalék­ra teljesítette kukoricabeadási kö­telezettségét, eleget tett a kenyér- gabona beadási kötelezettségének is. 400 forint békekölcsönt jegy~ zett■ Bognár György dolgozó per raszt éleget tett gabonabeadásá­nak, élenjár a kukomeabeadásban is, szintén 400 forint békekölcsönt jegyzett. Ezek a dolgozó parasztok megr értették az állammal szembeni kö­telezettség teljesítésének jelentősé­gét, nem felejtették el a múltat­toztat.lák. amelyen különböző szovjet és forradalmi énekeket éne­keltek, a Szovjetuniót és a nagy Sztálint éltették. A ,[i‘.óisták a legvadabb fasiszta terrort alkalmazzák a hadsereggel, hogy megtörjék ezt ’’.z elszánt el­lenállást. Az utóbbi időben bebör­tönözték Zufer Muszjcs ezredest- Velicsko Zegovics őrnagyöt, Milu- tm Csulafics volt valevoí katonai ügyészt, V?Jdo Sesics századost, Milerad Vualtícs és Vojo Knyézse alhadnagyokat és sok más kato­nát. A fifóisíák a legaljasabb mód­szerekkel gyilkolták meg a bör­tönben Mjrko Kerdzscsj vezérőr­nagyot, a montenegrói nemzeti fel­szabadító háború megszervezőjét. Komovi-S rokaj körzetében, az al­bán határ közelében legyilkoltak 2 jugoszláv katonát és gaztettü­ket azzal akarták eltussolni, hogy ezek a katonák megkísérelték a szökést Albánia felé. ^ fasiszta terror ellenére a jugoszláv hadsereg becsü­letes elemeinek harcos ellenállá­sa napról-napra erősödik. Az el­lenállás kudarcba fuliasztja a tl- tóisták háborús uszító propagan­dáját a hadseregben. Amikor Ker- sztajies őrnagyot megkérdezték, hogy hajlandó volna-^e a Szovjet­unió ellen harcolni, a következő­ket felelte: „Előbb azt ölném meg, aki erre parancsot adna. vagy in­kább önmagam ellen fordítanám a fegyvert, semhogy a szovjet em­berek ellen harcoljak.“ A jugoszláv katonák és tisztek nem teljesítik a titoisták paran­csait, amikor azok a nép ellen akarják felhasználni őket. így pél­dául nemrég a boszniai Doboj falu parasztjai fegyveres felkelést in­dítottak a titoista banditák ellen. A titoisták egy ezred katonaság odairányításával akarták ezt a fel­kelést vérbefojtani, azonban az ezred megtagadta, hogy a fellá­zadt nép ellen harcoljon. Ennek az ezrednek számos tagja megszökött, bevette magát Bosznia hegyei kö­zé, hogy onnan fegyveres harcot folytasson a Tito-banda ellen, ^katonaruhába öltöztetett pa­rasztok és munkások, a jugo­szláv hadseregben szolgáló becsü­letes hazafiak szabadságot és füg­getlenséget akarnak, amelyért el­szánt harcot folytatnak.. Elszánt harcuk egyben arra is figyelmez­teti a Tito-fasisztákat, hogy a jugoszláv hadsereg sohasem válik az angol-amerikai imperializmus zsoldoshadseregévé és sohasem fog Jugoszlávia felszabadítója, a dicső­séges Szovjetunió ellen harcolni, fegyvereiket adott pillanatban a jugoszláv nép szabadságának áru­lói ellen, a Tito-Rankovics banda ellen fogják fordítani. As ilyeneket kell népszerű­síteni, példaképül állítani a töb­biek elé és bírálni, felvilágosítani az olyanokat, mint Csordás Gábor, akinek a múltban 4 hold földjét árverezték el összes állataival együtt. A népi demokrácia 10 hold főidet juttatott számára és mór ennek ellenére elfelejtette, hogyan élt a múltban. Mennyivel könnyebb most az élete. Csordás Gábor begyűjtési köte­lezettségét nem teljesítette, béke­kölcsönt vein jegyzett. Kelemén János, Kálmán Sándor a múltban részemrattak, cselédek voltak, szin­tén elfelejtik a múltat, nOm telje­sítettél: beadási kötelezettségűket. Kovács Péter 11 holdas, Yé.vH La' josné dolgozó parasztasszony be­adási kötelezettségét is ezért emel­ték fel. ' Látvány község dolgozó pa­rasztjainak nem szabad megfeled• kezniök a kötelesség teljesítéséről, békekölcsön jegyzésről, begyűjtésről nem szabad elfelejteni a múltat- Harcolni kell azért, hogy soha vissza ne jöhessen, harcolni kell, hogy a terv valóra váljék minél előbb és jövőre még többet kap­jon a község, szebb, boldogabb le­gyen az élet. És akkor harcolnak jól, becsülettel, ha minden dolgozó paraszt teljesíti kötelezettségét, el' adja államunknak feleslege» ter­ményét, a haza és saját hasznára jegyez békekölcsönt. Gáborhelyi Sándor. A téglaégetési terv 100 százalékos teljesítését vállalták a tabi téglagyár dolgozói Sztálin elvtárs születésnapjának évfordulójára Qlem. szabad meq fje led hezn i a Látván íj iakn a k sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom