Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-05 / 232. szám
I 2 SOMOGYI NÉPLAP PÁ R T É S PA R T É Pí T É S PÉNTEK. 195 1 OKTÓBER 5. Javítsuk megyénkben a tag- és tag jelölttel rételi munkát A tag- és tagjolöliifelvétel párt építésünk egyik legfontosabb lánc szeme. Megyénk területén mégis hiányosságok mutatkoznak a párt építésnek ebben a munkájában. Dc-lgOzó népünk politikáikig ál landóan fejlődik és eközben fel' színre kerülnek olyan dolgozók, akik méltók arra, hogy Pártunk soraiba .bekerüljenek. Pártszervezeteink vezetőségeinek de egész párttagságunknak az a feladata, hogy megtalálják ez:ke1 a jó teljesítményeket elért dolgozókat, neveljék őket, ezáltal élőké szítsák a tagjelöltfelvételre. Azonban a tagjelölt-felvétel kér' ■dése nemcsak ebből áll. A partszervezeteink vezetőségeinek gondos kodniuk kell arról, hogy a tag' é« tagjelöllif el vétellel megjavítsák ■Pártunk szociális összetételét úíy hogy az megfeleljen a lenini-sztá lini pártépítés elveinek. Sok községben még pártszervezeteink vezetőségei som tartják ezeket szrm előtt. A Szervező Bizottság határozata me''állap'totta, -hog> „bár a pártonkivüli dolgozók tő megesen kérik felvételüket Pártunkba, azonban a jelentkezésnél még mindig nagyfokú spontanitás mutatkozik. Ennek az oka, hogy párt szervezeteink nént folytatnak kellő felvilágosító ,munkát, elsősorban a munkásosztály, a termelőszövetkezeti dolgozó parasztok, a gépállomások és állami gazdaságok munkásai feU, a jelentkezőket a partnak ívüli tömegek ösztönös elhatározására bízzák.“ Ezek a jelenségek elég nagy számban megmutatkoznak a mi megyénk területén is. Pártszerveze leink vezetőségei nem tudják a soronlévo feladatokat megfelelően összekötni a tag- és tagjelöltfelvétel munkájával. Pártbizottságaink még mindig rész Pótfeladatnak tekintik ezt a munkát. pedig a párthatározat kimondja, hogv „a lag- és tagjelöltfelvétel a: egész pártbizottság, az effesz pártvezetőség feladata.“^ _ Egyes helyeken, mint például Nagyatád községben, a párttitkár elv társ siránkozik, hogy nem tudnak termelésiben kitűnt becsületes parasztokat a Pártba tagjelöltnek felvenni. Pedig Nagyatádon sok olyan dolgozó paraszt ván, akik érdemesek volnának arra a megtiszteltetésre, hogy Pártunk savaiba kerüljenek. Ez csupán annyi műn kába kerülne, hogy ezeket a dolgozó parasztokat fel kellene keres ni, foglalkozni velük előkészíteni őket a tagjelöltfelvételre Ki kelle ne menni ezekhez a dolgozó Pa rasztokhoz még akkcy is, ha törte netesen messzebb, a község szélén laknak, politikai nevelő munkai végezni köztük. így megváltozna a n-írtszprvezet vezetőségének is az a véleménye, bogy Nagyatádon a dolgozó parasztok „nem akarnak belépni a Pártba“. Ahol azonban a tag' és tagje- iöltfelvételt a soronlévo feladatokkal jól össze tudják kötni, mint például Csökölyben, oft tudnak is eredményt felmutatni. Csököly községben a pártszervezet jól működik, maga a párttitkár élenjár a ternvelósben, a dolgozók szeretik. Itt o pártszervezetnek van is tekintélye. Az elmúlt hetekben is 15 'dolgozó paraszt kérte felvételét tagjelöltnek. Meg kell, hogy értsék pártszervezeteink vezetőségei, hogy a tag- és tagjelöltfelvétel nem kampányfeladat, hanem állandó és rendszeres munkává kell, hogy váljék. Ne forduljon elő olyan eset, mint Pofonéban, hogy kiadják ugyan a felvételi lap<ot a dolgozóknak és hónapokig kint is hagyják náluk. Amikor itt megkérdeztük a párttitkár elvtársat, hogy miért nem vették fel már ezeket a dolgozókat, azt felelte, hogy „mit csináljak, ha nßm hozza be a felvételi lapját“. Állandóan erősíteni kell Pártunkat ofyan dolgozókkal, akik a begyűjtésben, a bákekölcsönjegy- zésben kitűntek, munkásosztályunk dolgozó parasztságunk, haladó érAZ IFJÚSÁG GÉPE Beszéljiink eerä I is . . . F ö A Y é 1» írta: vitéz fonyódi Markóczy Antal nyugalmazott altábornagy • Isteni szép,a mi kedves Balatonimk és Fonyódunk. Az igen szép ibársonyhomokos strand, a jól gondozott par 1c előtt, a jól karbantartott sétányok az erdőn át, a vasúti és hajóállomás, a posta és távir- dahivatal stb-, jó szállodák, mind hozzájárul, hogy a nyaralók igazán jól érezzék magukat. A sok nyaraló közül felhozom a családomon kívül a következőket: Haraszti Bemológ Nándor dn, nyugalmazott népjóléti miniszter, Tergovics Aurél tátxlabíró, Kantner János föbá- nyatanácsos, vitéz Técsői Móricz Kálmán cs. és királyi kamarás, nyugalmazott ezredes, Hajdú József földbirtokos, Brázay István nyugalmazott huszár százados, földbirtokom, Tiszai Géza nyugalmazott rend- ör fogai mazó. (Es felsorolva még vagy 60 név a kiváltságosak közül.) igen szép volt a svkszáz olasz balilla elutazása, igen kellemesé teszi az itteni nyaralást ci- fa, hogy a Balatoni Hajózási Részvénytársaság többször rendez hajókirándulásokat a környező fürdőhelyekre. Végül ismétlem: isteni szép a mi Fonyódunk. (Somogyi Újság 1932. július 24.) a A BALATON MELLETT írta: Galambos György 10 évvel ezelőtt jártam erre, egy napnál tovább nem maradtam, haza indultam. Nem munkás embernek való ez íír.m — mondotta apám nem lehetett elnézni szótlanul a divatos, úri helyeken zajló orgiákat. A íclékszerezet társaságbeli dámákat, lenyslt frizurájú jampe- ceket, azokat, akik mások verejtékén szerzett pénzüket dorbézol- ták el. Most újból itt vagyok. Az üdülő kétemeletes modem épület, homlokzatán felírás: „Szeretettel üdvözöljük dolgozóinkat és jó pihenést kívánunk.“ Van itt röplabda, sakk, társasjáték és egy szép könyvtár. Színelőadás is volt a napokban, pesti színészek adták a műsort, nagyon szép volt. Megváltozott minden, egész évi becsületes munka után itt tölthetik el jól megérdemelt pihenésüket a dolgozók. „A mi hazánkban kék a menny- bolt, kövér a fű, s dús a rét, a föld s a gyár ezernyi kincsét a dolgozóknak osztja szét.“ (Somogyi Néplap 1951 június 3-i számában.) A 3G7-ES szívó-kotrógép 1950 június l én hagyta el a gyárat és ^ foglalta el helyét a Voiga-Dan csatorna kiindulópontján íelállííod ! vízépítési jelzőpóznánál. Egyhetes előkészítő munkálatok után megkezdte lassú előnyomomulását a Bon pariján. A 30 embert foglal-! koztaió, aránylag, kisméretű szürke gép, melynek teljesítőképessége j azonban akkora, mint egy közepes gyáré, 30 méter széles, mély víz- j se! telt csatornát hagyott maga mögött. A YoJga—2>©ia csatorna, útján Szergej Vondar komszomol vilanyszerelő, cki látta, hogy a gép j nyomában hogyan jött forrásba a hidegvíz, hogyan mozdult és ingott meg a part, hogyan kezdett süppedni, s nagy robajjal hogyan j omlott le a széles fal, — méiy benyomást gyakorolt a gép első j vágása, ügy érezte, hogy valami nagyszerű, soha nem tapasaialt j erő és bátorság keríti hatalmába. Ugyanez az érzés csillan fel a kot-1 rógép többi — túlnyomóan fiatalsága virágában lévő — dolgozójának szemében is. VÁJJON MI marad meg régi életünkből? — kérdezte magától Szergej és édesanyjára gondolt, aki a zord usszurijí tógában szüle- g tett, s a tajga embertelen „törvényei“ között nőtt isi. A képzett, okos Szergej Bondar elhatározta, hogy a Komszo-g mai kezelésébe veszik ezt a csoda gépet. Ekkoriban már több föld ásógépezet dolgozott a csatorna építésénél, Amikor a 397-es szívó kotrógép az első lépkedő eszkavátorhoz érkezett, s a maga nyomvo-1 nalát annak nyomvonalával egyesítve visszafordult a Don felé, hogy a csitornát új frontszakasszal szélesítse ki, sok minden megváltozott a gép életében és munkájában. Gyorsabban haladt előre, s egyenletesebben íszapolta a csatorna partjára a töltést, Szergej Bon- dor kommunistákat kért a munkához a részleg pártbizalmijátóí. — AZ EGÉSZ részlegnek mindössze három párttagja van — hárította el kérését mosolyogva Kiojnyín elvtárs — folytassátok csak úgy, mint eddig , hiszen jól megy a munka, A gép és a Komszomol-szervezet valóban biztosan haladt célja felé. A szervezet taglétszám* megnövekedett, megalakult a vezetőség, s a komszomol-gyűlésekre összesereglett munkások érdeklődéssel fordultak fiatal vezetőik felé. A kotrógép túlteljesítette tervfel adatait és többet termelt az előirányzott óránkénti 300 köbméternél. Egy műszak alatt 7000, egy hónap alatt 196.000 köbméter földet emelt ki. A RÉSZLEG igazgatóságát meglepte r fiatalok energiája és újítókedve. Különösen a kitaposott utakat szerelő főmérnök kicsinyelte le előszeretettel a kotrógép ko mszomol-személyzetének javasla taít. — Mégis átverekedjük magunkat! villant meg dacosan a fény a kotrógép komszomol-tagjainak szemébe1. A part mcgtiatrál a gép elől A KOTRÓGÉP hosszú, hatalmas marószerkezete mélyen a víz alá ereszkedik és behatol a part víz alá rejtett talajába. A víz susíorog, a part beomlik, a gép magába szivattyúzz* a „péppé“ hígított földet és csöveken át a magas partra továbbítja, ahol szétömöl- ve leülepszik és töltést alkot. Az állványokra erősített csövekből és töltésből álló „iszapolási képet“ emberek igazgatják, akik a terv rajznak megfelelő töltést készítenek. A gép megállás nélkül ássa a földet. A műszak vezetője mindent lát és mindent hall. Tágas üvegezett fülkében elhelyezett irányító asztalán jelzőlámpák gyulnak ki és finom műszerek mutatják a gép munkáját. A fülke előtt terül el a munkafront, a part fala és a part mélyén kavargó víz, A part megb.átrál a gép előtt, utat nyit £ csatornának, A CSATORNA túlsó partján a puttonyos, sínen járó eszka vátorok már a lejtő pontos metszését végzik. Nyomukban a kőművesek aranyszínű homokot, majd finom, aztán durvái 6 végül durva zúzott kőréteget raknak a lejtőre, melyet sima, rendkívül erős terméskövekkel borítanak. A csatorna töltése szép, szilárd, monumentális. Mikor a műszakvezetőt telefonon az iszapolási géphez szólítják, Szergej Bondar lép helyére ez irányító asztalon a gép az ifjúság képe, úgy engedelmeskedik neki, mintha ő lenne a művezető. A KOMSZOMOL már 5 embert engedett át más gépekhez. A 307 es fúrógépet, melynek teljesítőképessége különböző munkafolyamatok egyesítése után is tovább növekedett, így már csak 25 dolgozó látja el, Szergej Bondar munkanaplójában talállak a következő feljegyzést: „A legnagyobb kiemelés egy műszak alatt 9700 köbméter, egy hónap alatt 214.000 köbméter.“ A gép visszafordul a Don felé, de & csatorna már olyan széles, hogy nehéz megmondani, melyik nagyobb a másiknál. ■«a—.uhm., A haza javára, dolgozó népünk hasznára lelkesen jegyeznek Dimapeníele építői ffiépköztársaságunl; kormán yának a II. békekölcsön jegyzés felhívására lelkesen válaszodnak gyárépítésünk dolgozói. Dolgozóink, akik maguk építik a nagy békeművet, a saját pénzükön vett téglát, habarcsot, betont is beleépítik a nagy műbe. Látják, hogy a megtakarított forintjaik hova kerülnek, felépítik rajta országunk legnagyobb nehézipari üzemét, amely üzembehelyezésekor több acélt fog adni országunknak, mint n meglévő kohóink együtt. .Ír élenjárók, brigádok és sztahanovisták példásan jegyeztek, össze,kötöttél; n termeléssel a kölcsön jegy zés munkáját. A XI. főépítésen Benács Jenő segédmunkás brigádja normáját 202 százalékra teljesítette, a brigád 30 tagja 30.000 forintot jegyzett. Beszédes Dezső sztahánovista vasbetonszerelő 1G00 forintot, Bor csalmi Károly segédmunkás 700 fQ.rint fizetéséből 1500 forintot, Cser- nák István állványozó 2000 forintot, Szűcs Sándor, Simon András DISZ fiatal segédmunkások 1200—1200 forintot, Hirt József ipari tanuló 500 forintot, Pryevára Ferenc sztahánovista főépítésvezető 3000 forintot jegyzett. A XII. főépítkezésen König József művezető fiával, feleségével összesen A000 forintod, Juhász Nyisztor segédmunkás 600 forint fizetéséből 2500 forintot jegyzett. Még sorolhatnánk a segédmunkások neveit, akik 600—700 forintos fizetésük mellett 1000 forintot és még többet jegyeztek. Nekünk, felszabadult dolgozóknak ünnepnapok a ll. békekölcsönjegyzés napjai, mi megtisztelő feladatot teljesítünk, építhetjük Dunar p ént el ét és békekölcsönjegyzéssel is erősítjük drága hazánkat. Branovics Gyula párttitkár, Bajusz József VB'titlcár, telmiségünk 1 e.gö n-f e 1 áld ozóbbj a i vegyük fel, azokat, akik munkájú. i kai bizonyságot tesznek arról, hog ■ híven támogatják a> szocialiami építésének nagy ügyét. Kovács István elv társ a KözpO: ti Vezetőség 1949, május 31-i ül sín mendo/ta, hogy a „tagjelölte gondos, jó kiválogatása az élcsapi színvonalának az emelését is< szó gólja. A rossz, hanyag, gonáatla kiválogatás csökkenti a Párt szít vonalát és leszállítja a Pártnai iránt a proletáriát uis élcsapalána szerepét.“ Komoly h ányqsságok muíatko; nak a lag- és tagjelöltfelvétel téré olyan irányban a megyében, hogy kis- és középparasztokat nem vesznek fel pártszervezeteink vezetőségei tagjelöltnek. Különösen a 7 holdon aluli dolgc zó parasztokat nem akarják fc venni, úgy néz ki, hogy pártsze: vezetőink vezetőségei „nem látja a fáktól az erdőt-*, folyton arra h valkozmak, hogy nincs olyan kispi raszf, aki eléggé fejlett volna a fai jelöltségre. Pedig a tenménybegyüjtésben, békekölcsön jegyzésben élenjárók példát mutató dolgozó paraszto számai azt bizonyítják, ha foglal koznának velük, ha jobban mégis merfetnék velük Pártunk politiki ját, nem okozna különösebb gOi dot, a továbbiakban a pártszerveze tek vezetőségeinek, hogy dolgoz parasztok felvételével erősítsék Pál f unkát. Barcson a községi pártszerveze már irányt vett arra, ho,gy megja vítsa a dolgozó parasztok bevon;' sát Pártunkba. Az emúlt taggyülé sen felvették tagjelöltnek Henéz Lajos 5 holdas dolgozó parasztol aki a terménybeadásban élenjár! Henézi Lajos tudta, mi a köteles sége a Párttal szemben azóta is hogy tagjelölt lett, mert a békeköi csőn jegy zésben is példát mutatót a község dolgozói előtt, l’gyanak kor felvették tagjelöltnek Papp Jó zsef és Papp Józsefnét, dolgozó pa rasztokat, akiknek 7 hold földjül van, ők szintén élenjárlak a be adásban. Vagy Somogyi Lászlónál a Fűrészüzem brigádvezetőjét, ak mint DISZ népnevelő végzett ji munkát, de a termelésben is meg állta a helyét. Nem mondható el ugyanez Tót újfalu községről, ahol tag jelölt fel vétel májusban volt utoljáraA DISZ nem javasol jó munka t [ végző fiatalokból tagjelöltnek i j arra hivatkozva, hogy ezek a fia- y I falok még nem eléggé érettek a i-s I felvételre. Pedig a tótújfalusi párt. j szervezet tagságát is az jellemzi, i- j ho,gy igen kevés benne a fiatal párttag. Ha friss fiatal tagjelöltekül kel erősítenék a Pártot, elősegíteti nék a pártszervezet munkájának a l-! megjavítását is. Pártszervezeteink a vezetőségei nemcsak a dolgozó pa- rasztság felvételét, hanem az üze- ö mi munkások Pártba való felvéte- k lét !s elhanyagolják. Különösen az építőipari pártszervezeteknél áll- ez fenn, ami javulás mutatkozik a ezen a téren, az még mindig nem kielégítő. Van olyan pártszervezet is, ahol a tag- és tagijelöltfelvétel során csúnyán megsértik a pártdemokrá- ciát. mint például a berzencei párt- szervezetben, ahol 5 tag és tagje' ,-j löUnek a felvétele 15 perc alatt le- .! zajlóit. A tagjelöltek nem mOndot- -1 fák el önéletrajzukat, az ajánlók c j nem mondották el, hogy miért . ajánlják őket felvételre, sőt az i- egyik, akit tagjelöltnek javasoltak, i nem is jelent meg a taggyűlésen. A I hibát tetézte még az, hogy ezen a taggyűlésen résztvett a JB és a MB kiküldötte is, akik minden szó i nélkül elsiklottak a dolog felelt. A pártdemokráciának az ilyen _ csúnya megsértésével, az ellenség- könnyen he tud falakod ni Pártunk- ba, mert az esetleges múltját sen- _ ki sr.rn kéri számon tőle. A berzen- ) cei pártszervezetnek ki kell javt- tania ezeket a hibáit, nekik ott a határszélen különös' éberséggel kell t foglalkozni a tag- és tagjelölt felvé- tel kérdésevei Hiányosságok mutatkoznak a . tagjelöltekkel való foglalkozás te- i rén is. A tagjelöltség csak akkor verik valóban a ,.párttagság elöis- . korújává“, ha a pártszervezetek- sokkal nagyobb gondot fordítanak a tagjelöltekkel való foglalkozásén, ’- a nevelésükre, ha sokkal jobban t aktivizálják őket. Meg kell javfta- . nunk megyénkben a tag- és tagje- lölífelvételi munkát. Tartsuk sok- . kai jobban szem előtt a Párt szo- : ciális összetételének megjavítását. . Ha ezt a feladatat jól oldjuk meg, , j ez azt eredményezi, hogy növeljük i Pártunk erejét. A Párt erejének a i növekedése pedig a béketábor, a népi demokrácia erejének a növekedését jelenti. Ennek tudatúban- kell, hogy- végezzék pártszervezete- . ink vezetőségei a tag- és tagjetóltfelrétel munkáját, f Vncsáh Mnada.
