Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-26 / 224. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951 SZEPTEMBER 35. PÁRT ÉS PÁRT É P í T ÉS * Hogy hajtotta végre a barcsi Járási Pártbizottság a Politikai Bizottság május 17-i határozatát az oktatási év előkészítő szakaszában A tömeges munkáselbocsátások ellenére növekedik a dolgozók ellenállása Jugoszláviában A barcsi Járási Pártbizottság a Politikai Bizottság május 17-i határozatának megjelenése után hozzáfogott a pártoktatási év előkészítéséhez. Értékelve az 1950—51'1 oktatási év eredményeit és hiányosságait, — bár értünk el eredményeket — megállapíthatjuk, hogy nem végeztünk teljes egészében jó munkát. Párttagságunknak körülbelül 45 szúzalékát vontuk be szervezo t oktalásbci, de ezt a létszámot az oktatási év befejeztéig nem tudtuk összefogni és fenntartani, már az év felénél is mutatkozott az erős lemorzsolódás. Ez abból adódott, hogy nem tudtunk biztosítani politikaitag jólfejlett elvtársakat előadóknak Sok esetben nem készültek fel az előadásra, vagy brOssurábó! otl- vas'l ák fel az anyagot. Ilyen volt például a barcsi helyi szervezetnél Muzslai elvtárs. aki lebecsülte a tanulás fontosságút gondolva, hogy ő úgyis tud és nem készült fel az előadásokra■ Ebből adódott az, hogy a hallgatóság unalmasan Italian tin s a hallgatók szórna a 20 főről 3-ra lemorzsolódott. A másik hiányosság az ellenőrzésnél mutatkozqtt meg. A gyenge és rendszertelen ellenőrzés mellett előfordult több esetben, hogy az ellenőreink csak azt nézték meg a politikai iskolákon, hogy hányán vesznek részt az előadáson és milyen volt az előadó előadása. Nem figyeltek fel az elvi téves nézetekre, vagy felkészültségük hiányában észre sem vették azokat. Egy st>r alapszervezetünkben igen laza volt a tanulási fegyelem is. Ezen hiányosságokat értékelve hozzáfog: mik az új oktatási évad megszervezéséhez. Első és legfontosabb feladatunk volt a propagandisták kiválogatása, iskolára való küldése. Július hónapban kétszer 5 tagú brigádot szemeztünk, politikailag jólfejlett elvtársiakból, akik a járás egyes községeibe kiutaztak egy-két napra és ott a párt vezet ö<ség javasla ám elbeszélgettek azokkal az elvtársakkal, akik számításba jöhetnek propagandistáknak. Személyesen elbeszélgettek velük. Meghallgatták kéréseiket és problémáikat. Káder szempontból is, körültekintően megvizsgálták és utána rövid jellemzést készítettek az elvtársakról a járási pártbizottság számáraA propagandisták iskolára ’küldése is külön harci feladat volt Munkánk kezdetén kicsit elbiza- kodtunk, hogy megy minden magától és az iskolára küldés idején nem foglalkoztunk az elvtársakkal. Ebből adódott aztán, hogy az iskolára küldést nem tudtuk teljes mértékben biztosítani, vagy a dolgok könnyebb részét választottuk, s politikailag gyenge, az o-sztály harc viszonyai között nem tisztán tájékozódott elvtársiakat, vagy tag' jelölteket küldtünk el iskolára. Találkoztunk olyan párttitkárokkal is, akik lebecsülték a prOpagandista- képző iskola jelentőségét. Ilyen volt például a barcsi vasutas pártszervezet titkára, Turman elvtárs, aki nem tanulmányozta át kellően a Politikai Bizottság határozatát az oktatásról és így le is becsülte annak jelentőségét. Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy a párttag kötelessége: „Szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi •színvonalát, igyekezzék elsajátítani a niarxizmus'leninízmus tanításait“. A Politikai Bizottság május 17-i határozata leszögezi, hogy „párttagságunk marxista-leninista tanításáért elsősorban is az ajapszerve. zetek felelősek“. Ennek alapján alapszervezeteink hozzáfogtak a hallgatók kiválasztásaihoz, politikai iskolákra. Háromtagú bizottságot alakítottak, melynek feladata az, hogy a vezetőség által javaslatba hozott minden egyes hallgatóval elbeszélgessenek. Beszéljék meg vele, milyen fokéin kíván tanulni, hívják fel a figyelőnél arra, hogy a tanulás minden párttagnak kötelessége, mert csak így tud orszá guoknak. Pártunknak harcos tagjává válni és a2 os>zitályharcok nehézségei közötti példamutatóan helyt állni. Ezen a téren értünk el eredményeketLegtöbb alapszervezetünk helyesen hajtotta végre feladatát időben elvégezte az iskolák külön böző tagozataira a hallgatók ki' válogatását, például a babócsai, la- di. vízvári és a Barcsi Fűrészüzem pártszervezete. Azonban vannak olyan községeink is, ahol még ez ideig sem végezték el a hallgatók kiválogatását. Ezek a községeink: Barcs helyi szervezet, Bélavár, Vő- rösmező Patqsfa. Ezek az alap- szervezeteink a járási pártbizottság többszöri 'figyelmeztetése ellenére sem tették magukévá a P°" litikai Bizottság határozatát. Az 1951—52-es oktatási évadban járásunk területén párttagságunk 60 százalékát fogjuk szervezett oktatásba bevonni. Ehhez az szükséges hogy alapszervezeteink maradéktalanul hajtsák végre a PB határozatát és az eddiginél lelkiismeretesebb munkát végezzenek. Járásunk területét 4 részre osztottuk fel ellenőrzés szempontjából amit részben a járási pártbizottság tagjai, részben a függetlenített párttitkáraink végeznek és ezen keresztül tiszta képet látunk, hogy hogyan végzik alapszervezeteink a hallgatók kiválogatását, velük való foglalkozást. Középkáder hallgatóink szakosított tanulását biztosítjuk olyan formában, hogy minden haligatóReggel 7 felé járt as idő, amikor Kovács Emil és Lőrinc András gyékényesi tanulók elindullak az iskolába — mindketten a csurgói gimnázium növendékei, s reggel szoktak bejárni a vonattal. Soiha nem volt még veszekedés köztük, megbeszélik egymással tar mdmányaikat, igazi jó barátok. Már közel volt az állomás, amikor a két fiit arra lett figyelmes, hogy a berkes felöl meglehetősen dúlt képpel, borostás állal, derékig vizesen egy ember közeleg. A két fiúnak feltűnt az idegen viselkedése, tanakodni kezdtek. Ki lehet, honnéd tévedt ide, merre visz qz útja? Kovács Emilnek eszé' be jutott valami, barátjához fordult: __ Jó lenne igazoltatni az ille tőt, mivél még soha nem lát tűk erre a környéken és tudod: hogy itt a határszélen ébernek kell lenni. A két fiú határozott. összenéztek, szemük acélosan csillogott, arrdkOri az idegent megszólították. — Honnéd jön? —- Innád a berkesből — válaszolta az idegen mélyen hallgatva az igazolványról, amelyet a két diák kért tőle. Az ember zavartan nézett körül- hogy nem jöme valaki és akkor bi' zalmasan elmondta, hOgV a széna- boglyába töltötte, az éjszakát. A két fiú határozatlan volt, de' azért gondolkoztak.. ■ Itt aludt a szénamilyen szakon szeretne tanulni, számításba vettük az elvtárs fejlettségét politikai szempontból? A hallgatók <50 százaléka Bolsevik Párt, 20 százaléka politikai gazdaságtant. 20 százaléka Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányozó tanulóköri szakon fog tanulni. Ifjúsági szervezetünknek, a DlSZ-nek az alapfokú politikai iskolára és a: életrajzot tanulmányozó körökre biztosítunk megfelelő előadókat. Ezek a számok az! jelentik, hogy az eddiginél sokhal jobb és körültekintőbb munkát kell végeznünk az oktatás terén Tőlünk a barcsi járásban a nemzetközi helyzet fokozott munkál követi meg azért, mert a mi járásunk közvetlen határos országunk, s minden szabad nép legvadabb ellenségével, a fasiszta Titoval. Ez a tény azt a feladatot állítja elénk hogy párttagságunkat, járásunk minden dolgozóját helytállásra, harcosságra, az ellenség elleni könyörtelen harcra és gyűlöletre ne véljük s hazánk, a béke tábor szilárd katonájává tegyük. Ehhez szükséges az, hogy megjavítsuk a járási pártbizottság, az alapszervezetek tanuláshoz való vi szonyát, hogy rendszeressé tegyük tervszerűvé munkájukat, hogy jus" son kellő idő a tanulásra a nap' sajtó olvasására is. Csak ezen keresztül tudjuk a barcsi járás te süléi én végrehajtani a Politikai Bizottság határozatát és a szocializmus építésében reánk váró feladatokat. boglyába, a ruhája csupa víz, mit őrizhetett itt, vagy mit keresett. A hét fiú sxeme egyszerre csillant fel. Mintha kitalálóik volna egymás gondolatát, halkan, hogy az idegen ne hallja, szólt Emil barátjának szűrve fogai között a szót. .. kém. Mivel a két fiú nem tudta, hogy mit rejteget a vizes ruha, nincs-e az illetőnél fegyver, húzták az időt. Gondolták, majd jön valaki. Mivel látták, hogy az ismeretlen nagyon szűk szavú, megkérdezték tőle, hogy hova igyekszikA tüzes ruhás, nem akart válaszolni, de gondolva, hogy a fiúk eddigi magaviseleté olyan volt hagy nincs mit tartani tőlük, meg' kérdezte, merre van Fonyód. A két fiú szeme újból találkozott, megértőén bólintottak és ha eddig voltak is kételyeik, most már tisztában voltak azzal, hogy valóban kémmel volt dolguk és szinte egyszerire mondták: — jöjjön ve lünk, megmutat juk. A» idegen ráállt. Mivel ismeretlen volt, úgy gondolta, hogy a két fiun keresztül min- d?n nagyobb nehézség nélkül való- brm elérhet eredeti Céljához, dt ebben tévedett. A kéf öntudatos diák, bár még rém tudta, hogy .milyen lesz c dolog kimenetele ,de annyit elhar távoztak, hogy az első határőr-álA Tito-íasiszía rendszer olyan nyomorba döntötte országunk dolgozói:., c-lyan hallatlan terrort, munkanélkül séget, éhséget és gazdasági züllést zúdított a népre, amilyenre még a háborúelőtti Jugoszlávia legnehezétt éveiben, sőt még a háború alatt sem volt példa. Jugoszlávia városaiban és falvaiban ma a munkanélküliek százai lézengenek. így például Macedóniában egyik napról a másikra minden indokolás nélkül 3.762 munkást bocsátottak el. Ezek á dolgozók sehol sem kaptak munkát. Hogy miképpen történik az elbocsátás, azt a következő példa is mu atja: a Béla Palánka pályafenntartás nyolcadik szektorán nemrégiben elbocsátottak három olyan munkást, akik már 15—20 éve dolgoztak a vasútnál. Mind a hármat azér- küldték el, mert egészségügyi vizsgálatra mentek, hogy o'yan munkát kapjanak, amely megfelel egészségi állapotuknak. Ez világos b zonyíték, hogyan bánnak a t’tóisták a be egek- kel és legyöngült öreg munkásokkal. Nem ritkák az olyan esetek, amikor a titóisíák közvetlenül a nyugdíjazás élőt,; bocsátják el a munkásokat és alkalmazottakat. Ez •történt például Siroki Brijegen is, ahol ahol azért bacsátottak el egy alk'Imazotiat 33 évi szolgálat után, merf 50 éves felesége nem akart „önkéntes front- munkára“ menni. A titóisíák ugyanígy kímélet nélkül elbocsátják a várandós asszonyokat is, akiket terhességük miatt nem dolgoztaiba'nak. így például Versecen a „munkás- tanács“ az üzem igazgatójával egyetértésben elbocsátott több jövendő anyát, eküknek a törvény értelmében szülési szabadság járt volna. Többször előfordult az állami együttesben is, hogy a titóisták a ierhesséig hatodik hónapjában lévő nőket küldték el, sőt elverték az élelmiszerjegyeket is. Ilyen esetek történtek a „Kuzman Josfcvski" textilüzemben, a bánáti állami birtokokon és sok más üzemben is. Azonban semmiféle terror, elbocsátás és törvénytelenség nem törlornásnál jelentést tesznek a dologról és megtudják valóban, hogy ki az idegen. Ahogy közeledtek a2 állomáshoz, úgy növekedett a két fiú izgalma. Az idegenen is észre lehetett uen- 1 ni az ideges remegést, mert állandóan vacogott a foga. Az állomáshoz érve Emil félrehíuta Andrást, mintha valami elveszett volna és azt keresné, lehajolva rövid szavakat váltottak egymással. Emil azt mondta Andrásnak: ,,te itt maradsz, vigyázol rá és megmondom az állomásf önöknek, hogy ad javak neki enni én mindjárt jövök visz sza. így is történt. András as idegennel bement az állomásf önökhöz, Emii pedig ezalatt kerékpárra ugrott és ér esi ette a határőröket- Először nem akartak hinni neki, de a fiú olyan meggyőzően beszélt, hogy a határőrök komolyra vették a dolgot, pár perc tellett bele és az idegen meghallotta azt a szót, amitől legjobban félt és tartott.. a törvény nevében. Az ide fjen még jobban elsápadt a vizes ruha alatt, nem tudott szóhoz jutni, mintha mindent elfelejtett volna, azt is, hogy ki küldte és miért jött. Igazolni nem tudta magát. Az őrsön bevallotta, hogy kém. Azzal a feladattal küldték át Jugoszláviából, hogy kémkedjen Tito pribékei számára. héti meg Jugoszlávia dolgozóinak harcát a Tito-fasíszta rendszer ellen. Az ellenállás mind jobban erősödik és egyre szervezettebb jelleget ölt. A bori bányában például több mint i.160 munkás nem írta alá a r. hm unkára kötelező titóisía „sriunkaegyezmény“-t. Deszpotovácon a tífóosta pribékek letartóztat ak és börtönbe vetettek 10 munkást mert ellenszegültek a ..munkaegyezmény“ aláírásának. Leszkovácon a titóisíák 20 munkás tartóztattak le, akik elutasították a „mimkaegyezmény" aláírását. Ezekkel a ie'.artóztatá- sokkal akarják megfélemlíteni a titóisták a munkásokat, így próbálnak gátat vetni a jugoszláv dolgozók felszabadító harcának. A jugoszláv hazafiakat azonban már semmivel som lehet többé megfélemlíteni és vssr,’.riasztani a 'narptól, amely mnd tevékenyebb és élesebb lesz. A munkások súlyos csapásokat mérnek a titóisták hadigazdaságára. Így például Belgrádban a katonai építkezési vállalatnál elégették a legfontosabb szerszámokat, a „Grmecs“ vállalatnál robbanást idéztek elő. A szabotázs miatt a munkát bizonyos időre szüneteltetni kellett. A német megszállók ellen vívó t elkeseredett népfelszabadítö harcban szerzett tapasztalatok megtanították a nép-töm egeket, hogy az ellenséges katonai objektumok elleni akc okkal jelentős csapást lehel mérni az ellenségre és hogy ezeknek az akcióknak mindenkor nagy mozgósító jelentőségük van. Éppen ezért a jugoszláv hős hazafiak még elszántakban folytatják a harcot, hogy felszabadítsák az országot a Tito-banda fasiszta rémuralma alól. Iiics MomcsUo. Szabad Hiúság Fiimszinbáz Szeptember 21—25-ig Heréin eíeste II. rész Előadások kezdete köznapikon 5 és negyed 8-kor, vasárnap fél 4, háromnegyed 6 és 8 (Vakar. And öcs községben az országos állat- és kirakodóvásár szeptember 26-án, szerdán lesz meg- Andocs község tanácsa. Emil és András erről már csak bent az iskolában értesült. A vonat indult, neki m*n- ni kellett, pedig már ott « helyszínen szerették volna megtudni- hogy helyesen cselekedtek-e. A hír hamarabb érkezett, mini ahogy a két fiú gondolta volna és amikor beértek az iskolába, diák. társaik körülfogták őket, kezüket szorongatták- ügy néztek rájuk, mint a hősökre. Különösen Emil felé fordult nagy érdeklődéssel a rengeteg diák. Mindenki szeretett volna helyében lenni ebben a pillanatban, de így is büszkék voltak Emilre. Ami ezután jött arra Emil és András gondolni sem mert. Az egész község előtt mikrofonon keresztül dicsérték meg har >árőreink a két bátor, öntudatos diákot. A gimnázium hirdetőkönyvében pedig ez áU: „Kovács Emil II. r. osztályos tanuló tagnap segítségére voll a határőrségnek egy határsértő elfogásában. Eber és hazafias magatartása legyen mándmjájatok példaképe Egésa. iskolánk büszke volt a keit hősre. Ők az egész esetet szerényen mondották el, mintha nem is valami nagyot tettek volna, hanem valami megszokott, mindennapi cselekményt. Zso>vár József. ni egyénileg foglalkozunk, hqgy Jakab Jánosné, a barcsi Járási Pártbizottság ágit. prop. ritkára. Felhívás az alapszervezeti vezetőségekhez és népnevelőkhöz A Központi Vezetőség Ágit. Prop. Osztálya minden alapszervezetbe leküldte a „Mit jelent az ötéves terv a dolgozó parasztságnak“ című brossurát. A népnevelők részletesen tanulmányozzák a brossurát, hasz. nálják fel az adatokat, példákat munkájukban, s mondják azt el a dolgozó parasztoknak. A szeptember 25-í népnevelő értekezleteken újra beszéljék meg a brossura tartalmát. Erre a népnevelő értekezletre a Megyei Párt bizottság Ágit. Prop. Osztálya is kiadja az új népnevelőt, melyben elmondjuk, mit kapott és fog kapni Somogy megye az ötéves tervtől. Ezt is használják jól fel. Megyei Pártbizottság Agit. Propaganda Osztálya. A bek e két bátor katonája tartva.
