Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-22 / 221. szám
SOMOGY» VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NEP1AP NS Mai számban: A tankönyvesére segítse a DISZ megerősítését. — Levelezőink írják, — Tanuljuk meg a nagy szovjet nép nyelvét. — Megyénk az ötéves terv tükrében. — Dene József újítása. — Gyorslista a békék ölcsönköívények nyereménysorsolásának második napjáról. IMS Vm. évfolyam, 251. szám. PA'RTB IZOífSAGANÄK LAPJA \ J 7» ék §. s >$*•. “ Ara 50 fillér. Szombat, 1951 szeptember 22. minim iiiwiii mi mi ni Imi r mímitt~r~m A Megyei Tanács felhívása Somogy megye dolgozó parasztságához Miért került as első a fonyódijárás a begyűjtésben SOMOGY MEGYE DOLGOZÓ PARASZTSÁGAI Megyeszerte megkezdődött a bőséges termés!: adó kukorica törése. Varrnak olyan községek, ahol rövidesen befejeződik a törés. A községekben vígan gördülnek a régen nem látott szép :érmést adó, tengerivel telt szekerek. A megye a hét végével körülbelül 25 százalékban végez a kukoricatörés munkájával, s az edd gi eredmények azt mutatják, hogy a kedvező időjárás, az állam nagyarányú támogatása, dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája folytán a termés megyeszerte láváié, — legtöbb helyen kétszerese, sőt vannak olyan helyek, ahol háromszorosa a t valyí termésnek. A begyűjtés terén azonban máris az elmaradás jelei mutatkoznak. DOLGOZÓ PARASZTOK! Nem tűrhetjük, hogy megyénk itt is lemaradjon, amikor kukoricából oly gazdag termésünk van, hogy idősebb dolgozó parasztok sem emlékeznek hasonló bő kukoricatermésre. . Nem tűrhetjük, hogy a kukoricabegyüj.lésben ép pen olyan lazaság, megalkuvás mutatkozzék, mint a kenyérgabona begyűjtésénél. Ki kell javítanunk a kenyérgabona begyűjtése során megyénk becsületén esett csorbát. Nem akarjuk, hogy állandóan a 19. helyen, az egész országban az utolsók köz: legyünk. Nem tűrhetjük n megalkuvást, v.ssza kell verni minden ellenséges agitác ót. Érvényesíteni kell a begyűjtés Sikere érdekében a törvényadta jogokat Tanácstagjainknak, népneve, léinknek nemcsak jó példával kell elöljárníok, hanem az a kötelességük ezen a téren, hogy jó felvilágosító munkával biztosítsák a község tervének maradéktalan telje sífését. Mindaz, amit e téren kifejtenek, nem népszeiűtlen feladat, hanem becsületbeli kötelesség dolgozó paraszttársaikkal szemben. Nem engedhetjük azt meg, hogy kellő intés és jó felvilágosító muri- ka hiányában dolgozó paraszttársainkat szégyen és kár érje azáltal, hogy felemel k kötelezettségű ke:, s a gyorsbeadás előnyeitől elesnek. Meg kell értetni dolgozó parasztságunkkal, hogy a jó teljesítéssel anyagi haszon is jár. a) Az október 31-íg beadott tengeri minden mázsája után 5 forint gyorsbeadási jutalmat kap minden dolgozó paraszt. Aki október 31 után tesz eleget kötelezettségének, a gyorsbeadási jutalomtól elesik. b) A C-jegyes kukorica minden mázsája után 10 forint felár, 25 forint értékű pamutál u(/ lábbeli, bakancs vásárlására jogosító utalvány jár. c) Aki szállítási szerződést köt tengerire, 35 forint értékű iparcikk utalványt kap mázsánkíní. d) Az a község, amely takarmánygabona és kukorica beadási tervét nem teljesíti, takarmánygabonát és kukoricát szabadpiacon még a községen belül sem értékesíthet. e) A kukoricabeadási kötele- ze'tség törvény, amit mindenkinek kötelessége betartani, s az állammal szembeni törvényes kötelezettségének eleget kell tenni. Tanácsaink mindenütt éljenek jogaikkal és törvényad.a kötelességeikkel. Érvényesítsék a törvény előírásait, s akik a töréstől számított 8, illetve 15 napon be lül nem adják be a kötelezően előírt begyűjtési mennyiséget, alkalmazzák a büntető szankciót, s emeljék fel 5—10 százalékkal a beadásukat. A késlekedés szégyen, — szégyene marad a község gazdái, az egész járás, az egész megyének, mert aki elrr^rad és hátráltatja a község kukorc a>begyűjtési tervének teljesítését, annak része van abban, hogy fajúja nem kapja meg a szabadpiaci ^értékesítés jogát. TANÁCSOK! TANÁCSTAGOK! A begyűjtés szívós, szervezett munkát, a törvények ismertetéséi és aikelmr-zását, az ellenség, a ku- lákok elleni kemény fellépést kívánja meg tőletek. Iia jó a kezdet, ha az ekjén jól indul a munka, akkor biztos a siker. Ha kezdetben lemaradunk, azt mindig nehezebb munkával lehet csak helyrehozni. Dolgozzatok népünk felemelkedése, r béke megvédése, 5 éves tervünk sikeres végrehajtása érdeké, ben, tervünk maradéktalan túltel jesítéséért! NÉPNEVELŐK! Álljunk csel' asorba, jó szervezéssel, fáradhatatlan meggyőző munkával vigyük előre a kukorica- begyűjtés s kerét. Hassunk oda, hogy dolgozó parasztságunk a köte ■ lező beadáson felül úgy adjon le terméséből, hogy a község C-be- gyüjtés; terve maradék nélkül teljesítve legyen. DOLGOZÓ PARASZTOK! Lát lány község dolgozó parasztsága vállalta, hogy kukoricabeadási térvét október 31 re 150 száza, iákra fogja túlteljesíteni, A begyűjtésben versenyre hívta megyénk minden községe dolgozó parasztságát. Csa, lakozzatok a látrányiak versenyfelhívásához. Teljesítsétek túl a begyűjtési tervet. Fejezzétek ki ezáltal hálátokat, szeretetteket Pártunknak az irántatok való szerető gondoskodásáért, a villanyért, az utakért, a traktorokért, gyermekeitek szebb" jövőjéért való gon doskodásértaj A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye 1000 legjobban teljesítő gazdáját díszoklevéllel tünteti ki. b) A kukc^ciabegyüjtésbcn élenjáró járást, községet díszes verseny zászlóval jutalmazza meg. Előre a kukorica begyűjtési terv teljesítéséért, megyénk becsületéért, az 5 éves tervért. Kaposvár, 1951 szeptember 22. SOMOGYMFGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA 3 nap alatt 10 százalékos emelkedés Óaranyban Bárány község sokáig az utolsó községek közt haladt, a begyűjtési versenyben a barcsi járás községei közt. A darányi pártszervezet so- káig nem vette észre, hogy a be" gyűjtés lemaradásának legfőbb oka a népnevelő munka hiánya. Mikor a pártszervezet átszervezte a népnevelő csoportokat, bevonta a jól teljesítő dolgozó parasztokat és fc&ozottabban bírálták a nem teljesítőket, megváltozott a begyűjtés eredménye is. Kedden még 86 százalék eolt az eredmény, ma már 96 százaléknál tartanak. Most újabb harcot indítottak a 110 százalékos teljesítésért, hogy felzárkózzanak az élenjáró községekhez. A fonyódi járás még a begyűjtés megkezdésekor a járások versenyében első helyet foglal; el. Az eiső helyet azonban egy-két hétig tudta csak tartani, mert a kezdeti eredmény láttára a községi tanácsok és maga a járási tanács is súlyos hibába esett. Arra számítottak, hogy a begyűjtés fog menni magától is és ezért a feladatot » véletlenre bízták, arra, hogy a 'örvényerejű rendelet majd sokat segít munkájukban. Nem készítették el kellően a nyilvántartási lapokat és hiányjelt az ellenőrzés, ennek tudható be, hogy egyes községekben nem tudták kimutatni, melyik gazdánál mennyi a felesleg, vagy mennyivel van hátralékban. A nyilvántartási lapok hanyag kezelése aztán rontotta a járás begyűjtési eredményét. A járási párbizot!ság és a járási tanács aktívákat mozgósított ugyan, de legtöbb helyén eredménytelen volt a nyilvántartási lapok. miact. Hiba volt az is, hogy. a járás; tanács, valamint a községi tanácsok arra számítottak, hegy a bőséges termés lehetővé teszí, hogy a járás teljesíteni tudja előírása és nem igen lesz szükség népnevelő munkára. Nem vitás, a fonyódi jársában is bő termés volt, az ellenség mégis igyekezett a rossz termés meséjével gátolni a begyűjtést- A Balaton mentén sok horthysta katonatiszt, tábornok és több ilyen volt magasrangú tiszt lakik, ak’k mindenütt agitáltak a begyűjtési terv teljesítése ellen. Ezt az ellenséges megnyilvánulást a járási tanács nem vette időben ,észre, csak akkor, amikor az ellenség aknamunkája rányomta bé- lyegét a begyűjtési terv teljesítésé, re. Kint a községekben a kulákok, a falu kizsákmányolói fújták a rossz termés meséjét, ezzel egyes községekben a helyi tanács vezetőit is behálózták. A fekete csép- Ics is gyakor' jelenség volt a fo- nyódi járásban, ami szintén a begyűjtés rovására ment. Prolity Márton buzsákí tanácselnököt is ezért kellett menet közben leváltani, mert elnézte, hogy a kulákok a tanács fejére nőve, az korlátozva szabotáltak, végezték a fekete cséplést, amelyre számos parasztot is rávettek. így terjedt el a járásban a fekete cséplés, amellyel aztán sem a járási pár: bizottság, sem a járási tanács nem foglalkozott kellően. Nem leplezte le időben a kártevő ellenséget. Ordacsehi községben a tanácselnök és a tanácstitkár megengedték a kulá- koknak, hogy feketén csépeljenek. Össze voltak forrva a kulákokkal, ami annak tudható be, hogy az el. nők bátyja csendőrtiszt volt a múltban. Káros hatással volt és még mindig fennáll, hogy nem tartják be egyes községi tanácsok a törvényt, nem emelték fe! a késlekedők kötelezettségét. Vörsön, Somogyvá- ron, Buzsákon, Somogyturon még a mai napig sem emelték fel a késlekedők beadási előirányzatát, mondva, hogy nem akarnak népszerűtlenek lenni. A törvény be nem tartása meglátszik a községek eredményein is. Buzsák 44, Vörs 55, Tikos 31, Visz 32 százalékra tét: eleget beadási kötelezettségének. Ezek mellett a hiányosságok mellett nem b'ztosították a dolgozó parasztok részére a rendeletben előír,; kedvezményeket és a legtöbb helyen csak 1—2 mázsa gabonára adtak ki „C“ őrlési engedélyt. A községi tanácselnökök a járási tanácsnál megkapták a rendeletet, ismertették velük, de akadtak olyan tanácselnökök is, akik a zsebben hordák a rendeletet és az előírt juttatásokról nem beszéltek falujukban. így a dolgozó paraszt nem tudta, bogy mi a járandóság és mi a kötelező. A község1, valamint a járási 'tanács sok határozatot hozott a begyűjtés ideje alaft edd g, csak az volt baj, hogy ezt egyetlen esetben sem hajtották végre. A fonyó- dí járás versenyben áll a siófoki valamint a marcali járásokkal. A versenyben a siófoki járás jár eddig az élen, míg a marcali lemaradt, a fonyóditól is. Itt súlyos hiba, hogy a versenyf nem értékei k ki kellően és a községek versenyében is hasonló a helyzet. Ebből adódik a verseny eUapo&adása, ami szintén a begyűjtés rovására megy. A fonyódi járásnak vannak élenjáró községei is, mint például megyénk első községe, Balatonbog- lár, ahol 162 százalékra teljesítették a tervet, vagy Balatonlelle, ahol 118 százalékra, Hollád, ahol 125 százalékra állanak a begyűjtéssel. Ezekről a községektől kell példát venni az egész járásnak és akkor az ötödik helyről előbbre kerülhetnek. A fonyódi járásban van még gabona bőven, tudják teljesítem a tervet. Ehhez az szükséges azonban, hogy megjavítsák az ellenőrzést, i.öbb gondot fordítsanak a nyilvántartási lapok kezelésére. következetesebb harcot folytassanak az ellenség ellen. Ha felszámolják a lazaságot és kijavítják a h bákat, akkor biztos, hogy az eddiginél nagyobb eredmény; I érnek el a begyűjtésben. Balatoniéi lém. 12© százalékra teljesítették a begyűjtési tervet, így viszonozzák, amit Pártunktól, államunktól kapíak Balatonlelle 120 százalékra teljesítette begyüji.ési tervét. A to- ayódi járás első községe elnyerje d járási pártbizottság vándorzászlóját. A pártszervezet és a tanács alaposan áttanulmányozta a minisztertanács és a kormány határozatát, azután szervezte meg a munkát, mozgósította a népnevelőbe', párttagokat, tanácstagokat, élenjáró dolgozó parasztokat. így történt aztán, hogy a jó felvilágosító munka nyomán a község dolgozó parasztjai 14 nappal a határidő előtt befejezték az ara- ■ásí, 8 nappaj előbb a gabona be- hordását is. A gabona "behordását csoportosan végezték, 4—5 gazda segítette egymást és folyamatosan, házszám szerint hordták össze és nyomába ment a cséplőgép is. így .tudott aztán segítséget adni más községnek is, pedig a tavalyi négy géppel szemben csak kettő volt. Vasárnap is csépeltek és az üdülő kultúrgárdája kellemes szórakozást nyújtott a cséplőmun- kásoknak a pihenő alattOlyan élenjáró parasztjai vannak a községnek, min,; Kiss János tanácstag, aki 620 százalékra, Petrus János, aki 400 százalékra, Kovács Aladár, aki 290 százalékra tett eleget beadási kötelezet tségének. A tanács a ,,C‘‘ őrlési engedélyeket és vásárlási utalványokat soronkívül kiad: a. Biztosította a község takarmányszükségletét is, mert Í64 hold helyett 224 hold másodnövényt vetettek. Elsők lettek a tarlóháníásban is. Ennél az eredménynél nem akar megállni a község dolgozó^paraszt- sága. az első hely megtartásáért indultak harcba a kukorica, burgo nya határidő előtti beadásának befejezésére is. Nagy segítséget jelentett a párosverseny is Bálát onboglárral. Nem véletlen a község ilyen jó eredménye, a pár.szervezet tudatosítja, ezért a község dolgozó parasztsága ismeri mindazt, amit a felszabadulás óta a község kapott. Ismeri és vissza akarja hálálni a Pártnak és államunknak azt, hogy 372 folyóméter járdát kaptak, hogy 3 kilométer műút épült. A dolgozó anyák gyermekei sem az utcán nevelődnek, hanem az új napköziotthonban, ahol képzett óvónők vigyáznak rájuk. Újjáépült és kibővült a vágóhíd és korszerű felszerelést kapod. Kibővült a vízvezeték-hálózat a dolgozó negyedek felé is és kaptak szép nagy kultúrházat, szabadtéri színpadot. Ezzel nem szűnt még meg a község segítése, hanem folytatódik az ötéves terv végéig és azután is. Büszke a község dolgozó népe az eddigi eredményekre: arra, hogy a lenézett, a megvetett munkás és paraszt ma saját sorsát igazgatja úgy, ahogy neki a legjobban megfelel. Sok becsületes dolgozó került magas funkcióba. Került ki a községből minisztériumi osztályvezető és főelőadó, járási tanács begyűjtési osztályvezetője, két dolgozó pedig különböző osztályok előadóiként dolgoznak egy pedig tanácstitkár lett. Erősödik néphadseregünk is a község legjobb dolgozóival. 3 alhadnagy, 7 hadnagy védi békés, építő munkánkat fegyverrel a kézben a békét,. Balatonlelle dolgozói, dolgozó parasztsága ezekért az eredményekért végzik becsülettel munkájukat és állnak egyember- ként Pártunk mögött, melynek ezeket az eredményeket köszönhetik. Mezőgazdasági kutatók küldöttsége utazott a Szovjetunióba tanulmányútra A szovjet kormány meghívására magyar mezőgazdasági kutatók 6 tagú küldöttsége csütörtökön reggel többhetes tanulmányútra a Szovjetunióba utazott. A küldöttség vezetője Somos András, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi és biológiai Osztályának titkára, tagjai: Páter Károly, az Agrártudományi Egyetem rektora, Sedunayer Kurt Kos- suth-díjas tudós, a sopronharpácsi kísérleti gazdaság vezető kutatója, Leilei János nővénynemesílő, a kompolti kísérleti gazdaság vezető kutatója, Mészöly Gyula, a kecskeméti kísérleti gazdaság vezető kutatója és Salamon István, a Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ öelőadója.
