Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-21 / 220. szám

Szombat, 1951 szeptember 22. SOMOGYI NÉPLAP O Híres főúr volt herceg Eszter- házy Somogy megyében 99 domíniu­mával. A Port«ssíchok, Festeííchek és t. többiek birtokai vetettek sö­tét;, nyomasztó árnyékot a köztük meghúzódó kis- és középparasztok birtokaira. A iö-’d 70 százaléka volt a kezükön, nekik termett a jó zsí­ros fekete föld Somogy megyében. i Minden dolgok az evés-írás, a ■ n'.g-^tri dáridó, lóverseny és a va­| áÚfr.cLÍ volt. ; -4 hajló ttgerincű, emberi mélfó­I sálában megalázott, megvert cse- jféd. aki héjnak 2 órától este 11-ig I dolgozott, teremtette meg számuk- i ra a könnyű élet lehetőségeit és m r e, t ... JELES... örült, ha megköszönhette azt, hogy dolgozhatott, 8—10 tagú családjá­val lakott egyszobás, közös kony- hás lakásban és ez a lakás nem volt olyan, mint a földbirtokos urak diszazí számára épített ól. Konvenciót cs:,V "xmyíí kapott, hogy éhen ne haljon, nyomor és' nélkülözés, ruhátlanság és angolkór jutott osztályrészül az egészségte­len cselédlakésokban. Ha meg mer­te mondani a véleményét, jött a szentgyöigy-nap és bekísérte a csendőr v. határba. Nem volt újság az sem, hogy megverték a dobot a kisparaszt birtoka felett, bankadósság, adó és egyéb teher nyomta a vállát. Föld­je f: kóláké, tőkésé, földbirtokosé lett. A Szovjetunió felszabadító had­serege elsöpörte a hercegeket, grófokat, az úri bír tokosokat és Eózsa utódai birtokukba vették jo­gos tulajdonukat, a földet, Az övék lett es a fold, amelyet azelőtt mű­veltek. Megfordult a kocka. Ma már a földnek 81 százaléka e dolgozó parasztságé, a jogos bir­tokosáé. A volt roskatag, disznóól­nál sötétebb cselédházak eUűnfek helyükbe a dolgozó nép Pártunk segítségével világos, szép, új háza­kat épített. Megyénkben 6000 la­kás épült s ha az ide felhasznált anyagból iélméter széles és 3 mé­ter magas Llaí építenének, két és félszer kőiül érné megyénk hatá­rát. A népi demokratikus állam- rendünk az átkos úri rend minden sötét maradványát eltüntette és megteremti a dolgozó parasztság szebb életét. Győzelmi jeleiaiés sa Donról A Pravda szeptember 20-i száma közli V. Barabanovnak, a eimljan- szkajai vízmii építésvezetőjének cikkét. A cimijanszkajai vízmű építői — írja V.. Barabanov, — befejezték a Don vizének a bukógáton keresztül új mederbe terelésével kapcsolatos előkészítő munkálatait. Ez a mun­ka az építés fontos szakaszára tett pontot és széles távlatokat nyitott meg: lehetővé teszi, hogy a- óriási homokgát iszapolását még a tói b?~ állta előtt teljesen befejeznék. A gát felfogja majd a. tavaszi vizeket és a sztyeppén kialakul a cimijan­szkajai teng\er. A Don vizének új mederbe tere­lésével kapcsolatban bonyolult vas- betonózási, szerelő és földmunká­kat kellett elvégezni. Az építésnél kibontakozott munkavej-seny se(rán szigorú pontossággal szervezték meg a munkát a hidrotechnikai be­rendezések minden nagy részlegé­nél. A legújabb gépek szószait al­kalmazták a betonozásnál, talajki­emelésnél és a fémből készült szád­pallók leverésénél. A különféle anyagoknak az épít­kezés színhelyére szállításához ki­terjedt vasút és úthálózatát kellett létesíteni, amelynek hossza mint- j egy, háromezer kilométer. A vízmű építkezéséhez naponta majdnem ezfir vasúti pacsi rakomány érkezik. Az építők a vízmű főberendezé­seinek építése közben már negy­vennyolc millió köbméter talajt emeltek ki. Az utóbbi időben na­ponta 220—240 ezer, köbméter ta­lajt mozgattak meg, ami csúcstel­jesítmény a vízépítési gyakorlat­ban. A sztahánovistáik népes seregé­nek munkáját az ,,időnyereségért'1 vívott harc jellemzi. Az utóbbi idő­ben a vízmű építésénél munkaver­seny alakult ki. A k°írógépkezelők és gépkocsivezetők, 'betonozok, ar- maturakészítők és szerelők verse­nyeznek egymással. Kölcsönös kö­telezettségvállalásaik megkövetelik, hogy minden egyes munkásrészleg" nél pontosan megszervezzék a mun­kát, továbbá, hogy a gépek szűrni nélkül, folyaoKttosan dolgozzanak. Az építők az építkezés befejező időszakába lépnek. Egy pillanatra sem lankadó energiával építik a bukógát felső részét és a földgá- lat, az áteresztő zsilipeket, a vi* zierőművet, a kikötőt és a Don mindkét partján elterülő városokat — állapítja meg befejezésül a cikk. Szabados Károly 5000 forintot nyeri az első napon Szabados Károly íonyódí halászi mert arra, hogy kötvényével ilyen nagy szerencse érte. A békeköi- j nagy összeget nyerjen. Most ter­esen. sorsolásának már az első nap- j yez a Szabados-család, hogy az öt­jén kihúzták egyik fél kötvényét í ezer forinton, — mivel 100 forintos 10 ezer forintra. Szabados Károly j volt a kötvénye, ennyit kap a 10 öí gyermek es apa. Azért jegyzett | ezerből — ruhái és egyéb szőksé- békekőlcsönt, hogy a jegyzett ősz, í ges dogokat fog majd beszerezni, szeggel az országot erősítse, öí j Régi álmait válthatja valóra, hisz gyermekének boldogságához járul- j a nyert összegből sok mindenre jón hozzá. Akkor gondolni sem j kerül. Földmüvesszovetkezetek hírei TOPDNÁRQN a földművesszö­vetkezet ügyvezetője minden di­csőségei saját magának akar és ezért nem- kéri a tanács és a Párt segítségét a szerződésköté­seknél és természetesen az ő munkája nem elegendő. Ezt mu­tatja, hogy a községben eddig még csak 42 mázsára kötöttek szerződést. * * * TENGŐDÖN nem megy a kuko­rica szállítási szerződéskötés, mert még a szövetkezet adminisztrátora azt sem tudja, hogy a községben hogy állnak a szállítási szerződés' kötéssel. .4 község eddigi teljesíté­sét is csak körülbelül tudta meg­állapítani­* * * KARÁD megyénk egyik legjobb kükoricatermő vidéke. Innen vár­hatnánk a legjobb eredményt. Saj­nos éppen az ellenkezőjét tapasz­taljuk, mert Sövényi, a MÉSZÖV ellenőre a községben való tartóz­kodásának ideje alatt nem végzett jó munkát, amit mutat az, hogy nem ismeri a község előirányzatát az ügyvezetővel együtt. Ebből ki­folyólag következtethetünk arra, hogy földművesszövetkezeti dolgo­zóink nem kielégítő munkája hát­ráltatja megyénkben a szállítási szerződések kötését és ezzel városi dolgozóink hús" és zsírellátását nem segítik elő. * * A BALATONSZABADI. Hogy vár­junk ebben a községben jó ered­ményeket, -mikor, maga az ügy­vezető, Keresztes Mária, semmi­féle munkát nem fejt ki a szállí­tási szerződéskötések előmozdí­tása érdekében, többszöri felhí­vás ellenére sem. Az ügyvezető I példamutatása hiányzik, holott j neki kellene élenjárni úgy a szerződéskötésben, mint az ezzel i kapcsolatos népnevelő munká­I ban. Tanuljuk meg a nagy szovjet nép nyelvét A felszabadulás előtt Magyarországon nagyon kevesen beszél­tek oroszul, kevés volt azoknak a száma, akik önszorgalomból tanul­hatták az orosz nyelvet, mert a H cnthy-remdszer nemcsak akadályoz­ta ennek a nyelvnek a tanulását, hanem büntette is azokat, akikről megtudta, hogy oroszul tanulnak. Fz érthető is volt, hiszen aki ak­kor oroszul tanult, azt nyílván azért tette, mert Lenin, Sztálin, Gorkij és a többi szovjet író könyveit eredetiben akarta olvasni. Miután a Szovjet Hadsereg fe! szí badította hazánkat, az általános érdeklődés a Szovjet tudomány, technika, irodalom és a szovjet kultúra minden ág£ felé fordult. A magyar dolgozó nép meg akarta ismerni a Szovjetuniót, közelebb akart kerülni a baráti szovjet nép­hez és ezért elkezdett oroszul tanulni, F,nnek köszönhető rz a szép eredmény, melyről az orosz nyelv tanulása vonalán ma mór beszámolhatunk. A Gór kij-köny v tár 1947 óta 40.000 embert tanított oroszul, az elmúlt évben kb. 20.000-en tanullak a Mc-gyar-Szovjet Társaság nyelvtani oly amain. Az ország közép- és főiskoláiban több mint 300 ezer diák tanulja az orosz nyelvet. Ezért van az, hogy a szovjet tudomány, technika és szépiroda­lom könyvei, valamint a szovjet sajtó egyre nagyobb számban ter­jeszthető hazánkban orosz nyelven. Ezt az érdeklődést akarja kielégíteni £ Magyar-Szovjet Társaság és a mellette működő Gorkíj-könyv tár, amikor erejüket egyesítve együttesen szervezik meg az október elsején meginduló orosz nyelv­tanfolyamokat. Az orosz nyelvtanfolyamok helyi szervezését a Magyar-Szovjet Társaság városi titkársága végzi, kezdő és haladó fokon. Megfelelő számú jelentkezés esetén ez orosz nyelvórákat a munkahelyeken (üzemekben, hivatalokban) tartjuk meg munkaidő után. A tervek szerint s hallgatók hstenkint 2 órás oktatást kapnak. Az orosz nyelvtanfolyamokra jelentkezők adják be címüket * Magyar-Szovjet Társaság városi titkárságára, Bcjcsy isilmszky-u. 1/b., legkésőbb szeptember 25-íg. Felemelt ötéves tervünk megvalósításához, a szocializmus épí­téséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az orosz nyelvet elsajá­títsak. Orosz nyelven van lefektetve az élenjáró tudomány, tech­nika és a realista művészet. A Szovjetunió bőséges tapasztalataiból eddig korlátlan mennyiségben meríthettünk. Ez a lehetőség a jövő­ben is előttünk áll. Ezért szükséges, hogy dolgozó népünk elsajátítsa a nagy szovjet nép nyelvét, hogy eredetiben olvashassa a szovjet építés gazdog tapasztalatait és ezeket még hathatósabban tudja hasznosítani hazánk és dolgozó népünk, felemelkedésünk és békénk érdekében. Deme Jóasef újítása : Butángázos lángszóró az amerikai szövőlepke pusztításához Az amerikai szövőlepke nagy j kárt okoz országunkban. Az Ország- j ulak melletti eperfák, gyümölcs­fák mindenütt tele vannak a kár­tevő szövőlepkékkel. Kormányza­tunk ezért rendeletet adott ki a kártevők pusztítására, amelyet ed­dig idegméreggel, az ágak levágá­sával, megcsonkításával, eltüzelé­sével igyekeztünk végezni. Ezzel a módszerrel senk kiadás, költség merült fel, mert 200 fa megtisztítása a szövőlepke fészkek-] iől 360 forint értékű kiadást je- j lentett, hat dolgozót foglalkozta- í tptt minden nap és- az eljárás még­sem volt olyan eredményes. Dene József, a kaposvári tangaz­daság agrqnómusa egy újítást nyúj­tott be, amelynek alkalmazásával kevesebb költséggel és nagyobb eredménnyel jár a szövőlepke pusztítása. Az eddig használt idegméreg he­lyett egy úgynevezett buíángázus lángszórót kísérletezett ki, melynek alkalmazása a tangazdaságnál egyedül 8 ezer forint megtakarítást jelent. A buíángázas lángszóró házilag is előállítható oly módon, hogy a Gázértékesítő Vállalatnál vásá­rolt gázpalackot reduktorrai fel­szereljük, a reduktor végére egy el­zárható csapot iktatunk be — ezt lehet motoros permetező csövez®- j tűkről leszerelni. Az elzáró csapra mqtoros permetezőhöz használt 6 * —8 méter hosszú gumitömlőt sze­relünk, amelynek végére egy leve­gő-szabályozót iktatunk be- A le­vegő-szabályozó van hivatva a láng tömörségét szabályozni, mely­nek végére egyszerű félcollos csőből ötven centi hosszúságú lángszórót szerelünk. Az- így elkészített butárigázas lángszórót bármilyen magasságú fertőzött fa perzselé\séhez használ­hatjuk, ha a lángszóró cső felső végére egy kapcsot forrasztunk és 4—5 méter magas emelővillát szer­kesztünk, amellyel a lángszórót a gumitömlővel együtt a kívánt ma­gasságra tudjuk emelni. A butángáz palackok kétféle nagyságban készülnek. A nagyob­bakat. kocsiról mozgatliatóan fel­szerelve vagy talyigáról használhat­juk, míg a kisebb, húsz kilós pa­lackokat két hevederrel felszerelve ugyanúgy akahnuzhatjuk, mint a permetező gépet, háton hordhat' juk. Ezzel az eljárással 400 fa per­metezéséhez két munkás szüksé­ges és két palack gáz, amelynek ára 140 forint, így a költség 190 forintot lesz ki. A lángszórót aranka-irtásra, járdák, levezetőár' kok, támfalak, vasuti töltésiek gyomtalanítására is lehet használ­ni. Dene Józsefnek ezzel az újítá­sával eredményesen lehet végezni az amerikai szövőlepke irtását és nagy megtakarítást lehet elérni. MEGYÉNK AZ ÖTÉVES TERV TÜKRÉBEN S&oi3g:ozó parasztságunk két élete

Next

/
Oldalképek
Tartalom