Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-21 / 220. szám

SOMOGY! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl W í Mai számban: A tankönyvesére segítse a DISZ megerősíté­sét. — Levelezőink írják. — Tanuljuk míg a nagy szovjet nép nyelvét. — Megyénk az ötéves terv tükrében. — Dene József újítása, — Gyorslista a békekölcsönkötvények nye­reménysorsolásának második napjáról. Vni. évfolyam, 251. szám. Ara 50 iíltér. Szombat, 1951 szeptember 22. A Megyei Tanács felhívása Somogy megye dolgozó parasztságához Miért került as első helyről as ötödikre a fonyódi járás a begyűjtésben SOMOGY MEGYE DOLGOZÓ PARASZTSÁGA! Megyeszerte megkezdődött a bő­séges termést adó kukorica törése. Vannak olyan községek, ahol rö­videsen befejeződik a törés. A községekben vígan gördülnek a régen nem látott szép í érmést adó, tengerivel telt szekerek. A megye a hét végével körülbelül 25 szá­zalékban végez a kukoricatörés munkájával, s az edd gi eredmé­nyek azt mutatják, hogy a kedve­ző időjárás, az állam nagyarányú támogatása, dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája folytán a tér més megyeszerte kiváló. — leg­több helyen kétszerese, sőt van­nak olyan híéyek, ahol háromszo­rosa a t valyi termésnek. A be­gyűjtés terén azonban máris az el­maradás jelei mutatkoznak. DOLGOZÓ PARASZTOK! Nem tűrhetjük, hogy megyénk itt is lemaradjon, amikor kukori­cából oly gazdag termésünk van, hogy idősebb dolgozó parasztok sem emlékeznek hasonló bő ku­korica, érmésre. Nem tűrhetjük, hogy a kukoricabegyüj:ésben ép pen olyan lazaság, megalkuvás mu­tatkozzék, mint a kenyérgabona begyűjtésénél. Ki kell javítanunk a kenyérgabona begyűjtése során megyénk becsületén esett csorbát. Nem akarjuk, hogy állandóan a 19. helyen, az egész országban az utol­sók közt legyünk. Nem tűrhetjük a megalkuvást, vissza kell verni minden ellenséges agitác ót. Érvé­nyesíteni kell a begyűjtés sikere érdekében a törvényadta jogokat­Tanácstagjainknak, népneve, lőüsknek nemcsak jó példával kell elefjámiok, hanem az a kötelessé­gük esen á téren, hogy jó felvilá­gosító munkával biztosítsák a köz­ség tervének maradéktalan telje sítését. Mindaz, amit e téren ki­fejtenek, nem népszerűtlen feladat, hanem becsületbeli kötelesség dol­gozó parasztosaikkal szemben. Nem engedhetjük azt meg, hogy kellő intés és jó felvilágosító mun­ka hiányában dolgozó paraszttár­sainkat szégyen és kár érje azál­tal, hogy felemelik kötelezettségű ke:, s a gyorsbeadás előnyeitől elesnek. Meg kell értetni dolgozó paraszt­ságunkkal, hogy a jó teljesítéssel anyagi haszon is jár. a) Az október 31-íg beadott ten­geri minden mázsája után 5 forint gyorsbeadási jutalmat kap minden dolgozó paraszt. Aki október 31 után tesz eleget kötelezettségének, a gyorsbeadási jutalomtól elesik. b) A C-jegyes kukorica minden mázsája után 10 forint felár, 25 forint értékű pamutáru, lábbeli, bakancs vásárlására jogosító utal­vány jár, c) Aki szállítási szerződést köt tengerire, 35 forint értékű ipar­cikk utalványt kap mázsánkint. d) Az a község, amÉ,ly takar­mánygabona és kukorica beadási tervét nem teljesíti, takarmányga­bonát és kukoricát szabadpiacon még e községen belül sem értéke­síthet. ej A kukorícabeadásí kötele- ze itség törvény, amit mindenkinek kötelessége betartani, s az állam­mal szembeni törvényes kötele­zeti ségének eleget kell tenni. Tanácsaink mindenütt éljenek jogaikkal és tőrvényad a köteles­ségeikkel. Érvényesítsék a törvény előírásait, s akik a töréstől számí­tott 8, illetve 15 napon belül nem adják be a kötelezően előír: be­gyűjtési mennyiséget, alkalmazzák a büntető sz nkc'ót, s emeljék fel 5—Í.8 százalékkal a beadásukat. A késlekedés szégyen, — szé­gyene marad a község gazdái, az egész járás, az egész megyének, mert aki elmarad és hátráltatja a község kukorc a begyűjtési tervé - nek teljesítését, annak része van abban, hogy faluja nem kapja meg a szabadpiaci értékesítés jogát. TANÁCSOK! TANÁCSTAGOK! A begyűjtés szívós, szervezett munkát, a törvények ismertetését és alkalmazását, az ellenség, a ku- lákok elleni kemény fellépést kí­vánja meg tőletek. Ha jó a kezdet, ha az ekjén jól indul a munka, ak­kor biztos a siker. Ha kezdetben lemaradunk, azt mindig nehezebb munkával lehet csak helyrehozni. Dolgozzatok népünk fdemelkedé- ae, j> béke megvédése, 5 éves ter­vünk sikeres végrehajtása érdeké, ben, tervünk maradéktalan túltel­jesítéséért! NÉPNEVELŐK! AUjunk csatasorba, jó szerve­zéssel, fáradhatatlan meggyőző munkával vigyük előre a kukorica- begyűjtés s kerét. Hassunk oda, hogy dolgozó parasztságunk a köte­lező beadáson felül úgy adjon le terméséből, hogy a község C-be- gyüjíés terve maradék nélkül tel­jesítve legyen. DOLGOZÓ PARASZTOK! Láfráry község dolgozó paraszt­sága vállalta, hogy kukorícabeadá­sí tervét október 31-re 150 száza­lékra fogja túlteljesíteni. A begyűj­tésben versenyre hívta megyénk minden községe dolgozó parasztsá­gát. Css: lakozzatok a. látrányiak versenyfelhívásához. Teljesítsétek túl a begyűjtési tervet. Fejezzétek ki ezáltal hálátokat, szerete tteket Pártunknak az irántatok való sze­rető gondoskodásáért, a villanyért, az utakért, a traktorokért, gyer­mekeitek szebb jövőjéért való gon­doskodásért. a) A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye ÍCOö legjobban teljesítő gazdáját díszoklevéllel tünteti ki. b) A kukcrciabegyüjtésben élenjáró járást, községet díszes verser yzászlóval jutalmazza meg. Előre a kukorica begyűjtési terv teljesítéséért, megyénk becsüle­téért, az 5 éves tervért. Kaposvár, 1951 szeptember 22. SOMQGYMEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA 3 nap alatt 10 ssáxaléhas emelkedés Óaranyban Darány község sokáig az utolsó községek közt haladt a begyűjtési versenyben á barcsi járás községei közt. A darányi pártszervezet SO’ káig nem vette észre, hogy a be- gyűjtés lemaradásának legfőbb oka a népnevelő munka hiánya. Mikor a pártszervezet átszervezte a népnevelő csoportokat, bevonta a jól teljesítő dolgozó parasztokat és fokozottabban bírálták a nem teljesítőket, megváltozott a be­gyűjtés eredménye is. Kedden még 86 százalék volt az eredmény, ma már 96 százaléknál tartanak. Most újabb harcot indítottak a 110 szá­zalékos teljesítésért, hogy felzár­kózzanak az élenjáró községekhez. A fonyódi járás még a begyűjtés megkezdésekor a járások verse- nvében eső helyet foglal: el. Az első helyet azonban egy-két hétig tudta csak tartani, mert a kezdeti eredmény láttára a községi taná­csok és maga a járási tanács is súlyos hibába esett. Arra számí­tottak, hogy a begyűjtés fog menni magától is és ezért a feladatot i véletlenre bízták, arra, hogy a -örvényerejű rendelet majd sokat segít munkájukban. Nem készítették el kellően a nyilvántartási lapokat és hiány- :ott az el lenőrzés, ennek .tudható be, hogy egyes községekben nem tudták k'mutai ni, melyik gazdánál mennyi a felesleg, vagy mennyivel van hátralékban. A nyilvántartá­si lapok hanyag kezelése aztán rontotta a járás begyűjtési ered­ményét. A járási párbizot'.ság és a járá­si tanács ak ívákat mozgósított ugyan, de legtöbb helyen ered­ménytelen volt a nyilvántartási la­pok miatt. Hiba volt az is, hogy. a járási tanács, valamint a községi tanácsok arra számítottak, hogy a bőséges termés lehetővé teszi, hogy a járás teljesíteni tudja elő­írása és nem igen lesz szükség népnevelő munkára. Nem vitás, a fonyódi jársában is bő termés volt, az ellenség mégis igyekezett a rossz termés meséjével gátolni a begyűjtést. A Balaton mentén sok horthys a katonatiszt, tábornok, és több ilyen volt magasrangú tiszt lakik, ak:k mindenütt agitáltak a begyűjtési terv teljesítése ellen. Ezt az ellenséges megnyilvánulást a járási tanács nem vette időben észre, csak akkor, amikor az el­lenség aknamunkája rányomta bé­lyegét a begyűjtési terv teljesítésé, re. Kint a községekben a kulákck, a fa’u kizsákmányolói fújták a rossz termés meséjét, ezzel egyes községekben a helyi tanács veze­tőit is behálózták. A fekete csép- lés is gyakori jelenség volt a fo­nyódi járásban, ami szintén a be­gyűjtés rovására ment. Prolity Márton buzsáki tanács­elnököt is ezért kellett menet köz­ben leváltani, mert elnézte, hogy a kuiákok a tanács fejére nőve, az: kcr'átozya szabotáltak, végez­ték a fekete cséplést, amelyre szá­mos parasztot is rávettek. így terjedt el a járásban a feke­te cséplés, amellyel aztán sem a járási pártbizottság, sem a járási ranács nem foglalko­zott kellően. Nem leplezte le idő­ben a kártevő ellenséget- Orda­csehi községben a tanácselnök és a tanácstitkár megengedték a kulá- koknak, hogy feketén csépeljenek. Össze voltak forrva a kulákokkal, ami annak tudható be, hogy az el. nők bátyja csendőrtiszt volt a múlt­ban. Káros hatással volt és még min­dig fennáll, hogy nem tartják be egyes kösségi tanácsok a törvényt, nem emelték fel a késlekedők kö­telezettségét. Vörsön, Somogyvá- ron, Buzsákon, Somogyturon még a mai napig sem emelték fel a kés­lekedők beadási előirányzatát- mondva, hogy nem akarnak nép­szerűtlenek lenni. A törvény be nem tartása meglátszik a községek eredményein is. Buzsák 44, Vörs 55, Tikos 31, Visz 32 százalékra tét' eleget beadási kötelezettségé­nek. Ezek mellett a hiányosságok mellet: nem b'ztosították a dolgo­zó parasztok részébe a rendeletben előír»: kedvezményeket és a leg­több helyen csak 1—2 mázsa ga­bonára adtak ki ,,C‘‘ őrlési enge­délyt. A községi tanácselnökök a járási tanácsnál megkapták a ren­deletét, ismertették velük, de akadtak olyan tanácselnökök is, akik a zsebben hordták a rendele­tet és az előírt juttatásokról nem beszéltek falujukban. így a dol­gozó paraszt nem tudta, hogy mi a járandóság és mi a kötelező. A községi, valamint a járási ta­nács sok határozatot -hozott a be­gyűjtés ideje alatt edd g, csak az volt baj, hogy ezt egyetlen eset­ben sem hajtották végre. A fonyó- dí járás versenyben áll a siófoki valamint a marcali járásokkal. A versenyben a siófoki járás jár eddig az élen, míg a marcali lemaradt, a fonyóditól is. Itt súlyos hiba, hogy a versenyt nem értékei k ki kel­lően és a községek versenyében Is hasonló a helyzet. Ebből adódik a verseny ellaposodása, ami szintén a begyűjtés rovására megy. A fonyódi járásnak vannak élen­járó községei is, mint például me­gyénk első községe, . Balatonbog- lár, ahol 162 százalékra teljesítet­ték a tervet, vagy Báláionlelle, ahol 118 százalékra, Hollád, ahol 125 százalékra állanak a begyűj­téssel. Ezektől a községektől kell példát venni az egész járásnak és akkor az ötödik helyről előbbre kerülhetnek. A fonyódi járásban van még gabona bőven, tudják tel­jesítem a tervet. Ehhez az szüksé­ges azonban, hogy megjavítsák az ellenőrzést, több gondot fordítsa­nak a nyilvántartási lapok kezelé­sére következetesebb harcot foly­tassanak az ellenség ellen. Ha fel­számolják a lazaságot és kijavít­ják a h'bákat, akkor biztos, hogy az eddiginél nagyobb eredmény: érnek el a begyűjtésben. Balatoniéi lést 12Ö százalékra teljesítették a begyűjtési tervet, így viszonozzák, amit Pártunktól, államunktól kaplak Ba’.atonleUe 120 százalékra tel­jesítette begyűjtési tervét. A fo- nyódi járás e ső községe elnyerje a járási pártbizottság vándorzász­lóját. A pártszervezet és a tanács alaposan áttanulmányozta a mi­nisztertanács és a kormány hatá­rozatát, azután szervezte meg a munkát, mozgósította a népnevelő- ke, párttagokat, tanácstagokat, élenjáró dolgozó parasztokat. így történt aztán, hogy a jó fel- világosító munka nyomán a köz­ség dolgozó parasztjai 14 nappal a határidő előtt; befejezték az ara­tást, 8 nappal előbb a gabona be- hordását is. A gabona behordását csoportosan végezték, 4—5 gazda segítette egymást és folyamatosan, házszám szerint hordták össze és nyomába ment a cséplőgép is. így tudott aztán segítséget ad­ni más községnek is, pedig a ta­valyi négy géppel szemben csak kettő volt. Vasárnap is csépeltek és az üdülő kultúrgárdája kellemes szórakozást nyújtott a csépiőmun. kásoknak a pihenő alatt­Olyan élenjáró parasztjai vannak a községnek, min.' Kiss János tanácstag, aki 620 százalékra, Petrus János, aki 400 százalékra, Kovács Aladár, aki 290 százalékra tett eleget beadási kötelezet tségének. A tanács a ,,C‘‘ őrlési engedé­lyeket és vásárlási utalványokat soronkívül kiad: a. Biztosította a község takarmányszükségletét is, mert 164 hold helyett 224 hold másodnövényt vetettek. Elsők lettek a tarlóban1 ás ban is. Ennél az eredménynél nem akar megállni a község dolgozó paraszt­sága az első hely megtartásáért indultak harcba a kukorica, burgo­nya határidő előtti beadásának be­fejezésére is. Nagy segítséget jelentett a párosverseny is Balaton boglárral. Nem véle'len a község ilyen jó eredménye, a pár: szervezet tuda­tosítja, ezért a község dolgozó pa­rasztsága ismeri mindazt, amit a felszabadulás óta a község kapott. Ismeri és vissza akarja hálálni a Pártnak és államunknak azt, hogy 372 folyóméer járdát kaptak, hogy 3 kilométer műút épült, A dolgozó anyák gyermekei sem az utcán nevelődnek, hanem az új napközié Hhonban, ahol képzett óvónők vigyáznak rájuk. Újjáépült és kibővült a vágóhíd és korszerű felszerelést kapo;t. Kibővült a víz­vezeték-hálózat a dolgozó negye­dek felé is és kaptak szép nagy kultúrházat, szabadtéri színpadot- Ezzel nem szűnt még meg a község segítene, hanem folyta- ódik az öt­éves terv végéig és azután is. Büsz­ke a község dolgozó népe az eddigi eredményekre: arra, hogy a lené­zett. a megvetett munkás és pa­raszt ma saját sorsát igazgatja úgy, ahogy neki a legjobban meg­felel. Sok becsületes dolgozó került magas funkcióba. Került ki a községből minisztériu­mi osztályvezető és főelőadó, járá­si tanács begyűjtési osztályvezető­je, két dolgozó pedig különböző osz!ályok előadóiként dolgoznak egy pedig tanácstitkár lett. Erősödik néphadseregünk is a község legjobb dolgozóival. 3 al­hadnagy, 7 hadnagy védi békés, építő munkánkat fegyverrel a kéz­ben a békét. Balatonlelie dolgozói, dolgozó parasztsága ezekért az eredményekért végzik becsülettel munkájukat és állnak egyember- ként Pártunk mögött, melynek eze­ket az eredményeket köszönhetik. Mezőgazdasági kutatók küldöttsége utazott a Szovjetunióba tanulmányútra A szovjet kormány meghívására magyar mezőgazdasági kutatók 6 tagú küldöttsége csütörtökön reggel többhetes tanulmányútra a Szov­jetunióba utazott. A küldöttség ve­zetője Somos András, egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Akadé­mia agrártudományi és biológiai Osztályának titkára, tagjai: Páter Károly, az Agrártudományi Egye­tem rektora, Sedlmayer Kurt Kos- suth-díjas tudós, a sopronhoirpácsi kísérleti gazdaság vezető kutatója, Leilei János növénynemesítő, a kompolti kísérleti gazdaság vezető kutatója, Mészöly Gyula, a kecs­keméti kísérleti gazdaság vezető -kutatója és Salamon István, a Me­zőgazdasági Kísérletügyi Központ

Next

/
Oldalképek
Tartalom