Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-02 / 204. szám
J SOMOGYI NtPLAP Vasárnap, 1951 szeptember 2. A csurgói Lenüzem dolgozói többtermeléssel, minőségi munkával viszonozzák a népi demokratikus Kína segítségét, válaszolnak a háborúra spekulálóknak A Csurgói Lemizemben fonó' és szövőgyárak részére előkészítő műn- kíiáiok folynak. Az előkészített len és kenderányiagból dolgoó népünk ruhát.Hatása van biztosítva. Lepedővásznak, törölközőik, konyharuhák, az iparunk számára ponyva, zsák, kötél készül- Ezért a Lenüzem dolgozóinak is többet és jobbat kell termelni, amivel elősegítik az újonnan épülő gyárak és városok építkezésénél lévő dolgozók ruha" anyaggal való ellátását. Az üzem dolgozói megértették a többtenmelés fontosságát. Ezt bizonyítja az alkotmány ünnepére indított munkaverseny eredménye, amely során a Lenüzemben megszűnt a 100 százalékon aluli telje" sites. f'ias lendülettel lunkáját minden t dolgosó. ^nek meg arról, hogy 1 van üzemüktől Tito |ája, amely eg.y újabb bbantására törekszik, jint nap dobják át ké^ fogatóikat, megbízva pttal, hogy — ahol lg- fejlödésünknek. Tisz. iLeimizem dolgozói is Xak aljas cselekedeteit,' Fiiban metggyűlölik az a termelés fokozásé" »apásaikat rájuk- Morei san 218, Kismarton százalékos teljesítek Szabó Józsefné és L>rrré tanácstagok 140 aékos teljesítményt. Lu- Gerencsór ErzséBet eredményt érnek el, hit a háborúra spekulálóknak. Ä brigádok közül Hosszú ^Rozália és Angyal József brigádjai 118 százalékot értek el a szálturbi' na, kóeturbina, kócrázó verseny- 1 ben. Az üzem dolgozói a többtermelés inellett a minőségi munkáért is 'hurcolnak. Megértették, hogy dol- gépiinknek jó minőségi és ólakat keli biztosítani. Ennek •ben Lukács Anna, Morei Já' IzlaBó Jánosné és Kismarton — akik a kóc és a szál <Jy formában javítják, hogy ázott kóróra vonat - 3.21 százalékos összrosl \hdijett 15—16 százalékot, százalékos kóchozamöt érJfsurgói Lenüzem dolgozóinak [unkáját bizonyítja az is, hogy' aperatív tervüket 28-rabefejez- Czt az eredményt az alkotmá- k tiszteletére indított verseny’ tudták elérni- Ezzel az eredül nem állnak meg az üzem Élnem hosszúlejáratú ’’szervezik át, amely most »lyamaitban. A Csurgói Len* lelőtt a Dunántúli Rostkészítő tv thoz tartozó fenékipusztaij Kárt az élen július hónapban,' |n má’r a Csurgói Lenüzemi 1 el az elsőséget. 1 905'ben, mikor a forradalom * vihara söpörte végű) a cár tár Oá mát, Lugovóban egy nyoma, tásáps kis parasztviskóban szüleid/ kkszej Grigorjevies Sztahá- t>v hit milliónyi kis paraszty’/fr (’I lőtt, a cári rendszer ő elölte leiz(iia az iskola kapuját. Tami- heielt már tízéves korában kellett. Disznópásztor tjd napszámos mlankát vég- ~l világháború harmadik 1917-ben. szülőfalu' a Nagy Októberi Szo- tdalmat, mely meg- I cári önkényuralmait kezébe ad’ta a hataí" radalom győzelme után, kor a munka becsület és Ugává lett minden szOv- 'számára, a fiatal Szta- La szovjet állam adtajo- y lelkesedéssel látott ne' fkának és a tanulásnak. A zénbányában, ahol 1925- kocsis kezdett dolgozni, segédvájár ás 1933-ban pácesal dolgozó vájár lett. idejében céltudatosan ké~ Most fohoxottabh munkával harcolnak,hogy a következő hónapok során is a versenyben éleit tudjanak haladni. Morei János, aki hosszabb évek óta dolgozik ebben az üzemben a következőket mondja: — én ezzel az elért eredménnyel nem állok meg. Tudom, hogy a többtermelé- semmel erősítem a dolgozó nép államát. Meg van az értelme, miért akarom erősíteni az állaimmkat. A múlt rendszerben sokat dolgoztam, majdnem ingyen, mindössze 40 pettgőt kerestem egV hónapban. — Ruhát a múltban nem tudtam venni, mert nem volt pénzem: ma van. Az üzemtől munkásruhát kaptam. A fizetésem 700—800 forint, amelyből családommal együtt bol' dogan élek. Tudom, hogy ezt a sok jót, amit én és a többi mun- kástársaim élvezünk, ezt Pártunknak köszönhet jük. Nem nézi ezt jó. szemmel a szomszédságunkban lévő Titó'banda, amely szeretne egy újabb háborút kirobbantani. De mi dolgozók nőm riadunk vissza semmitől sem. Ezután még fokozottabb munkával válaszolunk és mérünk csapást Titora és bérgyilkosaira. Az idén a sok eső miatt gyen' gie volt a kender és a lentemxés. Igv az anyagellátás az üzem részére nem látszott biztosnak, de a népi demokráciák kölcsönös segítsé' ge alapján — a Szovjetunió közbenjárásával __ a Kínai Népköztár sa^áq olyan textil alapanyaggal látta el a Csurgói Leniizemet, mely az ország textilellátása terén döntő fordulatot hozott. Ebből az anyagból már 600 mázsa vainie (kínaifü) meg is érkezett. Ezen keresztül a Csurgói Lenüzem dolgozóinak a jövő évi állandó munkája, kenyere, valamint a dolgozó nép textilellá" tins a is biztosítva van. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődését szolgálják a már elkészült és gyártás alatt levő dokumentum kisfilmek Mezőgazdaságunk szocialista fej" lődését szolgálják azok a mezőgazdasági tárgyú filmek, amelyek a magyar dokumentum1 filmgyárban készülnek el. Dokumentum filmgyártásunk egyre jobban a szovjet példa nyomán halad és egyre erőteljesebben támogatja Pártunk pa~ raszt politikáját, segíti a dolgozó parasztok millióit a társasgazdálko. dás felé a szocialista falu megteremtése felé. A magyar kisfáim- gyártás most bemutatásra kerülő nagyszerű alkotása Arri Kálmán és Lakatos Vince forgatókönyve alap" ján elkészült „Gazdag aratás“ című film. A felvételek túlnyomó többsége Kúnhegyesen a ,yVörös Október“ tszcs-ben készült és a „Vörös Október“ tszcs dolgozó parasztjainak életén kérésziül mulatja he a szó" cializmus felé haladó dolgozó boldog életét és azt a biztos jövőt, ami a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok előtt feltárul. A film bemutatja, hogy a termelőszövetkezet parasztjai tudatában vannak munkájuk országos fontosságának és tudatában vannak annak is, hogy minden mázsa beszolgáltatott gabonával a békét erősítik. Bemutatja a film azt is, hogy a jól dolgozó panasztok munkáját milyen bőkezűen jutalmazza népi demokráciánk és világossá teszi ez a film mineben falusi dolgozó elölt, hogy mennyivel könnyebb és boldogabb a termelőszövetkezeti dől' gozók élete, mint az egyénileg dolgozóké. Ugyancsak a kisfilemk sorozatában készül el a „Helyes malacnevelés“ című film is, amely állat" tenyésztésünknek ezen a fontos területén szórakoztató módon hasznos tanácsokat ad dolgozó parasztjainknak. Dolgozó parasztjaink munkáját segíti elő a „Burgonya“ a „Qukorrépa“ a „Kukorica“ című film is, amely a mezőgazdaság liá" rom fontos területére vezeti el dolgozóinkat és segíti munkájuk megjavítását. Elkészült még az „Uj utakon“ című film is, amely a ma. gyár falvak megváltozott és felszabadult életét- mutatja be. Az egyre fejlődő dokumentumfilmgyártásunk ezekkel a filmekkel is bizonyítja, hogy a Szovjetunió példáját követve egyre jobban halad azon az úton, amely dolgozó népünk mindennapos kérdéseit veszi filmre és választ ad rá. Jutalomban részesülnek a kiváló munkát végzett cséplőgép felelős vezetők, munkacsapatok, gépkezelők és segédkezelők Állmunk a csépl'ési munkákban kitűnt cséplőbrigádokat, cséplővezetőket különböző értékű iparcikk utalványban és külön pénzjutalomban részesíti. Államunk nem feledkezik meg azokról a dolgozókról, akik szocialista harcosokként vették ki részüket a szocializmust építő munkából, akik szívvel harcoltak a cséplés gyors befejezésével a begyűjtés sikeréért. Pintér József a csurgói ÁMG felelős vezetője. 100 forint, a segédgépkezelő 100, a munkacspat 2000 forintos iparcikkutalványt kapott- János Sándor a csurgói ÁMG 1070-es cséplőgépével augusztus 11 után átlagosan naponta 139.9 métermázsa (teljesítményt ért el, amiért a munkacsapat 2000 forint, a gépkezelő 100 forint, a segédgépkezelő 100 forint értékű ipar- cikkufaiványban részesült. Szabó Árpád e csurgói ÁMG 1070-es cséplőgépével napi tel- leljesítniLénye átlagosan 146.7 métermázsa, ezért a munkacsapat 2200 forint, a gépkeze lő és a segédgépkezelő 100— 100 forint értékű íparcíkkutal. ványban részesült- Mészáros Ferenc az iharosberé- nyi ÁMG 1070-es gépével átlagosan 135 mázsát csépelt el napon- a. A )ó teljesítésért a munkacsapat 2000 forintos, a gépkezelő és segédgépkezelő 100—100 forint értékű utalványban részesültek. A somogyszili földművesszövetkezet 1070-es cséplőgépével naponta átlagosan 153 mázsát csépel;, ezért a teljesítményért a munkacsapat 2200, a gépkezelő és segédgépkezelő 110—110 forint értékű utalványban részesültek. A Rácz Lajos.féle cséplőbrigád 1070- es gépével' Polányban naponta átlagosan 130 mázsát csépelt el. A munkacsapat 2000, a gépkezelő és segédgépkezelő 100—100 forintos utalványban részesült. A somogyszili Molnár-féle cséplőcsapat 1100 as gépével naponta átlagosan 182 mázsa teljesítményt ért el. A munkacsapat 3200, a gépkezelő és segédgépkezelő 160—160 forintos utalványban részesült. A toponári Bajzik munkacsapat 900-as gépével átlagosan naponta 117 mázsát csépeljek. A munkacsapat 2200, a gépkezelő és segédgépkezelő 110—110 forint értékű utalványban részesült. Ezenkívül az így kiváló teljesítményt elért cséplőmunkacsapatok még külön-külön, teljesítményük arányában 500—800 forintig terjedő pénzjutalomban részesültek. A Bredjuk-féle cséplési módszerrel elért teljesítmények után külön 100—1600 forintig (terjedő pénzjutalmat osztottak ki. A Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói túlteljesítették az Alkotmány ünnepére tett felajánlásokat, most tovább fokozzák az anyagtakarékossági versenymozgalmat A Kiskereskedelmi Vállalói dolgozói az ipari munkásság példáját követték, amikor augusztus 20-ra, alkotmányunk 'tiszteletére munka- felajánlásokat tettek, hogy ezzel is elősegítsék szocialista kereskedel' A Csehszlovák Köztársaság budapesti követségének felhívása Az állandóan Magyarország területén tartózkodó csehszlovák állampolgárok, akik 1932, 1931, 1930 években születtek, valamint idősebbek, akik eddig nem jelentkeztek katonai sorozásra, kötelesek személyesen, vagy írásban legkésőbb 1951 szeptember 8-ig jelentkezni sorozási összeírás céljából a budapesti csehszlovák követségen, XIV., Vorosilov-út 24- Az írásbeli jelentkezésnek tartalmazni kell az összes saját1, valamint a szülők személyi adatait, címet, foglalkozást, és az útlevél vagy más útiokmány adatait. Holland küldöttség látogatása Dunapentelén Dunapentele. A Magyarorszá. gon tartózkodó holland nőküldöttség pénteken látogatást tett Duna- pen.elén. A küldöttség tagjai örömmel és boldogan nézték a Május 1. utcát és a gyönyörű épületeket. „Nálunk, Hollandiában jóformán nem is építenek lakóházakat, mert a kormány hadicélokra fordítja a pénzt — mondotta Aletta Bronclng, a Holland Nőszövetség vezetőségi tagja. — „Nyomorúságosak a lakásviszonyok, több család lakik egy-egy szobában, de nemcsak tízezreknek nincsen megfelelő lakása, a lakások bérét is mind magasabbra emelik. A munkások számára nemlétezik fürdő, szobás lakás, az csak a gazdagok kiváltsága." műnket. A vállalat minden boltjában lévő dolgozó (l- önköltségcsökkentésre lett felajánlást, ezt teljesítette, tö>bb dolgozó túlteljesítette. A fuvarmegtakarításban élenjárt a 123. számú üvegáru, a 120■ számú konfekciós és a 115. számú müsset' ki bolt. A csomagolópapír megtakarításban a 130. számú rövidáru bolt 50 százalék csökkentést ért el. A hulladékgyűjtésben jó eredményt értek el Huffman Bélámé, a 220., Neisz Mária és Schuk Mária 150 százalékos teljesítéssel. A hulladékgyűjtésiben a boltok közül jó eredményt ért el a 11 A. soámú vfiS' bolt 213 százalék, 100. számú borbolt 172 százalék, a 125. számú mii- szaki bolt 165 százalék és a HA- számú vasbolt, mely sárgarézhulladék beadásával 333 százalék telje' sílést ért el. ÁrufOrgálásban Dobos István 200, fíánkuti Antal, Horváth József 150—150 százalékot értek el. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói is az augusztus 20-i munkaverseny mozgalomban bebizonyították, hogy a kereskedelem vonalán is lehet takarékoskodni anyaggal. cAleUszej fjrigútfeoiúi Sztakan&a — a szocialista tevmeih <fó era da lm a s íté (a A íifoherovisfa rrezgatem tizenhetodik évfordulója pezte magát és az alapismereték el- sajátíUhiu illán sikeresen végezte el n közép-, majd a főiskolai tanulmányokul. Még a második világhá' ború kitörésié előtt mérnöki oklevelet szerzett az Ipari Akadémián. Közben, 1935 nyarán Sztálin elvtárs által kitűzök cél érdekében, mely szerint „A szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusnál magasabb termelékenysége alapján győzhet!‘‘, elhatározta, hogy munkája jobb megszervezésével emelni fogja termelését. y Központi trminói Bánya, ahol Sztahánov dolgozott, abban az időben elmaradt a terv- leljesiitésben, bár egyesek, köztük Sztahánov is, az előírt norma két' s-.eresét teljesítették. Sztahánov, alci munka közben rájött, hogy a vájárok munkateljesítménye azért nem emelkedhet megfelelő módon, mert számos egyéb munkát, így n cölöpözést is egyedül kell végeznie,<k, azt javasolta, hogy a termelékenység fokozása érdekében vá~ lasszák külön a cölöpözést és s/zéti- fejtési munkálatokat. Javaslata kezdetben a bányavezetőség ellenzésével találkozott, de Sztahánov, le' küzdve az efpbe tornyosuló akadályokat, 1935 augusztus 30-ról 31-r,e virradó éjjelen, a Nemzetközi if' júsági Nap tiszteletére két cölöpöző segítségével egyetlen műszak alatt 102 tonnn szenét fejtett ki, ami az eddigi norma (személyenként 6—7 tonna szj§8t"j 5—6-szorosát jelentette. jf ^ hánOv nayyszerű teljesítményének híre rövid idő ala?t .futótűzként terjedt el a Szem' jetisnióban és az újító vájár példája versenylázba hozta a szovjet dolgozókat. Néhány követője, a mimka még jobb megiszervezésével, túl is szárnyalta a kezdeményezőt, de Sztahánov folytatta a nemes ver' sengést és alig három hónap elteltével, november 19-én, 227 tonnára, vagyis a norma 12-szeresére emb+te termelésiét. Tizenhat tv telt el azctla é<s, köz* ben milliók kapcsolódlak be a Do- nyec-medencei fiatal bányászról elnevezett sztahánovista mozgalomba, mely Sztálin elvtárs meghatározása szerint a munkoversieny magasabb formája és ,yonra hivatott, hogy iparunkat forradalmasítsa“. . sziahánovi .a mozgalom valóban forradalmi változóiét idézett elő a szocialista, termelés minden ágában. Biztosította a szw- cialista ipar — kapitalista országokban elképzelhetetlenül maga« termelékenységét —- és a termékek olyun bőségét állította elő, mely tehriöv'' lr,-i „ _— ko mmunizmusba való átmenetet. A magas technikai képzettséget és szakmai tudást követelő szocialista verseng felébresztette a dolgozók íudcísvágyát, ami elősegíti a szellemi és fizikai munka közti különbség fokozatos felszámolását. yjl sztahánovista mozgalom megszületése óta az öntudatost szovjet dolgozók a magasabb termelékenységért és megtakarításért folyó harc egyre újabb és újabb formáit hozzák létre. A technikai haladásért folyó küzxhelem egyes élenjárók ügyéből egVre inkább a dánosok és falvak dolgozói millióinak ügyévé válik. A sztahanovista mozgalom, mely a 'termelékenység növekedésének egyre újabb tortáié' kait tárja fel, « háború utáni ötéves terv idején újabb lendületet vett. Nyikolaij ROsszijszkijnek, a moszkvai ,,KaUbr“ gyár főművezetőjének kezdeményezésére megkezdődött alj egyéni sztahánovista munkáról a kollektív sztahanovista munkára való áttérés■ Mindez a munkasOsz. tály kulturális1 és technikai színvonalúnak, s kommunista öntudatának növekedéséről tanúskodik.