Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1951 szeptember 18­Dolgozó népünk legnagyobb nyereménye: a béke Kaposvár dolgozóinak békegyillése a Városi Színházban Folyó hó 15-én, szombaton fél 4 órai kezdettel a Megyei Békebi­zottság a Városi Színházban béke- gyűlést tartott. A gyűlésen Sveier Ferenc elvtáirs, a békebizottság tit­kára tartott beszámolóit. Sveier elvtárs röviden beszámolt a nemzetközi helyzetről. Ll/mcvi- dotta^ hogy ma minden embert, aki a hazáját szereti, egv gondolat lelkesít: a tartós béke gondolata. A XX-ik században már két ször­nyű világháború zajlott le és most az imperialisták azon mesterked­nek, hegy egy harmadikat is ki' robbant sáncuk, bogy ezzel még na­gyobb haszonra tudjanak szert tenni. Ezzel szemben a Szovjet­unió a békéért harcol. M&r a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a fiatal szovjet állaim első lépése a béke-dekrétum kilbocsájtá- sa volt, és azóta is állandóan kő vetkezetesen és szívósan harcol a békéért. Az újalib háború meghiú­sítására azonban -a világtörténe­lemben a 'Szovjetunió vezetésével most először mozgósították a bé­ke híveinek a százmillióit színre, nemzetiségre, politikai felfogásra való tekintet nélkül. Sztálin elvtárs a Pravdának adott nyilatkozatában mondotta: ,,a bé­ke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke" meg­őrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“ — ugyanakkor azt is mondotta, hogy ,,a háború elkerül­hetetlenné válhat, ha a háborús uszítóknak sikerül hazugságaikkal behálózniok a néptömegeket, meg­téveszteni és új világháborúba so­dorni őket“. A béke erői 'hatalmasan növe­kednek és képesek megakadályozni a háborús uszítok szándékait. Hiá­ba pusztították a koreai falvakat, hiába gyilkolják a békés lakossá­got, n hős porcai rté\p ellenállását nem tudják legyőznii. A népek foé- keszeretetc fejlesztette legyőzhetet­len erővé a világbékemozgalmat. A világ népei tudják, kik azok, akik háborút akarnak és kik azok, akik nem akarnak. A Grősz-j>er nálunk is ismét megmutatta, hogy ki a dolgozó ruép ellensége, megmutatta a klerikális reakció. Tito és az ame­rikai imperialisták összefogását békés életünk ellen. Továbbá beszélt arról Sveier elv­társ. hogy dolgozó népünk a terv­kölcsön jegyzéssel, a békekölcisiöin- jegyzéssel hogyan járult hozzá ah­hoz, hogy ötéves tervünket mielőbb megvalósítsuk. Elmondotta, hogy a múltban is voltak kölcsönök, de azok hadi kölcsönök voltak, hábo­rús célt szolgáltak és a dolgozók sohasem kapták vissza pénzüket. Ezek a kölcsönök a háfodrút se­gítették elő, azt, hogy miinél több hadiözvegy, hadiárva maradjon. Egészein más a szocializmus épí­tése idején adott kölcsön, mert ezt a dolgozók sokszorosan visszakap­ják. Sveier elvtárs beszámolója után felolvasták a táviratot, ame­lyet a Maglermeltető Vállalat dol­gozói küldtek a békebizottsághoz. • „A tervkölcsön harmadik húzá­sát a SomOgymeggei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat dolgozni nagy érdeklődéssel figyelték■ Az eredmények bizonyították most is azt, hogy dolgozóink a tewkölcsön- be befektetett összeget nemcsak az életszínvonal állandó emelkedésével kapják vissza, de ezenkívül egyéni, anyagi előnyökhöz is jutnak. Válla­latunk egyik dolgozója, Csekő Jó­zsef iOO forintos kötvényével 2500 forintot nyert, régi vágyát valósítja meg, ezen az összegen motorkerék' párt vásárol. Kapotsfy Erzsébet, akinek 3 darab 100 forintos kötvé­nyéit sorsolták ki1, 450 forintot nyeri, őszi beszerzési problémáit oldja meg vele. Kígyóst Józsefné, aki 100 forintos kötvényével 150 forintot nyert, cipőt vásárolt ma­gának. Kertész Lászlónak 100 fo­rintos kötvényét névértéikben húz­ták ki. A fentiek után vállalatunk dol­gozói nagy érdeklődéssel várják a szeptember 20—23 között megtar­tandó békekölcsönhúzást, mely köl- csönjegyzésből dolgozóink a legnar gr b örömmel vették ki részüket, 'ynek anyagi eredményei kor- yza'unk határozata folytán a kitűzött< határidő előtt fognak meg" mutatkozni.“ © A távirat felolvasása után a gyűlésen felszólalt Friss József cu­korgyári I>ISZ-titkár, aki résztvett a berlini VIT-en. Elmondotta, hogy a világ ifjúsága hogyan tett hitet a béke megőrzése mellett. A gyűlés rövid kultúrműsorral ért véget, melyet a Megyei Tanács ének- és zenekara, a. pécsi Nemzeti Színház tagjai és az Élelmiszerke" reskedelmi Vállalat dolgozói adlak. Különösen kedves ás • szívhezszóló volt a műsorban az a két csasz- tiiska a köl csőn jegyzésről, amelyet a Megyei Tanács dolgozói szerkesz­tetek. Az egyik arról Szólt, hogy olyan kölcsön, mint a tervkölcsön. csak szabad országban lehetséges, ahol a dolgozó nép van hatalmon- A tervkölcsönben mines olyan szám, amely ne nyerhetne, de ezentúl is a_ dolgozók sokféleképpen kapják vissza kölcsönadott pénzüket. Arról énekeltek, hogy az ötéves terv fegyver n dolgozók kezében, hogy az államnak kölcsönadott pénzből az ötéves terv keretén be­lül sol; új gyár. épült, már eddig ós fog épülni a jövőben. A másik csaszíuska azt mondja el, hogy dolgozóink, amikor béke­kölcsönt jegyeztek, újabb csapást mértek Tjtora, akit előbb‘utó.bb a dolgozók ?. jól megérdemelt helyé­re juttatnak. Arról énekeltek to­vábbá. hogy hiába beszél Truman úr a békéről, a világ népei nem hisznek neki. Ugyanakkor, amíg nálunk a dolgozóknak nyeremé­nyeket húznak ki, addig Trumanék egymásután vallanak kudarcot Ko­reaiján. Végül megóneklik azokat a kaposvári dolgozókat, akik nyertek a sorsoláson. Majd azzal fejezik be, hogy akik­nek most nem is nyert a kötvé­nyük. me búsuljanak, mert ők is fognak nyerni ás már eddig is nyertek, hisz nyeremény a béke! TANULJUNK A SZOVJEIÜNIÖTÓL A jól előkészített taggyűlések tovább javítják az egész partin usikát írta: M. Kuznyecov, kerületi pártbizottsági titkár A faggyúié« a bolsevik nevelés iskolája. Minden taggyűlés fontos eszköz az alap­szervezetek harcképességének eme­lésében, a párttagok aktivitásának és öntevékenységének fejlesztésé­ben. A jó taggyűlések a Párt és a kormány határozatainak végrehaj­tásáért indított harcban a felada­tok megoldása érdekében tömörí­tik a pártszervezetek erőit. Éppen ezért természetes, hogy a helyi pártszervezetek mindenkor nagy súlyt helyeznek a taggyűlések elő­készítésére és jó levezetésére. Havonként legalább kétszer tar­tanak taggyűléseket kerületünk alapfokú pártszervezeteinek többse" gében. A taggyűlések rendszerint szervezetten, a tagság aktív rész­vételiével, a bolsevik kritika és ön kritika légkörében folynak le. Ezt azért sikerült elérnünk, mert az alapszervezetek. már nagyobb fi­gyelmet fordítanak a taggyűlések előkészítésére. Az al'apszervt'k havi munkaterveiben már előre' megje­lölik azokat a legfontosabb poli" tikai és gazdasági kérdésket, ame­lyeket majd a taggyűléseken meg­vitatnak. A párttagok tehát már előre ismerik a napirendet s ágy jól felkészülhetnek a taggyűlésre. vegyük például a füves vetésforgó kérdését, amelynek bevezetését mindenütt a kommunisták kezde­ményezték. Négy évvel ezelőtt az évelő fü­vek vetésterülete nem egészen 1G00 katasztrális hold volt a ke­rület kolhozaiban, ma pedig majd' nem eléri már a 20 ezer kataszt­rális holdat. Valamennyi kolhoz­ban bevezették a füves vetésforgót. A Lenin-kolhoz alapszervezetének kezdeményezésére taggyűléisojn 'vi­tatták meg a mezővédő erdősávok ültetését. A kommunisták kezdemé­nyezését a kolhozparasztok egy­hangúan támogatták, s tavasszal már meg js kezdték az erdőültetést’ A Lenin-kolhoz kommunistáinak példáját más kolhozok pártszerve­zetei is követik. A kolhozvezetősógek gazdasági tevékenységével kapcsolatos kér­désekkel sokat foglalkoznak a tag' gyűléseken. A kommunisták meg­vitatják a mezőgazdasági munka menetét, bátran megmondják a hi­bákat és javaslatokat tesznek i hibák kijavításának módozataira­A merész bolsevik bírálatot és onbírálatot A tacayűlések sikerét nagyban elősegíti az a kialakult gyakorlat, hogy a megjavításra ke­rülő kérdések előkészítésébe min­denkor bevonják a párttagokat és a tagjelölteket is. A Sztálin'kolhoz pártszervezete nemrégiben napi­rendre tűzte a szántóföldi é!s az ál­lattenyésztési brigádoknál folyó politikai tömegmunka kérdését. Jó­val a taggyűlés előtt a párttagok egy csoportja látogatta meg a két brigádot. Határozati javaslatukat már úgy készítették, hqgy figye­lembe vették a kolhozparasztok ki" váló megjegyzéseit az agitátorok, és a falusi előadók munkájával kapcsolatban. Ennek a csoportnak a tagjai építő, tényekkel alátá­masztott felszólalásaikkal nagyban elősegítették, hogy a tagság mély­rehatóan és minden oldalról jól megvilágítva ismerje meg a kér­dést. A pártvezetőség megszívlelte a bírálatot. A kolhozban megjavult az 'agitáció s az ideológiai' színvo­nal is emelkedett­A kerületi bizottság arra törekszik, hogy a legfonto­sabb politikai és gazdasági kérdé­sek napirendre tűzését az alapszer­vek kezdeményezzék. Ezzel ma­gyarázható, hogy most már egyre gyakrabban vitatják meg taggyűlé­seken a Párt belső életének és ide' olój< fiai munkájának kérdéseit s távlataiban nézik a kolhozgazdasá­gok fejlesztésének kérdéseit. Éppen ezért a kolhozparasztok lelkesen támogatják a falusi kommunisták minden értékes kezdeményezését. a kerületi pártbizottság támogatá­sával most már mindenütt alkal­mazzák. Égy időben a Bugyonnij- kolhozban az egyszerű párttagok nem merték megbírálni taggyűlése­ken a kolhoz vezetőségét, holott látták a hibákat, s tudták azt is, hogy a hibák miatt maradtak le a többi kolhozok mögött. A kerü­leti pártbizottság gyakorlati se­gítséget nyújtott Griskó elvtárs, párttitkárnak, s így a helyzet csak­hamar megváltozott. A taggyűlése­ken már bátran felszólalnak a párttagok s a kemény bírálatok eredményeképpen megszilárdult a pártfegyelem és a felelősségérzet a vállalt feladatok iránt. Mindez ked­vező kihatással volt a gazdasági munkára is és a kolhoz elindult a gyors fejlődés útján. A taggyűlés határozatai csak úgy vezetnek eredményre, ha azokat megfelelő szervezési mun­kával támasztják alá, s ha állan­dóan ellenőrzik a párthatározatok végrehajtását. A kerületi pártbi­zottság megköveteli az alapszervc" zeiek vezetőségeitől és titkáraitól, hogy rendszeresen javítsák az el lenőrzés munkáját. A titkárok min­den rendes taggyűlésen beszámol­nak, hogyan hajtják végre a hatá­rozatokat. Gyakran meghallgatják azqkat a párttagokat is, akik a taggyűléstől vialaimilyen pártinjeg" bizatá'st kaptak. Az alapszervezetek életében nagy jelentősége van a taggyűléseknek s éppen ezért a ke­rületi pártbizottság állandóan fi­PÁRT ÉS PÁRT É Pi TÉS A csurgói Járási Pártbizottság adjon több segítségei az alapszervezeteknek A H. Pártkongresszus határozata kimondja: ,.Meg kell erősíteni a pártszervezeteket és meg kell ja­vítani a pártmunkát mindenütt, de elsősorban és döntően >a falun. Erős falusi pártszervezetek, erős falusi párt vezetőség . . • szükséges . .. “ A csurgói Járási Pártbizottság nem hajtotta végre ezt a párthatároza­tot teljes egészében. Kapkodás, szervezetlenség tapasztalható a Párt bizof súg munkájában és egip-s feladatok elvesznek a kapkodás­ban, Erős pártszervezet a falu biz­tos támasza a pártbizottságnak mindéin, munkában, de különösen most, a begyűjtés 'mimikájában. A csurgói járás a begyűjtésben úgy a megyei, mint az országos versenyben az utolsó. Kenyérgabo­nából 45 százalékot teljesített, ta­karmánygabonából is nagyon gyen­gén áll. A termés bőséges volt, mint a megye más járásaiban. Mi az oka a lemaradásnak? Először is az, hogy a járási párt- bizottság nem a pártszervezetekre támaszkodott elsősorban. Aktívákat küldött ki minden községbe, akik falu'felelösök“ voltak, akik kivet­ték a párttitkár kezéből és ők vit­ték a munkát. A titkár elvtársak egylke-másika pedig mint „félreál­lított“ ember vadászni, vagy ha­lászni ment- A tavaszi nyári mező- gazdasági munkákban és most a begyűjtésben kitűnt dolgozó pa­rasztokkal keveset foglalkoztak a pártszervezetek, hegy meggyőzzék őket Pártunk soraiba tagjelöltnek, pedig vannak ilyenek, például Paizs Sándor, Pogányszenlpéter 2300 százalékra, Horváth István, Zákány. 1727 százalékra, Varga Imre, Inke, 1400 százalékra, Nagy József, Iharos, 857 százalékra tel­jesítette begyűjtési tervét. Lehetne még sorolni tovább azokat a dol­gozó parasztokat, akik hitet tettek a béke ügye mellett tavaly ősz óla mezőgazdaságunk minden munká­jában. Mégis a járás egész területén augusztus hónapban a pártbizott­ság mindössze 12 tagjelöltet, és 13 tagot vett fel, ezen belül rossz a nők arányszáma. A pártbizottság nem nyújt megfelelő segítséget az alapszervezeteknek a pártépítés munkájában, de más munkákban sem. Rövid ideig tartózkodnak lent az elvíársak és nem mutatják meg a hibák kijavításának módját és a kellő segítség hiányában tapasztal ható a meghátrálás a feladatok elől. Például a pOgányszentpéten, porrogszentkirályi és gyékényes! titkár elvtársak lemondtak, mert nehéz volt a feladat Bírálják a tű­kár elvtársakat, de nem ülnek le velük megbeszélni, hogy mit _ és hogyan csináljanak, ha nehézségük van akár a begyűjtés, akár a párt­építés munkájában. Füle Józsefné elv társnő csurgói területi titkár elmondja — nagyon nehéz a munka, a népnevelők nem jönnek össze, nem tudja hqgyan tudna változtatni ezen. Ha a párt­bizottság egyik tagja leülne vele és más titkár elvtársakkal is, megbe­szélné a problémáját, akkor bizo­nyos, hogy nemcsak Csurgón, de másutt is megjavulna a munka. Az egyéni beszélgetés alkalmával jobban megismernék az elvtársia­kat, szilárddá, következetessé tud­nák nevelni őket s a feladatok előt­ti megalkuvás, meghátrálás keve­sebb volna. Adjunk segítséget a legfontosabb munkához, a népnevelők beosztásához A népnevelők és a családonkénti beosztás meg vannak papíron, a családonkénti beosztásnál az a hi­gyelommel kíséri azokat. A ta­pasztalatokat a kerületi pártbizott­ság vezetőségi üléseken megtár­gyalja, s ahol szükséges, ott a ve­zető pártmunkások a helyszínen gyakorlati segítséegt nyújtanak a párttitkároknak a taggyűlések elő készítésébe»- Az alapszervi titkárok ba, hogy nem kérdezték meg a népnevelőket, hogy & község me­lyik részén dolgoznak szívesebbe« és miért, pedig így el leietett volna kerülni, hogy sok lielver a népne­velő a rokonait ..nevelő’, vagy a haragosaihoz nyert beosztást­Természetesen így az agitáció ném folyik és. hiba van a beadási kötelezettség teljesítése törül. A pártbizottság bár van kapcsolata :i tanáccsal, mégsem ellenőrizie meg­felelően, nem figyelt fel, hogy a helyi tanácsok nyilván a járási ta­nács- tudtával, nem adták ki a C~ jegyre beadott gabona után (lz őr- Ié.vi engedélyt. Ha adtak, akkor nem annyit, mint amennyit a törvény biztosít. Például Zákányban, ahol 5 mázsát kellett volna őrlésre kiadni, 1 má­zsát adtak ki, mert „mit csinál ve­le a dolgozó paraszt, hiszen keve­sen vannak“. Nem más a helyzet a C vásárlási utalványokkal sem, Iharosban, Gyékényesen, Berzencén csak a múlt héten értékelték ki a beadást és adtak ki az iparcikkek­re vásárlási utalványt. Bár a begyűjtést a tanácsokká akarták megoldani, az ellenőrző, és a segítség itt is.felületes voll csak későn vette észre a pártbizott­ság, hogy a kulákok a takarmány- gabonának csak 15 százalékát ad­ták be. Gyékényesen a tanácselnök, Németh András még negyedszeri figyelmeztetés ulán sem volt haj­landó elszámoltatni a kulákokat. Szemet hunyt afelett, hegy kulá­kok, kupeerie feketéitek a takar­mánygabonával 3—400 foriniof áron. A gvékényesi tanácselnököt leváltották, fegyelmi eljárás indult a porrogszentkirályi, a somgoycsi- csói tanácstitkárok, Honfi László és Marónics Jenő nyilvántartók el­len, akik a nyilvántartást kiismer" hetellenné téve akadályozták a be­gyűjtés munkáját. A csurgói járás­nak 110 vagon kötelező beadási ga bqnálja van kint, most, hogy a já rási pártbizottság felismerte elkö vetett hibáit, ki tudja azqkat javí­tani és meg tudja gyorsítani a t«r- rnényb&gyiijtés munkáját, támaszkodjék a Pártbizottság munkájában az alapszervezetekre, erősítse meg az alapszervezeteket a munkában, a beadásban kitűnt munkásokkal és dolgozó parasztok­kal- Hozzák létre az egységes nép- nevelőcsaporiokat a DISZ, az MNDSZ és a DÉFOSZ népnevelői­ből a párt szervezetek irányítású­val. Az alapszeivezeti titkár elvtár­sak tartsanak rendszeres népnevelő értekezletet és a jó módszereket, érveket tudatosítsák a járás többi népnevelőivel, Vonják be a népne­velő munkába az élenjáró gazdákat, de mindenekelőtt a kommunisták és a tanácstagok tegyenek eleget, beadási kötelezettségüknek, mert a személyes példamutatás a legjobb agitációs érv. Többet tartózkodjon a pártbi­zottság egyegy alapszervezetnél, adjon segítséget a titkár elvtársak- nak, neveljék őket szilárdnak és következetesnek a feladatok vég­rehajtásában. Adjon a járási ta­nácsnak, ezen keresztül a községi tanácsoknak segítséget a hibák fel­tárásában és mutassa meg, hogy hogyan kell kijavítani azokat. Ha a csurgói Járási Pártbizott­ság túl megy a hibák feltárásán, kiküszöböli azokat, kezébe veszi a begyűjtés irányítását, — természe­tesen össze kell kapcsolni a párt- építéssel, a vezetősógválasztáissal, az őszi szántás, vetés munkájával, — akkor a járás teljesíteni tudja a beadási tervét, ás elkerül a leg­utolsó helyről. szemináriumain rendszeresen ta­nulmányozzák a taggyűlések leve­zetése terén szerzett tapasztalato­kat. Mindent elkövetünk a tag­gyűlések színvonalának állandó emelése érdekében, mert tudjuk, hqgy ezzel tovább javul az egész pártra unka. N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom