Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-15 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1951 szeptember 16. // BERLIN ELESTE // A 30 éves Szovjet Film ünnepén mutatták be Moszkvában Csiaureli hatalmas kétrészes film­alkotását, a „Berlin eleste“-t. A szovjet lapok kritikái egyöntetű lel­kesedéssel üdvözölték a filmet és megállapították róla, hogy a 30 éves szovjet filmművészet egyik legkiemelkedőbb, leglelkesítőbb al­kotása. Hasonló lelkesedéssel fogadták a film bemutatását Karlovy-Varyban tartott nemzetközi filmfesztiválon. Méltán kapta meg a fesztivál nagydiját, amellyel a haladó film­művészet legjobb alkotását tünteti ki minden esztendőben a nemzetkö­zi bírálóbizottság. Pavlerekó a forgatókönyv írója, Csiaureli a rendező, ebben a film­ben a tökéletességig fejlesztették azt a módszert, amely az egyszerű történeten keresztül hatalmas vi lág történelmi jelentőségű esemé nyék lefolyását, összefüggéseit mu­tatja meg. Alekszej ívafnov vasöntő és Rum- janceva tanítónő a film főszeref' Íői egyszerű, szovjet emberek. Olya­nok, amilyennek a szovjet embe­rüknek lesmiök keik Szeretik a mun­kájukat, embertársaikat, meg van­nak az emberi gyengeségeik, de minden cselekedetüket a közösség, a társadalom felemelésének igye­kezete hatja át. 'Szerelmük egysze­rű és tiszta. A barbár támadás feldúlta kettőjük boldogságát ép­pen úgy, mint sokimillió szovjet családét Ezt a boldogságot csak úgy szerezhetik vissza, ha össze­zúzzák a támadókat és megteremtik a tartós békét. A filmben nyomon- kövelhctjük a két szerelmes sor sát, amint a többi millióikkal együtt harcolnak a szovjet embe rek a világ dolgozóinak békéjéért, építő munkájáért, akiket Sztálin elv társ nagyszerű tervei vezetnek a győzelemre, irányítják minden cselekedetüket a végső győzelemig, mindaddig, a,nrg megjelenik a Reichslag ormán a diadalmas vö­rös lobogó. A film főszereplőjének, Alekszej Ivanov acélöntőnek mun­kájában megismerhetjük a szovjet embereik békét erősítő munkáját, a szovjet emberek munkatisztelését. Ivanov szimbóluma» a szovjet mun­kásoknak, akik nem elégszenek meg azNegyszeríí eredményekkel, hanem állandóan új eredmények elérésére törekszenek. Alekszej Ivanov személyében megjt!alál{j|ik azt, hogy a szovjet ember nemcsak a termelésben állja meg helyét, hanem ha a haza felszólítja, fegy­verről is tud harcolni érte és ha kell, életével vádi meg szabadságát, függetlenségét, hazáját. A filmben megtaláljuk a szovjet nép Sztálin elvtárs iránti szeretetét és bizalmát. A két ellen­séges stratégiai terv, a két világ közötti különbséget, a fasiszta „ideológia“ és faji gyűlölet, mellett a szovjet ideológia a fajok és nem­zetek egyenjogúságát. A Mfoák feltárásával megjavul m begyűjtési munka a barcsi járásban A Szovjet Békebizottság augusztus 28-i teljes ülésének elnöksége. .— Ilja Erenburg író, a Szovjet Bé kebízoftság helyettes elnöke beje­lenti: a Szovjetunióban is megkezdik a Béke Világtenács öthatalmi békeegyezményt követelő felhívásának aláírását. HOGYAN LETT VÁRDÁNAK ÚJ KULTŰROTTHONA? Kultúrházunk építését, illetve annak átalakítását 1951 áprilisi elején kezdtük meg. A munkálatoknál résztvett a DISZ, MNDSZ és DÉFOSZ szervezeteken kívül a falu apraja-nagyija. Ki fo­gattal, ki gyalogmunkával járult hozzá az új kultúrotthon létreho­zásához. Egy tanácsülés alkalmával Kiss István tanácselnök felhívására a "IdmüveSszöv étkezőt ás az er do­rt okosság fuvarosai eqU'eyg fu- . i£ összegét ajánlották fel a kultúr- 'tlion építése céljára, amely 1500 •rintot tett ki. Ebből az összegből ! építési anyag, a színpad padló ita és az iparosok mimkodíját tud- de fedezni. A társadalmi munká­ink összege mintegy 3000 forintra ^bető. Ezen munkákból a község dolgozóinak lelkes támogatásával építettük fel a 11 méter hosszú és 8 méter széles beépített, színpad­dal felszerelt új kultúroithonun- kat, új kultúréletünk alapját, mely­ben örömmel fejlesztjük tovább a falu kultúrélehét. Kútfúróit honunk avatása május elsején, g munkásság nagy ünnepén volt. Kettős ünnepe volt ez a fa­lunak. Mint amilyen lelkesedéssel építette, épp oly lelkesedéssel ké­szült fel a falu g kultúra otthonár nak megünneplésére. A nagy munkának serkentője a tanács volt, Kiss Ist­ván tanácselnökkel az élén min­dent megtettek a kultúrotthon lét­rehozásáért. A kommunisták és a tanácstagok példamutatóan vet\ték ki részüket a munkából. A szép kultúrotthonunk állt min­den berendezés nélkül. Nemi voltak székek, aszfalok, amelyek otthonos­sá tették volna a szép termeket. Most szeptember ír én ,n népmű­velési minisztérium 50 darab szék­kel ajándékozta meg kultúráit ho­nunkat. Mi tudjuk azt, hogy kultúráithöhank felépítéséti államunknak köszönhetjük, amely nem feledkezik meg a dolgozók életének szebbé tételéről, a falu kultúrájának felemeléséről. Ezért az ajándékért mondok most köszö­netéi Vár da község nevében azzal az Ígérettel, hogy kultúr otthonunk erős bástyája lesz a békeharcnak, a szocializmus építésének. Varga Sándor kultúrotthon igazgató. ^ begyűjtési munkákat kiér­tékelve megállapíthatók, hogy az eddigi eredményeink egy­általán nem kielégítetek, miután a járások versenyében csak a har­madik helyet foglaljuk el. Ered­ményeink azért nem kíelégítőek, meri járásunk területén termény van, csak a begyűjtés kezdete al­kalmával megelégedtünk azzal, amikor járásunk dolgozó paraszt­ságával ismertettük a nagyatádi járás versenykihívását és ígéretet kaptunk dolgozó parasztságunktól, hogy a felesleges terményt1 közvet len viszik be a szövetkezeti rak­tárba. Amikor az eredmények csök­kentek, akkor ébredtünk tudatára annak, hogy dolgozó parasztságunk ígérete csak ígéret maradt és nem valóság. A bba a nagy hiányosságba estünk úgy járási, mint községi viszonylatban, hogy a be­gyűjtést asm a pártszervezetek irányították, hanem tanácsaink, s így 2 megfelelő kapcsolat nem ala­kult ki a. Párt és a tanács között, Ag.tácíós ■ munkánk azért left hiányos, mert az agitác’ós munka megszervezésében nern a pártszer­vezetekre hanem a tömegszerve- zetekre támaszkodtunk. A begyűjtés kezdete alkalmá­val nem alakult ki megfelelően a községek közötti párosverseny, valamint a verseny vállalást tett dolgozó parasztok tudatosítása nem megfelelőképpen történt. Nagyban hátráltatta a begyűj­tési munkát, hogy járásunk terü­letén nem hajtottuk végre kor­mányzatunk „C“ vételi jeggyel kapcsolatos rendeletét. Községi tanácsaink nem adták ki az en­gedélyeket a „C‘‘ vételi jegyre beadott gabona után és ezt nem ellenőriztük, hogy idejében észre­vettük volna. em követeltük meg községi tanácsainktól, hogy azon dolgozó parasztok beadási köte­lezettségét emeljék fel, akik a megszabott határidőre nem telje­sítették beadásukat. Nem vontuk felelősségre azokat a községi ta­nácselnököket és VB titkárokat, akik rendeleellenes intézkedé­seket foganatosítottak, valamint a rendelet végrehajtását nem biz­tosították. Lemaradásunk egyik okozója az volt, hogy a községekben a tár­sadalmi bizottságokat nem kellően foglalkoztattuk és nem láttuk el őket konkrét feladatokkal. Fenn­áll az a veszély járásunk terüle­tén, hogy községi tanácselnökeink beleestek az ellenség uszályába és elősegítik az alacsony termés meséjének híresztelését. A Járási Pártbizottság fi­gyelmeztetésére hozzáfog­junk minden hiba kijavításához. A kiküldött begyűjtési aktíváink elsősorban a. községekben a Párt­ba beszélik át a feladatok megol­dását és azt mindenkor a helyi viszonyoknak megfelelően alkal­mazzák. A versenyeredményeket úgy já­rási, mint községi viszonylatban kétnaponkint értékeljük ki és annak tudatosítását a népnevelő­kön keresztül biztosítjuk a közsé­gekben. Járásunk területén történő ku- lák szabotálásokat mindenkor kö­zöljük a községekkel. Ezeket le­leplezzük, mert dolgozó paraszt­ságunk megveti az ellenség akna­munkáját és követeli is annak mél­tó megbüntetéséi, jól teljesítő dolgozó parasz­tokat minden egyes érte­kezletre és gyűlésre meghívjuk és a feladatok megoldását közösen tárgyaljuk meg. Ezek a dolgozó parasztok büszkék arra, hogy min. den egyes feladatnak a megoldá­sát az ö bevonásuk kapcsán hajt­juk végre. Szigorúan követelik azoknak a dolgozó parasztoknak elszámoltatásét, akik hanyagsá­guk miatt nem teljesítették az ál­lammal szembeni kötelezettségü­ket. A jól teljesítő dolgozó parasz­tok, a kommunisták példamutatá­sa, községi pártszervezeteink helyes irányítása folytán járásunk területén 3 község van, mely ter­vét 100 százalékra teljesítette, mint Rinyaujlak, Szülök, Péterhi- da községek. Ezen kívül hat olyan községünk van, amely 90—100 zázalék között teljesítette tervét. K ülőnösen a határszéli köz­ségeink teljesítették oda­adással beadási kötelezettségüket, mint Potony, Lakócsa és Heresz. nye község. Határszéli dolgozó pa­rasztjaink megértették, hogy mit jelent minden szem beadott búza­szem, mellyel csapást mérünk a dolgozók ellenségeire, az imperia­listákra, a szomszédunkban acsar­kodó Titora és aljas bandájára. Rajtunk a sor, :a mi munkánkon múlik, hogy a begyűjtési tervet mielőbb teljesítsük, túlteljesítsük. Mi pedig most már látjuk a hiá­nyosságokat, azoknak megszünte­tésével teljesíteni fogjuk békénk, ötéves tervünk érdekében a be­gyűjtési tervet. Síszler János, járási tanácselnök, Barcs. Zahar Ripko NYÁRVÉGI REGGEL A KOLHOZBAN pkacsivesető délelőtt 11 órakor It meg gépkocsijával a legedzinoi lolntov-kolhoz irodája előtt. A Molotov-kolhoz ezen a napon eja. te be állami gabonabeadási tér- “>t}Ripkar elvtárs, aki három héttel •«" t indult el először az új ter- ■ a yabOnabegyüjtési központ io.d tér! vissza «z utolsó for ‘m e: n nyárvégi reggel ... füleiben. A messze kitér- 4 legkul'dvátopozoit ugar aní- i»É-ke[ébb. rr a at o'szi r&pce, a ~oia ae~n- i tarlóba veteti kukori 'n ií ’» hajtásai. Bólogatnak "... 'u ültetvények nedvdús .un7.:’- távolabb a kései po­\s ki - ■ őr iz­ér virágtengere hűl ± óva nézünk gazdagság. , Jlff “ j kolhoz, s a gép- és rá’lounáis becsületes1 dolgozói sisal karöltve teremtetlek. K a nyárvégi reggelen a Mo ölhöz sok dolgozója kapott e . kitüntetést a kormánytól a sai jó termésért. 1‘1 'Hogyi állnak a dolgozók 1 Dim&trijevitcs? — kérdezi ■lij Grigorjevics Szere da, Le ■■■'es kolhozelnök a Munka Zászlójával kitüntetett 63 ovácsútúl. lasz. Ukrajnában ugyanis sok kol­hoz igazodik n Szovjetunió legfel­ső Tanácsának küldötte, Fjod&r Dubkoveckij által vezetett, innen I aligi 20 kilométerre fekvő ZdObutok ■ 7. sovt nyír kolhozhoz. Alig hihető, hogy az egyesített ’./olfjitov-kolhoz gazdag földjein vé- giggázoili a háború vaspatd^co, hogy tavait felperzseUék, szétdúlták, el­rabolták a fasiszta barbárok. Er­ről már csuk a könyvelő ség levél tárában gondosan őrzött adatok ta­núskodnak. 1916'ban mindössze 94 lovuk és 20 ökrük volt a lagadbenoi kolhoz­nak. Az egyesitől kolhoz ma 531 igúsálhatial rendelkezik. — Ös/Zre újabb utánpótlást vá­runk a n ö vojtdéká llatolcb ó l — mon­dotta a könyvelő. — Már kértük is a kerületi mezőgazdasági osztályt, hogy utasítsa hozzánk azokat a kolhozokat, amelyek ökröket és lovakat akarnak venni. Mi már minden lemel rég túlteljesítettünk. Gondunk van rá, álljanak rosszabbul, mint zkijnál — hangzik a vi­liét év előtt, amikor négy kis kolhoz volt Le~ gadzinoban, a becsületes dolgozó parasztok ugyan bői termést arattal de munkájuknak mégsem volt iga­zán jó eredménye. A nugyteljesít­ményű gépek nem dolgozhattak teljes erővel. Az állat tenyészt és sem hozott komoly hasznot, Egy­Irta: Szemjon Szumnij egy kolhoz jövedelme nem haladta meg az évi 250—300 ezer rubelt Az cnszitha atlan alqpm csupán ki­sebb . összegeket tehettek félre, na­gyobb építkezésekről pedig csak álmodni lehetett. Tavaly januárban a Mólót ov'kol- hoz megalakulásakor az új vezető ség elsősorban a termelési és pénz ügyi lemet készítette el. A kerületi mező gazdasági osztály ki vánságára kiszámították a tervszerintL állat- ■•cnyésatés és* a termés hozamát s a mellékágakból seáiimazó jövedel­met. 1,123.363 rubel bevételt irá­nyoztak elő. A kolho-zpamsztoknak az egyesített kolhoz megszilárdítá­sáért ás minden becsületes dolgozó jólétéért vívott harcát a pártszer­vezet vezette. A kommunisták min­denütt példás munkával jártak elől a termelésben. terjedt kolhozcsialád jó munkái végzett. Túlszárnyalta az előirány­zott terméshozamot. Ennek ered­ményeképpen emelték tavaly két­szeresére, 2.391.337 rubelre a kol­hoz előirányzott összjövedelmét. Az oszthatatlan ah\p közel fél­millió rubelt, vagyis másfélszer annyit tett ki, mint amennyit a négy kaihoz külön tett félre 1949- ben. zettségének eleget téve, szerződést kötött az olajütővel, melynek értel­mében 35 ezer liter tej fejében 500 tonna napraf orgóolaj-pogácsát kap, ami a legértékesebb takarmány. A- holhtpsirodu nagy üveges szekrényében tartják a szövetkezeti tagok névsorát és nvuinkaelszámoláisát, amiből min­denkor bárki megtudhatja, hogy hány munkaegységet teljesített. Öröm látni, hogy ebben a kolhoz­ban egyetlen olyan ember sem akad akinek ne lenne meg a kőtelező munkaegysége. Es így voU ez ta­valy is­A gép' és trakiorúllomások nagy­teljesítményű gépeivel felszerelt kit Egy munkaegységre j 5.6 kg gabonát, 3 rúbel 26 kopejkát és sok egyéb terméket fizettek ki a Molotov-kolhoiz első gazdasági1 évének végén. Az emberek, akik so­kat tanultak a múlt év eredményei­ből, azóta új jövedelmi forrásokat tárlak fel. A Mólói oiv'kolhoz már túlteljesítette az állattenyésztés há­roméves fejlesztési tervét. A takar- mánytennelő és. növény teng észtő brigád bőséges takwmánykészletet az állattenyésztő* brigádS bőséges ta- karmúnykészlel'et halmozott fel. Az állattenyésztő telepek — különösen a siertésfanm — termelőkép e ssége nagy lendületet vett. A kolhoz ál­lattenyésztésből szármlpzíó) j öv edelA m3 több, mint 800 ezer rubel. Az idén egyedül a s e r t és te ny eszet tő l 600 ezer rubelt, várnak. A Molotov- ko'llioz főleg zsír és félzsírsertések­kel már több, mint' 3 tonna sertés­húst adóit le. Tejbeadási kitele­Az építkezések tervét a kolhoz-, a vezetőség', ési a pártgyűléseken tárgyalják meg. Idén mintegy 70Ci ezer rubelt tesz­nek félne az Oszthatatlan alapra, amiből évente 150i—200 ezer darab iégla termelő téglagyárat és cse­répgyártó üzemei létesítenek, két 150 állatot befogadó istállót és 350 sértési befogadó ólat és ga­rázst építenek. (A kolhoznak je­lenleg 6 tehergépkocsija van.) Az elkövetkező évben villany energiá­val fogják ellátni a kolhoz állat- ienyéisiZtőitelepeit, termelési helyisé­geit és megkezdik a munkafolya­matok gépesítését. Villanyfény árasztja majd el az utcáiról ési a kolhoz>parasztok házalt is\ A falu rádió központja már felépült. Essen a verofényes nyárvégi reggelen föld, alma és vi- mglallat terjeng a levegőben. A dolgozók a fák árnyékában pihen­nek és a békeharcról, Ridgway tá­bornok újabb koreai provokációjá­ról, a berlini Világifjúsági Talál­kozó sikeréiről beszélgetnek, majd újból nekilátnak a munkának, hogy előkészítsék a jövő év bő termését, a béke megszilárdításának fontos eszközét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom