Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-15 / 215. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vísárcap, 1951 szeptember ló­PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS ________* Az új vezetőségválasztások elé A vállalatok egyesítésével többet és jobbat tudnak termelni a vasöntöde és gépüzem dolgozói Az elmúlt évi vezetőségválasz­tásoknak nagy jelentőségük volt Pártunk életében. Nagymértékben megerősödtek pártszervezeteink vezetőségei, úgy tudtuk elérni azt, hogy az elmúlt évben az előttünk álló feladatokat aránylag jól ol­dottuk meg. De még sokkal na­gyobb eredményeket érhettünk volna el, ha nagyobb körültekin­téssel, jobb politikai munkával készítjük elő a vezetőség válasz­tásának sikerét. Ebből adódott, amit a Központi Vezetőség május 22-i határozata is megállapított, hogy — ,,nagy számban kerültek be a pártveze- i ősegekbe ellenséges, karrierista, törtető és ké.esmultú elemek". So­mogy megyében is több helyütt előfordult 'lyen, pl. a darányi pártszervezetben, ahol olyan párt­titkárt választottak, aki a kulá- k ok kai cimboráit, a párthatároza- latokat és sokkal nagyobb éber­titkárt le is váltották. Ezekből a tavalyi hiányosságok­ból most le kell vonni a tapaszta­latokat és sokkal nagyobb éber­ségét kell tanúsítani az őszi ve. ze tőségválasztásoknál. Minden párttagnak érezni kell, hogy az éberség azt jelenti, hogy vigyáz­zunk Pártunk tisztaságára, Éppen ezért minden kommunista, de ezen túl minden 'pártonkmiü dol­gozó is felelős azért, hogy kik lesznek }l pártszervezet veze­tői, főleg azért, hogy ki lesz a pártszervezet titkára, vagyis a falu gazdája. Kit javasoljunk az új vezetőségbe Olyan elvtársakat kell javasolni az új vezetőségbe, akik már eddig is bebizonyították jó munkájuk­kal, hogy Érdemesek erre, akik po­litikailag megbízhatók, tisztamul- •túak, a harcosság jellemzi őket, vezetésre alkalmasak. Akik egyéni érdeküket a közösség érdeke alá tudják helyezni. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszédében azt mondotta, ,,A kommunista öntudatos, szerény munkása Pártjának, osztályának, dolgozó népének". — Olyan elv­társakat kel tehát a pártszervezet új vezetőségébe választani, akiket Rákosi elvtársnak ez a mondása jellemez. Az elmúlt munkák során sok olyan becsületes elv társ tűnt ki jó munkájával, akik érdemesek ar­ra a megtiszteltetésre, hogy meg­válasszak őket­Döntő feladat az, hogy úgy tag­gyűlésen, mint értekezleten hang­súlyozzák állandóan a vezetőség- választasok fontosságát. Tabon, vagy Balatonbogláron megmagya­rázták pl. a párttagságnak azt, hogy az előttünk álló új és egyre nagyobb feladatokat csak úgy le­hetséges jól megoldani, ha most olyan vezetőséget választanak, amely képes a feladatok jó végre­hajtására, de ugyanakkor a pár- tonkívüüek közé is kivitték a ve- zetöségválasztás jelentőségé. Tehát az első és legfontosabb feladat egyike a vezetőségválasztás sikerének a jó káderkíválasztás, ennek az alapja pedig elsősorban a politikai megbízhatóság. Milyen legyen a titkári beszámoló Döntő fontosságú kérdés a tit­kári beszámoló jó előkészítése. Nem szabad előfordulni annak, mint például a tavalyi vezetőség- választáskor több helyen, hogy egyes párttitkárok 1—2 nappal a vezetőségvátasztás előtt kapkodva készítették el tikári beszámoló­jukat. A titkári beszámoló elkészítése nemcsak a párttitkár, hanem az egész pártvezetőség feladata. A beszámolónak feltétlenül világos­nak, konkrétnek kell lennie. A tit­kárnak be keli számolni egy évi munkájáról, arról, hogy hogyan hajtotta a pártszervezet végre a párt- és kormányhatározatokat. Foglalkozni kel la beszámolónak azzal, hogy a község, a falu, vagy az üzem, hogy teljesítette 5 éves tervünk rájuk eső részét. Mit tet­tek annak érdekében, hogy a ter­vet teljesíteni, illetve túlteljesíte­ni tudják, milyen segítséget adott ebben a pártszervezet, vagy, hogy mit kapott a község az elmúlt 4— 5 év alatt és rá kell mutatni, hogy mindezt a Párt tette Lehetővé. Tartalmaznia kell a beszámoló­nak, hogy mennyire érvényesült a kom­munista példamutatás, pl, a terménybegyüjtésnél, hogy tel­jesítették hazafias kötelességü­ket a párttagok és a tanács­tagok, hogy mutattak példát a pártonkí vüliek előtt. Személyszerint ki kell hozni az élenjárókat és az elmara­dottakat, hogy lássák belőle, k k azok, akik hallgatnak a Párt és az állam szavára és kik zok, akik miatt a megye ilyen hosszú ideig kénytelen az utolsó helyen kul­logni. De ugyanakkor nem szabad a beszámolóból kimaradni az ellen­ség elleni harcnak sem, hogy mit tett a, pártszervezet, hogy a kulá- kok és a klérus aknamunkáját le­leplezze a dolgozók előtt. Továb­bá az, hogyan vonta be a pártszervezet- a népnevelő mun­kába a tömegszervezeteket, milyen segítséget adtak az egyes tömeg­szervezetek a feladatok elvégzésé­hez. Nem utolsó sorban foglalkozni kell a beszámoló­nak a pártépítés kérdéseivel, azzal, hogy hogyan végezték a tag- és tagjelöltfelvétel mun­káját, mit tettek annak érdekében, hogy a- párttagság szociális összetétele megjavuljon. A beszámoló azon­ban csak úgy lesz beszámoló és értékes, ha felveti a munkában el­követett hiányosságokat is. Érvényt kell szerezni a pártdemokráciának megfelelő helyet kell biztosí­tani & kritika és az önkritika kérdésének, mert csakis helyes, pártszerű bírá­lattal lehet kijavítani a hibáinkat. A beszámoló után arra kell töre­kedni, hogy a párttagok jó hozzá­szólásaikkal emeljék a taggyűlés színvonalát. Az új vezetőségválasztás fordu­lópontot jelent Pártunk életében. Uj, egészséges vezetőséggel párt- szervezeteink megerősödnek, ké­pesek lesznek arra, hogy az állan­dóan éleződő nemzetközi helyzet­ben felmerülő egyre nagyobb fel­adatokat jól és sikeresen oldják meg. Vucsák Magda. Aki élenjár a begyűjtésben, arra büszkék vagyunk — aki megszegi a törvényt, azt pedig büntetni kell A sajtóból olvastam, hogy Csurgó község és Nagykorpád dol­gozó parasztjai nogvon lemaradtak a begyűjtési versenyben Sokan még a beadási kötelezettségüknek sem tettek eleget és vannak dol­gozó parasztok, akik nagyobb mennyiségű felesleges gabonát tarto­gatnak padlásukon. Ez nem szép tőlük, nem magyar emberhez méltó cselekedet, hiszen államunk nem ingyen kéri a feleslegei, hanem jól megfizet érte. Vásárlási utalványt, szabadőrlést és jó árat kapnak a gabonáért. A kötelező beadás pedig törvény és aki a törvényt megsze­gi, azt büntetni kell, fel kell emelni beadását. A lemaradásnak az az oka, hogy a községi párt szervezetek és tir nácsok nem gazdái a községnek, n&m állnak hivatásuk magaslatán, nem tartják be az állam] egy elmet, elnézik az ellenség aknamunkáját. Mi, a néphadsereg harcosai fegyverrel kezünkben őrködünk bé­kénk felett, azért, hogy dolgozó társaink nyugodtan dolgozhassanak. Es bizony rossziut érint bennünket, amikor azt látjuk, hogy egyesek az ellenségre hallgatva spekulálnak. A kulákok szekerét tolják ahe­lyett., hogy becsületest hazafihoz méltóan teljesítenék beadási kötele­zettségüket és felesleges gabonájukkal segítenék közös habunkat, a békeharcot. Nagykorpád és Csurgó község kommunistái mutassatok példát a dolgozó parasztok előtt, legyetek élharcosai a begyűjtésnek, végez­zetek felvilágosító munkát, hogy a lemaradást behozhassátok. Harcoljatok közöis ellenségeink, a kulákok, klerikális reakció és egyéb osztályellenség ellen. Dolgozó parasztok, vegyetek példát az élenjáró községek pa­rasztjairól, községeitek élenjáró harcosairól, kövessétek őket, ne hall­gassatok az ellenségre, mert saját magatoknak áriatok vele, míg ha becsülettel leadóztok, saját magatok látjátok hasznát. Mi figyeljük harcotokat, igyekezzetek jól dolgozni, hogy mi is olyan büszkék lehessünk rátok, mini amilyen büszkék ti vagytok nép­hadseregünkre. Bizonyítsátok be, hogy szeretitek hazátokat, mint ahogy mi szeretjük és készek vagytok harcolni a békéért terményei­tek beadásával, mint ahogy mi harcolunk fegyverrel kezünkben. Jaleó Sándor őrvezető. Miért van munkaerőhiány a ladi állami gazdaságban Az állami gazdaságok gyakran panaszkodnak munkaerőt) i án y r ól, különösen akkor, amikor az ellen­őrzőszervek hiányosságokat fedez' nek fel a termelés vonalán. Ilyen hiány van ugyan gyors fejlődé­sünkből eredően is, de az is elő­fordul, hogy a hiányokat maguk az állami gazdaságok dolgozói, s el­sősorban a vezetői idézik elő. Példa erre a ladi állami gazda- ság, ahol a növénytermesztő brigái- dókon belül nincsenek szervezett munkacsapatok, s a brigádvezetők először csak ócska papírdarabkára írják a dolgozók teljesítményét, melyekről csak nap óik múlva, vagy az elszámolás előtt írják át a ren" des munkalapokra. így gyaknan előfordul, hogy az eredeti fel­jegyzések elkallódnak, visszásság támad az elszálmolásnál és ebből kifolyólag néha 10—12 ember lé­zeng tétlenül az irodában. A közel­múltban kétszer is elmaradt a bérek időben történő kifizetése, ami nagy elégedetlenséget váltott ki a dolgozók között. Ezekután nem csoda, ha rossz a munkafe­gyelem és nem akadnak munkára jelentkezők. A gazdaság vezetősége e hibák •kijavítása helyett a megengedett­nél magasabb bérek Ígérgetésével akar munkásokat toborozni. Rá1" dául legutóbb 300 forintot Ígért holdanként olyan burgonya kisze­déséért, amely talán éppen az em­lített hibák miatt marad majdnem teljesen ápolatlanul ás ezért gyen­ge termést hozott. A gazdaság agro- nómusa azt állította, hogy e mun­kát másképpen nem tudja elvégez" tetni, ezzel szemben a megyeköz­pont kiküldötte azonnal talált rá munkásokat: a gazdaság dolgozói­nak családtagjai közül 2é-en vál­lalkoztak, hogy a megállapítod, rendes bérért elvégzik ezt a mun­kát. Ezekkel a hibákkal a gazdaság vezetősége árt a dolgozók érdekei­nek és akarva vagy nem, de az el­lenség malmára hajtja a vizet. Igyekeznie kell tehát e hibáik fel­számolásával, s ha nehézséggel ta­lálkozik ezen a téren, forduljon a Párthoz, mely biztosan megtalálja e hibák kijavításéihoz vezető utat. A Somogy megyei Vasöntöde és Gépüzem, a 4'RS Kaposvári Vasön­töde, valamint a Szikrád éle ma- lcimépífészet, a iMorbitzer-féle gép­javító műhely, a drávatamási Grósz-üzem összevonásából kelet­kezett. Ezek az üzemek az államo­sítás után is külön működtek, így nagy nehézségbe ütközött az üze­mek irányítása és ellenőrzése. A tanácsok megalakulásával ezen a téren is változás történt, az eddi­gi külön egységet képző pis válla­latokat egyest ették. A szocialista vállalat belső rendjének megte­remtése és ügyvitelének megszer­vezése azonban nehézségekkel járt. mert több dolgozónak rossz volt a viszonya a munkához és a termelő- eszközökhöz, A pártszervezet kemény munká ja után az ellenséges elemüket, akik népgcszdasúgunk vagyonával hűtle­nül bántak, elf<woldották, ezzel si­került megszilárdítani p vtállalatf belső rendjét. Mindjobban kibon­takozott a munkaverseny és az anyaglakarékossági mozgalom, a minőségi munka. A dolgozók mindjobban megér­tették a termelés fontosságát és így harcot indítottak a lazaság el­len. Ma már a Somogyinegyei Vas­öntöde nyugodtan elébe áll a nö­vekvő feladatoknak. A megyei és a városi tanács ha­marosan meglátta a vállalat len­dületes munkáljál és szükségesnek találta, hogy továbbfejlesszék a vállalat kapacitását. Ezért elren­delte a szétszórt üzemeknek egy telephelyre történő összevonását. A munkáin ok megkezdődtek és a vasöntöde szétszórt üzemeit a vasgyár terület őre egyesítik. A munka nagy lendülettel folyik, minden dolgozó tudja, hogy ez nagy szó lösz megyénkben, hiszen ezzel létrejön a> Vasöntöde nagy­üzemi termelése és ezáltal a válla­lat háromszorosát tudja majd ter­melni annak, amit eddig termelt. Ezenkívül a szellemi dolgozók szo­rosabb kapcsolatban tudnak majd állni a fizikai dolgozókkal, így megjavul a Vasöntödében a kollek­tív szellem is. A vezetőség és pártszervezet is nagyobb segítséget tud majd biz­tosítani a vállalat dolgozóinak! a termeléshez. Az anyagmozgatás ke­vesebb költségbe kerül, mint az­előtt, így fokozottabban kiszélese­dik majd az anyagtakarékossági mozgalom. A vállalatnak zárt te­lephelye lesz, ahol szocialista tu­lajdon védelmét meg tudják való­sítani. Modern műhelyeket, fürdő­ket, öl őzöket kapnak a dolgozók. A jó műhelyekben a termelés szer­vezése könnyebb lesz, ezzel előse­gítik a termelés emelését A nagyüzemi szervezés követel­ménye, hogy a vállalat profitját megteremtsék és növeljék. Eddig a vállalat szervezetlenül dolgozott ezt jellemezte az. liogy nem kö­tötték előre szállítási szerződést, hanem a pillanatnyi sziikséglethek megfelelően termeltek. Ennek kö­vetkeztében előre nem. lehetett pontosam tervbevenni a munkabé­rezést és az anyagköltséget, így nem hogy növelték volna a válla­lat profitját, hamun gátolták­Az, önköltséget nem tudták le­szorítani, pedig az önköltség ál­landó csökkentése a szocialista gazdaság egyik legfontosabb tör vénye. Eddig nem tudták az éin tervnek történő felbontásút megva­lósítani a munkapadokig és ez alcadá1 ya volt a munkaversüny ki- szélesítésének. Ezeket a hiányosságokat a veze­tőség most igyekszik felszámolni, minden törekvése az, hogy jól szervezett munkával az edd hi ter­melést megsokszorozzák. Ennek ér­dkében már tervibe vettek egv olyan mezőgazdasági szer számár ir gydiétásé, amelyet eddig acélból gyártottak, most saját anyagukból készítik el. A minisztériumban most vizsgálják ki a kísérlet ered­ményét. Annyi már bizonyos, hogy a somogyi talajban kitünően be­vált az új módszer és több, mint valószínű, hogy az országnak többi részén is bevall. Ezzel az eljárással ezer tonna acélt tudnak majd megtakarítani • hűl lad ék an gag fel has\zn olásával. Emellett a tanműhelyekben bizto­sítani tudják a helyi szükséglet ki­elégítését is. A vállalat egyesítésé­vel megvalósul a nagyüzemi ter­melés. jr Érdemes szerződéses növényt termelni A szerződéses termelvényeikért az idén dolgozó parasztságunk nagy jövedelmet kapott. Dolgozó parasztságunk látja, hogy szerző­déses termények nagyobb jövedel­met hoznak, mintha csak úgy szer­ződés nélkül termelnének. A szer­ződéskötésen keresztül biztosítva van a dolgozó parasztságnak az, hogy szerződéses terményeiket ma­gas áron tudják értékesíteni. Nincsenek kitéve annak, hogy terményeik elrothadnak, vagy hogy fillérekért kelljen eladni valami kupecnek, mint az a múltban elő­fordult, amikor a kupecek és az ehhez hasonló kulákok azt várták, hogy a dolgozó paraszt kénysze­rüljön arra, hogy fillérekért el­adja az árut, a termelvényét­Dolgozó parasztságunk nagyobb jö­vedelemhez, biztosabb megélhetés­hez juthat- Ezt bizonyítja a» aláb­bi levél is, melyet egy dolgozó pa­raszt küldött be hozzánk. Önömmel ködöm a M’EZŐKER Idrendeltséggel, hogy Abbén az év­ben szerződéses> zöldborsót, pora' dicsomot és zöldséget termeltem. ■íOO négyszögöl területen 22 múzsa pet néz selymet termeltem, amit a vállalatnak átadtam. A szerződéses zöldségtermelésen keresztül vált lehetővé, hogy egy jó fejőstehenet tudtam venni a család részére. Ez a tehén nagyban segíti a család el­látását is. Most már világos előt­tem, hogy érdemes szerződni ter~ melvényekre, mert ezen keresztül nagyobi? jövedelemhez juthatunk és ■több zöldségfélét tudunk adni az ország, az ipari murekásság ré­szére. Sárdi János Kapoly-puszta. Somogy megye állatorvosai a termelő- szövetkezetek állattenyésztéséért és a sertés- tenyésztés fejlesztéséért A Somogyi Néplap multheti szá­mában megjelent Baranya megye főállatorvosának versenykihívása a iermelőcsaportok sertésfejlesztési munkájának támogatására. E verseny kihívá'St SOmOgy nie- gve állatorvosi kara elfogadta és valamennyi hatósági állatorvos vállalta, hogy működési területén egy termelőszövetkezeti csoportot patronál, ennek a termelőszövetke­zetnek állattenyésztését mintaszer rűvé fejleszti- A patronált termelő- szövetkezeiben a kétéves állatte­nyésztési tervben előírt malac-fel- nevelési szám 5 százalékos túltel­jesítését vállalták, azzal, hogy a malac-felnevelési és egyéb sertés­betegségeket a minimálisra csök­kentik. A megye állatorvosai a sertés- hizlalás vonalán a termelőszövet­kezeti csoportoknál az okszerű ta­karmányozással és a tartási hibák felszámolásával a hízósertések súlygyarapodását a kétéves állat- tenyésztési tervben előírt 17.5 szá­zalék helyett 19 százalékra és 1951!. évben pedig az előírt 19 százalék helyett 20 százalékra kívánják emelni. Az állatorvosok a csopor­tokban állategészségügyi felelősö­ket állítanak be, akik az állator­vossal állandóan érintkezésben vannak. Somogy megye területén 56 ter­melőszövetkezeti csoport fog mű­ködni állatorvos painonálása mel­lett. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom