Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-11 / 211. szám

SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1951 SZEPTEMBER 12. A tal»i Járási Tanács munkájáról TV apja ink Legfontosabb és dön­tő feladata, hogy teljesít­sük begyűjtési tervünket, segítsük megyénk előbbre jutását a begyűj­tési harcban, a jövő évi kenyér biztosításának érdekében. A tabi járás eddig a második helyet tart­ja a begyűjtési versenyben. Most az utóbbi hetekben az mutatkozik, hogy nem egyenletes a fejlődés, mert hol emelkedik, hol visszaesik a napi begyűjtés. Ez azt jelenti, hogy a községé tanácsok nem fog­lal koznak rendszeresen a begyüj tésseh a járási tanács peckg nem gyakorol szigorúbb ellenőrzést a községi tanácsok felé. Nem lehel azonban azt monda­ni, hogy a tahi járásban nincse­nek eredmények, hiszen számos olyan község van a járásban, ahol a begyűjtési tervet teljesítették, il­letve túlteljesítették. Ilyenek Tor­vaj, Miklósi, Somogyegres, Kapoly ltára és Zala községek. Ezekben^ a községekben a tér méiájbegnjüf távi központi és- harci kérdésnek tekin­tették Jól alkalmazták a begyűj­tési törvény szerepét, felemelték azoknak a gazdáknak az előírását, akik a törvényben előírt 8 nap után sem teljesítették begyűjjési tervüket. A járás eredménye a legutób­bi kiértékelés alakján 65 százalék. Ez az eredmény nem ki­elégítő, sőt alatta van az országos átlagnak is- A tahi járásiban is, mint általában megyénkben, van termény, tehát lehet és kell is tel­jesíteni a begyűjtési tervet. Bebi­zonyosodott az is, hogy nem igaz az ellenség híresztelése, hogy nőm volt jó az idei termés, hogy sze­metes volt a gabona. Ennek a valótlan állításnak az ellenkezőjét éppen, azok a közsé gok bizonyítják, ak'k már telje­sítették, illetve túltelejsítetiék ter­vüket- A járási tanács a pártbizott­sággal karöltve, számtalanszor ál­lapítja meg a hibákat, valamin! határozatot hoz azok kijavítására, de sokszor eredménytelenül. A hi­bák sokkal nagyobbak, mint tíz eredmények. A legdöntőbb hiba és ami neun kevésbbé a járási tanács és a Járási Pártbizottság hibája, hogy nem okultak a tavalyi hiá­n g osságok bál. amikor a járási az egész országiban az utolsó helyet foglalta el a terménybegyüjtésben. ]ty|ég az aratás ideje alatt vagy még előbb, a kezdet kez­detén kellett volna számítani a já­rási tanácsnak és a Járási Párt- bizottságnak arra, hogy a termény- begyűjtés harci kérdés, éppen ezért a terménybe gyűjtés szívóts, kemény munkát vesz igénybe, /K’/íí számítottak arra, hogy a termény begyűjtés nehézségeket von maga után. Nem készültek fel kellőkép­pen a nagy feladat megoldására. Egy másik hiba az volt, hogy a termény-begyűjtés sikerét a törvény­ére jű begyűjtési rendelétre bízták, gondolva, hogy az majd megy ma­gától. Kezdetűén még az aktívákat sem mozgósították úgy, ahogy azt kellett volna. így a terménylbe- gyüjtés kezdetben csak a véletlen­re volt bízva, csak úgy magúitól ment­A járási tanács ellenőrzési cso­portja nem ellenőrizte kellően a községi tanácsok munkáját, vi­szont a községi tanácsok sem gya­koroltak ellenőrzést községeikben. Az eddigi ellenőrzés nem volt terv­szerű és rendszeres. így az ellenség is bátran végez­hette romboló munkáját a be' gyűjtéssel kapcsolatban- A járási tanács elnöke, Szappanos elvtárs is csak később vette észre, hogy a fonmién-ybegyüjtés lassúságának a2 egyik fő oka, hogy az ellenség ,a ne mit örődömség uralkodik kint n járás területén. M ikor már aztán meglátták az ellenséget, akkor már késő volt, mert az már addig is romboló munkát végzett, a ler- ménybegyiijtés kellős közepén kel­lett leváltani Bárdost, a karádi ta­nácstitkárt, aki 15 éves gyakorlat alatt megtanulta, hogyan lehet ár­tani a dolgozóknak. Bárdos RSm tartotta be a rendeletet, nem adott a dolgozó parasztoknak c- őrlési engedélyt és kényelmetlen­nek, nehéznek tartotta a begyip" tést. Az ellenség befurakodása a ta­nácsokba nagy kárt Okozott a be­gyűjtésben is. Ezt mutatja Karód példája is, ahol Bárdos hanyag munkája megbélyegezte a begyűj­tést, A község másít is az utolsó he­lyen áll a járásban. Számos községben előfordult, hogy magúk a tanácselnökök is akadályozták a begyűjtést, az el­lenség hálójába kerültek- Nágor csőn Ormánál István tanácselnök, aki a tanácsüléseken elfojtotta a do'gozó parasztok felszólalásait, nem engedte, hogy a dolgozó pa­rasztok és a tanácstagok rávilágít­sanak a hibákra. o unván,. Törölik ap pá n y ha n, Scmogyacsán a tanácselnö­kök nem alkalmazták a begyűjté­si törvényt, még C-őrlésre som ad­tak ki engedélyt. A községi ta­nácselnökök egy-két község kivéte­lével. nem oktatták ki a begyűjté­si állandó bizottság tagjait, be­gyűjtés közben nem vonták be a népnevelő munkába a dolgozó pa­rasztokat és a Cömegszervezetek tagjait. Azt gondolták, hogy majd a Já­rási Pártbizottság aktívái végzik a begyűjtéssel kapcsolatos (ennivaló­kat. Á látszat azt mutatja, hogy az ellenség eltávolítása után ja­vult az eredmény a járásban. De ez még korántsem kielégítő. A járási tanács, a községi taná­csok gyakoroljanak szigorúbb el­lenőrzést a begyűjtésnél, alkalmaz­zák a begyűjtési törvényt minden községben, leplezzék le az ellenséget és távolítsák el azt, mert az oda nean való elemeik eltávolításával új és jobb káderek beállításával a2 eddiginél jobb eredményt érhetnek el. J-T hbez szükséges az, hogy a járási tanács a soronlóvö feladatokat ne úgy oldja még. hogy arról a Járási Pártbizottság ne tudjon. A járási tanác's kérje a Járási Pártbizottság segítségét a mindennapi munkában. A Pártitól elszakadva a járási tanács nem tud eredményt elérni. Ha a Járási Pártbizottság továbbra is jól se­gíti a terménybegyü[jtésben a ta­nácsokat, akkor biztosan jelenthe­ti a tabi járás is, hogy: eleget tet­tünk az állammal szembeni kötele* zettségünknek, teljesítettük a be­gyűjtési tervünket­Karádosi a pártszervezet számolja fel a hiányosságot, jö népnevelő munkával segítse a terménybegyüjtést felejtették, hogy a begyűjtés irá­nyítása minden egyes párttag ügye is. A karádi pártszervezet számolja fel az eddig elkövetett mulasztá­sokat, Ne várja azt, hogy a nyil­vántartás rendbehozásával dön­tően megváltozik a begyűjtés ered­ménye, mert cgymagáoan nem old- ja meg a begyűjtést Karádon, eh­hez az szükséges, hogy a pártszervezet vonja be a népnevelő munkába a jól teljesítő dolgozó parasztokat mert ilyenek vannak Karádon. Le­benye József, aki 242 százalékra, Cseh Mihály, aki 367 százalékra, va-ta Kéri József, aki 385 száza­lékra teljesítette beadási kötele­zettségét, szívesen elmondják datársaiknak, hogy mit kaptak az t államtól gyorsbeadásuk árt. Ezeket ' be kell vonni a népnevelő munká­ba, ezeknek van miről beszélni és szavuk meggyőző. A tanács pedig tartsa szem előtt a begyűjtési tör. vén^t és alkalmazza azokkal szemben, akik elmulasztották né­pünk államával szembeni kötele­zettségüket. Mert ilyenek is van­nak Karádon. Keresztes János 17 holdas középparaszt 11 mázsa kötelező beadása helyett még csak 244 kilót adott be. De Karádon akadnak még ilyen dolgozó parasz­tok többen is, akik megfeledkez­tek, hogy jogaik mellett köteles­ségeik is vannak a nép államával szemben. Ha a pártszervezet tagjai, a tanács tagjai élére állnak a begyűj­tési karc irányításában, akkor ver­senytársukat, Gamás községet el- kerü Illetik. Nyolcvan éves a magyar bélyeg Nyolcvan évvel ezelőtt jelent meg az első magyar bélyeg. Az évforduló emlékére nemzetközi bélyegkiáUitást rendeznek október 6—14-ig a budapesti Nemzeti Szalonban. A nemzetközi bélyegkiállítással kapcsolatban szeptember 12-én 60 fillér értékjelzésű bélyeget bocsát forgalomba a posta. A budapesti főposta, Budapest 62, 72, a debreceni, miskolci, pécsi, sop­roni és szegedi 1. számú postahivatalok első napi, a budapesti íő- posta és 62, 72. számú postahivatalok a kiállítás befejezéséig kü­lönleges keletbélyegzőt használnak ebből az alkalomból. BELFÖLDI HÍREINK Karád községben a begyűjtés eredménye jelenleg 43 százalék, egy hét alatt mindössze 4 száza­lékkal emelkedett. A tanácsnál már két hete arra hivatkoznak, hogy nincs rendben a nyilvántar­tás, nem tudják, hogy ki teljesítet­te, ki nem a tervet. Az igaz, hogy a pontatlan nyilvántartás nagyban akadályozza a népnevelők munká­ját, de semmi esetre sem állíthat­ja meg a begyűjtést. A hiba gyö­kere ott van, hogy a pártszerve­zet csak most az utóbbi időben, a begyűjtés kellős közepén vette észre, hogy községükben a begyűj­tés nem megy. Most kezdtek kap- kolódni, népnevelőket mozgósíta­ni. A begyűjtés kezdetén viszont még csak népnevelő értekezletet sem tartottak. A pártszervezet elmulasztotta már a cséplésnél folyó agitációs munkát. A dolgozó parasztokkal nem tudatosították a begyűjtés jelentőségét, •nem ismertették a kedvezménye­ket, melyet dolgozó népünk álla­ma nyújt a jólteljesítő dolgozó pa­rasztok számára. Nem ismertették a mázsánkinti 4 forintos gyorsbe­adási jutalmat, a 75 forintos má­zsánkinti iparcikk utalványt. Mindezekről a dolgozó parasz­tok csak akkor értesültek, amikor terményeiket már a padlásra hord­ták és nagyrészük nem a géptől teljesítette begyűjtési kötelezett­ségét, mindezekért a hiányosságo­kért elsősorban a pártszervezet titkárát terheli a felelősség, de nem mentes ettől a pártszervezet többi tagja sem, akik eltűrték ma­guk is, hogy községük a tabi já­rás utolsó községe lett a begyűj­tésben. Nem vonták felelősségre időben a párttitkárt, azt gondol­ták, hogy a begyűjtés irányítása csak a párttitkárra tartozik és el­A Magyar Élettani Társaság Debrecenben megtartott 17. ván­dorgyűlése befejeződött. A záró­gyűlésen résztvett Ratkó Anna egészségügyi miniszter és Rusznyák István, a Muag^ar Tudományos Akadémia elnöke is. A Nemzeti Színház szeptember 12-én, szerdán nyitja meg kapuit. Az évadnyitón a Bánk Bánt mu­tatják be. A „Gyarmat a föld alatt" című új magyar filmet a megyei filmhe­tek alkalmából már több vidéki városban bemutatták. Szeptember 15-től a fővárosban is műsorra tű­zik. A MOKÉP és a Magyar Film­gyártó Vállalat kritika-pályázatot is hirdetett a filmmel kapcsolat­ban. A pályázat szeptember 1-én I indult és október 31-ig tart. A jel­igével ellátott, legfeljebb három oldal terjedelmű kritikákat a MOKÉP sajtóosztályára kell be­küldeni. Versenyben a Somogyi Néplap olvasótáborának kiszélesítéséért „Ahhoz, hogy építsünk, tudás kell“ A szocialista építés, hazánk nagy" arányú fejlődése, egyre jobban megkövetelik dolgozóinktól, hogy fejlesszék politikai öntudatukat, szélesítsék látókörűket. Ezt segíh elő a napi sajtó rendszeres olva­sása- Felismerték ezt dolgozóink és pártszervezeteink, mert miagukévá tették a Városi Pártbizottság alig pár napja kiadott felhívását, hogy erősítsék megyei pártsajtónk oi va­séi; áiöojrát. Egyes üzemek dolgozói máris szép számmal tettek, felajánlásó­kat. Így tub bök között a Tatarozó Vállalat dolgozói 50, a Kórház 50, a Telierfuvar 30, a A'ugymalom 50, a Bammjifeldolgozó .4-0, a SZÖ­VÖK'/. 30, az Útfenntartó Vállalat dolgozói 50 előfizéiővel fogják ne­vetni a Somogyi Néplap olvasó­táborát. De vállalást tettek a ki­sebb üzemek is. Mint pl. a Műsza­ki Kisgép 24 dolgozójából 10-en vállalták, hogy rendszeres előfize- ‘ő olvasói lesznek a megyei párt- lapnak. Ezzel egyidejűleg az Útfenntartó Vállalat dolgozói versenyre hívták ki a szemezcisben Kaposvár pala' mennyi vállalatának és üzemének dolgozóit, niK'rl amint ők mond­ják: ,,tudjuk, ahhoz, hogy építsünk, tudás kell“. A szocializmus felépí­tésében folytatott harcban — mondják tovább — csak úgy gyvzr hettünk, ha elsajátítjuk a munkás- osztá'y élcsapatának forradalmi el­méletét, a marxizmus'leniniizinuvst. Versenvpontjaik szerint az üze­mek dolgozói létszámuk és olva­sottságúik arányúiban érjók el szer­vezési eredményeikét, továbbá nemi csak ez előfizetők megszerzése, ha­nem megtartására is törekedjenek. Azok a vállalatok és üzemek, ahol még nem fogtak hozzá a Szer­vezéshez, érezzék át és tegyék ma­gukévá a szocialista sajtó hivatá­sát. Azt, hogy a tapasztalatcserék átadásával, új munkamódszerek el­sajátításával, a külpolitikai- kérdé­sek helyes nregvilúgo-silásával se­gíti elő a szocialista sajtó dolga* ■zóinkai hazánk szociális.á építősé­nek munkájánál. Somogy megyében az ötéves terv első félévében több mint tízmilliót fordítottak kulturális és szociális célokra, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló építkezésre Ordacsehi, Bonnya, Kaposmérö, lharosberány, Vörs, Zákány, Bő- szénfa és Balatonszentgyörgy köz­ségekben régi épületeket alakítot­tak át kultúrházzá 182 ezer íorin- :os beruházással. Csoma-Sza.badi- ban új kultúrház épült 54 ezer fo­rintos költséggel- Böhönyén sza­badtéri színpad 43 ezer forinttal. Marcali, Nagybajom és Kaposszer- dahely egy-egy iskolájának rendbehozására összesen 54 ezer forintot fordítottak. A kaposvári napközi otthonra 80 ezret. A megyében 13 téglagyár­ban több mint 370.000 Ft-ot fordí­tottak a dolgozók kényelmét szol­gáló újításokra, észszerűsítésekre és egyéb szociális beremdiezések- re, mint például anyagtovábbító transzportör, zuhanyozó, étterem, stb. Ugyancsak ebben az évben lé­tesült újabb 13 munkásüdülő a Ba­laton partján és két idénymunkás­lakás Somogyfok-pusztán, össze­sen 893.740 forintos beruházással. A szocialista kereskedelem is nagy lépésekben haladt előre. 43 népbolthelyiség készült a me­gyében működő fűszer és textilkis­kereskedelmi vállalatok részére 945 ezer forint befektetéssel. A gépállomások építkezésére a megyében 6 mill’ó 203 ezer fo­rintot fordítottak ebben az év­ben. Bodrog, Somogygeszti, Somogy- fajsz és Nemeskisfalud községek­ben régi épületekből készítettek istállókat az apaállatok számára 37 ezer forintot beruházással. Ka- darkúton mesterséges termékenyí­tő fióktelep létesült 25 ezer for,n- tos költséggel. Bedegkéren és Mer- r.yén zsizsiktelenítő telepek 26 ezer forinttal. Marcaliban és La- don libanevelőt építettek, összesen 316 ezer forintos beruhá­zással. Sörnye.puszta és Varászló tógazdaságának fejlesztésére 99 ezer forintot fordítottak. A me­gyében épült hét tejkútra és öt mérlegházra 72 ezer forintot köl­töttek. Ezeken kívül számos sportpályát, középületet és munkáslakást épí­tettek, illetve hoztak rendbe, több mint 1 millió forintos beruházás­sal. Ezek az építkezések kizárólag a Megyei Beruházási Vállalat ha­táskörében készültek, tehát nem szerepelnek a megyében lévő vá­rosok és községek többmilliós építkezései. Egy hét alatt 115 család 1287 holdon választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját Megyeszerte erősödnek az előkészítő bizottságok Az elmúlt egy hiét alatt, tehát 3-tól 10-ig megyénkben újabb 115 családdal, 165 taggal, 1287 hold földdel erősödött szövetkezeti moz­galmunk. A fejlesztés terén a leg­jobb eredményt a csurgói járás ér­te cl, ahol egy hét alatt 88 család választó ta a szövetkezeti gazdál­kodás útját. A barcsi járásban So- mogyaracs község dolgozó paraszt­jai előkészítő bizottságot alakítot­tak 14 taggal, ez az előkészítő bi­zottság napról-napra növekszik, tegnap már 18 tagja lett az előké­szítő bizottságnak. Ebben a köz­ségben is rövidesen megalakítják az I. típusú termelöcsOportot. Da­ránkban is alakulóban van egy I. típusú csoport. A kaposvári járásban 6 előkészítő bizottság működik Kaiposkeresztur község dolgozó pa­rasztjai a napokban látogattak meg a répáspusztai termeíőcsO- port kitűnő állatállományát és ter­méseredményeit, a tagok boldog élete meggyőzte a kapOskeresziuri dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és ezért ha­zamentve előkészítő bizottságot szerveztek és elhatározták, hogy a látottakat elmondják a község többi dolgozó parasztjának is és megalakítják a termelőcsoportot. Moist azon folyik a tárgyalás Ka~ poskerysztúron, hogy a I. típusú, vagy a III. típusú csoportba lép­jenek be, de rövidesen ezt is el­döntik, mert itt vannak az őszi mezőgazdasági munkák és azt már közösen szeretnék végezni. De szerte a megyében egyre több és több községben alakult előké­szítő bizottság, ami mind áz ú,j termelőcsO(port megalakulását je­lenti. A nagyatádi járásban Kutason, Kutaskozmán, Háromfán, Szabásom szintén előkészítő bizottság műkö­dik. Az idei eredmények egyre több dolgozó parasztot győztek meg a közös gazdálkodás előnyéről. Ter­melőszövetkezeteinkben a tagok egész esztendei jó munkája minde­nütt meghozza a gyümölcséit. Sió­fokon 8 családdal, 32 hold földdel új III. típusú csoport alakult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom