Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

Dolgozó parasztok! Jegyezzelek békekölcsönt! Minden kötvénnyé! nyerni lehet, minden jegyzett forint visszatérd!, ráadásul gépei, bekötőutat, villanyt, iskolát, kultúrát kap a fain! S hékekölcsönjegyzésse! a magad érdekét is, a haza javát is szolgálod! SOKAT FEJLŐDÖTT EGY ÉV ALATT A TORVAJ] TSZCS Pártunk megmutatta dolgozó parasztságunknak azt az utat. amely a szebb élet, a felemel­kedés felé vezeli. Torvaj község­ben a kcmunisták jó felvilágosító munkája nyomán 1949 őszén meg­alakult az I. ‘apusú termelőszövet­kezeti csoport 13 családdal 181 taggal, 94 kataszteri hold földdel. Nehéz volt a helyzet, mer i a 94 hold föld 124 darabban volt, nem volt jószágáliomány, csak egy-két tehéníogat, amivbl az őszi vetési munkákat végezték, fuvaros foga­tot kellet;, fogadni, ami igen sok­ba került. De nem csüggedtek el a csoport tagjai, mert Pártunk államunk se­gítségére sietett a csopornak. Nagy segítséget adott a gépállo­más szántási hitelkölcsöne, vető­magot adott. Államunktól az ősz végére egy pár lovat is kaptak, hosszúlejáratú hitelre. Nem volt takarmány, abrak a lovaknak, a csoporttagok vákaszám hordták össze. Hasonlóan a tavaszi vető­magot, krumplit, kukoricát és más •egyéb magokat. Télen a. pártszer­vezet rádiószemináriumot szerve zeit, ahol résztvettek a csoport- tagok és sokat tanultak a tszcs- ről és a. nagyüzemi gazdálkodás­ról. Elhatározták hogy tavasszal már hármas mintá­ra fognak dolgozni, mert látták, hogy az sokkal jobb, mint az egyes. Nyáron sz ntén kapott a csoport egy pár lovat és a betakarítási munka már könnyebben ment. A nyár vége felé örömhír járt a cso­portban, „összevonják a földet", tudták a csoporttagok, hogy na­gyobb fáb'án sokkal többet tud­nak majd t ermelni, mint a kis par­cellákon. összevonták a földjüket, amely közben 182 holdra növekedett. A tagok száma is 181-re szaporodott. Kapott a csoport egy gazdasági épületet is, fejlődtek, erősödtek állandóan. Már az első évi jövede­lemből vettek vetőgépet, kocsikat, -ekéket és egyéb gazdasági felsze­relést. Az évvég! elszámolásnál azonban még a jövedelemelosztás­nál is voltak hiányosságok. Keve­sen smerték a munkaegységszámí. ;ást és így a gyengébbek néha még megcsalva érezték magukat. A. pártszervezet igyekezett a hi­bákat kiküszöbölni, sok szó esett a gyűléseken a munkafegyelemről, a több .ás jobb termelésről. Az őszi munkák már jobban mentek. A munkacsapatok naponta olvasták a sajtót és így javult a munkaíegye- lem is, nőtt a dolgozók öntudata. A csoportelnök Terménvbeadási tervét Kadlicskó Pál 62 éves ember volt, nehéz volt neki a csoport irányí­tása., — habár -tőle telhetőén vé­gezte munkáját —, de hiányzott az iskola, ami az irányításhoz kell. Az ősz végén az új tagok közül íj. Vinkovics Jánost elküldte a csoport öthónapos tszcs-elnökkép- ző iskolára és a tavaszára már ő ve te át a csoport irányítását. A. nagyobb munkák megkezdése előtt megalakították a brigádot és egy munkacsapatot. A brigád és munkacsapatvezetők képzettebb férfiakból ás nőkből kerültek ki. Minden munkacsapat saját munka, területén végezte a munkát, így a terüie i beosztások során kiala­kult a munkaverseny, minden munkacsapathoz be lett osztva egy fejlettebb párttag, aki nevelte a munkacsapatok tagjait; és érvé­nyesítette a Párt politikáját. A munkacsapatok pihenőidő alatt sajtót olvastak fel és mindig tisztán látták az előttük álló feladatokat. Voltak azonban a csopost .-igc'k között olyanok, akik ellenezték a kormányunk ad­ta támogatást, műtrágya haszná­latát, traktorszántást, nemesített ve őmag felhasználását és az ilye­neket a párttagok igyekeztek meg­győzni, ami sikerült is. Jó gép*, munkával, jó vetőmag és a műtrá­gya felhasználásával sokkal na­gyobb eredményt értek el a ter­melésben, mint az egyéni parasz­tok. A búza érmés kataszteri hol­danként 12 mázsa, a rozs 15, az , ősziárpa 17, a tavasziárpa 9 mázsa j Ilfs'» ji5 volt. ! a csoport 228 százalékra teljesítet­te A tagságnak kiosztották a fej­adag-előleget, tartalékolták a ve­tőmagot és azt, ami munkaegység­elszámolás után kerül kiosztásra. Olya n család sok van, amely 7 má­zsa kenyérgabonát kap az évvégi e számolásnál és 5 mázsa árpát. Jó cukorrépatermése mutatkozik a csoportnak, lesz olyan csoport­tag/ aki 200 kiló cukrot kap mun­kaegysége után. Jó termés lesz kukoricából is. 40 holdról annyi kukorica jön le, hogy jut: bőven a csoportagoknak is és a disznókat lesz miből hizlalni. Most építe­nek egy 40 méteres sertésfiazta- tót, melynek a tetején végig góré lesz. 200 darab anya és egy te­nyészkanból álló sertéstenyésztör- zseí várnak, amelyet még az ősz folyamán megkapnak. Legalább 100 darab süldőt akarnak hizlalni, ami­ből szép jövedelme lesz a csoport­nak. Nyolc szép lóval és két csikóval büszkélkedik már a csoport. A te­héntörzset is meg fogják kapni, melynek szintén csinálják már az istállót. A kívülállók látva a csoport eredményeit, mind­inkább közelednek felé. A párt- és a csoporttagok elbeszélgetnek a kívülálló dolgozó parasztokkal a csoport életéről és az őszi fejlesztés során 7 középparasztcsalád lépett be. A csoporttagok bizakodással néznek ma már a jövőbe, mert tud­ják, hogy a jövő évben még na­gyobb eredményt érnek el. A pártszervezet vezetésével jó munkával harcolnak azért, hogy Torvajon minél több dolgozó pa­raszt lépjen a szövetkezés útjára és Torvaj is minél előbb szocialis­ta község legyen, Elméleti színvonalunk emelését segíti elő a* Ahogy szereti ezt a hazát, úgy gyűlöli Tito rendszerét Ördög László elvtárs A felsőbogáti állami gazdaság­ban dolgozik Ördög László bri- gádvezető, aki Pártunknak tagje­lölt jr. ördög Lásizló elv társnak 620 forint fizetése van, erre 1000 fo­rint békekölcsönt jegyzett. Ördögi László Jugoszláviából származik, a hozzátartozói ma i& ott laknak. Amikor lejegyzett, a következőket mondotta: Boldog lehet az az apa, aki békés országban együtt lehet gyermekeivel. De én nem tudom, hogy az enyémek hol szenvednek. Ördög László elvtárs jegyesével tényleg bebizonyította, hogy tudja értékelni^ hogy szabad hazában él­het és ahogy szereti ezt a szabad hazát, úgy gyűlöli Tito elnyomó rendszerét, amely az ő hozzátarto­zóinak is csak a szenvedést nyújt­ja. ö „Erőmhös mérten szívesen jegyzek“ Kutas községben özvegy CsobOr Imréné napszámos asszony, akinek 5 gyermeke van, 100 forint béke­kölcsönt jegyzett. Jegyzésekor azt mondotta: Erőtmlhöz mérten szíve" sen jegyizek 100 forintot, mert tu­dóim, ha ón nem segítem az álla­mot, az sem segít engem, így nem juthatok hozzá ahhoz, hogy még jobb legyen az életem, gyermekeim tanulhassanak. Hogy ezeket elér­hessem, azért hozok áldozatot a hazáért. Az a pap, aki szereti a népet, szirénén jegyes kölesönt A megyében már eddig is meg­mutat kozott, hogy yik azok a pa­pok, akik támogatják kormányunk felhívását a második békekölcsön- jegyzésben. A balatonkereszturi plébános: 600 forintot, a káplán 400 forintot jegyeztek, amellyel be­bizonyították, hogy ők is hozzá akarnak járulni országépitő mun­kánkhoz, de vannak olyan papok is,’ mint például a somogyvári es­peres, aki a terv' és békekölcsön- jegyzés elől isi elbújt és most is ld akarja húzni magát a jegyzés alól. a Tóth Imre hisparaszt pótjegyséevel válaszol tt ltulákohnak StóbLer Károlyné kulákassEvny Felsőbogáton kijelentette, hogy ha „agyonverik“ sem jegyez. Stabler Károlyiyénak tejüzeme volt, több háza a fia Pécsett a vasútnál elő­adótiszt. Ez a kulákasszony ezzel a kijelentésével is bebizonyította, hogy nem akarja a békét. Tóth Im­re, akinek 3 gyermeke van, azt mondotta, szégyenli, hogy ilyenek is laknak a faluban és hegy bebizo­nyítsa. mennyire szereti hazáját1, még 200 forintot jegyzett előző jegyzéséhez. A II. békekölcsönjegyzés meg" kezdése elölt a marcali Járási Pártbizottság mozgósította az alap- szervezetoket- Konkrét szemponto­kat ,agitá»ids érvdket adtak az alapszervi párttitkár elv-társaknak és az alapszervi vezetőségi tagok­nak. Hogy a kapott szempontokat, ér­veket kint a községekben, az alap" szervezetekben népnevelő értekez­leteken tudatosítsák, a népnevelők használják fel népnevelő munká-1 juk során. Az alapszervi párttitkár elvtár- j sak Ígéretet tettek arra, hogy aj személyes példamutatással, valcr j mint a népneveiéi munka jó meg" szervezésével biztosítják a II. bé­kekölcsönjéül! zés sikerét. A járás területén egyes alapszer- vi titkár elv-társak végrehajtották a határozatot, megtartották a nép­nevelő értekezletet, de voltak olyanok is, akik eltitkolták a békekölcsönjegyzést és semmi előkészületet nem tettek. Ezek a vezetők arra számítottak, hogy a békekölcsönjegyzés magától is fog menni, ezzel súlyos hibát követtek el. Ahol volt népnevelő munka, ott már az első napon volt eredmény is. A marcali kórház dolgozói kö­zel 200 százalékra teljesítették a penzumot, 27.200 forintot jegyez­tek. Böllönvén Szabó Kálmán 16 hol­das középparaszt, az L típusú ter- mielőcsoport tagja 1000 forintot, Maii Ferenc, a pusztakovácsi gép­állomás dolgozója 600 forintos fi­zetése mellett 800 forintot, Reiter László DISZ'tay, a marcali rendőr­ség dolgozója 1200 forintot jegy zeit és versenyre hívta a marcal D ISZ fiatalokat. Szenyei József, a marcali állam , gazdaság dolgozója -100 forintos fi i zetéséVei szemben 800 form-to jegyzett. A marcali ORLAK vállalatnál i ünnepélyesen kezdték meg a béke kölcsön jegyzést. Büti Bálint gépke zelő 1000. Farkas Mihály segéd munkás -párttag 800 -forintot, Sol­tész László ÜB-titkár 1300, Subit; Gyöigy párttitkár 1000 forinté- jegyzett. Ezeknél a jegyzéseknél kőnkrei volt az agitáció, a népnevelők meg magyarázták a dolgozóknak, hogy eddig mit kapott községük az elő■ ző kölcsönből és mit fog kapni a II. békekölcsönből. A népnevelők felhasználták a Központi Vezető' segítői kapott érveket, felhasznál­ták a népnevelő brossura erre vo­natkozó agitációs szempontjait és azt konkrét helyi érvekkel egészí­tették ki. Rámutattak arra, hogy a kölcsönjegyzés egyéni érdek, össze van kapcsolva a közösség érdeké­vel. Főnyeden a párttitkár nem tar" tott népnevelő értekezletet, azt mondotta, hogy ..őt nem érdekli“, nem is jegyzett semmit, de a nép­nevelők sem dolgoztak, ami nem csoda az ilyen ,,példámra tatás“ mellett. Több helyen előfordult, hogy csak összeállították a népne­velők névsorát, de arról nem gon­doskodtak, hogy ezek a népneve­lők munkát is végezzenek. A tap" sornyi tanács például 26-ári este 30 népnevelővel átbeszélte a jegy­zés fontosságát, beosztották őket, de amikor arról volt szó, hogy munkát is kell végezni, senki sem jelentkezett. A párttitkár és a ta" ■ j nács nem nézett utána, hogy ho íj vannak & népnevelők, mert széria I tűk is csak „este lehet“ népneveié i j munkát végezni. Ez a megnyilvánulás a járás több i községiéiben is tapasztalható, -ma' [ guk a község vezetői nem mutat- ■ nak példát a jegyzésben. Nmiés- | kisfaludon a tanács vezetői búza­bodnak a jegyzéstől. Nagyszakácsi­ban sem a párttitkár, sem pedig c, lie!yi tanács vezetői még nem je' gyeitek. Mesiztegnyőii a tanácsap- parátus nem akart jegyezni. As ellenség szabadon garáz­dálkodik az egész járásban : A kulákok legtöbb helyen azt han­goztatják. hegy „ne .jegyezzetek békekölcsönt, mert nem kapjátok vissza a pénzt, vegyetek inkább ru­hát rajta“. Ez tapasztalható Mesz- tegnyőn, ahol Olasz Istvánná ku- lákas&z'ony és Pajeri József kulá­kok szintén megmutatták, hogy el­lenségei a dolgozó népinek, rémhí­reket terjesztenek n békekölcsönnel kapcsolatban. Sávoly községben a község papja is agitál a jegyzés ellen és a kulák okkal tartja fenn a kapcsolatot. Szili Mihály 26 hol­das kulák már ült 7 hónapot, mOst újból arra akarta rábeszélni a be" csületes dolgozókat, hogy ne je­gyezzenek- Az ellenség munkája nagyban rányomja bélyegéit a jegy­zési munkákra, éppen ezért az egész járásban nagyobb gondot kell for­dítani az ellenség leleplezésére. A Járási Pártbizottság gondos­kodjék arról, hogy a népnevelők konkrét agitációt végezzenek és he" lyesem győzzék meg a dolgozó pa­rasztokat a békekölcsönjegyzés fon­tosságáról. így eredményes lesz munkájuk. Qmmimárnyi verU'iwtjei. a békééit Vájjon gOv.dolkozott-e azon a csurgói állami gimnázium ás- a nö­vénytermelési technikum DISZ szervezetének vezetősége, hogy a két iskola tagságát mily módon lehetne miinél nagyobb eredmények eléré­sére serkenteni ési a két iskola tagsága közötti ellentétet hogyan le­hetne megbüntetni. Bizonyára nem foglalkoztak ezz.el a kérdéssel, mert akkor már cselekedtek volna. így mo'S't ott állunk, hogy már négy hete megkezdődött a ko­moly műnket és még mindig a két iskola tagsága nem ismeri egymás eredményeit, eddig végzett munkáit, habár egy épületben dolgozunk. Bizonyára tudatában van a két iskola DISZ szervezetének veze­tősége annak, hogy eredményes munkái csak egymás eredményein és h.háin okulva, a versenyszellem kialakításával tudunk végezni. Mi tanulók, csak jó tanulással, ötös felelettel, fegyelmezett ma­gatartással erősítjük a béketábort. Ötös feleletünk bástyafalként erő­síti & építi ötéves tervünket, békénket. Harcba kell indulnunk az egyesek ellen. .4 szoros együttműködésünkre nagy szükségünk van. Itt, közel Tito bandájához nßkünk szorosra kell fűzni sorainkat, hogy közibénk tanuló ifjúság közé az ellenség be ne f működhessék. Emelni kell ta­nulmányi színvonalunkat. Meg kell mulatnunk, hogy szilárdan meg­álljuk helyünket azon a frontszak avion, melyet kitűztek elénk cnpár ink. dolgozó népünk, Pártunk, Rákosi elvtársunk. Jó lenne, ha a két iskola tagsága között kialakulna a tanulmányi verseny. szelleme. A versenyszellem keretében törekednénk arra, hogy jó tanulásunkkal, a két iskola tanulmányi színvonalát a lehető leg­magasabb fokra emelnénk. Eredményesebb lenne, ha a két iskola párhuzamos osztályai ki­hívnák egymást versenyre, a tanulmányi színvonal emelése érdekében. De nemcsak az osztályok, hanem a tanulók páro&versienyre kelve in­dulnának harcba a~ egyes feleletek ellen. Ezzel szorosan megismerné egymást a j-ét iskola tagsága ési az esetleges fennálló ellentétek ezál­tal megszűnnek. Enney érdekében mi, a növénytermelési ■technikum II. éves ta­nulói, Kiss József és Csizmadia József, kihívjuk tanulmányi verseny­re az állami gimnázium 11. reál osztály tanulóit. Reméljük, hogy versen/Jkihívó:unkhoa csatlakozik úgy az állami gimnázium, mint a növény termelte fő technikum DISZ tagsága is. Előre a tudomány várának bevételéért. Csizmadia József. Példás jegyzéssel tesznek hitet a béke mellett a Taszári Építkezés dolgozói A taszári építkezésnél Bernicz Lászióné SCO forintos fizetésé­ből 1000 forint békekölcsönt jegyzett- Amikor megkérdezték tőle, hogy miért jegyzett ilyen magas összeget, nem esik-e nehezére majd kifizetni, az mondotta: 1944 ben férjemet elhurcolták, 100 százalé­kos hadirokkantként jött vissza és 18 hónapi betegség után meghalt. A felszabadulás előtt alkalmi munkából éltünk, így tengettük három­tagú családunkat. Most a demokráciának kösznöhetem, hogy állandó munkám van, gyermekeimről is gondoskodik ez állam. Két gyerme­kemet — 6 és 8 évesek — a demokrácia taníttatja és iskoláztatja. Ezért hazafias kötelességemnek tartom a jegyzést, hogy valahogyan megháláljam Pár ínaknak a rólam való gondoskodást, ezért jegyez­tem 10CÖ forintot. — Ugyancsak a taszári építkezésnél Staub István ifjúmunkás, DISZ-trg is példát mutatott a többi dolgozó előtt, 1C00 forintot jegyzett. Staub István is tudja, hogy sokat köszönhet, népi demokráciánknak, amely megadta neki azt a lehetőségei, hegy az egykori segédmunkásból 6 hónap alatt gépkezelő-segéd lehetett, A Horthy uralom alatt évek kellettek, míg eljutott volna eddig. Staub István munkájában is kiválóin megállja a helyét­Marcin Teréz gépkezelő a taszári építkezésnél — párttag, MNDSZ vezetőségi tag — szintén helytállt a kommunista péld •-mu­tatásban. Í2CC forintot jegyzett. M nein Teréz eivtársnőnek minden vágya csak az, hogy egyszer eíke üljön pártískoiára. Ki kell emelni a konyhai dolgozókat is, akik 100 százalékban iejegyztek, a konyha vezetője 1500 forintot jegyzett. Gyenge az agitáció a marcali járásban, és ez rányomja bélyegét a kölcsön jegyzésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom