Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-24 / 196. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1951 augusztus 24. Díszelőadás a román nép felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából Románia felszabadulása hetedik évfordulója alkalmából a Kultúr* kapcsolatok Intézete díszelőadást rendezett az Ifjúsági Színházban. A rádió énekkara a magyar, a román és a szovjet Himnuszt éne­kelte el, majd Darvas József nyi­totta mes a díszelőadást. Az ürme* pi beszédet Molnár Erik igazságiigy- miiniszter mondotta, aki a többi kö­zött a következőket mondotta: — Augusztus 23. a román nép­nek ugyanaz, mint nekünk április 4.: a közös felszabadító, a nagy Szovjetunió, « bölcs Sztálin iránt érzett inéig hűin és forró szeneid ünnepe és egyúttal a szocializmus építésének, a békeharcnak mérföld­köve, melynél lemérhető az eddig megtett fejlődés és amelynél új erővel, újult lelkesedéssel fordn lünk soronkövetkezö feladat dirik felé. Molnár Erik elmondotta, hogv az elmúlt hét év alatt a román nép hatalmas utat tett meg. Ennek a fejlődésnek az útja megegyezik a mi fejlődésünkkel, a mi haladé- sunkkal. túsz lényegéiben azonos problémák megoldása a feladat és azonos az ellenség is- / ___ A háborús károk helyrecjAlítu­sának. a gzmtíátbmus épülésének munkáját — mondotta — q ro­mán dolgozók is a tervgazdálkodás útján végezték és végzik el. 1938- hoz viszonyítva a román nehéz* és gépipar 19Í9—1950-ben 2'i-szer est­re fejlődött, az idén pedig a tero- jelenlés adatai szerint már 40 szá­zalékkal haladta meg az elmúlt év első felének eredményeit. — S oha nem lóttotf fejlődésnek indult a mezőgazdaság, a parasztság élete is a román népi demokráciá­ban — folytatta Molnár Erik. —. a Román Népköztársaság ha­talmasait fejlődött az elet minden területén. A mai Romániában a múlt nemzetiségi ellentétei, amei- lyeket az uralkodó osztályok szí­tottak. megsziinjtiek. Ma a Román Népköztársaság különböző 'nyelvű dolgozói harcos, teát véri összefogás­ban, közösen munkálkodnak a szo­cializmus építésén, Románia ma­gyarnyelvű dolgozói együtt harcol­nak román elvtár sóikkal a béke megvédéséért. — Megváltozott Románia hely­zete a felszabadulás' óta a nemcet' nálk minden alkalmat arra, hogy a népek barátságát, a nemzetközi bé­két megszilárdítsa. — .4 román nép és kormánya szilárdon feliépei* — következetes bélié politikája szellemében — az amerikai imperialistáik és csatlósaik elsősorban a belgrádi íilőísta banda iizelmei, provokációi ellen. Augusztus 23■ — mondotta a továbbiakban — fontos dátum a magyar és a román nép kapcsola­tai szempontjából is. A felszabadult vonván nép, amely fegyveres erővel veit részt hazánk felszabadításában egyik legfontosabb feladatának tar­totta, hogy rendezze a két szomszéd nép viszonyát, melyet a történelem folyamán a kizsákmányoló osztá­lyok a maguk osztálgérdekeilnek} szolgáltában állandóan rontani, miegmérgezni igyekeztek. A felszaba­dulás utón ledőltek a mesterségesem emelt válaszfalak, a belső reakció leküzdése után a kélf! nép lerakta baráti együttműködésének szilárd alapjait. — Népeink barátságéinak kivi­rágzását a Szovjet unió felszabadító^ QVözeiméi ií'ték < chefHívé. A szov­jet hadsereg győzelmei zúzták ősz- sze a fasizmus elnyomó államgé­pezetét mindkét országban, a Szov­jetunió segítségével, a nagy Sztálin tanításait követve indulhattak meg népeink a szocializmus építésének közös útján. Ennek a harcnak a vezetői a Romám Népköztársaság­ban is, akárcsak miiünk: a kommu­nistái;. A Román Mwnká&párt a pro­letár nemzetköziség szellemében ve­zeti a román dolgiocókal ebben a küzdelemben és a szocializmus épír léséért és a béke megvédéséért ví­vott harcban. — Ehhez a harchoz kíván az egész magyar dolgozó nép további sikereket a baráti Román Népköz­társaságnak, a Román Munkáspárt­nak és kormánynak, Románia min. den dolgozójának. Célunk közös: a béke megvédése, az imperialista üzelmek- és háborús tervek meghiú­sítása, a szocializmus felépítésé- Tudjuk jól, hogy a román dolgozók sikerei n mi sikereink is, hogy a Duna—Fékéée-tengeri csatorma ép­pen úgy a mi szabadságunkat, erő­södésünket segíti, elő, mint ahogy Durxipeni'elc, vagy az Indái Erő­mű a román dolgozók, az egész nemzetközi békefódioir harcait iír1 i'ójii. --- ­Molnár Erik beszéde után a Ro* mán Népköztársaságnak a berlini VIT-en résztvett és most Budapes­ten tartózkodó művészei adtak vál­tozatos, magasszínvonalú műsort. Hét éve szabadult fel Románia közi életben, a nemzetközi politika terén is __ mondotta a továbbiak­ba n. — .4 Román Népköztársaság kor­mánya az elmúlt hét év alá'tt nem­zetközi, kötelezettségeit mindig ma­radéktalanul teljesítette és felhasz" Augusztus 23-án volt 7 éve, hogy a Szovjet Hadsereg felszaba­dította Romániát a fasiszta íga *161, A Szovjetunió önzetlen támo­gatásával azóta a román nép elindult a szocializmus útján. Képün­kön Pável Bikovot, a híres Sztálin díjas esztergályost láthatjuk, amint a bukaresti „Augusztus 23.“ gyár dolgozóinak magyarázza módszerét. Az amerikaiak a mangán-, wolfram és vasércek miatt akarnak a 38. szélességi körtől északra fekvő területeken maradni A Telepress tokioi tudósítója je­lenti: A tojúoi ENSZ fegyveres erők főparancsnokának vezérkarához kő" felálló körök közlik, hogy szoros összefüggés van az ENSZ fegyveres erő küldöttségének a keszoni fegy­verszüneti tárgyalásokon elfoglalt álláspontja és Donald Kingsleynek, az ENSZ koreai újjáépítési szerve, amerikai főigazgatójának koreai utazása között. Ismeretessé vált, hogy Kingsley, mielőtt PuSzaUba utazott, hosszú beszélgetést folyta­tott RLdgwayvel, az ENSZ fegyve­res erők főparancsnokával. A be­szélgetés során Kingsley tájékoztat­ta Ridgwayt azokról az utasítások­ról, amelyeket Charles Wilsontól, az USA nemzetvédelmi mozgósítási hivatalának vezetőjétől kapott. — Wilson megparancsolta je- lentétte ki Kinmleg, — hogy vizs­gáljuk jn eg DM-Korea nyersanyag- készleteit és olcsó munlcetereje ki­használásának lehetőségét az ame­rikai ipar .koreai mangán és wolf­ram szükségleteinek szempontjából. — Az amerikai köröknek fontos érdeke — mondotta , Kingsley Ridgwaynek, — hogy az ENSZ fegyveres erők a 38. széleségi fok­tól északra lévő térségben marad­janak, ahol wolfram, mangán és vasércek vannak. Kingsley hangsúlyozta, hogy nemcsak Wilson, hanem a Steel Company acélkorporáció és az United States Steel Corporation el- I nőkéinek véleménye szerint is ezeknek az érceknek a megszerzé­se nagy siker lenne az USA fegyver- gyártása szempontjából. Kingsley megemlékezett MacArthur tábornok errevonatkozó nyilatkozatairól is. MacArthur — amint a sajtó ko" rábban jelentette — személyesen, érdekelt volt Észak-Korea wolfram bányáiban. Kingsley beszédének befejező ré­szében közölte Ridgwayval, hogy az USA külügyminisztérium és Truman elnök teljesen támogatják Wilson véleményét arra vonatko­zóan, hogy az ENSZ fegyveres erők­nek minden áron kezükben kell tartaniok az északkoreai wolfram telepek térségét. Felteszik, hogy Kingsley be­szélgetése Ridgwayvel éles fényt vet az amerikai képviselők ama erőszakos követelésének okára, hpgy a demarkációs vonalnak a 38. szélességi körtől északra kell húzódnia. Rámutatnak, hogy ezt az erőszakos makacsságolt (az a szándék magyarázza, hogy az USA Dél-Korea területién kívül ellenőr­zése alá akarja vonni Észak-Korea wolfram lelőhelyeinek térségét js. A Koreai Néphadsereg Főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Demokratikus Köz­társaság hféphadseregének Főpa­rancsnoksága jelenti augusztus 22. én: A Koreai Néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, vala­mennyi arcvonalon sikeresen visz- szaverik az ellenséges támadáso­kat és nagy veszteségeket okoznak az ellenségnek emberben és hadi­anyagban. Ellenséges repülőgép bombázta a keszoni semleges övezetet Keszon (Uj-Kína): Szerdán reg­gel, koreai időszámítás szerint 10 órakor egy ellenséges repülőgép jelent meg a keszoni fegyverszü­neti térség felett és bomba-, vala­mint géppuskaltámadást hajtott végre. Az ellenséges repülőgép támadásának részletéit most vizs­gálják ki. 3 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték a szabotáló lázító kulákot Felszabadult dolgozó paraszt­jaink szorgalmasan végzik a csép- lés és begyűjtés munkáját, nap- ról.napra magasabb beadási ered­ményekkel mutaitják meg szerete- lüket Pártunk, az ötéves terv és a béke iránt- Amíg a dolgozók ilyen szép eredményeket érnek el, amíg szorgalmasan végeik beadá­sukat ötéves tervünk megvalósí­tásáért, addig a dolgozó nép ellen­sége, a kulák szabotál, izgat. Szabó Gyula siófoki kulák sem külömb a itöbbinél. A felszabadu­lás előtt 100 holdat meghaladó földjén zsákmányolta ki a becsü­letes dolgozóka: reggeltől estig tartó robotban és azok verejtékes munkáján harácsolt pénzen vásá­rol 5 házában kényelmesen él. A felszabadulás után js 35 h. földön gazdálkodott, de földjeinek nagy részét bérbe ad;a ki, még mindig spekulált és igyekezett kizsákmá­nyolni, hatalmába keríteni a be­csületes dolgozókat, ő maga 5 hold földön „gazdálkodott“ és igyeke­zett becsületes dolgozóként feV VlP+éJj®. z. -V.lak nem udja megtagadni önmagát, kap. zsiságát, nem tudja elnézni a dol­gozó parasztok boldog, szabad éle­tét, az egyre jobban kibontakozó ötéves terv nagyszerű eredménye­it, s beadási kötelezettségével igyekszik azt gátolni. Szabó Gyu­la siófoki kulák is akadályozta öt­éves tervünk sikerét, a békés épí­tést azzal, hogy szabotálttá toiás. beadását- De ezzel nem elégedett meg, hiszen látta és ferde szemmel nézte, hogy a dolgozók nem köve­tik példáját, hogy valamennyinek drágább a béke és a szabadság. Nem volt elég a szabotázs, Szabó kulák lázi: ott is a nép állama el­len. Szerinte az ötéves <ferv nem megvalósítható, a dolgozóknak nincs szabadsága és szükség van egy fordulatra, amely majd meg­hozza a jobb világot, természete­sen nem a dolgozó nép, hanem az ő számára, mert akkor ismét könnyen élheti,he, s kénye-kedve szerint sanyargathatná aziokat a dolgozó parasztokat, akik ma szí­vesen adják terményfeleslegeiket az ö* éves terv, a béke és a jobb jövő érdekében. Dolgozó népünk azonban nem fűre maga között) Tito bérencét, a szabotáló és izgató kulákot, mert nem akar többé emberi jogok nélküli cseléd lenni, nem akar többé nyomort, éhbért. Szabó Gyula, siófoki kulák elnyer’i~ínei- tó büntetését, 3 évi börtönre, tel­jes vagyonának elkobzására és 5 évi hivatal- és jogvesztésre ítélte a bíróság. így járnak mindazok, akik sza­botálják és akadályozzák a dol­gozó nép szorgalmas munkáját, akik minden erejükkel azon van­nak, hogy lerombolják eddigi ered. menyeinket és akadályokat1 akar­nak gördíteni dolgozó parasztsá­gunk boldog jövője elé. Az iráni szenátus és a medzslisz bizalmat szavazott Moszadiknak Teherán. (TASZSZ) Moszadik iráni miniszterelnök augusztus 22-én a szenátusban és medzsliszhen beszámolt az angol küldöttséggel váló tárgyalásokról az olajkérdéssel kapcsolatban. Mo­szadik felvetette a bizalmi kérdést, mind a szenátus, mind a medzslisz bizalmat szavazott Moszadiknak. Irán visszuutasvtja ez angol ultimátumot -— Anglia katonai intervencióval fenyegetőzik. Anglia provokatív követelései és Harri,man amerikai „közvetítő“ fennhéjázó magatartása következté­ben még jobban kiéleződött az an" goi—iráni olajviszály. Moszadik miniszterelnök szerdán átnyújtotta Stokes angol lord-pe- csétőrn'ek Irán válaszát a kedden átadott angol ultimátumra. Ezt megelőzően az iráni szenátus és képviselőhöz visszautasította az an­golok ultimátum jellegű követeléseit. Stokes az ultimátumban azt kí­vánta, hogy nevezzenek ki angol vezérigazgatót az iráni kőolajipar élére. Harriman amerikai rendkívüli nagykövet, — aki teljes mértékben támogatja az angol követeléseket — Moszadikhoz intézett levelében „ko" moly következményekkel“ fenyege­tőzött arra az esetre, ha Irán nem hajlandó engedni. Anglia ismét feltűnő katonai in­tézkedéseket tett, hogy nyomást gyakoroljon Iránra. Amerikai Saj- íójeléntések „ Abadan megszállásá­nak lehetőségére“ célozgatnak. Moszadik iráni miniszterelnök Harriman amerikai rendkívüli nagykövet és Stokes, az angol kor" mánykiildöttség vezetője szerdáin este megbeszélést tartod. A meg­beszélés befejezése után Moszadik kijelentette, hogy az angol ultimá­tumra adott iráni ellenjavaslaltokat Stokes visszautasította. Ennek kö" vetkeztében megszakadtak a 'kőolaj­viszállyal kapcsolatos megbeszélő' sek. * Stokes lord — pecsétőr — beje­lentette az angol—iráni megbeszé­lések megszakítását és közölte, hogy csütörtökön visszautazik Londonba. Megérkezett Bukarestbe a lengyel, csehszlovák és bolgár kormányküldöttség Szerdán Bukarestbe érkezett a lengyel, csehszlovák és bolgár kül­döttség, amely résztvesz augusz­tus 23-a megünneplésén. Ünnepi küldöttség között ko- szorúzfák meg Bukarestben az elesett szovjet hősök em­lékművét­Szerdán délután a bukaresti Győzelem-’téren lévő szovjet em­lékműnél gyűltek össze a kor­mány és a külföldi küldöttségek tagjai, hogy lerójják kegyeletüket a Romániát felszabadító szovjet hadsereg hősi halottal liránt. A szovjet küldöttséget Vorosilov marsai, román részről megjelenítek Georgiu Dei, a Román Munkás­párt főtitkára, miniszterelnökhe­lyéttes vezetésével a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának ragjai, valamint Petra Groza mi­niszterelnökkel az élen a román kormány valamenyi tagja. A ro­mán és a szovjet himnusz elhang­zása útán Emil Bodnaras, honvé­delmi miniszter mondott ünnepi beszédet. A beszéd után a külföldi dele. gációk, élükön Vorosilov marsai által vezetett szovjet delegációval, megkoszorúzták, a,z elesettt szovjet; hősök emlékművét. A külföldi küldöttségek után Románia tömegszervezetei, a na- gyobb gyárak dolgozói helyeztek koszorút! a szobor ta'!aPzaJtára, majd disszázad lépőit el Vorosi­lov marsai előtt. Nyugatberlini hatóságok bejelentése szerint „még sok VIT résztvevőt állítanak bíróság elé Nyugat-Berlinben“ A nyugaltberlini hatóságok kö­zölték, hogy a III. Világif júsági Ta­lálkozónak „még sok“ olyan részt" vevőit állítják bíróság elé, akik Ernst Reuter meghívására augusz­tus 15-én Nyugat-Berlinibe jöttek, akiket a nyugati rendőrség erő­szakkal megtámadott és letartózta­tott. A kedden közzétett 21 béke- harcos névé felsoroló lista csak „első listának“ tekinthető. A Nemzeti Front berlini bizott­sága felhívásában felszólítja Berlin lakosságát, gátolja meg az ifjú békebarátok elleni bűncselekményt, és kényszerítse ki azoknak sza'ba- donbocsátását. A berlini üzemek dolgozói és Berlin lakossága hatá­rozataikban támogatják a Nemzeti Frontnak ezt a követelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom